Corvina, Budapest, 2006.<\/p>\n\n\n\n
Cs\u00f3k Istv\u00e1n csaknem egy \u00e9vsz\u00e1zadot \u00e1tfog\u00f3 \u00e9let\u00fatja p\u00e1rhuzamosan bontakozott ki az eur\u00f3pai rang\u00fa magyar fest\u00e9szettel. Annak a sorsford\u00edt\u00f3 m\u0171v\u00e9szgener\u00e1ci\u00f3nak k\u00e9pvisel\u0151je volt, amelynek els\u0151k\u00e9nt ny\u00edlt m\u00f3dja arra, hogy tehets\u00e9g\u00e9t a nemzetk\u00f6zi sz\u00ednt\u00e9ren is megmutassa, \u00e9s amely elsz\u00e1nt er\u0151vel munk\u00e1lkodott egy naprak\u00e9sz, \u00faj\u00edt\u00f3 m\u0171v\u00e9szet meghonos\u00edt\u00e1s\u00e1n. P\u00e1ly\u00e1ja h\u0171en t\u00fckr\u00f6zi egy m\u0171v\u00e9szeti forradalmakt\u00f3l hangos korszak pezsg\u0151 izgalm\u00e1t, a sz\u00fcntelen keres\u00e9s \u00e9s \u00fajrakezd\u00e9s nyugtalans\u00e1g\u00e1t. Saj\u00e1t megfogalmaz\u00e1sa szerint fest\u00e9szete mindv\u00e9gig trad\u00edci\u00f3 \u00e9s \u00faj\u00edt\u00e1s kett\u0151s szor\u00edt\u00e1s\u00e1ban fejl\u0151d\u00f6tt, folyv\u00e1st t\u00e1volodva az akad\u00e9mizmus szab\u00e1lyrendszer\u00e9t\u0151l \u00e9s k\u00f6zeledve a felszabadult \u00f6r\u00f6mfest\u00e9szet fel\u00e9.<\/p>\n\n\n\n
Roppant elsz\u00e1nts\u00e1gr\u00f3l \u00e9s figyelemrem\u00e9lt\u00f3 tehets\u00e9gr\u0151l \u00e1rulkodik, hogy Cs\u00f3k egy pusztaegresi moln\u00e1r fiak\u00e9nt alig n\u00e9h\u00e1ny esztend\u0151 alatt a legrangosabb p\u00e1rizsi ki\u00e1ll\u00edt\u00f3helyek elismert mester\u00e9v\u00e9 fejl\u0151d\u00f6tt. Konok kitart\u00e1s\u00e1t v\u00e9lhet\u0151en \u00e9desapj\u00e1t\u00f3l \u00f6r\u00f6k\u00f6lte, aki nyakas k\u00e1lvinistak\u00e9nt vil\u00e1gos \u00e9s k\u00f6vetkezetesen alkalmazott erk\u00f6lcsi elvek ment\u00e9n \u00e9lt. Cs\u00f3k Lajos a pusztaegresi malom tulajdonosak\u00e9nt a vid\u00e9k megbecs\u00fclt v\u00e1llalkoz\u00f3ja volt, nevenapj\u00e1n a k\u00f6rny\u00e9k sz\u00edne-java egybegy\u0171lt, a cecei \u00e9s az egresi tiszteletes, a k\u00e1ntortan\u00edt\u00f3, a k\u00f6rorvos \u00e9s persze a t\u00e1gabb rokons\u00e1ghoz tartoz\u00f3 malomtulajdonosok \u00e9s f\u00f6ldbirtokosok. T\u00e1rsas\u00e1guk azt a polg\u00e1ri \u00e9rt\u00e9krend\u0171, protest\u00e1ns felekezet\u0171 k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1lyt k\u00e9pviselte, amelyb\u0151l a sz\u00e1zadfordul\u00f3 magyar kult\u00far\u00e1j\u00e1nak megannyi \u00faj\u00edt\u00f3ja sz\u00e1rmazott.<\/p>\n\n\n\n
Cs\u00f3k \u00e9lete v\u00e9g\u00e9ig er\u0151sen k\u00f6t\u0151d\u00f6tt sz\u00fcl\u0151f\u00f6ldj\u00e9hez \u00e9s csal\u00e1dj\u00e1hoz, p\u00e1rizsi \u00e9vei alatt s\u0171r\u0171 leveleiben sz\u00e1molt be mindennapjair\u00f3l \u00e9s nyaranta visszat\u00e9rt a sz\u00fcl\u0151i h\u00e1zba. Noha sz\u00fclet\u00e9s\u00e9t 1865. febru\u00e1r 13-i d\u00e1tummal a s\u00e1regresi reform\u00e1tus anyak\u00f6nyvbe jegyezt\u00e9k be, gyermek\u00e9veit a szomsz\u00e9dos Pusztaegresen t\u00f6lt\u00f6tte, b\u00e1tyja \u00e9s le\u00e1nytestv\u00e9rei k\u00f6r\u00e9ben. Mikor nyolcvanadik \u00e9let\u00e9v\u00e9hez k\u00f6zeledve visszaeml\u00e9kez\u00e9seinek meg\u00edr\u00e1s\u00e1hoz kezdett, \u00e9rz\u00e9kletes k\u00e9pekben eleven\u00edtette fel gyermek\u00e9vei idillikus sz\u00ednter\u00e9t: \u201eZ\u00fag\u00f3 patak f\u00f6l\u00e9 \u00e9p\u00edtett malom, k\u00f6r\u00fclv\u00e9ve f\u0171z- \u00e9s jegenye- \u00e9s ny\u00e1rf\u00e1kkal, melyet a varj\u00fak \u00e9jszaka Grand Hotelnek haszn\u00e1ltak\u201d. A dun\u00e1nt\u00fali dombok t\u00e1volban felsejl\u0151 szel\u00edd lank\u00e1i, a gy\u00fcm\u00f6lcs\u00f6kkel teli kert illata, a zizeg\u0151 v\u00edzparti n\u00e1das susog\u00e1sa \u00e9s a v\u00e9gtelennek t\u0171n\u0151 vir\u00e1gos r\u00e9tek sz\u00ednei fest\u00e9szet\u00e9nek soha ki nem apad\u00f3, ihlet\u0151 forr\u00e1s\u00e1t jelentett\u00e9k. A b\u00e9resgyerekek t\u00e1rsas\u00e1g\u00e1ban t\u00f6lt\u00f6tt, cs\u00ednytev\u00e9ssekkel teli, gondtalan gyermekkornak a re\u00e1liskolai \u00e9vek vetettek v\u00e9get. Cs\u00f3k el\u0151bb a sz\u00e9kesfeh\u00e9rv\u00e1ri majd a budai re\u00e1liskola padjait koptatta \u2013 kev\u00e9s sikerrel. Rakonc\u00e1tlan term\u00e9szete, \u00f6szt\u00f6n\u00f6s szabads\u00e1gv\u00e1gya nehezen t\u0171rte a poroszos fegyelmet. Tizen\u00f6t esztend\u0151sen megkezdett di\u00e1kkori napl\u00f3ja m\u00e1r \u00e9bredez\u0151 m\u0171v\u00e9szeti \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9r\u0151l \u00e1rulkodik. Rajztan\u00e1r\u00e1t\u00f3l k\u00fcl\u00f6n\u00f3r\u00e1kat vett, t\u00e1rsait j\u00f3l eltal\u00e1lt torzk\u00e9pekkel sz\u00f3rakoztatta \u00e9s kedvtel\u00e9sb\u0151l reprodukci\u00f3kat m\u00e1solt. Egyik els\u0151 meghat\u00e1roz\u00f3 m\u0171v\u00e9szeti \u00e9lm\u00e9ny\u00e9t az \u00fcnnepelt b\u00e9csi fest\u0151fejedelem, Hans Makart esem\u00e9nyd\u00fas kompoz\u00edci\u00f3ja, a Diana vad\u00e1szata<\/em> jelentette. Mire t\u00fal jutott a re\u00e1liskola nyomaszt\u00f3an unalmas mennyis\u00e9gtan \u00f3r\u00e1in, meg\u00e9rett benne az elhat\u00e1roz\u00e1s, hogy fest\u0151m\u0171v\u00e9szi p\u00e1ly\u00e1ra l\u00e9p. \u00c9desapja ugyan v\u00e1llalkoz\u00e1s\u00e1nak \u00f6r\u00f6k\u00f6s\u00e9t rem\u00e9lte benne, de fia v\u00e1laszt\u00e1s\u00e1t tiszteletben tartotta, titkon tal\u00e1n azt rem\u00e9lve, hogy egykor majd a vil\u00e1gh\u00edr\u0171 Munk\u00e1csy Mih\u00e1ly \u00f6r\u00f6k\u00e9be l\u00e9phet. Sz\u00fclei erk\u00f6lcsi \u00e9s anyagi t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1nak nagy r\u00e9sze volt abban, hogy az \u201eegresi moln\u00e1rgyerek\u201d megval\u00f3s\u00edthatta \u00e1lmait.<\/p>\n\n\n\n Lelkes elhat\u00e1roz\u00e1s\u00e1t \u201eh\u00e9t sz\u0171k esztend\u0151\u201d k\u00f6vette, h\u00e9t \u00e9v Eur\u00f3pa h\u00e1rom nagyv\u00e1ros\u00e1nak h\u00e1rom akad\u00e9mi\u00e1j\u00e1n. Fels\u0151fok\u00fa szakir\u00e1ny\u00fa tanulm\u00e1nyait hol is kezdhette volna m\u00e1sutt, mint az alig egy \u00e9vtizede m\u0171k\u00f6d\u0151 budapesti Mintarajziskol\u00e1ban. Alapoz\u00f3 st\u00fadiumait Greguss J\u00e1nos, Sz\u00e9kely Bertalan \u00e9s Lotz K\u00e1roly ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1val v\u00e9gezte 1882 \u00e9s 1885 k\u00f6z\u00f6tt. \u00c1m kezdetben b\u00e1rmilyen nagy tiszteletet is \u00e9bresztett Sz\u00e9kely \u00e9s Lotz szem\u00e9lye a rem\u00e9nyteljes m\u0171v\u00e9szifj\u00faban, Cs\u00f3k hamarosan iskol\u00e1san unalmasnak \u00e9rezte a v\u00e9get nem \u00e9r\u0151, akad\u00e9mikus szellem\u0171 m\u00e1sol\u00e1si feladatokat. Id\u0151vel frissebb benyom\u00e1sokat mer\u00edtett a Magyar Nemzeti M\u00fazeum \u00e9s az Orsz\u00e1gos K\u00e9pt\u00e1r festm\u00e9nyeib\u0151l, amelyeket nagy kedvvel m\u00e1solt. \u00c1m a renesz\u00e1nsz \u00e9s barokk klasszikus pikt\u00fara nagyjai is elt\u00f6rp\u00fcltek egy magyar fest\u0151, Szinyei Merse P\u00e1l m\u0171ve mellett, aki 1883 \u0151sz\u00e9n a M\u0171csarnok t\u00e1rlat\u00e1n is bemutatta Maj\u00e1lis<\/em>\u00e1t. Cs\u00f3kra \u00f3ri\u00e1si hat\u00e1st gyakorolt a m\u0171 szokatlanul friss fest\u0151is\u00e9ge \u00e9s meg\u00e9rlelte elhat\u00e1roz\u00e1s\u00e1t, hogy tanulm\u00e1nyait k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n folytatja.<\/p>\n\n\n\n Az egykor\u00fa m\u0171v\u00e9szifj\u00fas\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra k\u00e9zenfekv\u0151 volt, hogy az eur\u00f3pai m\u0171v\u00e9szeti vil\u00e1g \u201eMekk\u00e1ja\u201d M\u00fcnchen. A bajor f\u0151v\u00e1ros akad\u00e9mi\u00e1j\u00e1ra ezr\u00e9vel \u00f6z\u00f6nl\u00f6ttek a vil\u00e1g minden t\u00e1j\u00e1r\u00f3l a m\u0171v\u00e9szpal\u00e1nt\u00e1k, s k\u00f6r\u00fckben k\u00fcl\u00f6n kis \u201ekomp\u00e1ni\u00e1t\u201d alkottak a sz\u00e9p sz\u00e1mmal ott tanul\u00f3 magyarok. Az \u201eIsar parti Ath\u00e9n\u201d iskol\u00e1ja gondoskodott az akad\u00e9mikus trad\u00edci\u00f3k tov\u00e1bb \u00f6r\u00f6k\u00edt\u00e9s\u00e9r\u0151l, \u00edgy az ott elt\u00f6lt\u00f6tt tanul\u00f3\u00e9veket a hazai \u00e1llami m\u0171v\u00e9szeti \u00f6szt\u00f6nd\u00edjak is t\u00e1mogatt\u00e1k. Cs\u00f3k rajzi tehets\u00e9g\u00e9vel ism\u00e9t gyors sikereket \u00e9rt el, r\u00f6vid id\u0151 alatt felv\u00e9telt nyert Ludwig von L\u00f6fftz professzor oly sokak sz\u00e1m\u00e1ra \u00e1h\u00edtott oszt\u00e1ly\u00e1ba. Virtu\u00f3z rajzk\u00e9szs\u00e9g\u00e9r\u0151l n\u00e9h\u00e1ny, szerencs\u00e9s m\u00f3don fennmaradt tanulm\u00e1nyrajza tan\u00faskodik. A hosszadalmas aktst\u00fadiumok azonban id\u0151vel m\u00e1r csak k\u00f6telez\u0151 penzumot jelentettek sz\u00e1m\u00e1ra, az iskolai feladatok mindink\u00e1bb akad\u00e1lyozt\u00e1k tehets\u00e9ge kibontakoz\u00e1s\u00e1t. A friss benyom\u00e1sokat keres\u0151 ifj\u00fa fejl\u0151d\u00e9s\u00e9ben az akad\u00e9mi\u00e1n\u00e1l meghat\u00e1roz\u00f3bbnak bizonyultak a m\u00fcncheni kiskocsm\u00e1kban m\u0171v\u00e9szt\u00e1rsaival t\u00f6lt\u00f6tt est\u00e9k, ahol Wagner zen\u00e9je, Zola reg\u00e9nyei \u00e9s Courbet fest\u00e9szete volt a t\u00e9ma. A Caf\u00e9 Probst-ban vagy Unger mama kif\u0151zd\u00e9j\u00e9ben \u00f6sszever\u0151d\u0151 \u201ekan\u00e1szklub\u201d tagjai, k\u00f6zt\u00fck Cs\u00f3k f\u00f6ldije, Garay \u00c1kos vagy Rippl-R\u00f3nai J\u00f3zsef m\u00e1r \u00faj eszm\u00e9nyek\u00e9rt lelkesedtek, \u201efigyel\u0151 szem\u00fcket P\u00e1rizsra vetett\u00e9k\u201d. Meger\u0151s\u00edtette ebben \u0151ket az elt\u00f6k\u00e9lten akad\u00e9miaellenes Holl\u00f3sy Simon is, aki k\u00f6r\u00fcl r\u00f6videsen eg\u00e9sz iskola kerekedett. Rippl-R\u00f3nai m\u00e1r 1887 tavasz\u00e1n P\u00e1rizsba utazott, onnan \u00edrt cs\u00e1b\u00edt\u00f3 levelei M\u00fcnchenben maradt t\u00e1rsait is indul\u00e1sra k\u00e9sztett\u00e9k. \u00cdgy Cs\u00f3k k\u00e9t k\u00f6zeli j\u00f3 bar\u00e1tja, Iv\u00e1nyi Gr\u00fcnwald B\u00e9la \u00e9s Ferenczy K\u00e1roly t\u00e1rsas\u00e1g\u00e1ban 1887 \u0151sz\u00e9n P\u00e1rizs fel\u00e9 vette \u00fatj\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n A francia f\u0151v\u00e1rosba \u00e9rve m\u00e1r meg sem fordult a fej\u00fckben, hogy az akad\u00e9mi\u00e1ra iratkozzanak be, helyette a v\u00e1ros egyik legn\u00e9pszer\u0171bb szabadiskol\u00e1j\u00e1t, az \u00fagynevezett Julian-akad\u00e9mi\u00e1t l\u00e1togatt\u00e1k, ahol csek\u00e9ly d\u00edj ellen\u00e9ben m\u00f3djuk ny\u00edlt az aktrajzol\u00e1sra. A Louvre-ban tett l\u00e1togat\u00e1saik sor\u00e1n k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a francia naturalizmus alkot\u00e1sai gyakoroltak r\u00e1juk nagy hat\u00e1st. Courbet, Millet, a barbizoni Rousseau, de k\u00fcl\u00f6n\u00f6sk\u00e9pp Jules Bastien-Lepage \u00e9s Jean Dagnan-Bouveret fest\u00e9szete ny\u0171g\u00f6zte le \u0151ket. A Lepage \u00e9s Bouveret nev\u00e9vel f\u00e9mjelzett ir\u00e1nyzat gy\u00f6keres ellent\u00e9tben \u00e1llt a M\u00fcnchenben ekkor divatoz\u00f3 n\u00e9p\u00e9letk\u00e9pfest\u00e9szettel. M\u00fcnchenben az anekdotisztikus cselekm\u00e9nyvezet\u00e9st z\u00e1rt kompoz\u00edci\u00f3val \u00e9s egyfajta szelekt\u00edv, \u201eakad\u00e9mikus realizmussal\u201d p\u00e1ros\u00edtott\u00e1k. Ezzel szemben a francia n\u00e9pi zs\u00e1ner nyolcvanas \u00e9vekben kibontakoz\u00f3 t\u00f6rekv\u00e9se sz\u00e1nd\u00e9koltan mell\u0151z\u00f6tt a k\u00e9pb\u0151l minden j\u00e1rul\u00e9kos irodalmias elemet, \u00e9s a r\u00e9szletek szociol\u00f3giailag h\u0171, fest\u0151ileg natur\u00e1lis megform\u00e1l\u00e1s\u00e1t \u00fajszer\u0171 f\u00e9nykezel\u00e9ssel \u00e9s t\u00e9ralkot\u00e1ssal \u00f6tv\u00f6zte.<\/p>\n\n\n\n Cs\u00f3k els\u0151, jelent\u0151s sikert el\u00e9rt festm\u00e9nyei e franci\u00e1s \u201efinom naturalizmus\u201d b\u0171v\u00f6let\u00e9ben k\u00e9sz\u00fcltek. Mintak\u00e9peihez hasonl\u00f3an e m\u0171vek t\u00e9mavil\u00e1ga is a paraszts\u00e1ghoz, a vid\u00e9ki \u00e9lethez k\u00f6t\u0151d\u00f6tt. Az 1889-ben megkezdett Sz\u00e9nagy\u0171jt\u0151k <\/em>t\u00e9m\u00e1j\u00e1t, helysz\u00edn\u00e9t \u00e9s szerepl\u0151it az egresi t\u00e1j\u00e9k ny\u00fajtotta. Modelljei, Kajner B\u00f6ske, B\u00edr\u00f3 Lidi b\u00e9resl\u00e1nyok voltak, P\u00e1kozdi J\u00f3zsi pedig kocsisk\u00e9nt dolgozott Cs\u00f3k apj\u00e1nak birtok\u00e1n. Az 1890-ben festett \u00darvacsora<\/em> egy egresi istentisztelet hat\u00e1s\u00e1ra, szint\u00e9n szem\u00e9lyes \u00e9lm\u00e9nyb\u0151l fakadt, egyik f\u0151alakj\u00e1hoz a csal\u00e1d fiatal csel\u00e9dl\u00e1nya, \u00c9rsek \u00d6rzsi \u00e1llt modellt. Cs\u00f3kot modelljeihez gyermekkori bar\u00e1ts\u00e1g k\u00f6t\u00f6tte, s minthogy j\u00f3l ismerte \u0151ket, sem eszm\u00e9nyk\u00e9pet sem leleplez\u0151 szociogr\u00e1fi\u00e1t nem form\u00e1lt r\u00f3luk. A Sz\u00e9nagy\u0171jt\u0151k<\/em> mer\u00e9szen lemond minden irodalmias esem\u00e9nyr\u0151l, egyed\u00fcli t\u00f6rt\u00e9n\u00e9se a fest\u0151i r\u00e9szletekben zajlik. \u00c9rzelmeket nem a szerepl\u0151k gesztusai keltenek, hanem a t\u00e1rgyak \u00e9s emberek nyugalommal \u00e1titatott puszta jelenl\u00e9te, a frissen kasz\u00e1lt f\u0171 \u00e9rz\u00e9ki megform\u00e1l\u00e1sa, a ropog\u00f3sra kem\u00e9ny\u00edtett v\u00e1szonruh\u00e1k anyagszer\u0171 megjelen\u00e9se. A t\u00e1j \u00e9s a term\u00e9szetbe helyezett ember egys\u00e9ge nem az akad\u00e9mikus t\u00e9rk\u00e9pz\u00e9s szab\u00e1lyai szerint bontakozik ki. Cs\u00f3k francia mintak\u00e9pei nyom\u00e1n lemond a form\u00e1knak plasztikus t\u00e9rbelis\u00e9get ad\u00f3 f\u00e9ny-\u00e1rny\u00e9kr\u00f3l, eg\u00e9sz kompoz\u00edci\u00f3j\u00e1t egys\u00e9ges, term\u00e9szetes megvil\u00e1g\u00edt\u00e1sba helyezi. Hasonl\u00f3 fest\u0151i elgondol\u00e1st val\u00f3s\u00edt meg az \u00darvacsora<\/em> is. A k\u00e9p voltak\u00e9ppeni t\u00e1rgya egy l\u00e9lek\u00e1llapot, az \u00farasztal\u00e1hoz j\u00e1rul\u00f3 fiatal l\u00e1nyok \u00e1h\u00edtata. Megjelen\u00edt\u00e9s\u00fck mentes a sz\u00e1zadv\u00e9gen divatoz\u00f3 etnogr\u00e1fiai tabl\u00f3k l\u00e1tv\u00e1nyos hivalkod\u00e1s\u00e1t\u00f3l. Fekete-feh\u00e9rre hangolt sz\u00ednsk\u00e1l\u00e1ja \u00e9pp oly purit\u00e1n, mint a reform\u00e1tus templom gy\u00f6ngyh\u00e1zsz\u00edn\u0171 sz\u00f3rt f\u00e9nnyel \u00e1titatott bels\u0151 tere. Misztikum helyett t\u00e1rgyilagos elbesz\u00e9l\u00e9s jellemzi Cs\u00f3k k\u00e9p\u00e9t, transzcendens tartalma a m\u00e9lt\u00f3s\u00e1ggal \u00e9s kegyelettel telt r\u00edtus apr\u00f3l\u00e9kosan pontos rajz\u00e1b\u00f3l fakad. Az el\u0151bbiekn\u00e9l \u00e9rzelmileg tel\u00edtettebb, fest\u0151ileg gazdagabb az 1891-ben befejezett \u00c1rv\u00e1k<\/em>, amelynek nem kev\u00e9ss\u00e9 szentiment\u00e1lis t\u00e9m\u00e1j\u00e1t a k\u00fcl\u00f6n\u00f6s hangulat\u00fa k\u00e9kes megvil\u00e1g\u00edt\u00e1s avatta a maga kor\u00e1ban \u00fajszer\u0171 alkot\u00e1ss\u00e1. Naturalista ciklus\u00e1nak z\u00e1r\u00f3 darabja, a Csel\u00e9dszerz\u0151n\u00e9l<\/em> hangs\u00falyozottan a fest\u0151 saj\u00e1t jelen\u00e9ben j\u00e1tsz\u00f3d\u00f3, karakteres t\u00e1rsadalmi t\u00edpusokat felvillant\u00f3, nagyv\u00e1rosi jelenetet \u00f6r\u00f6k\u00edt meg. Elt\u00e9r\u0151en belga vagy francia kort\u00e1rsait\u00f3l, Cs\u00f3k mell\u0151z\u00f6tt m\u0171v\u00e9b\u0151l minden k\u00f6zvetlen t\u00e1rsadalomkritikai \u00e9lt, \u00e9s a k\u00edv\u00fcl\u00e1ll\u00f3 megfigyel\u0151 poz\u00edci\u00f3j\u00e1b\u00f3l v\u00e1zolta fel t\u00e9m\u00e1j\u00e1t. Kort\u00e1rs sz\u00edntere, de legf\u0151k\u00e9ppen a karakterek \u00e9s a k\u00f6rnyezet term\u00e9szettudom\u00e1nyosan apr\u00f3l\u00e9kos rajza kora legjobb naturalista alkot\u00e1saival rokon\u00edtja festm\u00e9ny\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n A p\u00e1lyakezd\u0151 Cs\u00f3k m\u00e1r els\u0151 munk\u00e1ival gyors \u00e9s l\u00e1tv\u00e1nyos sikert aratott a p\u00e1rizsi, m\u00fcncheni, b\u00e9csi, antwerpeni \u00e9s budapesti ki\u00e1ll\u00edt\u00f3termekben. Honfit\u00e1rsai k\u00f6z\u00fcl kev\u00e9s huszon\u00e9ves fiatalember b\u00fcszk\u00e9lkedhetett annyi \u00e9remmel, ah\u00e1nnyal Cs\u00f3k fest\u00e9szet\u00e9t n\u00e9h\u00e1ny \u00e9v leforg\u00e1sa alatt jutalmazt\u00e1k. \u00c1m a fest\u0151 eml\u00e9kirataiban m\u00e9gis a maradand\u00f3 csal\u00f3d\u00e1sokat emelte ki. Az elismer\u00e9sek, d\u00edjak ut\u00e1n s\u00f3v\u00e1rg\u00f3 Cs\u00f3kot k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az \u00e9rintette m\u00e9lyen, hogy az \u00darvacsor\u00e1<\/em>val nem nyerte el Munk\u00e1csy Mih\u00e1ly oly annyira \u00e1h\u00edtott p\u00e1rizsi \u00f6szt\u00f6nd\u00edj\u00e1t. Csal\u00f3dotts\u00e1g\u00e1ban P\u00e1rizsr\u00f3l is lemondott \u00e9s \u00fagy d\u00f6nt\u00f6tt, munk\u00e1j\u00e1t M\u00fcnchenben folytatja. Tal\u00e1n maga sem gondolta ekkor, hogy d\u00f6nt\u00e9se t\u00f6bb mint egy \u00e9vtizedre elszak\u00edtja a modern m\u0171v\u00e9szetek forrong\u00f3 k\u00f6zpontj\u00e1t\u00f3l.<\/p>\n\n\n\n Cs\u00f3k fest\u00e9szet\u00e9ben az 1893 \u00e9s 1903 k\u00f6z\u00f6tti \u00e9vtized a l\u00e1zas \u00fatkeres\u00e9s id\u0151szaka volt. Sz\u00e1mos st\u00edlus \u00e9s eszmerendszer hat\u00e1sa nyomta r\u00e1 b\u00e9lyeg\u00e9t m\u0171veire, az impresszionizmus, szimbolizmus \u00e9s szecesszi\u00f3 \u00e9pp\u00fagy tetten \u00e9rhet\u0151 alkot\u00e1saiban, mint a sz\u00e1zadv\u00e9gen n\u00e9pszer\u0171 dekadencia vagy pesszimizmus gondolatk\u00f6re. M\u0171v\u00e9szi v\u00e1ls\u00e1g\u00e1t j\u00f3l jelzi, hogy egy \u00e9vtized leforg\u00e1sa alatt t\u00f6bb f\u0151 m\u0171v\u00e9t \u0151 maga semmis\u00edtette meg, a B\u00e1thory Erzs\u00e9bet<\/em> pedig mell\u0151z\u00f6tts\u00e9g\u00e9b\u0151l kifoly\u00f3lag pusztult el a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban. V\u00edv\u00f3d\u00e1sa nem puszt\u00e1n formai vagy gondolati probl\u00e9m\u00e1khoz k\u00f6t\u0151d\u00f6tt, benn\u00fck plasztikusan \u00f6lt\u00f6tt testet a sz\u00e1zadfordul\u00f3 \u00faj m\u0171v\u00e9szgener\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak egzisztenci\u00e1lis v\u00e1ls\u00e1ga is. K\u00e9nyszer\u0171 d\u00f6nt\u00e9st jelentett ez a gyors meggazdagod\u00e1s, a hivatalos m\u0171v\u00e9szeti int\u00e9zm\u00e9nyek d\u00edj\u00f6z\u00f6ne valamint az \u00faj\u00edt\u00f3k csek\u00e9lyebb sikerrel \u00e9s anyagi haszonnal kecsegtet\u0151 \u00fatja k\u00f6z\u00f6tt. Cs\u00f3k igyekezett mindk\u00e9t elv\u00e1r\u00e1snak megfelelni, egyszerre n\u00e9pszer\u0171 \u00e9s \u00fajszer\u0171 pikt\u00far\u00e1t m\u0171velni, egyar\u00e1nt igazodni a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si zs\u0171rik, a m\u0171kritikusok, m\u0171gy\u0171jt\u0151k \u00e9s a nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9g ig\u00e9nyeihez. Minden buktat\u00f3ja ellen\u00e9re, k\u00eds\u00e9rlete a sz\u00e1zadfordul\u00f3 magyar fest\u00e9szet\u00e9nek egyik legizgalmasabb fejezet\u00e9nek tekinthet\u0151.<\/p>\n\n\n\n H\u00e1rom\u00e9ves munka ut\u00e1n, 1895 elej\u00e9re Cs\u00f3k m\u00fcncheni m\u0171term\u00e9ben befejezte a B\u00e1thory Erzs\u00e9bet<\/em>et.Huszonn\u00e9gy n\u00e9gyzetm\u00e9teres v\u00e1szn\u00e1nak m\u00e1r terjedelme is jelezte szak\u00edt\u00e1s\u00e1t a bens\u0151s\u00e9ges naturalista \u00e9letk\u00e9pek vil\u00e1g\u00e1val. A sokkol\u00f3 hat\u00e1s\u00fa m\u0171 h\u0151sn\u0151je az erd\u00e9lyi fejedelemasszony volt, akit 1610-ben fiatal l\u00e1nyok megk\u00ednz\u00e1s\u00e1nak \u00e9s meggyilkol\u00e1s\u00e1nak v\u00e1dj\u00e1val \u00e1ll\u00edtottak b\u00edr\u00f3s\u00e1g el\u00e9. Eml\u00e9kirataiban a fest\u0151 \u00edgy \u00f6sszegzi k\u00e9pe cselekm\u00e9ny\u00e9t: \u201eRajta tombol\u00f3, \u00fcv\u00f6lt\u0151 vad v\u00e9nasszonyhad k\u00fczd egy v\u00f6r\u00f6shaj\u00fa l\u00e1nnyal, ki borzalmasan v\u00e9dekezik, hogy egy csom\u00f3 h\u00f3ban fetreng\u0151, el\u0151z\u0151leg m\u00e1r agyongy\u00f6t\u00f6rt l\u00e1ny k\u00f6z\u00e9 ne ker\u00fclj\u00f6n, kiket \u00e9pp most \u00f6nt\u00f6ztet le jeges v\u00edzzel a h\u00e1z \u00farn\u0151je, ki mag\u00e1nk\u00edv\u0171l a gy\u00f6ny\u00f6rt\u0151l, k\u00e9jes mosollyal az ajk\u00e1n tr\u00f3nol mind e r\u00e9mes z\u0171rzavar f\u00f6l\u00f6tt.\u201d Cs\u00f3k l\u00e1tsz\u00f3lag hagyom\u00e1nyos t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9p megfest\u00e9s\u00e9re v\u00e1llalkozott, a hist\u00f3riai t\u00e9nyekn\u00e9l azonban jobban \u00e9rdekelte a szadista hajlam\u00fa \u00farn\u0151 lelki k\u00f3rk\u00e9pe \u00e9s az erotik\u00e1val vegy\u00fcl\u0151 testi szenved\u00e9s anat\u00f3mi\u00e1ja. K\u00e9pe els\u0151 kritikusai \u00e9ppen pontos l\u00e9lektani elemz\u00e9s\u00e9t tartott\u00e1k legf\u0151bb er\u00e9ny\u00e9nek. Probl\u00e9mafelvet\u00e9se id\u0151szer\u0171 volt, hiszen a pszichi\u00e1tria meger\u0151s\u00f6d\u0151 tudom\u00e1nya \u00e9ppen a sz\u00e1zadv\u00e9gen fordult a szexu\u00e1lpatol\u00f3gia \u00e9s a k\u00f3ros n\u0151i elme\u00e1llapotok, ezen bel\u00fcl a hiszt\u00e9ria kutat\u00e1sa fel\u00e9. A p\u00e1rizsi \u00e9s m\u00fcncheni szalonok m\u0171velt k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ge ugyan \u00e9lvezettel \u00e9s k\u00e9jes borzong\u00e1ssal boncolgatta a hiszt\u00e9ri\u00e1s r\u00e9v\u00fcletbe esett szadista erd\u00e9lyi fejedelemasszony r\u00e9mtett\u00e9nek l\u00e9lektani mozgat\u00f3rug\u00f3it, \u00e1m a hazai millenniumi \u00fcnneps\u00e9gek hivatalos t\u00e1rlat\u00e1n nem kaphatott helyet az extr\u00e9m hist\u00f3riai jelenet. Dac\u00e1ra minden k\u00fclf\u00f6ldi elismer\u00e9snek, a magyar \u00e1llam csak k\u00e9sve v\u00e1s\u00e1rolta meg Cs\u00f3k v\u00e1szn\u00e1t, \u00e9s akkor is a szegedi majd a sz\u00e9kesfeh\u00e9rv\u00e1ri m\u00fazeumba \u201esz\u00e1m\u0171zte\u201d. Cs\u00f3k s\u00falyos kudarck\u00e9nt \u00e9lte meg a B\u00e1thory Erzs\u00e9bet<\/em> h\u00e1nyattat\u00e1sait, kompoz\u00edci\u00f3j\u00e1t \u00e9s f\u0151alakj\u00e1t \u00e9vtizedekig \u00fajabb \u00e9s \u00fajabb v\u00e1ltozatokban festette \u00fajra.<\/p>\n\n\n\n Noha Cs\u00f3k ezt k\u00f6vet\u0151en elfordult a hist\u00f3riai t\u00e9m\u00e1t\u00f3l, a n\u0151i test \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa \u00e9lete v\u00e9g\u00e9ig fest\u00e9szet\u00e9nek egyik legfontosabb t\u00e9m\u00e1ja maradt. T\u00e1rsai h\u00edv\u00e1s\u00e1ra 1897 nyar\u00e1n \u0151 is csatlakozott a Nagyb\u00e1ny\u00e1n dolgoz\u00f3 m\u0171v\u00e9szekhez. Egy esztend\u0151vel kor\u00e1bban Thorma J\u00e1nos \u00e9s R\u00e9ti Istv\u00e1n \u00f6tlete nyom\u00e1n a m\u00fcncheni magyarok, k\u00f6zt\u00fck Ferenczy K\u00e1roly, Iv\u00e1nyi Gr\u00fcnwald B\u00e9la \u00e9s Holl\u00f3sy Simon tan\u00edtv\u00e1nyaival m\u00e1r elt\u00f6lt\u00f6tt egy nyarat a fest\u0151i fekv\u00e9s\u0171 erd\u00e9lyi v\u00e1rosk\u00e1ban. A t\u00e1j sz\u00e9ps\u00e9ge ugyan Cs\u00f3kot is leny\u0171g\u00f6zte, de a term\u00e9szet ny\u00fajtotta impresszi\u00f3k helyett nagy m\u00e9ret\u0171 szimbolista kompoz\u00edci\u00f3 fest\u00e9s\u00e9be kezdett. Eml\u00e9kirataiban k\u00e9s\u0151bb Melank\u00f3lia <\/em>c\u00edmmel \u00edgy id\u00e9zte fel m\u0171v\u00e9t: \u201eJobbfel\u00fcl a l\u00e1ny vil\u00e1gos t\u00f3nusa arra volt j\u00f3, hogy meglegyen a sz\u00fcks\u00e9ges egyens\u00faly a baloldalon lev\u0151, h\u00e1rfapenget\u0151 komor, lilaruh\u00e1s n\u0151i alakkal. Melpomene tragikus verssorokat sugall a k\u00f6lt\u0151nek, ki a k\u00e9p k\u00f6zep\u00e9n lev\u0151 kerek asztalra k\u00f6ny\u00f6k\u00f6lve, merengve n\u00e9zi elt\u00e1voz\u00f3 ifj\u00fas\u00e1g\u00e1t.\u201d B\u00e1r t\u00e1rsai elismer\u00e9ssel sz\u00f3ltak a nagy kompoz\u00edci\u00f3 fest\u0151i kidolgoz\u00e1s\u00e1r\u00f3l, Cs\u00f3k el\u00e9gedetlen volt a gondolatilag t\u00falterhelt alleg\u00f3ri\u00e1val. Eredetileg az els\u0151, Budapesten rendezett nagyb\u00e1nyai ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sra sz\u00e1nta k\u00e9p\u00e9t, \u00e1m n\u00e9h\u00e1ny nappal a t\u00e1rlat megnyit\u00e1sa el\u0151tt feldarabolta. K\u00f6ny\u00f6rtelen puszt\u00edt\u00e1s\u00e1t csup\u00e1n a k\u00e9p egyetlen r\u00e9szlete, a cs\u00e1b\u00edt\u00f3 V\u00e9nusz<\/em> aktja v\u00e9szelte \u00e1t. A sz\u00e9kesfeh\u00e9rv\u00e1ri Istv\u00e1n Kir\u00e1ly M\u00fazeum gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9ben tal\u00e1lhat\u00f3 fragmentum ma is sokat el\u00e1rul az egykori m\u0171 fest\u0151i kvalit\u00e1sair\u00f3l.<\/p>\n\n\n\n A teljes kompoz\u00edci\u00f3 rekonstrukci\u00f3j\u00e1nak legfontosabb forr\u00e1sa egy monokr\u00f3m festm\u00e9ny, amelyet Cs\u00f3k Balassi B\u00e1lint \u201cAz \u00e9n szerelmem haragszik most re\u00e1m<\/em>\u201d kezdet\u0171 k\u00f6ltem\u00e9ny\u00e9nek illusztr\u00e1l\u00e1s\u00e1ra k\u00e9sz\u00edtett 1902-ben. E lap k\u00e9t esztend\u0151vel k\u00e9s\u0151bb a Lampel kiad\u00f3 Remek\u00edr\u00f3k K\u00e9pes K\u00f6nyvt\u00e1ra c\u00edm\u0171 sorozat\u00e1nak a r\u00e9gi magyar k\u00f6lt\u00e9szetet bemutat\u00f3 k\u00f6tet\u00e9ben jelent meg. Az eredeti kompoz\u00edci\u00f3t Cs\u00f3k n\u00e9mik\u00e9pp megv\u00e1ltoztatta, s a t\u00e1voz\u00f3 ifj\u00fas\u00e1got-szerelmet megszem\u00e9lyes\u00edt\u0151 n\u0151alakot b\u0151 feh\u00e9r ruh\u00e1ba \u00f6lt\u00f6ztette. Elt\u00e9r\u00e9seik ellen\u00e9re mindk\u00e9t k\u00e9p t\u00e1rgya a mor\u00e1lis v\u00e1laszt\u00e1s, d\u00f6nt\u00e9s az \u00e9rz\u00e9ki \u00f6r\u00f6m\u00f6k \u00e9s a szellemi alkot\u00e1s k\u00f6zt. Nem v\u00e9letlen, hogy e k\u00e9pet R\u00e9ti Istv\u00e1n \u00fagy emlegette, mint Tiziano \u00c9gi \u00e9s f\u00f6ldi szerelem<\/em> c\u00edm\u0171 remekm\u0171v\u00e9nek moderniz\u00e1lt \u00e1tirat\u00e1t, hiszen Cs\u00f3k is a szerelmi v\u00e1gy k\u00e9tarc\u00fas\u00e1g\u00e1t foglalja k\u00e9pi p\u00e9ld\u00e1zatt\u00e1. V\u00e9nusz maga a cs\u00e1b\u00edt\u00f3 \u00e9rz\u00e9kis\u00e9g, a v\u00e9gzet asszonya, m\u00edg Melpomen\u00e9 a spiritu\u00e1lis v\u00e1gy, a \u201ctiszta n\u0151\u201d megtestes\u00fcl\u00e9se. A t\u00e9ma 1900-ban festett, Tavasz \u00e9bred\u00e9se<\/em> c\u00edmen ki\u00e1ll\u00edtott v\u00e1ltozata m\u00e1r mell\u0151zte e nyugtalan\u00edt\u00f3 kett\u0151ss\u00e9get. A prof\u00e1n \u00e9s szent szerelem, a \u201cfemme fatale\u201d \u00e9s \u201cfemme fragile\u201d egyetlen alakban egyes\u00fclt. V\u00e9nusz imm\u00e1r gy\u0151zedelmeskedett, \u0151 maga az \u00fajj\u00e1sz\u00fclet\u00e9s, a tavasz \u00e9s a fiatals\u00e1g bizakod\u00f3 magasztal\u00e1sa. Az esem\u00e9nyek sz\u00edntere az \u00f3v\u00f3 mened\u00e9ket ny\u00fajt\u00f3 kert, a megzabol\u00e1zott term\u00e9szet szent ligete, ideje a beteljes\u00fcl\u00e9s rem\u00e9ny\u00e9t hordoz\u00f3 \u201cszent tavasz\u201d. Az asszony m\u00e1r nem k\u00eds\u00e9rt\u0151 d\u00e9mon, hanem vigasztal\u00f3 angyal, aki a szerelem \u00e9s \u00fajj\u00e1sz\u00fclet\u00e9s vir\u00e1gokkal \u00f6vezett istenn\u0151jek\u00e9nt term\u00e9keny \u00fajrakezd\u00e9st \u00edg\u00e9r a f\u00e9rfinak.<\/p>\n\n\n\n 1898 nyar\u00e1n Cs\u00f3k ism\u00e9t Nagyb\u00e1ny\u00e1n id\u0151z\u00f6tt, a t\u00e1rsas\u00e1g m\u00e1sodik t\u00e1rlat\u00e1n pedig egy kisebb felh\u00e1borod\u00e1st kelt\u0151 \u201ebiblikus akttal\u201d, M\u00e1ria Magdolna<\/em> buj\u00e1n \u00e9rz\u00e9ki figur\u00e1j\u00e1val l\u00e9pett a nyilv\u00e1noss\u00e1g el\u00e9. A prostitu\u00e1ltb\u00f3l J\u00e9zus k\u00f6vet\u0151j\u00e9v\u00e9 megt\u00e9rt Magdolna alakj\u00e1ban egyes\u00fcltek \u00c9va \u00e9s M\u00e1ria, a het\u00e9ra \u00e9s a szent von\u00e1sai. A m\u00e1sodik nagyb\u00e1nyai ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son bemutatott m\u0171 kritikusai egyet\u00e9rtettek abban, hogy noha a k\u00e9p Cs\u00f3k eddigi legszebben megfestett aktja, a m\u0171 oly m\u00e9rt\u00e9kben \u00e9rz\u00e9ki, hogy alkalmatlan vall\u00e1sos gondolatok \u00e9breszt\u00e9s\u00e9re. A kor n\u00e9pszer\u0171 \u00e9lclapja, a Borsszem Jank\u00f3 <\/em>gunyoros verse \u00e9lesen fogalmazta meg a vall\u00e1si ext\u00e1zis \u00e9s szexu\u00e1lis gy\u00f6ny\u00f6r k\u00fcl\u00f6n\u00f6s kett\u0151s\u00e9t: \u201cFeh\u00e9r h\u00fasa s\u00fct melegen\/ S olyan buja, olyan puha,\/ Hogy k\u00e1r is volna r\u00e1ja a ruha.\/ K\u00e9j a sz\u00ednekben \u2013 s a vonalban\/ Mel\u00f3di\u00e1s szerelmi dal van.\/ Hogy ilyen n\u0151i testben mennyi b\u0171n,\/ Azt ez a k\u00e9p elmondja h\u0171n.\u201d<\/p>\n\n\n\n M\u00edg a Melank\u00f3lia<\/em> k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban az alkot\u00f3m\u0171v\u00e9sz v\u00edv\u00f3d\u00e1sa \u00e1llt, az ezt k\u00f6vet\u0151 Diadalmas Krisztus<\/em>ban szellem \u00e9s test p\u00e1rharca m\u00e1r kult\u00farfiloz\u00f3fiai s\u00edkon zajlott. A harmadik nagyb\u00e1nyai ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son, 1899 tel\u00e9n Szabad\u00edts meg a gonoszt\u00f3l <\/em>c\u00edmen bemutatott kompoz\u00edci\u00f3j\u00e1t Cs\u00f3k a kritika hat\u00e1s\u00e1ra szint\u00e9n megsemmis\u00edtette. Eredeti fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9r\u0151l csak v\u00e1zlata \u00e9s az egykor\u00fa le\u00edr\u00e1sok t\u00e1j\u00e9koztatnak. \u201eAnnyit kiss\u00e9 hom\u00e1lyos szimbolizmusa is el\u00e1rul, hogy az \u00faj istens\u00e9g diadalmaskodik a r\u00e9gi istenek felett. Tengerrel a h\u00e1tt\u00e9rben \u00e1ll el\u0151l V\u00e9nusz mer\u00e9szen, cs\u00e1b\u00edt\u00f3n leplezve le b\u00e1jait, hogy ezzel h\u00f3d\u00edtsa mag\u00e1hoz vagy megtartsa a t\u00f6meget, de a leveg\u0151\u00e9gben megjelenik a keresztre fesz\u00edtett Megv\u00e1lt\u00f3, s a n\u00e9p fel\u00e9je fordul, \u0151t im\u00e1dja\u201d \u2013 foglalta \u00f6ssze a l\u00e1tottakat a Haz\u00e1nk <\/em>t\u00e1rlatismertet\u0151je. Kompoz\u00edci\u00f3j\u00e1n Cs\u00f3k a pog\u00e1nys\u00e1g \u00e9s kereszt\u00e9nys\u00e9g vil\u00e1grendj\u00e9nek \u00f6ssze\u00fctk\u00f6z\u00e9s\u00e9t ism\u00e9t a test fel\u0151l k\u00f6zel\u00edtette meg, egyik oldalon az aszk\u00e9zist k\u00f6vetel\u0151 Krisztussal, m\u00e1sikon a test felszabad\u00edt\u00e1s\u00e1t hirdet\u0151 V\u00e9nusszal.<\/p>\n\n\n\n A cs\u00e1b\u00edt\u00f3, f\u00e9rfit roml\u00e1sba vagy hal\u00e1lba tasz\u00edt\u00f3 n\u0151 alakja ezt k\u00f6vet\u0151en is alapmot\u00edvuma maradt Cs\u00f3k fest\u00e9szet\u00e9nek. A testi gy\u00f6ny\u00f6r\u00f6kre k\u00eds\u00e9rt\u0151 V\u00e9nusz \u00e9s a perdita M\u00e1ria Magolna 1902-ben \u00faj form\u00e1t \u00f6lt\u00f6tt Salome<\/em> alakj\u00e1ban. Az \u00fajsz\u00f6vets\u00e9gi h\u0151sn\u0151 a szimbolista m\u0171v\u00e9szet egyik kulcsfontoss\u00e1g\u00fa n\u0151alakja volt, benne nyers val\u00f3s\u00e1g\u00e1ban \u00f6lt\u00f6tt testet a hal\u00e1lt hoz\u00f3 gy\u00f6ny\u00f6r, Eros \u00e9s Thanatos kett\u0151ss\u00e9ge. Cs\u00f3k festm\u00e9nye egy\u00e9ni m\u00f3don \u00f6tv\u00f6zte aktj\u00e1ban a titokzatos Szfinx \u00e9s az \u00e9leter\u0151re szomjas v\u00e1mp\u00edr n\u0151t\u00edpus\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n Egy sz\u00e9nrajz\u00e1nak tan\u00fas\u00e1ga szerint a fest\u0151t a Salome fest\u00e9s\u00e9vel egy id\u0151ben kezdte foglalkoztatni a v\u00e1mp\u00edr-t\u00e9ma, amelynek n\u00e9pszer\u0171s\u00e9g\u00e9hez nagyban hozz\u00e1 j\u00e1rult Bram Stoker 1897-ben megjelent Drakula<\/em> c\u00edm\u0171 bestsellere, amit m\u00e1r a londoni megjelen\u00e9st k\u00f6vet\u0151 \u00e9vben leford\u00edtottak magyarra. Stoker reg\u00e9ny\u00e9ben a v\u00e1mp\u00edr n\u0151i v\u00e1ltozata is szerepet kapott, hiszen a gr\u00f3f \u00e1ltal megsebzett fiatal n\u0151k maguk is v\u00e1mp\u00edrr\u00e1 v\u00e1ltoztak. Cs\u00f3k t\u00f6bb v\u00e1zlat ut\u00e1n 1907-ben dolgozta ki a t\u00e9ma v\u00e9gleges v\u00e1ltozat\u00e1t, amelyen a tehetetlen f\u00e9rfit hatalmukba ker\u00edt\u0151, v\u00e9rszomjas \u00e9s k\u00e9js\u00f3v\u00e1r v\u00e1mp\u00edrn\u0151k kar\u00e9j\u00e1t vir\u00e1gz\u00f3 term\u00e9szeti k\u00f6rnyezetbe helyezte. Fest\u0151ileg virtu\u00f3z, koloritj\u00e1ban hedonisztikus \u00e9leter\u0151t sug\u00e1rz\u00f3 m\u0171v\u00e9t francia kritikusa, Ars\u00e9ne Alexandre egyenesen \u00fagy aposztrof\u00e1lta, mint \u201cegy \u00fajfajt\u00e1j\u00fa alleg\u00f3ri\u00e1j\u00e1t a szerelemnek\u201d.<\/p>\n\n\n\n A k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vben festett Nirv\u00e1n\u00e1<\/em>t, m\u00e1r a kort\u00e1rsak is a V\u00e1mp\u00edrok<\/em> p\u00e1rdarabjak\u00e9nt \u00e9rtelmezt\u00e9k. \u201eM\u00edg a Vampirokban nyugtalan\u00edt\u00f3 hat\u00e1s szugger\u00e1l\u00e1s\u00e1ra t\u00f6rekedett, a Nirv\u00e1n\u00e1ban megnyugtat\u00f3ra, isteni kiel\u00e9g\u00fclts\u00e9gre, ott k\u00ednra, itt testi der\u0171re\u201d \u2013 \u00e1ll\u00edtotta p\u00e1rhuzamba a d\u00e9moni v\u00e1gy \u00e9s a beteljes\u00fclt, spiritu\u00e1lis gy\u00f6ny\u00f6r k\u00e9peit L\u00e1z\u00e1r B\u00e9la. A nemek harc\u00e1t szimboliz\u00e1l\u00f3 V\u00e1mp\u00edrok<\/em> ut\u00e1n a Nirv\u00e1na<\/em> k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban medit\u00e1l\u00f3 Buddh\u00e1t \u00f6vez\u0151 aktok h\u00f6mp\u00f6lyg\u0151 l\u00e1nca \u00e9rtelmezhet\u0151 \u00fagy, mint az \u00e9rz\u00e9ki testis\u00e9gr\u0151l lemond\u00f3 keleti buddhizmus \u00e9s a testi gy\u00f6ny\u00f6r\u00f6ket hajszol\u00f3 nyugati kult\u00fara \u00f6ssze\u00fctk\u00f6z\u00e9se. Ebb\u0151l a n\u00e9z\u0151pontb\u00f3l Buddha szerepe alig k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik a V\u00e9nusz cs\u00e1b\u00edt\u00e1s\u00e1nak ellen\u00e1ll\u00f3 Krisztus\u00e9t\u00f3l, a testis\u00e9g a spiritu\u00e1lis b\u00f6lcsess\u00e9g \u00e9s v\u00e1gyn\u00e9lk\u00fcli megtisztul\u00e1s alternat\u00edv\u00e1jak\u00e9nt jelenik meg. 1908-ban P\u00e1rizsban majd Budapesten bemutatott m\u0171v\u00e9n \u00e9lete v\u00e9g\u00e9ig dolgozott, nagy m\u00e9ret\u0171 v\u00e1szna hal\u00e1l\u00e1ig m\u0171term\u00e9ben \u00e1llt, szemk\u00f6zt a Boszork\u00e1nyszombat<\/em>tal. Ut\u00f3bbi gell\u00e9rthegyi v\u00edzi\u00f3ja, a v\u00e1ros felett euf\u00f3rikus t\u00e1ncot j\u00e1r\u00f3 asszonyok csoportja szint\u00e9n nem sz\u0171n\u0151 fest\u0151i kih\u00edv\u00e1st jelentett sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n\n\n\n A V\u00e1mp\u00edrok<\/em>at \u00e9s a Nirv\u00e1n\u00e1<\/em>t Cs\u00f3k m\u00e1r P\u00e1rizsban festette, ahol 1903-t\u00f3l feles\u00e9g\u00e9vel, Nagy J\u00fali\u00e1val \u00e9lt, majd h\u00e9t esztend\u0151n \u00e1t. Hitvese \u2013 tragikusan korai hal\u00e1lig \u2013 a fest\u0151 legkedvesebb modellje volt, jellegzetes arcvon\u00e1sai Cs\u00f3k valamennyi n\u0151alakj\u00e1n visszat\u00e9rtek. Fekete selyem ruh\u00e1ba \u00f6lt\u00f6z\u00f6tt, v\u00f6r\u00f6s korl\u00e1tn\u00e1l \u00e1ll\u00f3, fest\u0151ileg virtu\u00f3zan megfogalmazott korai portr\u00e9j\u00e1n az eleg\u00e1ns \u201eParisienne\u201d, azaz a modern p\u00e1rizsi n\u0151 t\u00edpus\u00e1t testes\u00edti meg. M\u00e1sutt v\u00e9rbeli impresszionista f\u00e9ny-sz\u00edn j\u00e1t\u00e9k k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban t\u0171nik fel, mint az 1906-ban festett P\u00e1rizsi szalonban<\/em> eleg\u00e1ns modellje.<\/p>\n\n\n\n A francia f\u0151v\u00e1rosba Cs\u00f3kot nem csak az anyagi biztons\u00e1g rem\u00e9nye, hanem a szabadabb m\u0171v\u00e9szet l\u00e9gk\u00f6re, a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok sokas\u00e1ga is vonzotta. Vele p\u00e1rhuzamosan m\u00e1r mind t\u00f6bb magyar m\u0171v\u00e9sz id\u0151z\u00f6tt hosszabb-r\u00f6videbb ideig P\u00e1rizsban, az \u00faj t\u00f6rekv\u00e9sek, \u00faj izmusok forrong\u00f3 kultur\u00e1lis f\u0151v\u00e1ros\u00e1ban. Cs\u00f3k \u00faj bar\u00e1ti k\u00f6re progressz\u00edv gondolkod\u00e1s\u00fa fiatal \u00e9rtelmis\u00e9geikb\u0151l, m\u0171v\u00e9szekb\u0151l verbuv\u00e1l\u00f3dott. A h\u00e1zasp\u00e1r cs\u00fct\u00f6rt\u00f6ki zs\u00farjainak \u2013 ahol \u00edzes magyar \u00e9telekkel v\u00e1rta a h\u00e1ziasszony vend\u00e9geit \u2013 \u00e1lland\u00f3 l\u00e1togat\u00f3ja volt Sz\u00e9kely Andor fest\u0151m\u0171v\u00e9sz, Lavotta Dezs\u0151 zeneszerz\u0151, V\u00e1lyi F\u00e9lix publicista \u00e9s F\u00fclep Lajos eszt\u00e9ta, az \u00faj nemzed\u00e9k legnagyobb hat\u00e1s\u00fa t\u00e1mogat\u00f3ja.<\/p>\n\n\n\n Az \u00faj benyom\u00e1soknak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en Cs\u00f3k P\u00e1rizsban k\u00e9sz\u00fclt festm\u00e9nyei fest\u0151ileg friss, k\u00eds\u00e9rletez\u0151 szellemr\u0151l tan\u00faskodnak. Felhagyva grandi\u00f3zus szimbolista pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1saival, t\u00e9m\u00e1it k\u00f6zvetlen k\u00f6rnyezet\u00e9b\u0151l mer\u00edtette, a m\u0171termi k\u00e9pek mellett mind nagyobb szerephez jutott fest\u00e9szet\u00e9ben a t\u00e1j\u00e1br\u00e1zol\u00e1s, az intim polg\u00e1ri zs\u00e1ner, a portr\u00e9 \u00e9s a csend\u00e9let. Els\u0151 jelent\u0151s p\u00e1rizsi siker\u00e9t az 1905-ben bemutatott M\u0171teremsarok<\/em>kal aratta. Neh\u00e9zkes allegoriz\u00e1l\u00e1s helyett k\u00e9pe egyszer\u0171 m\u0171termi zs\u00e1ner, amely k\u00fcl\u00f6n\u00f6s k\u00e9pkiv\u00e1gata r\u00e9v\u00e9n m\u00e9gis kifinomult ars poetic\u00e1v\u00e1 nemesedik. Alkot\u00e1s\u00e1val Cs\u00f3k a fest\u0151 \u00e9s modellje t\u00f6bb \u00e9vsz\u00e1zados k\u00e9pi hagyom\u00e1ny\u00e1t gazdag\u00edtotta eredeti m\u00f3don. Saj\u00e1t arck\u00e9p\u00e9t a k\u00e9palkot\u00f3 mim\u00e9zis archaikus szimb\u00f3lum\u00e1n, t\u00fck\u00f6rk\u00e9p\u00e9n kereszt\u00fcl id\u00e9zte meg, \u00edgy egyes\u00edtve a fest\u0151i sz\u00e9ps\u00e9get megtestes\u00edt\u0151 aktot \u00e9s a teremt\u0151 m\u0171v\u00e9szt egy t\u00e9rben, de a val\u00f3s\u00e1g elt\u00e9r\u0151 s\u00edkjain.<\/p>\n\n\n\n Enn\u00e9l is nagyvonal\u00fabb, minden irodalmias magyar\u00e1z\u00f3 elemt\u0151l mentes alkot\u00e1sa a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vben festett Th\u00e1m\u00e1r<\/em>. Az \u00f3sz\u00f6vets\u00e9gi S\u00e1muel k\u00f6nyv\u00e9nek le\u00edr\u00e1sa szerint Th\u00e1m\u00e1rt, D\u00e1vid kir\u00e1ly l\u00e1ny\u00e1t f\u00e9ltestv\u00e9re, Amnon orvul t\u0151rbe csalva meggyal\u00e1zta, majd sors\u00e1ra hagyta. A h\u00fag\u00e1n elk\u00f6vezett gyal\u00e1zatott a l\u00e1ny testv\u00e9rb\u00e1tyja, Absalom megbosszulta, \u00e9s meg\u00f6lette az er\u0151szak tev\u0151t (2S\u00e1m.13). Cs\u00f3k r\u00e9szleteiben h\u00edven k\u00f6vette az \u00f3sz\u00f6vets\u00e9gi sz\u00f6veget (\u201eVala pedig \u0151rajta igen sz\u00e9p tarka szoknya\u201d), de az esem\u00e9nyd\u00fas t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sekb\u0151l csak mag\u00e1t a h\u0151sn\u0151t ragadta ki, sz\u00e1m\u0171zve k\u00e9p\u00e9r\u0151l minden elbesz\u00e9l\u0151 elemet. Egyed\u00fcli t\u00e1rgya \u00edgy t\u00fcrkizk\u00e9k h\u00e1tt\u00e9r el\u0151tt felragyog\u00f3 n\u0151i sz\u00e9ps\u00e9g maradt, egyszerre f\u00e9l\u00e9nken szem\u00e9rmes \u00e9s engedelmesen felt\u00e1rulkoz\u00f3, a k\u00f6zel-keleti odaliszk\u00e1kat id\u00e9z\u0151 mozdulat\u00e1val. Alakj\u00e1t Cs\u00f3k az elk\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vtizedekben sz\u00e1mos v\u00e1ltozatban \u00fajra fogalmazta. K\u00fcl\u00f6nf\u00e9le koloritban, ecsetkezel\u00e9ssel megform\u00e1lt v\u00e1ltozatai \u00fagy viszonyulnak egym\u00e1shoz, mint egyazon dallamra k\u00f6lt\u00f6tt zenei vari\u00e1ci\u00f3k.<\/p>\n\n\n\n A lassank\u00e9nt klasszikuss\u00e1 \u00e9rett impresszionizmus fest\u0151i l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dj\u00e1t Cs\u00f3k k\u00f6nnyed\u00e9n mag\u00e1\u00e9v\u00e1 tette. 1900-ban festett tengerparti \u00e9letk\u00e9pe, A Lid\u00f3n <\/em>a francia nagymesterek m\u00e9lt\u00f3 k\u00f6vet\u0151j\u00e9nek mutatj\u00e1k. \u00c1m p\u00e1rizsi \u00e9vei alatt \u00e9rdekl\u0151d\u0151 figyelme a leg\u00fajabb k\u00e9pi ir\u00e1nyzatokra is kiterjedt. T\u00e1rsas\u00e1g\u00e1ban azok a fiatal modernek is felt\u0171ntek, akik h\u00edrt hoztak a legfrissebb m\u0171v\u00e9szeti k\u00eds\u00e9rletekr\u0151l, \u00edgy a Henri Matisse nev\u00e9vel f\u00e9mjelzett fauve-ok fest\u00e9szet\u00e9be is beavatt\u00e1k az ekkor m\u00e1r negyven \u00e9ves mestert. Cs\u00f3k M\u00e1rffy \u00d6d\u00f6n kalauzol\u00e1s\u00e1val 1904 k\u00f6r\u00fcl Ambroise Vollard m\u0171keresked\u00e9s\u00e9ben \u00e9s a Mus\u00e9e du Luxembourgban Van Gogh, C\u00e9zanne \u00e9s Matisse m\u0171veit l\u00e1thatta. F\u00fclep Lajos r\u00e9v\u00e9n pedig az \u00faj m\u0171v\u00e9szet C\u00e9zanne \u00e1ltal megalapozott elm\u00e9let\u00e9ben is t\u00e1j\u00e9koz\u00f3dott. A Fauve-ok \u00fajabb munk\u00e1ival a F\u00fcggetlenek t\u00e1rlatain \u00e9s az \u0150szi Szalonon tal\u00e1lkozott, amelyeket 1906-t\u00f3l rendszeresen l\u00e1togatott. 1908-ban Bornemisza G\u00e9z\u00e1val is kapcsolatban \u00e1llt, aki ekkor Matisse iskol\u00e1j\u00e1ban tanult. M\u00edg kor\u00e1bban saj\u00e1t munk\u00e1it kiz\u00e1r\u00f3lag a hivatalos Szalonban (Salon de la Soci\u00e9t\u00e9 des artistes franais) mutatta be, F\u00fclep r\u00e1besz\u00e9l\u00e9s\u00e9re 1908-t\u00f3l a modern t\u00f6rekv\u00e9sekre nyitott \u0150szi Szalon (Salon d\u2019Automne) t\u00e1rlatain is ki\u00e1ll\u00edtott. Az \u00e9vtized v\u00e9g\u00e9re er\u0151s\u00f6d\u0151 expresszionista hat\u00e1sok visszhangjak\u00e9nt palett\u00e1ja meg\u00e9l\u00e9nk\u00fclt, ecsetkezel\u00e9se oldottabb\u00e1, szerkeszt\u00e9sm\u00f3dja s\u00edkszer\u0171bb\u00e9 v\u00e1lt. A Rippl-R\u00f3nai \u00d6d\u00f6n gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9ben \u0151rz\u00f6tt 1908-ban festett P\u00e1rizsi h\u00f6lgy<\/em> \u00e9kes tan\u00fabizonys\u00e1ga Cs\u00f3k k\u00eds\u00e9rletez\u0151 hajlam\u00e1nak. \u0150 azonban nem k\u00edv\u00e1nt az epigonok had\u00e1ba l\u00e9pni, c\u00e9lkit\u0171z\u00e9se enn\u00e9l t\u00f6bb volt: a korszer\u0171 nemzeti fest\u00e9szet<\/em> megalapoz\u00e1sa.<\/p>\n\n\n\n Cs\u00f3k korai n\u00e9p\u00e9letk\u00e9pei sz\u00fcl\u0151f\u00f6ldj\u00e9hez, a Dun\u00e1nt\u00falhoz k\u00f6t\u0151dtek. A j\u00f3l ismert t\u00e1j\u00e9kt\u00f3l akkor sem szakadt el, mikor nagyb\u00e1nyai utaz\u00e1sai sor\u00e1n megismerte az erd\u00e9lyi n\u00e9pet. A kilencvenes \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9t\u0151l Tolna \u00e9s Baranya megy\u00e9be tett hosszabb kir\u00e1ndul\u00e1sokat, mot\u00edvumait f\u0151leg a S\u00e1rk\u00f6z vid\u00e9k\u00e9n, Moh\u00e1cson, Nagybodoly\u00e1n \u00e9s \u00d6cs\u00e9nyben gy\u0171jt\u00f6tte. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a sok\u00e1cok, a Bosznia-Hercegovin\u00e1b\u00f3l \u00e1ttelep\u00fclt, r\u00f3mai katolikus vall\u00e1s\u00fa d\u00e9lszl\u00e1v n\u00e9pcsoport felt\u0171n\u0151en sz\u00ednes, gazdagon v\u00e1ltozatos viselete ragadta meg fest\u0151i k\u00e9pzelet\u00e9t. 1899 k\u00f6r\u00fcl, m\u0171v\u00e9szi v\u00e1ls\u00e1g\u00e1nak m\u00e9lypontj\u00e1n, rajzol\u00f3dott ki el\u0151tte a \u201eMagyar keny\u00e9r\u201d festm\u00e9nyciklus\u00e1nak nagyszab\u00e1s\u00fa tervezete. Eml\u00e9kiratai szerint a kultuszminiszterhez \u00edrott memorandummal k\u00edv\u00e1nt t\u00e1mogat\u00e1st szerezni egy olyan \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 n\u00e9p\u00e9letk\u00e9pi sorozatra, amely a b\u00faza vet\u00e9s\u00e9t\u0151l a keny\u00e9rs\u00fct\u00e9sig k\u00edv\u00e1nta volna meg\u00f6r\u00f6k\u00edteni a \u201emagyar keny\u00e9r\u201d sz\u00fclet\u00e9s\u00e9t. Noha e sorozat sosem \u00f6lt\u00f6tt k\u00e9pi form\u00e1t, a sz\u00e1zadfordul\u00f3t\u00f3l Cs\u00f3k mind tudatosabban fordult a n\u00e9p\u00e9let t\u00e9m\u00e1ja fel\u00e9. Az 1900-ban festett Cser\u00e9nyn\u00e9l <\/em>(Bugaci p\u00e1sztor<\/em>) m\u00e9g az alf\u00f6ldi p\u00e1sztorok \u00e9let\u00e9nek idillikus mozzanat\u00e1t ragadta meg. K\u00e9t esztend\u0151vel k\u00e9s\u0151bb az \u00d6cs\u00e9nyi menyecske<\/em> \u00e9s az \u00d6cs\u00e9nyi keresztel\u0151<\/em> k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban m\u00e1r a sz\u00ednes viseletben pomp\u00e1z\u00f3 s\u00e1rk\u00f6zi n\u00e9p \u00e1llt.<\/p>\n\n\n\n \u00dajabb munk\u00e1it Cs\u00f3k 1905 okt\u00f3ber\u00e9ben, els\u0151 \u00f6n\u00e1ll\u00f3 t\u00e1rlat\u00e1n, a K\u00f6nyves K\u00e1lm\u00e1n M\u0171kiad\u00f3 Rt. ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n vitte a hazai k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g el\u00e9. Kollekci\u00f3j\u00e1ban jelent\u0151s szerepet kaptak kisebb m\u00e9ret\u0171 sok\u00e1c t\u00e9m\u00e1j\u00fa n\u00e9p\u00e9letk\u00e9pei. A hazai sajt\u00f3 lelkesen \u00fcdv\u00f6z\u00f6lte Cs\u00f3k \u201emegt\u00e9r\u00e9s\u00e9t\u201d az intimebb hangulat\u00fa fest\u0151is\u00e9ghez, oldottabb ecsetkezel\u00e9s\u00e9t, \u00e9l\u00e9nkebb koloritj\u00e1t egy\u00f6ntet\u0171en P\u00e1rizs j\u00f3t\u00e9kony hat\u00e1s\u00e1nak tulajdon\u00edtott\u00e1k. \u201eA sz\u00ednek m\u00e1mor\u00e1b\u00f3l belet\u00e9vedt a fest\u00e9k bujas\u00e1g\u00e1ba\u201d \u2013 \u00e1llap\u00edtotta meg r\u00f3la Ger\u0151 \u00d6d\u00f6n, L\u00e1z\u00e1r B\u00e9la pedig egy\u00e9rtelm\u0171en a p\u00e1rizsi modernek hat\u00e1s\u00e1t v\u00e9lte felfedezni \u00faj k\u00e9pein. F\u00fclep Lajos \u00e9rz\u00e9keny elemz\u00e9s\u00e9t adta a Pihen\u0151 sok\u00e1c l\u00e1nyok<\/em>nak: \u201eItt azt\u00e1n t\u00f6bbet is ad Cs\u00f3k a puszta formai \u00e9s kolorisztikus \u00e9rt\u00e9kekn\u00e9l: ad erotik\u00e1t, melyhez foghat\u00f3 tal\u00e1n csak Maupassant parasztnovell\u00e1iban van, m\u00e9lys\u00e9ges \u00e9letet a f\u00f6ld test\u00e9hez tapadt le\u00e1nytestek k\u00e9jesen b\u00e1gyadt, s m\u00e9gis hevesen l\u00fcktet\u0151 v\u00e9r\u00e9ben; s v\u00e9g\u00fcl az eg\u00e9sz mot\u00edvumot oly m\u00e9lyen \u00e1t\u00e9rzett leveg\u0151ben mint\u00e1zza, hogy egy csod\u00e1latosan k\u00e9sz s egyszerre kil\u00f6k\u00f6tt dolog sz\u00edness\u00e9g\u00e9vel hat.\u201d Sok\u00e1c k\u00e9peinek legf\u0151bb saj\u00e1toss\u00e1ga abban rejlett, hogy t\u00e1rgy\u00e1ra Cs\u00f3k egyszerre tekintett az egzotikumot keres\u0151 p\u00e1rizsi piktor \u00e9s a gy\u00f6kereit kutat\u00f3 magyar fest\u0151 szem\u00e9vel. A n\u00e9p\u00e9letr\u0151l nem k\u00edv\u00e1nt anekdot\u00e1t form\u00e1lni, sem etnogr\u00e1fiai tanulm\u00e1nyt adni, ahogy leleplezni vagy analiz\u00e1lni sem pr\u00f3b\u00e1lta modelljeit. Sok\u00e1cait mindenekel\u0151tt pomp\u00e1s fest\u0151i t\u00e1rgynak tekintette, hasonl\u00f3an ahhoz, ahogy ezt Zuloaga Spanyolorsz\u00e1gban tette. Benn\u00fck a l\u00e1tv\u00e1nyosan csillog\u00f3, kolorisztikus sz\u00e9ps\u00e9get kereste, idillikus \u00e9leteszm\u00e9nyt, az elvesztett \u00c1rk\u00e1dia k\u00e9sei ut\u00f3dait.<\/p>\n\n\n\n A p\u00e1rizsi modernizmus hat\u00e1sa leger\u0151sebben Cs\u00f3k 1907 \u00e9s 1910 k\u00f6z\u00f6tt festett n\u00e9p\u00e9letk\u00e9pein \u00e9rhet\u0151 tetten. Az Alv\u00f3 sok\u00e1c parasztasszony<\/em> t\u00e9m\u00e1ja ugyan sok tekintetben rokon a h\u00e9t esztend\u0151vel kor\u00e1bban festett Bugaci p\u00e1sztor<\/em>\u00e9hoz. \u00c1m m\u00edg ott r\u00e9szletes etnogr\u00e1fiai t\u00e1rgyi lelt\u00e1rt vett fel a fest\u0151, \u00fajabb k\u00e9p\u00e9n a n\u00e9p karakter\u00e9t nem t\u00e1rgyi vil\u00e1g\u00e1n, hanem jellegzetes koloritj\u00e1n \u00e1t ragadta meg. Hasonl\u00f3an d\u00fas, felszabadult fest\u0151is\u00e9g jellemzi 1909-ben festett k\u00e9t n\u00e9pi zs\u00e1ner\u00e9t. A Duna mellett <\/em>(R\u00f3zsasz\u00edn\u0171 malom Moh\u00e1csn\u00e1l<\/em>) mozaikszer\u0171en egym\u00e1shoz illesztett r\u00e9szletei k\u00f6z\u00f6tt a sz\u00ednek dekorat\u00edv ereje teremt k\u00e9pi egys\u00e9get. Szemben ennek csapong\u00f3 szerkeszt\u00e9sm\u00f3dj\u00e1val a Sok\u00e1c kereszt<\/em> szigor\u00fa szimmetri\u00e1ja m\u00e1r kompoz\u00edci\u00f3ja r\u00e9v\u00e9n is archaikus hat\u00e1st kelt. Az \u00e1hitatos temet\u0151i r\u00edtust Cs\u00f3k szertelen sz\u00ednm\u00e1morba oldja, harsog\u00f3 sz\u00edneivel keltve \u00e9letre a h\u00edmzett sz\u0171rbe \u00f6lt\u00f6ztetett k\u0151keresztet, ami \u00faj alakj\u00e1ban m\u00e1r egyfajta barb\u00e1r, m\u00e1gikus szertart\u00e1s k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1v\u00e1 v\u00e1lik.<\/p>\n\n\n\n A matisse-i tanuls\u00e1gok \u00e9s a n\u00e9pi hagyom\u00e1nyok egys\u00e9ges \u00f6tv\u00f6zete az 1910-ben festett Tulip\u00e1nos l\u00e1d\u00e1<\/em>n kap v\u00e9gleges alakot. A fest\u0151 eml\u00e9kirataiban \u00e9s levelez\u00e9s\u00e9ben sz\u00e1mos alkalommal kit\u00e9r a m\u0171re, fest\u00e9szete fordul\u00f3pontjak\u00e9nt \u00e9rt\u00e9kelve azt. Elmond\u00e1sa szerint a festett l\u00e1d\u00e1t a sz\u00fcl\u0151i h\u00e1z padl\u00e1s\u00e1n fedezte fel \u00e9s onnan vitte mag\u00e1val P\u00e1rizsba, ahol letisztogatva csod\u00e1lattal fedezte fel \u00e9g\u0151, eleven sz\u00edneit. 1910 janu\u00e1rj\u00e1ban lelkesen sz\u00e1molt be \u00faj k\u00e9p\u00e9r\u0151l Petrovics Eleknek \u00edrott level\u00e9ben: \u201eEls\u0151 dolgom lesz \u00f6nnek bemutatni egy tiszt\u00e1ra magyar stilben<\/em> k\u00e9sz\u00fclt csend\u00e9letet, amely azt hiszem m\u00e9lt\u00f3an fog engem s azon t\u00f6rekv\u00e9semet k\u00e9pviselni Berlinben, hogy nemcsak C\u00e9zanne \u00e9s Gauguin imit\u00e1ci\u00f3k teremnek n\u00e1lunk, de akad komoly t\u00f6rekv\u00e9s is a magyar st\u00edlus fel\u00e9.\u201d Cs\u00f3k a l\u00e1da tetej\u00e9re \u00e1ll\u00edtott, n\u00e9pviseletbe \u00f6lt\u00f6ztetett s\u00e1rk\u00f6zi baba \u00e9s a festett kors\u00f3k sz\u00ednes vir\u00e1gcsokrainak egy\u00fcttes\u00e9vel mer\u00e9szen s\u00edkszer\u0171, kompoz\u00edci\u00f3j\u00e1ban a gyermekrajzok l\u00e9nyegret\u00f6r\u0151 szerkeszt\u00e9sm\u00f3dj\u00e1t \u00e9s szertelen sz\u00edness\u00e9g\u00e9t id\u00e9z\u0151 m\u0171vet alkotott. K\u00e9s\u0151bb, egy Malonyay Dezs\u0151nek adott interj\u00faj\u00e1ban \u00fagy nyilatkozott, arra t\u00f6rekedett, hogy t\u00fall\u00e9pjen az etnogr\u00e1fiai k\u00fcls\u0151s\u00e9geken: \u201eolyan \u00e9rz\u00e9ssel kell megalkotnod egy k\u00e9pet, amilyennel, mondjuk, \u00f6cs\u00e9nyi Lovas \u00c9vi \u00e1ll\u00edtja \u00f6ssze az \u0151 \u00fcnnepl\u0151 k\u00f6nt\u00f6s\u00e9t.\u201d Csend\u00e9let\u00e9nek szimmetrikus, \u00fcnnep\u00e9lyes pomp\u00e1ja sok k\u00f6z\u00f6s von\u00e1st mutat az ekkort\u00e1jt felfedezett \u00f6cs\u00e9nyi gyermekrajzokkal, amelyekb\u0151l 1910-ben rendezett rendk\u00edv\u00fcli siker\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st az Iparm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum. Dekorat\u00edv sok\u00e1c csend\u00e9leteit a m\u0171kritika is a korszer\u0171 nemzeti m\u0171v\u00e9szetet <\/em>megval\u00f3s\u00edt\u00f3 alkot\u00e1sokk\u00e9nt m\u00e9ltatta, Lengyel G\u00e9za egyszerre \u201eegzotikus \u00e9s magyar\u201d karakter\u00e9t, Feleky G\u00e9za a n\u00e9pm\u0171v\u00e9szet modernizmussal p\u00e1ros\u00edtott nyers, primit\u00edv, \u0151serej\u0171 dekorativit\u00e1s\u00e1t \u00fcdv\u00f6z\u00f6lte benne.<\/p>\n\n\n\n P\u00e1rizs nem hozta meg Cs\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra a v\u00e1rt szakmai \u00e9s anyagi elismer\u00e9st, \u00edgy kisl\u00e1nya sz\u00fclet\u00e9se ut\u00e1n feles\u00e9g\u00e9vel a v\u00e9gleges hazatelep\u00fcl\u00e9s mellett d\u00f6nt\u00f6tt. Elhat\u00e1roz\u00e1sukat megk\u00f6nny\u00edtette, hogy a fest\u0151 val\u00f3di szakmai sikereit p\u00e1rizsi \u00e9vei alatt is sz\u00fcl\u0151f\u00f6ldj\u00e9n aratta. Nyaranta rendszeresen hazal\u00e1togatott \u00e9s mindv\u00e9gig szoros kapcsolatokat \u00e1polt a hazai m\u0171v\u00e9szeti \u00e9lettel. Mikor 1907-ben megalakult a Magyar Impresszionist\u00e1k \u00e9s Naturalist\u00e1k K\u00f6re (MI\u00c9NK), az alap\u00edt\u00f3 Ferenczy K\u00e1roly, Szinyei Merse P\u00e1l \u00e9s Rippl-R\u00f3nai J\u00f3zsef Cs\u00f3kot is tagjai k\u00f6z\u00e9 h\u00edvta. M\u0171vei szinte az \u00f6sszes jelent\u0151s, k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n megrendezett magyar ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son szerepeltek. Nemzetk\u00f6zi elismer\u00e9se jelenk\u00e9nt a firenzei Uffizi azzal a megtisztel\u0151 felk\u00e9r\u00e9ssel fordult a magyar fest\u0151h\u00f6z, hogy \u00f6narck\u00e9pgy\u0171jtem\u00e9nye sz\u00e1m\u00e1ra fesse meg k\u00e9pm\u00e1s\u00e1t. P\u00e1lyafut\u00e1s\u00e1nak betet\u0151z\u00e9s\u00e9t 1914-ben, a M\u0171csarnokban megrendezett retrospekt\u00edv t\u00e1rlata jelentette, amelyen 140 festm\u00e9nye k\u00f6z\u00f6tt \u00f6sszes jelent\u0151s alkot\u00e1s\u00e1t egybe gy\u0171jtve l\u00e1thatta a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g. Bemutat\u00f3j\u00e1t a hazai m\u0171kritika is \u00fagy \u00e9rt\u00e9kelte, mint egy rendk\u00edv\u00fcl v\u00e1ltozatos, mindig meg\u00fajul\u00e1sra k\u00e9sz, de k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl imm\u00e1r klasszikuss\u00e1 \u00e9rett fest\u0151i \u00e9letm\u0171 \u00f6sszegz\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n Hazat\u00e9r\u00e9se ut\u00e1n bontakozott ki Cs\u00f3k egyik legismertebb \u00e9s m\u00e9lt\u00e1n legkedveltebb k\u00e9psorozata, a kisl\u00e1ny\u00e1r\u00f3l festett Z\u00fcz\u00fc-ciklus. Benn\u00fck Cs\u00f3k r\u00e1tal\u00e1lt val\u00f3di hangj\u00e1ra, megcsillantva p\u00e1ratlan kolorisztikus v\u00e9n\u00e1j\u00e1t, nagyvonal\u00fa kompon\u00e1l\u00f3 k\u00e9pess\u00e9g\u00e9t, v\u00e9gre b\u00e1tran felv\u00e1llalva fest\u00e9szet\u00e9nek eredend\u0151 \u00e9letszeretet\u00e9t \u00e9s der\u0171j\u00e9t. K\u00e9pei csecsem\u0151 kor\u00e1t\u00f3l eg\u00e9szen a kamasz l\u00e1nyig k\u00f6vetik v\u00e9gig Cs\u00f3k J\u00falia \u00e9let\u00e9t. Egyik legkor\u00e1bbi darabja, az Els\u0151 s\u00e9ta <\/em>a moh\u00e1csi Duna partj\u00e1n \u00f6r\u00f6k\u00edti meg a csal\u00e1di \u00e9let egy mozzanat\u00e1t, a babakocsit p\u00e1rizsi divat szerint \u00f6lt\u00f6z\u00f6tt anya \u00e9s sz\u00ednes n\u00e9pviseletben pomp\u00e1z\u00f3 sok\u00e1c dada kett\u0151se k\u00f6z\u00e9 illesztve. A Z\u00fcz\u00fc a gyermekkocsiban<\/em> \u00e9s a lappang\u00f3 N\u00e9psz\u00ednh\u00e1z utca<\/em> a francia impresszionista p\u00e9ld\u00e1k nyom\u00e1n virtu\u00f3z m\u00f3don egyes\u00edtik a sz\u00ednpomp\u00e1s enteri\u0151r \u00e9s az ablakon \u00e1t kit\u00e1rul\u00f3 nagyv\u00e1ros k\u00e9p\u00e9t. A Tulip\u00e1nos l\u00e1da<\/em> k\u00e9pi gondolkod\u00e1sm\u00f3dj\u00e1t Cs\u00f3k a Z\u00fcz\u00fc \u00e9s Coco (Z\u00fcz\u00fc \u00e9s a kakas<\/em>) c\u00edmen ismertt\u00e9 v\u00e1lt k\u00e9p\u00e9n hangolja \u00e1t zs\u00e1nert\u00e9m\u00e1ra, sz\u00ednek zsibong\u00f3 csokr\u00e1nak k\u00f6zep\u00e9be helyezve kisl\u00e1ny\u00e1t. A ciklus fest\u0151ileg legletisztultabb darabja, a Z\u00fcz\u00fc beteg<\/em> a magyar fest\u00e9szet legszebb gyermekportr\u00e9i k\u00f6z\u00e9 sorolhat\u00f3. Ezt a k\u00e9pet a fest\u0151 hal\u00e1l\u00e1ig m\u0171term\u00e9ben \u0151rizte.<\/p>\n\n\n\n Az 1910 \u00e9s 1940 k\u00f6z\u00f6tti id\u0151szak val\u00f3di m\u00e1sodvir\u00e1gz\u00e1s\u00e1t hozza Cs\u00f3k \u00e9letm\u0171v\u00e9nek. Megszabadulva imm\u00e1r a p\u00e1lyakezd\u0151 bizony\u00edt\u00e1si k\u00e9nyszer\u00e9t\u0151l \u00e9s a korszer\u0171s\u00e9g k\u00ednz\u00f3 v\u00e1gy\u00e1t\u00f3l, olyan nagyvonal\u00fa \u00e9s der\u0171s fest\u0151i \u00e9letm\u0171vet \u00e9p\u00edtett, amely a k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai k\u00f6rnyezetben is mindv\u00e9gig meg\u0151rzi franci\u00e1s k\u00f6nnyeds\u00e9g\u00e9t \u00e9s eleganci\u00e1j\u00e1t. Felszabadult fest\u0151is\u00e9ge Balaton-ciklus\u00e1ban mutatkozik meg a maga teljess\u00e9g\u00e9ben. A sz\u00e1zad els\u0151 \u00e9veit\u0151l t\u00f6lt\u00f6tte a nyarakat a Balaton d\u00e9li kapuj\u00e1nak tartott Balatonalig\u00e1n, amelynek meredek partszakasz\u00e1r\u00f3l teljes pomp\u00e1j\u00e1ban t\u00e1rul fel a t\u00f3 nagyszer\u0171 l\u00e1tv\u00e1nya. Egy nemzed\u00e9kkel kor\u00e1bban m\u00e1r f\u00f6ldije, M\u00e9sz\u00f6ly G\u00e9za is gyakorta festette e helyr\u0151l a Balatont. Cs\u00f3k\u00e9k saj\u00e1t h\u00e1zat sosem v\u00e1s\u00e1roltak a k\u00f6zs\u00e9gben, hanem Kolozsv\u00e1ry B\u00e1lint tan\u00e1r vend\u00e9gek\u00e9nt a Kolozsv\u00e1ry-vill\u00e1ban, majd a mai Club Aliga hely\u00e9n \u00e1ll\u00f3 R\u00e1k\u00f3czi-sz\u00e1ll\u00f3ban t\u00f6lt\u00f6tt\u00e9k a nyarakat. M\u00edg a h\u00faszas \u00e9vekt\u0151l vele p\u00e1rhuzamosan Badacsonyban dolgoz\u00f3 Egry J\u00f3zsef a t\u00e1j misztikus, transzcendens arculat\u00e1t t\u00e1rta fel, Cs\u00f3k e t\u00e9m\u00e1ban szabadon \u00e9rv\u00e9nyes\u00edthette eredend\u0151en impresszionista v\u00e9n\u00e1j\u00e1t, t\u00e1rgy\u00e1ban a tiszta f\u00e9ny-sz\u00edn j\u00e1t\u00e9kok, finom val\u0151r\u00f6k \u00e9s \u00e9rz\u00e9keny reflexek \u00f6r\u00f6k\u00f6s v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1t kutatva. V\u00e9rbeli impresszionistak\u00e9nt sz\u00fcntelen, v\u00e1ltozatok, \u00e1tiratok \u00e9s vari\u00e1ci\u00f3k sor\u00e1ban k\u00f6lt\u00f6tte \u00fajra a Balaton k\u00e9p\u00e9t, k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le \u00e9vszakokban, napszakokban vizsg\u00e1lva a t\u00f3 folytonosan v\u00e1ltoz\u00f3 felsz\u00edn\u00e9t. A p\u00e1lyakezd\u00e9st jellemz\u0151 \u201cnagy m\u0171\u201d ig\u00e9zet\u00e9t imm\u00e1r felv\u00e1ltotta a sorozatban gondolkod\u00e1s eszm\u00e9je, amely a v\u00e9gleges megfogalmaz\u00e1s rem\u00e9ny\u00e9r\u0151l lemondva puszt\u00e1n a pillanatnyi term\u00e9szeti l\u00e1tv\u00e1ny megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s\u00e9re v\u00e1llalkozik.<\/p>\n\n\n\n A T\u00fck\u00f6r<\/em> 1934-ben feltett k\u00f6rk\u00e9rd\u00e9s\u00e9re, hogy milyennek l\u00e1tja a fest\u0151 a Balatont, ekk\u00e9pp v\u00e1laszolt Cs\u00f3k: \u201eAtt\u00f3l f\u00fcgg minden, mikor l\u00e1tja, helyesebben, milyennek l\u00e1tja? Milyennek l\u00e1tja p\u00e9ld\u00e1nak ok\u00e1\u00e9rt, mikor viharos, milyennek, mikor csendes? Milyennek, mikor kac\u00e9r vagy amikor szem\u00e9rmes? Milyen, mikor f\u00f6lveszi legcsillog\u00f3bb toilettjeit \u2013 milyen pongyol\u00e1ban. (Cs\u00fanya, toj\u00e1ss\u00e1rg\u00e1ja sz\u00edn\u0171, megvad\u00edt\u00e1sig j\u00f3zan naplement\u00e9k.) Mikor epeked\u0151, mikor d\u00fch\u00f6ng, vagy mit tudom \u00e9n m\u00e9g h\u00e1nyszor \u00e9s h\u00e1nyf\u00e9le v\u00e1ltozatban ejti k\u00e9ts\u00e9gbe a vakmer\u0151t, aki megk\u00eds\u00e9rli \u0151t egy aranyr\u00e1ma sz\u0171k keretei k\u00f6z\u00e9 szor\u00edtani.<\/em>\u201d Balaton-ciklus\u00e1t Cs\u00f3k 1935-ben, 70. sz\u00fclet\u00e9snapj\u00e1ra az Ernst M\u00fazeumban rendezett jubil\u00e1ris t\u00e1rlat\u00e1n mutatta be. K\u00e9s\u0151i Balaton-k\u00e9pein m\u00e1r tiszt\u00e1n atmoszf\u00e9rikus jelens\u00e9gek \u00f6lt\u00f6ttek testet, eml\u00edtett ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak c\u00edmeit id\u00e9zve: \u201eLila k\u00f6d\u201d, a \u201eNyugati sz\u00e9l\u201d, az \u201e\u0150szi cs\u00f6nd\u201d, \u201eF\u00e9nyhat\u00e1sok\u201d vagy egyszer\u0171en csak \u201eA nagy semmi\u201d. <\/em>Ybl Ervin \u2013 aki mag\u00e1ngy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9ben \u0151rizte Cs\u00f3k Aligai marhalej\u00e1r\u00f3 <\/em>c\u00edm\u0171 t\u00e1jk\u00e9p\u00e9t \u2013 \u00edgy jellemezte a fest\u0151 balatoni t\u00e1jait: \u201cItt nincs semmi hat\u00e1rozott forma, csak v\u00edz \u00e9s l\u00e9g; v\u00e1ltoz\u00f3 sz\u00ednj\u00e1t\u00e9kaiknak Cs\u00f3k t\u00f6k\u00e9letes szabads\u00e1ggal \u00e1ldozhatott. Elt\u0171nik a figur\u00e1lis mot\u00edvum [\u2026] egyed\u00fcl valeur\u00e9rz\u00e9ke, a sz\u00ednbenyom\u00e1sok finoms\u00e1gainak \u00e9rt\u00e9kel\u00e9se, visszaad\u00e1sa jut sz\u00f3hoz, ak\u00e1rcsak Turnern\u00e9l, Whistlern\u00e9l \u00e9s Monetn\u00e9l, akik \u00e9let\u00fck v\u00e9g\u00e9n szint\u00e9n ilyen sz\u00ednszimf\u00f3ni\u00e1kat festettek.\u201d<\/p>\n\n\n\n Cs\u00f3k fest\u0151i energi\u00e1i kora el\u0151rehaladt\u00e1val sem apadtak, t\u00fal kilencvenedik \u00e9let\u00e9v\u00e9n is nap mint nap kez\u00e9be vette palett\u00e1j\u00e1t. A k\u00e9t h\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tti id\u0151szakban jelent\u0151s posztokat t\u00f6lt\u00f6tt be a hazai m\u0171v\u00e9szeti k\u00f6z\u00e9letben is. 1920-t\u00f3l a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskola alakrajzi tan\u00e1ra, majd rektora volt. Vaszary J\u00e1nossal egy\u00fctt a h\u00faszas \u00e9vek konzervat\u00edv m\u0171v\u00e9szetpolitik\u00e1j\u00e1val szemben is ki\u00e1llt a modern szeml\u00e9let\u0171 fiatal alkot\u00f3k mellett. A nyugatias igazod\u00e1s\u00fa, progressz\u00edv t\u00f6rekv\u00e9sek melletti elk\u00f6telezetts\u00e9g\u00e9t jelezte, hogy a Szinyei Merse P\u00e1l T\u00e1rsas\u00e1g eln\u00f6ki tiszte mellett tagja volt a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szek \u00daj T\u00e1rsas\u00e1g\u00e1nak \u00e9s az \u00daj M\u0171v\u00e9szek Egyes\u00fclet\u00e9nek is.<\/p>\n\n\n\n D\u00fasan \u00e1rad\u00f3 vir\u00e1gcsend\u00e9letei, der\u0171vel telt arck\u00e9pei a m\u0171gy\u0171jt\u0151k \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g kedvenc\u00e9v\u00e9 avatt\u00e1k. Term\u00e9keny alkot\u00f3erej\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en szinte \u00e9vente mutatta be m\u0171veinek \u00fajabb kollekci\u00f3it. Szoros kapcsolatot tartott fenn Fr\u00e4nkel J\u00f3zsef m\u0171keresked\u0151vel, aki sokszoros\u00edtott grafikak\u00e9nt terjesztette legn\u00e9pszer\u0171bb m\u0171veit, keresett t\u00e9m\u00e1ib\u00f3l pedig replik\u00e1kat rendelt meg a fest\u0151t\u0151l. Kor\u00e1bbi m\u0171veinek \u00fajrafest\u00e9se nem \u00e1llt t\u00e1vol Cs\u00f3kt\u00f3l, aki mechanikus m\u00e1solatok helyett igyekezett fest\u0151ileg is \u00fajragondolni r\u00e9gebbi kompoz\u00edci\u00f3it. Ekkor ker\u00fcltek ki ecsetje al\u00f3l a magyar impresszionizmus olyan mesterm\u0171vei, mint a portr\u00e9, csend\u00e9let \u00e9s t\u00e1j nagyvonal\u00fa \u00f6tv\u00f6zet\u00e9re \u00e9p\u00fcl\u0151 Keresztapa reggelije<\/em> vagy az it\u00e1liai ihlet\u00e9s\u0171 Amalfi<\/em>.<\/p>\n\n\n\n M\u0171v\u00e9szet\u00e9t \u00e9s szem\u00e9ly\u00e9t 1945 ut\u00e1n n\u00f6vekv\u0151 tisztelet \u00f6vezte. Az \u00faj hatalom k\u00e9t alkalommal Kossuth-d\u00edjjal, 1952-ben pedig a Magyar N\u00e9pk\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g Kiv\u00e1l\u00f3 M\u0171v\u00e9sze kit\u00fcntet\u00e9ssel ismerte el munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t. Mindezek ellen\u00e9re az id\u0151s mester nem \u00e1llt be a szocialista realizmus z\u00e1szl\u00f3viv\u0151inek lelkes csapat\u00e1ba. Egyetlen ideol\u00f3giailag harcos m\u0171ve, az 1951-ben festett H\u00e1bor\u00fa \u00e9s b\u00e9ke<\/em> triptichon is saj\u00e1tos m\u00f3don, legels\u0151 ifj\u00fakori remekm\u0171ve, a Sz\u00e9nagy\u0171jt\u0151k<\/em> moderniz\u00e1lt \u00e1tirat\u00e1val sz\u00e1llt s\u00edkra egy b\u00e9k\u00e9sebb vil\u00e1g\u00e9rt.<\/p>\n\n\n\n Tisztel\u0151i, tan\u00edtv\u00e1nyai nem csup\u00e1n egy nagy nemzed\u00e9k utols\u00f3 \u00e9l\u0151 tagj\u00e1t l\u00e1tt\u00e1k benne, hanem a hazai modernizmus \u00f6r\u00f6kifj\u00fa \u00fatt\u00f6r\u0151j\u00e9t. 1955-ben kilencvenedik sz\u00fclet\u00e9snapj\u00e1t a M\u0171csarnok gazdag \u00e9letm\u0171v\u00e9nek bemutat\u00e1s\u00e1val \u00fcnnepelte. Az id\u0151s mestert k\u00f6sz\u00f6nt\u0151 fest\u0151t\u00e1rsak k\u00f6z\u00f6tt Bern\u00e1th Aur\u00e9l is megsz\u00f3lalt, aki ny\u00edlt level\u00e9ben tal\u00e1l\u00f3 hasonlattal jellemezte Cs\u00f3k fest\u00e9szet\u00e9t: \u201enem tudok R\u00e1d szebb hasonlatot mondani, mint Petrovics Elek: \u00abTe vagy az orsz\u00e1g vir\u00e1gz\u00f3 f\u00e1ja.\u00bb Ha pedig vir\u00e1gz\u00f3 fa vagy, akkor barack vagy. Egy kis g\u00f6cs\u00f6rt\u00f6s barackfa, mely, b\u00e1r alacsony, mint Te, de vir\u00e1gz\u00e1s\u00e1ban egy eg\u00e9sz domboldalt k\u00e9pes egyed\u00fcl is beragyogni.\u201d 1865<\/p>\n\n\n\n febru\u00e1r 13-\u00e1n sz\u00fcletik Pusztaegresen. Apja Cs\u00f3k Lajos, malomtulajdonos, anyja \u00d6reg Julianna<\/p>\n\n\n\n 1880<\/p>\n\n\n\n Ifj\u00fakori napl\u00f3ja szerint els\u0151 olajk\u00e9p\u00e9t febru\u00e1r 20-\u00e1n kezdi el festeni. Re\u00e1liskolai tanulm\u00e1nyait Sz\u00e9kesfeh\u00e9rv\u00e1ron \u00e9s Bud\u00e1n folytatja.<\/p>\n\n\n\n 1885<\/p>\n\n\n\n A Magyar Szalon c\u00edm\u0171 foly\u00f3irat p\u00e1ly\u00e1zat\u00e1n \u00c1ldozat<\/em> c\u00edm\u0171 rajz\u00e1val (Rippl-R\u00f3nai J\u00f3zsefet megel\u0151zve) els\u0151 d\u00edjat nyer.<\/p>\n\n\n\n 1885-1887 <\/p>\n\n\n\n A m\u00fcncheni K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Akad\u00e9mi\u00e1n Gabriel Ritter von Hackl \u00e9s Ludwig von L\u00f6fftz vezet\u00e9s\u00e9vel folytat tanulm\u00e1nyokat. Ismerets\u00e9get k\u00f6t Rippl-R\u00f3nai J\u00f3zseffel \u00e9s Holl\u00f3sy Simon k\u00f6r\u00e9vel.<\/p>\n\n\n\n 1887-1889<\/p>\n\n\n\n Ferenczy K\u00e1roly \u00e9s Iv\u00e1nyi Gr\u00fcnwald B\u00e9la t\u00e1rsas\u00e1g\u00e1ban P\u00e1rizsba utazik. R\u00f6vid ideig a Colarossi Akad\u00e9mi\u00e1ra j\u00e1rnak, majd a Rodolphe Julian \u00e1ltal alap\u00edtott szabadiskol\u00e1ban dolgoznak, ahol alkalmank\u00e9nt Tony Robert Fleury \u00e9s William Bouguereau korrekt\u00far\u00e1zza rajzaikat. Jules Batien-Lepage \u00e9s Jean Dagnan Bouveret plein air naturalizmusa mindh\u00e1rmukra nagy hat\u00e1ssal van.<\/p>\n\n\n\n 1889<\/p>\n\n\n\n Els\u0151 ki\u00e1ll\u00edtott k\u00e9p\u00e9t, a Krumplitisztogat\u00f3k<\/em>at a p\u00e1rizsi Salon de la Soci\u00e9t\u00e9 des Artistes Francais zs\u0171rije kit\u00fcntet\u0151 elismer\u00e9ssel (mention honorable) jutalmazza.<\/p>\n\n\n\n 1889-1897<\/p>\n\n\n\n Telente M\u00fcnchenben dolgozik, a nyarakat Pusztaegresen, Budapesten \u00e9s a S\u00e1rk\u00f6zben t\u00f6lti.<\/p>\n\n\n\n 1890<\/p>\n\n\n\n A Francia M\u0171v\u00e9szek T\u00e1rsas\u00e1g\u00e1nak Szalonj\u00e1ban a zs\u0171ri III. oszt\u00e1ly\u00fa arany\u00e9remmel jutalmazza az \u00darvacsor\u00e1<\/em>t. Eredm\u00e9nytelen\u00fcl p\u00e1ly\u00e1zik k\u00e9p\u00e9vel a Munk\u00e1csy-\u00f6szt\u00f6nd\u00edjra. Budapesten a M\u0171csarnokban ki\u00e1ll\u00edtja h\u00e1rom festm\u00e9ny\u00e9t (Krumplitisztogat\u00f3k, Sz\u00e9nagy\u0171jt\u0151k, \u00darvacsora<\/em>).<\/p>\n\n\n\n 1891<\/p>\n\n\n\n M\u00fcnchenben a Glaspalast t\u00e1rlat\u00e1n bemutatja az \u00c1rv\u00e1k<\/em>at, amely ez \u00e9v tel\u00e9n Budapesten elnyeri a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat 2000 koron\u00e1s d\u00edj\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n 1895-1896<\/p>\n\n\n\n A B\u00e1thory Erzs\u00e9bet<\/em>et tavasszal P\u00e1rizsban, \u0151sszel \u00f6n\u00e1ll\u00f3an a budapesti M\u0171csarnokban, a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vben el\u0151bb az Ezred\u00e9ves Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s keret\u00e9ben a Grand Hotel Royal k\u00fcl\u00f6nterm\u00e9ben, majd M\u00fcnchenben \u00e1ll\u00edtja ki.<\/p>\n\n\n\n 1897-1903<\/p>\n\n\n\n V\u00e9gleg hazatelep\u00fcl M\u00fcnchenb\u0151l. A f\u0151v\u00e1rosban, Pusztaegresen \u00e9s Nagyb\u00e1ny\u00e1n dolgozik. A sz\u00e1zadfordul\u00f3t\u00f3l kezdve nyaranta a S\u00e1rk\u00f6z vid\u00e9k\u00e9n fest sok\u00e1c n\u00e9p\u00e9letk\u00e9peket.<\/p>\n\n\n\n 1897<\/p>\n\n\n\n Ny\u00e1ron Nagyb\u00e1ny\u00e1n Melank\u00f3lia<\/em> (Pesszimizmus<\/em>) c\u00edm\u0171 k\u00e9p\u00e9t festi, \u00e1m a m\u0171v\u00e9sztelep t\u00e9li ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa el\u0151tt k\u00e9p\u00e9t feldarabolja \u00e9s helyette miniat\u0171r holland zs\u00e1ner\u00e9t, a Dolce far nient\u00e9<\/em>t \u00e1ll\u00edtja ki.<\/p>\n\n\n\n 1898<\/p>\n\n\n\n Ism\u00e9t r\u00f6videbb id\u0151t t\u00f6lt Nagyb\u00e1ny\u00e1n. T\u00f6bbekkel egy\u00fctt Br\u00f3dy S\u00e1ndor Ez\u00fcst kecske<\/em> c\u00edm\u0171 k\u00f6tet\u00e9t illusztr\u00e1lja. A M\u00e1ria Magdoln\u00e1<\/em>val szerepel a nagyb\u00e1nyaiak m\u00e1sodik, budapesti t\u00e1rlat\u00e1n.<\/p>\n\n\n\n 1899<\/p>\n\n\n\n A M\u0171csarnok t\u00e9li t\u00e1rlat\u00e1n a nagyb\u00e1nyai m\u0171v\u00e9szek term\u00e9ben \u00e1ll\u00edtja ki Krisztus \u00e9s V\u00e9nusz<\/em> (Szabad\u00edts meg a gonoszt\u00f3l<\/em>) c\u00edm\u0171 festm\u00e9ny\u00e9t. Illusztr\u00e1ci\u00f3kat k\u00e9sz\u00edt Katona J\u00f3zsef B\u00e1nk b\u00e1n<\/em>j\u00e1nak d\u00edszkiad\u00e1s\u00e1hoz. Lyka K\u00e1roly az \u00daj Id\u0151k<\/em>ben m\u00e9ltatja fest\u00e9szet\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n 1900<\/p>\n\n\n\n A p\u00e1rizsi vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1s zs\u0171rije arany\u00e9remmel jutalmazza az \u00darvacsor\u00e1<\/em>t. A Bugaci p\u00e1sztor<\/em>t megv\u00e1s\u00e1rolja a magyar \u00e1llam.<\/p>\n\n\n\n 1903-1910<\/p>\n\n\n\n Feles\u00e9g\u00fcl veszi Nagy J\u00fali\u00e1t, akivel P\u00e1rizsba k\u00f6lt\u00f6znek. Rendszeresen ki\u00e1ll\u00edt a Salon de la Soci\u00e9t\u00e9 des Artistes Francais t\u00e1rlatain. Nyaranta Moh\u00e1cson, \u00d6cs\u00e9nyben \u00e9s Nagybodoly\u00e1n fest.<\/p>\n\n\n\n 1905<\/p>\n\n\n\n Els\u0151 nagyszab\u00e1s\u00fa p\u00e1rizsi m\u0171ve, a M\u0171teremsarok<\/em> a Szalonban m\u00e9rs\u00e9kelt sikert arat, itthon viszont elnyeri a Lip\u00f3tv\u00e1rosi Kaszin\u00f3 ezer koron\u00e1s d\u00edj\u00e1t \u00e9s megv\u00e1s\u00e1rolja az \u00e1llam. \u0150sszel nagy figyelem k\u00eds\u00e9ri a K\u00f6nyves K\u00e1lm\u00e1n Rt. Ki\u00e1ll\u00edt\u00f3term\u00e9ben rendezett els\u0151 \u00f6n\u00e1ll\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n 1907<\/p>\n\n\n\n A p\u00e1rizsi Szalonban ki\u00e1ll\u00edtja a V\u00e1mp\u00edrok<\/em>at. T\u00f6rzstagja az \u0151sszel megalakul\u00f3 Magyar Impresszionist\u00e1k \u00e9s Naturalist\u00e1k K\u00f6r\u00e9nek.<\/p>\n\n\n\n 1908<\/p>\n\n\n\n 1909<\/p>\n\n\n\n 1910<\/p>\n\n\n\n Az \u00e9v elej\u00e9n csal\u00e1dj\u00e1val visszak\u00f6lt\u00f6zik Budapestre. M\u0171vei szerepelnek a MI\u00c9NK harmadik t\u00e1rlat\u00e1n \u00e9s a berlini magyar fest\u00e9szeti ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son. A V\u00e1mp\u00edrok<\/em> elnyeri az Erzs\u00e9betv\u00e1rosi Kaszin\u00f3 500 koron\u00e1s d\u00edj\u00e1t. L\u00e1z\u00e1r B\u00e9la gazdagon illusztr\u00e1lt tanulm\u00e1nyban ismerteti eddigi p\u00e1ly\u00e1j\u00e1t a M\u0171v\u00e9szet<\/em>ben.<\/p>\n\n\n\n 1911<\/p>\n\n\n\n A r\u00f3mai nemzetk\u00f6zi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son m\u0171vei a nagyb\u00e1nyaiak term\u00e9ben szerepelnek. A Th\u00e1m\u00e1r<\/em>t az olasz \u00e1llam megv\u00e1s\u00e1rolja a r\u00f3mai Galleria Moderna sz\u00e1m\u00e1ra. Wlassics Tibor <\/em>a M\u0171csarnok t\u00e9li t\u00e1rlat\u00e1n bemutatott arck\u00e9p\u00e9t \u00e1llami nagy arany\u00e9remmel jutalmazz\u00e1k.<\/p>\n\n\n\n 1912<\/p>\n\n\n\n Szerepel a nagyb\u00e1nyai m\u0171v\u00e9szek jubileumi t\u00e1rlat\u00e1n. Elk\u00e9sz\u00fcl a firenzei Uffizzi gy\u0171jtem\u00e9nye \u00e1ltal megrendelt \u00d6narck\u00e9pe<\/em>. Az amsterdami nemzetk\u00f6zi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son nagy arany\u00e9rmet nyer. Ferenczy K\u00e1rollyal egy\u00fctt \u00e1llami arany\u00e9remmel t\u00fcntetik ki.<\/p>\n\n\n\n 1914<\/p>\n\n\n\n M\u0171v\u00e9szi p\u00e1lyafut\u00e1s\u00e1nak 25. \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1t retrospekt\u00edv ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s \u00fcnnepli a M\u0171csarnokban.<\/p>\n\n\n\n 1915<\/p>\n\n\n\n Az Ernst M\u00fazeum csoportki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n bemutatja Balaton-k\u00e9peinek els\u0151 sorozat\u00e1t. A San Franciscoi vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1son arany\u00e9rmet nyer.<\/p>\n\n\n\n 1916<\/p>\n\n\n\n Nagyv\u00e1radon Rippl-R\u00f3nai J\u00f3zseffel \u00e9s Kosztol\u00e1nyi-Kann Gyul\u00e1val k\u00f6z\u00f6sen kollekt\u00edv ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa ny\u00edlik.<\/p>\n\n\n\n 1920<\/p>\n\n\n\n Kinevezik a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskola alakrajz \u00e9s fest\u00e9s megb\u00edzott, majd 1923-t\u00f3l rendes tan\u00e1r\u00e1v\u00e1. 1923-1925 k\u00f6z\u00f6tt az iskola rektora.<\/p>\n\n\n\n 1921<\/p>\n\n\n\n Az Ernst M\u00fazeum m\u0171v\u00e9szk\u00f6nyveinek els\u0151 darabjak\u00e9nt megjelenik L\u00e1z\u00e1r B\u00e9la Cs\u00f3k Istv\u00e1nr\u00f3l \u00edrott monogr\u00e1fi\u00e1ja.<\/p>\n\n\n\n 1922<\/p>\n\n\n\n Az \u00fajonnan alakult Szinyei Merse P\u00e1l T\u00e1rsas\u00e1g eln\u00f6k\u00e9v\u00e9 v\u00e1lasztj\u00e1k. A p\u00e9csi m\u0171v\u00e9sztelepen dolgozik.<\/p>\n\n\n\n 1925<\/p>\n\n\n\n R\u00e9szt vesz a velencei Bienn\u00e1l\u00e9n. B\u00e1lv\u00e1nyok<\/em> c\u00edm\u0171 k\u00e9p\u00e9t megv\u00e1s\u00e1rolja a velencei k\u00e9pt\u00e1r. A K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szek \u00daj T\u00e1rsas\u00e1ga int\u00e9z\u0151bizotts\u00e1g\u00e1nak tagj\u00e1v\u00e1 v\u00e1lasztj\u00e1k.<\/p>\n\n\n\n 1926<\/p>\n\n\n\n A Szinyei T\u00e1rsas\u00e1g londoni \u00e9s bradfordi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa ut\u00e1n a a londoni International Society of Sculpturs, Painters and Gravers tiszteletbeli tagj\u00e1v\u00e1 v\u00e1lasztja. M\u0171vei szerepelnek a drezdai, pittsburghi \u00e9s br\u00fcsszeli magyar t\u00e1rlatokon.<\/p>\n\n\n\n 1932<\/p>\n\n\n\n Botr\u00e1nyos k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt kolleg\u00e1j\u00e1val, Vaszary J\u00e1nossal egy\u00fctt nyugd\u00edj n\u00e9lk\u00fcl elt\u00e1vol\u00edtj\u00e1k f\u0151iskolai \u00e1ll\u00e1s\u00e1b\u00f3l. Zsuzsanna<\/em> c\u00edm\u0171 festm\u00e9ny\u00e9t \u00e9s munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t Greguss-\u00e9remmel jutalmazza a Kisfaludy T\u00e1rsas\u00e1g. Petrovics Elek el\u0151szav\u00e1val megjelenik a Z\u00fcz\u00fc-ciklus t\u00edz k\u00e9p\u00e9nek litograf\u00e1lt \u00e1tirata.<\/p>\n\n\n\n 1933<\/p>\n\n\n\n Hubay Andorral k\u00f6z\u00f6sen \u00f6n\u00e1ll\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa ny\u00edlik a Fr\u00e4nkel Szalonban.<\/p>\n\n\n\n 1935<\/p>\n\n\n\n Szerepel a br\u00fcsszeli vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1son. Az Ernst M\u00fazeum jubil\u00e1ris ki\u00e1ll\u00edt\u00e1ssal \u00fcnnepli meg 70. sz\u00fclet\u00e9snapj\u00e1t. Ez alkalommal a Szinyei Merse P\u00e1l T\u00e1rsas\u00e1g \u00fcnnepi k\u00f6zgy\u0171l\u00e9st tart, sz\u00fcl\u0151faluja pedig d\u00edszpolg\u00e1r\u00e1 v\u00e1lasztja.<\/p>\n\n\n\n 1937<\/p>\n\n\n\n Gy\u0171jtem\u00e9nyes ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa ny\u00edlik a Fr\u00e4nkel Szalonban.<\/p>\n\n\n\n 1944<\/p>\n\n\n\n Nagyobb kollekci\u00f3val szerepel a Sv\u00e1jcban rendezett magyar ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son. Budapest ostrom\u00e1t a v\u00e1rosban v\u00e9szeli \u00e1t.<\/p>\n\n\n\n 1945<\/p>\n\n\n\n Eml\u00e9kez\u00e9seim <\/em>c\u00edmmel az Officina kiad\u00e1s\u00e1ban megjelenik memo\u00e1rja.<\/p>\n\n\n\n 1948<\/p>\n\n\n\n R\u00e9szt vesz a londoni magyar ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son. Kossuth-d\u00edjat kap.<\/p>\n\n\n\n 1949<\/p>\n\n\n\n A Magyar K\u00e9pz\u0151- \u00e9s Iparm\u0171v\u00e9szek Sz\u00f6vets\u00e9g\u00e9nek alap\u00edt\u00f3 tagj\u00e1v\u00e1, eln\u00f6k\u00e9v\u00e9 majd d\u00edszeln\u00f6k\u00e9v\u00e9 v\u00e1lasztj\u00e1k.<\/p>\n\n\n\n 1950<\/p>\n\n\n\n 85. sz\u00fclet\u00e9snapj\u00e1t a K\u00e9pz\u0151- \u00e9s Iparm\u0171v\u00e9szek Sz\u00f6vets\u00e9ge a Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeumban megrendezett jubil\u00e1ris ki\u00e1ll\u00edt\u00e1ssal \u00fcnnepli. <\/p>\n\n\n\n 1952<\/p>\n\n\n\n El\u0151z\u0151 \u00e9vben bemutatott B\u00e9ke-triptichon<\/em>j\u00e1\u00e9rt m\u00e1sodszor is Kossuth-d\u00edjat kap, valamint a Magyar N\u00e9pk\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g Kiv\u00e1l\u00f3 m\u0171v\u00e9sze c\u00edmmel t\u00fcntetik ki.<\/p>\n\n\n\n 1955<\/p>\n\n\n\n Jubileumi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa ny\u00edlik a M\u0171csarnokban.<\/p>\n\n\n\n 1957<\/p>\n\n\n\n Farkas Zolt\u00e1n toll\u00e1b\u00f3l megjelenik fest\u00e9szet\u00e9nek els\u0151 monografikus ig\u00e9ny\u0171 feldolgoz\u00e1sa.<\/p>\n\n\n\n 1961<\/p>\n\n\n\n Febru\u00e1r 1-\u00e9n, 96 \u00e9ves kor\u00e1ban elh\u00fanyt.<\/p>\n\n\n\n 1962<\/p>\n\n\n\n Cec\u00e9n megny\u00edlik eml\u00e9km\u00fazeuma.<\/p>\n\n\n\n L\u00e1z\u00e1r B\u00e9la: Cs\u00f3k Istv\u00e1n.<\/em> M\u0171v\u00e9szet, 9, 1910\/5, 190-203.<\/p>\n\n\n\n Lengyel G\u00e9za: Cs\u00f3k Istv\u00e1n<\/em>. A Gy\u0171jt\u0151, 1912\/1-2, 25-33.<\/p>\n\n\n\n Malonyay Dezs\u0151: Cs\u00f3k Istv\u00e1n jubil\u00e1ris ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa. <\/em>Budapesti H\u00edrlap, 34, 1914\/42, febru\u00e1r 18., 1-3.<\/p>\n\n\n\n Szendrei J\u00e1nos, Dr. \u2013 Szentiv\u00e1nyi Gyula: Magyar k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szek lexikona. Magyar \u00e9s magyarorsz\u00e1gi vonatkoz\u00e1s\u00fa m\u0171v\u00e9szek \u00e9letrajzai a XII. sz\u00e1zadt\u00f3l napjainkig<\/em>. I., Budapest, 1915, 333-336.<\/p>\n\n\n\n L\u00e1z\u00e1r B\u00e9la: Cs\u00f3k Istv\u00e1n.<\/em> (Ernst-M\u00fazeum m\u0171v\u00e9szk\u00f6nyvei I.) Budapest, 1921.<\/p>\n\n\n\n K. D. [Kosztol\u00e1nyi Dezs\u0151]: P\u00e1rbesz\u00e9dek. Cs\u00f3k Istv\u00e1n<\/em>. Pesti H\u00edrlap, 1925. j\u00fanius 21. \u2013 \u00dajra k\u00f6z\u00f6lve: K. D.: \u00cdr\u00f3k, fest\u0151k, tud\u00f3sok. Tanulm\u00e1nyok magyar kot\u00e1rsakr\u00f3l. II. Sz\u00e9pirodalmi, Budapest, 1958, 257-262.<\/p>\n\n\n\n Cs\u00f3k Istv\u00e1n: Rippl-R\u00f3nai \u00e9s \u00e9n<\/em>. Nyugat, 1935\/5, 102-109.<\/p>\n\n\n\n Cs\u00f3k Istv\u00e1n: Eml\u00e9kez\u00e9seim.<\/em> Officina, Budapest, 1945. (Grynaeusn\u00e9 Papp Em\u00edlia bevezet\u0151j\u00e9vel.) M\u00e1sodik kiad\u00e1s N\u00e9meth Lajos bevezet\u0151j\u00e9vel. Akad\u00e9miai Kiad\u00f3, Budapest, 1990.<\/p>\n\n\n\n Farkas Zolt\u00e1n: Cs\u00f3k Istv\u00e1n.<\/em> (Magyar mesterek) K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Alap, Budapest, 1957.<\/p>\n\n\n\n Lyka K\u00e1roly: Cs\u00f3k Istv\u00e1n<\/em>. In: L. K.: Nagy magyar m\u0171v\u00e9szek. Gondolat, Budapest, 1957, 99-101.<\/p>\n\n\n\n F. Petres \u00c9va: Cs\u00f3k Istv\u00e1n \u00e9s Fej\u00e9r megye.<\/em> Istv\u00e1n Kir\u00e1ly M\u00fazeum K\u00f6zlem\u00e9nyei. II. sorozat 21. sz\u00e1m, Sz\u00e9kesfeh\u00e9rv\u00e1r, 1962.<\/p>\n\n\n\n B\u00e1lint Lajos: Cs\u00f3k Istv\u00e1n<\/em>. In: B. L.: Ecset \u00e9s v\u00e9s\u0151. Mad\u00e1ch, Pozsony, 1973, 54-63.<\/p>\n\n\n\n Sz\u00e9kely Andr\u00e1s: Cs\u00f3k Istv\u00e1n.<\/em> Corvina, Budapest, 1977.<\/p>\n\n\n\n Kir\u00e1ly Erzs\u00e9bet: Pog\u00e1nys\u00e1g \u00e9s Megv\u00e1lt\u00e1s. Cs\u00f3k Istv\u00e1n nagyb\u00e1nyai tematik\u00e1ja \u00e9s a m\u00edtoszkeres\u0151 sz\u00e1zadv\u00e9g<\/em>. In: M\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti tanulm\u00e1nyok Sink\u00f3 Katalin k\u00f6sz\u00f6nt\u00e9s\u00e9re. A Magyar Nemzeti Gal\u00e9ria \u00c9vk\u00f6nyve 1997-2001, Budapest, 2002, 223-238.<\/p>\n\n\n\n R\u00e9v\u00e9sz Emese: Femme fatale avagy a n\u0151i test d\u00e9moniz\u00e1l\u00e1sa Cs\u00f3k Istv\u00e1n aktfest\u00e9szet\u00e9ben.<\/em> In: A modell. A n\u0151i akt a 19. sz\u00e1zadi magyar fest\u00e9szetben. Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si katal\u00f3gus, Magyar Nemzeti Gal\u00e9ria, Budapest, 2004, 415-433.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Corvina, Budapest, 2006. Cs\u00f3k Istv\u00e1n csaknem egy \u00e9vsz\u00e1zadot \u00e1tfog\u00f3 \u00e9let\u00fatja p\u00e1rhuzamosan bontakozott ki az eur\u00f3pai rang\u00fa magyar fest\u00e9szettel. Annak a sorsford\u00edt\u00f3 m\u0171v\u00e9szgener\u00e1ci\u00f3nak k\u00e9pvisel\u0151je volt, amelynek els\u0151k\u00e9nt ny\u00edlt m\u00f3dja arra, hogy tehets\u00e9g\u00e9t a nemzetk\u00f6zi sz\u00ednt\u00e9ren is megmutassa, \u00e9s amely elsz\u00e1nt er\u0151vel munk\u00e1lkodott egy naprak\u00e9sz, \u00faj\u00edt\u00f3 m\u0171v\u00e9szet meghonos\u00edt\u00e1s\u00e1n. P\u00e1ly\u00e1ja h\u0171en t\u00fckr\u00f6zi egy m\u0171v\u00e9szeti forradalmakt\u00f3l hangos korszak pezsg\u0151 […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"om_disable_all_campaigns":false,"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"_themeisle_gutenberg_block_has_review":false,"footnotes":""},"categories":[21],"tags":[],"class_list":["post-1220","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-csok-istvan-festeszete"],"aioseo_notices":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1220","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=1220"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1220\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1221,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1220\/revisions\/1221"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=1220"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=1220"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=1220"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}
<\/strong><\/p>\n\n\n\n\u00c9LETRAJZI ADATOK<\/h1>\n\n\n\n
1882-1885 <\/h2>\n\n\n\n
Hat f\u00e9l\u00e9ven \u00e1t a Orsz\u00e1gos Magyar Kir\u00e1lyi Mintarajziskola \u00e9s Rajztan\u00e1rk\u00e9pz\u0151 hallgat\u00f3ja. Tan\u00e1rai Greguss J\u00e1nos, Sz\u00e9kely Bertalan \u00e9s Lotz K\u00e1roly.<\/h2>\n\n\n\n
Janu\u00e1rban t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt egy magyar csend\u00e9let\u00e9vel \u00e9s a V\u00e1mp\u00edrokkal r\u00e9szt vesz a MI\u00c9NK els\u0151 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n a Nemzeti Szalonban. M\u00e1rciusban szerepel a londoni magyar t\u00e1rlaton. P\u00e1rizsban a hivatalos Szalonon bemutatja a Nirv\u00e1n\u00e1t, \u0151sszel t\u00f6bb m\u0171v\u00e9t ki\u00e1ll\u00edtja a Salon d\u2019Automne t\u00e1rlat\u00e1n.<\/h3>\n\n\n\n
A MI\u00c9NK m\u00e1sodik t\u00e1rlat\u00e1nak keret\u00e9ben itthon is bemutatja a Nirv\u00e1n\u00e1t \u00e9s sok\u00e1c ihlet\u00e9s\u0171 magyar csend\u00e9leteit. Ism\u00e9t ki\u00e1ll\u00edt a Salon d\u2019Automne t\u00e1rlat\u00e1n. Az \u00e9v v\u00e9g\u00e9n megsz\u00fcletik Z\u00fcz\u00fc n\u00e9ven bec\u00e9zett kisl\u00e1nya, J\u00falia.<\/h3>\n\n\n\n
V\u00c1LOGATOTT IRODALOM<\/h1>\n\n\n\n