M\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti \u00c9rtes\u00edt\u0151, 2009\/4, 283-313.\u00a0<\/p>\n\n\n\n
<\/p>\n\n\n\n
R\u00c9V\u00c9SZ EMESE<\/p>\n\n\n\n
CS\u00d3K ISTV\u00c1N: B\u00c1THORY ERZS\u00c9BET (1895)<\/p>\n\n\n\n
EGY \u201eMESTERM\u0170\u201d FOGADTAT\u00c1SA \u00c9S UT\u00d3\u00c9LETE<\/p>\n\n\n\n
Cs\u00f3k Istv\u00e1nt hossz\u00fa p\u00e1ly\u00e1ja folyam\u00e1n mindv\u00e9gig foglalkoztatta B\u00e1thory Erzs\u00e9bet t\u00f6rt\u00e9nete. Festm\u00e9nye csaknem egy \u00e9vtizedes el\u0151munk\u00e1latok ut\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt el, majd a kompoz\u00edci\u00f3t m\u0171vek sorozat\u00e1n hal\u00e1l\u00e1ig vari\u00e1lta. M\u00e9g visszaeml\u00e9kez\u00e9seiben is sz\u00fcks\u00e9gesnek \u00e9rezte feljegyezni, hogy a t\u00e9ma els\u0151 v\u00e1ltozat\u00e1t mintarajziskol\u00e1s \u00e9vei alatt festette meg.[1]<\/a> K\u00e9pe a ruh\u00e1tlan \u00e1ldozatai k\u00f6r\u00e9ben v\u00e9rben f\u00fcrd\u0151 fejedelemasszonyt, a hist\u00f3ria egyik legismertebb \u00e9s legborzongat\u00f3bb epiz\u00f3dj\u00e1t eleven\u00edtette fel. 1910-ben L\u00e1z\u00e1r B\u00e9l\u00e1hoz \u00edrott level\u00e9ben a jelenet r\u00e9szletesebb le\u00edr\u00e1sa mell\u00e9 a kompoz\u00edci\u00f3 v\u00e1zlatos rajz\u00e1t is mell\u00e9kelte: \u201eArra m\u00e9g eml\u00e9kszem, hogy B\u00e1thoryt mag\u00e1t \u00e1br\u00e1zolta a k\u00e9p mez\u00edtelen, hogy a mes\u00e9hez ill\u0151en v\u00e9rben f\u00fcr\u00f6dj\u00e9k. Egy-k\u00e9t meg\u00f6lt l\u00e1ny a m\u00e1rv\u00e1ny medence k\u00f6r\u00fcl s a v\u00e9nasszonyok k\u00fczdenek az utols\u00f3 \u00e1ldozattal.\u201d[2]<\/a> (2. k\u00e9p) A k\u00e9p kit\u00fcntetett szerep\u00e9t jelzi, hogy a Sz\u00e9kely Bertalan mellett t\u00f6lt\u00f6tt, k\u00e9s\u0151bb igen kritikusan emlegetett budapesti tanul\u00f3\u00e9veib\u0151l a fest\u0151 ezt az egyetlen m\u0171v\u00e9t emelte ki. Megjegyz\u00e9seib\u0151l \u00edt\u00e9lve az \u201eextr\u00e9m f\u00fcrd\u0151z\u0151k\u201d mozgalmas kompoz\u00edci\u00f3ja t\u00fal nagy kih\u00edv\u00e1s el\u00e9 \u00e1ll\u00edtotta a fiatal m\u0171v\u00e9szt, \u00e9s sz\u00e1mos el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u0151 v\u00e1zlat \u00e9s lekapart v\u00e1ltozat ut\u00e1n v\u00e9g\u00fcl sosem vitte nyilv\u00e1noss\u00e1g el\u00e9 e korai k\u00eds\u00e9rlet\u00e9t.[3]<\/a><\/p>\n\n\n\n N\u00e9h\u00e1ny esztend\u0151vel k\u00e9s\u0151bb a 17. sz\u00e1zadi hist\u00f3ria egy m\u00e1sik epiz\u00f3dj\u00e1nak kidolgoz\u00e1s\u00e1hoz l\u00e1tott hozz\u00e1, a szolg\u00e1l\u00f3it kegyetlen\u00fcl megk\u00ednz\u00f3 \u00farn\u0151 \u00e9let\u00e9nek egy kev\u00e9ss\u00e9 ismert mozzanat\u00e1t v\u00e1lasztotta. Saj\u00e1t le\u00edr\u00e1sa szerint a k\u00e9pen \u201etombol\u00f3, \u00fcv\u00f6lt\u0151 vad v\u00e9nasszonyhad k\u00fczd egy v\u00f6r\u00f6shaj\u00fa l\u00e1nnyal, ki borzalmasan v\u00e9dekezik, hogy egy csom\u00f3 h\u00f3ban fetreng\u0151, el\u0151z\u0151leg m\u00e1r agyongy\u00f6t\u00f6rt l\u00e1ny k\u00f6z\u00e9 ne ker\u00fclj\u00f6n, kiket \u00e9pp most \u00f6nt\u00f6ztet le jeges v\u00edzzel a h\u00e1z \u00farn\u0151je, ki mag\u00e1nk\u00edv\u00fcl a gy\u00f6ny\u00f6rt\u0151l, k\u00e9jes mosollyal az ajk\u00e1n tr\u00f3nol mind e r\u00e9mes z\u0171rzavar f\u00f6l\u00f6tt\u201d.[4]<\/a> (1. k\u00e9p) A t\u00e9ma p\u00e1rizsi tanul\u00f3\u00e9veinek v\u00e9g\u00e9n kezdte el ism\u00e9t foglalkoztatni Cs\u00f3kot. Noha a nyilv\u00e1noss\u00e1g el\u00e9 vitt els\u0151 m\u0171ve, az 1889-es p\u00e1rizsi vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1son ki\u00e1ll\u00edtott Krumplitisztogat\u00f3k<\/em> sikert aratott, \u0151 olyan mesterm\u0171vet k\u00edv\u00e1nt a B\u00e1thory<\/em>val megalkotni, amely \u201ea r\u00e9gi nagy mesterek remekm\u0171veivel vetekszik\u201d.[5]<\/a> Munk\u00e1csy kolossz\u00e1lk\u00e9peinek mesters\u00e9gbeli virtuozit\u00e1sa \u00e9s a mestert \u00f6vez\u0151 dicsf\u00e9ny ellen\u00e1llhatatlan vonzer\u0151t gyakorolt a fiatal Cs\u00f3kra, aki tov\u00e1bbi p\u00e1rizsi \u00e9veihez a Munk\u00e1csy-\u00f6szt\u00f6nd\u00edj t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1t rem\u00e9lte.[6]<\/a> Mik\u00f6zben 1890 folyam\u00e1n M\u00fcnchenben a sorsd\u00f6nt\u0151 d\u00edj eredm\u00e9ny\u00e9re v\u00e1rt, m\u00e1r azt a m\u0171v\u00e9t kompon\u00e1lgatta, amelyiket P\u00e1rizsban tervezett megfesteni. P\u00e1ly\u00e1zat\u00e1nak mell\u0151z\u00e9se egy\u00fattal a B\u00e1thory<\/em> tov\u00e1bbi sors\u00e1t is megpecs\u00e9telte, amely \u00edgy nem a francia, hanem a bajor m\u0171v\u00e9szeti mili\u0151ben sz\u00fcletett meg. Az ezt k\u00f6vet\u0151 n\u00e9gy esztend\u0151ben egyre intenz\u00edvebben foglalkoztatta Cs\u00f3kot nagy kompoz\u00edci\u00f3ja. 1891-b\u0151l m\u00e1r ismeretes az egyik mell\u00e9kalakhoz k\u00e9sz\u00fclt v\u00e1zlata.[7]<\/a> 1893 janu\u00e1rj\u00e1ban egy level\u00e9hez mell\u00e9kelte a teljes kompoz\u00edci\u00f3 v\u00e9glegeshez k\u00f6zel \u00e1ll\u00f3 v\u00e1zlat\u00e1t.[8]<\/a> Ezen ugyan m\u00e1r vil\u00e1gosan kirajzol\u00f3dott a kompoz\u00edci\u00f3 k\u00e9tp\u00f3lus\u00fa szerkezete, B\u00e1thory Erzs\u00e9bet elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl\u0151 figur\u00e1ja, de a \u201ev\u00e9nek\u201d m\u00e9g csak passz\u00edv szeml\u00e9l\u0151i voltak az \u00e1ldozatok szenved\u00e9seinek. A v\u00e9gleges v\u00e1ltozat ezzel szemben fizikai k\u00f6zelharcc\u00e1 fokozta a k\u00ednz\u00f3k \u00e9s \u00e1ldozataik k\u00fczdelm\u00e9t, ez\u00e1ltal is ki\u00e9lezve az intenz\u00edv testi f\u00e1jdalom \u00e9s bels\u0151leg meg\u00e9lt lelki gy\u00f6ny\u00f6r ellent\u00e9tes \u00e1llapot\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n 1893. november elsejei keltez\u00e9ssel sz\u00fcleihez \u00edrott level\u00e9ben \u00f6nir\u00f3nikusan egy Pet\u0151fi-\u00e1tirattal v\u00e1zolta helyzet\u00e9t: \u201eM\u0171termemben eg\u00e9sz nap \/ Nagy l\u00e9tr\u00e1n dolgozok. \/ Ping\u00e1lom a nagy v\u00e1sznat \/ Hogy szinte izzadok. \/ Any\u00e1m, ha most ezt l\u00e1tn\u00e1d \/ Tudom azt mondan\u00e1d: \/ \u00bbAz isten\u00e9rt, lepottyansz \/ Nem f\u00e9led a hal\u00e1lt?\u00ab \/ Ap\u00e1m, ha most ezt l\u00e1tn\u00e1d \/ Tudom azt mondan\u00e1d: \/ \u00bbAz \u00f6rd\u00f6g hurcolt oda \/ Piszk\u00edtni a ruh\u00e1d\u00ab.\u201d[9]<\/a> Az igen nagy m\u00e9ret\u0171 k\u00e9p kivitelez\u00e9se nemcsak \u00f3ri\u00e1si technikai kih\u00edv\u00e1st jelentett a fiatal fest\u0151 sz\u00e1m\u00e1ra, hanem biztos anyagi h\u00e1tteret is ig\u00e9nyelt. \u201e\u00c1lmodni se mertem volna ily \u00f3ri\u00e1si k\u00e9p megfest\u00e9s\u00e9r\u0151l, ha a h\u00e1tam m\u00f6g\u00f6tt nem tudom az egresi malmot\u201d \u2013 jegyezte fel k\u00e9s\u0151bb Cs\u00f3k r\u00f6vid \u00f6n\u00e9letrajz\u00e1ban.[10]<\/a> Apja, Cs\u00f3k Lajos s\u00e1regresi malma el\u00e9g j\u00f3l j\u00f6vedelmezett ahhoz, hogy a moln\u00e1rmester fia fest\u0151i amb\u00edci\u00f3it t\u00e1mogatni tudja. A rendszeres havi apan\u00e1zs mellett \u00e9desapja a k\u00e9sz\u00fcl\u0151 nagy m\u0171 minden k\u00f6lts\u00e9g\u00e9t fedezte, titkon tal\u00e1n azt rem\u00e9lve, ha fia id\u0151vel Munk\u00e1csyhoz hasonl\u00f3 h\u00edrn\u00e9vre jut, befektet\u00e9se b\u0151s\u00e9ggel megt\u00e9r\u00fcl majd. A B\u00e1thory<\/em> fest\u00e9s\u00e9hez Cs\u00f3k 1892 k\u00f6r\u00fcl nagy belmagass\u00e1g\u00fa, fel\u00fclvil\u00e1g\u00edt\u00e1sos, t\u00e9likerttel ell\u00e1tott m\u0171termet b\u00e9relt M\u00fcnchenben.[11]<\/a> Apja t\u00e1mogat\u00e1sa fedezte az el\u0151tanulm\u00e1nyokhoz sz\u00fcks\u00e9ges koszt\u00fcm\u00f6k beszerz\u00e9s\u00e9t \u00e9s a nem csek\u00e9ly modellk\u00f6lts\u00e9get. K\u00e9pe kulcsfontoss\u00e1g\u00fa f\u0151alakj\u00e1r\u00f3l be\u00e1ll\u00edtott m\u0171helyfot\u00f3t is k\u00e9sz\u00edtett (3. k\u00e9p). Az erej\u00fcket meghalad\u00f3 anyagi \u00e1ldozatot v\u00e1llal\u00f3 sz\u00fcleit leveleiben tud\u00f3s\u00edtotta k\u00e9pe halad\u00e1s\u00e1r\u00f3l, de emellett f\u00e9nyk\u00e9peket is k\u00fcld\u00f6tt a festm\u00e9ny egyes st\u00e1diumair\u00f3l. \u201eK\u00e9pemet \u00fajra \u00e1tkompon\u00e1ltam. Most megint eg\u00e9szen m\u00e1s, mint a fotogr\u00e1fi\u00e1n a mit k\u00fcldtem. Hanem most meg is hagyom \u00e1m, k\u00fcl\u00f6nben a vil\u00e1g v\u00e9g\u00e9re sem leszek vele k\u00e9szen.\u201d \u2013 \u00edrta sz\u00fcleinek 1893 november\u00e9ben.[12]<\/a> A mell\u00e9kelt felv\u00e9tel szerint a kompoz\u00edci\u00f3 alapvon\u00e1saiban m\u00e1r ekkor k\u00e9szen \u00e1llt, de a v\u00e9gleges m\u0171 csaknem valamennyi r\u00e9szlet\u00e9ben elt\u00e9rt e korai tervezett\u0151l (4. k\u00e9p). A f\u00e9nyk\u00e9pez\u00e9s mint seg\u00e9deszk\u00f6z \u00e9s a munka dokument\u00e1l\u00e1s\u00e1nak eszk\u00f6ze jelent\u0151s szerepet t\u00f6lt\u00f6tt be Cs\u00f3k munk\u00e1j\u00e1ban. A megfest\u00e9s utols\u00f3 szakasz\u00e1ban egy fot\u00f3sorozatot is k\u00e9sz\u00edttetett mag\u00e1r\u00f3l a m\u00e1r csaknem k\u00e9sz v\u00e1szon el\u00e9 fel\u00e1ll\u00edtott, gurul\u00f3 \u00e1llv\u00e1nyzat el\u0151tt (6\u20137. k\u00e9p). A fot\u00f3kon Cs\u00f3k elt\u00e9r\u0151 p\u00f3zokban, a gondolkod\u00f3, a munk\u00e1lkod\u00f3 \u00e9s a gy\u0151zedelmes m\u0171v\u00e9sz szerepeiben \u00f6r\u00f6k\u00edtette meg mag\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n A festm\u00e9ny t\u00f6bb mint k\u00e9t esztend\u0151 ut\u00e1n, 1894 v\u00e9g\u00e9re k\u00e9sz\u00fclt el. Cs\u00f3k ez id\u0151 alatt m\u00e1s nagyobb kompoz\u00edci\u00f3n nem dolgozott, energi\u00e1inak jav\u00e1t a B\u00e1thory Erzs\u00e9bet<\/em> k\u00f6t\u00f6tte le. Eml\u00e9kiratai szerint k\u00e9pe 1895 febru\u00e1rj\u00e1ban hagyta el M\u00fcnchent, \u201emint valami begub\u00f3zott lepke, er\u0151sen bepakolva utazott P\u00e1rizs fel\u00e9, hogy sz\u00ednes sz\u00e1rnyait csillogtassa a m\u00e1jusi Salonban\u201d.[13]<\/a> \u00c1m azzal, hogy m\u0171v\u00e9t a nyilv\u00e1noss\u00e1g el\u00e9 engedte, m\u00e9g k\u00f6zel sem tekintette azt befejezettnek. A modernizmus szeml\u00e9lete szerint ugyanis egy m\u0171 sohasem \u00e9rheti el a befejezetts\u00e9g \u00e1llapot\u00e1t, csup\u00e1n k\u00f6zel\u00edthet ahhoz, \u00e9ppen ez\u00e9rt idej\u00e9t m\u00falta az akad\u00e9mizmus remekm\u0171-kultusza. Cs\u00f3k \u00e9s m\u00fcncheni t\u00e1rsai egyfajta \u00e1tmeneti szeml\u00e9letet k\u00e9pviseltek, m\u00e9g hajtotta \u0151ket a remekm\u0171 ir\u00e1nti v\u00e1gy, de id\u0151vel bel\u00e1tt\u00e1k, hogy a modernista mesterm\u0171 paradoxon. Holl\u00f3sy \u00fajabb \u00e9s \u00fajabb vari\u00e1ci\u00f3kban k\u00f6zel\u00edtett a R\u00e1k\u00f3czi-indul\u00f3<\/em> benne \u00e9l\u0151 ide\u00e1lj\u00e1hoz, Thorma egy \u00e9leten \u00e1t festette a M\u00e1rcius tizen\u00f6t\u00f6dik<\/em>\u00e9t, m\u00edg Cs\u00f3k az \u00fatkeres\u00e9s \u00e9veiben sorra semmis\u00edtette meg nagy m\u0171veit. A B\u00e1thory Erzs\u00e9bet<\/em>et csup\u00e1n az mentette meg az \u00e1tfest\u00e9sekt\u0151l vagy a feldarabol\u00e1st\u00f3l, hogy befejez\u00e9se ut\u00e1n nem sokkal k\u00f6zgy\u0171jtem\u00e9nybe ker\u00fclt.[14]<\/a> \u00cdgy Cs\u00f3k vari\u00e1nsok sokas\u00e1g\u00e1ban gondolta \u00fajra a t\u00e9m\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n Budapesti leteleped\u00e9se, 1910 ut\u00e1n kezdte el \u00fajra foglalkoztatni a t\u00e9ma, \u00e1m ekkor m\u00e1r eg\u00e9szen m\u00e1s fest\u0151i probl\u00e9m\u00e1t jelentett sz\u00e1m\u00e1ra, mint m\u00fcncheni \u00e9veiben. A h\u00faszas \u00e9vekt\u0151l mind s\u0171r\u0171bb\u00e9 v\u00e1l\u00f3 vari\u00e1nsok t\u00f6bbs\u00e9ge a f\u0151alak replik\u00e1ja, \u00e1m akad k\u00f6z\u00f6tt\u00fck n\u00e9h\u00e1ny olyan kompoz\u00edci\u00f3s v\u00e1ltozat is, amely a nagy m\u0171 val\u00f3di \u00fajragondol\u00e1s\u00e1nak tekinthet\u0151. Az egykor Ernst Lajos gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9ben \u0151rz\u00f6tt v\u00e1ltozat megtartotta az eredeti k\u00e9p fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9nek alapvon\u00e1sait, \u00e1m eg\u00e9sz\u00e9ben olyan impresszionisztikus fest\u0151i szabads\u00e1g jellemzi, amit az akad\u00e9mikus ide\u00e1lhoz k\u00f6zel\u00edt\u0151 \u201e\u0151sk\u00e9p\u201d m\u00e1r m\u00e9retein\u00e9l fogva is n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zni volt k\u00e9nytelen (8, 9. k\u00e9p).[15]<\/a> A h\u00faszas \u00e9vekben festett expressz\u00edv v\u00e1ltozatokon az eredeti kompoz\u00edci\u00f3t n\u00e9h\u00e1ny szerepl\u0151re reduk\u00e1lta, \u00edgy nyomat\u00e9kos\u00edtva a t\u00e9ma ellent\u00e9tp\u00e1rokb\u00f3l kibontakoz\u00f3 karakter\u00e9t.[16]<\/a> (10, 11. k\u00e9p) A B\u00e1thory<\/em> negyedik \u00e1tirata legink\u00e1bb a pasticcio m\u0171faj\u00e1ba sorolhat\u00f3, hiszen az a kiindul\u00f3pontk\u00e9nt haszn\u00e1lt eredeti nyom\u00e1n sz\u00fcrrealista v\u00edzi\u00f3t form\u00e1l a jelenetb\u0151l.[17]<\/a> (12. k\u00e9p) A h\u00faszas \u00e9vek v\u00e9g\u00e9re tehet\u0151 Prihoda Istv\u00e1n r\u00e9zkarcolt v\u00e1ltozat\u00e1nak keletkez\u00e9se is, amely a nagy kompoz\u00edci\u00f3 reduk\u00e1lt \u00e1tirata.[18]<\/a> (13. k\u00e9p)<\/p>\n\n\n\n A sz\u00e1zadfordul\u00f3 egy\u00e9ni vez\u00e9rmot\u00edvumaihoz kapcsol\u00f3d\u00f3 \u201e\u00f6nparafr\u00e1zisok\u201d, saj\u00e1tos fest\u0151i \u00f6nreflexi\u00f3k k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen gyakoriv\u00e1 v\u00e1ltak Cs\u00f3k k\u00e9t h\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tti fest\u00e9szet\u00e9ben. A B\u00e1thory <\/em>mellett fest\u0151ileg a legv\u00e1ltozatosabb vari\u00e1nsokat az 1906-ban festett Th\u00e1m\u00e1r<\/em> ihlette. A B\u00e1thory Erzs\u00e9bet<\/em>rek\u00e9sz\u00fclt kreat\u00edv v\u00e1ltozatokels\u0151 eml\u00edt\u00e9s\u00e9re az Ernst M\u00fazeum 1917-es ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n bukkanunk, majd 1921-t\u0151l rendszeresen szerepeltek \u00e1tiratok a nyilv\u00e1noss\u00e1g el\u0151tt.[19]<\/a> A vari\u00e1ci\u00f3k t\u00f6bbs\u00e9ge abban az id\u0151szakban k\u00e9sz\u00fclt, amikor Cs\u00f3k eml\u00e9kiratainak els\u0151 v\u00e1ltozat\u00e1t fogalmazta meg, ami megmagyar\u00e1zza, mi\u00e9rt kapott a memo\u00e1rban olyan kiemelt szerepet az ifj\u00fakori f\u0151m\u0171. A kompoz\u00edci\u00f3s v\u00e1ltozatok emellett saj\u00e1tos v\u00e1laszt is jelentettek a B\u00e1thory<\/em> kritikusainak, akik nyomon k\u00f6vethett\u00e9k, mik\u00e9nt \u00fajul meg a r\u00e9gi t\u00e9ma az \u00faj fest\u0151i t\u00f6rekv\u00e9sek f\u00e9ny\u00e9ben. B\u00e1lint Alad\u00e1r e szavakkal m\u00e9ltatta a m\u0171 1917-ben ki\u00e1ll\u00edtott v\u00e1ltozat\u00e1t: \u201eE ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s legizgat\u00f3bb, leg\u00e9rdekesebb darabja a t\u00f6bb \u00e9vtizeddel ezel\u0151tt festett monstru\u00f3zus \u00bbB\u00e1thory Erzs\u00e9bet\u00ab ut\u00f3lag v\u00e1szonra \u00bbjegyzett\u00ab sz\u00ednv\u00e1zlata. B\u00e1mulatosan szellemes apr\u00f3s\u00e1g, \u00e9s ami tanuls\u00e1g, a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet k\u00f6zel harminc\u00e9ves evol\u00faci\u00f3j\u00e1b\u00f3l az idegen elemekt\u0151l val\u00f3 megtisztul\u00e1s\u00e1b\u00f3l benne meggy\u00f6keresedett, az szublim\u00e1ltan, \u00fagysz\u00f3lv\u00e1n \u00e1tszellem\u00fclten ott ragyog e kis v\u00e1szon fel\u00fclet\u00e9n. E tanuls\u00e1gok emelik oly magasra ezt a v\u00e1zlatot a r\u00e9gi \u00bberedeti\u00ab f\u00f6l\u00e9.\u201d[20]<\/a> Akad\u00e9mikus t\u00f6rt\u00e9neti v\u00e1szn\u00e1t Cs\u00f3k a modernizmus ide\u00e1ljaihoz idomul\u00f3 ut\u00f3lagos v\u00e1zlatok r\u00e9v\u00e9n rehabilit\u00e1lta, e reinkarn\u00e1ci\u00f3kban mentve \u00e1t a \u201enagy t\u00e9m\u00e1t\u201d az ifjabb gener\u00e1ci\u00f3k eml\u00e9kezet\u00e9be.<\/p>\n\n\n\n \u201eEgy fest\u0151 \u00e9lete akkor kezd\u0151dik, mikor \u00e9szreveszik.\u201d E szavakkal nyitja Cs\u00f3k eml\u00e9kez\u00e9seit, els\u0151 jelent\u0151s \u2013 azaz \u00e1ltal\u00e1nos felt\u0171n\u00e9st kelt\u0151 \u2013 m\u0171vek\u00e9nt eml\u00edtve a B\u00e1thory Erzs\u00e9bet<\/em>et.[21]<\/a> Memo\u00e1rj\u00e1ban kulcsszerepet kap fiatalkori hist\u00f3riai k\u00e9pe, amelyet \u00e9lete fordul\u00f3pontjain rendre felid\u00e9z. Egyfajta etalonn\u00e1 v\u00e1l\u00f3 m\u0171ve fokozatosan a m\u0171v\u00e9szi k\u00fczdelem, sikerv\u00e1gy \u00e9s kudarc szimb\u00f3lumak\u00e9nt kap form\u00e1t \u00edr\u00e1s\u00e1ban, benne \u00f6lt testet a \u201eNagy M\u0171\u201d ut\u00e1ni s\u00f3v\u00e1rg\u00e1s \u00e9pp\u00fagy, mint az akad\u00e9mizmus b\u00e9kly\u00f3ja vagy \u201eMammon k\u00eds\u00e9rt\u00e9se\u201d. A m\u0171v\u00e9sz-\u00f6n\u00e9letrajzok hazai p\u00e9ld\u00e1i k\u00f6zt szokatlan irodalmi ig\u00e9nyess\u00e9ggel megfogalmazott eml\u00e9keiben Cs\u00f3k a modern m\u0171v\u00e9sz-szerep l\u00e9lekrajz\u00e1t ny\u00fajtja. Az utaz\u00e1si fejl\u0151d\u00e9sreg\u00e9nyek mint\u00e1j\u00e1t k\u00f6vetve h\u0151se Budapestt\u0151l M\u00fcnchenen \u00e1t P\u00e1rizsig tart\u00f3 bolyong\u00e1sai sor\u00e1n kutatja \u00f6nmag\u00e1t, m\u00edgnem hazat\u00e9rve r\u00e1lel m\u0171v\u00e9szi kiteljesed\u00e9s\u00e9nek \u201eigaz \u00fatj\u00e1ra\u201d. Di\u00e1kkori napl\u00f3ja alapj\u00e1n a harmincas \u00e9vekben \u00edrott, \u00e9s 1945-ben kiadott memo\u00e1rj\u00e1val a fest\u0151 visszamen\u0151leg legitim\u00e1lta helyzet\u00e9t.[22]<\/a> Saj\u00e1t \u00e9let\u00e9b\u0151l konstru\u00e1lt narrat\u00edv\u00e1j\u00e1ban a B\u00e1thory<\/em> a p\u00e1lyakezd\u0151 m\u00fcncheni \u00e9vek cs\u00facspontja, teljes k\u00f6r\u0171 sikert \u00edg\u00e9r\u0151 mesterm\u0171ve, p\u00e1ly\u00e1ja alkony\u00e1r\u00f3l visszatekintve pedig az \u201eigaz\u201d modernizmus ellenpontja, a \u201emeg\u00e9lhet\u00e9si akad\u00e9mizmus\u201d cs\u0151dj\u00e9nek int\u0151 eml\u00e9ke. K\u00e9p\u00e9nek sorsa \u00e9s meg\u00edt\u00e9l\u00e9se Cs\u00f3k elbesz\u00e9l\u00e9s\u00e9ben \u00f6sszefon\u00f3dik az alkot\u00f3 egy\u00e9ni \u00e9lett\u00f6rt\u00e9net\u00e9vel, amelyet az eml\u00e9kez\u0151-\u00edr\u00f3 \u00f6r\u00f6m, kudarc \u00e9s ki\u00e1br\u00e1ndul\u00e1s hull\u00e1mz\u00f3 lelki\u00e1llapotaival t\u00e1r az olvas\u00f3 el\u00e9.<\/p>\n\n\n\n Elbesz\u00e9l\u00e9se szerint a k\u00e9p sz\u00fclet\u00e9s\u00e9t a Munk\u00e1csy-d\u00edj elveszt\u00e9se f\u00f6l\u00f6tt \u00e9rzett keser\u0171s\u00e9gb\u0151l fakad\u00f3 dac \u00f6szt\u00f6n\u00f6zte, bizony\u00edt\u00e1sv\u00e1gyt\u00f3l f\u0171t\u00f6tt megalkot\u00e1sa a legteljesebb anyagi biztons\u00e1g \u00e9s lelki harm\u00f3nia \u00e9veire esett. \u201e\u00c9s most \u00e9letem legragyog\u00f3bb szakasz\u00e1hoz \u00e9rtem. Ez a h\u00e1rom esztend\u0151 csupa f\u00e9ny, csupa m\u00e1mor, csupa szenz\u00e1ci\u00f3. Mindenem megvolt, hogy zavartalanul azt tegyem, ami legjobban esik.\u201d \u2013 idealiz\u00e1lja Cs\u00f3k a k\u00e9p sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek m\u00fcncheni id\u0151szak\u00e1t.[23]<\/a> \u00c1m a fest\u0151 \u00e9let\u00e9nek \u201elegragyog\u00f3bb szakasza\u201d a B\u00e1thory <\/em>bemutat\u00e1s\u00e1val v\u00e9get \u00e9r, a rem\u00e9lt \u00e1llami v\u00e1s\u00e1rl\u00e1s k\u00e9sleked\u00e9se maradand\u00f3 t\u00f6r\u00e9st okoz a fiatal m\u0171v\u00e9sz p\u00e1ly\u00e1j\u00e1ban. Az elutas\u00edt\u00e1s nagys\u00e1grendj\u00e9t \u00e9s hat\u00e1s\u00e1t er\u0151sen elt\u00falozz\u00e1k az eml\u00e9kiratok, v\u00e9gzetes \u00e9s vissza nem ford\u00edthat\u00f3 buk\u00e1sk\u00e9nt \u00e1ll\u00edtva az ut\u00f3kor el\u00e9 a t\u00f6rt\u00e9nteket. \u201eHa ez a v\u00e1s\u00e1r egy \u00e9vvel el\u0151bb, akkor t\u00f6rt\u00e9nik, mikor P\u00e1rizsb\u00f3l hazahoztam a k\u00e9pet, tal\u00e1n \u00e9letem foly\u00e1sa is eg\u00e9sz m\u00e1s, a helyes ir\u00e1nyba fordul. M\u00edg \u00edgy, a rideg visszautas\u00edt\u00e1s, mellyel a k\u00e9pet itthon fogadt\u00e1k, oly zavar\u00f3lag hatott lelki egyens\u00falyomra, hogy a bek\u00f6vetkez\u0151 nyomor\u00fas\u00e1gt\u00f3l val\u00f3 f\u00e9lelem j\u00f3zan \u00e9rtelmemet t\u00f6k\u00e9letesen elhom\u00e1lyos\u00edtotta. M\u00e1r a Munk\u00e1csy d\u00edj elveszt\u00e9se nagyon megrend\u00edtett. A B\u00e1thory katasztrof\u00e1lis kudarca azt\u00e1n v\u00e9gk\u00e9pp megpecs\u00e9telte sorsomat.\u201d[24]<\/a> Cs\u00f3k a B\u00e1thory Erzs\u00e9bet <\/em>k\u00e1lv\u00e1ri\u00e1j\u00e1val indokolja az azt k\u00f6vet\u0151 \u00e9vek m\u00e9ly alkot\u00f3i v\u00e1ls\u00e1g\u00e1t. Eml\u00e9kiratainak fejezetc\u00edmeit id\u00e9zve: a \u201eK\u00e1osz\u201d \u00e9veib\u0151l \u201eFelt\u00e1mad\u00e1st\u201d csak P\u00e1rizs, majd v\u00e9gleges hazatelep\u00fcl\u00e9se hoz. A k\u00e9p utolj\u00e1ra akkor kap szerepet eml\u00e9kirataiban, amikor Ferenczy K\u00e1roly tan\u00e1cs\u00e1ra szembes\u00fcl a Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum \u00e1lland\u00f3 t\u00e1rlat\u00e1n ki\u00e1ll\u00edtott fiatalkori m\u0171veivel. Saj\u00e1t ut\u00f3lagos \u00edt\u00e9lete imm\u00e1r igazodik kora m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti szeml\u00e9let\u00e9hez, amely az akad\u00e9mizmus \u201erettenetes b\u00e9kly\u00f3j\u00e1ban\u201d verg\u0151d\u0151 nagy hist\u00f3riai k\u00e9p\u00e9nek m\u00e1r csup\u00e1n m\u0171vel\u0151d\u00e9st\u00f6rt\u00e9neti jelent\u0151s\u00e9get tulajdon\u00edt: \u201eM\u00e9giscsak jobb lett volna visszat\u00e9rni az \u00darvacsora, az \u00c1rv\u00e1khoz, egy\u00e9nis\u00e9gemb\u0151l fakad\u00f3, teh\u00e1t igaz m\u0171v\u00e9szethez, mint futni Mammon lid\u00e9rcf\u00e9nye ut\u00e1n, mely v\u00e9g\u00fcl is ingov\u00e1nyba csalt. M\u00e1r B\u00e1thory maga is elt\u00e9velyed\u00e9s volt.\u201d[25]<\/a><\/p>\n\n\n\n Philippe Lejeune \u201e\u00f6n\u00e9letrajzi paktumnak\u201d nevezi az autobiogr\u00e1fi\u00e1knak azt a k\u00f6z\u00f6s von\u00e1s\u00e1t, hogy a sz\u00f6vegben megjelen\u0151 szerz\u0151 \u00e9s a sz\u00f6vegen k\u00edv\u00fcli szerz\u0151 azonos.[26]<\/a> E sz\u00f6vegek e viszonyb\u00f3l sz\u00e1rmaztatj\u00e1k hiteless\u00e9g\u00fck \u00edg\u00e9ret\u00e9t, miszerint le\u00edr\u00e1suk az \u0151szintes\u00e9g (igazs\u00e1g), val\u00f3s\u00e1gh\u0171s\u00e9g (referencialit\u00e1s) \u00e9s a nyelv mimetikus term\u00e9szet\u00e9b\u0151l ered\u0151 \u00e1ttetsz\u0151s\u00e9g alappill\u00e9reire \u00e9p\u00fcl.[27]<\/a> Noha helyzet\u00e9b\u0151l ad\u00f3d\u00f3an Cs\u00f3k is a szemtan\u00fa poz\u00edci\u00f3j\u00e1ba helyezkedik, \u00edr\u00e1sa a szisztematikus t\u00e9nyfelt\u00e1r\u00e1s, adatk\u00f6zl\u0151 t\u00e1rgyszer\u0171s\u00e9g helyett az adott korszak, mili\u0151 mentalit\u00e1s\u00e1t jellemz\u0151 epiz\u00f3dokb\u00f3l \u00e9p\u00fcl fel. E tekintetben k\u00f6nnyed nyelvezete, elbesz\u00e9l\u0151i st\u00edlusa, karaktereinek megform\u00e1l\u00e1sa a magyar reg\u00e9nyirodalom anekdotikus hagyom\u00e1nyainak k\u00f6vet\u0151je. Ez az epizodikus-anekdotikus megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s jellemzi a B\u00e1thory Erzs\u00e9bet<\/em> le\u00edr\u00e1s\u00e1t is. Az alkot\u00e1s euf\u00f3ri\u00e1ja \u00e9s a buk\u00e1s nihilje m\u00f6g\u00f6tt elmos\u00f3dnak a m\u0171 sz\u00fclet\u00e9s\u00e9re vonatkoz\u00f3 adatok, kronol\u00f3giai t\u00e9nyek. Eszt\u00e9tikai, mesters\u00e9gbeli probl\u00e9m\u00e1k helyett a m\u0171v\u00e9sz l\u00e9lektani dr\u00e1m\u00e1ja jut f\u0151szerephez.<\/p>\n\n\n\n A B\u00e1thory<\/em> keletkez\u00e9st\u00f6rt\u00e9net\u00e9t Cs\u00f3k egyetlen mesterien fel\u00e9p\u00edtett epiz\u00f3dba s\u0171r\u00edti, amely a f\u0151h\u0151sn\u0151 alakj\u00e1nak megsz\u00fclet\u00e9s\u00e9t az ide\u00e1lis modell megtal\u00e1l\u00e1s\u00e1val kapcsolja \u00f6ssze. Elbesz\u00e9l\u00e9se szerint m\u0171v\u00e9sz \u00e9s modellje k\u00f6z\u00f6tt az alkot\u00e1s pillanat\u00e1ban k\u00fcl\u00f6n\u00f6s, m\u00e1r-m\u00e1r intim viszony j\u00f6n l\u00e9tre. A k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s f\u00fcgg\u00e9s \u00e9rzelmileg tel\u00edtett \u00e1llapot\u00e1ban a fest\u0151 tot\u00e1lisan al\u00e1rendeli saj\u00e1t akarat\u00e1nak modellj\u00e9t, aki csak szem\u00e9lyis\u00e9g\u00e9t vesztve, az ext\u00e1zis transz\u00e1ban k\u00e9pes mag\u00e1ra \u00f6lteni a megeleven\u00edtett figura von\u00e1sait: a m\u0171 siker\u00e9nek kulcsa teh\u00e1t az alkot\u00f3 d\u00e9moni karakter\u00e9nek kibontakoztat\u00e1sa, a modell teljes metamorf\u00f3zisa. A modell ezekben az elbesz\u00e9l\u00e9sekben olyan m\u00e9diumm\u00e1 l\u00e9nyeg\u00fcl \u00e1t, aki \u00e1tj\u00e1r\u00e1st biztos\u00edt a magas m\u0171v\u00e9szet szf\u00e9r\u00e1j\u00e1ban, akin kereszt\u00fcl l\u00e1that\u00f3v\u00e1 v\u00e1lik a Mesterm\u0171. P\u00e1r \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb \u00e9ppen ezt az \u00f6sszetett viszonyt form\u00e1lta k\u00e9pp\u00e9 a P\u00e1rizsban festett M\u0171teremsarok<\/em>ban.<\/p>\n\n\n\n Mik\u00f6zben Cs\u00f3k l\u00e1tsz\u00f3lag betekint\u00e9st enged olvas\u00f3j\u00e1nak az alkot\u00e1sl\u00e9lektan legbels\u0151bb r\u00e9tegeibe, epiz\u00f3dja voltak\u00e9ppen azt a modern m\u0171v\u00e9szr\u0151l alkotott irodalmi mint\u00e1t k\u00f6veti, amelynek egyik alapt\u00edpus\u00e1t Emil Zola A mesterm\u0171<\/em> (L\u2019Oeuvre<\/em>) c\u00edm\u0171 reg\u00e9nye k\u00e9pviseli. Eml\u00e9kirataiban k\u00fcl\u00f6n kit\u00e9r arra, milyen nagy hat\u00e1st gyakorolt a reg\u00e9ny a m\u00fcncheni magyar fest\u0151fiatalokra: \u201eEkkort\u00e1jban jelent meg Zola hatalmas reg\u00e9nye, a L\u2019oeuvre\u201d (A m\u0171).<\/em> \u2013 Ez a k\u00f6nyv t\u00f6bbet tett a m\u0171v\u00e9szeti ir\u00e1nyok \u00faj alakul\u00e1s\u00e1ra, mint maguk a m\u0171v\u00e9szek\u2026 Mily l\u00e1zban \u00e9gve olvastuk e k\u00f6nyvet Neogr\u00e1dyval! Hogy sz\u00edvta be lelk\u00fcnk ezt a mennyei mann\u00e1t! Igen, ha kell, pusztuljunk, de az ige nem hullt term\u00e9ketlen szikl\u00e1ra!\u201d[28]<\/a> A reg\u00e9ny szeml\u00e9let\u00e9nek eg\u00e9sze nyomot hagyott azon a m\u00f3don, ahogy Cs\u00f3k saj\u00e1t p\u00e1ly\u00e1j\u00e1t elbesz\u00e9lte. Memo\u00e1rj\u00e1nak vez\u00e9rfonala a modern m\u0171v\u00e9sz \u00f6nem\u00e9szt\u0151 k\u00fczdelme a Mesterm\u0171 l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1ra. A t\u00f6k\u00e9letes Mesterm\u0171 ig\u00e9zete tartja l\u00e1zban a B\u00e1thory<\/em> alkot\u00e1sakor, \u00e9s ez a szenved\u00e9ly \u0171zi a k\u00e9s\u0151bbi nagy szimbolista m\u0171vek fest\u00e9se idej\u00e9n. Ahogy k\u00f6z\u00f6s sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171 buk\u00e1suk, Claude-hoz hasonl\u00f3an Cs\u00f3k is rendre megsemmis\u00edti alkot\u00e1sait, a Melank\u00f3lia<\/em> \u00e9pp\u00fagy \u201earabs t\u0151r\u00e9nek\u201d \u00e1ldozat\u00e1v\u00e1 lesz, mint a Krisztus \u00e9s V\u00e9nusz<\/em>.<\/p>\n\n\n\n Az erd\u00e9lyi fejedelemasszony r\u00e9mtettei kezdett\u0151l fogva \u00e9pp\u00fagy foglalkoztatt\u00e1k a t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00f3kat, mint az irodalm\u00e1rokat.[29]<\/a> Tur\u00f3czi L\u00e1szl\u00f3 1729-es munk\u00e1ja nyom\u00e1n rendre kit\u00e9rtek eset\u00e9re a t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek.[30]<\/strong><\/a><\/strong> Az \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s szem\u00e9lyis\u00e9ge ir\u00e1nt k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az 1830-as \u00e9vekt\u0151l \u00e9l\u00e9nk\u00fclt meg. Ekkor k\u00f6z\u00f6lte Gyurkovits Gy\u00f6rgy a Tudom\u00e1nyos Gy\u0171jtem\u00e9ny<\/em>bena B\u00e1thory Erzs\u00e9bet ellen Thurz\u00f3 Gy\u00f6rgy ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1val lefolytatott per jegyz\u0151k\u00f6nyveit, \u00e9s ekkor jelent meg Garay J\u00e1nos e t\u00e1rgyban \u00edrott k\u00f6ltem\u00e9nye \u00e9s dr\u00e1m\u00e1ja.[31]<\/a> Az ut\u00f3bbi szerz\u0151j\u00e9t az esem\u00e9nyek m\u00f6g\u00f6tt rejl\u0151 l\u00e9lektani dr\u00e1ma ragadta meg, mikor h\u0151sn\u0151je lassan kibontakoz\u00f3 erk\u00f6lcsi v\u00edv\u00f3d\u00e1s\u00e1t \u00e1ll\u00edtotta k\u00f6z\u00e9ppontba. Saj\u00e1tos felfog\u00e1s\u00e1nak tal\u00e1n r\u00e9sze volt abban, mik\u00e9nt \u00e1br\u00e1zolta a csejtei v\u00e1r\u00farn\u0151t Madar\u00e1sz Viktor.<\/p>\n\n\n\n B\u00e1thory Erzs\u00e9bet t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek Cs\u00f3k festm\u00e9ny\u00e9t megel\u0151z\u0151en egyetlen monument\u00e1lis feldolgoz\u00e1sa Madar\u00e1sz 1862-ben, P\u00e1rizsban festett m\u0171ve volt.[32]<\/a> A B\u0171nb\u00e1n\u00f3 B\u00e1thory Erzs\u00e9bet<\/em>etbemutat\u00e1sakor ekk\u00e9ppen \u00edrta le a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t szeml\u00e9z\u0151 Vadnai K\u00e1roly: \u201eMadar\u00e1sz k\u00e9pe B\u00e1thori Erzs\u00e9bet l\u00e9lekfurdal\u00e1s\u00e1t \u00e1br\u00e1zolja [\u2026] A m\u0171v\u00e9sz azon pillanatban \u00e1br\u00e1zolja, mid\u0151n a l\u00e9lek gy\u00f6trelmei b\u00fcntetni kezdik. Gy\u00f6ny\u00f6r\u0171en kidolgozott \u00f3don terem \u00e1ll el\u0151tt\u00fcnk. Balra kandall\u00f3 f\u00e9nye vet er\u0151s vil\u00e1got egy durva k\u00e1mzs\u00e1s, kopasz szerzetesre, ki fel\u00e9nk h\u00e1ttal fordulva a bibli\u00e1b\u00f3l olvas \u00farasszony\u00e1nak, e rettenetes n\u0151nek. A vall\u00e1s ig\u00e9je, mely m\u00e1snak vigasz, neki b\u0171ntet\u0151 ostor. Gazdag fejedelemn\u0151i \u00f6lt\u00f6z\u00e9kben \u00e1ll a szerzetes el\u0151tt, kiss\u00e9 megg\u00f6rnyedve, s egyik kez\u00e9t a t\u00e1ml\u00e1nyra fektetve, mintha a b\u0171n s\u00falya nyomn\u00e1. Arcza iszony \u00e9s k\u00e9ts\u00e9gbees\u00e9s. Nagy, kerek, vad\u00fal tekint\u0151 szemei az ijedts\u00e9gt\u0151l kit\u00e1gulv\u00e1k. E szem csak r\u00e9met l\u00e1that mindenfel\u00e9. Val\u00f3ban azt l\u00e1t most is. A jobb oldalon feh\u00e9r lepelbe burkolt fiatal l\u00e1ny s\u00edri alakja l\u00e1tszik, melyre a h\u00e1ts\u00f3 ablakon bees\u0151 hold sug\u00e1rai k\u00eds\u00e9rteti b\u0171v\u00f6s, k\u00e9kes vil\u00e1got vetnek.\u201d[33]<\/a> Vadnai \u00e9rz\u00e9kletes le\u00edr\u00e1s\u00e1b\u00f3l \u00fagy t\u0171nik, Madar\u00e1sz e m\u0171v\u00e9ben h\u0171en k\u00f6vette a francia romantika borzongat\u00f3, \u201ed\u00e9moni\u201d vonal\u00e1nak hagyom\u00e1nyait, mikor a l\u00e9lektani dr\u00e1m\u00e1t romantikus k\u00eds\u00e9rtethist\u00f3ri\u00e1ba csomagolta. \u00c1mde nagyl\u00e9legzet\u0171 m\u0171v\u00e9nek hat\u00f3k\u00f6r\u00e9t m\u00e9gis j\u00f3csk\u00e1n cs\u00f6kkentette, hogy a k\u00e9p m\u00e1r bemutat\u00e1sakor Andr\u00e1ssy Gyula tulajdon\u00e1ban volt, aki azt tiszadobi kast\u00e9ly\u00e1ban helyezte el.[34]<\/a> Igaz, hogy bemutat\u00e1sakor Az Orsz\u00e1g T\u00fckre<\/em> k\u0151rajzolat\u00fa m\u0171lapk\u00e9nt k\u00edv\u00e1nta sokszoros\u00edtani, de miut\u00e1n e terv meghi\u00fasult, a festm\u00e9ny teljesen elt\u0171nt a nyilv\u00e1noss\u00e1g el\u0151l, \u00edgy azt Cs\u00f3k is legfeljebb le\u00edr\u00e1sokb\u00f3l ismerhette.[35]<\/a><\/p>\n\n\n\n Cs\u00f3k els\u0151, 1885 k\u00f6r\u00fcl sz\u00fcletett v\u00e1zlat\u00e1n m\u00e9g a B\u00e1thory-legendak\u00f6r legismertebb epiz\u00f3dj\u00e1t, a szolg\u00e1l\u00f3i v\u00e9r\u00e9ben f\u00fcrd\u0151 nagyasszonyt \u00f6r\u00f6k\u00edtette meg. Ez az epiz\u00f3d a 18. sz\u00e1zad eleje, Tur\u00f3czi L\u00e1szl\u00f3 eml\u00edtett kr\u00f3nik\u00e1ja \u00f3ta visszat\u00e9r\u0151 eleme volt a r\u00e9mtettek le\u00edr\u00e1s\u00e1nak.<\/strong> Vachott S\u00e1ndor 1847-ben megjelent verses k\u00f6ltem\u00e9ny\u00e9ben szerelmi sz\u00e1llal indokolta a fiatalodni v\u00e1gy\u00f3 asszony k\u00fcl\u00f6n\u00f6s kedvtel\u00e9s\u00e9t. Le\u00edr\u00e1s\u00e1ban B\u00e1thory Erzs\u00e9bet \u00e9pp oly r\u00e9v\u00fclt, v\u00e9rg\u0151z\u00f6s \u00e1llapotban v\u00e1rta kedves\u00e9t, ahogy a gr\u00f3fn\u0151t k\u00e9s\u0151bb Cs\u00f3k is l\u00e1ttatta nagy festm\u00e9ny\u00e9n.[36]<\/a> Az irodalmi elbesz\u00e9l\u00e9sekben elmaradhatatlan v\u00e9rben f\u00fcrd\u00e9snek azonban nem maradt fenn nagyobb ig\u00e9ny\u0171 \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa. Cs\u00f3knak e t\u00e9ren csup\u00e1n a ponyv\u00e1k fametszetes illusztr\u00e1ci\u00f3i jelenthettek ihlet\u0151 forr\u00e1st. E k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1st l\u00e1tszik meger\u0151s\u00edteni, hogy Medve Imre \u00e9s Tam\u00e1s P\u00e9ter illusztr\u00e1lt ponyvaf\u00fczetei egyar\u00e1nt az 1880-as \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9n, Cs\u00f3k mintarajziskol\u00e1s v\u00e1zlatainak megfogalmaz\u00e1sa idej\u00e9n l\u00e1ttak napvil\u00e1got (14. k\u00e9p).[37]<\/a><\/p>\n\n\n\n Amikor Cs\u00f3k m\u00fcncheni \u00e9vei alatt ism\u00e9t visszat\u00e9rt a t\u00e9m\u00e1hoz, m\u00e1r elvetette a v\u00e9rben f\u00fcrd\u00e9s mot\u00edvum\u00e1t. Ebben v\u00e9lhet\u0151en r\u00e9sze lehetett annak a fordulatnak is, amely id\u0151k\u00f6zben a fejedelemasszony meg\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9ben bek\u00f6vetkezett. Szendrei J\u00e1nos a Pesti Napl\u00f3 <\/em>has\u00e1bjain m\u00e1r 1886-ban hangot adott k\u00e9telyeinek, megk\u00e9rd\u0151jelezve a sz\u00e9ps\u00e9ge meg\u0151rz\u00e9s\u00e9\u00e9rt szolg\u00e1l\u00f3i v\u00e9r\u00e9ben f\u00fcrd\u0151 \u00farn\u0151 t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t.[38]<\/a> E makacsul fenn\u00e1ll\u00f3 m\u00edtosz legf\u0151bb c\u00e1folatak\u00e9nt magukat a tan\u00favallom\u00e1sokat hozta fel, amelyekben sz\u00f3 sem esett e sz\u00fcrre\u00e1lis aktusr\u00f3l. \u00c1m sorra v\u00e9ve a tan\u00fak \u00e1ltal felemlegetett r\u00e9mtetteket, k\u00fcl\u00f6n kit\u00e9rt a hideg vizes \u00f6nt\u00f6z\u00e9sre.[39]<\/a> Ugyanezt az \u00e1ll\u00e1spontot k\u00e9pviselte Zilahi Kiss B\u00e9la, aki a Budapesti H\u00edrlap<\/em>ban eleven\u00edtette fel a csejtei \u00farn\u0151 alakj\u00e1t.[40]<\/a> Cs\u00f3kot teh\u00e1t t\u00f6bb, p\u00e1rhuzamos forr\u00e1s is arra \u00f6szt\u00f6k\u00e9lte, hogy elvesse a hiteltelennek bizonyult epiz\u00f3dot, hogy helyette olyan esem\u00e9nysort \u00e1ll\u00edtson a k\u00f6z\u00e9ppontba, amelyet a t\u00f6rt\u00e9neti forr\u00e1sok \u00e1ltal is meger\u0151s\u00edtenek.[41]<\/a><\/p>\n\n\n\n Szint\u00fagy a t\u00f6rt\u00e9neti hiteless\u00e9g sz\u00e1nd\u00e9ka vezette h\u0151sn\u0151je alakj\u00e1nak megform\u00e1l\u00e1sakor. Mintak\u00e9nt a fejedelemasszonyr\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt, a Zay gr\u00f3fok csal\u00e1di \u0151sgal\u00e9ri\u00e1j\u00e1ban tal\u00e1lhat\u00f3 festm\u00e9ny m\u00e1solat\u00e1t haszn\u00e1lta. E lappang\u00f3 k\u00e9pm\u00e1st m\u00e1r 1870-ben reproduk\u00e1lta a Haz\u00e1nk \u00e9s a K\u00fclf\u00f6ld<\/em>.[42]<\/a> A portr\u00e9ra ism\u00e9telten Brunovszky Frigyes h\u00edvta fel a figyelmet, a Budapesti H\u00edrlap<\/em>ban k\u00f6z\u00f6lt cikk\u00e9ben.[43]<\/a> Igen alapos k\u00e9ple\u00edr\u00e1s\u00e1ban kiemelte a meg\u00f6r\u00f6k\u00edtett asszony rendk\u00edv\u00fcli sz\u00e9ps\u00e9g\u00e9t, ami ellentmondani l\u00e1tszott a szem\u00e9ly\u00e9hez f\u0171z\u0151d\u0151 r\u00e9mtetteknek. Cs\u00f3k hagyat\u00e9k\u00e1ban fennmaradt a k\u00e9pm\u00e1s reprodukci\u00f3ja, amely nemcsak a viselet (f\u0151k\u00f6t\u0151, csipkegall\u00e9r) megfest\u00e9s\u00e9nek volt k\u00f6zvetlen forr\u00e1sa, hanem nyilv\u00e1nval\u00f3 hat\u00e1st gyakorolt az asszony sz\u00e9ps\u00e9g\u00e9nek kiemel\u00e9s\u00e9ben is (15. k\u00e9p).[44]<\/a><\/p>\n\n\n\n 1895 \u0151sz\u00e9n, els\u0151 pesti bemutat\u00f3ja idej\u00e9n Cs\u00f3k festm\u00e9ny\u00e9t t\u00f6bb kultur\u00e1lis foly\u00f3irat is reproduk\u00e1lta, \u00e1m kit\u0171nt k\u00f6z\u00fcl\u00fck a Budapest <\/em>c\u00edm\u0171, k\u00e9pes politikai napilap figyelme, amely a m\u0171 (n\u00e9mileg \u00e1tkompon\u00e1lt) fametszetes reprodukci\u00f3j\u00e1t c\u00edmoldalon hozta (16. k\u00e9p).[45]<\/a> A kiad\u00f3 Wodianer F\u00fcl\u00f6p lapja a hazai bulv\u00e1rsajt\u00f3 el\u0151h\u00edrn\u00f6ke volt, s mint ilyen, k\u00e9pes c\u00edmoldal\u00e1ra csak olyan k\u00fcl\u00f6n\u00f6s vagy szenz\u00e1ci\u00f3s t\u00e1rgyat emelt, amely garant\u00e1ltan megragadta az olvas\u00f3 figyelm\u00e9t.[46]<\/a> Cs\u00f3k festm\u00e9nye pedig minden \u00edz\u00e9ben megfelelt a bulv\u00e1rsajt\u00f3 \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9nek, hiszen b\u0151ven k\u00edn\u00e1lt erotik\u00e1t \u00e9s agresszi\u00f3t. Szenz\u00e1ci\u00f3s t\u00e1rgy\u00e1t alig leplezte hist\u00f3riai kerett\u00e9m\u00e1ja, ahogy a k\u00fcl\u00f6n\u00f6s elevens\u00e9ggel sz\u00ednre vitt jelenet t\u00f6rt\u00e9neti hiteless\u00e9ge sem pal\u00e1stolta kell\u0151k\u00e9ppen, hogy Cs\u00f3k sz\u00e9tfesz\u00edtette a t\u00f6rt\u00e9neti fest\u00e9szet hagyom\u00e1nyos m\u0171faji kereteit.<\/p>\n\n\n\n Az egykor\u00fa kritika pontosan \u00e9rz\u00e9kelte azt az ellentmond\u00e1st, hogy a r\u00e9szletek historiz\u00e1l\u00f3 realizmusa ellen\u00e9re az eg\u00e9sz m\u0171 m\u00e9gis \u00edzig-v\u00e9rig a sz\u00e1zadv\u00e9g modernizmus\u00e1hoz k\u00f6t\u0151d\u00f6tt. Kritikusai els\u0151sorban a k\u00e9p t\u00e1rgyv\u00e1laszt\u00e1s\u00e1t tartott\u00e1k elhib\u00e1zottnak. Zilahi Kiss B\u00e9la m\u00e1r 1891-ben monument\u00e1lis meg\u00f6r\u00f6k\u00edt\u00e9sre m\u00e9ltatlannak \u00edt\u00e9lte a t\u00e9m\u00e1t: \u201eK\u00f6lt\u0151ink, t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00f3ink [sz\u00e1m\u00e1ra] \u00e9rdektelen \u00e9s undok t\u00e1rgy, kiv\u00e1lt r\u00e9szleteiben a B\u00e1thory Erzs\u00e9bet hist\u00f3ri\u00e1ja.\u201d[47]<\/a> A Magyar H\u00edrlap<\/em> szeml\u00e9z\u0151je tipikusan bulv\u00e1r-t\u00e9m\u00e1nak tartotta a gr\u00f3fn\u0151 eset\u00e9t, aki ink\u00e1bb \u00e1ll rokons\u00e1gban Hasfelmetsz\u0151 Jackkel, mint a nemzeti m\u00falt p\u00e9ldaad\u00f3 asszonyaival: \u201eEz a t\u00e9ma nem tartozik a m\u0171v\u00e9szetre, sem az \u00edr\u00f3ra, sem a fest\u0151re, hanem a pszichopatol\u00f3gusra.\u201d[48]<\/a> A Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g<\/em> kritikusa egyenesen megk\u00e9rd\u0151jelezte, hogy a k\u00e9p \u00f6sszeegyeztethet\u0151-e a t\u00f6rt\u00e9neti festm\u00e9ny hagyom\u00e1nyos fogalm\u00e1val: \u201eA t\u00e1rgyat a hist\u00f3ria szolg\u00e1ltatta neki; de ez nem hist\u00f3riai mozzanat.\u201d[49]<\/a> Az \u00c9p\u00edt\u00e9szeti Szemle<\/em> szerz\u0151je f\u0151k\u00e9nt az \u00e1ldozatok hull\u00e1inak realizmus\u00e1t l\u00e1tta ellent\u00e9tesnek a t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9p eszm\u00e9ny\u00e9vel.[50]<\/a> Malonyay Dezs\u0151 a t\u00f6rt\u00e9neti fest\u00e9szet nemzeti elk\u00f6telezetts\u00e9g\u00e9vel \u00edt\u00e9lte \u00f6sszef\u00e9rhetetlennek a t\u00e9mav\u00e1laszt\u00e1st. \u00dagy v\u00e9lte, Cs\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra B\u00e1thory Erzs\u00e9bet csak aprop\u00f3 az \u00f6nc\u00e9l\u00fa fest\u0151i virtuozit\u00e1sra \u00e9s extr\u00e9m akt\u00e1br\u00e1zol\u00e1sra, t\u00e1rgya pedig f\u00f6l\u00f6tt\u00e9bb \u201ekellemetlen\u201d a k\u00fclf\u00f6ld el\u0151tt is: \u201eM\u00e1r akkor ink\u00e1bb cig\u00e1nyt, meg t\u00e1ncol\u00f3 bety\u00e1rt, ha rosszabbul f\u00f6st\u00f6tte is.\u201d[51]<\/a><\/p>\n\n\n\n A b\u00edr\u00e1l\u00f3k z\u00f6me pontosan \u00e9rz\u00e9kelte, hogy Cs\u00f3k festm\u00e9nye maga is kort\u00fcnet, szimpt\u00f3m\u00e1ja a t\u00f6rt\u00e9neti fest\u00e9szet sz\u00e1zadv\u00e9gi v\u00e1ls\u00e1g\u00e1nak. Kor\u00e1bbi kollekt\u00edv-moraliz\u00e1l\u00f3 hivat\u00e1s\u00e1nak szertefoszl\u00e1s\u00e1val a m\u0171faj a sz\u00e1zad utols\u00f3 harmad\u00e1t\u00f3l kezdve t\u00f6bb ir\u00e1nyban kereste a meg\u00fajul\u00e1s (t\u00fal\u00e9l\u00e9s) lehet\u0151s\u00e9geit. Az \u00faj t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9pet a hat\u00e1rozott l\u00e9lektani \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s, megform\u00e1l\u00e1s\u00e1ban pedig er\u0151teljes r\u00e9szletrealizmus jellemezte.[52]<\/a> A fokozott intimit\u00e1s, individualiz\u00e1l\u00e1s mellett p\u00e1rhuzamosan feler\u0151s\u00f6d\u00f6tt a l\u00e1tv\u00e1nyteremt\u00e9s ig\u00e9nye, amelyben a meglep\u0151, szokatlan t\u00e9mav\u00e1laszt\u00e1s a val\u00f3s\u00e1g \u201esz\u00e9lesv\u00e1szn\u00fa\u201d ill\u00fazi\u00f3j\u00e1t ny\u00fajt\u00f3 monument\u00e1lis form\u00e1val p\u00e1rosult.[53]<\/a> Cs\u00f3k festm\u00e9nye minden tekintetben beleillett a reformer hist\u00f3riai k\u00e9pek t\u00e1bor\u00e1ba. M\u00fcnchen vagy P\u00e1rizs \u00e9vente megrendezett nagy fest\u00e9szeti seregszeml\u00e9in a sz\u00e1zadv\u00e9gen rendszeresen megjelent egy-k\u00e9t olyan monument\u00e1lis v\u00e1szon, amely a B\u00e1thory Erzs\u00e9bet<\/em>hez hasonl\u00f3 l\u00e1tv\u00e1nyos realizmussal id\u00e9zte meg a m\u00falt brut\u00e1lisan erotikus mozzanatait. Cs\u00f3k k\u00e9p\u00e9vel p\u00e1rhuzamosan a hivatalos Salonon t\u0171nt fel Jos\u00e9 de Brito h\u00e1tborzongat\u00f3 inkviz\u00edci\u00f3s jelenete, m\u00edg a Mars-mezei Salonon Fran\u00e7ois Lafon hatalmas v\u00e1szna szerepelt, amely a konstantin\u00e1polyi kereszt\u00e9ny\u00fcld\u00f6z\u00e9sek aprop\u00f3j\u00e1n halmozta az agressz\u00edv k\u00e9psorokat (17. k\u00e9p).[54]<\/a> Cs\u00f3k els\u0151 monogr\u00e1fusa, L\u00e1z\u00e1r B\u00e9la pedig a p\u00e1rizsi Salonok \u00fcnnepelt t\u00f6rt\u00e9neti fest\u0151j\u00e9vel, Georges Antoine Rochegrosse fest\u00e9szet\u00e9vel (18. k\u00e9p) \u00e1ll\u00edtotta p\u00e1rhuzamba a B\u00e1thory<\/em>t.[55]<\/a>Az akt\u00e1br\u00e1zol\u00e1sok eff\u00e9le extremit\u00e1sai a B\u00e1thory Erzs\u00e9bet <\/em>bemutat\u00e1sakor m\u00e1r a magyar k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra sem voltak teljesen szokatlanok. H\u00e1rom esztend\u0151vel kor\u00e1bban Karl von Marr hatalmas v\u00e1szn\u00e1t, a Flagell\u00e1nsok<\/em>at l\u00e1thatt\u00e1k a n\u00e9z\u0151k a M\u0171csarnokban (19. k\u00e9p).[56]<\/a> A kor\u00e1bban M\u00fcnchenben m\u00e1r nagy felt\u0171n\u00e9st keltett m\u0171vet m\u00e9ltat\u00f3i hasonl\u00f3 von\u00e1sai miatt ismert\u00e9k el, mint a B\u00e1thory<\/em>t: \u201ea vall\u00e1si rajong\u00e1s lelki t\u00fcneteinek\u2026 az emberi term\u00e9szet \u00f6rv\u00e9nyszer\u0171 titokzatoss\u00e1g\u00e1nak\u201d bemutat\u00e1s\u00e1\u00e9rt. A t\u00e9ma hazai \u201especialist\u00e1i\u201d k\u00f6z\u00fcl pedig M\u00e1rk Lajos szimbolista, Eisenhut Ferenc orientalista k\u00f6nt\u00f6sbe \u00f6lt\u00f6ztette nyilv\u00e1nval\u00f3an erotikus, olykor szadisztikus t\u00e1rgyait.[57]<\/a><\/p>\n\n\n\n Cs\u00f3k m\u0171v\u00e9nek egykor\u00fa elemz\u0151i azonban nem csup\u00e1n a szalon-fest\u00e9szet szenz\u00e1ci\u00f3-aktjainak egyik\u00e9t l\u00e1tt\u00e1k benne. Pr\u00e9m J\u00f3zsef egyfajta \u201edekadens t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9pk\u00e9nt\u201d elemezte a m\u0171vet, amely \u00e9pp\u00fagy kapcsol\u00f3dik a \u201enagy st\u00edlus\u201d monumentalit\u00e1s\u00e1hoz, mint a sz\u00e1zadv\u00e9g \u00faj \u00e9let\u00e9rz\u00e9s\u00e9hez: \u201eA dekadencia se vonhatja ki mag\u00e1t e trad\u00edci\u00f3 al\u00f3l; de mert ellenkezik az elveivel, h\u00e1t fura m\u00f3don seg\u00edt mag\u00e1n. Egyszer\u0171en kivetk\u0151zteti a hist\u00f3ri\u00e1t a t\u00f6rt\u00e9neti jelleg\u00e9b\u0151l, \u00e1talak\u00edtja a \u00bbmodern\u00ab elveknek megfelel\u0151en, m\u00e1s sz\u00f3val a mai \u00edzl\u00e9snek megfelel\u0151 hangulatokat, tendenci\u00e1kat, hat\u00e1sokat kever a t\u00f6rt\u00e9neti sujet-be.\u201d[58]<\/a> Ami teh\u00e1t b\u00edr\u00e1l\u00f3i szerint a k\u00e9p fogyat\u00e9koss\u00e1ga volt, az Pr\u00e9m olvasat\u00e1ban \u00e9ppen egy korszer\u0171 \u00e9let\u00e9rz\u00e9s megjelen\u00e9se, b\u00e1r a historiz\u00e1l\u00e1st \u0151 is \u00f6sszef\u00e9rhetetlennek \u00e9rezte az \u00fajfajta dekadenci\u00e1val: Cs\u00f3k is \u201ek\u00e9t urat akart szolg\u00e1lni. H\u00f3dolt a hist\u00f3riai nagy st\u00edlnek, de h\u00f3dolt a modern ir\u00e1nynak is. Magyar t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9pet akart festeni, de olyan t\u00e1rgyat v\u00e1lasztott, a mely alkalmat \u00e1d neki a pik\u00e1nsan borzalmasra, az ideg izgat\u00f3 szenz\u00e1ci\u00f3sra, a patologikus bizarra.\u201d Hasonl\u00f3an v\u00e9lekedett Malonyay Dezs\u0151 \u00e9s a Magyar Szalon<\/em> kritikusa is: \u201ea dekadensek elj\u00e1r\u00e1sa az, hogy a nagy st\u00edlt a t\u00f6rt\u00e9neti t\u00e9m\u00e1kkal k\u00f6tik \u00f6ssze, ez \u00e1ltal \u00f6nk\u00e9ntelen\u00fcl is meghamis\u00edtj\u00e1k a t\u00f6rt\u00e9neti szellemet. [\u2026] N\u00e1la a hist\u00f3riai jelleg igaz \u00e9s meggy\u0151z\u0151, de a t\u00e1rgy keresett, kiv\u00e9teles, mondhatni egyed\u00fcl \u00e1ll\u00f3 s mert modern pik\u00e1nss\u00e1got lehet bel\u00e9 vegy\u00edteni, az\u00e9rt vonz\u00f3dott hozz\u00e1 a m\u0171v\u00e9sz.\u201d[59]<\/a><\/p>\n\n\n\n B\u00e1thory Erzs\u00e9bet alakj\u00e1t a hat\u00e1svad\u00e1sz kuriozit\u00e1sn\u00e1l t\u00f6bb sz\u00e1l is k\u00f6t\u00f6tte a dekadenci\u00e1hoz. Benne a neuraszt\u00e9ni\u00e1val p\u00e1rosul\u00f3 fajtalans\u00e1g, a hatalom \u00e9s a j\u00f3l\u00e9t ig\u00e9zet\u00e9ben elk\u00f6vetett b\u0171n, a romlotts\u00e1g ir\u00e1nti s\u00f3v\u00e1rg\u00e1s \u00e9pp\u00fagy ott lappangott, mint a dekadensek megannyi puszt\u00edt\u00f3 erej\u0171 n\u0151alakj\u00e1ban, Salome vagy a v\u00e1mp\u00edrn\u0151 figur\u00e1j\u00e1ban.[60]<\/a> A szolg\u00e1l\u00f3i v\u00e9r\u00e9ben f\u00fcrd\u0151 fejedelemasszony a sz\u00e1zadv\u00e9g olvasat\u00e1ban a femme fatale <\/em>egyik \u0151st\u00edpusak\u00e9nt kelt \u00faj \u00e9letre. V\u00e9rszomja kapcs\u00e1n a k\u00e9p magyar\u00e1z\u00f3i \u201ehaimatom\u00e1ni\u00e1t\u201d vagy \u201ev\u00e9rd\u00fch\u00f6t\u201d emlegettek, Rexa Dezs\u0151 egyenesen \u201eMagyarorsz\u00e1g Borgia Lucreti\u00e1j\u00e1t\u201d l\u00e1tta alakj\u00e1ban.[61]<\/a> Az \u00e1ldozatok \u00e9letelix\u00edrk\u00e9nt haszn\u00e1lt v\u00e9re oly m\u00e9rt\u00e9kben hozz\u00e1tapadt B\u00e1thory Erzs\u00e9bet legend\u00e1j\u00e1hoz, hogy a sz\u00e1zadfordul\u00f3n m\u00e1r mint \u201eBlutgr\u00e4fin\u201d-t, Drakula n\u0151i megfelel\u0151j\u00e9t, \u201eaz erd\u00e9lyi n\u0151i v\u00e1mp\u00edrt\u201d emlegett\u00e9k.[62]<\/a> A t\u00f6rt\u00e9neti t\u00e9m\u00e1ban ott lappang\u00f3 legend\u00e1t p\u00e1rizsi \u00e9vei alatt Cs\u00f3k a V\u00e1mp\u00edrok<\/em> kompoz\u00edci\u00f3j\u00e1n bontotta ki.<\/p>\n\n\n\n Cs\u00f3k teh\u00e1t saj\u00e1tos v\u00e1laszt adott a t\u00f6rt\u00e9neti fest\u00e9szet \u00fatkeres\u00e9s\u00e9re. M\u00edg m\u00fcncheni-nagyb\u00e1nyai t\u00e1rsai a plein air naturalizmus ir\u00e1ny\u00e1b\u00f3l igyekeztek \u00e9letet lehelni e hal\u00f3d\u00f3 m\u0171fajba, Cs\u00f3k a historizmus nagy hagyom\u00e1ny\u00e1t a szalonfest\u00e9szet szenz\u00e1ci\u00f3s illuzionizmus\u00e1val \u00e9s a dekandencia kifinomult l\u00e9lekelemz\u00e9s\u00e9vel friss\u00edtette fel.<\/p>\n\n\n\n \u201eFestett hiszt\u00e9ria\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n N\u00e1dasdy Ferenc \u00f6zvegye, az erd\u00e9lyi fejedelemasszony ellentmond\u00e1sos szem\u00e9lyis\u00e9g\u00e9ben a sz\u00e1zadv\u00e9g t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szei a pszich\u00e9s betegs\u00e9gek, nemi elt\u00e9velyed\u00e9sek \u00e1ltal s\u00fajtott d\u00e9moni asszonyt, a modern kor \u00faj, egzalt\u00e1lt n\u0151t\u00edpus\u00e1t, a femme nouveau<\/em>-t v\u00e9lt\u00e9k felismerni. A Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g<\/em> szerz\u0151je egyenesen patologikus jelens\u00e9gk\u00e9nt \u00e9rz\u00e9kelte az \u00faj n\u0151t\u00edpushoz: \u201ea fest\u00e9szet hagyom\u00e1nyos n\u0151i plasztik\u00e1j\u00e1t imm\u00e1r rev\u00edzi\u00f3 al\u00e1 kell venni a boncztan \u00fajabb eredm\u00e9nyei szerint, s a l\u00e9lek\u00e1llapothoz \u00e9s cselekedetekhez tanulm\u00e1nyozni a n\u0151i betegs\u00e9geket, a hiszt\u00e9rikuss\u00e1got, s\u0151t a morphiumot \u00e9s a magnetizmust.\u201d[63]<\/a><\/p>\n\n\n\n Az egykor\u00fa sajt\u00f3 Cs\u00f3k k\u00e9p\u00e9t mindenekel\u0151tt l\u00e9lektani \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9ge miatt tartotta korszer\u0171nek. Az elemz\u0151k figyelm\u00e9t f\u0151k\u00e9nt a f\u0151h\u0151s pszich\u00e9s k\u00f3rk\u00e9pe k\u00f6t\u00f6tte le. \u201e\u0150r\u00fclt volt-e elm\u00e9j\u00e9ben, vagy v\u00e9rszomjas, mint a tigris \u00e9s Nero: avagy besz\u00e1m\u00edthatatlan beteg, exalt\u00e1lva, sz\u00e9troncsolt idegzettel? Tal\u00e1n a hiszt\u00e9ria egy nem\u00e9ben szenvedett, a melynek l\u00e9nyeg\u00e9t, nyilv\u00e1nul\u00e1s\u00e1t, a l\u00e9lekre \u00e9s elhat\u00e1roz\u00e1sra val\u00f3 foly\u00e1s\u00e1t most kutatja \u00e9s igyekszik f\u00f6lvil\u00e1gos\u00edtani az orvosi tudom\u00e1ny\u201d \u2013 elm\u00e9lkedett a festm\u00e9ny kapcs\u00e1n a Vas\u00e1rnapi Ujs\u00e1g<\/em> szerz\u0151je.[64]<\/a> A k\u00e9p 1896-os mell\u00e9kelt magyar\u00e1zat\u00e1ban Rexa Dezs\u0151 \u00fagy v\u00e9lte: \u201eE n\u0151 tetteinek meg\u00edt\u00e9l\u00e9se nem a krimin\u00e1lista, de a pszykhiatria feladata.\u201d Majd az el\u0151zm\u00e9nyek sz\u00e1mbev\u00e9tele ut\u00e1n ekk\u00e9pp \u00e1ll\u00edtotta fel diagn\u00f3zis\u00e1t: \u201eMost m\u00e1r vil\u00e1gos, hogy B\u00e1thori Erzs\u00e9bet hiszt\u00e9ri\u00e1ban szenvedett, perverzus sexualis \u00f6szt\u00f6n\u00e9nek volt szerencs\u00e9tlen \u00e1ldozata.\u201d [65]<\/a> S hasonl\u00f3k\u00e9pp magyar\u00e1zta a v\u00e9rengz\u0151 fejedelemasszony r\u00e9mtetteit a festm\u00e9ny t\u00f6bbi ismertet\u0151je is.[66]<\/a><\/p>\n\n\n\n B\u00e1thory Erzs\u00e9bet hist\u00f3riai alakja t\u00f6bb tekintetben is megfelelt a sz\u00e1zad \u201e\u0151r\u00fclt n\u0151r\u0151l\u201d kialak\u00edtott k\u00e9p\u00e9nek. \u201eA leg\u00e9rdekesebb l\u00e9lektani rejt\u00e9lyek egyike\u201d \u2013 \u00edrta Domanovszky S\u00e1ndor a festm\u00e9ny t\u00f6rt\u00e9neti h\u00e1ttere kapcs\u00e1n.[67]<\/a> Cs\u00f3k sem mor\u00e1lis p\u00e9ld\u00e1zatot, hanem els\u0151sorban minden \u00edz\u00e9ben modern, pszichi\u00e1triai kuriozit\u00e1st l\u00e1tott t\u00e1rgy\u00e1ban. \u201eA m\u0171v\u00e9szt (mint \u0151 maga besz\u00e9li ismer\u0151seinek ott a k\u00e9p el\u0151tt) els\u0151 sorban a l\u00e9lektani rejt\u00e9ly ingerelte, melyet ez az asszonyi sz\u00f6rnyeteg a t\u00f6rt\u00e9netben k\u00e9pvisel\u201d \u2013 jelezte tanulm\u00e1ny\u00e1ban Pr\u00e9m J\u00f3zsef.[68]<\/a><\/p>\n\n\n\n Cs\u00f3k hazai el\u0151k\u00e9pekre is t\u00e1maszkodhatott t\u00e9m\u00e1ja v\u00e1laszt\u00e1sakor: akad\u00e9miai mester\u00e9t, Sz\u00e9kely Bertalant \u00e9l\u00e9nken foglalkoztatta a pszichi\u00e1tria \u00faj kelet\u0171 tudom\u00e1nya, a R\u00f3kus K\u00f3rh\u00e1zban maga is megfigyelte az elmebetegek viselked\u00e9s\u00e9t.[69]<\/a> Arany J\u00e1nos ballad\u00e1ja, az \u00c1gnes asszony<\/em> illusztr\u00e1ci\u00f3iban a poszttraumatikus \u0151r\u00fclet kialakul\u00e1s\u00e1nak pontos k\u00e9pi l\u00e1tlelet\u00e9t ny\u00fajtotta.[70]<\/a> Tal\u00e1n r\u00e9szben Sz\u00e9kely sugallat\u00e1nak is k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, hogy Cs\u00f3k m\u00e1r mintarajziskol\u00e1s \u00e9vei alatt felv\u00e1zolta a B\u00e1thory Erzs\u00e9bet <\/em>els\u0151 v\u00e1ltozat\u00e1t. Sz\u00e9kely m\u00e1sik tan\u00edtv\u00e1nya, Gy\u00e1rf\u00e1s Jen\u0151 szint\u00e9n Arany nyom\u00e1n eleven\u00edtette meg Kund Abig\u00e9lt, a szerelmi t\u00e9boly \u00e1ldozat\u00e1t. Vallom\u00e1sa szerint a Tetemreh\u00edv\u00e1s <\/em>f\u0151alakj\u00e1nak megform\u00e1l\u00e1shoz elmebetegekr\u0151l is k\u00e9sz\u00edtett tanulm\u00e1nyokat.[71]<\/a> A t\u00e9boly k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le v\u00e1ltozatai legnagyobb gazdags\u00e1gban azonban Zichy Mih\u00e1ly Arany ballada-illusztr\u00e1ci\u00f3iban jelentek meg 1895-t\u0151l. Zichy k\u00fcl\u00f6n\u00f6s \u00e9rdekl\u0151d\u00e9st mutatott a \u201el\u00e9lek \u00f6rv\u00e9nyeinek\u201d k\u00e1pr\u00e1zatai ir\u00e1nt, illusztr\u00e1ci\u00f3iban kiemelt szerepet kaptak a ballad\u00e1k azon mozzanatai \u00e9s h\u0151sei, amelyek a megbomlott \u00f6ntudat v\u00edzi\u00f3ihoz kapcsol\u00f3dnak.[72]<\/a> Zichy \u00e9s Cs\u00f3k egy id\u0151ben jelentkez\u0151, azonos \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9t k\u00f6z\u00f6s francia ind\u00edttat\u00e1suk magyar\u00e1zhatja, hisz P\u00e1rizs ekkor a meg\u00fajul\u00f3 pszichi\u00e1tria eur\u00f3pai fellegv\u00e1ra volt.<\/p>\n\n\n\n Ahogy a B\u00e1thory Erzs\u00e9bet<\/em>, \u00fagy Cs\u00f3k csaknem valamennyi eml\u00edtett el\u0151k\u00e9pe eset\u00e9ben is a t\u00e9boly k\u00e9peinek f\u0151h\u0151sei n\u0151k voltak. A \u201et\u00e9boly feminiz\u00e1l\u00e1sa\u201d a 18. sz\u00e1zadban kezd\u0151d\u00f6tt meg. E felfog\u00e1s szerint, szemben a logoszt \u00e9s a r\u00e1ci\u00f3t k\u00e9pvisel\u0151 f\u00e9rfival, a n\u0151 szexualit\u00e1s\u00e1nak kiszolg\u00e1ltatott, alapvet\u0151en emocion\u00e1lis, \u00e9rzelmileg labilis, egysz\u00f3val olyan teremtm\u00e9ny, amely l\u00e9nyegileg abnorm\u00e1lis, \u201eesszenci\u00e1lisan neurotikus\u201d.[73]<\/a> A pszichi\u00e1triai betegs\u00e9geken bel\u00fcl a n\u0151k k\u00f6r\u00e9ben legink\u00e1bb a hiszt\u00e9ria terjedt el, olyannyira, hogy ezt m\u00e1r-m\u00e1r n\u0151i el\u0151jogk\u00e9nt tekintett\u00e9k.[74]<\/a> Legtekint\u00e9lyesebb kutat\u00f3ja, a \u201ehiszt\u00e9ria Caesar-ja\u201d, Jean-Martin Charcot mint testi t\u00fcnetekben megnyilv\u00e1nul\u00f3, javar\u00e9szben a n\u0151k k\u00f6r\u00e9ben megfigyelhet\u0151 neur\u00f3zist \u00edrta le. Salp\u00eatri\u00e8re-i klinik\u00e1ja a hiszt\u00e9rikus n\u0151k vizsg\u00e1lat\u00e1nak legalkalmasabb \u00e9s legismertebb terep\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt. A hiszt\u00e9ria sz\u00e9les k\u00f6r\u0171 \u201en\u00e9pszer\u0171s\u00e9g\u00e9ben\u201d nagy szerepet j\u00e1tszott Charcot karizmatikus egy\u00e9nis\u00e9ge. Int\u00e9zet\u00e9be Eur\u00f3pa minden r\u00e9sz\u00e9b\u0151l sz\u00e1z\u00e1val \u00f6z\u00f6nl\u00f6ttek a betegek \u00e9s tanulni v\u00e1gy\u00f3 orvosok, boulevard Saint Germain-i palot\u00e1j\u00e1nak f\u00e9nyes est\u00e9lyein P\u00e1rizs kr\u00e9mje tal\u00e1lkozott.[75]<\/a> Keddi \u00e9s p\u00e9nteki, nyilv\u00e1nos el\u0151ad\u00e1sai h\u00edrnev\u00fcket annak k\u00f6sz\u00f6nhett\u00e9k, hogy ezeken Charcot hipn\u00f3zis seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel p\u00e1ciensein l\u00e1tv\u00e1nyos hiszt\u00e9rikus rohamokat produk\u00e1lt (20. k\u00e9p).[76]<\/a> El\u0151ad\u00e1sain magyar orvosok is megfordultak, m\u0171vei r\u00f6videsen itthon is megjelentek. Jendrassik Ern\u0151 \u00e9s Laufenauer K\u00e1roly j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l Charcot eredm\u00e9nyeit az 1880-as \u00e9vek v\u00e9g\u00e9re Magyarorsz\u00e1gon is megismert\u00e9k.[77]<\/a> Charcot tev\u00e9kenys\u00e9ge nagy hat\u00e1ssal volt Freudra is, aki a hiszt\u00e9ri\u00e1ban test \u00e9s l\u00e9lek egys\u00e9g\u00e9t, a szexu\u00e1lis eredet\u0171 pszich\u00e9s elfojt\u00e1sok testi (konverzi\u00f3s) megnyilv\u00e1nul\u00e1s\u00e1t ismerte fel.[78]<\/a> A Studien \u00fcber Hysterie<\/em>,Freud els\u0151 jelent\u0151s publik\u00e1ci\u00f3ja ugyanabban az \u00e9vben jelent meg, mint amikor Cs\u00f3k a B\u00e1thory Erzs\u00e9bet<\/em>et bemutatta P\u00e1rizsban \u00e9s Budapesten.<\/p>\n\n\n\n Charcot salp\u00eatri\u00e8re-i el\u0151ad\u00e1sai a fiatal m\u0171v\u00e9sznemzed\u00e9kre is nagy hat\u00e1st gyakoroltak. Ahogy Charcot magnetiz\u00e1lta betegeit, \u00fagy pr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k a fest\u0151iskol\u00e1k hallgat\u00f3i is egym\u00e1st vagy modelljeiket hipnotiz\u00e1lni (23. k\u00e9p). Egyfajta Pigmalion-effektusk\u00e9nt az alkot\u00f3 \u00edgy \u00faj \u00e9letre kelthette alkot\u00e1s\u00e1t, sebezhet\u0151, szabadon alak\u00edthat\u00f3 modellj\u00e9t, a n\u0151t. Cs\u00f3k eml\u00e9kiratainak tan\u00fas\u00e1ga szerint a fejedelemasszonyt megtestes\u00edt\u0151 l\u00e1nyt a k\u00edv\u00e1nt c\u00e9l el\u00e9r\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben szab\u00e1lyosan hipnotiz\u00e1lta, test\u00e9t \u00e9s arc\u00e1t saj\u00e1t k\u00edv\u00e1ns\u00e1ga szerint \u00e1tform\u00e1lta, \u00e1tvitt \u00e9rtelemben \u201emag\u00e1\u00e9v\u00e1 tette\u201d: \u201eext\u00e1zisba kell hozni a modellt, hogy magam is ext\u00e1zisba j\u00f6jjek. Elmondtam neki, ez idegbeteg asszony mint k\u00ednozta \u00e1ldozatait. Mint tal\u00e1lt ki v\u00e9nasszonyai s Fick\u00f3 nev\u0171 inasa seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel pokolibbn\u00e1l pokolibb m\u00f3dokat sz\u00f6rny\u0171 v\u00e1gyai kiel\u00e9g\u00edt\u00e9s\u00e9re, bomlott idegei elb\u00f3d\u00edt\u00e1s\u00e1ra. \u00c9s amint fokr\u00f3l-fokra meg\u00e9rtette, felfogta, \u00e1t\u00e9rezte B\u00e1thory szadisztikus, k\u00f6ny\u00f6rtelen l\u00e9ny\u00e9t, amint vil\u00e1gosan \u00e1llt el\u0151tte, mi\u00e9rt volt ez az asszony \u0151rj\u00f6ng\u0151, mi\u00e9rt volt sz\u00fcks\u00e9ge e v\u00e9rszomjas m\u00e1morra \u2013 mintegy tranceban sz\u0171nt meg lassankint egy\u00e9nis\u00e9ge teljesen. A modell elt\u0171nt, ott \u00fclt el\u0151ttem a nagyasszony a maga sz\u00f6rny\u0171 gy\u00f6ny\u00f6r\u0171s\u00e9g\u00e9ben, amint vonaglik az \u00e9lvezett\u0151l, amint arca k\u00e9jes mosolyra torzul. \u2013 \u00c9s ekkor tettem meg csak az els\u0151 ecsetvon\u00e1sokat!\u201d[79]<\/a><\/p>\n\n\n\n Cs\u00f3k B\u00e1thory Erzs\u00e9bet alakj\u00e1nak megform\u00e1l\u00e1s\u00e1hoz a \u201eszenvelmi arctan\u201d hagyom\u00e1ny\u00e1b\u00f3l \u00e9pp\u00fagy mer\u00edtett, mint az orvostudom\u00e1ny \u00fajabb megfigyel\u00e9seib\u0151l. Charcot nagy s\u00falyt fektetett kutat\u00e1sainak vizu\u00e1lis reprezent\u00e1ci\u00f3j\u00e1ra. Dokumentumfot\u00f3k \u00e9s rajzok, valamint a barokk fest\u00e9szetb\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti p\u00e9ld\u00e1kkal lelt\u00e1rba vette mindazon gesztusokat, testtart\u00e1st, mimik\u00e1t, amelyek a hiszt\u00e9ri\u00e1s rohamot jellemezt\u00e9k (21\u201322. k\u00e9p).[80]<\/a> Albumai nem csak a term\u00e9szettudom\u00e1nyok, de a m\u0171v\u00e9szek sz\u00e1m\u00e1ra is eleven p\u00e9ldat\u00e1rk\u00e9nt szolg\u00e1ltak. Sz\u00e9ls\u0151s\u00e9gesen szenved\u00e9lyes n\u0151betegeik meglep\u0151 testi form\u00e1ci\u00f3kban kifejez\u0151d\u0151 \u00f6nk\u00edv\u00fclete alternat\u00edv\u00e1j\u00e1t ny\u00fajtotta a t\u00e9te d\u2019expr\u00e9ssion <\/em>akad\u00e9mikus trad\u00edci\u00f3j\u00e1nak. Az elk\u00e9sz\u00fclt festm\u00e9nyen Cs\u00f3k a f\u0151alak megform\u00e1l\u00e1sakor sz\u00e1nd\u00e9kosan mell\u0151zte a l\u00e9lek romlotts\u00e1g\u00e1nak nyilv\u00e1nval\u00f3 testi t\u00fcneteit. A rezzen\u00e9stelen, sz\u00e9p arc, a beteges k\u00e9jt\u0151l elal\u00e9ltan hever\u0151 ernyedt test zavarba ejtette a k\u00e9p szeml\u00e9l\u0151it. \u201eCs\u00f3k Erzs\u00e9betje egy sz\u00e9p, g\u0151g\u00f6s, hideg arc\u00fa, kegyetlen arckifejez\u00e9s\u0171 asszony, de \u00e9ppens\u00e9ggel nem az a vad\u00e1llat, a milyennek a jelenet szerint lennie kellene\u201d \u2013 kifog\u00e1solta a Budapesti H\u00edrlap<\/em> szeml\u00e9z\u0151je.[81]<\/a> Ezzel szemben A H\u00e9t<\/em> kritikusa izgalmasan modern felfog\u00e1sk\u00e9nt \u00e9rt\u00e9kelte a megold\u00e1st: \u201eime, a lelki sz\u00f6rnyetegek nem okvetlen\u00fcl riaszt\u00f3 megjelen\u00e9s\u0171ek, hanem igen k\u00edv\u00e1natos, igen harmonikus form\u00e1ban jelennek meg, \u00fagy mint az \u00f6rd\u00f6g\u00f6t is a sz\u00e9passzony k\u00e9p\u00e9ben festette meg valaki.\u201d[82]<\/a> Domanovszky S\u00e1ndor pedig \u00fagy v\u00e9lte, hogy maga \u201eB\u00e1thory Erzs\u00e9bet a legjobb r\u00e9sze a huszonh\u00e9t alakb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 kompoz\u00edci\u00f3nak.\u201d[83]<\/a> V\u00e9lhet\u0151en e szuggeszt\u00edv be\u00e1ll\u00edt\u00e1snak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, hogy a nagy festm\u00e9ny deriv\u00e1tumak\u00e9nt \u00f6n\u00e1ll\u00f3 \u00e9letet \u00e9lt a B\u00e1thory-fej, amely mintegy esszenci\u00e1j\u00e1t ny\u00fajtotta e k\u00fcl\u00f6n\u00f6s szem\u00e9lyis\u00e9gnek (24\u201326. k\u00e9p).[84]<\/a> Cs\u00f3k f\u0151alakja nyilv\u00e1nval\u00f3 rokons\u00e1gban \u00e1ll a vall\u00e1si transz\u00e1llapot, misztikus elragadtat\u00e1s \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1nak \u00e9vsz\u00e1zados hagyom\u00e1nyaival. \u00c1m h\u00e1tter\u00e9ben a 19. sz\u00e1zad imm\u00e1r term\u00e9szettudom\u00e1nyos alapon folytatott fiziogn\u00f3miai kutat\u00e1sainak hat\u00e1sa is fellelhet\u0151.[85]<\/a> B\u00e1thory gr\u00f3fn\u0151je ilyenform\u00e1n zavarba ejt\u0151en k\u00e9t\u00e9rtelm\u0171 jelens\u00e9g, k\u00fcl\u00f6n\u00f6s m\u00f3don \u00f6tv\u00f6zve Szent Ter\u00e9z ext\u00e1zis\u00e1t, a merevg\u00f6rcsbe fesz\u00fclt hiszt\u00e9rikus betegek \u00f6nk\u00edv\u00fclet\u00e9t \u00e9s a kiel\u00e9g\u00fcl\u00e9s gy\u00f6ny\u00f6r\u00e9t. A szexu\u00e1lis szenved\u00e9lyt\u0151l megsz\u00e1llott test \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa \u00e9lete v\u00e9g\u00e9ig foglalkoztatta: a Boszork\u00e1nyt\u00e1nc <\/em>egyfajta k\u00eds\u00e9rletnek tekinthet\u0151 az \u00f6nk\u00edv\u00fcleti \u00e1llapot k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le v\u00e1ltozatainak \u00e9s st\u00e1diumainak k\u00e9pi megragad\u00e1s\u00e1ra. Mindez k\u00fcl\u00f6n\u00f6s \u00e9rtelmet nyer annak t\u00fckr\u00e9ben, hogy a sz\u00e1zadfordul\u00f3 l\u00e9lektana a hiszt\u00e9ri\u00e1s ext\u00e1zist a boszork\u00e1nyok megsz\u00e1llotts\u00e1g\u00e1nak korszer\u0171, tudom\u00e1nyos le\u00edr\u00e1s\u00e1nak tekintette.[86]<\/a><\/p>\n\n\n\n A festm\u00e9ny egykor\u00fa komment\u00e1torai egyet\u00e9rtettek abban, hogy a k\u00e9p t\u00e1rgy\u00e1t szexu\u00e1lpatologikus t\u00e9mak\u00e9nt \u00edt\u00e9lj\u00e9k meg. \u201eMa azonban m\u00e1r bizonyos, hogy ez az asszony nem annyira b\u0171n\u00f6s, mint ink\u00e1bb \u0151r\u00fclt volt. Ama v\u00e9rengz\u0151 h\u00f3bortban szenvedett, amelyet az idegorvosok ma sadismus<\/em>nak neveznek\u201d \u2013 \u00e1llap\u00edtotta meg az \u00daj Id\u0151k<\/em> szerz\u0151je.[87]<\/a> Hasonl\u00f3k\u00e9pp v\u00e9lekedett Rexa Dezs\u0151 is k\u00e9pmagyar\u00e1zat\u00e1ban: \u201eKider\u00fclt, hogy ez a betegs\u00e9g ugyanaz, mely a h\u00edrhedt marqius de Sade-ot a t\u00e9bolyd\u00e1ba juttatta (ugyan el\u00e9g k\u00e9s\u0151n) s a mely betegs\u00e9g tudom\u00e1nyos neve \u00e9ppen a marqius ut\u00e1n: sadismus<\/em>.\u201d[88]<\/a> V\u00e9leked\u00e9s\u00fck j\u00f3l t\u00fckr\u00f6zte, hogy a szexol\u00f3gia meg\u00fajul\u00f3 tudom\u00e1ny\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n m\u00e1r a laikus k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g is k\u00fcl\u00f6n\u00f6s \u00e9rdekl\u0151d\u00e9ssel \u00e9s egyfajta meg\u00e9rt\u00e9ssel fordult a szexu\u00e1lis perverzi\u00f3k fel\u00e9. A \u201escientia sexualis\u201d \u00fajfajta megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s a nemi devianci\u00e1kat a kriminalisztika k\u00f6r\u00e9b\u0151l az orvostudom\u00e1ny k\u00f6r\u00e9be vonta, term\u00e9szettudom\u00e1nyos alaposs\u00e1ggal rendszerezve a norm\u00e1t\u00f3l elt\u00e9r\u0151 viselked\u00e9sform\u00e1kat. A \u201eperverzi\u00f3k medikaliz\u00e1l\u00e1s\u00e1nak\u201d legnagyobb hat\u00e1s\u00fa szem\u00e9lyis\u00e9ge Richard von Krafft-Ebing volt, akinek a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le szexu\u00e1lis aberr\u00e1ci\u00f3kat rendszerez\u0151 Psychopatia Sexualis<\/em> c\u00edm\u0171, 1886-ban megjelent k\u00f6tete val\u00f3di orvosi bestsellerr\u00e9 v\u00e1lt.[89]<\/a> Nagysz\u00e1m\u00fa esettanulm\u00e1nyt feldolgoz\u00f3 alapmunk\u00e1ja a szadizmust mint a k\u00f3ros nemi devianci\u00e1k egyik legs\u00falyosabb form\u00e1j\u00e1t t\u00e1rgyalta. Noha krimin\u00e1lpszichol\u00f3giai alapmunk\u00e1it igen hamar magyarra is leford\u00edtott\u00e1k, a Psychopatia Sexualis<\/em> csak \u00e9vtizedekkel k\u00e9s\u0151bb jelenhetett meg magyarul. Az \u00e1ltala bevezetett fogalmak \u2013 k\u00f6zt\u00fck De Sade m\u00e1rki ut\u00e1n a szadizmus \u00e9s Sacher-Masoch ut\u00e1n a mazochizmus kifejez\u00e9sek \u2013 azonban r\u00f6videsen Magyarorsz\u00e1gon is ismertt\u00e9 v\u00e1ltak. A grazi orvosdoktor nev\u00e9t m\u00e1r a B\u00e1thory Erzs\u00e9bet<\/em>etels\u0151k\u00e9nt ismertet\u0151 Malonyay Dezs\u0151 is t\u00f6bbsz\u00f6r eml\u00edti, megjegyezve, hogy \u201eKraft-Ebing [sic!] nem k\u00edv\u00e1nhatna pomp\u00e1sabb illusztr\u00e1ci\u00f3t\u201d.[90]<\/a> A Krafft-Ebing \u00e1ltal nagy sz\u00e1mban k\u00f6z\u00f6lt esettanulm\u00e1nyok fejl\u0151d\u00e9srajzai r\u00e9v\u00e9n a perverz kil\u00e9phetett a kor\u00e1bbi b\u0171n\u00f6z\u0151 kateg\u00f3ri\u00e1b\u00f3l \u00e9s \u201eszem\u00e9lyis\u00e9get kapott\u201d.[91]<\/a> Rexa Dezs\u0151 hasonl\u00f3k\u00e9pp j\u00e1rt el, mikor a festm\u00e9nynek az Ezred\u00e9ves \u00fcnneps\u00e9geken t\u00f6rt\u00e9n\u0151 bemutat\u00f3j\u00e1hoz f\u0171z\u00f6tt magyar\u00e1zat\u00e1ban kit\u00e9rt B\u00e1thory Erzs\u00e9bet csal\u00e1di h\u00e1tter\u00e9re, gyermekkor\u00e1ra, rosszul siker\u00fclt h\u00e1zass\u00e1g\u00e1ra, s \u00e1llapot\u00e1t r\u00e9szben \u00f6r\u00f6kletes, r\u00e9szben a mostoha k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek hat\u00e1s\u00e1ra szerzett pszich\u00e9s s\u00e9r\u00fcl\u00e9sekkel magyar\u00e1zta.[92]<\/a> Megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sm\u00f3dja a modern l\u00e9lektan korszer\u0171 szempontrendszer\u00e9t k\u00f6zvet\u00edtette a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g fel\u00e9, kiemelve a szadizmus kialakul\u00e1s\u00e1nak szem\u00e9lyis\u00e9gl\u00e9lektani aspektusait. Egy k\u00e9s\u0151bbi munk\u00e1j\u00e1ban \u2013 a n\u0151i agresszi\u00f3 fogalmi elk\u00fcl\u00f6n\u00edt\u00e9s\u00e9re \u2013 egyenesen azt javasolta, hogy De Sade m\u00e1rki mint\u00e1j\u00e1ra ezt a jelens\u00e9get keresztelj\u00e9k el \u201eb\u00e1thoryzmusnak\u201d.[93]<\/a><\/p>\n\n\n\n Az er\u0151szak deszakraliz\u00e1l\u00e1sa de Sade m\u00e1rkihoz k\u00f6t\u0151d\u00f6tt, aki a nemis\u00e9get megfosztva minden spiritu\u00e1lis \u00f6sszetev\u0151j\u00e9t\u0151l azt v\u00e9gletesen racionaliz\u00e1lhat\u00f3, mechanikus, ugyanakkor az individuumot felszabad\u00edt\u00f3 tev\u00e9kenys\u00e9gk\u00e9nt mutatta be m\u0171veiben. Az \u00e9lvezet korl\u00e1tlan jog\u00e1t hirdet\u0151 \u00edr\u00e1saiban \u201ea test term\u00e9keny \u00e9s kimondhatatlan anarchi\u00e1ja\u201d egyfajta libertinus tartalommal tel\u00edt\u0151d\u00f6tt, szembeszeg\u00fclve az egyh\u00e1z \u00e9s a t\u00e1rsadalom norm\u00e1ival.[94]<\/a> A szadizmus \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9nek lehets\u00e9ges hatalomellenes \u00e9rtelmez\u00e9se vil\u00e1gosan felmer\u00fclt a B\u00e1thory Erzs\u00e9bet<\/em> kapcs\u00e1n is, ahol a v\u00e9res tettek parancsol\u00f3ja maga a politikai hatalom.[95]<\/a> A jelenetnek ez az \u00e9rtelmez\u00e9se ker\u00fclt el\u0151t\u00e9rbe a Borsszem Jank\u00f3 <\/em>Farag\u00f3 J\u00f3zsef \u00e1ltal rajzolt karikat\u00far\u00e1j\u00e1n is, aki a hazai belpolitika egyh\u00e1z\u00fcgyi csat\u00e1roz\u00e1sainak groteszk hang\u00fa parafr\u00e1zis\u00e1v\u00e1 alak\u00edtotta Cs\u00f3k festm\u00e9ny\u00e9t, a k\u00ednz\u00f3kat ismert korm\u00e1nyp\u00e1rti \u00e9s konzervat\u00edv ellenz\u00e9ki politikusokkal helyettes\u00edtve. \u00c1tirat\u00e1ban a belharcok kiszolg\u00e1ltatott \u00e1ldozatai, a n\u0151i aktok olyan elvont \u00e9s magasztos fogalmakat szem\u00e9lyes\u00edtettek meg, mint a vall\u00e1sszabads\u00e1g \u00e9s a libertinus eszm\u00e9k (27. k\u00e9p).[96]<\/a><\/p>\n\n\n\n A B\u00e1thory<\/em> Erzs\u00e9bet <\/em>hull\u00e1mz\u00f3 meg\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9t h\u0171en t\u00fckr\u00f6zik nyilv\u00e1noss\u00e1g\u00e1nak v\u00e1ltoz\u00f3 sz\u00ednterei. E terek a hivatalos m\u0171v\u00e9szet fellegv\u00e1r\u00e1t\u00f3l az alternat\u00edv nyilv\u00e1noss\u00e1g saj\u00e1tos k\u00f6zeg\u00e9ig v\u00e1ltoztak, olykor beemelve, m\u00e1skor kirekesztve a m\u0171vet a m\u0171v\u00e9szeti k\u00f6zgondolkod\u00e1sb\u00f3l. K\u00e9pe v\u00e1ndorl\u00e1s\u00e1t el\u0151bb maga az alkot\u00f3, majd az \u00e1llami kult\u00farpolitika szab\u00e1lyozta. Ut\u00f3bbi tudatos d\u00f6nt\u00e9sek sorozat\u00e1val szor\u00edtotta a nyilv\u00e1noss\u00e1g perif\u00e9ri\u00e1j\u00e1ra a m\u0171vet, er\u0151sen korl\u00e1tozva l\u00e1that\u00f3s\u00e1g\u00e1t. A m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa v\u00e9g\u00e9n t\u00f6rt\u00e9nt fizikai megsemmis\u00fcl\u00e9se ily m\u00f3don a kirekeszt\u00e9s szimbolikus gesztusainak z\u00e1r\u00f3akkordja volt, amely ha nem is k\u00f6vetkezett sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en a megel\u0151z\u0151kb\u0151l, agressz\u00edv arculata a legkev\u00e9sb\u00e9 sem volt idegen att\u00f3l.<\/p>\n\n\n\n Cs\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra p\u00e1lyakezd\u0151 \u00e9veit\u0151l fogva igen fontos volt m\u0171veinek nyilv\u00e1nos meg\u00edt\u00e9l\u00e9se, ez\u00e9rt mindig \u00e1tgondoltan v\u00e1lasztotta meg ki\u00e1ll\u00edt\u00e1suk helysz\u00edn\u00e9t. A megmutatkoz\u00e1s, megm\u00e9rettet\u00e9s v\u00e1gya az \u0151 eset\u00e9ben kiv\u00e1l\u00f3 \u00f6nmenedzsel\u00e9si tehets\u00e9ggel p\u00e1rosult. Kort\u00e1rsaihoz hasonl\u00f3an a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st m\u00e1r nem csup\u00e1n m\u0171v\u00e9szeti, hanem piaci t\u00e9rnek tekintette, ahol szerencs\u00e9s m\u00f3don koncentr\u00e1l\u00f3dtak a m\u0171\u00e9rt\u0151 kritikusok, gy\u0171jt\u0151k \u00e9s potenci\u00e1lis v\u00e1s\u00e1rl\u00f3k. Cs\u00f3k ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si strat\u00e9gi\u00e1j\u00e1ban Budapest, M\u00fcnchen \u00e9s P\u00e1rizs egyenl\u0151 szerepet kapott, bizonyos m\u0171veit csak az egyik v\u00e1rosban, m\u00e1sokat mindh\u00e1rom k\u00f6zpontban bemutatta. A Krumplitisztogat\u00f3k<\/em>at \u00e9s az \u00darvacsor\u00e1<\/em>t P\u00e1rizsban, az \u00c1rv\u00e1k<\/em>at M\u00fcnchenben \u00e9s B\u00e9csben vitte k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g el\u00e9, m\u00edg a Csel\u00e9dszerz\u0151n\u00e9l<\/em>t a budapesti publikum l\u00e1thatta els\u0151k\u00e9nt. V\u00e1laszt\u00e1sai sor\u00e1n Cs\u00f3k nyilv\u00e1nval\u00f3an m\u00e9rlegelte az adott v\u00e1ros elt\u00e9r\u0151 kultur\u00e1lis mili\u0151j\u00e9t, \u00edzl\u00e9s\u00e9t, m\u0171kritikusainak, keresked\u0151inek saj\u00e1tos preferenci\u00e1it.<\/p>\n\n\n\n Mindezt figyelembe v\u00e9ve \u00e1tgondolt d\u00f6nt\u00e9snek kell tekinten\u00fcnk azt, hogy t\u00f6bb \u00e9vnyi m\u00fcncheni munka ut\u00e1n a B\u00e1thory Erzs\u00e9bet<\/em>et nem a k\u00e9p \u201esz\u00fcl\u0151v\u00e1ros\u00e1ban\u201d, hanem P\u00e1rizsban mutatta be.[97]<\/a> A magyar fest\u0151 neve ekkor m\u00e1r ismer\u0151sen hangzott a francia f\u0151v\u00e1ros k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ge el\u0151tt, 1889-ben a Krumplitisztogat\u00f3k<\/em>, 1891-ben pedig az \u00darvacsora<\/em> keltett felt\u0171n\u00e9st m\u0171\u00e9rt\u0151 k\u00f6r\u00f6kben. A Bastien-Lepage nev\u00e9vel f\u00e9mjelzett m\u00e9rs\u00e9kelt naturalizmus ir\u00e1ny\u00e1t k\u00f6vet\u0151, lok\u00e1lis zamatot sem n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z\u0151 m\u0171veket a szakmai zs\u0171ri d\u00edjakkal ismerte el. Mindezek t\u00fckr\u00e9ben Cs\u00f3k joggal rem\u00e9lhette, hogy \u00fajabb nagyszab\u00e1s\u00fa alkot\u00e1sa is meg\u00e9rt\u00e9sre tal\u00e1l a francia f\u0151v\u00e1rosban. Ahogy n\u00e9gy esztend\u0151vel kor\u00e1bban az \u00darvacsor\u00e1<\/em>t, \u00fagy 1895-ben a B\u00e1thory Erzs\u00e9bet<\/em>et is a hivatalos Salon ut\u00f3dj\u00e1nak tekinthet\u0151 Soci\u00e9t\u00e9 des artistes fran\u00e7ais ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak keret\u00e9ben mutatta be.[98]<\/a> Noha 1890-t\u0151l a Soci\u00e9t\u00e9 nationale des beaux-arts szervez\u00e9s\u00e9ben m\u00e1r m\u0171k\u00f6d\u00f6tt egy \u201ealternat\u00edv\u201d hivatalos Salon is, Cs\u00f3k az elismer\u00e9st m\u00e9giscsak a Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti Akad\u00e9mia \u00e1ltal alap\u00edtott, rangos int\u00e9zm\u00e9nyt\u0151l rem\u00e9lte. A Palais des Champ-Elys\u00e9es termeiben \u00e1ll\u00edtottak ki egykori tan\u00e1rai a Julian Akad\u00e9mi\u00e1r\u00f3l, Bouguereau \u00e9s Robert-Fleury, valamint a p\u00e1rizsi magyarok t\u00f6bbs\u00e9ge, k\u00f6zt\u00fck Cs\u00f3k k\u00f6zeli bar\u00e1tja, Gr\u00fcnwald B\u00e9la.[99]<\/a> Ami azonban enn\u00e9l is meghat\u00e1roz\u00f3bbnak bizonyult: a Salon des artistes fran\u00e7ais ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sainak \u00e1lland\u00f3 r\u00e9sztvev\u0151je volt Munk\u00e1csy Mih\u00e1ly, akit \u2013 a rem\u00e9lt \u00f6szt\u00f6nd\u00edj elveszt\u00e9se ellen\u00e9re \u2013 Cs\u00f3k tov\u00e1bbra is k\u00f6vetend\u0151 mintak\u00e9pnek tartott.[100]<\/a> Konformizmus\u00e1t mi sem jellemzi jobban, mint hogy e t\u00e9ren nem (Munk\u00e1csy-tan\u00edtv\u00e1ny) j\u00f3 bar\u00e1tj\u00e1t, Rippl-R\u00f3nai J\u00f3zsefet k\u00f6vette, aki 1891-t\u0151l kiz\u00e1r\u00f3lag a Soci\u00e9t\u00e9 nationale des beaux-arts Mars mezei t\u00e1rlatain szerepelt, igazodva a posztimpresszionista \u00e9s szimbolista g\u00e1rda jav\u00e1hoz.[101]<\/a> Az akad\u00e9mikus mesterek k\u00f6vet\u00e9s\u00e9nek r\u00e9gi reflexe oly er\u0151snek bizonyult, hogy Cs\u00f3k m\u00e9g 1903 ut\u00e1n, p\u00e1rizsi \u00e9vei alatt sem szak\u00edtott a (d\u00edjnyertesk\u00e9nt sz\u00e1m\u00e1ra egy\u00e9bk\u00e9nt ekkor m\u00e1r el\u0151jogokat biztos\u00edt\u00f3) r\u00e9gi int\u00e9zm\u00e9nnyel. Csup\u00e1n 1908-ban, a Nirv\u00e1na <\/em>m\u00e9ltatlan elhelyez\u00e9s\u00e9t k\u00f6vet\u0151en, F\u00fclep Lajos nyomat\u00e9kos \u00f6szt\u00f6nz\u00e9se nyom\u00e1n csatlakozott a Salon d\u2019Automne ki\u00e1ll\u00edt\u00f3ihoz.[102]<\/a><\/p>\n\n\n\n \u00c9vtizedekkel k\u00e9s\u0151bb Cs\u00f3k \u00fagy eml\u00e9kezett vissza, hogy a B\u00e1thory Erzs\u00e9bet<\/em> els\u00f6pr\u0151 sikert aratott P\u00e1rizsban: \u201eP\u00e1r \u00e9v m\u00falva \u00bbtout Paris\u00ab a Salon d\u00edszterm\u00e9ben tolongott \u00bbB\u00e1thory Erzs\u00e9bet\u00ab el\u0151tt. Vil\u00e1gszenz\u00e1ci\u00f3 volt!\u201d[103]<\/a> Az 1895 m\u00e1jus\u00e1ban megny\u00edlt Salon t\u00f6bb sz\u00e1z m\u0171t\u00e1rgya k\u00f6z\u00f6tt az erd\u00e9lyi nemesasszony v\u00e9res hist\u00f3ri\u00e1ja val\u00f3ban felt\u0171n\u00e9st keltett, j\u00f3llehet k\u00f6zel sem volt \u201evil\u00e1gszenz\u00e1ci\u00f3\u201d. Siker\u00e9nek hamar h\u00edr\u00e9t vette a hazai sajt\u00f3 is: j\u00fanius elej\u00e9n t\u00f6bb orsz\u00e1gos napilap is m\u00e9ltatta fiatal honfit\u00e1rsunk m\u0171v\u00e9t. A B\u00e1thory <\/em>hazai h\u00edrnev\u00e9t Malonyay Dezs\u0151 alapozta meg, aki a Pesti Napl\u00f3<\/em> p\u00e1rizsi tud\u00f3s\u00edt\u00f3jak\u00e9nt hosszan m\u00e9ltatta \u2013 az \u00e1ltala egy\u00e9bk\u00e9nt szem\u00e9lyesen nem ismert \u2013 m\u00fcncheni magyar fest\u0151 m\u0171v\u00e9t.[104]<\/a> Elmond\u00e1sa szerint a nagym\u00e9ret\u0171 festm\u00e9ny a \u201eSalon egyik legel\u0151kel\u0151bb nagyterm\u00e9ben kapott megtisztel\u0151 helyet \u00e9s kelt sok \u00e9rdekl\u0151d\u00e9st\u201d.[105]<\/a> \u00c1m a v\u00e1rt hat\u00e1st csak megk\u00e9sve v\u00e1lthatta ki, ugyanis a megnyit\u00f3 napj\u00e1n sem a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s katal\u00f3gus\u00e1ban, sem a k\u00e9p mellett nem leltek a francia n\u00e9z\u0151k a rem\u00e9lt t\u00f6rt\u00e9neti magyar\u00e1zatra. \u00cdgy az erd\u00e9lyi hist\u00f3ri\u00e1ban j\u00e1ratlan kritikusok tan\u00e1cstalanul szeml\u00e9lt\u00e9k a bizarr t\u00e9m\u00e1j\u00fa, b\u00e1r fest\u0151i r\u00e9szleteiben k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl kiv\u00e1l\u00f3 v\u00e1sznat.[106]<\/a><\/p>\n\n\n\n Ennek ellen\u00e9re a m\u0171 nem maradt visszhangtalan, b\u00e1r sikere j\u00f3r\u00e9szt v\u00e9teli aj\u00e1nlatokban \u00f6lt\u00f6tt testet.[107]<\/a> \u00c1m Cs\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra az el\u0151ny\u00f6s anyagi kil\u00e1t\u00e1sokn\u00e1l is fontosabb volt a szakma elismer\u00e9se. Ezt P\u00e1rizs ut\u00e1n Budapesten kereste. Hazat\u00e9rve tov\u00e1bbra is megmaradt a hivatalos m\u0171v\u00e9szet int\u00e9zm\u00e9nyi keretei k\u00f6z\u00f6tt, b\u00e1r a megmutatkoz\u00e1s form\u00e1j\u00e1ban m\u00e1r \u00fajszer\u0171 utat k\u00f6vetett: m\u0171v\u00e9t 1895 szeptember v\u00e9g\u00e9t\u0151l \u00f6n\u00e1ll\u00f3an \u00e1ll\u00edtotta ki a r\u00e9gi M\u0171csarnok nagyterm\u00e9ben.[108]<\/a> A K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si szab\u00e1lyzata jelent\u0151sebb m\u0171vek eset\u00e9ben lehet\u0151s\u00e9get adott eff\u00e9le \u201ek\u00fcl\u00f6n ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokra\u201d.[109]<\/a> A sz\u00e1zad utols\u00f3 harmad\u00e1t\u00f3l terjed\u0151 gyakorlat \u00fajszer\u0171 eszk\u00f6z volt a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g figyelm\u00e9nek megragad\u00e1s\u00e1ra; szemben a kollekt\u00edv t\u00e1rlatok m\u0171t\u00e1rgy-d\u00f6mpingj\u00e9vel, az \u00f6n\u00e1ll\u00f3 bemutat\u00e1s kiemelt h\u00edrver\u00e9st garant\u00e1lt az alkot\u00f3 \u00e9s m\u0171ve r\u00e9sz\u00e9re. Az Andr\u00e1ssy \u00fati \u00e9p\u00fclet megnyit\u00e1sa \u00f3ta f\u0151leg k\u00fclf\u00f6ldi kort\u00e1rs mesterek t\u00f6rt\u00e9neti v\u00e1sznait l\u00e1thatta ilyen reprezentat\u00edv t\u00e1lal\u00e1sban a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g, mellett\u00fck kor\u00e1bban csak Munk\u00e1csy Mih\u00e1ly \u00e9lt a lehet\u0151s\u00e9ggel.[110]<\/a> Cs\u00f3k a hazai mesterek k\u00f6z\u00fcl az els\u0151k k\u00f6z\u00f6tt v\u00e1lasztotta az \u00f6n\u00e1ll\u00f3 fell\u00e9p\u00e9st. D\u00f6nt\u00e9s\u00e9ben a fiatal m\u0171v\u00e9szgener\u00e1ci\u00f3 korszer\u0171 gondolkod\u00e1sa t\u00fckr\u00f6z\u0151d\u00f6tt, amely a nyugati m\u0171v\u00e9szeti \u00e9let \u00faj megold\u00e1sait igyekezett meghonos\u00edtani. Cs\u00f3k m\u0171ve prezent\u00e1ci\u00f3j\u00e1ban kora \u00fcnnepelt fest\u0151fejedelmeit, Makart, Matejko, Munk\u00e1csy hat\u00e1skelt\u0151 eszk\u00f6zeit k\u00f6vette.[111]<\/a> Extr\u00e9m t\u00e1rgy\u00fa festm\u00e9ny\u00e9t sz\u00e9les kordon m\u00f6g\u00f6tt, v\u00f6r\u00f6s drap\u00e9ri\u00e1kkal \u00f6vezve, \u201e\u00fcvegh\u00e1zi n\u00f6v\u00e9nyek\u201d k\u00f6z\u00f6tt mutatta be, ez\u00e1ltal is fokozva f\u00fclledt erotik\u00e1j\u00e1t.[112]<\/a><\/p>\n\n\n\n A B\u00e1thory Erzs\u00e9bet<\/em> \u00f6n\u00e1ll\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa a sajt\u00f3 \u00e9s a publikum fokozottabb figyelm\u00e9vel, \u00e9s a bel\u00e9p\u0151jegyek r\u00e9v\u00e9n n\u00e9mi anyagi haszonnal kecsegtette a fest\u0151t.[113]<\/a> Sz\u00e1m\u00edt\u00e1sai r\u00e9szben bev\u00e1ltak: noha k\u00e9p\u00e9nek l\u00e1togatotts\u00e1ga meg sem k\u00f6zel\u00edtette Munk\u00e1csy m\u0171veinek szenz\u00e1ci\u00f3s n\u00e9zetts\u00e9gi adatait, a sajt\u00f3 olyan alaposs\u00e1ggal foglalkozott a m\u0171vel, amelyet az a t\u00e9li t\u00e1rlat keret\u00e9ben aligha rem\u00e9lhetett volna.[114]<\/a> Az \u00fajs\u00e1gok kiv\u00e9teles figyelm\u00e9t annak is k\u00f6sz\u00f6nhette, hogy tanulva a p\u00e1rizsi fiask\u00f3b\u00f3l, Cs\u00f3k ez\u00fattal sz\u00f6veges magyar\u00e1zatr\u00f3l is gondoskodott, amelyet kis f\u00fczet form\u00e1j\u00e1ban mell\u00e9kelt m\u0171v\u00e9hez.[115]<\/a> A bemutat\u00f3t k\u00f6vet\u0151 napokban csaknem f\u00e9lsz\u00e1z ismertet\u00e9s jelent meg a festm\u00e9nyr\u0151l. Javar\u00e9sz\u00fck kiz\u00e1r\u00f3lagosan \u00e9s \u00e9rdemileg foglalkozott a m\u0171vel. Az elemz\u00e9sek sokr\u00e9teg\u0171 (t\u00f6rt\u00e9neti, fest\u00e9szeti, pszichol\u00f3giai) szempontrendszere nagyban hozz\u00e1j\u00e1rult ahhoz, hogy a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g elfogadja ezt a k\u00fcl\u00f6n\u00f6s m\u0171vet, ily m\u00f3don is el\u0151seg\u00edtetve, hogy a k\u00e9p id\u0151vel beker\u00fclj\u00f6n a hivatalos m\u0171v\u00e9szet ter\u00e9be. <\/p>\n\n\n\n \u0150szi sikere ut\u00e1n v\u00e1rhat\u00f3 volt, hogy a B\u00e1thory Erzs\u00e9bet<\/em> \u00e1llami v\u00e1s\u00e1rl\u00e1s r\u00e9v\u00e9n k\u00f6zgy\u0171jtem\u00e9nybe ker\u00fcl. Ann\u00e1l is ink\u00e1bb, mivel p\u00e1r esztend\u0151vel kor\u00e1bban (1893 k\u00f6r\u00fcl)<\/strong> azon kiv\u00e1lasztott m\u0171vek k\u00f6z\u00e9 jutott, amelyek l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1t a kultuszminiszt\u00e9rium el\u0151leg kifizet\u00e9s\u00e9vel t\u00e1mogatott, ez\u00e1ltal egyenesen garant\u00e1lva azok megv\u00e1s\u00e1rl\u00e1s\u00e1t. T\u00e1mogat\u00e1sban javar\u00e9szt nemzeti t\u00f6rt\u00e9neti t\u00e1rgy\u00fa m\u0171vek r\u00e9szes\u00fcltek, k\u00f6zt\u00fck is a legmagasabb \u00f6sszeget \u00e9ppen a B\u00e1thory <\/em>kapta.[116]<\/a> Cs\u00f3k visszaeml\u00e9kez\u00e9sei szerint a hivatalos szubvenci\u00f3 kitart\u00e1st biztos\u00edtott a nagy v\u00e1llalkoz\u00e1s befejez\u00e9s\u00e9hez.[117]<\/a> Mivel Cs\u00f3k az \u00e1llami v\u00e1s\u00e1rl\u00e1s biztos\u00edt\u00e9k\u00e1nak vette az el\u0151leget, trag\u00e9diak\u00e9nt \u00e9lte meg a v\u00e9tel elmarad\u00e1s\u00e1t<\/p>\n\n\n\n A d\u00f6nt\u00e9shoz\u00f3k a k\u00e9sz k\u00e9ppel els\u0151 \u00edzben a szeptember v\u00e9gi m\u0171csarnoki megnyit\u00f3n szembes\u00fcltek. A vernissz\u00e1zs fontoss\u00e1g\u00e1t jelezte, hogy azon a kult\u00farpolitika olyan vezet\u0151 szem\u00e9lyis\u00e9gei is r\u00e9szt vettek, mint Zsilinszky Mih\u00e1ly \u00e1llamtitk\u00e1r, Szmrecs\u00e1nyi Mikl\u00f3s, a M\u0171v\u00e9szeti \u00fcgyoszt\u00e1ly oszt\u00e1lytan\u00e1csosa, valamint Berzeviczy Albert, volt \u00e1llamtitk\u00e1r.[118]<\/a> Az elutas\u00edt\u00f3 d\u00f6nt\u00e9s v\u00e9lhet\u0151en azt k\u00f6vet\u0151en sz\u00fcletett, hogy k\u00e9t h\u00e9ttel k\u00e9s\u0151bb Wlassics Gyula k\u00f6zoktat\u00e1si miniszter Szmercs\u00e1nyi Mikl\u00f3s k\u00eds\u00e9ret\u00e9ben imm\u00e1r a millenniumi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sra beny\u00fajtott v\u00e1zlatokkal egy\u00fctt tekintette meg a festm\u00e9nyt.[119]<\/a> Cs\u00f3k visszaeml\u00e9kez\u00e9sei szerint az elutas\u00edt\u00e1st az illet\u00e9kes k\u00f6ztisztvisel\u0151 nem indokolta meg egy\u00e9rtelm\u0171en, csup\u00e1n hom\u00e1lyosan utalt egyes befoly\u00e1sos m\u0171v\u00e9szek fanyalg\u00f3 v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9re.[120]<\/a><\/p>\n\n\n\n A v\u00e1rt v\u00e9tel elmarad\u00e1sa nem csup\u00e1n erk\u00f6lcsi kudarcot, hanem jelent\u0151s anyagi k\u00e1rt is okozott. \u201eEz k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl az \u00e9n anyagi t\u00f6nkrejut\u00e1somat jelenti\u201d \u2013 v\u00e1laszolta lakonikusan Cs\u00f3k, mikor a v\u00e1s\u00e1rl\u00e1s elutas\u00edt\u00e1s\u00e1t k\u00f6z\u00f6lt\u00e9k vele.[121]<\/a> Nem kiz\u00e1r\u00f3lag az\u00e9rt, mert a kapott el\u0151leg a k\u00f6lts\u00e9gei t\u00f6red\u00e9keit sem fedezte, hanem mert az \u00e1llami v\u00e1s\u00e1rl\u00e1s biztos rem\u00e9ny\u00e9ben jelent\u0151s v\u00e9teli aj\u00e1nlatokat utas\u00edtott vissza P\u00e1rizsban, k\u00f6zt\u00fck egy m\u0171keresked\u0151 amerikai k\u00f6r\u00fatra vonatkoz\u00f3 javaslat\u00e1t. Gyan\u00edthat\u00f3an r\u00e9szben ezt kompenz\u00e1land\u00f3 k\u00fcldte k\u00e9p\u00e9t 1895 tel\u00e9n<\/strong> [a pontos id\u0151pont nem der\u00fcl kia forr\u00e1sb\u00f3l]<\/strong> Vars\u00f3ba, ahol a budapestihez hasonl\u00f3an \u00f6n\u00e1ll\u00f3 l\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1gk\u00e9nt vonzotta a l\u00e1togat\u00f3kat.[122]<\/a> A lengyel f\u0151v\u00e1rosban nagy \u00e9rdekl\u0151d\u00e9sre sz\u00e1m\u00edthatott a lengyel nemzeti tudatba be\u00e9p\u00fclt B\u00e1thory csal\u00e1dhoz k\u00f6t\u0151d\u0151 t\u00e9ma, viszonozva Jan Matejko p\u00e1r \u00e9vvel kor\u00e1bbi B\u00e1thory-k\u00e9p\u00e9nek l\u00e1togat\u00e1s\u00e1t Budapesten.<\/p>\n\n\n\n Cs\u00f3k a B\u00e1thory Erzs\u00e9bet<\/em>et az Ezred\u00e9ves Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s t\u00f6rt\u00e9neti festm\u00e9nyp\u00e1ly\u00e1zat\u00e1ra sz\u00e1nta. Holl\u00f3sy m\u00fcncheni k\u00f6r\u00e9b\u0151l hasonl\u00f3k\u00e9ppen monument\u00e1lis hist\u00f3riai v\u00e1sznak megfest\u00e9s\u00e9re \u00f6szt\u00f6n\u00f6zt\u00e9k az \u00e9vfordul\u00f3s \u00fcnneps\u00e9gek Gr\u00fcnwald B\u00e9l\u00e1t \u00e9s Thorma J\u00e1nost. \u00c1m mindh\u00e1rm\u00f3juk m\u0171ve problematikusnak bizonyult. Thorm\u00e1val nem sokkal a m\u0171csarnoki t\u00e1rlat megnyit\u00e1sa el\u0151tt k\u00f6z\u00f6lt\u00e9k, hogy az Aradi v\u00e9rtan\u00fak<\/em> politikailag nem k\u00edv\u00e1natos m\u0171, ez\u00e9rt k\u00e9p\u00e9t a hivatalos t\u00e1rlatt\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl mutatta be. Gr\u00fcnwald IV. B\u00e9l\u00e1<\/em>ja ugyan szerepelhetett a M\u0171csarnokban, de a kor\u00e1bban kapott el\u0151leg ellen\u00e9re az \u00e1llam az \u0151 eset\u00e9ben is el\u00e1llt a v\u00e1s\u00e1rl\u00e1st\u00f3l.<\/p>\n\n\n\n Mivel m\u00e1r \u0151sszel \u00e9rtes\u00fclt az elutas\u00edt\u00e1sr\u00f3l, Cs\u00f3k id\u0151ben gondoskodott k\u00e9pe f\u00fcggetlen<\/p>\n\n\n\n ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1r\u00f3l, amelyet a nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9g m\u00e1just\u00f3l a Grand Hotel Royal nagyterm\u00e9ben tekinthetett meg (28. k\u00e9p).[123]<\/a> Hasonl\u00f3 alternat\u00edv ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si tereket rajta k\u00edv\u00fcl m\u00e1sok is ig\u00e9nybe vettek, ki k\u00e9nyszer\u0171s\u00e9gb\u0151l, ki tal\u00e1l\u00e9konys\u00e1gb\u00f3l. Munk\u00e1csy Ecce hom\u00f3<\/em>ja \u00f6n\u00e1ll\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si \u00e9p\u00fcletbe ker\u00fclt, k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00e1sa r\u00e9v\u00e9n is fokozva a Krisztus-tril\u00f3gia \u00fajabb darabj\u00e1nak szenz\u00e1ci\u00f3\u00e9rt\u00e9k\u00e9t. M\u00e1sok olyan, sokak \u00e1ltal l\u00e1togatott k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi tereket v\u00e1lasztottak, amelyek funkci\u00f3jukat tekintve t\u00e1vol estek a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szett\u0151l. Thorma aradi k\u00e9pe k\u00e9nyszer\u0171s\u00e9gb\u0151l ker\u00fclt ki a m\u00fazeumi t\u00e9rb\u0151l: el\u0151bb a nagyk\u00f6r\u00fati Orczy-h\u00e1z t\u00e1ncterm\u00e9ben, majd \u2013 egy mec\u00e9n\u00e1sa j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l \u2013 a V\u00e1rosligethez k\u00f6zelebb es\u0151 Wampetich-\u00e9tteremben \u00e1ll\u00edtott\u00e1k ki.[124]<\/a> E k\u00fcl\u00f6nt\u00e1rlatok saj\u00e1tos vonzer\u0151vel rendelkeztek, amit a v\u00e1llalkoz\u00f3-rendez\u0151k \u00f6n\u00e1ll\u00f3 rekl\u00e1mmal is igyekeztek fokozni. A B\u00e1thory<\/em>t k\u00fcl\u00f6n plak\u00e1tok hirdett\u00e9k, a n\u00e9z\u0151k t\u00e1j\u00e9koz\u00f3d\u00e1s\u00e1t pedig Rexa Dezs\u0151 t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz magyar\u00e1z\u00f3 f\u00fczetk\u00e9je seg\u00edtette (29. k\u00e9p).[125]<\/a><\/p>\n\n\n\n A pomp\u00e1s nagyk\u00f6r\u00fati Royal-sz\u00e1lloda nem sokkal az ezred\u00e9ves \u00fcnneps\u00e9gek kezdete el\u0151tt ny\u00edlt meg, kifejezetten a millenniumi rendezv\u00e9nyek prominens vend\u00e9geinek befogad\u00e1s\u00e1ra. A Ray Rezs\u0151 Lajos \u00e1ltal neorenesz\u00e1nsz st\u00edlusban tervezett \u00e9p\u00fclet Gl\u00fcck Frigyes b\u00e1r\u00f3 \u00fczleti v\u00e1llalkoz\u00e1sai k\u00f6r\u00e9be tartozott. A sokf\u00e9le szolg\u00e1ltat\u00f3 funkci\u00f3t ell\u00e1t\u00f3 sz\u00e1lloda (posta, bank, fodr\u00e1szat, jegyiroda, \u00e9tterem, k\u00e1v\u00e9h\u00e1z) r\u00f6vid id\u0151n bel\u00fcl a pesti elit kedvelt tal\u00e1lkoz\u00f3 hely\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt. \u201eA Royal-sz\u00e1ll\u00f3 ma m\u00e1r olyan h\u00edress\u00e9ge a f\u0151v\u00e1rosnak, amit a Beadeckerek h\u00e1rom csillaggal jel\u00f6lnek meg, mint a j\u00f3f\u00e9le cognacot\u201d \u2013 \u00edrta r\u00f3la A H\u00e9t.<\/em>[126]<\/a>A hely vonzerej\u00e9t az ezred\u00e9ves rendezv\u00e9nyek forgatag\u00e1ban az is jelent\u0151sen n\u00f6velte, hogy m\u00e1jus elej\u00e9t\u0151l a Royal- k\u00e1v\u00e9h\u00e1z k\u00fcl\u00f6nterm\u00e9ben tartotta Eug\u00e8ne Dupont, a Lumi\u00e8re fiv\u00e9rek megb\u00edzottja az els\u0151 magyarorsz\u00e1gi mozg\u00f3k\u00e9p-vet\u00edt\u00e9seket. Cs\u00f3k teh\u00e1t kiv\u00e1l\u00f3 \u00e9rz\u00e9kkel olyan helyet v\u00e1lasztott festm\u00e9nye bemutat\u00e1s\u00e1hoz, amely a maga kiss\u00e9 hivalkod\u00f3 f\u00e9ny\u0171z\u00e9s\u00e9vel, eklektikus programk\u00edn\u00e1lat\u00e1val a kult\u00fara \u00fajonnan form\u00e1l\u00f3d\u00f3 fogyaszt\u00f3inak ig\u00e9nyeihez igazodott, \u00e9rdekess\u00e9geket \u00e9s l\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1gokat k\u00edn\u00e1lva sz\u00e1mukra. Radik\u00e1lis elfordul\u00e1s volt ez a M\u0171csarnok magasztos, kiz\u00e1r\u00f3lag a m\u0171v\u00e9szetnek szentelt tereit\u0151l. Dacos v\u00e1llal\u00e1sa egy olyan m\u0171v\u00e9szi programnak, amely az eszme \u00e9s a technika mellett imm\u00e1r a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gsikernek \u00e9s az anyagi haszonnak is teret engedett.<\/p>\n\n\n\n B\u00e1r m\u00e1sodik f\u0151v\u00e1rosi bemutat\u00f3ja m\u00e1r k\u00f6zel sem keltett az els\u0151h\u00f6z hasonl\u00f3 sajt\u00f3visszhangot, a millennium k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet\u00e9nek szeml\u00e9z\u0151i rendre kit\u00e9rtek r\u00e1. N\u00e9mi fenntart\u00e1ssal ugyan, de m\u00e9g Kelety Guszt\u00e1v is kiv\u00e1l\u00f3 alkot\u00e1sk\u00e9nt \u00e9rt\u00e9kelte a \u201esz\u00e1m\u0171z\u00f6tt\u201d m\u0171vet ir\u00e1nyad\u00f3nak tekinthet\u0151 jubileumi summ\u00e1j\u00e1ban.[127]<\/a> Gyan\u00edthat\u00f3an ezek a pozit\u00edv v\u00e9lem\u00e9nyek is k\u00f6zrej\u00e1tszottak abban, hogy a kultuszt\u00e1rca m\u00e9gis hajland\u00f3nak mutatkozott a B\u00e1thory Erzs\u00e9bet<\/em> megv\u00e1s\u00e1rl\u00e1s\u00e1ra. 1896 \u0151sz\u00e9n Wlassics Gyula kultuszminiszter az Orsz\u00e1gos K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Tan\u00e1cs javaslata nyom\u00e1n p\u00f3tl\u00f3lagosan, mintegy 60 ezer forint \u00e9rt\u00e9kben tov\u00e1bbi 26 m\u0171 v\u00e1s\u00e1rl\u00e1s\u00e1r\u00f3l d\u00f6nt\u00f6tt.[128]<\/a> Az Orsz\u00e1gos K\u00e9pt\u00e1r sz\u00e1m\u00e1ra megv\u00e1s\u00e1rolt m\u0171vek k\u00f6z\u00f6tt a B\u00e1thory Erzs\u00e9bet<\/em> mellett szerepelt Thorma J\u00e1nos Szenved\u0151k<\/em>je, Szinyei Maj\u00e1lis<\/em>a \u00e9s M\u00e1rk Lajos \u2013 Cs\u00f3k k\u00e9p\u00e9vel sok tekintetben rokon \u2013 L\u00e1z<\/em> c\u00edm\u0171 kompoz\u00edci\u00f3ja. E v\u00e1s\u00e1rl\u00e1s sor\u00e1n az \u00e1llam a B\u00e1thory<\/em>\u00e9rt fizette a legnagyobb \u00f6sszeget (12 ezer forintot), amely azonban messze elmaradt a m\u00e1r kor\u00e1bban megv\u00e1s\u00e1rolt reprezentat\u00edv t\u00f6rt\u00e9neti v\u00e1sznak v\u00e9tel\u00e1ra m\u00f6g\u00f6tt.[129]<\/a><\/p>\n\n\n\n Neh\u00e9zkes d\u00f6nt\u00e9se ellen\u00e9re a v\u00e1s\u00e1rl\u00e1st k\u00f6vet\u0151 \u00e9vben a kultuszt\u00e1rca m\u00e9gis bev\u00e1logatta a B\u00e1thory<\/em>t a neves m\u00fcncheni nemzetk\u00f6zi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s magyar fest\u00e9szeti anyag\u00e1ba. Cs\u00f3k a kilencvenes \u00e9vekt\u0151l rendszeres ki\u00e1ll\u00edt\u00f3ja volt a Glaspalast termeinek, a B\u00e1thory <\/em>elmaradt m\u00fcncheni bemutat\u00f3j\u00e1r\u00f3l furcsam\u00f3d m\u00e9gsem \u0151, hanem ut\u00f3lag az \u00e1llam gondoskodott. A VII. Nemzetk\u00f6zi K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s magyar csoportj\u00e1t \u00fajszer\u0171 m\u00f3don nem a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat, hanem a kultuszkorm\u00e1nyzat fel\u00fcgyelte.[130]<\/a> A Glaspalast h\u00e1rom term\u00e9ben impoz\u00e1ns m\u0171vek sor\u00e1val mutatkozott be a kort\u00e1rs magyar k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet. Egy r\u00e9sz\u00fck olyan alkot\u00e1s volt, amelyek az Ezred\u00e9ves ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s alkalm\u00e1b\u00f3l \u00e1llami megrendel\u00e9sre k\u00e9sz\u00fcltek. \u00c1ltaluk a M\u00fcnchenbe sereglett m\u0171\u00e9rt\u0151 k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g \u00edzel\u00edt\u0151t kaphatott a millenniumi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sb\u00f3l, azon bel\u00fcl is a magyar hist\u00f3riai fest\u00e9szet legjav\u00e1b\u00f3l. Az \u00e1llami kult\u00farpolitika \u00e1ldozatk\u00e9szs\u00e9g\u00e9t hirdetve olyan kolossz\u00e1lis t\u00f6rt\u00e9neti v\u00e1sznakat k\u00fcldtek M\u00fcnchenbe, mint Bencz\u00far Gyula Budav\u00e1r<\/em>a, Eisenhut Ferenc Zentai csat\u00e1<\/em>ja vagy Kriesch Alad\u00e1r Tordai orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s<\/em>e. A B\u00e1thory Erzs\u00e9bet<\/em> teh\u00e1t e program jegy\u00e9ben, a sz\u00e1zadv\u00e9g meg\u00fajul\u00f3 t\u00f6rt\u00e9neti fest\u00e9szet\u00e9nek reprezent\u00e1nsak\u00e9nt ker\u00fclt ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sra. Cs\u00f3k maga 1897-ben m\u00e1r csak n\u00e9z\u0151k\u00e9nt szembes\u00fclt saj\u00e1t m\u0171v\u00e9vel. Eml\u00e9kei szerint m\u0171ve \u201eM\u00fcnchenben is \u00bbgreat attraction\u00ab volt\u201d, b\u00e1r a kritika fest\u0151i \u00e9rdemei mellett a kivitelez\u00e9s egyenetlens\u00e9geire is r\u00e1mutatott.[131]<\/a> Ennek ellen\u00e9re a festm\u00e9nynek arany\u00e9rmet szavazott a zs\u0171ri. \u00cdgy az \u00e9ppen ott szerezte egyetlen jelent\u0151s kit\u00fcntet\u00e9s\u00e9t, ahol oly sok \u00e9ven \u00e1t k\u00e9sz\u00fclt. M\u00fcnchen h\u00e1l\u00e1s befogad\u00f3 k\u00f6zegnek bizonyult, a nemzetk\u00f6zi t\u00e1rlat neorenesz\u00e1nsz historiz\u00e1l\u00f3 mili\u0151j\u00e9hez pedig j\u00f3l illeszkedett Cs\u00f3k v\u00e9rb\u0151 t\u00f6rt\u00e9neti panor\u00e1m\u00e1ja.[132]<\/a><\/p>\n\n\n\n A k\u00fclhoni siker h\u00edre itthon hamar feled\u00e9sbe mer\u00fclt, mi t\u00f6bb, az \u00e1llami v\u00e1s\u00e1rl\u00e1s sem biztos\u00edtott automatikusan nyilv\u00e1noss\u00e1got a m\u0171nek. A Magyar Nemzeti M\u00fazeum erre sz\u00e1nt n\u00e9gy terme sz\u0171knek bizonyult a magyar fest\u00e9szet \u00e1ttekint\u0151 bemutat\u00e1s\u00e1hoz, \u00edgy az Ezred\u00e9ves v\u00e1s\u00e1rl\u00e1sok sor\u00e1n k\u00f6zgy\u0171jtem\u00e9nybe ker\u00fclt m\u0171vek j\u00f3 r\u00e9sze is rakt\u00e1rban maradt.[133]<\/a> Ez\u00e1ltal els\u0151 bemutat\u00f3it k\u00f6vet\u0151en a B\u00e1thory Erzs\u00e9bet<\/em>et a magyar k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g csak egy \u00e9vtized m\u00falt\u00e1n, az \u00fajonnan megny\u00edlt Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum magyar fest\u00e9szeti t\u00e1rlat\u00e1n l\u00e1thatta ism\u00e9t.[134]<\/a> A festm\u00e9ny viszonylag r\u00f6vid ideig, 1906-t\u00f3l mind\u00f6ssze h\u00e1rom \u00e9ven \u00e1t szerepelt a m\u00fazeum \u00e1lland\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n.[135]<\/a><\/p>\n\n\n\n Felem\u00e1s meg\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9r\u0151l tan\u00faskodik, hogy mikor Szeged polg\u00e1rmestere 1909-ben azzal a k\u00e9r\u00e9ssel fordult a kultuszminiszterhez, hogy engedje \u00e1t let\u00e9tk\u00e9nt sz\u00e1mukra a m\u0171vet, a k\u00e9p elt\u00e1vol\u00edt\u00e1sa a Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum \u00e1lland\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1r\u00f3l nem \u00fctk\u00f6z\u00f6tt akad\u00e1lyba. \u00cdgy 1909 november\u00e9ben a <\/em><\/h1>\n\n\n\n
A \u201emesterm\u0171\u201d az autobiogr\u00e1fia narrat\u00edv\u00e1j\u00e1ban<\/em><\/h1>\n\n\n\n
\u201eHiaena Chejtensis\u201d<\/em><\/em><\/h1>\n\n\n\n
Bulv\u00e1r-t\u00f6rt\u00e9nelem<\/em><\/h1>\n\n\n\n
A BEFOGAD\u00c1S \u00c9S A KIREKESZT\u00c9S TEREI<\/h1>\n\n\n\n
Bolyong\u00e1s kort\u00e1rs terekben<\/h2>\n\n\n\n
K\u00fcl\u00f6n utakon<\/h2>\n\n\n\n
Sz\u00e1m\u0171zet\u00e9s: Szeged<\/h2>\n\n\n\n