Kossuth Kiad\u00f3. Budapest, 2010.<\/p>\n\n\n\n
<\/p>\n\n\n\n
CS\u00d3K ISTV\u00c1N (1865-1961)<\/strong><\/p>\n\n\n\n Cs\u00f3k Istv\u00e1n \u00e9let\u00fatja egy \u00e9vsz\u00e1zadon \u00edvel \u00e1t, eszm\u00e9l\u00e9se a \u201eboldog b\u00e9keid\u0151kre\u201d esett, majd feln\u0151ttk\u00e9nt meg\u00e9lt k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fat, \u00e9s megannyi hatalomv\u00e1lt\u00e1st. Habitus\u00e1nak eredend\u0151 der\u0171j\u00e9t mindez azonban csak meger\u0151s\u00edtette, vil\u00e1gn\u00e9zett\u00e9 csiszolva szerencs\u00e9s adotts\u00e1g\u00e1t. Der\u0171je m\u00e1ig hat\u00f3an \u00e1tsug\u00e1rzik m\u0171vein, ami kell\u0151 magyar\u00e1zatot ad arra a szeretetre, amivel mai napig \u00f6vezi m\u0171v\u00e9szet\u00e9t a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g. E hosszan tart\u00f3 n\u00e9pszer\u0171s\u00e9g egyik kulcsa k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl Cs\u00f3k fest\u00e9szet\u00e9nek vil\u00e1gos \u00e9s k\u00f6z\u00e9rthet\u0151 volta. F\u00e9nytel\u00edtett, sz\u00ednpomp\u00e1s k\u00e9pi vil\u00e1g\u00e1nak visszat\u00e9r\u0151 h\u0151sei im\u00e1dott feles\u00e9ge \u00e9s l\u00e1nya, sz\u00edntere a b\u00e9k\u00e9s polg\u00e1ri otthon vagy a ny\u00e1ri Balaton, kedvencei a kora \u0151sz d\u00fasan tarka vir\u00e1gai.<\/p>\n\n\n\n Fest\u00e9szet\u00e9nek soksz\u00edn\u0171 formavil\u00e1ga nem \u00f6nc\u00e9l\u00fa st\u00edlusb\u0171v\u00e9szet, hanem \u00e9rz\u00e9keny lek\u00e9pez\u00e9se formakeres\u0151 kor\u00e1nak. K\u00f6t\u00f6tt akad\u00e9mikus kifejez\u00e9sm\u00f3dj\u00e1t hamar felv\u00e1ltja a realizmus tiszta hangzata, hogy azt az ifj\u00fakor melank\u00f3li\u00e1j\u00e1t \u00e9rz\u00e9kenyebben kifejez\u0151 szimbolizmus k\u00f6vesse, a sz\u00e1zadel\u0151n v\u00e9rb\u0151 impresszionistak\u00e9nt kezdi \u00fajra, majd r\u00f6vid id\u0151re \u0151t is meg\u00e9rinti a modernizmus felszabad\u00edt\u00f3 hat\u00e1sa, v\u00e9g\u00fcl \u00e9lete derek\u00e1n visszat\u00e9r ahhoz a k\u00e9pi vil\u00e1ghoz, mely egy\u00e9nis\u00e9g\u00e9hez, vil\u00e1gn\u00e9zet\u00e9hez legink\u00e1bb illeszkedik, az impresszionizmushoz. Fordulatos st\u00edlusv\u00e1lt\u00e1sai azonban sosem l\u00e9pik \u00e1t a term\u00e9szetk\u00f6zeli \u00e1br\u00e1zol\u00e1s hat\u00e1rait, k\u00e9pt\u00e1rgya mindenkor a l\u00e1tott, meg\u00e9lt vil\u00e1g marad. Ideol\u00f3giailag semleges, l\u00edrai l\u00e1tv\u00e1nyelv\u0171 fest\u00e9szete \u00e9pp\u00fagy sikeres a sz\u00e1zadv\u00e9g ki\u00e1ll\u00edt\u00f3termeiben, mint a Horthy- vagy a R\u00e1kosi-\u00e9r\u00e1ban.<\/p>\n\n\n\n Az ezredfordul\u00f3 multikultur\u00e1lis szeml\u00e9lete sz\u00e1m\u00e1ra Cs\u00f3k legizgalmasabb von\u00e1sa \u201enemzeti modernizmusa\u201d, azaz a nyugati \u00faj\u00edt\u00e1s \u00e9s a hazai hagyom\u00e1ny eredeti \u00f6tv\u00f6zete. Invenci\u00f3 \u00e9s trad\u00edci\u00f3 kett\u0151s mint\u00e1zata nem csak m\u0171vein, de eg\u00e9sz \u00e9let\u00fatj\u00e1n nyomot hagyott, hiszen p\u00e1ly\u00e1ja egyar\u00e1nt k\u00f6t\u0151dik kelethez \u00e9s nyugathoz, nagyv\u00e1roshoz \u00e9s vid\u00e9khez. Utaz\u00e1sai sor\u00e1n a pusztaegresi moln\u00e1rfi\u00fa bej\u00e1rta Eur\u00f3p\u00e1t, festett M\u00fcnchenben, P\u00e1rizsban, Velenc\u00e9ben, hogy v\u00e9g\u00fcl hazatal\u00e1ljon Budapesthez \u00e9s a Balatonhoz.<\/p>\n\n\n\n Gyermek\u00e9veit Cs\u00f3k a Fej\u00e9r megyei Pusztaegresen t\u00f6lt\u00f6tte, ahol apja j\u00f3l j\u00f6vedelmez\u0151 malmot \u00fczemeltetett. Eml\u00e9kirataiban idilli k\u00e9pet festett a sz\u00fcl\u0151i h\u00e1zr\u00f3l, a z\u00fag\u00f3 patak f\u00f6l\u00e9 \u00e9p\u00edtett, f\u0171zek \u00e9s jegeny\u00e9k \u00f6vezte malommal, a gy\u00fcm\u00f6lcs\u00f6kkel teli kerttel, ahol naphosszat j\u00e1tszott a b\u00e9resgyerekkel. Felmen\u0151i anyai \u00e9s apai \u00e1gr\u00f3l egyar\u00e1nt dun\u00e1nt\u00fali birtokosok, gazd\u00e1lkod\u00f3k voltak, felekezet\u00fcket tekintve reform\u00e1tusok. Ez a csal\u00e1di h\u00e1tt\u00e9r stabil \u00e9rt\u00e9krendet, er\u0151s \u00f6nbizalmat \u00e9s eg\u00e9sz \u00e9let\u00e9re sz\u00f3l\u00f3 tart\u00e1st k\u00f6lcs\u00f6nz\u00f6tt az ambici\u00f3zus fiatalembernek. A moln\u00e1rmester apa v\u00e1llalkoz\u00e1sa biztos anyagi h\u00e1tteret teremtett \u00f6t gyermekes csal\u00e1dj\u00e1nak. Fia rendhagy\u00f3 p\u00e1lyav\u00e1laszt\u00e1s\u00e1t apja nem ellenezte, tal\u00e1n mert titkon Munk\u00e1csy vil\u00e1grasz\u00f3l\u00f3 sikereit rem\u00e9lte t\u0151le. T\u00e1mogat\u00e1sa olyan anyagi biztons\u00e1got teremtett fia p\u00e1lyakezd\u0151 \u00e9veire, ami n\u00e9lk\u00fcl sosem festhette volna meg nagyszab\u00e1s\u00fa korai m\u0171veit.<\/p>\n\n\n\n Tanulm\u00e1nyait a sz\u00e9kesfeh\u00e9rv\u00e1ri majd a budai re\u00e1liskol\u00e1ban kezdte, \u00e1m azok gyakorlatias szeml\u00e9lete t\u00e1vol \u00e1llt t\u0151le. K\u00fcl\u00f6n\u00f3r\u00e1kat vett egy rajztan\u00e1rt\u00f3l, aki az olajfest\u00e9s mesters\u00e9g\u00e9be is beavatta. Tehets\u00e9g\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en els\u0151 pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1sra, 17 \u00e9vesen felv\u00e9telt nyert a hazai fels\u0151fok\u00fa rajztan\u00edt\u00e1s k\u00f6zpontj\u00e1ba, a Mintarajziskol\u00e1ba, ahol ekkor olyan m\u0171v\u00e9szek oktattak mint Sz\u00e9kely Bertalan \u00e9s Lotz K\u00e1roly. Csakhogy neves tan\u00e1rainak akad\u00e9mikus-historiz\u00e1l\u00f3 szeml\u00e9lete elavultnak t\u0171nt az ifj\u00fa tit\u00e1n sz\u00e1m\u00e1ra. Cs\u00f3k visszaeml\u00e9kez\u00e9sei szerint els\u0151 h\u00e1rom akad\u00e9miai \u00e9v\u00e9t jobb\u00e1ra a Sug\u00e1r \u00fat k\u00e1v\u00e9h\u00e1zaiban t\u00f6lt\u00f6tte, a legnagyobb m\u0171v\u00e9szi \u00e9lm\u00e9nyt pedig az jelentette sz\u00e1m\u00e1ra, mikor a M\u0171csarnok ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n megpillantotta Szinyei Merse P\u00e1l Maj\u00e1lis<\/em>\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n \u00dajabb inspir\u00e1ci\u00f3kat keresve h\u00e1rom \u00e9v ut\u00e1n elhagyta a pesti iskol\u00e1t, hogy 1885 \u0151sz\u00e9t\u0151l az eur\u00f3pai m\u0171v\u00e9szk\u00e9pz\u00e9s egyik fellegv\u00e1r\u00e1ban, a m\u00fcncheni akad\u00e9mi\u00e1n pr\u00f3b\u00e1ljon szerencs\u00e9t. A bajor f\u0151v\u00e1ros pezsg\u0151 kultur\u00e1lis \u00e9lete, fejlett m\u0171v\u00e9szeti piaca ezr\u00e9vel vonzotta ekkor a vil\u00e1g minden t\u00e1j\u00e1r\u00f3l a m\u0171v\u00e9szifjakat. Cs\u00f3k eml\u00e9kirataiban \u00fagy id\u00e9zte fel M\u00fcnchent, mint \u201ea m\u00e1mor, a vid\u00e1ms\u00e1g \u00e9s az ifj\u00fas\u00e1g v\u00e1ros\u00e1t\u201d, amely akad\u00e9mi\u00e1ja \u00e9s sz\u00e1mos mag\u00e1niskol\u00e1ja mellett koncertjeivel, remek konyh\u00e1j\u00e1val, s\u00f6rk\u00edn\u00e1lat\u00e1val, k\u00e1v\u00e9h\u00e1zaival \u00e9s b\u00e1ljaival vonzotta mag\u00e1hoz a kalandv\u00e1gy\u00f3 fiatalokat.[1]<\/a> Cs\u00f3k alapos st\u00fadiumai sor\u00e1n k\u00f6nnyed\u00e9n elsaj\u00e1t\u00edtotta az akad\u00e9mikus rajz \u00e9s k\u00e9palkot\u00e1s minden cs\u00ednj\u00e1t-b\u00ednj\u00e1t. Fennmaradt akad\u00e9miai st\u00fadiumai elm\u00e9ly\u00fclt term\u00e9szettanulm\u00e1nnyal p\u00e1rosul\u00f3 kiv\u00e1l\u00f3 rajzk\u00e9szs\u00e9g\u00e9r\u0151l tan\u00faskodnak.<\/p>\n\n\n\n M\u00e9gis az akad\u00e9mikus l\u00e1t\u00e1sm\u00f3d \u201eide\u00e1l \u00e9s re\u00e1l\u201d k\u00f6z\u00f6tt egyens\u00falyoz\u00f3, felem\u00e1s realizmusa nem el\u00e9g\u00edtett ki egy \u00fajdons\u00e1gokra nyitott fiatalt. Hamar megtal\u00e1lta a k\u00f6z\u00f6s hangot azokkal a m\u0171v\u00e9szt\u00e1rsaival, akik a frissebb szeml\u00e9let\u0171 m\u0171v\u00e9szetet imm\u00e1r P\u00e1rizsban kerest\u00e9k. Akad\u00e9miai mesterein\u00e9l l\u00e9nyegesen nagyobb hat\u00e1st gyakorolt r\u00e1 Holl\u00f3sy Simon, aki elsz\u00e1ntan b\u00edr\u00e1lta az akad\u00e9mi\u00e1k konzervativizmus\u00e1t \u00e9s az \u00faj m\u0171v\u00e9szet egyed\u00fcli forr\u00e1sak\u00e9nt P\u00e1rizst hirdette. Hallgatva Rippl-R\u00f3nai J\u00f3zsef h\u00edvogat\u00f3 szav\u00e1ra, Cs\u00f3k 1887-ben P\u00e1rizsba \u00e9rkezett, ahol k\u00e9t \u00e9ven \u00e1t az egyik n\u00e9pszer\u0171 mag\u00e1niskol\u00e1ban, a Julian Akad\u00e9mi\u00e1n folytatta tanulm\u00e1nyait. P\u00e1rizs v\u00e1ltozatos m\u0171v\u00e9szeti k\u00edn\u00e1lat\u00e1ban ekkort\u00e1jt a szimbolizmus jelentette az \u00fajdons\u00e1got, de Cs\u00f3kot \u00e9s t\u00e1rsait ink\u00e1bb a Bastien-Lepage \u00e9s Dagnan-Bouveret nev\u00e9vel f\u00e9mjelzett plein air naturalizmus ny\u0171g\u00f6zte le. Komoly elismer\u00e9st arat\u00f3 korai f\u0151m\u0171vei e t\u00f6rekv\u00e9shez kapcsol\u00f3dtak.<\/p>\n\n\n\n A Krumplitisztogat\u00f3k<\/em> e naturalista sorozat legkor\u00e1bbi darabja. Puritanizmusa, esem\u00e9nytelens\u00e9ge, a l\u00e1tv\u00e1ny apr\u00f3l\u00e9kos le\u00edr\u00e1sa t\u00e1vol \u00e1llt a realizmus Gustave Courbet nev\u00e9vel f\u00e9mjelzett radik\u00e1lis \u00e1g\u00e1t\u00f3l. Cs\u00f3kt\u00f3l idegen volt a mer\u00e9sz t\u00e1rsadalomkritika vagy polg\u00e1rpukkaszt\u00e1s. Az \u00e1ltala megjelen\u00edtett vid\u00e9ki n\u00e9p szel\u00edd, b\u00e9k\u00e9s idillben, munk\u00e1j\u00e1ban m\u00e9ly\u00fclten jelent meg. Fest\u0151i r\u00e9szleteinek kiv\u00e1l\u00f3s\u00e1ga p\u00e1rosulva az eszm\u00e9nyi t\u00e9mav\u00e1laszt\u00e1ssal sikert hozott az ifj\u00fa Cs\u00f3knak, akinek m\u0171v\u00e9t az 1889-es p\u00e1rizsi vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1s zs\u0171rije dics\u00e9retben r\u00e9szes\u00edtett. Igen komoly elismer\u00e9s volt ez egy p\u00e1lyakezd\u0151nek, ami arra sarkallta, hogy a megkezdett utat folytassa.<\/p>\n\n\n\n K\u00f6vetve a francia naturalist\u00e1kat a Sz\u00e9nagy\u0171jt\u0151k<\/em> szerepl\u0151it m\u00e1r a szabadban helyezte el, igaz ez a \u201eplein air\u201d nem vak\u00edt\u00f3 naps\u00fct\u00e9st, hanem \u2013 a m\u0171termihez hasonl\u00f3 \u2013 sz\u00f3rt f\u00e9nyt jelentett. Hasonl\u00f3k\u00e9pp semleges a k\u00e9p t\u00e1rgya is, amely lemond minden akci\u00f3r\u00f3l, szerepl\u0151it a pihen\u00e9s z\u00e1rk\u00f3zott, passz\u00edv \u00e1llapot\u00e1ban jelen\u00edtve meg. Csendes nyugalmuk a sz\u00e1nt\u00f3f\u00f6ldet \u00c1rk\u00e1di\u00e1v\u00e1 nemes\u00edti, amelynek lak\u00f3i a term\u00e9szettel \u00f6sszhangban tal\u00e1ltak r\u00e1 bels\u0151 b\u00e9k\u00e9j\u00fckre. A l\u00e1tv\u00e1nyt Cs\u00f3k egy f\u00e9nyk\u00e9pez\u0151g\u00e9p szenved\u00e9lymentes pontoss\u00e1g\u00e1val t\u00e1rta fel, arra k\u00e9sztetve a n\u00e9z\u0151t, hogy gy\u00f6ny\u00f6r\u0171s\u00e9g\u00e9t lelje a tarl\u00f3 \u00e1rad\u00f3 veget\u00e1ci\u00f3j\u00e1ban \u00e9pp\u00fagy mint egy pruszlik v\u00e1ltozatos mint\u00e1zat\u00e1ban.<\/p>\n\n\n\n Cs\u00f3k olyan vil\u00e1gr\u00f3l festette e korai \u00e9letk\u00e9peit, amelynek \u0151 maga is r\u00e9sze volt. A sz\u00e9na begy\u0171jt\u00e9s\u00e9t apja ir\u00e1ny\u00edtotta a birtokon, modelljeit pedig gyermekkori j\u00e1tsz\u00f3pajt\u00e1sai k\u00f6z\u00fcl v\u00e1lasztotta. Hiteless\u00e9g\u00e9t \u00e9ppen abb\u00f3l nyerte, hogy nem elvont t\u00edpusokban gondolkodott, eszm\u00e9nyi t\u00e1rgy\u00e1t val\u00f3s karakterek, Kajner B\u00f6ske, B\u00edr\u00f3 Lidi \u00e9s P\u00e1kozdi J\u00f3ska testes\u00edtett\u00e9k meg. Igaz volt ez a tril\u00f3gia harmadik darabj\u00e1ra is, amelynek sz\u00edntere az egresi reform\u00e1tus templom volt, aminek d\u00edsztelen bels\u0151 ter\u00e9t Cs\u00f3k egy el\u0151zetes tanulm\u00e1nyban is felv\u00e1zolta. T\u00e9m\u00e1ja a fest\u0151 szem\u00e9lyes \u00e9lm\u00e9ny\u00e9b\u0151l, egy egresi istentisztelet \u00e1t\u00fct\u0151 hat\u00e1s\u00e1b\u00f3l t\u00e1pl\u00e1lkozott. M\u00edg a Sz\u00e9nagy\u0171jt\u0151k<\/em> a term\u00e9szettel \u00f6sszhangban \u00e9l\u0151 vid\u00e9ki n\u00e9pet jelen\u00edtette meg, az \u00darvacsora<\/em> a falusi n\u00e9p eredend\u0151 misztikus hajlam\u00e1t, az \u0151si r\u00edtusok k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gteremt\u0151 erej\u00e9t form\u00e1lta k\u00e9pp\u00e9. Az elvil\u00e1giasodott, v\u00e1rosi civiliz\u00e1ci\u00f3 k\u00f6zeg\u00e9ben mindk\u00e9t k\u00e9p tiszta hang volt, egy \u00f6r\u00f6kre elvesztett, v\u00e1gyott l\u00e9tforma ide\u00e1lk\u00e9pe. Fekete-feh\u00e9rre hangolt sz\u00ednsk\u00e1l\u00e1j\u00e1val, visszafojtott \u00e9rzelmi t\u00f6lt\u00e9s\u00e9vel a \u201efinom naturalizmus\u201d elm\u00e9ly\u00fclt, komoly l\u00edrais\u00e1g\u00e1t Cs\u00f3k e m\u0171v\u00e9n emelte a legmagasabb fokra.<\/p>\n\n\n\n Az \u00c1rv\u00e1k<\/em>kal Cs\u00f3k id\u0151legesen elhagyta a n\u00e9p\u00e9let vil\u00e1g\u00e1t. S\u0151t, els\u0151 v\u00e1ltozat\u00e1ban a k\u00e9p m\u00e9g telve volt misztik\u00e1val, ezt tiszt\u00edtotta vissza olyan jelenett\u00e9, aminek egyed\u00fcli t\u00e1rgya egy \u00e9rzelmi \u00e1llapot, a gy\u00e1sz lett. Szemben a n\u00e9p\u00e9letk\u00e9pek \u00e9rzelemmenetess\u00e9g\u00e9vel, az \u00c1rv\u00e1k<\/em> a sz\u00e1zadv\u00e9g szentimentalizmus\u00e1val rokon, a l\u00e1tv\u00e1nyt meghat\u00e1roz\u00f3 dereng\u0151 hajnali, k\u00e9kes f\u00e9ny pedig a szimbolizmus gyakran monokr\u00f3m, spiritu\u00e1lis k\u00e9pzett\u00e1rs\u00edt\u00e1sokat kelt\u0151 sz\u00ednvil\u00e1g\u00e1val p\u00e1rhuzamos. Fest\u0151ileg mindez \u00e9les v\u00e1lt\u00e1st jelentett a sz\u00f3rt f\u00e9ny\u0171 plein air kompoz\u00edci\u00f3k ut\u00e1n, Cs\u00f3k eml\u00e9kez\u00e9sei szerint az \u00c1rv\u00e1k <\/em>k\u00e9kes f\u00e9nye val\u00f3di divatot teremtett a m\u00fcncheni \u00e9s pesti ki\u00e1ll\u00edt\u00f3termekben.<\/p>\n\n\n\n Az eur\u00f3pai kort\u00e1rs fest\u00e9szet \u00fajabb t\u00f6rekv\u00e9seinek meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9r\u0151l tan\u00faskodott a Csel\u00e9dszerz\u0151n\u00e9l<\/em>, amely a francia impresszionist\u00e1khoz hasonl\u00f3an t\u00e1rgy\u00e1t a \u201emodern \u00e9letb\u0151l\u201d mer\u00edtette. Fest\u00e9sm\u00f3dja tov\u00e1bbra is a naturalizmus r\u00e9szletgazdag szeml\u00e9let\u00e9t k\u00f6vette, de ez\u00fattal nagyobb gondot ford\u00edtott a t\u00e1rgyi vil\u00e1gban, viseletekben megnyilv\u00e1nul\u00f3 karakterek, sorsok megform\u00e1l\u00e1s\u00e1ra: a munk\u00e1ra v\u00e1r\u00f3k passz\u00edv csoportj\u00e1b\u00f3l kibontakoz\u00f3 nagyv\u00e1rosi arck\u00e9pcsarnoka a nincstelen asszonyt\u00f3l a lecs\u00faszott d\u00e1m\u00e1ig \u00edvel. E kort\u00e1rsai \u00e1ltal kev\u00e9ss\u00e9 m\u00e9lt\u00e1nyolt m\u0171vel megszakadt Cs\u00f3k naturalista \u00e9letk\u00e9peinek impoz\u00e1ns sorozata. M\u00e9g csup\u00e1n h\u00faszas \u00e9veinek v\u00e9g\u00e9n j\u00e1rt, \u00e9s m\u00e1ris nemzetk\u00f6zi d\u00edjak, elismer\u00e9sek sora \u00f6vezte munk\u00e1it. A siker azonban csak fokozta bizony\u00edt\u00e1sv\u00e1gy\u00e1t, egy akad\u00e9mikus \u00e9rtelemben vett mesterm\u0171 megalkot\u00e1s\u00e1ra sarkallva \u0151t.<\/p>\n\n\n\n A B\u00e1thory Erzs\u00e9bet<\/em> hatalmas v\u00e1szna h\u00e1rom \u00e9ven \u00e1t szinte minden energi\u00e1j\u00e1t lek\u00f6t\u00f6tte, benne igyekezett megmutatni eddig elfojtott fest\u0151i virtuozit\u00e1s\u00e1t \u00e9s dr\u00e1mai v\u00e9n\u00e1j\u00e1t. M\u0171v\u00e9t val\u00f3di \u201eszenz\u00e1ci\u00f3k\u00e9pnek\u201d sz\u00e1nta, ett\u0151l rem\u00e9lve a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g \u00e9s a kritikusok \u00e1ltal\u00e1nos figyelm\u00e9t. K\u00e9p\u00e9nek t\u00e9m\u00e1ja az Eur\u00f3pa-szerte h\u00edrhedt erd\u00e9lyi fejedelemasszonyhoz, a 17. sz\u00e1zadban \u00e9lt B\u00e1thory Erzs\u00e9bethez k\u00f6t\u0151d\u00f6tt. Hiteles t\u00f6rt\u00e9neti forr\u00e1sok nyom\u00e1n azt a jelenetet eleven\u00edtette meg, mikor Csejte v\u00e1r\u00e1nak \u00farn\u0151je a fagyos udvaron hal\u00e1lra k\u00ednoztatta szolg\u00e1l\u00f3ival meztelen \u00e1ldozatait. Mindez lehet\u0151s\u00e9get adott Cs\u00f3knak pomp\u00e1s aktok fest\u00e9s\u00e9re \u00e9pp\u00fagy, mint B\u00e1thory \u00f6nk\u00edv\u00fcleti lelki\u00e1llapot\u00e1nak kifinomult \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1ra. L\u00e1tsz\u00f3lag \u00f6nc\u00e9l\u00fa extremit\u00e1sa ellen\u00e9re Cs\u00f3k a sz\u00e1zadv\u00e9g bontakoz\u00f3 pszichol\u00f3gi\u00e1j\u00e1nak olyan, k\u00f6z\u00e9rdekl\u0151d\u00e9s \u00f6vezte k\u00e9rd\u00e9seit \u00e9rintette mint a hiszt\u00e9ria vagy a szadizmus \u00fajonnan diagnosztiz\u00e1lt lelkibetegs\u00e9ge. Mindezek ellen\u00e9re a B\u00e1thory<\/em> nem hozta meg sz\u00e1m\u00e1ra a rem\u00e9lt sikert. A sz\u00e1zadv\u00e9g egym\u00e1ssal verseng\u0151 modern ir\u00e1nyzatai elbizonytalan\u00edtott\u00e1k, ugyanakkor \u00fajabb st\u00edlusk\u00eds\u00e9rletekre \u00f6szt\u00f6n\u00f6zt\u00e9k.<\/p>\n\n\n\n Az 1897 \u00e9s 1900 k\u00f6z\u00f6tti \u00e9vek az \u00fatkeres\u00e9s id\u0151szaka volt sz\u00e1m\u00e1ra. A radik\u00e1lis v\u00e1lt\u00e1s sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1t jelezte, hogy v\u00e9gleg hazak\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt M\u00fcnchenb\u0151l \u00e9s csatlakozott Nagyb\u00e1ny\u00e1n dolgoz\u00f3 fest\u0151t\u00e1rsaihoz. R\u00e9ti Istv\u00e1n \u00e1ltal szerzett m\u0171terme, a \u201eParadou\u201d vadr\u00f3zs\u00e1kkal befuttatott pavilonja sz\u00e1zados feny\u0151k \u00e9s geszteny\u00e9k alkotta \u0151spark k\u00f6zep\u00e9n \u00e1llt. E gy\u00f6keresen \u00fajszer\u0171, term\u00e9szeti k\u00f6rnyezetben Cs\u00f3k nagy m\u00e9ret\u0171 szimbolista kompoz\u00edci\u00f3 fest\u00e9s\u00e9be kezdett. Visszaeml\u00e9kez\u00e9seiben ekk\u00e9ppen \u00edrta le m\u0171v\u00e9t: \u201eMelpomene tragikus verssorokat sugall a k\u00f6lt\u0151nek, ki a k\u00e9p k\u00f6zep\u00e9n lev\u0151 kerek asztalra k\u00f6ny\u00f6k\u00f6lve, merengve n\u00e9zi elt\u00e1voz\u00f3 ifj\u00fas\u00e1g\u00e1t.\u201d[2]<\/a> R\u00e9ti Istv\u00e1n pontosabb le\u00edr\u00e1s\u00e1t adta: \u201cK\u00f6z\u00e9p\u00fctt asztalra k\u00f6ny\u00f6k\u00f6lve egy eleg\u00e1ns, mai \u00f6lt\u00f6zet\u0171 f\u00e9rfi n\u00e9z ut\u00e1na esengve a b\u00facs\u00fat int\u0151 ruh\u00e1tlan n\u0151alaknak (V\u00e9nusznak?). A m\u00e1sik oldal\u00e1n a k\u00e9pnek egy lilab\u00e1rsony ruh\u00e1s angyal csell\u00f3zik.\u201d[3]<\/a> A Melank\u00f3lia<\/em> (m\u00e1s c\u00edmeken: Pesszimizmus, Isten hozz\u00e1d szerelem<\/em>) a n\u0151is\u00e9g, avagy a szerelem kett\u0151s arculat\u00e1t form\u00e1lta k\u00e9pp\u00e9, azt a t\u00e9m\u00e1t, amit \u00e9vsz\u00e1zadokkal kor\u00e1bban Tiziano \u00c9gi \u00e9s f\u00f6ldi szerelem<\/em> c\u00edmen festett meg. A nagyb\u00e1nyai pomp\u00e1s term\u00e9szeti k\u00f6rnyezet hat\u00e1sa legink\u00e1bb a V\u00e9nusz k\u00e9p\u00e9ben megjelen\u0151, k\u00eds\u00e9rt\u0151 Ifj\u00fas\u00e1g plein air aktj\u00e1ban figyelhet\u0151 meg. \u00c1mde a t\u00e9ma elvont gondolatis\u00e1ga \u00e9les ellent\u00e9tben \u00e1llt a fest\u0151i l\u00e1tv\u00e1ny f\u00e9nyteli naturalismus\u00e1val. V\u00e9lhet\u0151en ez az ellentmond\u00e1s hajtotta arra a fest\u0151t, hogy m\u00e1r k\u00e9sz v\u00e1szn\u00e1t p\u00e1r nappal a nagyb\u00e1nyai m\u0171v\u00e9szek ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa el\u0151tt sz\u00e9tdarabolja. \u201cEl\u0151h\u00faztam egy arabs t\u0151rt s mintha szivarv\u00e9get szeltem volna le, a legteljesebb hidegv\u00e9rrel, k\u00f6z\u00f6ny\u00f6sen has\u00edtottam bele a k\u00e9pbe\u201d \u2013 id\u00e9zte fel a t\u00f6rt\u00e9nteket \u00e9vtizedekkel k\u00e9s\u0151bb a fest\u0151.[4]<\/a> Puszt\u00edt\u00e1s\u00e1t a k\u00e9pnek csak az a fele v\u00e9szelte \u00e1t, amely ma V\u00e9nusz<\/em> c\u00edmen ismert, \u00e9s amely e t\u00f6red\u00e9kes \u00e1llapot\u00e1ban is sejtet valamit az egykori m\u0171 rendk\u00edv\u00fcli fest\u0151i kvalit\u00e1s\u00e1b\u00f3l.<\/p>\n\n\n\n A kompoz\u00edci\u00f3 eg\u00e9sz\u00e9r\u0151l annak a monokr\u00f3m festm\u00e9nynek alapj\u00e1n alkothatunk fogalmat, amely Balassi B\u00e1lint \u201eAz \u00e9n szerelmem haragszik most re\u00e1m\u201d kezdet\u0171 vers\u00e9nek illusztr\u00e1ci\u00f3jak\u00e9nt v\u00e1lt ismertt\u00e9. A k\u00e9pet a Lampel kiad\u00f3 n\u00e9pszer\u0171 sorozata, a Remek\u00edr\u00f3k K\u00e9pes K\u00f6nyvt\u00e1r\u00e1nak egyik k\u00f6tet\u00e9ben reproduk\u00e1lta 1904-ben.[5]<\/a> Ezen Cs\u00f3k a Melank\u00f3lia <\/em>\u00e9rz\u00e9kien cs\u00e1b\u00edt\u00f3 aktj\u00e1t feh\u00e9r lepelbe \u00f6lt\u00f6ztette. Ez\u00e1ltal a k\u00f6lt\u00e9szet intellektu\u00e1lis m\u00fazs\u00e1j\u00e1val szemben a \u201etiszta n\u0151\u201d, a spiritu\u00e1lis sz\u00e9ps\u00e9g megszem\u00e9lyes\u00edt\u0151j\u00e9t \u00e1ll\u00edtotta. A t\u00e9ma 1900-ban festett, Tavasz \u00e9bred\u00e9se<\/em> c\u00edmen ki\u00e1ll\u00edtott v\u00e1ltozata m\u00e1r mell\u0151zte a n\u0151is\u00e9g nyugtalan\u00edt\u00f3 kett\u0151ss\u00e9g\u00e9t. A prof\u00e1n \u00e9s szent szerelem, a v\u00e9gzet asszonya \u00e9s a t\u00f6r\u00e9keny n\u0151 egyetlen alakban egyes\u00fclt. V\u00e9nusz maga az \u00fajj\u00e1sz\u00fclet\u00e9s, a tavasz \u00e9s a fiatals\u00e1g bizakod\u00f3 magasztal\u00e1sa. Az esem\u00e9nyek sz\u00edntere az \u00f3v\u00f3 mened\u00e9ket ny\u00fajt\u00f3 kert, a megzabol\u00e1zott term\u00e9szet szent ligete, ideje a beteljes\u00fcl\u00e9s rem\u00e9ny\u00e9t hordoz\u00f3 \u201cszent tavasz\u201d.<\/p>\n\n\n\n A Melank\u00f3lia<\/em> alapk\u00e9rd\u00e9se, az asszonyi term\u00e9szet ambivalenci\u00e1ja, b\u0171n\u00f6s \u00e9rz\u00e9kis\u00e9g \u00e9s szent tisztas\u00e1g k\u00f6z\u00f6tt fesz\u00fcl\u0151 kett\u0151ss\u00e9ge ett\u0151l kezdve \u00e9lete v\u00e9g\u00e9ig foglalkoztatta a fest\u0151t. Alighogy sz\u00e9tdarabolta els\u0151 szimbolista kompoz\u00edci\u00f3j\u00e1t, m\u00e1ris \u00fajabb m\u0171be kezdett. Ez\u00fattal a kereszt\u00e9ny ikonogr\u00e1fi\u00e1ban oly gyakran \u00e1br\u00e1zolt M\u00e1ria Magdoln\u00e1t festette meg. Modellje ugyanaz a nagyb\u00e1nyai \u201cvereshaj\u00fa, piszeorr\u00fa, nevet\u0151szem\u0171 szem\u00e9rmetlens\u00e9g\u201d, Elv\u00edra volt, aki kor\u00e1bban a Melank\u00f3lia<\/em> aktj\u00e1hoz oly kih\u00edv\u00f3an p\u00f3zolt. A M\u00e1ria Magdolna <\/em>imm\u00e1r biblikus kontextusban tette fel a Cs\u00f3kot olyannyira foglalkoztat\u00f3 b\u0171n \u00e9s \u00e1rtatlans\u00e1g, \u00e9rz\u00e9kis\u00e9g \u00e9s lemond\u00e1s fogalomp\u00e1rjaiban megtestes\u00fcl\u0151 mor\u00e1lis ellent\u00e9teket. A prostitu\u00e1ltb\u00f3l J\u00e9zus k\u00f6vet\u0151j\u00e9v\u00e9 megt\u00e9rt Magdolna alakja egyes\u00edtette a het\u00e9ra \u00e9s a szent von\u00e1sait, Cs\u00f3k festm\u00e9ny\u00e9n pedig ism\u00e9t a testis\u00e9g gy\u0151zedelmeskedett az aszk\u00e9zis felett. A m\u00e1sodik, 1898-as nagyb\u00e1nyai ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son bemutatott m\u0171 leplezetlen erotik\u00e1ja kisebb felh\u00e1borod\u00e1st keltett, kritikusai egyet\u00e9rtettek abban, hogy noha a k\u00e9p Cs\u00f3k eddigi legszebben megfestett aktja, a m\u0171 oly m\u00e9rt\u00e9kben \u00e9rz\u00e9ki, hogy alkalmatlan vall\u00e1sos gondolatok \u00e9breszt\u00e9s\u00e9re.<\/p>\n\n\n\n 1899-ben ism\u00e9t \u00f6sszetett, szimbolista kompoz\u00edci\u00f3ba fogott, amely t\u00fall\u00e9pve az egy\u00e9n v\u00edv\u00f3d\u00e1s\u00e1n, imm\u00e1r a pog\u00e1ny \u00e9s kereszt\u00e9ny kult\u00fara harc\u00e1t \u00e1ll\u00edtotta k\u00f6z\u00e9ppontba. A Diadalmas Krisztus <\/em>(m\u00e1sk\u00e9nt: Szabad\u00edts meg a gonoszt\u00f3l<\/em>)c\u00edmen bemutatott k\u00e9p\u00e9t Cs\u00f3k a kritika hat\u00e1s\u00e1ra ism\u00e9t megsemmis\u00edtette. Fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9r\u0151l csak az eredetit\u0151l n\u00e9mik\u00e9pp elt\u00e9r\u0151 v\u00e1zlata \u00e9s az egykor\u00fa le\u00edr\u00e1sok t\u00e1j\u00e9koztatnak. \u201cAnnyit kiss\u00e9 hom\u00e1lyos szimbolizmusa is el\u00e1rul, hogy az \u00faj istens\u00e9g diadalmaskodik a r\u00e9gi istenek felett. Tengerrel a h\u00e1tt\u00e9rben \u00e1ll el\u0151l V\u00e9nusz mer\u00e9szen, cs\u00e1b\u00edt\u00f3n leplezve le b\u00e1jait, hogy ezzel h\u00f3d\u00edtsa mag\u00e1hoz vagy megtartsa a t\u00f6meget, de a leveg\u0151\u00e9gben megjelenik a keresztre fesz\u00edtett Megv\u00e1lt\u00f3, s a n\u00e9p fel\u00e9je fordul, \u0151t im\u00e1dja\u201d \u2013 foglalja \u00f6ssze a k\u00e9pen l\u00e1tottakat a Haz\u00e1nk <\/em>t\u00e1rlatismertet\u0151je.[6]<\/a> Kompoz\u00edci\u00f3j\u00e1n Cs\u00f3k a pog\u00e1nys\u00e1g \u00e9s kereszt\u00e9nys\u00e9g vil\u00e1grendj\u00e9t ism\u00e9t a test fel\u0151l k\u00f6zel\u00edtve \u00fctk\u00f6ztette, egyik oldalon az aszk\u00e9zist k\u00f6vetel\u0151 Krisztussal, m\u00e1sikon a test felszabad\u00edt\u00e1s\u00e1t hirdet\u0151 V\u00e9nusszal.<\/p>\n\n\n\n Ezekkel a filozof\u00e1l\u00f3, szimbolista k\u00eds\u00e9rletekkel Cs\u00f3k olyan ter\u00fcletre t\u00e9vedt, ami idegen volt val\u00f3di habitus\u00e1t\u00f3l. Az \u00f6sszegz\u0151, nagy m\u0171 k\u00eds\u00e9rt\u0151 szellemk\u00e9pe csak k\u00ednkeservesen volt \u00f6sszeegyeztethet\u0151 az \u00faj fest\u00e9szeti t\u00f6rekv\u00e9sek k\u00f6zvetlen, szem\u00e9lyes l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dj\u00e1val. A sorozatos kudarcoknak annyi hozad\u00e9ka m\u00e9gis volt, hogy radik\u00e1lis v\u00e1lt\u00e1st s\u00fcrgettek. Az \u00fatkeres\u00e9s \u2013 vagy saj\u00e1t szavaival a K\u00e1osz \u2013 \u00e9vei alatt Cs\u00f3k itthon pr\u00f3b\u00e1lt szerencs\u00e9t, idej\u00e9t megosztva a sz\u00fcl\u0151i h\u00e1z, Pest \u00e9s Nagyb\u00e1nya k\u00f6z\u00f6tt. Ekkor tal\u00e1lt r\u00e1 \u00e9lete legnagyobb \u2013 \u00e9s egyed\u00fcli \u2013 szerelm\u00e9re, Nagy J\u00fali\u00e1ra. Vele egy\u00fctt k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt 1902 v\u00e9g\u00e9n P\u00e1rizsba. Az itt elt\u00f6lt\u00f6tt h\u00e9t esztend\u0151t eml\u00e9kirataiban \u00e9lete legboldogabb id\u0151szakak\u00e9nt emlegette: \u201eRagyog\u00f3 \u00e9s harmonikus. Ilyen lehetett az \u00f3testamentum h\u00e9t k\u00f6v\u00e9r esztend\u0151je. A vil\u00e1g kult\u00fark\u00f6zpontj\u00e1ban \u00e9lhettem. H\u00e1zas\u00e9letem a legide\u00e1lisabb, bar\u00e1taim a legh\u0171s\u00e9gesebbek. Lelkem felfriss\u00fclhetett a nagyszer\u0171 impresszi\u00f3kon, melyeket csak P\u00e1ris \u00e9s k\u00f6rny\u00e9ke ny\u00fajthat egyed\u00fcl a vil\u00e1gon \u00e9s ami a f\u0151, anyagi gondokt\u00f3l mentesen ford\u00edthattam minden energi\u00e1mat olyan k\u00e9pek fest\u00e9s\u00e9re, melyek egy\u00e9nis\u00e9gemmel teljes \u00f6sszhangban \u00e1llottak.\u201d[7]<\/a><\/p>\n\n\n\n Val\u00f3ban, a p\u00e1rizsi \u00e9vek Cs\u00f3k fest\u0151ileg leggazdagabb id\u0151szaka volt. Felhagyott a monument\u00e1lis kompoz\u00edci\u00f3kkal, hogy helyett\u00fck k\u00f6zvetlen k\u00f6rnyezet\u00e9b\u0151l mer\u00edtsen inspir\u00e1ci\u00f3kat. \u00daj k\u00e9pei h\u00e9tk\u00f6znapi t\u00e9m\u00e1khoz kapcsol\u00f3dtak, mind t\u00f6bb n\u00e9p\u00e9letk\u00e9pet, zs\u00e1nerjelenetet \u00e9s portr\u00e9t festett. Az imm\u00e1r m\u00fazeumi m\u0171v\u00e9szett\u00e9 v\u00e1lt francia impresszionist\u00e1k k\u00f6zvetlen megismer\u00e9se st\u00edlus\u00e1t felszabad\u00edtotta, fest\u0151ileg oldottabb\u00e1, ecsetkezel\u00e9s\u00e9t k\u00f6nnyedebb\u00e9, sz\u00ednvil\u00e1g\u00e1t der\u0171sebb\u00e9 tette.<\/p>\n\n\n\n \u00daj k\u00e9pei k\u00f6z\u00f6tt nagy fontos szerepet legf\u0151bb m\u00fazs\u00e1ja, feles\u00e9ge. Az ekkor alig h\u00fasz \u00e9ves l\u00e1nyt a fest\u0151 egy v\u00e9letlen tal\u00e1lkoz\u00e1snak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en m\u00e9g a R\u00f3mai-f\u00fcrd\u0151n\u00e9l ismerte meg. J\u00falia annak ellen\u00e9re k\u00f6vette a fest\u0151t P\u00e1rizsba, hogy rangon aluli h\u00e1zass\u00e1g\u00e1t (apja a Schlick-gy\u00e1r f\u0151m\u00e9rn\u00f6ke volt) csal\u00e1dja nem t\u00e1mogatta. R\u00f3la festett portr\u00e9in Cs\u00f3k \u0151t t\u00f6bbnyire a \u201eparisienne\u201d, a modern p\u00e1rizsi n\u0151 szerep\u00e9ben \u00f6r\u00f6k\u00edtette meg, eleg\u00e1ns, \u00f6ntudatos sz\u00e9ps\u00e9gk\u00e9nt. Bo\u00e1kba burkol\u00f3z\u00f3, sz\u00e9les karim\u00e1j\u00fa kalapok m\u00f6g\u00e9 rejt\u0151z\u0151, ny\u00fal\u00e1nk alakja n\u00e9hol tavasz-istenn\u0151, m\u00e1sutt b\u00e1lkir\u00e1lyn\u0151 szerep\u00e9ben jelent meg, megint m\u00e1sutt az otthon csendj\u00e9ben \u00fclve. Arcvon\u00e1sai kapcsolatuk kezdet\u00e9t\u0151l Cs\u00f3k szinte valamennyi n\u0151alakj\u00e1n visszat\u00e9rtek, legyenek b\u00e1r sok\u00e1c l\u00e1nyok, holland polg\u00e1rasszonyok vagy \u00e9rz\u00e9ki aktok, domin\u00e1ns v\u00f6r\u00f6s ajkuk, \u00e1that\u00f3 tekintet\u00fck sz\u00fcntelen a kor\u00e1n elhunyt hitves von\u00e1sait id\u00e9zte meg.<\/p>\n\n\n\n A mag\u00e1n\u00e9leti boldogs\u00e1g \u00e9s P\u00e1rizs ihlet\u0151 k\u00f6zege egy\u00fcttesen k\u00f6zrej\u00e1tszottak Cs\u00f3k fest\u00e9szet\u00e9nek gy\u00f6keres meg\u00fajul\u00e1s\u00e1ban. A fordulat legszebb, leg\u00e9kesebb bizony\u00edt\u00e9ka a M\u0171teremsarok<\/em> volt, amit Cs\u00f3k maga is p\u00e1rizsi \u00e9veinek f\u0151m\u0171vek\u00e9nt tartott sz\u00e1mon. Ezen visszat\u00e9rt az \u00fatkeres\u0151 \u00e9vek vez\u00e9rt\u00e9m\u00e1j\u00e1hoz, a n\u0151i akthoz, \u00e1m leh\u00e1ntott r\u00f3la minden szimbolista p\u00f3zt \u00e9s mesterk\u00e9lt filoz\u00f3fi\u00e1t. \u00d6sszegz\u0151 alkot\u00e1s l\u00e9v\u00e9n e m\u0171ve is \u00f6sszetett gondolatilag, \u00e1m m\u00f6g\u00f6ttes jelent\u00e9sr\u00e9tegeit mag\u00e1b\u00f3l a fest\u0151i t\u00e1rgyb\u00f3l, az optikai l\u00e1tv\u00e1ny gy\u00f6ny\u00f6r\u0171s\u00e9g\u00e9b\u0151l bontja ki. Az akt domin\u00e1ns jelenl\u00e9te ellen\u00e9re a kompoz\u00edci\u00f3 l\u00e9nyeg\u00e9t tekintve \u00f6narck\u00e9p. Egy negyven \u00e9ves f\u00e9rfi sz\u00e1mvet\u00e9se, egy \u00e9lete del\u00e9n \u00e1ll\u00f3 m\u0171v\u00e9sz ars poetic\u00e1ja. A fest\u0151 maga csak t\u00fck\u00f6rk\u00e9pe \u00e1ltal van jelen a k\u00e9p ter\u00e9ben, ez\u00e1ltal is utalva a k\u00e9pteremt\u00e9s illuzionisztikus, mimetikus karakter\u00e9re. Megfigyel\u00e9s\u00e9nek t\u00e1rgya, a n\u0151i akt ilyen form\u00e1n az alkot\u00f3 attrib\u00fatuma, fest\u0151i karakter\u00e9nek megszem\u00e9lyes\u00edt\u00e9se, maga a testet \u00f6lt\u00f6tt sz\u00e9ps\u00e9g. Az \u00e1gyat f\u00e9lig eltakar\u00f3 f\u00fcgg\u00f6ny a kereszt\u00e9ny ikonogr\u00e1fia j\u00f3l ismert eleme, a beavat\u00e1s szimb\u00f3luma, a n\u00e9z\u0151 el\u0151tt felt\u00e1rul\u00f3 titok jelk\u00e9pe. Az alkot\u00f3 \u00e9s alkot\u00e1sa a k\u00e9pt\u00e9r k\u00e9t fel\u00e9ben, a val\u00f3s\u00e1g k\u00e9t szintj\u00e9n jelenik meg, egy\u00e9rtelm\u0171v\u00e9 t\u00e9ve, hogy a M\u0171teremsarok<\/em> csak els\u0151 olvasatban m\u0171termi zs\u00e1ner, val\u00f3di t\u00e1rgya maga a fest\u0151i teremt\u00e9s aktusa. \u00d6sszetett kompoz\u00edci\u00f3j\u00e1t, az akt virtu\u00f3z megfest\u00e9s\u00e9t tekintve pedig val\u00f3di \u201emesterremek\u201d, azaz a fest\u0151 teljes tud\u00e1st\u00e1r\u00e1nak reprezentat\u00edv bemutat\u00f3ja. Rendk\u00edv\u00fcli kvalit\u00e1s\u00e1t m\u00e9g kort\u00e1rs kolleg\u00e1i is elismert\u00e9k. Egy alkalommal Kernstock K\u00e1roly ekk\u00e9pp elm\u00e9lkedett a Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum \u00e1lland\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n \u00e9kesked\u0151 M\u0171teremsarok<\/em> el\u0151tt: \u201eUgyancsak j\u00f3l mehet a sora P\u00e1risban Cs\u00f3k Pist\u00e1nak. Egy\u00edzben, m\u00e9g miel\u0151tt P\u00e1risba ment, egy nem valami t\u00fals\u00e1gosan siker\u00fclt k\u00e9pe el\u0151tt azt mondta, csakis akkor tud festeni, ha sok p\u00e9nzt \u00e9rez a zseb\u00e9ben. Ha ezt a k\u00e9pet n\u00e9zem, azt kell hinnem, milliomos.\u201d[8]<\/a><\/p>\n\n\n\n A k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vben festett Th\u00e1m\u00e1r<\/em> l\u00e1tsz\u00f3lag puszt\u00e1n egy remekbeszabott m\u0171termi akttanulm\u00e1ny. \u00d3sz\u00f6vets\u00e9gi eredet\u00e9re csup\u00e1n c\u00edmad\u00e1sa utal: S\u00e1muel k\u00f6nyve szerint Th\u00e1m\u00e1rt, D\u00e1vid kir\u00e1ly l\u00e1ny\u00e1t f\u00e9ltestv\u00e9re, Amnon orvul t\u0151rbe csalva meggyal\u00e1zta, majd sors\u00e1ra hagyta. A h\u00fag\u00e1n elk\u00f6vezett gyal\u00e1zatott a l\u00e1ny testv\u00e9rb\u00e1tyja, Absalom megbosszulta, \u00e9s meg\u00f6lette az er\u0151szaktev\u0151t (2S\u00e1m.13). A bibliai h\u00e1tt\u00e9r \u00fajabb, mor\u00e1lis jelent\u00e9sr\u00e9tegekkel b\u0151v\u00edti a l\u00e1tv\u00e1nyt, hiszen a hamvas sz\u00e9ps\u00e9g kih\u00edv\u00f3 \u00e9rz\u00e9kis\u00e9ge a t\u00f6rt\u00e9net tudat\u00e1ban csup\u00e1n l\u00e1tszat, val\u00f3j\u00e1ban b\u0171n, bossz\u00fa \u00e9s er\u0151szak balj\u00f3s forr\u00e1sa. Ehhez igazodva Cs\u00f3k modellj\u00e9t tudatosan az orientalista fest\u00e9szetben gyakori p\u00f3zba, a h\u00e1remh\u00f6lgyek, odaliszk\u00e1k egyszerre kih\u00edv\u00f3 \u00e9s szem\u00e9rmes testtart\u00e1s\u00e1ban \u00e1br\u00e1zolta. Tal\u00e1n e k\u00e9t\u00e9rtelm\u0171 erotik\u00e1nak is k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, hogy a Th\u00e1m\u00e1r <\/em>Cs\u00f3k legt\u00f6bbsz\u00f6r \u00fajrafestett aktkompoz\u00edci\u00f3ja lett, elt\u00e9r\u0151 sz\u00ednvil\u00e1gban, ecsetkezel\u00e9ssel megform\u00e1lt v\u00e1ltozatai \u00fagy viszonyulnak egym\u00e1shoz, mint egyazon dallamra k\u00f6lt\u00f6tt zenei vari\u00e1ci\u00f3k.<\/p>\n\n\n\n Utols\u00f3 p\u00e1rizsi \u00e9veiben Cs\u00f3k visszat\u00e9rt a \u201ev\u00e9gzetes n\u0151\u201d szimbolista t\u00e9m\u00e1j\u00e1hoz. A P\u00e1rizsban kidolgozott V\u00e1mp\u00edrok<\/em>raminden bizonnyal hat\u00e1ssal volt a v\u00e1mp\u00edr-divat \u00fajabb hull\u00e1ma. Ennek elind\u00edt\u00f3ja a m\u0171faj mai napig legh\u00edresebb darabja, Bram Stoker 1897-ben megjelent Drakula<\/em> c\u00edm\u0171 reg\u00e9nye. A n\u0151i v\u00e1mp\u00edrok megjelen\u00e9s\u00e9vel a m\u00edtosz mindink\u00e1bb erotikus t\u00f6lt\u00e9st nyert, majd a sz\u00e1zadfordul\u00f3 irodalm\u00e1ban mint a f\u00e9rfi-n\u0151 kapcsolat, a szexu\u00e1lis birtokbav\u00e9tel, a f\u00e9rfi \u00e9leterej\u00e9t kiszipolyoz\u00f3 n\u0151 leleplez\u0151 szimb\u00f3lumak\u00e9nt kapott \u00faj jelent\u00e9st. Cs\u00f3k 1907-ben elk\u00e9sz\u00fclt kompoz\u00edci\u00f3j\u00e1n vir\u00e1gz\u00f3 tavaszi t\u00e1jban hat ruh\u00e1tlan n\u0151 \u00f6vezi az \u00e1ldozatot, egyik\u00fck gy\u00f6ny\u00f6rt\u0151l megittasulva tekint ki a n\u00e9z\u0151re, m\u00edg a t\u00f6bbiek moh\u00f3 k\u00e9jv\u00e1ggyal figyelik hal\u00e1los cs\u00f3kkal a f\u00e9rfi nyak\u00e1ra borul\u00f3 t\u00e1rsn\u0151j\u00fcket. Festm\u00e9nye mell\u0151zi a t\u00e9m\u00e1ra jellemz\u0151 s\u00f6t\u00e9t misztikumot, \u00e9rz\u00e9ki n\u0151i aktjai vir\u00e1gz\u00f3 tavaszi t\u00e1jban, szikr\u00e1z\u00f3 naps\u00fct\u00e9sben k\u00e9jelegnek. Hal\u00e1los gy\u00f6ny\u00f6rre szomjaz\u00f3 test\u00fck t\u00e1vol \u00e1ll az akad\u00e9miai aktok hib\u00e1tlan, h\u0171v\u00f6s sz\u00e9ps\u00e9g\u00e9t\u0151l, eg\u00e9szs\u00e9ges \u00e9leterej\u00fck Eros diadal\u00e1t hirdeti Thanatos f\u00f6l\u00f6tt. Az egykor\u00fa kritika \u00e9pp e sz\u00e9ps\u00e9gt\u0151l \u00e9s ifj\u00fas\u00e1gt\u00f3l megittasult hal\u00e1lerotik\u00e1t emelte ki a festm\u00e9nyr\u0151l sz\u00f3lva. \u201cSz\u00e9p form\u00e1kkal nyugtalans\u00e1got tud \u00e9breszteni, ragyog\u00f3 \u00e9s tiszta t\u00f3nusokkal l\u00e1zas \u00e9jjelek \u00e1rul\u00e1sainak gondolatait kelti fel, ifj\u00fas\u00e1g \u00e9s sz\u00e9ps\u00e9g \u00e1ltal pedig a hal\u00e1lra eml\u00e9keztet\u201d \u2013 m\u00e9ltatta a m\u0171vet p\u00e1rizsi bemutat\u00f3j\u00e1t k\u00f6vet\u0151en Ars\u00e9ne Alexander.[9]<\/a><\/p>\n\n\n\n Az 1910 k\u00f6r\u00fcl kidolgozott Nirv\u00e1na<\/em> mindazt \u00f6sszegezte, amit Cs\u00f3k a testis\u00e9gr\u0151l, szenved\u00e9lyr\u0151l fest\u0151ileg kifejezhet\u0151nek v\u00e9lt. Jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t mi sem bizony\u00edtja jobban, minthogy e nagy m\u00e9ret\u0171 (ma rossz \u00e1llapotban, rakt\u00e1rban hever\u0151) v\u00e1szn\u00e1n a fest\u0151 m\u00e9g csaknem f\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zadon \u00e1t, \u00e9lete v\u00e9g\u00e9ig dolgozott. Egyik lehets\u00e9ges olvasata szerint a medit\u00e1l\u00f3 Buddh\u00e1t \u00f6vez\u0151 aktok h\u00f6mp\u00f6lyg\u0151 sora \u00e9rtelmezhet\u0151 \u00fagy, mint az \u00e9rz\u00e9ki testis\u00e9gr\u0151l lemond\u00f3 keleti buddhizmus \u00e9s a testi gy\u00f6ny\u00f6r\u00f6ket hajszol\u00f3 nyugati kult\u00fara \u00f6ssze\u00fctk\u00f6z\u00e9se. A buddhizmus vall\u00e1si tanai fel\u0151l k\u00f6zel\u00edtve Cs\u00f3k a Nirv\u00e1n\u00e1<\/em>ban a megv\u00e1lt\u00e1s misztikus \u00fatj\u00e1t rajzolja meg. Az elm\u00e9lked\u0151 tart\u00e1sban \u00fcl\u0151 Gautama Buddha k\u00f6r\u00fcl kering\u0151 aktok a Nirv\u00e1na fel\u00e9 vezet\u0151 \u201cnyolcszoros \u00f6sv\u00e9nyt\u201d, a \u201cnyolcas utat\u201d jelk\u00e9pezik. A gondolkod\u00f3 aggasty\u00e1nt\u00f3l indulva testtart\u00e1saik laz\u00e1n p\u00e1ros\u00edthat\u00f3k a buddhista er\u00e9nyekkel (helyes gondolkod\u00e1s, besz\u00e9d, cselekv\u00e9s, \u00e9let, t\u00f6rekv\u00e9s, vizsg\u00e1l\u00f3d\u00e1s, elm\u00e9lyed\u00e9s, megszabadul\u00e1s). Jobb sz\u00e9len az \u00f6r\u00f6k k\u00f6rforg\u00e1sb\u00f3l kit\u00f6rt n\u0151alak m\u00e1r a megv\u00e1lt\u00e1s, azaz a Nirv\u00e1na birodalm\u00e1ba l\u00e9pett. Alakja a szellemi vil\u00e1goss\u00e1got \u00e9s b\u00f6lcsess\u00e9get jelk\u00e9pez\u0151 l\u00f3tuszvir\u00e1gon pihen. Kez\u00e9ben a buddhizmus szent gy\u00fcm\u00f6lcs\u00e9t, az egyet\u00e9rt\u00e9st \u00e9s egys\u00e9get szimboliz\u00e1l\u00f3 gr\u00e1n\u00e1talm\u00e1t tart. Vele \u00e1tellenben a f\u00e9rfikar \u00f6lel\u00e9s\u00e9re s\u00f3v\u00e1rg\u00f3 asszony kez\u00e9ben ugyanez a gr\u00e1n\u00e1talma m\u00e9g az \u00e9rz\u00e9ki v\u00e1gyak \u00e9s a term\u00e9kenys\u00e9g jelk\u00e9pe. A Nirv\u00e1na<\/em> mer\u00e9sz erotik\u00e1ja a v\u00e1zlatokon eredeti fest\u0151i megold\u00e1sok sor\u00e1val p\u00e1rosult, jelezve, hogy Cs\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra e monument\u00e1lis m\u0171 egyfajta k\u00eds\u00e9rletet jelentett az akad\u00e9mikus hagyom\u00e1nyokt\u00f3l f\u00fcggetlen, modern akt\u00e1br\u00e1zol\u00e1s, korszer\u0171 testk\u00e9p megalkot\u00e1s\u00e1ra.<\/p>\n\n\n\n A mag\u00e1n\u00e9leti harm\u00f3nia mellett v\u00e9lhet\u0151en a \u00fczleti megfontol\u00e1sok is szerepet j\u00e1tszottak abban, hogy a sz\u00e1zadfordul\u00f3t\u00f3l mindnagyobb teret nyert Cs\u00f3k fest\u00e9szet\u00e9ben az \u00e9letk\u00e9p, ez az eredend\u0151en k\u00f6nnyed, k\u00f6zkedvelt m\u0171faj. A k\u00e9pt\u00edpus els\u0151 felbukkan\u00e1s\u00e1t visszaeml\u00e9kez\u00e9seiben a fest\u0151 a puszta p\u00e9nzhi\u00e1nnyal magyar\u00e1zta. \u201eMoloch cs\u00e1b\u00edt\u00e1sa\u201d \u00e9s a B\u00e1thory Erzs\u00e9bet<\/em> kudarca egyar\u00e1nt k\u00f6zrej\u00e1tszott abban, hogy 1896-ban miniat\u0171r, holland zs\u00e1ner fest\u00e9s\u00e9be kezdett, azt rem\u00e9lve, hogy az amerikai gy\u0171jt\u0151k k\u00f6r\u00e9ben oly keresett k\u00e9pt\u00edpus garant\u00e1lja majd meg\u00e9lhet\u00e9s\u00e9t. Ebb\u0151l az igyekezetb\u0151l sz\u00fcletett a Dolce far niente<\/em> (\u00c9des semmittev\u00e9s) b\u00e1jos kicsiny \u00e9letk\u00e9pe. Kivitel\u00e9nek gondos apr\u00f3l\u00e9koss\u00e1ga a virtuozit\u00e1s benyom\u00e1s\u00e1t kelthette a m\u0171v\u00e9szeti k\u00e9rd\u00e9sekben kev\u00e9ss\u00e9 j\u00e1ratos n\u00e9z\u0151ben. Kidolgoz\u00e1sa mellett klasszikus mestereket id\u00e9zett a 17. sz\u00e1zadi holland mint\u00e1k alapj\u00e1n be\u00e1ll\u00edtott b\u00e1jos h\u00f6lgy \u00e9s k\u00f6rnyezete is. Noha a m\u0171kritikusok \u00e9rtetlen\u00fcl \u00e9s fanyalogva fogadt\u00e1k e t\u00falzottan is k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gbar\u00e1t m\u0171vet, a k\u00e9pt\u00edpus m\u00e9gis telital\u00e1latnak bizonyult, amit mi sem bizony\u00edt jobban ann\u00e1l, hogy \u00e9lete v\u00e9g\u00e9ig festette holland-t\u00edpus\u00fa, \u201ea l\u00e1 Mi\u00e9ris\u201d zs\u00e1nereit. Cs\u00f3k kiv\u00e1l\u00f3 \u00e9rz\u00e9kkel \u00e9lesztette \u00fajra azt az eszm\u00e9nyi polg\u00e1ri milli\u0151t, ami Vermeer van Delft vagy Pieter de Hooch k\u00e9pei nyom\u00e1n v\u00e1lt ismertt\u00e9. Jellegzetes pr\u00e9mes kab\u00e1tk\u00e1ba \u00f6lt\u00f6ztetett n\u0151i ide\u00e1lk\u00e9pm\u00e1sai gondtalan semmittev\u00e9sben \u00e9lvezt\u00e9k saj\u00e1t ifj\u00fas\u00e1gukat \u00e9s a probl\u00e9mamentes j\u00f3l\u00e9t adom\u00e1nyait. Val\u00f3di \u201eb\u00fatork\u00e9pek\u201d voltak ezek, amelyek hivat\u00e1sa nem volt egy\u00e9b, mint n\u00e9mi der\u0171t \u00e9s optimizmust csemp\u00e9szni k\u00f6rnyezet\u00fckbe. Az 1902-ben festett Reggelin\u00e9l<\/em> a sorozat ritka p\u00e9ld\u00e1jak\u00e9nt m\u00e9gis \u201ekikacsintott\u201d a n\u00e9z\u0151re, id\u00e9z\u0151jelbe helyezve a polg\u00e1ri idillt. Azzal a gesztussal ugyanis, hogy Cs\u00f3k a reggeliz\u0151 h\u00f6lgy m\u00f6g\u00e9 saj\u00e1t Pinturicchio-m\u00e1solat\u00e1nak v\u00e1szn\u00e1t helyezte, egy\u00e9rtelm\u0171v\u00e9 tette, hogy a l\u00e1tv\u00e1ny nem egy\u00e9b, mint koszt\u00fcm\u00f6s j\u00e1t\u00e9k, boh\u00e9m jelmezekb\u0151l \u00e9s d\u00edszletekb\u0151l konstru\u00e1lt fest\u0151i szemf\u00e9nyveszt\u00e9s.<\/p>\n\n\n\n Hasonl\u00f3 eszm\u00e9nyek keres\u00e9se \u00f6szt\u00f6n\u00f6zte Cs\u00f3k \u00fajabb n\u00e9p\u00e9letk\u00e9peit, amelyek \u2013 minden etnogr\u00e1fiai hiteless\u00e9g\u00fck ellen\u00e9re is \u2013 v\u00e9gs\u0151 soron egy \u00e1rk\u00e1dikus idill vil\u00e1g\u00e1t vitt\u00e9k v\u00e1szonra. Nagy siker\u0171, korai naturalista n\u00e9p\u00e9letk\u00e9pei ut\u00e1n a sz\u00e1zadel\u0151n fordult ism\u00e9t figyelme e t\u00e1rgy fel\u00e9. Kezdetben az Alf\u00f6ld\u00f6n, a magyar n\u00e9pkaraktert kutat\u00f3k kedvelt vid\u00e9k\u00e9n kereste mot\u00edvumait. A bugaci p\u00e1sztorok sz\u00f3tlan habitusa, purit\u00e1n t\u00e1rgykult\u00far\u00e1ja ut\u00e1n Cs\u00f3k a Duna d\u00e9li foly\u00e1s\u00e1n\u00e1l, Tolna \u00e9s Baranya vid\u00e9k\u00e9n tal\u00e1lt r\u00e1 arra a n\u00e9pcsoportra, amelyek \u00fajabb n\u00e9pi zs\u00e1nereinek remekbeszabott sor\u00e1t ihlett\u00e9k. A horv\u00e1t etnikumhoz tartoz\u00f3 sok\u00e1cok archaikus l\u00e9tform\u00e1ja, kiv\u00e9telesen pazar, sz\u00ednes \u00f6lt\u00f6zete leny\u0171g\u00f6zte Cs\u00f3kot, aki benn\u00fck sz\u00ednpomp\u00e1s fest\u0151i mot\u00edvumra lelt. A Pallas Nagylexikon\u00e1nak le\u00edr\u00e1sa pontosan t\u00fckr\u00f6zi, mik\u00e9nt l\u00e1tt\u00e1k a fest\u0151 kort\u00e1rsai a sok\u00e1cokat: \u201eRuh\u00e1zatuk tal\u00e1n az eg\u00e9sz orsz\u00e1gban a legfelt\u0171n\u0151bb, a \u00abmagyarorsz\u00e1gi indusok\u00bb elnevez\u00e9s joggal illeti meg \u0151ket. [\u2026] Az asszonyi ruh\u00e1zat f\u0151 alkot\u00f3 r\u00e9szei: a fejre h\u00fazott kapica, a v\u00e1llt\u00f3l a f\u00f6ldig \u00e9r\u0151, der\u00e9kben \u00f6vbe fogott red\u0151s ing, n\u00e9hol keresztbe k\u00f6t\u00f6tt selyem melling, amihez a le\u00e1nyokn\u00e1l m\u00e9g az ezernyi m\u0171vir\u00e1gb\u00f3l, arany- \u00e9s sz\u00f6vetcsipk\u00e9b\u0151l \u00e1ll\u00f3 fejd\u00edsz, tov\u00e1bb\u00e1 a nyakra akasztott, v\u00e9get-hosszat nem \u00e9r\u0151 \u00fcveggy\u00f6ngysor j\u00e1rul; a l\u00e1bon az ismeretes himz\u00e9ses szerb papucsot viselik.\u201d<\/p>\n\n\n\n Els\u0151 sok\u00e1c-t\u00e1rgy\u00fa k\u00e9peit Cs\u00f3k \u00d6cs\u00e9nyben 1902 nyar\u00e1n festette, de a mot\u00edvum m\u00e9g \u00e9vekig visszacsalogatta a vid\u00e9kre. P\u00e1rizsi \u00e9vei alatt a nyarakat rendszeresen a S\u00e1rk\u00f6zben t\u00f6lt\u00f6tte, de festett Moh\u00e1cson, Nagybodoly\u00e1n \u00e9s Dar\u00e1zson is. Kezdeti kompoz\u00edci\u00f3i viseletettanulm\u00e1nyok voltak, majd ezeket k\u00f6vett\u00e9k az olyan t\u00f6bb alakos \u00e9letk\u00e9pek, mint az \u00d6cs\u00e9nyi keresztel\u0151<\/em> (1902) vagy a M\u00e9zev\u0151k <\/em>(1903). \u00c1m ezekr\u0151l k\u00e9s\u0151bb maga Cs\u00f3k is kritikusan nyilatkozott: \u201cFestett n\u00e9prajz. A lelket eltakarta a sok selyemruha.\u201d Az \u00e1tt\u00f6r\u00e9st az 1907-es esztend\u0151 hozta meg, mikor megsz\u00fclettek els\u0151 olyan kompoz\u00edci\u00f3i, amelyek sikeresen \u00f6tv\u00f6zt\u00e9k a modernizmus oldott, sz\u00ednes formavil\u00e1g\u00e1t a n\u00e9prajzi mot\u00edvum eredend\u0151 sz\u00edness\u00e9g\u00e9vel. K\u00e9pei tov\u00e1bbra is egyfajta \u00e1rk\u00e1dikus idillk\u00e9nt t\u00fckr\u00f6zt\u00e9k a sok\u00e1cok mindennapjait, modelljei kiz\u00e1r\u00f3lag sz\u00e9ps\u00e9ges fiatal l\u00e1nyok voltak, akik t\u00f6bbnyire \u00e9des semmittev\u00e9sben s\u00fcppedtek bele a d\u00e9lvid\u00e9k buja veget\u00e1ci\u00f3j\u00e1ba. Cs\u00f3k sok\u00e1c-ut\u00f3pi\u00e1j\u00e1t hasonl\u00f3 eszm\u00e9nyek ihlett\u00e9k, amelyek Gauguin tahiti vagy Matisse alg\u00edri fantazmag\u00f3ri\u00e1it. A R\u00f3zsasz\u00edn malom <\/em>cifra ruh\u00e1s le\u00e1nyainak archaikus der\u0171je eg\u00e9sz m\u00e1s t\u00f6rt\u00e9neti dimenzi\u00f3ban bontakozik ki, mint a m\u00f6g\u00f6tt\u00fck a foly\u00f3t szel\u0151 g\u0151zhaj\u00f3 \u00e9s malom ipari v\u00edvm\u00e1nyai. Az Alv\u00f3 sok\u00e1c parasztasszony<\/em>on Cs\u00f3k v\u00e9gre g\u00e1tl\u00e1sok n\u00e9lk\u00fcl h\u00f3dolhatott legf\u0151bb szenved\u00e9ly\u00e9nek a sz\u00ednnek, hiszen t\u00e1rgya csak aprop\u00f3 egy vad \u00e9s val\u00f3ban modern fest\u0151i k\u00eds\u00e9rletnek. A Sok\u00e1c temet\u00e9s (Dar\u00e1zsi temet\u0151ben) <\/em>pedig a halotti r\u00edtus helyi trad\u00edci\u00f3j\u00e1t archaikus k\u00e9pi renddel t\u00e1rs\u00edtotta. V\u00e1zlata egy\u00e9rtelm\u0171en jelezte, hogy Cs\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra az expresszionizmus fest\u0151is\u00e9ge \u00e9ppen a n\u00e9pm\u0171v\u00e9szeten kereszt\u00fcl v\u00e1lt \u00e9rtelmezhet\u0151v\u00e9. \u201cA dar\u00e1zsi temet\u0151ben\u201d nem is akar k\u00e9p lenni, csak egym\u00e1s mell\u00e9 helyezett foltok arrangement-ja; a sz\u00edn \u2013 a csupa er\u0151sen hangsulyozott lok\u00e1lis sz\u00edn \u2013 arra val\u00f3 csup\u00e1n, hogy a mindent kifejez\u0151, m\u00e9g plasztik\u00e1t is \u00e9reztet\u0151 vonal kifejez\u0151 erej\u00e9t seg\u00edtse.\u201d \u2013 helyezte el a kompoz\u00edci\u00f3t R\u00f3zsa Mikl\u00f3s a leg\u00fajabb fest\u0151i t\u00f6rekv\u00e9sek k\u00f6r\u00e9ben.[10]<\/a><\/p>\n\n\n\n Cs\u00f3k csod\u00e1latos meg\u00fajul\u00f3 k\u00e9pess\u00e9g\u00e9t jelezte, hogy fest\u00e9szete 1910 k\u00f6r\u00fcl val\u00f3di v\u00e9rfriss\u00edt\u00e9sen esett \u00e1t. Noha P\u00e1rizsban biztos meg\u00e9lhet\u00e9st ny\u00fajtottak volna sz\u00e1m\u00e1ra az egzotikus sok\u00e1c n\u00e9p\u00e9letk\u00e9pek, \u0151 m\u00e9gis ink\u00e1bb a legfiatalabb nemzed\u00e9k fest\u0151i k\u00eds\u00e9rleteire bizonyult fog\u00e9konynak. M\u00e1rffy \u00d6d\u00f6n \u00e9s F\u00fclep Lajos k\u00f6zvet\u00edt\u00e9s\u00e9vel megismerte a francia vadak t\u00f6rekv\u00e9s\u00e9t, a Mus\u00e9e du Luxembourgban Van Gogh, C\u00e9zanne \u00e9s Matisse m\u0171veit csod\u00e1lta. M\u00edg kor\u00e1bban saj\u00e1t munk\u00e1it kiz\u00e1r\u00f3lag a p\u00e1rizsi hivatalos Szalonban mutatta be, 1909-t\u0151l a modern t\u00f6rekv\u00e9sekre nyitott \u0150szi Szalon t\u00e1rlatain is ki\u00e1ll\u00edtott. Ezzel p\u00e1rhuzamosan csatlakozott a hazai moderneket egyes\u00edt\u0151 Magyar Impresszionist\u00e1k \u00e9s Naturalist\u00e1k K\u00f6r\u00e9hez (MI\u00c9NK), amelynek 1908-t\u00f3l megrendezett t\u00e1rlatain olyan jelent\u0151s n\u00e9p\u00e9letk\u00e9peit mutatatta be, mint a R\u00f3zsasz\u00edn malom<\/em>, A bodzafa alatt<\/em>, a Sok\u00e1c temet\u00e9s<\/em> vagy a Tulip\u00e1nos l\u00e1da.<\/em> E sorozat\u00e1val Cs\u00f3k alapjaiban \u00faj\u00edtotta meg a hazai n\u00e9p\u00e9letk\u00e9p hagyom\u00e1nyait, \u00fatt\u00f6r\u0151 m\u00f3don val\u00f3s\u00edtva meg a helyi trad\u00edci\u00f3 \u00e9s a nyugati \u00faj\u00edt\u00e1s \u00f6tv\u00f6zet\u00e9b\u0151l kibontakoz\u00f3 nemzeti modernizmus<\/em> programj\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n A \u201enyugati invenci\u00f3\u201d \u00e9s a \u201ekeleti trad\u00edci\u00f3\u201d legsikeresebb \u00f6tv\u00f6zet\u00e9nek a Tulip\u00e1nos l\u00e1da<\/em> bizonyult. Cs\u00f3k elbesz\u00e9l\u00e9se szerint e b\u00fatordarabot egyik vid\u00e9ki tanulm\u00e1ny\u00fatj\u00e1t k\u00f6vet\u0151en sz\u00e1ll\u00edtotta P\u00e1rizsba, ahol ekkor m\u00e1r jelent\u0151s n\u00e9prajzi gy\u0171jtem\u00e9nye volt. Miut\u00e1n letisztogatta a l\u00e1d\u00e1t, el\u0151bukkantak dekor\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak er\u0151s sz\u00ednei, mer\u00e9szen stiliz\u00e1l\u00f3 vir\u00e1gd\u00edsz\u00edt\u00e9se. Ihlet\u00e9s\u00e9re 1908-t\u00f3l festette \u201emagyar csend\u00e9let\u201d ciklus\u00e1t. A Tulip\u00e1nos l\u00e1da<\/em> radik\u00e1lisan szak\u00edtott kor\u00e1bbi n\u00e9pi zs\u00e1nereinek elbesz\u00e9l\u0151, le\u00edr\u00f3 jelleg\u00e9vel, n\u00e9h\u00e1ny t\u00e1rgy \u00e1tgondolt csoportos\u00edt\u00e1s\u00e1val m\u00e9gis eg\u00e9sz vil\u00e1gn\u00e9zetet, \u00e9rt\u00e9krendet t\u00fckr\u00f6z\u00f6tt. Tarkas\u00e1g\u00e1ba is komolys\u00e1got csemp\u00e9sz\u0151 szimmetri\u00e1ja egyik m\u00e9ltat\u00f3j\u00e1t, Malonyay Dezs\u0151t magyar falusi olt\u00e1rra eml\u00e9keztette. Legf\u0151bb fest\u0151i er\u00e9nye abb\u00f3l fakadt, hogy a n\u00e9pi d\u00edsz\u00edt\u0151m\u0171v\u00e9szet dekorat\u00edv szeml\u00e9let\u00e9t nem k\u00fcls\u0151dleges eszk\u00f6zk\u00e9nt haszn\u00e1lta, hanem saj\u00e1t k\u00e9pi rendj\u00e9re alkalmazta. \u201eOlyan \u00e9rz\u00e9ssel kell megalkotnod egy k\u00e9pet, a milyennel, mondjuk \u00f6cs\u00e9nyi Lovas \u00c9vi \u00e1ll\u00edtja \u00f6ssze az \u0151 \u00fcnnepl\u0151 k\u00f6nt\u00f6s\u00e9t! [\u2026] A hogy, t\u00f6bbnyire fekete alapon, el van osztva \u00c9vi k\u00f6nt\u00f6s\u00e9n a sok ragyog\u00f3 pomp\u00e1j\u00fa sz\u00ednfolt: \u00e9ppen \u00fagy kell v\u00e1szonra vinni , a k\u00e9pre adni annak csod\u00e1s \u00f6sszhangj\u00e1t.\u201d \u2013 \u00f6sszegezte Cs\u00f3k \u00faj fest\u0151i programj\u00e1t.[11]<\/a><\/p>\n\n\n\n A sz\u00e1zadfordul\u00f3 modernizmus\u00e1ra a n\u00e9pi d\u00edsz\u00edt\u0151m\u0171v\u00e9szet mellett igen nagy hat\u00e1ssal volt a gyermekm\u0171v\u00e9szet felfedez\u00e9se is. 1910-ben az Iparm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeumban val\u00f3di szenz\u00e1ci\u00f3t keltettek az \u00f6cs\u00e9nyi iskol\u00e1sok tarka, formai k\u00f6t\u00f6tts\u00e9gekt\u0151l mentes rajzai. E rajzok \u00fajszer\u0171 k\u00e9pi rendje a megszokott\u00f3l alapvet\u0151en elt\u00e9r\u0151 gondolkod\u00e1sm\u00f3dot t\u00fckr\u00f6z\u00f6tt. Minderre nyitottnak bizonyult Cs\u00f3k, akinek 1909 kar\u00e1csony\u00e1n P\u00e1rizsban megsz\u00fcletett l\u00e1nya, J\u00falia. A Z\u00fcz\u00fcnek bec\u00e9zett kisl\u00e1ny szinte sz\u00fclet\u00e9s\u00e9t\u0151l fogva apja legf\u0151bb m\u00fazs\u00e1ja volt. A hozz\u00e1 k\u00f6t\u0151d\u0151 k\u00e9pek id\u0151vel a 20. sz\u00e1zadi magyar fest\u00e9szet legjelent\u0151sebb gyermekportr\u00e9 ciklus\u00e1v\u00e1 v\u00e1ltak.<\/p>\n\n\n\n Az Els\u0151 s\u00e9t\u00e1<\/em>n egy\u00fctt vannak mindazok, akik Cs\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra ekkor k\u00fcl\u00f6n\u00f6s \u00e9rt\u00e9ket jelentettek: a moh\u00e1csi Duna-parton babakocsiban \u00fajsz\u00fcl\u00f6tt l\u00e1nya, oldal\u00e1n k\u00e9t \u201evil\u00e1grend\u201d sz\u00e9ps\u00e9gei, a sok\u00e1c parasztasszony \u00fcnnepi ruh\u00e1j\u00e1ban \u00e9s a fest\u0151 feles\u00e9ge divatos p\u00e1rizsi ruh\u00e1j\u00e1ban. A Z\u00fcz\u00fc a kakassal<\/em> els\u0151 pillant\u00e1sra sz\u00fcrre\u00e1lis egy\u00fcttes\u00e9t val\u00f3s\u00e1gos esem\u00e9nyek ihlett\u00e9k. Cs\u00f3k J\u00falia elbesz\u00e9l\u00e9se szerint: \u201eCoc\u00f3t h\u00fasv\u00e9ti lakom\u00e1nak v\u00e1s\u00e1rolta eredetileg a piacon any\u00e1m. Ap\u00e1mnak megtetszett a szoborsz\u00e9ps\u00e9g\u0171 \u00e1llat. Ahov\u00e1 tett\u00e9k, mozdulatlanul ott maradt. Igazi modell volt! Ha elf\u00e1radt, leengedte farktollait. Ilyenkor ap\u00e1m odany\u00falt, s megcsiklandozta ecsetj\u00e9vel, s Coc\u00f3 t\u0171rt tov\u00e1bb\u201d.[12]<\/a> A gyermekzongora mellett \u00fcl\u0151 kisl\u00e1ny \u00e9s az asztalon \u00e1ll\u00f3 kakas egy\u00fcttese felbor\u00edtja a megszokott t\u00e9r- \u00e9s ar\u00e1nyrendszert, m\u00e9reteiket nem term\u00e9szetes ar\u00e1nyok, hanem a jelent\u0151s\u00e9g szubjekt\u00edv szempontja hat\u00e1rozza meg. Ahogy a Tulip\u00e1nos<\/em> l\u00e1da<\/em> a n\u00e9pi d\u00edsz\u00edt\u0151m\u0171v\u00e9szet k\u00e9pi hagyom\u00e1nyait \u00fcltette \u00e1t a \u201egrand art\u201d eszk\u00f6zt\u00e1r\u00e1ba, \u00fagy a Z\u00fcz\u00fc \u00e9s a kakas<\/em> is a gyermeki gondolkod\u00e1s logik\u00e1j\u00e1t imit\u00e1lva \u00e9p\u00edtkezik. Hasonl\u00f3an a szem\u00e9lyes \u00e9lm\u00e9ny vagy eml\u00e9kk\u00e9p pillanatnyi impresszi\u00f3j\u00e1t form\u00e1lja k\u00e9pp\u00e9 a Z\u00fcz\u00fc kar\u00e1csonya<\/em> vagy a Z\u00fcz\u00fc t\u00e1ncol.<\/em> Egyiken a feld\u00edsz\u00edtett kar\u00e1csonyfa var\u00e1zslatos jelen\u00e9se, m\u00e1sikon a m\u0171terembels\u0151 k\u00e9pekkel zs\u00fafolt birodalma ny\u00fajt h\u00e1tteret a gyermeki j\u00e1t\u00e9knak.<\/p>\n\n\n\n Nem sokkal l\u00e1nya sz\u00fclet\u00e9s\u00e9t k\u00f6vet\u0151en Cs\u00f3k csal\u00e1dj\u00e1val egy\u00fctt v\u00e9gleg hazatelep\u00fclt, bel\u00e1tva, hogy a rem\u00e9lt meg\u00e9lhet\u00e9st \u00e9s \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl\u00e9st m\u00e9gis ink\u00e1bb a magyar m\u0171v\u00e9szeti \u00e9let k\u00edn\u00e1lja sz\u00e1m\u00e1ra. D\u00f6nt\u00e9se helyesnek bizonyult, hiszen a t\u00edzes \u00e9vek megbecs\u00fcl\u00e9st \u00e9s sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171 n\u00e9pszer\u0171s\u00e9get hozott r\u00e9sz\u00e9re, nemcsak a hazai, hanem a v\u00e1gyott nemzetk\u00f6zi sz\u00ednt\u00e9ren is. A r\u00f3mai nemzetk\u00f6zi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son k\u00e9pei k\u00fcl\u00f6n termet kaptak, a firenzei Uffizi k\u00e9pt\u00e1r felk\u00e9rte, hogy fesse meg sz\u00e1m\u00e1ra \u00f6narck\u00e9p\u00e9t, Amszterdamt\u00f3l San Francisc\u00f3ig arany\u00e9rmekkel m\u00e9lt\u00e1nyolt\u00e1k fest\u00e9szet\u00e9t. Az olyannyira \u00e1h\u00edtott hazai elismer\u00e9st 1914-es \u00f6n\u00e1ll\u00f3 t\u00e1rlata hozta meg, amelyen m\u0171v\u00e9szi p\u00e1lyafut\u00e1s\u00e1nak negyedsz\u00e1zados jubileum\u00e1t \u00fcnnepelve eddigi teljes \u00e9letm\u0171v\u00e9t reprezent\u00e1lta. A m\u0171kritika \u00e9s nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9g a teljes elismer\u00e9s hangj\u00e1n sz\u00f3lt err\u0151l az igen gazdag, v\u00e1ltozatos, \u00e9s f\u0151 m\u0171veit tekintve eur\u00f3pai sz\u00ednvonal\u00fa fest\u00e9szetr\u0151l.<\/p>\n\n\n\n \u201eHazatal\u00e1l\u00e1sa\u201d \u00faj t\u00e9m\u00e1kkal gazdag\u00edtotta fest\u00e9szet\u00e9t. A t\u00edzes \u00e9vek elej\u00e9t\u0151l mind t\u00e1gabb teret szentelt a p\u00e1rizsi \u00e9vek alatt h\u00e1tt\u00e9rbe szorult t\u00e1jfest\u00e9szetnek. Kiemelt szerepet kapott \u00faj k\u00e9pein a magyar t\u00e1j egyik jellegzetes egys\u00e9ge, az egyre n\u00e9pszer\u0171bb Balaton. A t\u00f3part ihlet\u00e9s\u00e9re val\u00f3di \u201c\u00f6r\u00f6mfest\u00e9szet\u201d bontakozott ki, amelyben Cs\u00f3k szabadon \u00e9rv\u00e9nyes\u00edthette eredend\u0151en impresszionista v\u00e9n\u00e1j\u00e1t, a tiszta f\u00e9ny-sz\u00edn j\u00e1t\u00e9kok, finom val\u0151r\u00f6k \u00e9s \u00e9rz\u00e9keny reflexek visszaad\u00e1s\u00e1t. A Balaton \u00e9szak-keleti v\u00e9g\u00e9nek meredek partszakasz\u00e1ra, Balatonalig\u00e1ra Cs\u00f3k a t\u00edzes \u00e9vekt\u0151l eg\u00e9szen hal\u00e1l\u00e1ig rendszeresen visszaj\u00e1rt. Egy nemzed\u00e9kkel kor\u00e1bban a szint\u00e9n Fej\u00e9r megyei sz\u00fclet\u00e9s\u0171 M\u00e9sz\u00f6ly G\u00e9za is gyakorta dolgozott e t\u00e1j\u00e9kon. Cs\u00f3k balatoni t\u00e1jk\u00e9peib\u0151l m\u00e1r 1914-es \u00e9letm\u0171t\u00e1rlat\u00e1n is bemutatott egy kisebb v\u00e1logat\u00e1st, m\u00e9ltat\u00f3i \u00fcdv\u00f6z\u00f6lt\u00e9k e m\u0171veket, benn\u00fck l\u00e1tva az impresszionizmus saj\u00e1tosan magyar ir\u00e1ny\u00e1nak \u00edg\u00e9ret\u00e9t. Balatoni k\u00e9pei az 1930-as \u00e9vekre gazdag cikluss\u00e1 tereb\u00e9lyesedtek. Jelent\u0151s\u00e9g\u00fck a balatoni t\u00e1jfest\u00e9szet t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben csak Egry J\u00f3zsef ide k\u00f6t\u0151d\u0151 pikt\u00far\u00e1j\u00e1hoz m\u00e9rhet\u0151. Cs\u00f3k v\u00e9rbeli impresszionista m\u00f3dj\u00e1ra sz\u00fcntelen, v\u00e1ltozatok, \u00e1tiratok \u00e9s vari\u00e1ci\u00f3k sor\u00e1ban k\u00f6lt\u00f6tte \u00fajra a Balaton k\u00e9p\u00e9t, k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le \u00e9vszakokban, napszakokban vizsg\u00e1lva a t\u00f3 folytonosan v\u00e1ltoz\u00f3 felsz\u00edn\u00e9t, hol a mozdulatlan v\u00edzt\u00fckr\u00f6t, hol a vihar korb\u00e1csolta hull\u00e1mz\u00f3 felsz\u00ednt vagy a t\u00f3 k\u00fcl\u00f6n\u00f6s f\u00e9nyjelens\u00e9geit ragadva meg. A p\u00e1lyakezd\u00e9st jellemz\u0151 \u201cnagy m\u0171\u201d ig\u00e9zet\u00e9t imm\u00e1r felv\u00e1ltotta a sorozatban gondolkod\u00e1s eszm\u00e9je, amely a v\u00e9gleges megfogalmaz\u00e1s rem\u00e9ny\u00e9r\u0151l lemondva puszt\u00e1n csak a term\u00e9szeti l\u00e1tv\u00e1ny megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s\u00e9re v\u00e1llalkozik. A T\u00fck\u00f6r<\/em> 1934-ben feltett k\u00f6rk\u00e9rd\u00e9s\u00e9re, hogy milyennek l\u00e1tja a fest\u0151 a Balatont, ekk\u00e9pp v\u00e1laszolt Cs\u00f3k: \u201cAtt\u00f3l f\u00fcgg minden, mikor l\u00e1tja, helyesebben, milyennek l\u00e1tja? Milyennek l\u00e1tja p\u00e9ld\u00e1nak ok\u00e1\u00e9rt, mikor viharos, milyennek, mikor csendes? Milyennek, mikor kac\u00e9r vagy amikor szem\u00e9rmes? Milyen, mikor f\u00f6lveszi legcsillog\u00f3bb toilettjeit \u2013 milyen pongyol\u00e1ban. (Cs\u00fanya, toj\u00e1ss\u00e1rg\u00e1ja sz\u00edn\u0171, megvad\u00edt\u00e1sig j\u00f3zan naplement\u00e9k.) Mikor epeked\u0151, mikor d\u00fch\u00f6ng, vagy mit tudom \u00e9n m\u00e9g h\u00e1nyszor \u00e9s h\u00e1nyf\u00e9le v\u00e1ltozatban ejti k\u00e9ts\u00e9gbe a vakmer\u0151t, aki megk\u00eds\u00e9rli \u0151t egy aranyr\u00e1ma sz\u0171k keretei k\u00f6z\u00e9 szor\u00edtani.\u201d[13]<\/a><\/p>\n\n\n\n A Balaton term\u00e9szeti sz\u00e9ps\u00e9gei mellett egy m\u00e1sik t\u00e9mak\u00f6rt is inspir\u00e1lt Cs\u00f3k fest\u00e9szet\u00e9ben. A csal\u00e1dj\u00e1val gyakorta v\u00edzparton nyaral\u00f3 fest\u0151 r\u00e1tal\u00e1lt a strand \u00e9letk\u00e9pek t\u00e9m\u00e1j\u00e1ra. E m\u0171vek kezdetben az olaszorsz\u00e1gi Velence h\u00edrneves Lid\u00f3j\u00e1hoz k\u00f6t\u0151dtek. A tengert \u00e9s a homokos f\u00f6venyen id\u0151z\u0151 f\u00fcrd\u0151z\u0151k alakjait \u00f6sszekapcsol\u00f3 Lid\u00f3-k\u00e9pek a francia impresszionizmus id\u0151k\u00f6zben klasszikuss\u00e1 \u00e9rett \u00e9letk\u00e9pi hagyom\u00e1nyaival mutatnak rokons\u00e1got. Boudin, Monet vagy Renoir p\u00e9ld\u00e1i nyom\u00e1n Cs\u00f3k t\u00e1rgya is mindenekel\u0151tt a napf\u00e9nyben feler\u0151s\u00f6d\u0151 \u00e9s a p\u00e1r\u00e1s leveg\u0151ben \u00f6sszemos\u00f3d\u00f3 sz\u00ednfoltokb\u00f3l kirajzol\u00f3d\u00f3 optikai l\u00e1tv\u00e1ny. A tenger asszonya <\/em>ezt a gondtalan, der\u0171s l\u00e9tm\u00f3dot emelte alleg\u00f3ri\u00e1v\u00e1.<\/p>\n\n\n\n A strandol\u00e1s val\u00f3di n\u00f3vum volt a sz\u00e1zadfordul\u00f3n, a szabadban val\u00f3 f\u00fcrd\u0151z\u00e9s, napoz\u00e1s szok\u00e1sa csak ekkor v\u00e1lt \u00e1ltal\u00e1noss\u00e1. A francia \u00e9s olasz p\u00e9lda hat\u00e1s\u00e1ra, a term\u00e9szetes \u00e9letm\u00f3d divatj\u00e1t k\u00f6vet\u0151 strandol\u00f3k kezdetben z\u00e1rt f\u00fcrd\u0151ruh\u00e1ban lubickoltak a v\u00edzben vagy napoztak a homokos parton. V\u00e1ltoz\u00e1st e t\u00e9ren a sz\u00e1zad m\u00e1sodik \u00e9vtizede hozott: a t\u00edzes \u00e9vekt\u0151l mind n\u00e9pszer\u0171bb lett a strandol\u00e1s \u00e9s napf\u00fcrd\u0151z\u00e9s, ezzel p\u00e1rhuzamosan mind leng\u00e9bb\u00e9 v\u00e1ltak a f\u00fcrd\u0151alkalmatoss\u00e1gok is. Cs\u00f3k t\u00edzes \u00e9vekt\u0151l festett f\u00fcrd\u0151k\u00e9pei szorosan \u00f6sszef\u00fcggnek a strandol\u00e1s \u00fajszer\u0171 divatj\u00e1val. A ny\u00e1ri naps\u00fct\u00e9sben gondtalanul pihen\u0151 alakjai egy olyan korszer\u0171 \u00e9s modern \u00e9letmint\u00e1t k\u00f6zvet\u00edtettek, ami a szabadid\u0151 elt\u00f6lt\u00e9s\u00e9nek term\u00e9szetes, fesztelen, t\u00e1rsas\u00e1gi m\u00f3dj\u00e1t t\u00fckr\u00f6zte. A Lid\u00f3 homokj\u00e1ban <\/em>ifj\u00fa n\u0151alakj\u00e1nak sug\u00e1rz\u00f3 erotik\u00e1ja azt sugallta, hogy az \u00faj gener\u00e1ci\u00f3 term\u00e9szethez, eg\u00e9szs\u00e9ghez \u00e9s testis\u00e9ghez f\u0171z\u0151d\u0151 viszonya alapjaiban v\u00e1ltozott meg. <\/p>\n\n\n\n A h\u00faszas \u00e9vekre Cs\u00f3k a magyar m\u0171v\u00e9szeti \u00e9let nesztor\u00e1v\u00e1, a hazai impresszionizmus klasszikus alakj\u00e1v\u00e1 \u00e9rett. N\u00e9pszer\u0171s\u00e9g\u00e9hez hozz\u00e1j\u00e1rult az is, hogy mind akt\u00edvabb\u00e1 v\u00e1lt a m\u0171v\u00e9szeti k\u00f6z\u00e9letben. 1920-ban eln\u00f6k\u00e9v\u00e9 v\u00e1lasztotta a hazai m\u0171v\u00e9szeti \u00e9let legjobbjait t\u00f6m\u00f6r\u00edt\u0151 Szinyei Merse P\u00e1l T\u00e1rsas\u00e1g. Ezzel p\u00e1rhuzamosan Lyka K\u00e1roly megh\u00edvta a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskola meg\u00fajult tan\u00e1ri kar\u00e1ba. Tan\u00e1rt\u00e1rs\u00e1val, Vaszary J\u00e1nossal egy\u00fctt a h\u00faszas \u00e9vek konzervat\u00edv kult\u00farpolitik\u00e1ja ellen\u00e9ben s\u00edkra sz\u00e1llt a fiatalok nyugati orient\u00e1ci\u00f3j\u00fa oktat\u00e1sa mellett, megv\u00e9delmezve az \u00faj nemzed\u00e9k modernista k\u00eds\u00e9rleteit. A progresszi\u00f3 melletti elk\u00f6telezetts\u00e9g\u00e9t jelezte, hogy tiszteletbeli tagj\u00e1v\u00e1 v\u00e1lasztotta a legfiatalabb moderneket t\u00f6m\u00f6r\u00edt\u0151 \u00daj M\u0171v\u00e9szek Egyes\u00fclete.<\/p>\n\n\n\n V\u00e9lhet\u0151en a h\u00faszas \u00e9vek saj\u00e1tos hazai szellemi k\u00f6zeg\u00e9nek hat\u00e1s\u00e1ra, t\u00f6bb t\u00f6rt\u00e9neti jelleg\u0171 kompoz\u00edci\u00f3val is pr\u00f3b\u00e1lkozott. E kev\u00e9ss\u00e9 ismert munk\u00e1k egyik m\u00e9ltatlanul elfeledett darabja a Pet\u0151fi a Pilvaxban<\/em>, amely egy eszm\u00e9nyeit vesztett, ki\u00e1br\u00e1ndult nemzed\u00e9k romantikus Pet\u0151fi-k\u00e9p\u00e9t t\u00fckr\u00f6zte. Cs\u00f3k 1924-ben festett m\u0171ve a forradalmi ifj\u00fas\u00e1g, hittel \u00e9s ill\u00fazi\u00f3kkal teli aktivit\u00e1s\u00e1val szemben a k\u00f6lt\u0151t rezign\u00e1lt, m\u00e9lab\u00fas ifj\u00fak\u00e9nt \u00e1br\u00e1zolta, aki tudat\u00e1ban van a v\u00e9gzet erej\u00e9nek. Mikor nem sokkal a festm\u00e9ny sz\u00fclet\u00e9s\u00e9t k\u00f6vet\u0151en Kosztol\u00e1nyi Dezs\u0151 megl\u00e1togatta m\u0171term\u00e9ben Cs\u00f3kot, \u0151 szavakkal komment\u00e1lta m\u0171v\u00e9t: \u201e\u00c9n \u00edgy l\u00e1tom \u0151t. T\u00e1vol mindenkit\u0151l, egy\u00fctt a Hal\u00e1llal. Ez a huszonhat\u00e9ves gyermekember eg\u00e9sz \u00e9let\u00e9ben az elm\u00fal\u00e1ssal t\u00e1rsalgott. \u0150 a legkedvesebb k\u00f6lt\u0151m.\u201d[14]<\/a><\/p>\n\n\n\n \u00c1m ez a pesszimista hangnem csak m\u00fal\u00f3 hangulat volt, Cs\u00f3k fest\u00e9szete a k\u00e9t h\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tti id\u0151szakban sem vesztett \u00e9letigenl\u0151 der\u0171j\u00e9b\u0151l, impresszionizmus\u00e1nak szertelen sz\u00ednpomp\u00e1j\u00e1b\u00f3l. A n\u0151i akt t\u00e9m\u00e1ja tov\u00e1bbra is k\u00f6zponti szerepet kapott fest\u00e9szet\u00e9ben. Amikor 1912-ben a firenzei Uffizi K\u00e9pt\u00e1r felk\u00e9r\u00e9s\u00e9re megfestette \u00f6narck\u00e9p\u00e9t, annak h\u00e1tter\u00e9be akkor k\u00e9sz\u00fcl\u0151 K\u00e9t b\u00e1lv\u00e1ny<\/em> c\u00edm\u0171 munk\u00e1j\u00e1t helyezte el, amely egy ruh\u00e1tlan n\u0151alak \u00e9s egy k\u00f6z\u00e9pkori szent \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1val ism\u00e9t a n\u0151 term\u00e9szet\u00e9nek tal\u00e1nyos kett\u0151ss\u00e9g\u00e9t fogalmazta k\u00e9pp\u00e9. K\u00e9s\u0151bb, a hatvan \u00e9ves mester \u00e9rz\u00e9ki n\u0151alakjait egyesek egyenesen k\u00f6zszem\u00e9rems\u00e9rt\u0151nek b\u00e9lyegezt\u00e9k. 1925-ben Fr\u00e4nkel Ern\u0151 m\u0171keresked\u0151 boltj\u00e1nak kirakat\u00e1b\u00f3l a rend\u0151rs\u00e9g t\u00f6bb akt\u00e1br\u00e1zol\u00e1st elt\u00e1vol\u00edttatott, k\u00f6zt\u00fck Cs\u00f3k egyik Zsuzsanna-k\u00e9p\u00e9t is. E sz\u00e9gyenletes botr\u00e1nyra reflekt\u00e1lt Cs\u00f3k, mikor az \u00e9v v\u00e9g\u00e9n Honi soit quit mal y pense <\/em>(Rossz az, aki rosszra gondol) c\u00edmen pomp\u00e1san megfestett, a rokok\u00f3 el\u0151d\u00f6k pajz\u00e1n aktjaira utal\u00f3, leplezetlen\u00fcl frivol k\u00e9pet \u00e1ll\u00edtott ki. A k\u00e9t h\u00e1bor\u00fa k\u00f6zti id\u0151szakban t\u00f6bb kor\u00e1bbi aktkompoz\u00edci\u00f3j\u00e1t gondolta \u00fajra. Ekkor sz\u00fclettek a nagy siker\u0171 Th\u00e1m\u00e1r<\/em> mesteri vari\u00e1ci\u00f3i vagy a szint\u00e9n bibliai ihlet\u00e9s\u0171 J\u00fada gy\u0171r\u0171j\u00e9<\/em>nek v\u00e1ltozatai. Ezekkel p\u00e1rhuzamosan \u00e9lete v\u00e9g\u00e9ig folyamatosan dolgozott k\u00e9t monument\u00e1lis aktos kompoz\u00edci\u00f3j\u00e1n, a Nirv\u00e1n\u00e1<\/em>n \u00e9s a Boszork\u00e1nyszombat<\/em>on.<\/p>\n\n\n\n Cs\u00f3k nyolcvanadik sz\u00fclet\u00e9snapj\u00e1t 1945-ben Budapest felszabadul\u00e1s\u00e1nak napj\u00e1n \u00fcnnepelte. Minden sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges p\u00e1rtoss\u00e1gt\u00f3l mentes, eredend\u0151en demokratikus szem\u00e9lyis\u00e9g\u00e9t az \u00faj rendszer is nagyra \u00e9rt\u00e9kelte, munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t k\u00e9t Kossuth-d\u00edjjal ismerve el. M\u0171v\u00e9szete egyar\u00e1nt felette \u00e1llt a v\u00e1ltoz\u00f3 politikai \u00e9s m\u0171v\u00e9szeti ideol\u00f3gi\u00e1knak. Maradand\u00f3s\u00e1ga abb\u00f3l a meggy\u0151z\u0151d\u00e9sb\u0151l fakadt, hogy a fest\u00e9szet hivat\u00e1sa v\u00e9gs\u0151 soron m\u00e9gis csak a sz\u00e9ps\u00e9g megragad\u00e1sa, k\u00fcldet\u00e9se pedig eredend\u0151en a gy\u00f6ny\u00f6rkelt\u00e9s. Bern\u00e1th Aur\u00e9l nagyra becs\u00fclt fest\u0151kolleg\u00e1ja kilencvenedik sz\u00fclet\u00e9snapj\u00e1ra \u00edrott k\u00f6sz\u00f6nt\u0151j\u00e9ben az al\u00e1bbi gondolatokkal jellemezte a mestert: \u201eAz \u00e1ltalad teremtett sz\u00e9ps\u00e9g mag\u00e1ban hordja a der\u0171l\u00e1t\u00e1st \u00e9s a m\u00e9lys\u00e9get, a m\u0171v\u00e9szet k\u00e9t ilyen tartalm\u00e1nak ritk\u00e1n \u00f6sszeolvaszthat\u00f3 fajt\u00e1j\u00e1t. Ez\u00e9rt \u00f6r\u00fcl mindenki, aki k\u00e9peid el\u00e9 ker\u00fcl: ez\u00e9rt nem terhel\u0151dik meg a n\u00e9z\u0151 semmif\u00e9le fojtott vagy nyugtalan\u00edt\u00f3 \u00e9rz\u00e9ssel, s ez\u00e9rt marad eml\u00e9ke tart\u00f3s.\u201d[15]<\/a><\/p>\n\n\n\n A fest\u0151 \u00e9letrajza id\u0151rendben<\/strong><\/p>\n\n\n\n 1865 <\/p>\n\n\n\n febru\u00e1r 13-\u00e1n sz\u00fcletett a Fej\u00e9r megyei S\u00e1regresen<\/p>\n\n\n\n 1882-1889<\/p>\n\n\n\n szakmai tanulm\u00e1nyok a budapesti Mintarajziskol\u00e1ban, a M\u00fcncheni K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Akad\u00e9mi\u00e1n \u00e9s <\/p>\n\n\n\n a p\u00e1rizsi Julian Akad\u00e9mi\u00e1n<\/p>\n\n\n\n 1889 <\/p>\n\n\n\n els\u0151 ki\u00e1ll\u00edtott m\u0171ve, a Krumplitisztogat\u00f3k<\/em> a p\u00e1rizsi vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1son<\/p>\n\n\n\n 1889-1897 <\/p>\n\n\n\n M\u00fcnchenben dolgozik, a nyarakat S\u00e1regresen t\u00f6lti; Sz\u00e9nagy\u0171jt\u0151k, \u00darvacsora<\/em>, \u00c1rv\u00e1k<\/em>, B\u00e1thory Erzs\u00e9bet<\/em><\/p>\n\n\n\n 1897 <\/p>\n\n\n\n Nagyb\u00e1ny\u00e1n a Melank\u00f3li\u00e1<\/em>n dolgozik<\/p>\n\n\n\n 1898-1902 <\/p>\n\n\n\n az \u00fatkeres\u00e9s \u00e9vei Budapesten; szimbolista kompoz\u00edci\u00f3k: Krisztus \u00e9s V\u00e9nusz<\/em><\/p>\n\n\n\n 1902-t\u0151l <\/p>\n\n\n\n s\u00e1rk\u00f6zi sok\u00e1c n\u00e9p\u00e9letk\u00e9pek; f\u0151k\u00e9nt \u00d6cs\u00e9nyben, Moh\u00e1cson, Nagbodoly\u00e1n, Dar\u00e1zson dolgozik<\/p>\n\n\n\n P\u00e1rizsi: feles\u00e9g\u00fcl veszi Nagy J\u00fali\u00e1t; M\u0171teremsarok, Th\u00e1m\u00e1r, V\u00e1mp\u00edrok, Nirv\u00e1na, Tulip\u00e1nos l\u00e1da<\/em><\/p>\n\n\n\n 1905 <\/p>\n\n\n\n els\u0151 gy\u0171jtem\u00e9nyes ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa Budapesten, a K\u00f6nyves K\u00e1lm\u00e1n Szalonban<\/p>\n\n\n\n 1908-1910 <\/p>\n\n\n\n r\u00e9szv\u00e9tel a moderneket t\u00f6m\u00f6r\u00edt\u0151 MI\u00c9NK ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sain<\/p>\n\n\n\n 1910 <\/p>\n\n\n\n l\u00e1nya, Cs\u00f3k J\u00falia (Z\u00fcz\u00fc) sz\u00fclet\u00e9s\u00e9t k\u00f6vet\u0151en csal\u00e1dj\u00e1val egy\u00fctt hazatelep\u00fcl Budapestre<\/p>\n\n\n\n 1912 <\/p>\n\n\n\n a firenzei Uffizi K\u00e9pt\u00e1r felk\u00e9r\u00e9s\u00e9re megfesti \u00d6narck\u00e9p<\/em>\u00e9t<\/p>\n\n\n\n 1914 <\/p>\n\n\n\n gy\u0171jtem\u00e9nyes ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa a M\u0171csarnokban; els\u0151 Balaton-k\u00e9pek<\/p>\n\n\n\n 1920 <\/p>\n\n\n\n a Szinyei Merse P\u00e1l T\u00e1rsas\u00e1g eln\u00f6k\u00e9v\u00e9 v\u00e1lasztja; K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskola tan\u00e1ra majd rektora<\/p>\n\n\n\n 1948 <\/p>\n\n\n\n Kossuth-d\u00edj<\/p>\n\n\n\n 1949 <\/p>\n\n\n\n Magyar K\u00e9pz\u0151- \u00e9s Iparm\u0171v\u00e9szek Sz\u00f6vets\u00e9ge eln\u00f6k\u00e9v\u00e9 v\u00e1lasztja<\/p>\n\n\n\n 1961<\/p>\n\n\n\n Febru\u00e1r 1-\u00e9n, 96 \u00e9ves kor\u00e1ban elhunyt<\/p>\n\n\n\n 1962<\/p>\n\n\n\n Cec\u00e9n megny\u00edlik eml\u00e9km\u00fazeuma<\/p>\n\n\n\n V\u00e1logatott irodalom<\/strong><\/p>\n\n\n\n L\u00e1z\u00e1r B\u00e9la: Cs\u00f3k Istv\u00e1n.<\/em> (Ernst-M\u00fazeum m\u0171v\u00e9szk\u00f6nyvei I.) Budapest, 1921.<\/p>\n\n\n\n Cs\u00f3k Istv\u00e1n: Eml\u00e9kez\u00e9seim.<\/em> Officina, Budapest, 1945. (Grynaeusn\u00e9 Papp Em\u00edlia bevezet\u0151j\u00e9vel.) M\u00e1sodik kiad\u00e1s N\u00e9meth Lajos bevezet\u0151j\u00e9vel. Akad\u00e9miai Kiad\u00f3, Budapest, 1990.<\/p>\n\n\n\n Farkas Zolt\u00e1n: Cs\u00f3k Istv\u00e1n.<\/em> (Magyar mesterek) K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Alap, Budapest, 1957.<\/p>\n\n\n\n Sz\u00e9kely Andr\u00e1s: Cs\u00f3k Istv\u00e1n.<\/em> Corvina, Budapest, 1977.<\/p>\n\n\n\n Sz\u00fccs Gy\u00f6rgy: \u201ePictura irredenta.\u201d Egy Cs\u00f3k Istv\u00e1n-k\u00e9p \u00e9rtelmez\u00e9se.<\/em> In: A Magyar Nemzeti Gal\u00e9ria \u00c9vk\u00f6nyve 1997-2001, Budapest, 2002, 297-305.<\/p>\n\n\n\n Kir\u00e1ly Erzs\u00e9bet: Pog\u00e1nys\u00e1g \u00e9s Megv\u00e1lt\u00e1s. Cs\u00f3k Istv\u00e1n nagyb\u00e1nyai tematik\u00e1ja \u00e9s a m\u00edtoszkeres\u0151 sz\u00e1zadv\u00e9g<\/em>. In: M\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti tanulm\u00e1nyok Sink\u00f3 Katalin k\u00f6sz\u00f6nt\u00e9s\u00e9re. A Magyar Nemzeti Gal\u00e9ria \u00c9vk\u00f6nyve 1997-2001, Budapest, 2002, 223-238.<\/p>\n\n\n\n R\u00e9v\u00e9sz Emese: Femme fatale avagy a n\u0151i test d\u00e9moniz\u00e1l\u00e1sa Cs\u00f3k Istv\u00e1n aktfest\u00e9szet\u00e9ben.<\/em> In: A modell. A n\u0151i akt a 19. sz\u00e1zadi magyar fest\u00e9szetben. Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si katal\u00f3gus, Magyar Nemzeti Gal\u00e9ria, Budapest, 2004, 415-433.<\/p>\n\n\n\n R\u00e9v\u00e9sz Emese: Cs\u00f3k.<\/em> Corvina, Budapest, 2006.<\/p>\n\n\n\n Jurecsk\u00f3 L\u00e1szl\u00f3: Cs\u00f3k Istv\u00e1n \u00e9s a magyaros st\u00edl.<\/em> In: \u201eA feled\u00e9s \u00e1rja al\u00f3l \u00faj f\u00f6ldeket h\u00f3d\u00edtok vissza.\u201d \u00cdr\u00e1sok T\u00edm\u00e1r \u00c1rp\u00e1d tisztelet\u00e9re. MTA M\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti Kutat\u00f3 Int\u00e9zet, MissionArt Gal\u00e9ria, Budapest, 2009, 185-194.<\/p>\n\n\n\n [1]<\/a> Cs\u00f3k Istv\u00e1n: Rippl-R\u00f3nai \u00e9s \u00e9n. Nyugat 1935\/5, 102-109.<\/p>\n\n\n\n [2]<\/a> Cs\u00f3k Istv\u00e1n: Eml\u00e9kez\u00e9seim. (Officina k\u00e9pesk\u00f6nyvek 62\/63). Bev.: Grynaeusn\u00e9 Papp Em\u00edlia. Officina, Budapest, [1945.], 108-109.<\/p>\n\n\n\n [3]<\/a> R\u00e9ti Istv\u00e1n: A nagyb\u00e1nyai m\u0171v\u00e9sztelep. <\/em> Budapest, 1994, 115.<\/p>\n\n\n\n [4]<\/a> Cs\u00f3k Istv\u00e1n: Eml\u00e9kez\u00e9seim. (Officina k\u00e9pesk\u00f6nyvek 62\/63). Bev.: Grynaeusn\u00e9 Papp Em\u00edlia. Officina, Budapest, [1945.], 116-117.<\/p>\n\n\n\n [5]<\/a> R\u00e9gi magyar k\u00f6lt\u00e9szet. Tin\u00f3di, Balassi, Gy\u00f6ngy\u00f6si \u00e9s kuruc k\u00f6lt\u00e9szet.<\/em> Bev. Ferenczi Zolt\u00e1n. Lampel, Budapest, 1904. 133.<\/p>\n\n\n\n [6]<\/a> R. M. [R\u00f3zsa Mikl\u00f3s]: A nagyb\u00e1nyaiak ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa<\/em>. A Haz\u00e1nk eredeti t\u00e1rc\u00e1ja. Haz\u00e1nk, 4, 1897\/304, december 15., 2-4.<\/p>\n\n\n\n [7]<\/a> Cs\u00f3k: Eml\u00e9kez\u00e9seim, 146.<\/p>\n\n\n\n [8]<\/a> Uo. 143.<\/p>\n\n\n\n [9]<\/a> L\u00e1z\u00e1r B\u00e9la: Cs\u00f3k Istv\u00e1n.<\/em> M\u0171v\u00e9szet1910, 202.<\/p>\n\n\n\n [10]<\/a> R\u00f3zsa Mikl\u00f3s: [Bevezet\u0151]. In: Modern magyar k\u00e9pt\u00e1r. Szerk.: R\u00f3zsa Mikl\u00f3s. M\u0171v\u00e9szh\u00e1z M\u0171v\u00e9szeti Egyes\u00fclet, Budapest, 1911, 2.<\/p>\n\n\n\n [11]<\/a> Malonyay Dezs\u0151: Cs\u00f3k Istv\u00e1n jubil\u00e1ris ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa.Budapesti H\u00edrlap, 34, 1914\/42, febru\u00e1r 18., 1-3.<\/p>\n\n\n\n [12]<\/a> A h\u00e1rom modell.<\/em> Magyar Ifj\u00fas\u00e1g, 1964. janu\u00e1r 25.<\/p>\n\n\n\n [13]<\/a> N. n.: K\u00f6rk\u00e9rd\u00e9s a Balatonr\u00f3l.<\/em> T\u00fck\u00f6r, 1934. j\u00falius, 9.<\/p>\n\n\n\n\n
\n\n\n\n