K\u00e1lvin hagyom\u00e1nya. reform\u00e1tus kultur\u00e1lis \u00f6r\u00f6ks\u00e9g a Duna ment\u00e9n. Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si katal\u00f3gus. Szerk.: Farbaky P\u00e9ter, Kiss R\u00e9ka.<\/p>\n\n\n\n
Budapest T\u00f6rt\u00e9neti M\u00fazeum, Budapest, 2009,<\/p>\n\n\n\n
\u00darasztala, 142.;\u00a0Ravasz L\u00e1szl\u00f3 reform\u00e1tus p\u00fcsp\u00f6k arck\u00e9pe.<\/em>\u00a0uo. 336-337.;\u00a0Cs\u00f3k istv\u00e1n \u00f6narck\u00e9pe<\/em>. uo. 361.;\u00a0\u00darvacsora.<\/em>\u00a0400-401.;\u00a0\u00d6cs\u00e9nyi keresztel\u0151.<\/em>\u00a0uo. 401.<\/p>\n\n\n\n <\/p>\n\n\n\n \u00darasztala, 1889<\/p>\n\n\n\n V\u00e1szon, olaj, 77 x 70 cm<\/p>\n\n\n\n Jelz\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl<\/p>\n\n\n\n Magyar Nemzeti Gal\u00e9ria, ltsz.: 8707<\/p>\n\n\n\n Ki\u00e1ll\u00edtva<\/em>:<\/p>\n\n\n\n Cs\u00f3k 1955, kat. 7; Cs\u00f3k 1965, kat. 12.<\/p>\n\n\n\n Az \u00darasztala <\/em>rendhagy\u00f3 m\u0171 Cs\u00f3k Istv\u00e1n \u00e9letm\u0171v\u00e9ben. Hasonl\u00f3an alapos helysz\u00edni el\u0151tanulm\u00e1nyt egy\u00e9b nagy kompoz\u00edci\u00f3hoz nem k\u00e9sz\u00edtett. A k\u00e9p viszonylag nagy m\u00e9rete, r\u00e9szleteinek kidolgozotts\u00e1ga nem csup\u00e1n kiv\u00e9telesen alapos el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u00e9sr\u0151l tan\u00faskodik, hanem azt sejteti, hogy Cs\u00f3k templomi enteri\u0151rj\u00e9t \u00f6n\u00e1ll\u00f3 m\u0171nek sz\u00e1nta.<\/p>\n\n\n\n Helysz\u00edne a s\u00e1regresi reform\u00e1tus templom, amely k\u00e9s\u0151barokk st\u00edlusban 1817-ben \u00e9p\u00fclt, de felszentel\u00e9s\u00e9re csak 1842-ben ker\u00fclt sor. Cs\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra gyermekkor\u00e1t\u00f3l ismer\u0151s t\u00e9r volt ez, hiszen 1865-ben itt keresztelte meg Vida Lajos lelk\u00e9sz. A fest\u0151 hosszabb kihagy\u00e1s ut\u00e1n, 1889 k\u00e9s\u0151 nyar\u00e1n csal\u00e1dja noszogat\u00e1s\u00e1ra l\u00e1togatott el ism\u00e9t egy istentiszteletre. \u00c9vtizedekkel k\u00e9s\u0151bb megfogalmazott memo\u00e1rj\u00e1ban \u00edgy eml\u00e9kezett vissza a r\u00e9g nem l\u00e1tott templomra: \u201eA kis templom belseje m\u00e9g mindig a r\u00e9gi volt. De nem, az\u00f3ta orgon\u00e1t \u00e1ll\u00edttatott a karba egy j\u00e1mbor h\u00edv\u0151, alighanem az \u00f6reg Bogn\u00e1r Istv\u00e1n uram. A falak csak \u00fagy feh\u00e9rre meszelve, mint kis iskol\u00e1s koromban. A leter\u00edtett urasztal\u00e1n ugyanaz a na\u00edv, paraszth\u00edmz\u00e9s\u0171 kend\u0151, mikor m\u00e9g \u00e9n vettem fel els\u0151 \u00edzben az \u00darvacsor\u00e1j\u00e1t.\u201d<\/p>\n\n\n\n Eml\u00e9kiratai szerint m\u00e1r az els\u0151 \u00f6tletet k\u00f6vet\u0151en, 1889 \u0151sz\u00e9n k\u00e9sz\u00edtett a helysz\u00ednen v\u00e1zlatokat. E tanulm\u00e1nyokat \u2013 k\u00f6zt\u00fck v\u00e9lhet\u0151en az itt bemutatott k\u00e9pet is \u2013 mag\u00e1val vitte M\u00fcnchenbe, hogy az az idegen k\u00f6rnyezetben eml\u00e9keztet\u0151\u00fcl szolg\u00e1ljon \u00e9s ihletet adjon a nagy kompoz\u00edci\u00f3 kivitelez\u00e9s\u00e9hez. Az enteri\u0151rk\u00e9p k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban ugyanaz az empire, intarzi\u00e1s, 1842-ben k\u00e9sz\u00fclt \u00farasztala \u00e1ll, ami a v\u00e9gleges k\u00e9p centrum\u00e1ban is (\u00e9s amely ma is l\u00e1that\u00f3 a s\u00e1regresi templomban). Tetej\u00e9t finoman h\u00edmzett ter\u00edt\u0151 bor\u00edtja, rajta az \u00farvacsora ed\u00e9nyeivel. E t\u00e1rgyak kisebb elt\u00e9r\u00e9sekkel a M\u00fcnchenben kidolgozott k\u00e9pen is szerepelnek. A legf\u0151bb v\u00e1ltoz\u00e1s a n\u00e9z\u0151pont megv\u00e1laszt\u00e1s\u00e1ban t\u00f6rt\u00e9nt, m\u00edg a tanulm\u00e1ny a sz\u00f3sz\u00e9k ir\u00e1ny\u00e1b\u00f3l tekint a t\u00e9rre, az \u00darvacsora <\/em>n\u00e9z\u0151je a sz\u00f3sz\u00e9k fel\u00e9 fordul, \u00edgy maga is r\u00e9szes\u00e9v\u00e9 v\u00e1lik a liturgi\u00e1nak.<\/p>\n\n\n\n Az 1890 v\u00e9g\u00e9re elk\u00e9sz\u00fclt \u00darvacsora <\/em>minden mozzanat\u00e1ban er\u0151s szem\u00e9lyes \u00e9lm\u00e9nyeken alapult. A k\u00e9p \u00f6tlete Cs\u00f3k intenz\u00edven meg\u00e9lt spiritu\u00e1lis \u00e9lm\u00e9ny\u00e9b\u0151l fakadt, sz\u00edntere sz\u00fcl\u0151faluj\u00e1nak temploma lett, szerepl\u0151it pedig szem\u00e9lyes ismer\u0151seinek k\u00f6r\u00e9b\u0151l v\u00e1logatta. A templomi enteri\u0151r letisztults\u00e1ga, k\u00e9pi hitele ebb\u0151l a szem\u00e9lyes \u00e9rintetts\u00e9gb\u0151l fakad. T\u00e1rgyilagoss\u00e1ga, a l\u00e1tv\u00e1ny visszaad\u00e1s\u00e1nak eszk\u00f6ztelens\u00e9ge j\u00f3l illeszkedik a protest\u00e1ns puritanizmus szellem\u00e9hez, t\u00e1voli rokonak\u00e9nt a n\u00e9metalf\u00f6ldi barokk templomi enteri\u0151r\u00f6k szuggeszt\u00edv vil\u00e1g\u00e1nak. Kompoz\u00edci\u00f3j\u00e1t a fal, a ter\u00edt\u0151 \u00e9s a padl\u00f3 monokr\u00f3m fel\u00fcletei uralj\u00e1k, kihangs\u00falyozva e minden d\u00edsz\u00edt\u00e9st\u0151l \u00e9s \u00e1br\u00e1zol\u00e1st\u00f3l mentes t\u00e9r medit\u00e1ci\u00f3s rendeltet\u00e9s\u00e9t, spiritu\u00e1lis jelleg\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n \u201cEzt cselekedj\u00e9tek az \u00e9n eml\u00e9kezetemre\u201d [Luk. ev. XXII. 19.] (\u00darvacsora), 1890<\/strong><\/p>\n\n\n\n V\u00e1szon, olaj, 137,5 x 111 cm<\/p>\n\n\n\n Jelezve balra lent: Cs\u00f3k 1890<\/p>\n\n\n\n Magyar Nemzeti Gal\u00e9ria, ltsz.: 1653<\/p>\n\n\n\n Eml\u00e9kirataiban Cs\u00f3k meglehet\u0151sen r\u00e9szletesen t\u00e1rgyalja az \u00darvacsora <\/em>keletkez\u00e9s\u00e9nek k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeit. Id\u0151skori \u00edr\u00e1s\u00e1ban e korai remekm\u0171v\u00e9t olyan alkot\u00e1sk\u00e9nt mutatja be, amely nem csup\u00e1n m\u0171v\u00e9szi, de lelki \u00e9rtelemben is fordulatot hozott \u00e9let\u00e9ben. Viszaeml\u00e9kez\u00e9sei a s\u00e1regresi templomban \u00e1t\u00e9lt \u00farvacsoraoszt\u00e1st v\u00e1ratlan \u00e9s rendk\u00edv\u00fcli intenzit\u00e1s\u00fa lelki \u00e9lm\u00e9nyk\u00e9nt \u00edrja le. A szertart\u00e1s menet\u00e9nek purit\u00e1n egyszer\u0171s\u00e9ge \u00e9pp\u00fagy leny\u0171g\u00f6zte, mint a h\u00edvek \u0151szinte \u00e1t\u00e9l\u00e9se, r\u00e9sztvev\u0151k\u00e9nt a kozmopolita, individualista m\u0171v\u00e9szpal\u00e1nta egy tradicion\u00e1lis k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g archaikus r\u00edtus\u00e1val szembes\u00fclt. Az \u0151si vall\u00e1si kultusz \u00e9lm\u00e9nye egyfajta m\u0171v\u00e9sz megvil\u00e1gosod\u00e1st ind\u00edtott el benne, r\u00e1\u00e9bresztve Cs\u00f3kot, hogy ha val\u00f3ban hiteles k\u00e9pt\u00e1rgyat keres, \u00fagy azt sz\u00fcl\u0151f\u00f6ldj\u00e9n tal\u00e1lja meg.<\/p>\n\n\n\n Noha memo\u00e1rj\u00e1ban e folyamatot szem\u00e9lyes \u00fatk\u00e9nt \u00edrja le, t\u00e9mav\u00e1laszt\u00e1sa j\u00f3l illeszkedett a sz\u00e1zadv\u00e9g bizonyos m\u0171v\u00e9szeti t\u00f6rekv\u00e9seihez. A h\u00edv\u0151 falusi n\u00e9p a sz\u00e1zadv\u00e9g m\u0171v\u00e9szei sz\u00e1m\u00e1ra szimbolikus \u00e9rtelmet nyert, benne a vall\u00e1s\u00e1t \u00e9s gy\u00f6kereit vesztett nagyv\u00e1rosi emberrel szemben az elvesztett k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi trad\u00edci\u00f3 \u00e9s spiritu\u00e1lis nyitotts\u00e1g testes\u00fclt meg. Cs\u00f3k alkot\u00e1s\u00e1nak legf\u0151bb el\u0151zm\u00e9nye Pascal Dagnan-Bouveret fest\u00e9szete volt, aki a nyolcvanas \u00e9vek elej\u00e9t\u0151l a breton n\u00e9p\u00e9letb\u0151l mer\u00edtette k\u00e9peinek t\u00e9m\u00e1it. Sz\u00e1m\u00e1ra Bretagne egy archaikus l\u00e9tforma z\u00e1rv\u00e1nyak\u00e9nt \u00e9rt\u00e9kel\u0151d\u00f6tt fel, amelynek hagyom\u00e1nyait, r\u00edtusait al\u00e1zatos figyelemmel \u00f6r\u00f6rk\u00edtett meg az \u00faj naturalista gener\u00e1ci\u00f3. Cs\u00f3k teh\u00e1t olyan \u201etrendhez\u201d kapcsol\u00f3dott az \u00darvacsor\u00e1<\/em>val, amely Eur\u00f3pa-szerte \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclt a k\u00e9pki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokon. A s\u00e1regresi istentisztelet P\u00e1rizsban izgalmas egzotikumk\u00e9nt keltett figyelmet, m\u00edg itthon a nemzeti, kultur\u00e1lis hagyom\u00e1nyok meg\u0151rz\u00e9s\u00e9re intett.<\/p>\n\n\n\n A korai f\u0151m\u0171vekhez hasonl\u00f3an Cs\u00f3k e k\u00e9p\u00e9t is sz\u00fcl\u0151h\u00e1z\u00e1t\u00f3l t\u00e1vol, M\u00fcnchenben festette. Tal\u00e1n \u00e9pp a hiteless\u00e9g e lappang\u00f3 ellentmond\u00e1s\u00e1b\u00f3l ad\u00f3d\u00f3an tartotta fontosnak kihangs\u00falyozni eml\u00e9kirataiban, hogy a kompoz\u00edci\u00f3 f\u0151alakj\u00e1ra v\u00e9g\u00fcl sz\u00fcl\u0151faluj\u00e1ban lelt r\u00e1. B\u00e1rmilyen szuggeszt\u00edv volt is a sz\u0151ke, k\u00e9k szem\u0171 bajor kamaszl\u00e1ny (aki a k\u00e9p els\u0151 v\u00e1ltozt\u00e1n m\u00e9g im\u00e1ra kulcsolta kez\u00e9t), haza\u00e9rve egy v\u00e9rbeli dun\u00e1nt\u00fali menyecske, \u00c9rsek \u00d6rzsi vette \u00e1t a hely\u00e9t. Az olt\u00e1rasztalt\u00f3l megillet\u0151d\u00f6tten t\u00e1voz\u00f3 l\u00e1ny alakj\u00e1ban olyan figura ker\u00fclt teh\u00e1t a k\u00e9p k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ba, aki a fest\u0151 szem\u00e9lyes ismer\u0151seinek k\u00f6r\u00e9be tartozott.<\/p>\n\n\n\n Hazai t\u00e1rgy\u00e1b\u00f3l ered\u0151en Cs\u00f3k az \u00darvacsor<\/em>\u00e1ta magyar k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gnek mutatta be els\u0151 \u00edzben m\u0171v\u00e9t, a M\u0171csarnok 1890 t\u00e9li t\u00e1rlat\u00e1n. \u00c1mde m\u0171ve \u00fajszer\u0171s\u00e9g\u00e9b\u0151l ered\u0151en itthon nem kapott \u00e1llami elismer\u00e9st (az \u00e1llam csak 1898-ban v\u00e1s\u00e1rolta meg), m\u00edg k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n sorra nyerte az elsimer\u0151 d\u00edjakat. Diadal\u00fatj\u00e1nak bebet\u0151z\u00e9se az 1900-as p\u00e1rizsi vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1s nagy arany\u00e9rme volt.<\/p>\n\n\n\n Az \u00darvacsora <\/em>\u00fcnnep\u00e9lyes \u201efinom naturalizmusa\u201d mentes minden t\u00e1rsadalomkritik\u00e1t\u00f3l, t\u00e1rgya egy archaikus r\u00edtus emelkedett l\u00e9lek\u00e1llapota, a vall\u00e1s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gteremt\u0151 ereje. M\u0171ve n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zi a l\u00e1tv\u00e1nyos etnogr\u00e1fiai r\u00e9szleteket, p\u00e1toszt vagy hat\u00e1sos misztikumot. Cs\u00f3k k\u00f6vetkezetesen lemond a cselekm\u00e9nyr\u0151l, a jelenet egyetlen t\u00f6rt\u00e9n\u00e9se az \u00farasztal\u00e1hoz j\u00e1rul\u00f3, \u00e1hitatos h\u00edv\u0151k lass\u00fa, n\u00e9ma menete. A h\u00edv\u0151 falusi n\u00e9p mor\u00e1lis tisztas\u00e1g\u00e1t azzal hangs\u00falyozza, hogy fiatal l\u00e1nyokat \u00e1ll\u00edt a k\u00f6z\u00e9ppontba, akiknek romlatlans\u00e1g\u00e1t viselet\u00fck puritanizmusa jelk\u00e9pezi. E reduk\u00e1lt narrat\u00edv\u00e1hoz mer\u00e9szen \u00faj k\u00e9pi l\u00e1t\u00e1sm\u00f3d j\u00e1rul, amely a visszafogott koloritot anyagszer\u0171 r\u00e9szletrealizmussal \u00f6tv\u00f6zi. Fest\u0151i t\u00f6m\u00f6rs\u00e9ge jelent\u00e9shordoz\u00f3v\u00e1 v\u00e1lik, hiszen a vizualit\u00e1s szintj\u00e9n ragadja meg a reform\u00e1tus istentisztelet formai egyszer\u0171s\u00e9ge, bens\u0151s\u00e9ges hangulat\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n Irodalom<\/em><\/p>\n\n\n\n Szana 1901, 263, 287 (Rep.); Genthon 1935, 197-202., (50. k\u00e9p); Cs\u00f3k 1945, 57-63, 122. (Rep.); Farkas 1957. 12., (Rep.: 1. k\u00e9p); Lyka 1957, 99-101. (Rep.); Szab\u00f3 1985, 306-307. (Rep. 310.); Balogh 1988, 96. (Rep.); R\u00e9ti 1994, 114.; Budapest1995, 146-147. (Szinyei Merse Anna)<\/p>\n\n\n\n Keresztel\u0151 \u00d6cs\u00e9nyben, 1902<\/p>\n\n\n\n V\u00e1szon, olaj, 163 x 134 cm<\/p>\n\n\n\n Jelezve balra lent: Cs\u00f3k, \u00d6cs\u00e9ny 1902<\/p>\n\n\n\n Magyar Nemzeti Gal\u00e9ria, ltsz.: 2365<\/p>\n\n\n\n A korai naturalista \u00e9letk\u00e9pek gyorsan j\u00f6tt siker\u00e9t v\u00e1ls\u00e1gos id\u0151szak k\u00f6vette Cs\u00f3k m\u0171v\u00e9szet\u00e9ben. Az 1890-es \u00e9vek m\u00e1sodik fel\u00e9ben k\u00e9sz\u00fclt nagyszab\u00e1s\u00fa szimbolista kompoz\u00edci\u00f3it sorra megsemmis\u00edtette. A kr\u00edzisb\u0151l 1900 k\u00f6r\u00fcl t\u00f6bb k\u00f6r\u00fclm\u00e9ny hozott kiutat: r\u00e1lelt \u00e9lete t\u00e1rs\u00e1ra, Nagy J\u00fali\u00e1ra, akivel r\u00f6videsen P\u00e1rizsba k\u00f6lt\u00f6ztek \u00e9s \u00fajfent k\u00e9pei ihlet\u0151j\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt a n\u00e9p\u00e9let. Kezdetben az Alf\u00f6ld\u00f6n gy\u0171jt\u00f6tt mot\u00edvumokat, de 1902 nyar\u00e1n r\u00e1lelt a S\u00e1rk\u00f6zre, arra a t\u00e1jegys\u00e9gre, amely \u00e9lete v\u00e9g\u00e9ig n\u00e9p\u00e9letk\u00e9pei legf\u0151bb t\u00e9m\u00e1j\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt. \u00d6cs\u00e9ny, az a k\u00f6zs\u00e9g, ahol az els\u0151 \u00e9vekben dolgozott a n\u00e9prajzilag oly karakteres sok\u00e1c vid\u00e9k egyik legjellemz\u0151bb k\u00e9pvisel\u0151je volt. Igen sz\u00ednes, dekorat\u00edv kell\u00e9kekben gazdag n\u00e9pviselt\u00fck mind sz\u00edneit, mind anyagait tekintve egyike volt a leggazdagabb a K\u00e1rp\u00e1t-medenc\u00e9ben (vele legfeljebb a kalotaszegi kelt versenyre). A Pallas Nagylexikona a sz\u00e1zadv\u00e9gen egyenesen a \u201emagyarorsz\u00e1gi indusoknak\u201d titul\u00e1lta az \u00fcnnepl\u0151be b\u00fajt sok\u00e1cokat. Cs\u00f3kot, aki a sz\u00e1zadel\u0151n \u00e9ppen koloritja felszabad\u00edt\u00e1s\u00e1n munk\u00e1lkodott leny\u0171g\u00f6zte e viselet mer\u00e9sz tarkas\u00e1ga. Els\u0151, itt k\u00e9sz\u00fclt m\u0171vei nem is l\u00e9ptek t\u00fal a viseletk\u00e9p statikus k\u00e9pt\u00edpus\u00e1n (\u00d6cs\u00e9nyi menyecske<\/em>, MNG).<\/p>\n\n\n\n Az \u00d6cs\u00e9nyi keresztel\u0151<\/em>n e viseletk\u00e9pi tanulm\u00e1nyokat rendezte egy cselekm\u00e9ny k\u00f6r\u00e9. \u00c1m elt\u00e9r\u0151en a kor zs\u00e1nerfest\u0151i gyakorlat\u00e1t\u00f3l nem egy \u00fcnnepi n\u00e9pszok\u00e1st eleven\u00edtett meg, hanem a keresztel\u0151 kereszt\u00e9ny r\u00edtus\u00e1t gyakorolva \u00f6r\u00f6k\u00edtette meg a \u201ebarb\u00e1r\u201d \u00f6lt\u00f6z\u00e9k visel\u0151it. Szellemis\u00e9g\u00e9t tekintve is hiteles mozzanat volt ez, hiszen S\u00e1rk\u00f6z egyike volt a leg\u0151sibb magyarorsz\u00e1gi reform\u00e1tus ter\u00fcleknek, \u00d6cs\u00e9ny pedig k\u00f6zpontja volt a Tolnai Reform\u00e1tus Egyh\u00e1zmegy\u00e9nek. 1793-ban elk\u00e9sz\u00fclt k\u00e9s\u0151barokk templom\u00e1ban Cs\u00f3k bizony\u00e1ra t\u00f6bb alkalommal is megfordult. A n\u00e9pi kult\u00fara \u00e9rt\u00e9keit \u00e1pol\u00f3 helyi \u00e9rtelmis\u00e9geike k\u00f6z\u00fcl pedig bar\u00e1ti kapcsolato \u00e1polt Kov\u00e1ch Alad\u00e1rral (1860-1930) \u00e9s \u00c1cs Lip\u00f3ttal (1868-1945).<\/p>\n\n\n\n T\u00e9m\u00e1j\u00e1t tekintve a k\u00e9p az \u00darvacsora<\/em> p\u00e1rdarabja, fest\u0151ileg tov\u00e1bb gondolt v\u00e1ltozata k\u00edv\u00e1nt lenni. Igazodva a leg\u00fajabb fest\u0151i t\u00f6rekv\u00e9sekhez Cs\u00f3k felfokozta k\u00e9pe koloritj\u00e1t, a feh\u00e9r fal\u00fa templombels\u0151 feler\u0151s\u00edtette a viseletek sz\u00edness\u00e9g\u00e9t, ami a t\u00e9ma der\u0171s karakter\u00e9hez is j\u00f3l illeszkedett. A k\u00fcl\u00f6n\u00f6s egy\u00fcttesben k\u00e9t archaikus szok\u00e1srend, a vall\u00e1si \u00e9s etnikai trad\u00edci\u00f3 egys\u00e9gek\u00e9nt jelenik meg, amit az egykor\u00fa p\u00e1rizsi n\u00e9z\u0151 ak\u00e1r a kereszt\u00e9ny nyugat \u00e9s barb\u00e1r kelet tal\u00e1lkoz\u00e1sak\u00e9nt is \u00e9rtelmezhetett.<\/p>\n\n\n\n Igaz, Cs\u00f3k maga eml\u00e9kirataiban nem \u00edt\u00e9lte t\u00fal sikeresnek m\u0171v\u00e9t (\u201cfestett n\u00e9prajz. A lelket eltakarta a sok selyemruha\u201d), az m\u00e9gis gyors sikert hozott sz\u00e1m\u00e1ra. 1902 tel\u00e9n t\u00f6bb \u00f6cs\u00e9nyi tanulm\u00e1nnyal egy\u00fctt mutatta be a M\u0171csarnokban. Reprogr\u00e1fiai jogait m\u00e1r bemutat\u00f3ja idej\u00e9n megszerezte a K\u00f6nyves K\u00e1lm\u00e1n Rt., amely nagy sz\u00e1m\u00fa m\u00e1solata r\u00e9v\u00e9n biztos\u00edtotta a kompoz\u00edci\u00f3 k\u00f6zismerts\u00e9g\u00e9t. A Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum pedig m\u00e1r 1903-ban megv\u00e1s\u00e1rolta a m\u0171vet, amely k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl az els\u0151 l\u00e9p\u00e9st jelentette a forradalmian \u00faj Tulip\u00e1nos l\u00e1da <\/em>(1910) fel\u00e9.<\/p>\n\n\n\n Irodalom<\/em><\/p>\n\n\n\n M\u0171csarnok 1902. kat. 55.; Cs\u00f3k 1945, 124.; Farkas 1957, 18; \u00c9ri \u2013 Jobb\u00e1gyi 1997, 188. (Rep.);<\/p>\n\n\n\n Bal\u00e1zs 2005; R\u00e9v\u00e9sz 2006, 11. (Rep.)<\/p>\n\n\n\n \u00d6narck\u00e9p, 1903<\/p>\n\n\n\n V\u00e1szon, olaj, 89 x 65,5 cm<\/p>\n\n\n\n Jelezve jobbra lent: Cs\u00f3k 1903<\/p>\n\n\n\n Magyar Nemzeti Gal\u00e9ria, ltsz.: 64.109 T<\/p>\n\n\n\n Kifejezetten konzervat\u00edv alkot\u00f3 benyom\u00e1s\u00e1t kelti Cs\u00f3k 1903-as \u00f6narck\u00e9p\u00e9n. Kiss\u00e9 merev testtart\u00e1sa, be\u00e1ll\u00edtott k\u00e9zmozdulata, sz\u00fcrke \u00f6lt\u00f6nye rendezett \u00e9s magabiztos alkot\u00f3 benyom\u00e1s\u00e1t kelti. Be\u00e1ll\u00edt\u00e1sa, gesztusa az \u00f6nportr\u00e9 17. sz\u00e1zad elej\u00e9n kialakult p\u00e9ld\u00e1ira vezethet\u0151 vissza, melyek k\u00f6z\u00fcl tal\u00e1n Nicolas Poussin 1650-es \u00f6narck\u00e9pe a legismertebb. Cs\u00f3k els\u0151, reprezentat\u00edv \u00f6narck\u00e9p\u00e9n nyilv\u00e1n meg\u00e1llapodott, be\u00e9rkezett volt\u00e1t k\u00edv\u00e1nta hangs\u00falyozni. Pedig biztos egzisztenci\u00e1t ekkor t\u00e1jt csup\u00e1n rem\u00e9lhetett, hiszen az \u00e9v elej\u00e9n \u00e9rkezett \u00fajdons\u00fclt feles\u00e9g\u00e9vel, Nagy J\u00fali\u00e1val P\u00e1rizsba, abban a rem\u00e9nyben, hogy ott tal\u00e1n majd r\u00e1tal\u00e1l az olyannyira \u00e1h\u00edtott m\u0171v\u00e9szi siker. Rem\u00e9nyeiben nem csalatkozott, a \u201eh\u00e9t sz\u0171k p\u00e1rizsi esztend\u0151\u201d remekm\u0171vek sor\u00e1t alkotta meg Cs\u00f3k. K\u00e9t \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb a M\u0171teremsarok<\/em>ban m\u00e1r mentesen minden provinci\u00e1lis f\u00e9lszegs\u00e9gt\u0151l egy v\u00e9rbeli p\u00e1rizsi piktor, egy p\u00e1yl\u00e1j\u00e1t tudatosan alak\u00edt\u00f3 modern m\u0171v\u00e9sz tekint a n\u00e9z\u0151re.<\/p>\n\n\n\n Cs\u00f3k csal\u00e1dilag t\u00f6bb sz\u00e1lon k\u00f6t\u0151d\u00f6tt a reform\u00e1tus k\u00f6z\u00f6ss\u00e9ghez. 1865. febru\u00e1r 13-\u00e1n a s\u00e1regresi reform\u00e1tus anyak\u00f6nyvbe jegyezt\u00e9k be. Csal\u00e1dja apai \u00e9s anyai \u00e1gon is reform\u00e1tus volt. Egyik l\u00e1nytesv\u00e9re, Cs\u00f3k M\u00e1ria, Megyerleki K\u00e1zm\u00e9rn\u00e9, a faddi reform\u00e1tus pap feles\u00e9ge volt. Pesti leteleped\u00e9se ut\u00e1n el\u0151bb a K\u00e1lvin t\u00e9ri reform\u00e1tus templomba j\u00e1rt, majd elk\u00f6lt\u00f6z\u00e9se ut\u00e1n a Fasori evangelikus templomba, ahol gyakran megl\u00e1togatta a csal\u00e1dot Szab\u00f3 Imre lelk\u00e9sz.<\/p>\n\n\n\n Irodalom<\/em><\/p>\n\n\n\n Cs\u00f3k 1965, kat. 49; Cs\u00f3k 1988, kat. 5.<\/p>\n\n\n\n Ravasz L\u00e1szl\u00f3 reform\u00e1tus p\u00fcsp\u00f6k arck\u00e9pe, 1933<\/p>\n\n\n\n Fa, olaj <\/p>\n\n\n\n Jelezve balra lent: Cs\u00f3k I. B. p. 1933<\/p>\n\n\n\n \u201eEcsetvon\u00e1sod napsug\u00e1rt vet \u00e9s mosolyt arat, k\u00e9peid kivil\u00e1gos\u00edtj\u00e1k a hajl\u00e9kokat, ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sodr\u00f3l kij\u00f6v\u0151 embereknek f\u00e9nyesebb az arcuk \u00e9s ruganyosabb a j\u00e1s\u00e1ruk, mint amilyen volt, amikor bementek.\u201d E gondolatokkal Ravasz L\u00e1szl\u00f3 m\u00e9ltatta 1935-ban a hetvenedik sz\u00fclet\u00e9snapj\u00e1t \u00fcnnepl\u0151 Cs\u00f3k Istv\u00e1nt. Kett\u0151j\u00fck ismerets\u00e9ge a huszas \u00e9vek elej\u00e9re tehet\u0151, mikor a fest\u0151 rendszeres l\u00e1togat\u00f3ja volt a K\u00e1lvin t\u00e9ri reform\u00e1tus templomnak, ahol Ravasz lelk\u00e9szk\u00e9nt munk\u00e1lkodott. Kapcsolatuk id\u0151vel szem\u00e9lyesebb\u00e9 v\u00e1lt, Cs\u00f3k t\u00f6bbsz\u00f6r tett tisztelg\u0151 l\u00e1togat\u00e1st a p\u00fcsp\u00f6k Bimb\u00f3 \u00fati vill\u00e1j\u00e1ban. E k\u00f6tel\u00e9k meger\u0151s\u00edt\u00e9s\u00e9t szolg\u00e1lhatta aj\u00e1nd\u00e9ka, az \u00darvacsora <\/em>r\u00e9zkarcolat\u00fa m\u00e1solata, amelyet Cs\u00f3k \u201eM\u00e9lt\u00f3s\u00e1gos Ravasz L\u00e1szl\u00f3 p\u00fcsp\u00f6k \u00farnak igaz tisztelete \u00e9s bar\u00e1ts\u00e1ga jel\u00e9\u00fcl\u201d aj\u00e1nlott.*<\/a> Minden bizonnyal \u00e9vtizedes ismerets\u00e9g\u00fck ind\u00edthatta arra Ravasz L\u00e1szl\u00f3t, hogy arck\u00e9pe megfest\u00e9s\u00e9re Cs\u00f3kot k\u00e9rje fel, aki ekkor a hazai m\u0171v\u00e9szeti \u00e9let egyik legnagyobb tiszteletnek \u00f6rvend\u0151 alakja volt.<\/p>\n\n\n\n Noha Cs\u00f3k kiv\u00e1l\u00f3 portr\u00e9fest\u0151 volt, csak ritk\u00e1n v\u00e1llalt arck\u00e9pfest\u00e9st. Legjobb \u00e9s legismertebb k\u00e9pm\u00e1sait csal\u00e1dtagjair\u00f3l festette (Keresztapa reggelije<\/em>, 1932, MNG). Az \u00e1br\u00e1zolt karakter\u00e9t akkor siker\u00fclt legjobban megragadnia, ha szem\u00e9lyes ismerets\u00e9g k\u00f6t\u00f6tte a modellhez (Wlassics Tibor arck\u00e9pe<\/em>, 1911, MNG; Ung\u00e1r Gy\u00f6rgy<\/em>, 1935, mag\u00e1ntulajdon.) A hivatalos portr\u00e9 reprezentativit\u00e1sa t\u00e1vol \u00e1llt vehemens, \u00e9rezelemd\u00fas l\u00e9ny\u00e9t\u0151l. A Ravasz-portr\u00e9 mellett korszakunkban egyed\u00fcl Husz\u00e1r Alad\u00e1r f\u0151polg\u00e1rmesterr\u0151l festett \u201ehivatalos\u201d k\u00e9pm\u00e1st (1936, BTM). Igaz\u00e1n testhez\u00e1ll\u00f3 feladat sz\u00e1m\u00e1ra a n\u0151i arck\u00e9p volt, amelynek a k\u00e9t h\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tt keresett mester\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt.<\/p>\n\n\n\n Ravasz L\u00e1szl\u00f3r\u00f3l festett portr\u00e9j\u00e1n Cs\u00f3k igen eleg\u00e1nsan \u00f6tv\u00f6zte a reprezentat\u00edv portr\u00e9 klasszikus hagyom\u00e1nyait a modernizmus szabadabb kifejez\u00e9sm\u00f3dj\u00e1val. Mell\u0151zve a hatalom \u00e9s tiszts\u00e9g minden k\u00fcls\u0151dleges kell\u00e9k\u00e9t, a p\u00fcsp\u00f6k m\u00e9lt\u00f3s\u00e1g\u00e1t, kiegyens\u00falyozotts\u00e1g\u00e1t, b\u00f6lcsess\u00e9g\u00e9t Cs\u00f3k higgadt testtart\u00e1ssal \u00e9s visszafogott kolorittal emelte ki. \u00d6lt\u00f6zet\u00e9nek, k\u00e9ztart\u00e1s\u00e1nak z\u00e1rt form\u00e1i j\u00f3zan, hat\u00e1rozott, \u00f6nmag\u00e1val \u00e9s a vil\u00e1ggal megb\u00e9k\u00e9lt szem\u00e9lyis\u00e9get sejtetnek. Az arc \u00e9s a k\u00e9z kifejez\u0151 elevens\u00e9g\u00e9t a fekete pal\u00e1st akvarell-szer\u0171en v\u00e9kony fel\u00fclete \u00f6leli k\u00f6rbe. Ez a mez\u0151, amely a kompoz\u00edci\u00f3 legink\u00e1bb virtu\u00f3z szelete, lappang\u00f3 expresszivit\u00e1ssal tel\u00edti a l\u00e1tv\u00e1nyt.<\/p>\n\n\n\n A portr\u00e9 magas fest\u0151i sz\u00ednvonal\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en jelent\u0151s elismer\u00e9st aratott. M\u0171v\u00e9t Cs\u00f3k 1933-ban a legn\u00edv\u00f3sabb hazai m\u0171v\u00e9szt\u00e1rsas\u00e1g, a Szinyei Merse P\u00e1l T\u00e1rsas\u00e1g ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n mutatta be. Ennek aprop\u00f3j\u00e1n t\u00f6bb egykor\u00fa foly\u00f3irat is k\u00f6z\u00f6lte reprodukci\u00f3j\u00e1t. \u201eMeg\u00e1llok Ravasz L\u00e1szl\u00f3 p\u00fcsp\u00f6k \u00far k\u00e9pm\u00e1sa el\u0151tt, mely egyike a legszebb kompoz\u00edci\u00f3knak, a val\u00f3s\u00e1g-elemek olyan sugallatos kiv\u00e1logat\u00e1s\u00e1val \u00e9p\u00edtett olyan \u00faj val\u00f3s\u00e1g, mely egy szellemet val\u00f3s\u00edt l\u00e1that\u00f3v\u00e1\u201d \u2013 \u00edrta a k\u00e9pm\u00e1sr\u00f3l M\u00e1rkus L\u00e1szl\u00f3, a fest\u0151 1935-\u00f6s jubileumi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak szeml\u00e9j\u00e9ben. Cs\u00f3k a portr\u00e9t t\u00f6bb jeles k\u00fclf\u00f6ldi t\u00e1rlaton is bemutatta: 1934-ben ki\u00e1ll\u00edtotta a velencei bienn\u00e1l\u00e9n, majd 1944-ben szerepelt a reprezentat\u00edv sv\u00e1jci magyar v\u00e1ndorki\u00e1ll\u00edt\u00e1son. Mostani bemutat\u00e1sa az\u00e9rt is jelent\u0151s, mert az elm\u00falt hatvan \u00e9vben e jelent\u0151s arck\u00e9p nem szerepelt a nyilv\u00e1noss\u00e1g el\u0151tt.<\/p>\n\n\n\n