Pannon T\u00fck\u00f6r, 2011\/3<\/p>\n\n\n\n
<\/p>\n\n\n\n
<\/p>\n\n\n\n
Cs\u00f3k Istv\u00e1n \u00f6narck\u00e9pe a firenzei Uffizi-ben*<\/strong><\/p>\n\n\n\n A k\u00f6zelm\u00faltban ny\u00edlt meg Sz\u00e9kesfeh\u00e9rv\u00e1ron Cs\u00f3k Istv\u00e1n \u00e9letm\u0171-ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa. A Cs\u00f3k Istv\u00e1n K\u00e9pt\u00e1rban \u00e9s a V\u00e1rosi K\u00e9pt\u00e1rban p\u00e1rhuzamosan megrendezett reprezentat\u00edv bemutat\u00f3 a 20. sz\u00e1zadi magyar fest\u00e9szet egyik legjelent\u0151sebb alkot\u00f3j\u00e1nak teljes p\u00e1lyak\u00e9p\u00e9t felv\u00e1zolja. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sr\u00f3l sajn\u00e1latos m\u00f3don hi\u00e1nyoznak azonban Cs\u00f3k azon k\u00e9pei, amelyeket ma olaszorsz\u00e1gi k\u00f6zgy\u0171jtem\u00e9nyek \u0151riznek. E hi\u00e1nyt k\u00edv\u00e1nja p\u00f3tolni az al\u00e1bbi \u00e1ttekint\u00e9s Cs\u00f3k it\u00e1liai m\u0171veir\u0151l.<\/em><\/p>\n\n\n\n Magyarok az Uffizi-ben<\/strong><\/p>\n\n\n\n Cs\u00f3k Istv\u00e1n p\u00e1ly\u00e1ja legnagyobb elismer\u00e9s\u00e9nek azt tartotta, hogy a vil\u00e1g egyik legnevesebb k\u00e9pt\u00e1ra, a firenzei Uffizi Gal\u00e9ria k\u00e9rte fel \u00f6narck\u00e9pe megfest\u00e9s\u00e9re.[1]<\/a> Kev\u00e9ss\u00e9 ismert t\u00e9ny, hogy a r\u00e9gi m\u0171v\u00e9szet fellegv\u00e1rak\u00e9nt sz\u00e1mon tartott k\u00e9pt\u00e1r r\u00e9szek\u00e9nt m\u0171k\u00f6dik a vil\u00e1g legnevesebb alkot\u00f3inak \u00f6narck\u00e9p-gy\u0171jtem\u00e9nye. Ez a t\u00f6bb mint ezer darabos kollekci\u00f3 ma 17 magyar m\u0171v\u00e9sz portr\u00e9j\u00e1t \u0151rzi.[2]<\/a> Cs\u00f3k felk\u00e9r\u00e9s\u00e9t megel\u0151z\u0151en k\u00e9t nemzetk\u00f6zi h\u00edr\u0171 arck\u00e9pfest\u0151nket, Bencz\u00far Gyul\u00e1t \u00e9s L\u00e1szl\u00f3 F\u00fcl\u00f6p\u00f6t \u00e9rte a megtiszteltet\u00e9s. Vele p\u00e1rhuzamosan, 1911 m\u00e9g egy magyar alkot\u00f3t, Szinyei Merse P\u00e1lt k\u00e9rt fel az olasz kultuszminiszt\u00e9rium arra, hogy \u00f6narck\u00e9p\u00e9t az Uffizinek adom\u00e1nyozza.<\/p>\n\n\n\n Szinyei \u00e9s Cs\u00f3k felk\u00e9r\u00e9se egyar\u00e1nt az 1911-es olasz vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1shoz k\u00f6t\u0151d\u00f6tt, amelynek R\u00f3m\u00e1ban bemutatott magyar k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti anyaga \u00e1ltal\u00e1nos felt\u0171n\u00e9st keltett.[3]<\/a> A k\u00e9t m\u0171v\u00e9sz felk\u00e9r\u00e9se teh\u00e1t egy\u00fattal a magyar m\u0171v\u00e9szet nemzetk\u00f6zi szint\u0171 elismer\u00e9s\u00e9t is jelentette. A R\u00f3m\u00e1ban megrendezett retrospekt\u00edv magyar k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti t\u00e1rlat k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban a hazai plein air fest\u00e9szet \u00e1llt. D\u00edszterm\u00e9be Szinyei Merse P\u00e1l m\u0171vei ker\u00fcltek (a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s tulajdonk\u00e9ppen hivatalos rehabilit\u00e1ci\u00f3j\u00e1t is szolg\u00e1lta), mellette pedig a nagyb\u00e1nyai m\u0171v\u00e9sztelep alkot\u00f3i kaptak hangs\u00falyos szerepet. Cs\u00f3k kollekci\u00f3ja a v\u00e1ltozatos p\u00e1lya sz\u00e1mos ir\u00e1ny\u00e1t \u00e9s \u00edz\u00e9t reprezent\u00e1lta, t\u00edz bemutatott alkot\u00e1sai k\u00f6z\u00f6tt ott volt ifj\u00fakori f\u0151m\u0171ve, az \u00darvacsora<\/em>, de bemutatta a P\u00e1rizsban festett M\u0171teremsarkot, <\/em>a V\u00e1mp\u00edrok<\/em>at, a legmodernebb fest\u0151i ir\u00e1nyokkal k\u00eds\u00e9rletez\u0151 Magyar bab\u00e1<\/em>t vagy a Z\u00fcz\u00fc-k\u00e9pek egyik remekbeszabott darabj\u00e1t a N\u00e9psz\u00ednh\u00e1z utc\u00e1<\/em>t. Fest\u00e9szete egy\u00e9bk\u00e9nt sem volt ismeretlen az olasz k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g el\u0151tt, hisz rendszeres r\u00e9sztvev\u0151je volt a velencei bienn\u00e1l\u00e9knak.[4]<\/a> A modern nyugati ir\u00e1nyokat a lok\u00e1lis, nemzeti hagyom\u00e1nyokkal sikeresen \u00f6tv\u00f6z\u0151 fest\u00e9szete \u00e1ltal\u00e1nos felt\u0171n\u00e9st aratott. Az 1906-ban festett, a biblikus barokk aktok hagyom\u00e1nyait \u00fajra \u00e9rtelmez\u0151 Th\u00e1m\u00e1r<\/em>t a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s ut\u00e1n megv\u00e1s\u00e1rolta a r\u00f3mai Galleria Nazionale d\u2019Arte Moderna.[5]<\/sup><\/a> M\u00e9g ez \u00e9v v\u00e9g\u00e9n felk\u00e9rte Cs\u00f3kot az olasz kultuszminiszt\u00e9rium \u00f6narck\u00e9pe felaj\u00e1nl\u00e1s\u00e1ra.<\/p>\n\n\n\n P\u00e1rizsi m\u0171teremsarok<\/strong><\/p>\n\n\n\n Cs\u00f3k ezt megel\u0151z\u0151en viszonylag ritk\u00e1n \u00f6r\u00f6k\u00edtette meg saj\u00e1t von\u00e1sait. Ha ezt m\u00e9gis megtette, azt nem l\u00e9lekelemz\u0151 sz\u00e1nd\u00e9k, sokkal ink\u00e1bb a m\u0171v\u00e9sz-l\u00e9t eszt\u00e9tikai-filoz\u00f3fiai \u00f6sszegz\u0151 sz\u00e1nd\u00e9k\u00fa vizsg\u00e1lata jellemezte. Els\u0151 nagyobb ig\u00e9ny\u0171 \u00f6nportr\u00e9j\u00e1t P\u00e1rizsi leteleped\u00e9s\u00e9t k\u00f6vet\u0151en, 1903-ban festette.[6]<\/a> Ezen az alapvet\u0151en m\u00e9g konzervat\u00edv ir\u00e1ny\u00fa k\u00e9pen merev testtart\u00e1sa, k\u00e9zmozdulata, sz\u00fcrke \u00f6lt\u00f6nye rendezett \u00e9s magabiztos alkot\u00f3 benyom\u00e1s\u00e1t kelti. Be\u00e1ll\u00edt\u00e1sa, gesztusa az \u00f6nportr\u00e9 17. sz\u00e1zad elej\u00e9n kialakult p\u00e9ld\u00e1ira vezethet\u0151 vissza, melyek k\u00f6z\u00fcl tal\u00e1n Nicolas Poussin 1650-es \u00f6narck\u00e9pe a legismertebb. Cs\u00f3k els\u0151, reprezentat\u00edv \u00f6narck\u00e9p\u00e9n nyilv\u00e1n meg\u00e1llapodott, be\u00e9rkezett volt\u00e1t k\u00edv\u00e1nta hangs\u00falyozni. Pedig biztos egzisztenci\u00e1t ekkor t\u00e1jt csup\u00e1n rem\u00e9lhetett, hiszen az \u00e9v elej\u00e9n \u00e9rkezett \u00fajdons\u00fclt feles\u00e9g\u00e9vel, Nagy J\u00fali\u00e1val P\u00e1rizsba, abban a rem\u00e9nyben, hogy ott tal\u00e1n majd r\u00e1tal\u00e1l az olyannyira \u00e1h\u00edtott m\u0171v\u00e9szi siker. Rem\u00e9nyeiben nem csalatkozott, a \u201eh\u00e9t sz\u0171k p\u00e1rizsi esztend\u0151\u201d remekm\u0171vek sor\u00e1t alkotta meg Cs\u00f3k.<\/p>\n\n\n\n K\u00e9t \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb a M\u0171teremsarok<\/em>ban m\u00e1r mentesen minden provinci\u00e1lis f\u00e9lszegs\u00e9gt\u0151l egy v\u00e9rbeli p\u00e1rizsi piktor, egy p\u00e1ly\u00e1j\u00e1t tudatosan alak\u00edt\u00f3 modern m\u0171v\u00e9sz tekint a n\u00e9z\u0151re.[7]<\/a> Ezen visszat\u00e9rt az \u00fatkeres\u0151 \u00e9vek vez\u00e9rt\u00e9m\u00e1j\u00e1hoz, a n\u0151i akthoz, \u00e1m leh\u00e1ntott r\u00f3la minden szimbolista p\u00f3zt \u00e9s mesterk\u00e9lt filoz\u00f3fi\u00e1t. Az akt domin\u00e1ns jelenl\u00e9te ellen\u00e9re a kompoz\u00edci\u00f3 l\u00e9nyeg\u00e9t tekintve \u00f6narck\u00e9p, egy negyven \u00e9ves f\u00e9rfi sz\u00e1mvet\u00e9se, egy \u00e9lete del\u00e9n \u00e1ll\u00f3 m\u0171v\u00e9sz ars poetic\u00e1ja. A fest\u0151 maga csak t\u00fck\u00f6rk\u00e9pe \u00e1ltal van jelen a k\u00e9p ter\u00e9ben, ez\u00e1ltal is utalva a k\u00e9pteremt\u00e9s illuzionisztikus, mimetikus karakter\u00e9re. Megfigyel\u00e9s\u00e9nek t\u00e1rgya, a n\u0151i akt ilyen form\u00e1n az alkot\u00f3 attrib\u00fatuma, fest\u0151i karakter\u00e9nek megszem\u00e9lyes\u00edt\u00e9se, maga a testet \u00f6lt\u00f6tt sz\u00e9ps\u00e9g. Hazai kort\u00e1rsai k\u00f6z\u00fcl m\u00fcncheni-nagyb\u00e1nyai m\u0171v\u00e9szt\u00e1rsa, Ferenczy K\u00e1roly kapcsolt \u00f6narck\u00e9peihez n\u0151i aktokat, Cs\u00f3khoz hasonl\u00f3an sokr\u00e9t\u0171 k\u00e9pi jelent\u00e9sekkel d\u00fas\u00edtva a l\u00e1tv\u00e1nyt.[8]<\/a> Az \u00e1gyat f\u00e9lig eltakar\u00f3 f\u00fcgg\u00f6ny a kereszt\u00e9ny ikonogr\u00e1fia j\u00f3l ismert eleme, a beavat\u00e1s szimb\u00f3luma, a n\u00e9z\u0151 el\u0151tt felt\u00e1rul\u00f3 titok jelk\u00e9pe. Az alkot\u00f3 \u00e9s alkot\u00e1sa a k\u00e9pt\u00e9r k\u00e9t fel\u00e9ben, a val\u00f3s\u00e1g k\u00e9t szintj\u00e9n jelenik meg, egy\u00e9rtelm\u0171v\u00e9 t\u00e9ve, hogy a M\u0171teremsarok<\/em> csak els\u0151 olvasatban m\u0171termi zs\u00e1ner, val\u00f3di t\u00e1rgya maga a fest\u0151i teremt\u00e9s aktusa. \u00d6sszetett kompoz\u00edci\u00f3j\u00e1t, az akt virtu\u00f3z megfest\u00e9s\u00e9t tekintve pedig val\u00f3di \u201emesterremek\u201d, azaz a fest\u0151 teljes tud\u00e1st\u00e1r\u00e1nak reprezentat\u00edv bemutat\u00f3ja. Rendk\u00edv\u00fcli kvalit\u00e1s\u00e1t m\u00e9g kort\u00e1rs kolleg\u00e1i is elismert\u00e9k. Egy alkalommal Kernstok K\u00e1roly ekk\u00e9pp elm\u00e9lkedett a Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum \u00e1lland\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n \u00e9kesked\u0151 M\u0171teremsarok<\/em> el\u0151tt: \u201eUgyancsak j\u00f3l mehet a sora P\u00e1risban Cs\u00f3k Pist\u00e1nak. Egy \u00edzben, m\u00e9g miel\u0151tt P\u00e1risba ment, egy nem valami t\u00fals\u00e1gosan siker\u00fclt k\u00e9pe el\u0151tt azt mondta, csakis akkor tud festeni, ha sok p\u00e9nzt \u00e9rez a zseb\u00e9ben. Ha ezt a k\u00e9pet n\u00e9zem, azt kell hinnem, milliomos.\u201d[9]<\/sup><\/a> A M\u0171teremsarok<\/em> jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t kort\u00e1rsai is pontosan \u00e9rz\u00e9kelt\u00e9k, hazai bemutat\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151en a Lip\u00f3tv\u00e1rosi Kaszin\u00f3 d\u00edj\u00e1val jutalmazt\u00e1k majd a magyar \u00e1llam a Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum r\u00e9sz\u00e9re megv\u00e1s\u00e1rolta. Az Uffizi felk\u00e9r\u00e9se idej\u00e9n Cs\u00f3knak teh\u00e1t nem volt olyan \u00f6nportr\u00e9ja amely m\u00e9lt\u00f3 k\u00e9pen reprezent\u00e1lhatta volna \u0151t.<\/p>\n\n\n\n A k\u00e9sz\u00fcl\u0151 \u00faj \u00f6narck\u00e9pet a sajt\u00f3 is figyelemmel k\u00eds\u00e9rte. Ceruzav\u00e1zlat\u00e1t az \u00e9v elej\u00e9n A Gy\u0171jt\u0151<\/em> c\u00edm\u0171 foly\u00f3irat k\u00f6z\u00f6lte.[10]<\/sup><\/a> Ar\u00e1nyaiban, elrendez\u00e9s\u00e9ben ezt k\u00f6veti a m\u0171 olajv\u00e1zlata.[11]<\/sup><\/a> Ezen a m\u0171v\u00e9sz t\u00e1gabb k\u00e9pkiv\u00e1gatban jelenik meg, mint a v\u00e9gs\u0151 v\u00e1ltozaton, testtart\u00e1sa pedig fokozott magabiztoss\u00e1got sugall. A novemberre elk\u00e9sz\u00fclt, kidolgozott m\u0171v\u00f6n a k\u00e9pkiv\u00e1gat sz\u0171kebb, az ecsetet tart\u00f3, alkot\u00f3 k\u00e9z gesztusa hangs\u00falyosabb, \u00f6lt\u00f6zete pedig kieg\u00e9sz\u00fcl azzal a kiss\u00e9 boh\u00e9m, p\u00f6tty\u00f6s nyaks\u00e1llal, amely m\u00e1r Cs\u00f3k fiatalkori \u00f6narck\u00e9pein is felt\u0171nt.[12]<\/sup><\/a> \u00d6lt\u00f6zet\u00e9t \u00e9s testtart\u00e1s\u00e1t tekintve a firenzei k\u00e9p legk\u00f6zelebbi p\u00e1rhuzama Cs\u00f3k 1903-ban, P\u00e1rizsban festett \u00f6narck\u00e9pe. \u00c1m am\u00edg ott csak a k\u00e9zben tartott ecset \u00e9s a h\u00e1tt\u00e9rben egy festm\u00e9ny t\u00f6red\u00e9kes r\u00e9szlete utal az alkot\u00f3munk\u00e1ra, a firenzei k\u00e9pen az egyszeri von\u00e1sokat r\u00f6gz\u00edt\u0151 \u00f6nportr\u00e9t t\u00f6bb\u00e9rtelm\u0171 \u00f6nvallom\u00e1ss\u00e1 m\u00e9ly\u00edti a h\u00e1tteret bet\u00f6lt\u0151 festm\u00e9ny.<\/p>\n\n\n\n \u201eLa femme ador\u00e9e\u201d<\/strong><\/p>\n\n\n\n Az 1912-es rajzon a keret hat\u00e1rozott jelz\u00e9se r\u00e9v\u00e9n m\u00e9g egy\u00e9rtelm\u0171 a „k\u00e9p a k\u00e9pben” mot\u00edvum. A sz\u00e9kesfeh\u00e9rv\u00e1ri olajv\u00e1zlaton a (festett) val\u00f3s\u00e1g k\u00e9t dimenzi\u00f3j\u00e1t m\u00e1r sem t\u00e1rgyi elem, sem a fest\u00e9sm\u00f3d elt\u00e9r\u00e9se nem jelzi. A v\u00e9gleges v\u00e1ltozaton ezzel szemben m\u00e1r egy\u00e9rtelm\u0171bben elv\u00e1lik a k\u00e9t szf\u00e9ra. Cs\u00f3k \u00f6narck\u00e9pe h\u00e1tter\u00e9ben K\u00e9t b\u00e1lv\u00e1ny (Idolok, Im\u00e1dott asszony) <\/em>c\u00edmen ismert m\u0171v\u00e9nek egy r\u00e9szlet\u00e9t id\u00e9zte fel.[13]<\/a> \u201cMost dolgozom egy k\u00e9pen, mely azt hiszem betet\u0151z\u00e9se a pikt\u00far\u00e1mnak. Nem azt akarom mondani vele, hogy ez a legjobb k\u00e9pem, \u00e1mb\u00e1r az ember mindig a legutols\u00f3t tartja annak, – egyszer\u0171en ebben eddigi t\u00f6rekv\u00e9seim legink\u00e1bb kifejez\u00e9sre jutnak. Erotikus, fest\u0151i s ami f\u0151, mind az, ami magyar csend\u00e9letk\u00e9peimen jellemz\u0151, rajta van. [\u2026] Egy asszony, fekete k\u00ednai sz\u00e9ken, mez\u00edtelen. H\u00e1tt\u00e9r festett templomi \u00fcvegablak, St. Genov\u00e9va templomba megy. \u2013 \u00c9n legjobban szeretn\u00e9m azt a c\u00edmet adni neki, \u00abK\u00e9t b\u00e1lv\u00e1ny\u00bb.<\/em>\u201d E sorokat 1910 tavasz\u00e1n int\u00e9zte Cs\u00f3k Istv\u00e1n L\u00e1z\u00e1r B\u00e9l\u00e1hoz, aki nagyobb tanulm\u00e1nyt k\u00e9sz\u00fclt \u00edrni a fest\u0151r\u0151l a M\u0171v\u00e9szet c\u00edm\u0171 foly\u00f3irat sz\u00e1m\u00e1ra.[14]<\/sup><\/a> A h\u00e1tt\u00e9r \u00fcvegablak\u00e1n Szent Genov\u00e9va legend\u00e1j\u00e1nak az a j\u00f3l ismert epiz\u00f3dja jelenik meg, mikor a templomba igyekv\u0151 szent \u00e9let\u0171 le\u00e1ny gyerty\u00e1j\u00e1t az \u00f6rd\u00f6g elf\u00fajja, de v\u00e9dangyala ism\u00e9t fellobbantja l\u00e1ngj\u00e1t. Mivel a hagyom\u00e1ny szerint Genov\u00e9va hit\u00e9nek \u00e9s im\u00e1ds\u00e1g\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en az ostroml\u00f3 hun vez\u00e9r, Attila feladta P\u00e1rizs ostrom\u00e1t, \u0151 a v\u00e1ros v\u00e9d\u0151szentje is. Genov\u00e9va legend\u00e1ja kedvelt t\u00e1rgya volt a 19. sz\u00e1zad protest\u00e1ns n\u00e9pk\u00f6nyvirodalm\u00e1nak, de a szent \u00e9let\u0171 l\u00e1ny sorsa kedvelt t\u00e9m\u00e1ja volt a 19. sz\u00e1zadi francia fest\u00e9szetnek, a Pantheon bels\u0151 tereibe Jean-Paul Gros, Jean-Paul Laurens majd a sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n Puvis de Chavannes festette meg \u00e9let\u00e9nek jeleneteit.[15]<\/sup><\/a> Alakja a p\u00e1rizsi m\u0171v\u00e9szvil\u00e1g megh\u00f3d\u00edt\u00e1s\u00e1ra t\u00f6rekv\u0151 \u2013 s m\u0171term\u00e9t ekkoriban egy ap\u00e1cakolostor szomsz\u00e9ds\u00e1g\u00e1ban b\u00e9rl\u0151 \u2013 Cs\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra ugyancsak kulcsfontoss\u00e1g\u00fa, szem\u00e9lyes vonz\u00e1sainak \u00e9s v\u00e1laszt\u00e1sainak p\u00e9ld\u00e1zata. Az \u00f6rd\u00f6gi k\u00eds\u00e9rt\u00e9snek ellen\u00e1ll\u00f3, \u00f6r\u00f6k\u00f6s sz\u00fczess\u00e9get fogad\u00f3 szent csup\u00e1n k\u00e9pi id\u00e9zetk\u00e9nt megjelen\u0151 alakj\u00e1nak \u00e9les ellenpontja a faragott k\u00ednai sz\u00e9ken \u00e1tszellem\u00fclten \u00fcl\u0151 ruh\u00e1tlan l\u00e1nyalak. Meztelens\u00e9ge z\u00e1rk\u00f3zott testtart\u00e1sa ellen\u00e9re felt\u00e1rulkoz\u00f3, egyszerre m\u00e9lt\u00f3s\u00e1gteljes \u00e9s term\u00e9szetes. R\u00e9gm\u00falt \u00e9s jelen, nyugat \u00e9s kelet, kereszt\u00e9nys\u00e9g \u00e9s pog\u00e1nys\u00e1g, \u00f6nmegtagad\u00e1s \u00e9s testis\u00e9g, k\u00e9t \u00e9leteszm\u00e9ny s k\u00e9t m\u0171v\u00e9szeti ide\u00e1l \u00f6lt testet Cs\u00f3k m\u0171v\u00e9ben. A k\u00e9p c\u00edmad\u00e1sa, archaiz\u00e1l\u00f3 el\u0151ad\u00e1sm\u00f3dja, valamint egykori g\u00f3tiz\u00e1l\u00f3 kerete egy\u00fcttesen fokozza fel az eg\u00e9sz szakr\u00e1lis jelent\u00e9sr\u00e9tegeit, azt sugallva, hogy a K\u00e9t b\u00e1lv\u00e1ny <\/em>voltak\u00e9ppen a modern testis\u00e9g ikonja.[16]<\/sup><\/a> Alternat\u00edv\u00e1ja csak l\u00e1tsz\u00f3lagos, Szent Genov\u00e9va nem egy\u00e9b mint spiritu\u00e1lis jel, ami val\u00f3ban h\u00fas-v\u00e9r l\u00e9tez\u0151 az az eleven test: la femme adror\u00e9e.<\/em>[17]<\/sup><\/a><\/p>\n\n\n\n A K\u00e9t b\u00e1lv\u00e1ny<\/em>t1914-ben, Cs\u00f3knak a M\u0171csarnokban megrendezett \u00e9letm\u0171t\u00e1rlaton l\u00e1thatta els\u0151 \u00edzben a nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9g.[18]<\/sup><\/a> A h\u00faszas \u00e9vek elej\u00e9n t\u00f6bb reprezentat\u00edv k\u00fclf\u00f6ldi magyar ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son szerepelt, m\u00edg 1924-ben a Velencei Bienn\u00e1l\u00e9t k\u00f6vet\u0151en az olasz \u00e1llam megv\u00e1s\u00e1rolta a velencei K\u00e9pt\u00e1r sz\u00e1m\u00e1ra.[19]<\/sup><\/a> A d\u00f6nt\u00e9sben nyilv\u00e1n a mester Firenz\u00e9ben \u0151rz\u00f6tt k\u00e9pm\u00e1sa is k\u00f6zrej\u00e1tszott. Az \u00f6narck\u00e9p a K\u00e9t b\u00e1lv\u00e1ny<\/em> fest\u00e9s\u00e9nek t\u00f6bb st\u00e1dium\u00e1t dokument\u00e1lta. A sz\u00e9kesfeh\u00e9rv\u00e1ri v\u00e1zlaton a k\u00ednai sz\u00e9kben \u00fcl\u0151 n\u0151alak m\u00e9g s\u00e1rga ruh\u00e1t visel, Szent Genov\u00e9va mellett pedig m\u00e9g l\u00e1that\u00f3 a fest\u0151\u00e1llv\u00e1nyra id\u00e9zett, az \u00fcvegablak angyal\u00e1nak ellenpontjak\u00e9nt szolg\u00e1l\u00f3 v\u00f6r\u00f6s \u00f6rd\u00f6g alakja.[20]<\/sup><\/a><\/p>\n\n\n\n Azzal, hogy \u00f6nportr\u00e9ja h\u00e1tter\u00e9be Cs\u00f3k egy olyan m\u0171v\u00e9t helyezte el, mely a k\u00f6z\u00e9pkori szent \u00e9s a jelenkori het\u00e9ra alakj\u00e1ban testet \u00f6lt\u0151 n\u0151i szerepek kultur\u00e1lis \u00e9s t\u00f6rt\u00e9neti v\u00e1ltoz\u00e9konys\u00e1g\u00e1t ragadta meg, \u00f6nmag\u00e1t az \u00f6r\u00f6k sz\u00e9ps\u00e9g-n\u0151is\u00e9g fest\u0151jek\u00e9nt hat\u00e1rozta meg. Olyan \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s ez, amely m\u00e1r a Melank\u00f3lia<\/em> kett\u0151s vonz\u00e1s\u00e1ban is testet \u00f6lt\u00f6tt. A firenzei \u00f6nportr\u00e9 legfontosabb el\u0151zm\u00e9ny\u00e9nek tekinthet\u0151 M\u0171teremsar<\/em>kon pedig egy\u00e9rtelm\u0171en (az akad\u00e9miai trad\u00edci\u00f3t \u00e9s klasszikus sz\u00e9ps\u00e9get egyar\u00e1nt szimboliz\u00e1l\u00f3) n\u0151i akt fest\u0151jek\u00e9nt defini\u00e1lta \u00f6nmag\u00e1t. Ezzel az aktos \u00f6narck\u00e9pek gazdag eur\u00f3pai hagyom\u00e1ny\u00e1nak k\u00f6r\u00e9vel vonta p\u00e1rhuzamba m\u0171v\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n Cs\u00f3k azzal, hogy m\u0171v\u00e9be egy k\u00e9sz\u00fcl\u0151 (az alkot\u00e1s folyamat\u00e1ban l\u00e9v\u0151) m\u0171v\u00e9t emelte be, egy\u00fattal az elt\u00e9r\u0151 val\u00f3s\u00e1gszf\u00e9r\u00e1k, a mesters\u00e9ges, fest\u0151i \u00e9s tapasztalati val\u00f3s\u00e1gok p\u00e1rhuzamos jelenl\u00e9t\u00e9re is utalt. Saj\u00e1t plasztikusan megid\u00e9zett alakja m\u00f6g\u00e9 az \u00fcvegablak elvont, f\u00e9nyteli t\u00fcnem\u00e9nye rajzol\u00f3dik, a kett\u0151 k\u00f6z\u00e9 pedig a h\u00fas-v\u00e9r asszony b\u00e1lv\u00e1nny\u00e1 eszm\u00e9ny\u00edtett aktfigur\u00e1ja. Ezt a h\u00e1rom dimenzi\u00f3t emellett a t\u00fck\u00f6r-effektus rejtett jelenl\u00e9te is \u00e1thatja. A firenzei \u00f6narck\u00e9pen ugyanis a K\u00e9t b\u00e1lv\u00e1ny <\/em>t\u00fck\u00f6rford\u00edtott \u00e1ll\u00e1sban jelenik meg, ami burkolt utal\u00e1s a t\u00fck\u00f6r haszn\u00e1lat\u00e1ra. Olyan mot\u00edvum ez, amely a M\u0171teremsar<\/em>kon m\u00e1r k\u00f6zponti jelent\u0151s\u00e9get kapott, itt viszont csak mint a val\u00f3s\u00e1g \u00e1tirat\u00e1nak egyik, lehets\u00e9ges alakzata kap szerepet.[21]<\/sup><\/a><\/p>\n\n\n\n A sajt\u00f3 h\u00edrad\u00e1sa szerint Cs\u00f3k \u00f6narck\u00e9p\u00e9vel m\u00e1r augusztus elej\u00e9re elk\u00e9sz\u00fclt.[22]<\/sup><\/a> A nevezetes portr\u00e9t a hazai k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g csak egyetlen alkalommal \u00e9s r\u00f6vid id\u0151re l\u00e1thatta. Miel\u0151tt 1912 \u0151sz\u00e9n elk\u00fcldt\u00e9k volna Firenz\u00e9be, Ernst Lajos ki\u00e1ll\u00edtotta \u00fajonnan megny\u00edlt m\u00fazeum\u00e1nak harmadik gy\u0171jtem\u00e9nyes ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n.[23]<\/sup><\/a> A m\u0171vet k\u00e9t \u00e9v m\u00falva Cs\u00f3k gy\u0171jtem\u00e9nyes, m\u0171csarnoki t\u00e1rlat\u00e1ra sem tudta megszerezni, \u00e1m az \u00e9letm\u0171ben bet\u00f6lt\u00f6tt kulcsszerepet j\u00f3l \u00e9rz\u00e9keltette, hogy a t\u00e1rlat katal\u00f3gus\u00e1nak \u00e9l\u00e9re Cs\u00f3k egy olyan fot\u00f3t helyezett, amely \u0151t mag\u00e1t \u2013 a firenzei \u00f6nportr\u00e9hoz hasonlatosan \u2013 a K\u00e9t b\u00e1lv\u00e1ny<\/em> el\u0151tt \u00f6r\u00f6k\u00edtette meg.<\/p>\n\n\n\n *A tanulm\u00e1ny a Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia Bolyai J\u00e1nos Kutat\u00e1si \u00d6szt\u00f6nd\u00edj\u00e1nak t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val k\u00e9sz\u00fclt.<\/p>\n\n\n\n K\u00e9pfeliratok<\/strong><\/p>\n\n\n\n [1]<\/a> N. n.: Besz\u00e9lget\u00e9s Cs\u00f3k Istv\u00e1nnal ifj\u00fas\u00e1g\u00e1r\u00f3l, k\u00fczdelmeir\u0151l \u00e9s sikereir\u0151l<\/em>. Nemzeti Ujs\u00e1g, 1925. m\u00e1rcius 8., 17.; A cikk illusztr\u00e1ci\u00f3ja a firenzei \u00f6narck\u00e9p el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u0151 tanulm\u00e1nya. Az eredeti m\u0171 lel\u0151helye ismeretlen.<\/p>\n\n\n\n [2]<\/a> V\u00e9gh J\u00e1nos: Szembes\u00edt\u00e9s. Az Uffizi magyar \u00f6narck\u00e9pei 1-2. <\/em>\u00daj M\u0171v\u00e9szet, 2004\/10, 8-11; 11, 9-11; Az al\u00e1bbi magyar m\u0171v\u00e9szek \u00f6narck\u00e9pei tal\u00e1lhat\u00f3ak ma a gy\u0171jtem\u00e9nyben: Angeli Henrik, Barab\u00e1s Mikl\u00f3s, Bencz\u00far Gyula, Cs\u00f3k Istv\u00e1n, G\u00e1bor Marianne, Horovitz Lip\u00f3t, Kot\u00e1sz K\u00e1roly, Kupeczky J\u00e1nos, Lakner L\u00e1szl\u00f3, L\u00e1szl\u00f3 F\u00fcl\u00f6p, id. Mark\u00f3 K\u00e1roly, Nagy Balogh J\u00e1nos, Perlmutter Izs\u00e1k, P\u00f3r Bertalan, Rippl-R\u00f3nai J\u00f3zsef, S\u00e1dnor \u00c1rp\u00e1d, Szinyei Merse P\u00e1l.<\/p>\n\n\n\n [3]<\/a> G\u00e1l Vilmos: Vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00f3 magyarok 1851-2000.<\/em> Holnap Kiad\u00f3, Budapest, 2008, 157-165.; N. n.: A nagyb\u00e1nyai fest\u0151kol\u00f3nia a r\u00f3mai vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1son.Nagyb\u00e1nya \u00e9s Vid\u00e9ke, 37, 1911\/15. \u00e1prilis 9., 1. K\u00f6z\u00f6lve: A nagyb\u00e1nyai m\u0171v\u00e9szet \u00e9s m\u0171v\u00e9sztelep a magyar sajt\u00f3ban 1910-1918.Szerk.: T\u00edm\u00e1r \u00c1rp\u00e1d. (Nagyb\u00e1nya k\u00f6nyvek 9.) MissionArt Gal\u00e9ria, Miskolc, 2000, 56-58.<\/p>\n\n\n\n [4]<\/a> A Velencei Bienn\u00e1l\u00e9n r\u00e9szt vett 1901, 1909 \u00e9s 1914-ben.<\/p>\n\n\n\n [5]<\/a> Esposizione Intrenationale de belle arti Roma 1911. Ungheria. <\/em>R\u00f3ma, 1911. kat. 34.; Dr. L\u00e1z\u00e1r B\u00e9la: A r\u00f3mai m\u0171v\u00e9szeti ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son.<\/em> M\u0171v\u00e9szet, 1911, 310-313.<\/p>\n\n\n\n [6]<\/a> Olaj, v\u00e1szon, 89 x 65,5 cm; Jelezve jobbra lent: Cs\u00f3k 1903. Magyar Nemzeti Gal\u00e9ria, ltsz.: 64.109 T<\/p>\n\n\n\n [7]<\/a> Olaj, v\u00e1szon, V\u00e1szon, olaj, 105,5 \u00d7 185,2 cm, Jelezve balra lent: Cs\u00f3k Paris 1905; Magyar Nemzeti Gal\u00e9ria, ltsz.: 3228<\/p>\n\n\n\n [8]<\/a> Ezt a szimbolikus jelent\u00e9sr\u00e9teget bontja ki meggy\u0151z\u0151en Boros Judit: Szempontok Ferenczy K\u00e1roly modernizmus\u00e1hoz.<\/em> In: Magyar Nemzeti Gal\u00e9ria \u00c9vk\u00f6nyve 1997-2001, M\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti tanulm\u00e1nyok Sink\u00f3 Katalin k\u00f6sz\u00f6nt\u00e9s\u00e9re, Budapest, 2002, 253-257.; A t\u00e9m\u00e1r\u00f3l l\u00e1sd m\u00e9g: A modell. N\u0151i akt a 19. sz\u00e1zadi magyar m\u0171v\u00e9szetben<\/em>. Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si katal\u00f3gus, Magyar Nemzeti Gal\u00e9ria, Budapest, 2004, 312. skk<\/p>\n\n\n\n [9]<\/a> Cs\u00f3k Istv\u00e1n: Eml\u00e9kez\u00e9seim<\/em>. (Officina k\u00e9pesk\u00f6nyvek 62\/63). Bev.: Grynaeusn\u00e9 Papp Em\u00edlia. Officina, Budapest, [1945.] 143.<\/p>\n\n\n\n [10]<\/a> Lengyel G\u00e9za: Cs\u00f3k Istv\u00e1n.A Gy\u0171jt\u0151<\/em>, 1912\/1-2, 25-33., Rep.: 32.<\/p>\n\n\n\n [11]<\/a> \u00d6narck\u00e9p a \u201cB\u00e1lv\u00e1ny\u201d r\u00e9szlet\u00e9vel, 1912; V\u00e1szon, olaj, 44 x 31 cm; Jelezbe balra lent: Cs\u00f3k I. 1912; Sz\u00e9kesfeh\u00e9rv\u00e1r, Istv\u00e1n Kir\u00e1ly M\u00fazeum, Ltsz.: 65. 5. 1<\/p>\n\n\n\n [12]<\/a> A p\u00f6tty\u00f6s nyaks\u00e1l Cs\u00f3k \u201eattrib\u00fatum\u00e1nak\u201d is tekinthet\u0151. Szerepel azon az 1897-es f\u00e9rfiarck\u00e9pen, amely v\u00e9lhet\u0151en az elpusztult Melank\u00f3li\u00e1<\/em>hoz k\u00e9sz\u00fclt v\u00e1zlat, \u00e9s aki minden bizonnyal a m\u0171v\u00e9sz altereg\u00f3ja. (Olaj, v\u00e1szon, 41 x 30 cm, Jelezve balra lent: Cs\u00f3k I. N.B\u00e1nya 1897 \u2013 mag\u00e1ntulajdon). Ez a f\u00e9rfialak lett azt\u00e1n a k\u00f6zponti figur\u00e1ja az 1900-as Tavasz \u00e9bred\u00e9s\u00e9<\/em>nek (Olaj, v\u00e1szon, 102,5 x 183,5 cm; Jelezve balra lent: Cs\u00f3k \u2013 Mag\u00e1ntulajdon). Ilyen nyaks\u00e1lat visel az 1905-ben festett M\u0171teremsarok<\/em> \u00f6narck\u00e9p\u00e9n is (Olaj, v\u00e1szon, 105,5 x 185,2 cm; Jelezve balra lent: Cs\u00f3k Paris 1905; Magyar Nemzeti Gal\u00e9ria, ltsz.: 3228.)<\/p>\n\n\n\n [13]<\/a> Olaj, v\u00e1szon, 122 x 118 cm; Velence, Galleria Internazionale d’Arte Moderna<\/p>\n\n\n\n [14]<\/a> Cs\u00f3k Istv\u00e1n levele L\u00e1z\u00e1r B\u00e9l\u00e1hoz, P\u00e1rizs, 1910. \u00e1prilis 24.<\/p>\n\n\n\n [15]<\/a> Pog\u00e1ny 43.<\/p>\n\n\n\n [16]<\/a> Az 1914-es gy\u0171jtem\u00e9nyes ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s katal\u00f3gus\u00e1ban k\u00f6z\u00f6lt reprodukci\u00f3n j\u00f3l kivehet\u0151 a festm\u00e9ny olt\u00e1rk\u00e9pet id\u00e9z\u0151 g\u00f3tiz\u00e1l\u00f3 kerete.<\/p>\n\n\n\n [17]<\/a> L\u00e1z\u00e1r B\u00e9la \u00e9rz\u00e9kletesen \u00edrja le a k\u00e9pet: \u201c\u00c9s a fekete sz\u00e9kben \u00fcl\u0151 Im\u00e1dott asszony <\/em>a misztikus k\u00f6rnyezet\u00e9ben, a nagy \u00fcvegfestm\u00e9nyes ablakos szob\u00e1ban, amint azon \u00e1t bes\u00fct a nap \u00e9s felragyogtatja a zom\u00e1ncos sz\u00edneket, sugarai \u00e1tt\u00f6rnek rajtok \u00e9s megremegtetik \u0151ket. A sz\u00e9p b\u00e1lv\u00e1ny, s\u00e1rg\u00e1s-feh\u00e9r test\u00e9vel a fekete sz\u00e9kben, k\u00f6ny\u00f6rtelen k\u00f6z\u00f6nnyel \u00fcl e sok sz\u00edncsod\u00e1ban, mik\u00f6zben elef\u00e1ntcsontsz\u00edn\u0171 h\u00fas\u00e1n remegnek a testsz\u00edn csod\u00e1i\u2026 Mily raffin\u00e1lt ellent\u00e9tek \u00e9s milyen l\u00e1zas k\u00e9pzelet!\u201d \u2013 L\u00e1z\u00e1r B\u00e9la: Cs\u00f3k Istv\u00e1n. <\/em>Budapest, 1921, 24.<\/p>\n\n\n\n [18]<\/a> B\u00e1lv\u00e1nyok. Olf. (1914) Elad\u00f3. Cs\u00f3k Istv\u00e1n ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa. T\u00e1rgymutat\u00f3. Orsz. Magy. K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat. Budapest. M\u0171csarnok, 1914. kat. 36. \u2013 Rep. (11. t\u00e1bla)<\/p>\n\n\n\n [19]<\/a> XIVa Esposizione Internazionale d\u2019Arte della Citt\u00e1 di Venezia 1924.<\/em> Catalogo.<\/em> Velence, 1924. kat. 6. Idoli; N. n.: V\u00e1s\u00e1rl\u00e1sok a velencei ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son. Magyar M\u0171v\u00e9szet, 1925, 53.<\/em>; Ezt k\u00f6vet\u0151en a Magyarorsz\u00e1gra l\u00e1togat\u00f3 Vittorio Pica Cs\u00f3k m\u0171term\u00e9t is megl\u00e1togatta: N. n.: A Szinyei Merse P\u00e1l T\u00e1rsas\u00e1gb\u00f3l. Magyar M\u0171v\u00e9szet, <\/em>1925, 164.<\/p>\n\n\n\n [20]<\/a> Az \u00f6rd\u00f6g m\u00e9g kivehet\u0151 egy 1914 k\u00f6r\u00fcli m\u0171teremfot\u00f3n – Istv\u00e1n Kir\u00e1ly M\u00fazeum, Addat\u00e1r, ltsz. n.<\/p>\n\n\n\n [21]<\/a> A feh\u00e9rv\u00e1ri k\u00e9pen m\u00e1sok a f\u0151alak \u00e9s a h\u00e1tt\u00e9r n\u0151i figur\u00e1inak ar\u00e1nyai \u00e9s nem t\u00fck\u00f6rford\u00edtott.<\/p>\n\n\n\n\n
\n\n\n\n