Fot\u00f3m\u0171v\u00e9szet, 2011\/3, szeptember, 73-83.<\/p>\n\n\n\n
A fotogr\u00e1fia szerepe Cs\u00f3k Istv\u00e1n (1865-1961) korai munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1ban[1]<\/strong><\/a><\/strong><\/p>\n\n\n\n Olyan id\u0151szakban kezdte p\u00e1ly\u00e1j\u00e1t Cs\u00f3k Istv\u00e1n, amikor a fotogr\u00e1fiai el\u0151k\u00e9p haszn\u00e1lata m\u00e1r r\u00e9sze az akad\u00e9miai k\u00e9pz\u00e9snek. M\u00fcnchenben \u00e9s P\u00e1rizsban tan\u00faja a f\u00e9nyk\u00e9p t\u00e9rh\u00f3d\u00edt\u00e1s\u00e1nak, amely ekkorra m\u00e1r a m\u0171v\u00e9szi gyakorlat elfogadott seg\u00e9deszk\u00f6ze. Legyen az akt, csend\u00e9let vagy \u00e9letk\u00e9p, fot\u00f3albumok sokas\u00e1ga k\u00edn\u00e1lt figur\u00e1lis, kompoz\u00edci\u00f3s mint\u00e1kat a m\u0171termi munk\u00e1hoz. Cs\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra ann\u00e1l is ink\u00e1bb k\u00e9zenfekv\u0151nek t\u0171nhetett a fotogr\u00e1fiai el\u0151k\u00e9p haszn\u00e1lta, mivel az a sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben kibontakoz\u00f3 realizmus fest\u0151i t\u00f6rekv\u00e9seivel l\u00e9nyegi rokons\u00e1got mutatott. Bar\u00e1tj\u00e1t\u00f3l, az ekkor m\u00e1r P\u00e1rizsban dolgoz\u00f3 Rippl-R\u00f3nai J\u00f3zseft\u0151l Cs\u00f3k tal\u00e1n arr\u00f3l is h\u00edrt kaphatott, hogy a csod\u00e1lt realista mester, Munk\u00e1csy Mih\u00e1ly is gyakorta k\u00e9sz\u00edttetett f\u00e9nyk\u00e9pet be\u00e1ll\u00edtott modelljeir\u0151l.[2]<\/a><\/p>\n\n\n\n A Cs\u00f3k-hagyat\u00e9kb\u00f3l most el\u0151ker\u00fclt modellfot\u00f3k kiv\u00e9teles dokumentumai a hazai naturalizmus kibontakoz\u00e1s\u00e1nak.[3]<\/a> Modellfot\u00f3t gyan\u00edthat\u00f3an m\u00fcncheni fest\u0151t\u00e1rsai is haszn\u00e1ltak, de \u2013 tudom\u00e1som szerint \u2013 Holl\u00f3sy Simon k\u00f6r\u00e9b\u0151l, Gr\u00fcnwald B\u00e9la vagy Ferenczy K\u00e1roly hagyat\u00e9k\u00e1ban nem maradt fenn hasonl\u00f3 dokumentum.<\/p>\n\n\n\n Naturalizmus \u00e9s ill\u00fazi\u00f3<\/strong><\/p>\n\n\n\n Az 1880-as \u00e9vekben kibontakoz\u00f3 naturalizmus munkam\u00f3dszer\u00e9t \u00e9s l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dj\u00e1t egyar\u00e1nt meghat\u00e1rozta a fotogr\u00e1fiai szeml\u00e9letm\u00f3d. Olyannyira, hogy e t\u00f6rekv\u00e9sek \u00fajabb elemz\u00e9sei a f\u00e9nyk\u00e9pez\u00e9s el\u0151ret\u00f6r\u00e9s\u00e9t \u00e9s a fest\u00e9szet \u201efot\u00f3realista\u201d ir\u00e1nyzatait m\u00e1r p\u00e1rhuzamos, egym\u00e1st k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6sen \u00e1that\u00f3 jelens\u00e9gekk\u00e9nt \u00edrj\u00e1k le. A naturalizmus legavatottabb \u00e9rt\u0151je, Gabriel P. Weisberg elemz\u00e9se szerint a fotogr\u00e1fia t\u00e9mav\u00e1laszt\u00e1s\u00e1ban, kompoz\u00edci\u00f3j\u00e1ban \u00e9s st\u00edlus\u00e1ban egyar\u00e1nt befoly\u00e1solta az \u00faj ir\u00e1nyzat k\u00e9pvisel\u0151it.[4]<\/a> A l\u00e1tv\u00e1ny anyagszer\u0171, apr\u00f3l\u00e9kos visszaad\u00e1sa a f\u00e9nyk\u00e9phez hasonl\u00f3an \u2013 azzal vet\u00e9lkedve \u2013 a \u201erealizmus ill\u00fazi\u00f3j\u00e1t\u201d ny\u00fajtotta. A f\u00e9nyk\u00e9p \u00fajszer\u0171 l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dj\u00e1nak hat\u00e1sa k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen j\u00f3l \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151 a n\u00e9p\u00e9letk\u00e9p m\u0171faj\u00e1ban, amelynek idealiz\u00e1l\u00f3, a vid\u00e9ki l\u00e9tet klasszikus formarend szerint eszm\u00e9ny\u00edt\u0151 szeml\u00e9let\u00e9t gy\u00f6keresen \u00e1tform\u00e1lta a fot\u00f3, felt\u00e1rva az idill m\u00f6g\u00e9 rejtett nyomort, fizikai kimer\u00fclts\u00e9get. E korai p\u00e9ld\u00e1k k\u00f6z\u00fcl Peter Henry Emerson mezei munk\u00e1t bemutat\u00f3 fot\u00f3sorozata k\u00f6zvetlen el\u0151k\u00e9pe Cs\u00f3k n\u00e9p\u00e9letk\u00e9p\u00e9nek, a Sz\u00e9nagy\u0171jt\u0151k<\/em>nek.<\/p>\n\n\n\n A fennmaradt felv\u00e9telek k\u00f6z\u00fcl a legkor\u00e1bbi Cs\u00f3k ifj\u00fakori mesterm\u0171ve, a Sz\u00e9nagy\u0171jt\u0151k <\/em>el\u0151tanulm\u00e1nya, amely a h\u00e1rom f\u0151alak minden r\u00e9szlet\u00e9ben megegyezik a v\u00e9gleges m\u0171vel. Eml\u00e9kirataiban a fest\u0151 hosszabban kit\u00e9r a m\u0171 sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeire. Elmond\u00e1sa szerint a k\u00e9p el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u0151 munk\u00e1lataihoz 1889 nyar\u00e1n l\u00e1tott hozz\u00e1, nem sokkal azut\u00e1n, hogy a Krumplitisztogat\u00f3k<\/em>at, els\u0151 ki\u00e1ll\u00edtott naturalista \u00e9letk\u00e9p\u00e9t a p\u00e1rizsi vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1s zs\u0171rije elismer\u0151 oklev\u00e9llel jutalmazta. T\u00e9m\u00e1j\u00e1t \u00e9s modelljeit egyar\u00e1nt sz\u00fcl\u0151hely\u00e9r\u0151l, Pusztaegresr\u0151l mer\u00edtette, ahol apja malma is m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. \u201eBalr\u00f3l z\u00f6ldell\u0151 b\u00fazavet\u00e9s, jobbra a malompatak, k\u00f6z\u00e9pen buja, neh\u00e9z illat\u00fa vadvir\u00e1ggal telt mez\u0151 \u2013 ez volt els\u0151 m\u0171termem!\u201d \u2013 \u00edrja \u00e9vtizedekkel k\u00e9s\u0151bb eml\u00e9kirataiban.[5]<\/a> Megfogalmaz\u00e1sa ann\u00e1l is ink\u00e1bb figyelemrem\u00e9lt\u00f3, mert a m\u0171vet kiz\u00e1r\u00f3lag<\/em> a term\u00e9szeti l\u00e1tv\u00e1nyb\u00f3l<\/em> kibontott alkot\u00e1sk\u00e9nt jelen\u00edti meg. B\u00e1rmilyen egy\u00e9b optikai k\u00f6zvet\u00edt\u0151 eszk\u00f6z alkalmaz\u00e1s\u00e1nak \u201ebeismer\u00e9se\u201d ellent\u00e9tes lett volna a naturalizmus alapelveivel. A \u201enaturalizmus ethosza\u201d ugyanis \u00e9ppen a val\u00f3s\u00e1g al\u00e1zatos \u00e9s v\u00e9gletesen pontos, le\u00edr\u00f3 jelleg\u0171 megfigyel\u00e9s\u00e9b\u0151l eredt. Ebben a nagyfok\u00fa koncentr\u00e1ci\u00f3t, mondhatni aszketikus odaad\u00e1st ig\u00e9nyl\u0151 folyamatban az alkot\u00f3 szem\u00e9lyis\u00e9ge teljess\u00e9ggel h\u00e1tt\u00e9rbe szorult, felold\u00f3dott. Tekintete olyan rezzen\u00e9stelen higgadts\u00e1ggal, \u00e9rzelemmentes passzivit\u00e1ssal kellett hogy r\u00f6gz\u00edtse a l\u00e1tv\u00e1nyt, mint a kamera objekt\u00edvje.<\/p>\n\n\n\n Parodox m\u00f3don \u00e9ppen a \u201erealit\u00e1s ill\u00fazi\u00f3j\u00e1nak\u201d k\u00e9nyszer\u00e9b\u0151l ad\u00f3d\u00f3an a naturalista fest\u0151k k\u00f6r\u00e9ben \u00e1ltal\u00e1nos volt a fotogr\u00e1fiai el\u0151k\u00e9p haszn\u00e1lata. Cs\u00f3k m\u00fcncheni k\u00f6r\u00e9nek b\u00e1lv\u00e1nyozott alkot\u00f3i a francia naturalizmus legnagyobbjai, Jules Bastien-Lepage \u00e9s Jean Dagnan-Bouveret voltak. Fotogr\u00e1fiai el\u0151k\u00e9pet mindketten haszn\u00e1ltak munk\u00e1jukhoz. Ut\u00f3bbi egyik f\u0151m\u0171v\u00e9hez, a Breton n\u0151k B\u0171nbocs\u00e1natkor<\/em> c\u00edm\u0171 kompoz\u00edci\u00f3j\u00e1hoz k\u00e9sz\u00edtett fotogr\u00e1fiai el\u0151tanulm\u00e1nya fenn is maradt.[6]<\/a> Ezen a Sz\u00e9nagy\u0171jt\u0151k<\/em>h\u00f6z hasonl\u00f3an a szabadban elrendezett modellek jelennek meg. Dagnan-Bouveret emellett sz\u00e1mos r\u00e9szlettanulm\u00e1nyt is rajzolt, a f\u00e9nyk\u00e9p teh\u00e1t csak egyike volt a nagy m\u0171vet el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u0151 seg\u00e9deszk\u00f6z\u00f6knek. Cs\u00f3k hozz\u00e1 hasonl\u00f3an eml\u00e9kezete felfriss\u00edt\u00e9s\u00e9re, az \u201eeml\u00e9kk\u00e9p kitart\u00e1s\u00e1ra\u201d haszn\u00e1lta a fot\u00f3t, hiszen az egresi ny\u00e1r ut\u00e1n \u0151sszel ism\u00e9t visszat\u00e9rt M\u00fcnchenbe, k\u00e9p\u00e9t ott festette tov\u00e1bb.<\/p>\n\n\n\n N\u00e9p\u00e9letk\u00e9pei eset\u00e9ben Cs\u00f3k k\u00e9s\u0151bb is haszn\u00e1lt fotogr\u00e1fiai el\u0151k\u00e9pet. 1902-t\u0151l a nyarakat \u0150cs\u00e9nyben t\u00f6lt\u00f6tte, abban a S\u00e1rk\u00f6zi kis faluban, amelynek sok\u00e1c viselete megihlette fest\u0151i fant\u00e1zi\u00e1j\u00e1t. K\u00e9t fennmaradt modellfot\u00f3 gyan\u00edthat\u00f3an az els\u0151 \u0151cs\u00e9nyi ny\u00e1ron k\u00e9sz\u00fclt, ugyanazon sok\u00e1c n\u00e9pviseletbe be\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt modell ut\u00e1n. Ezek merev be\u00e1ll\u00edt\u00e1sa, le\u00edr\u00f3 szeml\u00e9letm\u00f3dja legink\u00e1bb a hagyom\u00e1nyos viseletk\u00e9pek m\u0171faj\u00e1val rokon\u00edthat\u00f3, azzal a k\u00e9pt\u00edpussal, amelynek gyakorlat\u00e1ban m\u00e1r az 1850-es \u00e9vekben megjelent a grafikai metszetek form\u00e1j\u00e1ban sokszoros\u00edtott f\u00e9nyk\u00e9p.[7]<\/a> Cs\u00f3k az eg\u00e9sz alakos modellfot\u00f3 nyom\u00e1n m\u00e9g 1902-ben k\u00e9sz\u00edtett sz\u00e9nrajzot, majd festm\u00e9nyt, r\u00e9szleteiben is k\u00f6vetve el\u0151k\u00e9p\u00e9t, tal\u00e1n csak sz\u00edneiben er\u0151s\u00edtve fel kiss\u00e9 az \u00f6sszk\u00e9pet.[8]<\/a> A sok\u00e1c l\u00e1ny fej\u00e9r\u0151l k\u00e9sz\u00fclt felv\u00e9telen kivehet\u0151 n\u00e9gyzetes h\u00e1l\u00f3 k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl utal a f\u00e9nyk\u00e9p m\u00e1sodlagos felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1ra, m\u00e1sol\u00e1s\u00e1ra.[9]<\/a><\/p>\n\n\n\n Ett\u0151l n\u00e9mileg elt\u00e9r\u0151 az a t\u00e1rsas\u00e1gi jelenete, ahol asztal k\u00f6r\u00e9 be\u00e1ll\u00edtva, k\u00e9t mulat\u00f3 f\u00e9rfi t\u00e1rsas\u00e1g\u00e1ban mutat a fot\u00f3 egy sok\u00e1c menyecsk\u00e9t. A kompoz\u00edci\u00f3t Cs\u00f3k ebben a form\u00e1ban nem haszn\u00e1lta fel, viszont ez a felv\u00e9tel volt \u00f6tletad\u00f3ja a M\u00e9zev\u0151k<\/em>nek, amelynek els\u0151 v\u00e1ltozat\u00e1t 1904 tavasz\u00e1n mutatta be a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g el\u0151tt.[10]<\/a> A k\u00e9t alakosra reduk\u00e1lt egy\u00fcttes rendezettebb, r\u00e9szleteiben tetszet\u0151sebb mint fot\u00f3 el\u0151k\u00e9pe, h\u00e1tter\u00e9be pedig nagy t\u00e1vlat\u00fa t\u00e1j panor\u00e1m\u00e1j\u00e1t helyezte el a fest\u0151. P\u00e9ld\u00e1ja j\u00f3l illusztr\u00e1lja azt, mik\u00e9nt nyert az alkot\u00f3 inspir\u00e1ci\u00f3t a helysz\u00ednen k\u00e9sz\u00fclt fot\u00f3kb\u00f3l. Praktikus funkci\u00f3juk \u2013 a pusztaegresi k\u00e9pekhez hasonl\u00f3an \u2013 ez\u00fattal is az volt, hogy a ny\u00e1ri mot\u00edvumgy\u0171jt\u00e9s eml\u00e9keit a t\u00e9li m\u0171termi kidolgoz\u00e1s sor\u00e1n seg\u00edts\u00e9k.<\/p>\n\n\n\n Modellek \u00e9s m\u00e9diumok<\/strong><\/p>\n\n\n\n A fentiekt\u0151l n\u00e9mik\u00e9pp elt\u00e9r\u0151 c\u00e9lt szolg\u00e1lt az a modellfot\u00f3, amelyet Cs\u00f3k B\u00e1thory Erzs\u00e9bet alakj\u00e1nak megform\u00e1l\u00e1s\u00e1hoz haszn\u00e1lt. A 17. sz\u00e1zadi erd\u00e9lyi fejedelemasszony megeleven\u00edt\u00e9s\u00e9be Cs\u00f3k M\u00fcnchenben, 1893 k\u00f6r\u00fcl kezdett hozz\u00e1.[11]<\/a> Festm\u00e9nye B\u00e1thorynak azt \u2013 az egykor\u00fa forr\u00e1sok \u00e1ltal is meger\u0151s\u00edtett \u2013 r\u00e9mtett\u00e9t \u00e1br\u00e1zolta, mikor csejtei v\u00e1r\u00e1ban t\u00e9len fiatal l\u00e1nyokat hal\u00e1lra k\u00ednoztatott. Hi\u00e1ba v\u00e1zolta m\u00e1r fel a sok alakos kompoz\u00edci\u00f3 eg\u00e9sz\u00e9t, Cs\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra kulcsfontoss\u00e1g\u00fa volt, hogy megtal\u00e1lja a f\u0151alak megfelel\u0151 modellj\u00e9t. Eml\u00e9kirataiban szuggeszt\u00edv m\u00f3don id\u00e9zi fel a v\u00e9letlen tal\u00e1lkoz\u00e1st, mikor egy bar\u00e1tj\u00e1n\u00e1l megpillantotta a v\u00e1rva v\u00e1rt von\u00e1sokat. Elbesz\u00e9l\u00e9se szerint m\u0171v\u00e9sz \u00e9s modellje k\u00f6z\u00f6tt az alkot\u00e1s pillanat\u00e1ban k\u00fcl\u00f6n\u00f6s, m\u00e1r-m\u00e1r intim viszony j\u00f6n l\u00e9tre. A k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s f\u00fcgg\u00e9s \u00e9rzelmileg tel\u00edtett \u00e1llapot\u00e1ban a fest\u0151 tot\u00e1lisan al\u00e1rendeli saj\u00e1t akarat\u00e1nak modellj\u00e9t, aki szem\u00e9lyis\u00e9g\u00e9t vesztve, az \u00f6nk\u00edv\u00fclet \u00e1llapot\u00e1ban k\u00e9pes mag\u00e1ra \u00f6lteni a megeleven\u00edtett figura von\u00e1sait: \u201eext\u00e1zisba kell hozni a modellt, hogy magam is ext\u00e1zisba j\u00f6jjek<\/em>. [\u2026] \u00e9s amint fokr\u00f3l-fokra meg\u00e9rtette, felfogta, \u00e1t\u00e9rezte B\u00e1thory szadisztikus, k\u00f6ny\u00f6rtelen l\u00e9ny\u00e9t, amint vil\u00e1gosan \u00e1llt el\u0151tte, mi\u00e9rt volt ez asszony \u0151rj\u00f6ng\u0151, mi\u00e9rt volt sz\u00fcks\u00e9ge a v\u00e9rszomjas m\u00e1morra \u2013 mintegy tranceban, sz\u0171nt meg lassan egy\u00e9nis\u00e9ge teljesen. A modell elt\u0171nt, ott \u00fclt el\u0151ttem a nagyasszony a maga sz\u00f6rny\u0171 gy\u00f6ny\u00f6r\u0171s\u00e9g\u00e9ben, amint vonaglik az \u00e9lvezett\u0151l, amint arca k\u00e9jes mosolyra torzul.<\/em>\u201d[12]<\/a> Az eml\u00e9kiratok \u00e9rzelmileg tel\u00edtett le\u00edr\u00e1sa megsejtet valamit abb\u00f3l az \u00f6sszetett viszonyb\u00f3l, ami az alkot\u00f3t modellj\u00e9hez f\u0171zte, aki nem egyszer\u0171 pr\u00f3bab\u00e1bk\u00e9nt \u00f6lt\u00f6tte mag\u00e1ra egy t\u00f6rt\u00e9neti jelenet koszt\u00fcmjeit, hanem a teljes \u00e1tl\u00e9nyeg\u00fcl\u00e9s\u00e9vel ny\u00fajtott inspir\u00e1ci\u00f3t. A modell e folyamat sor\u00e1n m\u00e9diumm\u00e1 l\u00e9nyeg\u00fcl \u00e1t, aki \u00e1tj\u00e1r\u00e1st biztos\u00edt a magas m\u0171v\u00e9szet szf\u00e9r\u00e1j\u00e1ban, akin kereszt\u00fcl l\u00e1that\u00f3v\u00e1 v\u00e1lik a „mesterm\u0171”. Mindezek ismeret\u00e9ben tal\u00e1n \u00e9rthet\u0151, hogy Cs\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra milyen fontos volt a modell \u00f6szt\u00f6nz\u0151 jelenl\u00e9t\u00e9nek folyamatoss\u00e1ga<\/em>, amit ez\u00fattal a<\/p>\n\n\n\n fot\u00f3 biztos\u00edtott.<\/p>\n\n\n\n A fot\u00f3 modellje v\u00e9lhet\u0151en azonos azzal a munk\u00e1t keres\u0151 \u201emasam\u00f3dle\u00e1nnyal\u201d, akit Cs\u00f3k eml\u00e9kirataiban is meg\u00f6r\u00f6k\u00edtett. Alakj\u00e1t a fest\u0151 koszt\u00fcmben \u00f6r\u00f6k\u00edtette meg, olyan viseletben, amely hasonl\u00edtott B\u00e1thory Erzs\u00e9bet egykor\u00fa \u00e1br\u00e1zol\u00e1sokon megjelen\u0151 \u00f6lt\u00f6zet\u00e9hez. A felv\u00e9telen abban a jellemz\u0151, h\u00e1tra fesz\u00fcl\u0151 testtart\u00e1sban \u00e9s olyan \u00e9lveteg arckifejez\u00e9ssel jelenik meg, ahogy figur\u00e1j\u00e1t festm\u00e9nyein Cs\u00f3k is meg\u00f6r\u00f6k\u00edti. Ez a modellk\u00e9p teh\u00e1t egyszersmind \u00e9rzelmi t\u00f6lt\u00e9ssel rendelkez\u0151 szerepk\u00e9p<\/em> is, ami dr\u00e1mai tel\u00edtetts\u00e9g\u00e9ben eml\u00e9keztet a sz\u00edn\u00e9szeket sikeres szerepeikben meg\u00f6r\u00f6k\u00edt\u0151 jelmezes szerepk\u00e9pek m\u0171faj\u00e1hoz. A M\u00fcnchenben k\u00e9sz\u00fclt modellfot\u00f3 m\u00e9g hossz\u00fa id\u0151n \u00e1t \u00f6szt\u00f6nz\u00e9st ny\u00fajtott Cs\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra, aki a nagy m\u0171 befejez\u00e9se ut\u00e1n vari\u00e1ci\u00f3k sokas\u00e1g\u00e1n gondolta \u00fajra a t\u00e9m\u00e1t, k\u00f6zt\u00fck a legt\u00f6bb v\u00e1ltozatban B\u00e1thory Erzs\u00e9bet k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3 alakj\u00e1t festve meg.<\/p>\n\n\n\n A B\u00e1thory Erzs\u00e9bet<\/em> keletkez\u00e9sekor m\u00e1s tekintetben is szerepet kapott a f\u00e9nyk\u00e9pez\u00e9s. Cs\u00f3k m\u00e1r a m\u0171 k\u00e9sz\u00fcl\u00e9se idej\u00e9n is \u00e9lete f\u0151m\u0171vek\u00e9nt tekintett az alkot\u00e1sra, \u00e9ppen ez\u00e9rt igyekezett azt min\u00e9l pontosabban dokument\u00e1lni. A festm\u00e9ny els\u0151 v\u00e1ltozat\u00e1r\u00f3l felv\u00e9telt k\u00e9sz\u00edtett, amelyet elpost\u00e1zott agg\u00f3d\u00f3 sz\u00fcleinek Pusztaegresre, bizony\u00edtv\u00e1n, hogy t\u00e1volba szakadt gyermek\u00fck val\u00f3ban nagy munk\u00e1ban van. Nem sokkal a festm\u00e9ny befejez\u00e9se el\u0151tt pedig egy eg\u00e9sz fot\u00f3sorozat keret\u00e9ben \u00f6r\u00f6k\u00edtette meg saj\u00e1t mag\u00e1t a fel\u00e1llv\u00e1nyozott, \u00f3ri\u00e1si ( 4 x 6 m\u00e9teres) v\u00e1szon el\u0151tt. Rajtuk Cs\u00f3k a m\u0171v\u00e9sz k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le szerepeiben p\u00f3zol: alkot\u00e1s k\u00f6zben, a melankolikus \u00e9s az akt\u00edv m\u0171v\u00e9sz p\u00f3z\u00e1ban. Ezen fot\u00f3k egyike nyom\u00e1n festette meg legkor\u00e1bbi \u00f6narck\u00e9p\u00e9t. E m\u0171termi fot\u00f3kon megjelen\u0151 \u00f6nreflexi\u00f3 k\u00e9s\u0151bbi \u00f6narck\u00e9pein is visszat\u00e9r, a \u201emesterm\u0171\u201d m\u00e1gikus b\u0171vk\u00f6r\u00e9ben jelenik meg a firenzei Uffizi sz\u00e1m\u00e1ra 1912-ben festett \u00d6narck\u00e9p\u00e9<\/em>n is.<\/p>\n\n\n\n A B\u00e1thory-fejhez hasonl\u00f3, \u00e9rzelmileg tel\u00edtett modellfot\u00f3 maradt fenn Katona J\u00f3zsef B\u00e1nk b\u00e1n<\/em> illusztr\u00e1ci\u00f3inak el\u0151tanulm\u00e1nyak\u00e9nt is. Az 1899 kar\u00e1csony\u00e1ra, a Pesti Napl\u00f3 kiad\u00e1s\u00e1ban megjelent d\u00edszalbumot Cs\u00f3k \u00f6t kompoz\u00edci\u00f3j\u00e1nak reprodukci\u00f3ja \u00e9kes\u00edti.[13]<\/a> E sorban az utols\u00f3 a B\u00e1nk Melinda ravatal\u00e1n\u00e1l<\/em>. Az illusztr\u00e1ci\u00f3 el\u0151k\u00e9pek\u00e9nt szolg\u00e1l\u00f3 festm\u00e9nyt nem ismert. A k\u00e9psorozat keletkez\u00e9s\u00e9nek k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeir\u0151l Cs\u00f3k sehol sem nyilatkozott. Pedig a k\u00e9pciklus kiv\u00e9teles helyet foglal el a modern hazai k\u00f6nyvillusztr\u00e1ci\u00f3 t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben, hiszen mer\u00e9sz \u00e9s eredeti m\u00f3don interpret\u00e1lja Katona J\u00f3zsef dr\u00e1m\u00e1j\u00e1t, mikor szimbolista hangulat\u00fa jeleneteinek k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ba a v\u00e9gzetes n\u0151alakokat \u00e1ll\u00edtja. E kompoz\u00edci\u00f3 modellfot\u00f3ja \u00f6nmag\u00e1ban is kvalit\u00e1sos m\u0171, sejtelmes f\u00e9nyein is \u00e1tdereng Melinda titokzatos, \u00e9teri alakja. Cs\u00f3k ez\u00fattal is csak \u00f6szt\u00f6nz\u00e9sk\u00e9pp haszn\u00e1lta a fot\u00f3t, dereng\u0151 f\u00e9lhom\u00e1lyba bor\u00edtva a halott asszony alakj\u00e1t, aki m\u00f6g\u00f6tt a v\u00e9gleges v\u00e1ltozaton felt\u0171nik megt\u00f6rt f\u00e9rje \u00e9s gy\u00e1szol\u00f3 kisfia. A fot\u00f3haszn\u00e1lat a \u201ebels\u0151 l\u00e1tv\u00e1nyt\u201d k\u00e9pp\u00e9 form\u00e1l\u00f3 szimbolizmus fest\u0151it\u0151l sem volt idegen, Cs\u00f3kkal p\u00e1rhuzamosan gyakorta alkalmazott modellfot\u00f3t munk\u00e1j\u00e1hoz Gustave Moreau, Fernand Khnopf vagy Edvard Munch.[14]<\/a><\/p>\n\n\n\n Az el\u0151bbiekkel k\u00f6zel egy id\u0151ben, 1897 k\u00f6r\u00fcl k\u00e9sz\u00fclhetett az a modellfot\u00f3, amelyen fiatal, \u00fcde l\u00e1nyalak jelenik meg szabadban \u00fclve. Modellje feltehet\u0151en a fest\u0151 n\u00e9gy l\u00e1nytestv\u00e9r\u00e9nek egyike. Cs\u00f3k r\u00e1 oly jellemz\u0151 m\u00f3don a felv\u00e9telt ezt k\u00f6vet\u0151en sz\u00e1mos alakban \u00e9s v\u00e1ltozatban haszn\u00e1lta fel \u00fajra, amir\u0151l a fot\u00f3 h\u00e1toldal\u00e1ra festett \u00e9s bekock\u00e1zott (vagyis m\u00e1sol\u00e1sra sz\u00e1nt) v\u00e1ltozat is \u00e1rulkodik. A f\u00e9nyk\u00e9p nyom\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt sz\u00e9nrajzot a Pesti Napl\u00f3 \u00fajabb illusztr\u00e1lt v\u00e1llalkoz\u00e1sa, a K\u00f6lt\u0151k albuma<\/em> k\u00f6z\u00f6lte egy kort\u00e1rs k\u00f6ltem\u00e9ny illusztr\u00e1ci\u00f3ja k\u00e9pen.[15]<\/a> Emellett ismeretes a fot\u00f3 reduk\u00e1lt, festm\u00e9nyv\u00e1ltozata is. De a plein air portr\u00e9 nyom\u00e1n festette meg Cs\u00f3k egyik legn\u00e9pszer\u0171bb, k\u00e9s\u0151bb t\u00f6bb v\u00e1ltozatban \u00fajragondolt zs\u00e1nerk\u00e9p\u00e9t, a Dolce far nient\u00e9<\/em>t (\u00c9des semmittev\u00e9s<\/em>) is.[16]<\/a> A 17. sz\u00e1zadi n\u00e9metalf\u00f6ldi \u00e9letk\u00e9pek modor\u00e1ban megkompon\u00e1lt k\u00e9pen a f\u00e9nyk\u00e9p modellje Vermeer kor\u00e1ra jellemz\u0151 ruh\u00e1t \u00f6lt\u00f6tt \u00e9s holland enteri\u0151rbe ker\u00fclt.<\/p>\n\n\n\n Cs\u00f3k p\u00e9ld\u00e1ja meggy\u0151z\u0151en bizony\u00edtja, hogy fotogr\u00e1fia elterjed\u00e9s\u00e9t\u0151l fogva folyamatosan r\u00e9sze a m\u0171v\u00e9szi gyakorlatnak, \u00e9pp\u00fagy seg\u00edtve a naturalista mint a szimbolista alkot\u00e1s kidolgoz\u00e1s\u00e1t. Feladatai szerint egyr\u00e9szt mint a hosszantart\u00f3 \u00e9s elm\u00e9ly\u00fclt megfigyel\u00e9s objektuma kap szerepet a kivitelez\u00e9s folyamat\u00e1ban. A folyamatos jelenl\u00e9t biztos\u00edt\u00e1sa mellett el\u0151nye, hogy mentes a k\u00f6zvetlen tapasztal\u00e1s szubjekt\u00edv, m\u00faland\u00f3 benyom\u00e1sainak halmaz\u00e1t\u00f3l, \u00e9ppen ez\u00e9rt alkalmas seg\u00e9dlete a t\u00e1rgyszer\u0171 naturalista \u00e1br\u00e1zol\u00e1snak. Harmadr\u00e9szt \u00e9ppen v\u00e1ltozatlans\u00e1g\u00e1n\u00e1l fogva ak\u00e1r \u00e9vtizedekkel k\u00e9s\u0151bb is a m\u0171v\u00e9szi inspir\u00e1ci\u00f3 forr\u00e1sa lehet. Az \u00e9vtizedek alatt sz\u00e9tsz\u00f3r\u00f3dott hagyat\u00e9k csaknem v\u00e9letlenszer\u0171en fennmaradt fot\u00f3anyaga arra enged k\u00f6vetkeztetni, hogy a f\u00e9nyk\u00e9p \u00fagy Cs\u00f3k Istv\u00e1n mint kort\u00e1rsai fest\u0151i gyakorlat\u00e1ban j\u00f3val nagyobb szerepet kaphatott egykor, mint ami a fennmaradt m\u0171termi fot\u00f3kb\u00f3l sejthet\u0151.<\/p>\n\n\n\n K\u00e9pal\u00e1\u00edr\u00e1sok<\/strong><\/p>\n\n\n\n [1]<\/a> A tanulm\u00e1ny a Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia Bolyai J\u00e1nos Kutat\u00f3i \u00d6szt\u00f6nd\u00edj t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val j\u00f6tt l\u00e9tre.<\/p>\n\n\n\n [2]<\/a> Sz. K\u00fcrti Katalin, Farkas Zsuzsa: Munk\u00e1csy Mih\u00e1ly \u00e9s a fotogr\u00e1fia.<\/em> Kecskem\u00e9t, 2004. \u2013 Ez\u00faton k\u00f6sz\u00f6n\u00f6m Farkas Zsuzs\u00e1nak a tanulm\u00e1nyhoz ny\u00fajtott \u00e9rt\u00e9kes seg\u00edts\u00e9g\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n [3]<\/a> Sajnos a felv\u00e9telek k\u00e9sz\u00edt\u0151j\u00e9nek szem\u00e9ly\u00e9re vonatkoz\u00f3lag eddig nem der\u00fclt f\u00e9ny.<\/p>\n\n\n\n [4]<\/a> A naturalizmus t\u00f6rekv\u00e9s\u00e9t t\u00e1rgyal\u00f3 leg\u00fajabb ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son Cs\u00f3k Istv\u00e1n k\u00e9t f\u0151m\u0171v\u00e9vel is szerepelt. A t\u00e1rlat \u00e9s az azt k\u00eds\u00e9r\u0151 katal\u00f3gus legnagyobb er\u00e9nye, hogy p\u00e1rhuzamosan t\u00e1rgyalja a sz\u00e1zadv\u00e9g vizu\u00e1lis m\u00e9diumait, a fest\u00e9szetet, a fot\u00f3t \u00e9s a filmm\u0171v\u00e9szetet. Illusion of Reality. Naturalist Painting, Photograhpy, Theatre and Cinema, 1875-1918.<\/em> Koncepci\u00f3: Gabriel P. Weisberg. Van Gogh Museum, Amsterdam, 2010.<\/p>\n\n\n\n [5]<\/a> Cs\u00f3k Istv\u00e1n:<\/em> Eml\u00e9kez\u00e9seim. (Officina k\u00e9pesk\u00f6nyvek 62\/64.) Budapest \u00e9. n. [1945] 48.<\/p>\n\n\n\n [6]<\/a> Gabriel P. Weisberg: Against the Modern. Dagnan-Bouveret and the Transformation of the Academic Tradition. <\/em>Danesh Museum of Art, New York, 2002, 89-91.<\/p>\n\n\n\n [7]<\/a> A sajt\u00f3ban megjelent metszetes \u00e9letk\u00e9pek el\u0151k\u00e9pei az \u00f6tvenes \u00e9vekt\u0151l m\u00e1r igen gyakran f\u00e9nyk\u00e9pek voltak: Glatz Tivadar p\u00e9ld\u00e1j\u00e1t eml\u00edti: Farkas Zsuzsa: Fest\u0151-f\u00e9nyk\u00e9p\u00e9szek 1840-1880. <\/em>Magyar Fotogr\u00e1fiai M\u00fazeum, Kecskem\u00e9t, 2005, 123.; R\u00e9v\u00e9sz Emese: N\u00e9p\u00e9letk\u00e9pek a magyarorsz\u00e1gi sajt\u00f3ban 1850-1870 k\u00f6z\u00f6tt. <\/em>N\u00e9prajzi \u00c9rtes\u00edt\u0151, 2010, 79-144.<\/p>\n\n\n\n [8]<\/a> Orsz\u00e1gos Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat. T\u00e9li ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s 1902\/3. <\/em>Budapest, M\u0171csarnok, 1902. kat. 52. (\u00d6cs\u00e9nyi le\u00e1ny c\u00edmmel). N\u00e9mileg \u00e1tfestett v\u00e1ltozata: V\u00e1szon, olaj, 108 x 73 cm. Jelezve balra lent: Cs\u00f3k \u00d6cs\u00e9ny 1902. Aukcion\u00e1lva: Polg\u00e1r Gal\u00e9ria 25. aukci\u00f3ja, 1999.; Sz\u00e9nrajz v\u00e1ltozat\u00e1t reproduk\u00e1lta: \u00daj Id\u0151k, 1924. j\u00fanius 8., 12. f\u00fczet bor\u00edt\u00f3ja<\/p>\n\n\n\n [9]<\/a> V\u00e1szon, olaj, 41,5 x 30,5 cm. jelezve balra: Cs\u00f3k Pisti. Aukcion\u00e1lva: B\u00c1V 38. aukci\u00f3, 1975. december, kat. 30.<\/p>\n\n\n\n [10]<\/a> A sz\u00e1mos tov\u00e1bbi v\u00e1ltozat el\u0151k\u00e9pek\u00e9nt szolg\u00e1l\u00f3 els\u0151 m\u0171: Orsz\u00e1gos Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat. Tavaszi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s 1904. <\/em>Budapest, M\u0171csarnok, 1904. kat. 24. A m\u00e9zev\u00e9s. (lakodalmi szok\u00e1s S\u00e1rk\u00f6zben.)\u2013 H\u00e1romsz\u00ednnyomatban k\u00e9s\u0151bb a Singer \u00e9s Wolfner c\u00e9gh is kiadta.<\/p>\n\n\n\n [11]<\/a> A festm\u00e9ny t\u00f6rt\u00e9net\u00e9r\u0151l b\u0151vebben: R\u00e9v\u00e9sz Emese: Cs\u00f3k Istv\u00e1n: B\u00e1thory Erzs\u00e9bet (1895). Egy \u201emesterm\u0171\u201d fogadtat\u00e1sa \u00e9s ut\u00f3\u00e9lete. <\/em>M\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti \u00c9rtes\u00edt\u0151, 2009\/4, 283-313.<\/p>\n\n\n\n [12]<\/a> Cs\u00f3k Istv\u00e1n: Eml\u00e9kez\u00e9seim<\/em>. (Officina k\u00e9pesk\u00f6nyvek 62\/64.) Budapest \u00e9. n. [1945] 78-79.<\/p>\n\n\n\n [13]<\/a> Katona J\u00f3zsef: B\u00e1nk b\u00e1n. <\/em>Dr\u00e1ma \u00f6t felvon\u00e1sban. Cs\u00f3k Istv\u00e1n k\u00e9peivel illusztr\u00e1lt d\u00edszkiad\u00e1s. A Pesti Napl\u00f3 aj\u00e1nd\u00e9ka el\u0151fizet\u0151inek. Pesti Napl\u00f3 kiad\u00e1sa, Budapest, 1899. Az illusztr\u00e1ci\u00f3kr\u00f3l b\u0151vebben: R\u00e9v\u00e9sz Emese: Cs\u00f3k Istv\u00e1n ismeretlen B\u00e1nk b\u00e1n illusztr\u00e1ci\u00f3i. <\/em>Artmagazin, 2011. j\u00fanius (megjelen\u00e9s alatt)<\/p>\n\n\n\n [14]<\/a> Dorothy Kosinski: The Artist and the Camera. degas to Picasso. <\/em>Dallas Museum of Art, Yale Univertsity Press, London, 2000.<\/p>\n\n\n\n\n
\n\n\n\n