<\/p>\n\n\n\n
.<\/em>\u00a0In: B\u00e1lv\u00e1nyok \u00e9s d\u00e9monok. Cs\u00f3k Istv\u00e1n (1865-1961) fest\u00e9szete. Szent Istv\u00e1n Kir\u00e1ly M\u00fazeum. Sz\u00e9kesfeh\u00e9rv\u00e1r, 2013 [2014], 53-96.<\/p>\n\n\n\n <\/p>\n\n\n\n Vari\u00e1ci\u00f3k \u00c1rk\u00e1di\u00e1ra<\/strong><\/p>\n\n\n\n V\u00e1ltozatok, kreat\u00edv \u00e1tiratok, \u00e1tford\u00edt\u00e1sok Cs\u00f3k Istv\u00e1n fest\u00e9szet\u00e9ben*<\/strong><\/p>\n\n\n\n Cs\u00f3k Istv\u00e1n ifj\u00fakori naturalista \u201emesterh\u00e1rmasa\u201d k\u00f6z\u00fcl bemutat\u00e1sa idej\u00e9n a Krumplitisztogat\u00f3k<\/em> (kat. 4.) \u00e9s az \u00darvacsora<\/em> (kat. 7.) siker\u00e9t sz\u00e1mos nemzetk\u00f6zi d\u00edj jelezte. Egyed\u00fcl a Sz\u00e9nagy\u0171jt\u0151k<\/em> (kat. 9.) nem kapott kiemelked\u0151 szakmai elismer\u00e9st, mi t\u00f6bb, k\u00f6zgy\u0171jtem\u00e9nybe is meglehet\u0151sen k\u00e9s\u0151n, 1950-ben ker\u00fclt. Ennek ellen\u00e9re (vagy \u00e9ppen ez\u00e9rt) Cs\u00f3k 1890-ben festett mezei jelenete b\u00edrt a leggazdagabb ut\u00f3\u00e9lettel, v\u00e1ltozatok \u00e9s \u00e1tiratok sokas\u00e1g\u00e1val h\u00e1l\u00f3zva be az \u00e9vsz\u00e1zadot \u00e1t\u00edvel\u0151 \u00e9letm\u0171vet. M\u00edg az \u00darvacsor\u00e1<\/em>t Cs\u00f3k sohasem m\u00e1solta vagy vari\u00e1lta, a Sz\u00e9nagy\u0171jt\u0151k<\/em> az \u00e9letm\u0171 egyik vez\u00e9rmot\u00edvum\u00e1nak tekinthet\u0151, amely el\u0151bb a Pihen\u0151 sok\u00e1cok<\/em> vari\u00e1ci\u00f3iban kelt \u00faj \u00e9letre, hogy v\u00e9g\u00fcl az 1951-ben bemutatott H\u00e1bor\u00fa \u00e9s b\u00e9ke<\/em> triptichon (IV.40. k\u00e9p) k\u00f6z\u00e9pk\u00e9pek\u00e9nt z\u00e1rja le az \u00e9letm\u0171vet. A term\u00e9szetben pihen\u0151 fiatalok mot\u00edvum\u00e1nak makacs visszat\u00e9r\u00e9se azt sejteti, hogy a jelens\u00e9g \u00e9rtelmez\u00e9se az \u00e9letm\u0171 eg\u00e9sz\u00e9nek interpret\u00e1ci\u00f3j\u00e1ban ny\u00fajthat seg\u00edts\u00e9get. A szekvencia-sor rekonstru\u00e1l\u00e1sa egy\u00fattal a m\u00e1sol\u00e1snak kultur\u00e1lis jelens\u00e9gk\u00e9nt val\u00f3 meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1hoz is \u00faj adal\u00e9kokkal szolg\u00e1lhat.<\/p>\n\n\n\n Az ehhez hasonl\u00f3 \u00f6n-\u00e1tiratok \u00e1tsz\u00f6vik Cs\u00f3k \u00e9letm\u0171v\u00e9t, a kreat\u00edv parafr\u00e1zist\u00f3l a hamis\u00edtv\u00e1nyig terjed\u0151 t\u00f6meg\u00fck pedig id\u0151vel ak\u00e1r erod\u00e1lja is azt. A m\u00e1solat Walter Benjamin \u00e1ltal vizion\u00e1lt destrukt\u00edv ereje ugyanis m\u0171k\u00f6d\u00e9sbe l\u00e9p.1<\/sup> Minden fest\u0151i invenci\u00f3ja ellen\u00e9re azonban a kreat\u00edv \u00e1tiratok, \u00f6nparafr\u00e1zisok kifinomult sz\u00f6ved\u00e9k\u00e9t csak kev\u00e9s v\u00e1lasztja el a l\u00e9lektelen k\u00f3pi\u00e1k p\u00f3kh\u00e1l\u00f3j\u00e1t\u00f3l. Cs\u00f3k eredend\u0151 hajlam\u00e1t az \u00f6nism\u00e9tl\u00e9sre id\u0151vel a meg\u00e9lhet\u00e9s szolg\u00e1lat\u00e1ba \u00e1ll\u00edtotta, \u00e9s amit szerencs\u00e9sebb id\u0151kben a befutott m\u0171v\u00e9sz k\u00f6r\u00fcl szorgoskod\u00f3 m\u0171hely v\u00e1llalt mag\u00e1ra, azt maga tette meg. T\u00e1gabb k\u00f6rben pedig a holdudvar\u00e1ban ny\u00fczsg\u0151 hamis\u00edt\u00f3k hada, kiknek legjobbjai \u00e9ppen Cs\u00f3k f\u0151iskol\u00e1s n\u00f6vend\u00e9kei k\u00f6z\u00fcl ker\u00fcltek ki. Holott t\u00fal azon a jogos aggodalmon, hogy a hamis\u00edtv\u00e1nyok telepei id\u0151vel elfedik e gyan\u00fas massza m\u00f6g\u00f6tti, id\u0151t\u00e1ll\u00f3 remekm\u0171veket, a m\u00e1solatok elszaporod\u00f3 t\u00f6meg\u00e9nek j\u00f3t\u00e9kony hat\u00e1suk is van. Term\u00e9szet\u00fck szerint csak sikergyan\u00fas m\u0171vek k\u00f6rnyezet\u00e9ben telepednek meg, \u00e9s \u00e1rtalmas tev\u00e9kenys\u00e9g\u00fck ellen\u00e9re, m\u00e1r csak a re-produkci\u00f3 erej\u00e9n\u00e9l fogva is, meger\u0151s\u00edtik az eredeti m\u0171 aur\u00e1j\u00e1t.2<\/sup><\/p>\n\n\n\n Az ezredfordul\u00f3 szeml\u00e9l\u0151je azonban k\u00f6zel sem l\u00e1tja ilyen v\u00e9gzetesnek a helyzetet. A m\u00e1solatfogalm\u00e1nak tereb\u00e9lyes lombozat\u00e1ban a Cs\u00f3k-\u00e9letm\u0171vet beh\u00e1l\u00f3z\u00f3 telepek igencsak otthonosak. A k\u00f3pi\u00e1k, kreat\u00edv vari\u00e1ci\u00f3k, medi\u00e1lis \u00e9s tematikus \u00e1tford\u00edt\u00e1sok k\u00f6rei innen szeml\u00e9lve figyelemre m\u00e9lt\u00f3 kultur\u00e1lis jelens\u00e9gnek t\u0171nnek. Mozg\u00e1sukat, \u00e1raml\u00e1sukat a m\u00e9diumok, m\u0171v\u00e9szeti sz\u00ednterek \u00e9s piaci elv\u00e1r\u00e1sok h\u00e1l\u00f3zat\u00e1ban m\u0171k\u00f6d\u0151 szerepl\u0151k hat\u00e1rozz\u00e1k meg. K\u00f6zt\u00fck az alkot\u00f3\u00e9 a f\u0151szerep, aki azonban \u00e9pp \u00fagy e kultur\u00e1lis-ideol\u00f3giai mez\u0151 r\u00e9sztvev\u0151je, mint m\u0171veinek (haszon) \u00e9lvez\u0151i.3<\/sup> <\/p>\n\n\n\n Aligha van a m\u00e1solatok t\u00edpusainak rengeteg\u00e9ben olyan alakzat, amire ez a h\u00e9t \u00e9vtizedes p\u00e1lya ne ny\u00fajtana p\u00e9ld\u00e1t. Korjellemz\u0151nek tekinthet\u0151, hogy Cs\u00f3k indul\u00e1sakor \u00e1ltal\u00e1nos gyakorlat a tanul\u00e1st seg\u00edt\u0151 \u00e9s az akad\u00e9mikus trad\u00edci\u00f3t fenntart\u00f3 m\u0171v\u00e9szi m\u00e1solat.4<\/sup> Kisgyermekk\u00e9nt egy tetszet\u0151s barokk szoborcsoportot \u00e1br\u00e1zol\u00f3 metszetet m\u00e1sol le ceruz\u00e1val, k\u00e9s\u0151bb a gimn\u00e1ziumban mintak\u00f6nyvek ornamenseit ut\u00e1nozza szorgalmasan, majd els\u0151 olajfestm\u00e9ny\u00e9t a trieszti Miramarekast\u00e9lyt \u00e1br\u00e1zol\u00f3 olajnyomatr\u00f3l m\u00e1solja, k\u00e9s\u0151bb pedig igazodva az akad\u00e9mikus gyakorlathoz, a Mintarajziskol\u00e1ban Michelangelo D\u00e1vid<\/em>j\u00e1nak gipszm\u00e1solata nyom\u00e1n k\u00e9sz\u00edt apr\u00f3l\u00e9kos tanulm\u00e1nyrajzot.5<\/sup> (I.4., III.3., III.4. k\u00e9p)<\/p>\n\n\n\n \u00c1m ami igaz\u00e1n jellemz\u0151 munkam\u00f3dszer\u00e9re, az saj\u00e1t m\u0171veinek \u00fajragondol\u00e1sa. Ezek a legritk\u00e1bb esetben mechanikus ism\u00e9tl\u00e9sei az eredeti m\u0171nek. (S\u0151t, a l\u00e9lektelen k\u00f3pia idegen k\u00e9zre utal.) Cs\u00f3k m\u00e1solatai v\u00e1ltozatok, \u00fajabb \u00e9s \u00fajabb fest\u0151i megold\u00e1sokkal k\u00eds\u00e9rletez\u0151 kreat\u00edv \u00e1tiratok, olyan \u00f6n\u00e1ll\u00f3 teremtm\u00e9nyek, amelyek \u00fagy viszonyulnak az eredetihez, mint a zen\u00e9ben az egy t\u00e9m\u00e1ra k\u00e9sz\u00edtett vari\u00e1ci\u00f3k.6<\/sup> M\u00e1skor a jelent\u00e9s hangs\u00falyait, az \u00e9rtelmez\u00e9s kereteit is elmozd\u00edt\u00f3 \u201e\u00e1tford\u00edt\u00e1sok\u201d ezek.7<\/sup> Ami t\u00e1volr\u00f3l n\u00e9zve replik\u00e1k monoton sora, az k\u00f6zelebbr\u0151l felt\u00e1rja saj\u00e1t bels\u0151 j\u00e1t\u00e9k\u00e1t, a vari\u00e1ci\u00f3k v\u00e1ltozatos ornamentik\u00e1j\u00e1t. Ez a mint\u00e1zat, a v\u00e1ltozatok egym\u00e1st \u00f6sszek\u00f6t\u0151 fonalainak sz\u00f6ved\u00e9ke hozza l\u00e9tre az \u00e9letm\u0171 s\u0171r\u0171 sz\u00f6vet\u00e9t, amely \u00e9pp olyan sz\u00ednpomp\u00e1s, mint a s\u00e1rk\u00f6zi sz\u0151ttesek: \u00f6lt\u00e9stechnik\u00e1ja n\u00e9hol elnagyolt, m\u00e1sutt leny\u0171g\u00f6z\u0151 improviz\u00e1ci\u00f3kat produk\u00e1l\u00f3, l\u00e1nc \u2013 hurok \u2013 kereszt.<\/p>\n\n\n\n Sz\u00e9nagy\u0171jt\u0151k<\/em><\/strong>: a garant\u00e1lt siker<\/strong><\/p>\n\n\n\n A negyvenes \u00e9vekben pap\u00edrra vetett memo\u00e1rj\u00e1ban Cs\u00f3k Istv\u00e1n m\u00e1r az \u00darvacsor\u00e1<\/em>val egyenrang\u00fa figyelemben r\u00e9szes\u00edtette a Sz\u00e9nagy\u0171jt\u0151k<\/em>et (kat. 9.), \u00e9rz\u00e9kletesen t\u00e1rva fel sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeit. Az ifj\u00fakori f\u0151m\u0171 f\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zad t\u00e1vol\u00e1b\u00f3l megfogalmazott eredetm\u00edtosz\u00e1nak legf\u0151bb mot\u00edvuma az autenticit\u00e1s <\/em>\u00e9s a nosztalgia.<\/em> A jelenet ihlet\u0151je a sz\u00fcl\u0151f\u00f6ld idilli k\u00f6zege, szerepl\u0151i e t\u00e1j\u00e9k sz\u00fcl\u00f6ttei: \u201eBalr\u00f3l z\u00f6ldell\u0151 b\u00fazavet\u00e9s, jobbra a malompatak, k\u00f6z\u00e9pen buja, neh\u00e9z illat\u00fa vadvir\u00e1ggal telt mez\u0151 \u2013 ez volt els\u0151 m\u0171termem! \u2013 Kajner B\u00f6ske, kit dac\u00e1ra a b\u00e9resl\u00e1nyok cs\u00fafol\u00f3d\u00e1sainak \u2013 n\u00e9 a h\u00edres, le lesz ping\u00e1lva \u2013 siker\u00fclt r\u00e1venni, hogy modell legyen, P\u00e1kozdi J\u00f3zsi \u00e9s B\u00edr\u00f3 Lidivel egy\u00fctt m\u00e1r egy p\u00e1r \u00f3r\u00e1ja \u00bbp\u00f3zolt\u00ab [\u2026].\u201d8<\/sup> Cs\u00f3k megfogalmaz\u00e1s\u00e1ban teh\u00e1t a festm\u00e9ny ihlet\u0151je probl\u00e9mamentes, famili\u00e1ris mili\u0151, ami hiteles\u00edti, \u00e9s ez\u00e1ltal er\u0151s\u00edti a festm\u00e9ny idilli, bens\u0151s\u00e9ges alaphangulat\u00e1t. Az alkot\u00f3 saj\u00e1t interpret\u00e1ci\u00f3ja els\u0151 k\u00e9zb\u0151l ny\u00fajtja a m\u0171 hossz\u00fa t\u00e1v\u00fa siker\u00e9nek titk\u00e1t: szemben az \u00darvacsora<\/em> purit\u00e1n spiritualit\u00e1s\u00e1val, a Sz\u00e9nagy\u0171jt\u0151k<\/em>\u00f6n az ifj\u00fakor \u00e9s az otthon nosztalgi\u00e1ja form\u00e1l\u00f3dik k\u00e9pp\u00e9. <\/p>\n\n\n\n T\u00fal a szem\u00e9lyes nosztalgia mitikus k\u00f6dfelh\u0151j\u00e9n, Cs\u00f3k a Sz\u00e9nagy\u0171jt\u0151k<\/em> keletkez\u00e9s\u00e9t pontos helyhez \u00e9s id\u0151h\u00f6z k\u00f6t\u00f6tte. Eml\u00e9kei szerint a m\u0171 \u00f6tlete P\u00e1rizsban fogant meg, \u00e9s az 1889-es vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1s megtekint\u00e9se idej\u00e9n k\u00f6rvonalaz\u00f3dott.9<\/sup> A Krumplitisztogat\u00f3k <\/em>elismer\u00e9se meger\u0151s\u00edtette \u0151t v\u00e1lasztott fest\u0151i ir\u00e1nya siker\u00e9ben. K\u00e9p\u00e9t 1889 \u0151sze \u00e9s 1890 \u0151sze k\u00f6z\u00f6tt, pusztaegresi tanulm\u00e1nyok ut\u00e1n, v\u00e9g\u00fcl M\u00fcnchenben festette meg. Legf\u0151bb mintak\u00e9pei ekkor m\u00e1r k\u00f6zismertek voltak. A francia naturalizmus nagyjai (k\u00f6zt\u00fck Jules Bastien-Lepage) m\u0171vei rendszeresen szerepeltek m\u00fcncheni ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokon, a Glaspalast 1888-as ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa pedig az ir\u00e1nyzat \u00e1tt\u00f6r\u0151 siker\u00e9t hozta.10<\/sup> Cs\u00f3k P\u00e1rizsba \u00e9rkez\u00e9s\u00e9nek \u00e9v\u00e9ben, az 1887-es p\u00e1rizsi Szalon egyik szenz\u00e1ci\u00f3ja L\u00e9on Lhermitte Sz\u00e9nagy\u0171jt\u00e9s<\/em>e volt. (IV.2. k\u00e9p) Az 1889-es P\u00e1rizsi Vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1s pedig a naturalizmus legjobbjait vonultatta fel, k\u00f6zt\u00fck Dagnan-Bouveret m\u0171veit, akit \u201emedaille d\u2019honneur\u201d kit\u00fcntet\u00e9sben r\u00e9szes\u00edtett a zs\u0171ri. A mezei munka sz\u00fcnet\u00e9ben megpihen\u0151k egy\u00fcttese ekkort\u00e1jt teh\u00e1t gyakori t\u00e9m\u00e1nak sz\u00e1m\u00edtott a p\u00e1rizsi ki\u00e1ll\u00edt\u00f3termekben, ahol m\u00e1r j\u00f3 \u00e9vtizede a naturalizmus jelentette a f\u0151 trendet. A Krumplitisztogat\u00f3k <\/em>meglep\u0151en gyorsan j\u00f6tt elismer\u00e9se sem kiz\u00e1r\u00f3lag a m\u0171 fest\u0151i kvalit\u00e1sainak sz\u00f3lt, hanem \u00e1ltala a zs\u0171ri \u00e9pp\u00fagy d\u00edjazta a hazai hivatalos k\u00f6r\u00f6k nyomat\u00e9kos k\u00e9r\u00e9s\u00e9vel szembehelyezked\u0151 ki\u00e1ll\u00edt\u00f3k b\u00e1tors\u00e1g\u00e1t, mint alkot\u00f3ja ki\u00e1ll\u00e1s\u00e1t a \u201efranci\u00e1s ir\u00e1ny\u201d mellett.11<\/sup> Cs\u00f3k teh\u00e1t a biztos siker rem\u00e9ny\u00e9ben, mondhatni kock\u00e1zatmentesen v\u00e1lasztott t\u00e1rgyat \u00e9s fest\u0151i l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dot. Saj\u00e1t fest\u0151i fejl\u0151d\u00e9s\u00e9ben jelent\u0151s fordul\u00f3pont volt ez, hiszen most el\u0151sz\u00f6r helyezte szabadba figur\u00e1it. Az egykor\u00fa p\u00e1rizsi \u00e9s m\u00fcncheni szalonk\u00edn\u00e1latban ugyanakkor legfeljebb kultur\u00e1lt fest\u00e9sm\u00f3dj\u00e1val \u00e9s a viseletek egzotikum\u00e1val t\u0171nhetett ki t\u00e1rsai k\u00f6z\u00fcl.<\/p>\n\n\n\n Kort\u00e1rsai k\u00f6r\u00e9ben Cs\u00f3k Bastien-Lepage k\u00f6vet\u0151jek\u00e9nt hat\u00e1rozta meg korai fest\u00e9szet\u00e9t.12<\/sup> A fiatalon elhunyt francia fest\u0151 kultusza k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl er\u0151s volt a M\u00fcnchenb\u0151l \u00e9rkezett fiatalok k\u00f6r\u00e9ben, an\u00e9lk\u00fcl azonban, hogy ez az \u00e1ltala k\u00e9pviselt radik\u00e1lis naturalizmus szoros k\u00f6vet\u00e9s\u00e9t jelentette volna. A Sz\u00e9nagy\u0171jt\u0151k<\/em>\u00f6n nyoma sincs annak az elcsig\u00e1zott f\u00e1sults\u00e1gnak, ami Bastien-Lepage mezei munk\u00e1sait letagl\u00f3zza, sem a f\u00e1radts\u00e1g tompa kifejez\u00e9stelens\u00e9g\u00e9nek.13<\/sup> (IV.3. k\u00e9p) Cs\u00f3k szerepl\u0151i \u00e9teri tisztas\u00e1g\u00fa ifjak, akik a mezei \u00e9letet nem l\u00e9lek\u00f6l\u0151 gy\u00f6trelemk\u00e9nt, hanem a l\u00e9lek nyugalm\u00e1val \u00e9lik meg. A vid\u00e9ki l\u00e9t \u00e1ltala meg\u00e1lmodott, \u00e1rk\u00e1dikus idillj\u00e9t az \u00f6tvenes-hatvanas \u00e9vekben fel\u00edvel\u0151 realizmus dolgozta ki.14<\/sup> Millet alakjainak monument\u00e1lis nyugalma, mitikus, biblikus konnot\u00e1ci\u00f3i nagy hat\u00e1ssal voltak a P\u00e1rizsba \u00e9rkez\u0151 Cs\u00f3kra. (IV.4. k\u00e9p) A Sz\u00e9nagy\u0171jt\u0151k <\/em>szepl\u0151tlen ifjainak val\u00f3di rokonaira Jules Breton \u201eromantikus realizmus\u00e1ban\u201d tal\u00e1lhatunk r\u00e1, ahol a mezei munk\u00e1t a l\u00e9t teljess\u00e9g\u00e9nek nosztalgikus melank\u00f3li\u00e1ja j\u00e1rja \u00e1t.15<\/sup> (IV.5. k\u00e9p) Cs\u00f3k m\u0171ve a rur\u00e1lis \u00e9letforma dics\u00e9rete, hib\u00e1tlan sz\u00e9ps\u00e9g\u0171 gyermekl\u00e1nyai a pasztor\u00e1l\u00e9k antik hagyom\u00e1nyait moderniz\u00e1l\u00f3 \u00e1rk\u00e1dikus vid\u00e9k lak\u00f3i. \u201eAzok a j\u00e1mbor parasztemberek \u00e9s le\u00e1nyok, kiket k\u00e9peiken szeml\u00e9ltetnek, sok rokonvon\u00e1ssal benn\u00fck a naiv apostoli \u00e9let n\u00e9vtelen h\u0151seivel, oly emberek, kik \u00fagy adj\u00e1k magukat mint amilyenek, kiket nem zavarnak \u00fagy szenved\u00e9lyek s \u00e9let\u00f6k nyugodt mint cs\u00f6ndes tengerek t\u00fckre\u201d \u2013 \u00f6sszegezte Lyka K\u00e1roly az 1890-es m\u00fcncheni Szalon naturalista n\u00e9p\u00e9letk\u00e9peinek alaphangulat\u00e1t.16<\/sup> A Sz\u00e9nagy\u0171jt\u0151k <\/em>melankolikus nosztalgi\u00e1ja egy\u00e9bir\u00e1nt a nyolcvanas \u00e9vek naturalizmus\u00e1t\u00f3l sem volt idegen, amelyben a hagyom\u00e1nyos paraszti \u00e9let gyakorta az elveszett m\u00falt, let\u0171nt trad\u00edci\u00f3 metafor\u00e1jak\u00e9ntjelent meg.17<\/sup> Mikor Lyka K\u00e1roly 1891-ben az aktu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szeti ir\u00e1nyokr\u00f3l \u00edrott \u00f6sszefoglal\u00f3j\u00e1ban a realizmus \u00e9s naturalizmus fogalm\u00e1nak kett\u00e9v\u00e1laszt\u00e1s\u00e1ra tett k\u00eds\u00e9rletet, az el\u0151bbit szoci\u00e1lisan felel\u0151s fest\u0151i magatart\u00e1sk\u00e9nt defini\u00e1lta, m\u00edg az ut\u00f3bbihoz a h\u0171v\u00f6s megfigyel\u00e9st, analitikus le\u00edr\u00e1st t\u00e1rs\u00edtotta.18<\/sup> Szempontjait elfogadva a Sz\u00e9nagy\u0171jt\u0151k<\/em> \u00e9ppen minden elbesz\u00e9l\u0151, cselekm\u00e9nyes elem kiiktat\u00e1sa r\u00e9v\u00e9n \u00e9rte el azt a purit\u00e1n hangnemet, ami a m\u0171vet kora naturalizmus\u00e1val rokon\u00edtotta.<\/p>\n\n\n\n Cs\u00f3k felem\u00e1s naturalizmusa technikailag naprak\u00e9szen k\u00f6vette naturalista kort\u00e1rsai\u00e9t. Apr\u00f3l\u00e9kos megfigyel\u00e9sek sor\u00e1b\u00f3l kibontakoz\u00f3, \u00e1rny\u00e9kmentes fest\u00e9sm\u00f3dj\u00e1ban a hetvenes-nyolcvanas \u00e9vek radik\u00e1lis naturalizmus\u00e1nak tan\u00edtv\u00e1nya, Jules Bastien-Lepage, L\u00e9on-Augustine Lhermitte \u00e9s Julien Dupr\u00e9 mezei \u00e9letk\u00e9peinek \u00f6r\u00f6k\u00f6se lett. A Sz\u00e9nagy\u0171jt\u0151k <\/em>(az \u00darvacsora <\/em>\u00e9s a Krumplitisztogat\u00f3k<\/em> k\u00eds\u00e9ret\u00e9ben) els\u0151 \u00edzben itthon, a M\u0171csarnok t\u00e9li t\u00e1rlat\u00e1n ker\u00fclt k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g el\u00e9. Els\u0151 m\u00e9ltat\u00f3i, Szana Tam\u00e1s \u00e9s Pr\u00e9m J\u00f3zsef \u00e9ppen a szabad \u00e9g alatt, naps\u00fct\u00e9sben megjelen\u0151 figur\u00e1k f\u00e9nyteli fest\u00e9sm\u00f3dj\u00e1t emelt\u00e9k ki.19<\/sup> Szana azt is megeml\u00edtette, hogy a k\u00e9p \u00e1rny\u00e9k n\u00e9lk\u00fcli fest\u00e9sm\u00f3dja m\u00e9g a t\u00e1rlatot megtekint\u0151 uralkod\u00f3nak is felt\u0171nt. \u00dagyszint\u00e9n \u00fajszer\u0171 fest\u00e9sm\u00f3dj\u00e1t, a val\u0151r\u00f6kkel val\u00f3 t\u00e9rk\u00e9pz\u00e9s akad\u00e9mikus gyakorlat\u00e1nak elutas\u00edt\u00e1s\u00e1t \u00e1ll\u00edtotta pelleng\u00e9rre a Borsszem Jank\u00f3 <\/em>karikat\u00far\u00e1ja.20<\/sup> (IV.8. k\u00e9p)<\/p>\n\n\n\n A Sz\u00e9nagy\u0171jt\u0151k <\/em>a kivitelez\u00e9s m\u00f3dj\u00e1ban is a francia naturalist\u00e1k k\u00f6vet\u0151je, hiszen a k\u00e9p m\u00fcncheni kidolgoz\u00e1s\u00e1hoz felhaszn\u00e1lja a kompoz\u00edci\u00f3 eg\u00e9sz\u00e9t r\u00f6gz\u00edt\u0151, otthon k\u00e9sz\u00fclt fot\u00f3t. (IV.9. k\u00e9p) K\u00e9s\u0151bb, \u0151cs\u00e9nyi tart\u00f3zkod\u00e1sa alatt is k\u00e9sz\u00edtett modellfot\u00f3kat, az etnogr\u00e1fiai f\u00e9nyk\u00e9p hagyom\u00e1nyait k\u00f6vet\u0151 eg\u00e9sz alakos viseletk\u00e9pet, valamint az \u00f6sszetett fejd\u00edszt meg\u00f6r\u00f6k\u00edt\u0151 felv\u00e9telt. A M\u00e9zev\u0151k <\/em>c\u00edm\u0171 k\u00e9phezszint\u00e9n fennmaradt egy helysz\u00ednen k\u00e9sz\u00edtett modellfot\u00f3.21<\/sup> (IV.11, IV.14. k\u00e9p) A fot\u00f3haszn\u00e1lat a kort\u00e1rs naturalist\u00e1k k\u00f6r\u00e9ben k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen elterjedt volt, Cs\u00f3k m\u00e1sik mintak\u00e9pe, Dagnan-Bouveret breton zs\u00e1nereit kivitelezte a helysz\u00ednen k\u00e9sz\u00fclt modellfot\u00f3k nyom\u00e1n.22<\/sup> A fotogr\u00e1fia \u00faj technikai elj\u00e1r\u00e1sai egy\u00fattal a naturalizmus fest\u00e9sm\u00f3dj\u00e1ra is befoly\u00e1ssal voltak; t\u0171\u00e9les r\u00e9szlettanulm\u00e1nyai, a teleobjekt\u00edv \u201eh\u0171v\u00f6s tekintete\u201d az irodalmi \u201eimpassibilit\u00e9\u201d t\u00e1vols\u00e1gtart\u00f3 k\u00f6z\u00f6ny\u00e9nek fest\u00e9szeti \u00e1tford\u00edt\u00e1s\u00e1ban ny\u00fajtott seg\u00edts\u00e9get.23<\/sup><\/p>\n\n\n\n A belga vagy francia naturalizmus radik\u00e1lis \u00e1ga, a vid\u00e9ki n\u00e9p leleplez\u0151 erej\u0171, szoci\u00e1lisan \u00e9rz\u00e9keny \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1nak itthon m\u00e9g j\u00f3 ideig nem volt k\u00f6vet\u0151je.24<\/sup> Korai n\u00e9p\u00e9letk\u00e9pein Cs\u00f3k a vid\u00e9ki paraszts\u00e1gr\u00f3l azt a piet\u00e1ssal telt l\u00e9tm\u00f3dot form\u00e1lta k\u00e9pp\u00e9, amit a lelki megnyugv\u00e1sra v\u00e1gy\u00f3 v\u00e1rosi polg\u00e1rs\u00e1g keresett benne. A Sz\u00e9nagy\u0171j\u0151k<\/em> ennek ellen\u00e9re j\u00f3 ideig csak ritk\u00e1n ker\u00fclt nyilv\u00e1noss\u00e1g el\u00e9, m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti kanoniz\u00e1ci\u00f3ja csak azt k\u00f6vet\u0151en kezd\u0151d\u00f6tt meg, hogy 1950-ben Kosztol\u00e1nyi Kann Gyula \u00f6r\u00f6k\u00f6seinek aj\u00e1nd\u00e9kak\u00e9nt k\u00f6zgy\u0171jtem\u00e9nybe ker\u00fclt.25<\/sup> Tal\u00e1n e hosszan tart\u00f3 elszigetelts\u00e9gnek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, hogy Cs\u00f3k k\u00e9s\u0151bb, v\u00e1ltozatok form\u00e1j\u00e1ban \u00faj \u00e9letre keltette m\u0171v\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n S\u00e1rk\u00f6z: a nemzeti jelleg hordoz\u00f3ja<\/strong><\/p>\n\n\n\n Az els\u0151 naturalista k\u00e9pek els\u00f6pr\u0151 sikere ut\u00e1n Cs\u00f3k Istv\u00e1n szimbolista kompoz\u00edci\u00f3k sor\u00e1val pr\u00f3b\u00e1lkozott, de a filozofikus mondand\u00f3val megterhelt v\u00e1sznak er\u0151sen megosztott\u00e1k a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9get, s nem hoztak egy\u00e9rtelm\u0171 elismer\u00e9st. A Melancholia<\/em> \u00e9s a Diadalmas Krisztus<\/em> \u00f6nkez\u0171 megsemmis\u00edt\u00e9se csak t\u00fcnete volt e bels\u0151 v\u00edv\u00f3d\u00e1sokkal \u00e9s kudarcokkal teli esztend\u0151knek. Alkot\u00f3i v\u00e1ls\u00e1g\u00e1b\u00f3l az t\u0171nt ki\u00fatnak, ha \u00fajra visszat\u00e9r a kor\u00e1bbi elismer\u00e9seket hoz\u00f3 n\u00e9pi zs\u00e1nerekhez. 1900 m\u00e1jus\u00e1ban m\u00e9g arr\u00f3l sz\u00f3ltak a h\u00edrad\u00e1sok, hogy ism\u00e9t Nagyb\u00e1ny\u00e1n t\u00f6lt egy id\u00e9nyt, \u00e1m v\u00e9g\u00fcl az Alf\u00f6ld\u00f6n, Bugac k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n t\u00f6lt\u00f6tte a nyarat.26<\/sup> A helysz\u00edn megv\u00e1laszt\u00e1s\u00e1ban v\u00e9lhet\u0151en m\u00e1r ekkor szerepe volt annak, hogy egyre fontosabb lett sz\u00e1m\u00e1ra a nemzeti jelleg fest\u0151i \u00e9rv\u00e9nyes\u00edt\u00e9se. \u00d6sszhangban volt ez a korszakban mind hat\u00e1rozottabban k\u00f6rvonalaz\u00f3d\u00f3 \u201enemzeti st\u00edlus\u201d programj\u00e1val, \u00e9s \u00f6sszhangban volt saj\u00e1t szem\u00e9lyes ind\u00edttat\u00e1s\u00e1val is. Az Alf\u00f6ld lak\u00f3it, a p\u00e1sztorokat m\u00e1r a 19. sz\u00e1zadi alkot\u00f3k is a nemzeti karakter hordoz\u00f3inak l\u00e1tt\u00e1k.27<\/sup> Bugaci k\u00e9peit Cs\u00f3k a M\u0171csarnok t\u00e9li ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n m\u00e1r bemutatta. Az ekkor k\u00e9sz\u00fclt m\u0171vekb\u0151l ma egyed\u00fcl a Bugaci p\u00e1sztor<\/em> ismert, amelynek t\u00e1rgya a vessz\u0151b\u0151l font fal\u00fa, fed\u00e9l n\u00e9lk\u00fcli, alkalmi kunyh\u00f3ban (cser\u00e9nyben) megpihen\u0151 p\u00e1sztor.28<\/sup> (I.18. k\u00e9p) A jelenet le\u00edr\u00f3 jelleg\u0171 cselekm\u00e9nytelens\u00e9ge egyenes \u00e1gi lesz\u00e1rmazottja az egy \u00e9vtizeddel kor\u00e1bbi naturalista m\u0171vek szel\u00edd melank\u00f3li\u00e1j\u00e1nak, fest\u0151i megold\u00e1s\u00e1ban azonban n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zi azok f\u00e9nyteli, plein air sz\u00ednhat\u00e1sait.<\/p>\n\n\n\n K\u00e9t \u00e9v m\u00falt\u00e1n Cs\u00f3k azonban r\u00e1tal\u00e1lt arra a vid\u00e9kre, amelynek sz\u00ednpomp\u00e1s viselete, asszonyainak messze f\u00f6ld\u00f6n h\u00edres sz\u00e9ps\u00e9ge sokkal ink\u00e1bb megfelelt fest\u0151i habitus\u00e1nak, mint az alf\u00f6ldi n\u00e9p purit\u00e1n vil\u00e1ga. S\u00e1rk\u00f6z v\u00e1laszt\u00e1sa 1902 k\u00f6r\u00fcl k\u00f6zel sem volt egy\u00e9rtelm\u0171, hiszen ekkort\u00e1jt az etnogr\u00e1fiailag \u00e9rdekes, nemzeti mot\u00edvumot kutat\u00f3 fest\u0151k \u00e9ppen az ellenkez\u0151 ir\u00e1nyba, Erd\u00e9lybe vett\u00e9k \u00fatjukat. Malonyay Dezs\u0151 \u00e9s Koronghi Lippich Elek t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val ekkor indultak Kalotaszegre a g\u00f6d\u00f6ll\u0151i m\u0171v\u00e9szek. Cs\u00f3kot gyan\u00edthat\u00f3an a nagyb\u00e1nyai m\u0171v\u00e9sztelep k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151 bels\u0151 fesz\u00fclts\u00e9gek is t\u00e1vol tartott\u00e1k Erd\u00e9lyt\u0151l. M\u00edg a d\u00e9l-dun\u00e1nt\u00fali, tolnai gazd\u00e1lkod\u00f3khoz csal\u00e1di-bar\u00e1ti kapcsolatok f\u0171zt\u00e9k: s\u00f3gorn\u0151je, Ferenczy Katalin dunaszentgy\u00f6rgyi k\u00fari\u00e1j\u00e1ban gyakorta id\u0151z\u00f6tt nyaranta.29<\/sup> \u0150cs\u00e9nyben hamar kapcsolatba ker\u00fclt a vid\u00e9k kultur\u00e1lis hagyom\u00e1nyait \u00e1pol\u00f3 \u00e9rtelmis\u00e9giekkel, Kov\u00e1ch Alad\u00e1rral \u00e9s \u00c1cs Lip\u00f3ttal. A vel\u00fck folytatott eszmecser\u00e9k csak meger\u0151s\u00edtett\u00e9k abban, hogy a S\u00e1rk\u00f6z magyar ajk\u00fa, reform\u00e1tus lak\u00f3i m\u00e9lt\u00f3 hordoz\u00f3i a Cs\u00f3k \u00e1ltal mind tudatosabban kutatott nemzeti jellegnek.30<\/sup><\/p>\n\n\n\n \u0150cs\u00e9nyben k\u00e9sz\u00fclt els\u0151 k\u00e9peit a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat 1902 t\u00e9li ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n mutatta be. K\u00f6zt\u00fck volt a Keresztel\u0151 \u0150cs\u00e9nyben <\/em>(kat. 43.), amit Cs\u00f3k egy\u00e9rtelm\u0171en az \u00darvacsora<\/em> p\u00e1rk\u00e9p\u00e9nek sz\u00e1nt. Eml\u00e9kirataiban a m\u0171 megfest\u00e9s\u00e9hez kapcsolta a \u201emagyar keny\u00e9r-ciklus\u201d terv\u00e9t, amelyet 1900 k\u00f6r\u00fcl memorandum form\u00e1j\u00e1ban ny\u00fajtott be a kultuszminiszternek. Ind\u00edtv\u00e1ny\u00e1nak eredeti form\u00e1ja ugyan lappang, de k\u00e9s\u0151bbi \u00f6sszegz\u00e9seib\u0151l rekonstru\u00e1lhat\u00f3, hogy k\u00e9psorozat\u00e1ban Cs\u00f3k a vid\u00e9ki \u00e9let jeles szok\u00e1sainak k\u00edv\u00e1nt eml\u00e9ket \u00e1ll\u00edtani a keny\u00e9r k\u00e9sz\u00fcl\u00e9s\u00e9hez k\u00f6t\u0151d\u0151 munk\u00e1k \u00e9s \u00fcnnepek bemutat\u00e1s\u00e1val: \u201eMicsoda munk\u00e1ba ker\u00fcl, mire az eke felhasogatja a tarl\u00f3t, az ugart. A magvet\u0151 munk\u00e1j\u00e1t m\u00e1r Krisztus urunk felhaszn\u00e1lta p\u00e9ld\u00e1zataiban. Majd a z\u00f6ldell\u0151 vet\u00e9st betakarja v\u00e9d\u0151 lepl\u00e9vel a h\u00f3. \u2013 A h\u00f3olvad\u00e1s. \u2013 A b\u00fazaszentel\u00e9s. \u2013 Az arat\u00e1s. \u2013 A cs\u00e9pl\u00e9s. \u2013 A moln\u00e1r meg\u0151rli az \u00faj b\u00faz\u00e1t. Mind egy-egy l\u00e1ncszem, hogy a sz\u00e9p menyecske kidagaszthassa, megs\u00fcthesse az \u00farvacsoraoszt\u00e1shoz a kenyeret.A magyar f\u00f6ld, a magyar munka, a magyar n\u00e9p apotheozisa ez, m\u00e9ghozz\u00e1 megannyi k\u00e9p, mely csak megfest\u00e9sre v\u00e1r!\u201d31<\/sup> A ciklus t\u00e1rgya igencsak aktu\u00e1lis volt a sz\u00e1zadfordul\u00f3 \u00e9veiben. Dar\u00e1nyi Ign\u00e1c f\u00f6ldm\u0171vel\u00e9s\u00fcgyi miniszter 1899-ben kezdem\u00e9nyezte a kor\u00e1bban szok\u00e1sos arat\u00e1si \u00fcnnepek feleleven\u00edt\u00e9s\u00e9t.32<\/sup> A sorozatos arat\u00f3sztr\u00e1jkok idej\u00e9n az int\u00e9zked\u00e9s a f\u00f6ldm\u0171vel\u0151 paraszts\u00e1g (\u00f6n)\u00fcnnepl\u00e9s\u00e9t szolg\u00e1lta, s ebbe a programba j\u00f3l illeszkedett a keny\u00e9r sz\u00fclet\u00e9s\u00e9t bemutat\u00f3, a paraszti \u00e9letm\u00f3dot felmagasztal\u00f3, nagy \u00edv\u0171 k\u00e9psorozat terve.<\/p>\n\n\n\n A magyar keny\u00e9r-ciklus terve \u00e9vtizedekkel k\u00e9s\u0151bb bukkant fel \u00fajra, jellemz\u0151 m\u00f3don \u00fajfent olyan helyzetben, mikor a f\u00f6ldm\u0171vel\u0151 paraszts\u00e1g szerep\u00e9t fel\u00e9rt\u00e9kelte a politikai k\u00f6zbesz\u00e9d. A negyvenes \u00e9vekben Cs\u00f3kot ism\u00e9t foglalkoztatta egy nagyobb n\u00e9p\u00e9letk\u00e9pi ciklus megval\u00f3s\u00edt\u00e1sa: \u201eEgy t\u00edz-tizenk\u00e9t k\u00e9pb\u0151l \u00e1ll\u00f3 sorozat, az lenne a c\u00edme: \u00bbA magyar keny\u00e9r<\/em>\u00ab. Els\u0151 lenne \u00bbA magyar ugar<\/em>\u00ab, azt\u00e1n a sz\u00e1nt\u00e1s, vet\u00e9s, az isten betakarja h\u00f3val, j\u00f6n a tavasz, kikel a b\u00faza, b\u00fazaszentel\u00e9s, \u00e9rik, aratnak, cs\u00e9pelnek, \u0151r\u00f6lnek, sz\u00e9p magyar asszony dagasztja a kenyeret \u00e9s utols\u00f3, befejez\u0151 k\u00e9p lenne: Sz\u0171z M\u00e1ria, Magyarorsz\u00e1g Boldogasszonya \u00f6l\u00e9ben tartja a Kis J\u00e9zust, h\u00e1ta m\u00f6g\u00f6tt magyar paraszt \u00f3ri\u00e1si kos\u00e1rral, amiben a friss s\u00fct\u00e9s\u0171, gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 magyar keny\u00e9r van felhalmozva \u00e9s azt a kis J\u00e9zus kiosztja. Jut mindenkinek.\u201d33<\/sup> Az interj\u00faban felsorolt t\u00e9m\u00e1k egy r\u00e9sze m\u00e1r k\u00e9szen \u00e1llt, e m\u0171veket Cs\u00f3k \u201eAlf\u00f6ld-ciklusk\u00e9nt\u201d emlegette, \u00e9s j\u00f3r\u00e9szt azokat a m\u0171veket \u00e9rtette alatta, amelyeket 1934 \u00e9s 1944 k\u00f6z\u00f6tt a L\u00e9derer-Ung\u00e1r csal\u00e1d pusztakengyeli kast\u00e9ly\u00e1ban vend\u00e9geskedve festett.34<\/sup> A Sz\u00e9nagy\u0171jt\u0151k<\/em>eta R\u00e1kosi-rendszer \u00e1ltal 1949-ben bevezetett \u00daj Keny\u00e9r \u00fcnnepe tette ism\u00e9t aktu\u00e1liss\u00e1.<\/p>\n\n\n\n \u00cdgy, mikor a fest\u0151 monument\u00e1lis alkot\u00e1ssal k\u00edv\u00e1nta kifejezni k\u00f6t\u0151d\u00e9s\u00e9t az \u00faj rendszerhez, saj\u00e1t ifj\u00fakori m\u0171v\u00e9nek \u00e1tirat\u00e1t k\u00e9sz\u00edtette el. A H\u00e1bor\u00fa \u00e9s b\u00e9ke <\/em>k\u00f6z\u00e9pk\u00e9p\u00e9n megtartotta az eredeti kompoz\u00edci\u00f3 h\u00e1rom f\u0151szerepl\u0151j\u00e9nek elhelyez\u00e9s\u00e9t \u00e9s mozdulat\u00e1t, csup\u00e1n a n\u0151alakok viselet\u00e9t alak\u00edtotta \u00e1t n\u00e9mik\u00e9pp, az alv\u00f3 figur\u00e1ra semleges paraszti ruh\u00e1t adva, a jobb sz\u00e9ls\u0151t pedig sok\u00e1c \u00fcnnepl\u0151be b\u00fajtatva. (IV.40. k\u00e9p) A h\u00e1bor\u00fa borzalmait megid\u00e9z\u0151 sz\u00e9ls\u0151 t\u00e1bl\u00e1k r\u00e9v\u00e9n triptichonn\u00e1 form\u00e1lt m\u0171 ezzel a Sz\u00e9nagy\u0171jt\u0151k<\/em> \u00e1rk\u00e1dikus idillj\u00e9t szakr\u00e1lis keretbe helyezte, \u00e9s egy\u00fattal aktu\u00e1lpolitikai kontextusnak rendelte al\u00e1.35<\/sup><\/p>\n\n\n\n Cs\u00f3k Istv\u00e1n sz\u00e1zadfordul\u00f3n festett \u00faj n\u00e9p\u00e9letk\u00e9peinek els\u0151 darabja m\u00e9gsem a f\u00f6ldm\u0171vel\u00e9shez kapcsol\u00f3dott, v\u00e9lhet\u0151en az\u00e9rt, mert a kultuszminiszter nem k\u00edv\u00e1nta t\u00e1mogatni Cs\u00f3k terveit.36<\/sup> A Keresztel\u0151<\/em> \u0150cs\u00e9nyben<\/em> c\u00edm\u0171 k\u00e9pet az \u00darvacsora <\/em>k\u00f6zvetlen folytat\u00e1s\u00e1nak sz\u00e1nta, mondhatni annak ihlet\u00e9s\u00e9re. Alkot\u00f3i v\u00e1ls\u00e1ga idej\u00e9n, az 1900 k\u00f6r\u00fcli \u00e9vekben Cs\u00f3k Ferenczy K\u00e1roly tan\u00e1cs\u00e1ra kereste fel a Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeumot, ahol az \u00e1lland\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son f\u00fcgg\u0151 \u00darvacsora <\/em>\u00f6szt\u00f6n\u00f6zte egy magyar t\u00e1rgy\u00fa n\u00e9p\u00e9letk\u00e9pi ciklus kidolgoz\u00e1s\u00e1t. A Keresztel\u0151 \u0150cs\u00e9nyben<\/em> teh\u00e1t els\u0151 p\u00e9ld\u00e1ja az \u00e9letm\u0171v\u00f6n bel\u00fcli auto-vari\u00e1ci\u00f3nak<\/em>, s\u0151t ha a bels\u0151 utal\u00e1sok sokas\u00e1g\u00e1t vessz\u00fck tekintetbe, az egyfajta \u00f6nparafr\u00e1zisnak<\/em> mondhat\u00f3. M\u00e1s ugyan a konkr\u00e9t sz\u00ednhely (S\u00e1regres helyett a Tolna megyei \u0150cs\u00e9ny) \u00e9s m\u00e1s a n\u00e9prajzi t\u00e1jegys\u00e9g, de a feh\u00e9rre meszelt fal\u00fa reform\u00e1tus templom purit\u00e1n ter\u00e9ben hasonl\u00f3an m\u00e9lt\u00f3s\u00e1gteljes nyugalommal gy\u00fclekeznek az \u00fcnnepl\u0151be \u00f6lt\u00f6z\u00f6tt, \u00e1h\u00edtatos fiatal l\u00e1nyok. A k\u00e9t m\u0171 k\u00f6z\u00f6tti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g ink\u00e1bb fest\u0151i eszk\u00f6z\u00f6kben ragadhat\u00f3 meg, hiszen a korai naturalista m\u0171 visszafogott koloritj\u00e1val, apr\u00f3l\u00e9kos r\u00e9szletrajz\u00e1val szemben az \u0151cs\u00e9nyi k\u00e9pen a s\u00e1rk\u00f6zi n\u00e9pviselet sz\u00ednpomp\u00e1ja domin\u00e1l. A hazai n\u00e9prajzi t\u00e1jegys\u00e9gek k\u00f6z\u00fcl itt volt a legsz\u00ednesebb, legpar\u00e1d\u00e9sabb \u00f6lt\u00f6zet. \u00c1cs Lip\u00f3t, a S\u00e1rk\u00f6z hagyom\u00e1nyos kult\u00far\u00e1j\u00e1nak elhivatott gy\u0171jt\u0151je \u00e9s n\u00e9pszer\u0171s\u00edt\u0151je \u00edgy jellemezte: \u201eAzasszonyok viselete fest\u0151i volt a m\u00faltban \u00e9s most is az. Csupa sz\u00edn \u00e9s a vonalak csod\u00e1latos j\u00e1t\u00e9ka itt minden. \u00dcnnepnapon a templomoz\u00f3k vagy a d\u00e9lut\u00e1ni j\u00e1tsz\u00f3n r\u00e9sztvev\u0151k k\u00e1pr\u00e1zatos sz\u00ednes pomp\u00e1j\u00e1ban gy\u00f6ny\u00f6rk\u00f6dhet\u00fcnk. A sz\u00ednek val\u00f3s\u00e1gos orgi\u00e1ja ez, mely a legnagyobb mesterek ecsetj\u00e9re m\u00e9lt\u00f3 volna.\u201d37<\/sup> Malonyay Dezs\u0151 A magyar n\u00e9p m\u0171v\u00e9szet\u00e9<\/em>nek a Dun\u00e1nt\u00fal n\u00e9peit t\u00e1rgyal\u00f3 negyedik k\u00f6tet\u00e9ben ekk\u00e9ppen v\u00e1zolta fel az \u00fcnnepl\u0151be \u00f6lt\u00f6z\u00f6tt \u0151cs\u00e9nyi l\u00e1nyok sz\u00ednpomp\u00e1s \u00f6lt\u00f6zet\u00e9t: \u201eSzeker\u00fcnk meg\u00e1ll a templom piac\u00e1n s \u00e1mulva n\u00e9zz\u00fck: mintha tulip\u00e1nerd\u0151 vonulna a templomba, az Urasztala k\u00f6r\u00e9 \u2013 \u00bbj\u00f3val \u00e9lni\u00ab. [\u2026] K\u00f6zt\u00fck m\u00e1r egy-egy menyasszony, s v\u00e9l\u00fck vannak, m\u00e9g f\u00e1tyolosan a fiatal menyecsk\u00e9k is, olyan k\u00e1pr\u00e1zatos pomp\u00e1ban, olyan d\u00edszesen, oly m\u0171v\u00e9szi \u00e9rz\u00e9ssel \u00f6sszev\u00e1logatott szinekben, hogy ehez [sic!] foghat\u00f3t csak a n\u00e9hai nagy velencei mesterek \u00e1lmodhattak. Veronese, amikor a k\u00e1nai menyegz\u0151t festette.\u201d38<\/sup><\/p>\n\n\n\n Cs\u00f3k v\u00e1laszt\u00e1s\u00e1ban nyilv\u00e1nval\u00f3an ez a szempont j\u00e1tszott d\u00f6nt\u0151 szerepet. Ezt a fest\u0151i inspir\u00e1ci\u00f3t nem tal\u00e1lta az Alf\u00f6ld\u00f6n, sem sz\u0171kebb haz\u00e1j\u00e1ban; ez a vad sz\u00ednkavalk\u00e1d \u00f6szt\u00f6n\u00f6zte koloritj\u00e1nak, fest\u00e9sm\u00f3dj\u00e1nak fokozatos felszabad\u00edt\u00e1s\u00e1t. Az it\u00e1liai k\u00e9s\u0151 renesz\u00e1nsz mesterek \u2013 Tiziano, Veronese \u2013 m\u00e9lyt\u00fcz\u0171 sz\u00ednei egy\u00e9bk\u00e9nt \u00e9ppen ezekben az esztend\u0151kben gyakorolt nagy hat\u00e1st a naturalizmus prec\u00edz rajzoss\u00e1g\u00e1b\u00f3l kiutat keres\u0151 Cs\u00f3kra. A s\u00e1regresi \u00farvacsoraoszt\u00e1s-jelenet \u00e1tford\u00edt\u00e1sa<\/em> \u0151cs\u00e9nyi keresztel\u0151v\u00e9 teh\u00e1t els\u0151sorban fest\u0151i st\u00edlusv\u00e1lt\u00e1st szolg\u00e1lt, jelent\u00e9se azonban nem v\u00e1ltozott l\u00e9nyegileg. \u201eTestv\u00e9rk\u00e9p az \u00darvacsoraoszt\u00e1s<\/em>hoz\u201d \u2013 \u00edrta eml\u00e9kez\u00e9seiben.39<\/sup> Ezt bizony\u00edtotta a k\u00e9p kedvez\u0151 fogadtat\u00e1sa is, hiszen a Keresztel\u0151 \u0150cs\u00e9nyben<\/em>t nem sokkal bemutat\u00e1sa ut\u00e1n megv\u00e1s\u00e1rolta a Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum, a K\u00f6nyves K\u00e1lm\u00e1n Rt. j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l pedig, kiv\u00e1l\u00f3 reprodukci\u00f3k r\u00e9v\u00e9n a nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9g is megismerhette.40<\/sup><\/p>\n\n\n\n S\u00e1rk\u00f6zi n\u00e9p\u00e9letk\u00e9pei itthon lelkes fogadtat\u00e1sra tal\u00e1ltak. Tiltott gy\u00fcm\u00f6lcs<\/em> c\u00edmmel ki\u00e1ll\u00edtott m\u0171v\u00e9t 1903 tel\u00e9n az uralkod\u00f3i gy\u0171jtem\u00e9ny sz\u00e1m\u00e1ra is megv\u00e1s\u00e1rolt\u00e1k. \u201eCs\u00f3k Istv\u00e1n a ny\u00e1ron festett Tiltott gy\u00fcm\u00f6lcs<\/em> c\u00edm alatt egy kedves kis k\u00e9pet, mellyen H\u00e9jjus \u00c9va \u00e9ppen a szentegyh\u00e1zb\u00f3l hazaj\u00f6vet beoson a szob\u00e1ba s tulip\u00e1nos l\u00e1d\u00e1ban l\u00e9v\u0151 kos\u00e1rb\u00f3l kecses mozdulattal kicsen egy sz\u00e9p piros alm\u00e1t s azt ingerl\u0151en hamisk\u00e1s mosollyal k\u00e9sz\u00fclt meg\u00edzlelni. Ez a b\u00e1jos k\u00e9p, melyet a m\u0171v\u00e9sz a mostani t\u00e9li k\u00e9pt\u00e1rlaton mutatott be, megtetszett az \u0150 fels\u00e9ge a kir\u00e1ly r\u00e9sz\u00e9re v\u00e1logat\u00f3 bizotts\u00e1gnak \u00e9s megvette a magyar kir\u00e1ly sz\u00e1m\u00e1ra, a budapesti kir\u00e1lyi palot\u00e1ban lesz elhelyezve.\u201d41<\/sup> A csup\u00e1n le\u00edr\u00e1sb\u00f3l ismert m\u0171ben az \u201e\u00e1h\u00edtatos n\u00e9p\u201d toposz\u00e1t felv\u00e1ltotta a \u201ekac\u00e9r sz\u00e9ps\u00e9g\u201d t\u00edpusa, aki ez\u00fattal a b\u0171nbees\u00e9s \u00c9v\u00e1jak\u00e9nt adja \u00e1t mag\u00e1t a f\u00f6ldi \u00f6r\u00f6m\u00f6knek.42<\/sup><\/p>\n\n\n\n A Keresztel\u0151 \u0150cs\u00e9nyben<\/em> kedvez\u0151 fogadtat\u00e1s\u00e1t kihaszn\u00e1lva Cs\u00f3k 1903-ban megfestette a M\u00e9zev\u0151k<\/em>et, amely a s\u00e1rk\u00f6zi keresztel\u0151 plein air p\u00e1rdarabjak\u00e9nt \u00e9rtelmezhet\u0151.43<\/sup> (IV.13. k\u00e9p) A kegyes-dolgos n\u00e9p toposza helyett ez\u00fattal is a gondtalan \u00fcnnepl\u00e9st helyezte k\u00f6z\u00e9ppontba, megf\u0171szerezve azt n\u00e9mi frivolit\u00e1ssal. A M\u00e9zev\u0151k<\/em> Cs\u00f3k els\u0151 olyan n\u00e9p\u00e9letk\u00e9pe lett, amely k\u00e9s\u0151bb m\u00e1solatok \u00e9s vari\u00e1ci\u00f3k sokas\u00e1g\u00e1ban terjedt. K\u00f6zkedvelts\u00e9g\u00e9ben bizony\u00e1ra nagy r\u00e9sze volt pik\u00e1ns t\u00e1rgy\u00e1nak (a menyegz\u0151 el\u0151tt k\u00f6z\u00f6s m\u00e9zev\u00e9ssel pecs\u00e9teli meg szerelm\u00e9t az ifj\u00fa p\u00e1r), \u00e9s a pomp\u00e1s \u00fcnnepl\u0151be b\u00fajtatott s\u00e1rk\u00f6zi l\u00e1ny huncut mosoly\u00e1nak.44<\/sup><\/p>\n\n\n\n Sok\u00e1cok: a term\u00e9szeti n\u00e9p orient\u00e1lis eszm\u00e9nye<\/strong><\/p>\n\n\n\n A m\u0171vek jelz\u00e9seinek tan\u00fabizonys\u00e1ga szerint Cs\u00f3k 1902 \u00e9s 1903 nyar\u00e1n dolgozott \u0150cs\u00e9nyben. A k\u00f6vetkez\u0151 esztend\u0151ben, elhagyva a S\u00e1rk\u00f6zt \u00e9s a k\u00f6zeli Moh\u00e1cson keresett \u00faj mot\u00edvumokat.45<\/sup> A Duna-parti telep\u00fcl\u00e9s lak\u00f3i, a 17. sz\u00e1zadban Bosznia-Hercegovin\u00e1b\u00f3l B\u00e1csk\u00e1ba \u00e9s Baranya megy\u00e9be telep\u00fclt r\u00f3mai katolikus vall\u00e1s\u00fa d\u00e9lszl\u00e1v sok\u00e1cok ugyan nem illeszkedtek Cs\u00f3k fest\u00e9szet\u00e9nek szoros \u00e9rtelemben vett nemzeti ir\u00e1nyvonal\u00e1ba, \u00e1m viselet\u00fck sz\u00ednes pomp\u00e1ja a s\u00e1rk\u00f6ziek\u00e9vel vetekedett. A M\u0171csarnok 1904 t\u00e9li ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n bemutatott Pihen\u0151<\/em> az els\u0151 moh\u00e1csi ny\u00e1r benyom\u00e1sait \u00f6sszegezte.46<\/sup> (IV.15. k\u00e9p) A f\u00e1k \u00e1rnyai alatt a f\u0171ben hever\u0151, sok\u00e1c n\u00e9pviseletbe \u00f6lt\u00f6z\u00f6tt fiatal l\u00e1nyok csoportj\u00e1t hasonl\u00f3 ernyedt nyugalom \u00f6nti el, mint a Sz\u00e9nagy\u0171jt\u0151k<\/em> szerepl\u0151it. \u00c1m az ut\u00f3bbiak t\u00e1rgyi k\u00f6rnyezete \u00e9s c\u00edmad\u00e1sa egy\u00e9rtelm\u0171en azt sugallja, hogy szerepl\u0151i nem heny\u00e9lnek, hanem a kem\u00e9ny fizikai munka f\u00e1radalmait pihenik ki. A jelenet moraliz\u00e1l\u00f3 tartalm\u00e1t ez az \u00e9rtelmez\u00e9s biztos\u00edtja. Ezzel szemben a pihen\u0151 sok\u00e1c l\u00e1nyok t\u00e1rsas\u00e1ga dologtalan, a term\u00e9szet \u00f6lel\u0151 nyugalm\u00e1t t\u00e9tlen odaad\u00e1ssal \u00e9lvez\u0151. M\u00edg a sz\u00e9nagy\u0171jt\u0151k hever\u0151 alakj\u00e1nak testtart\u00e1sa z\u00e1rt, a sok\u00e1c l\u00e1nyok\u00e9 zavarba ejt\u0151en kit\u00e1rulkoz\u00f3, ahogy ruh\u00e1zatuk is hivalkod\u00f3an d\u00edszes. A t\u00e9li t\u00e1rlat \u00e9rtetlen\u00fcl fanyalg\u00f3 szeml\u00e9z\u0151i k\u00f6z\u00f6tt egyed\u00fcl F\u00fclep Lajos \u00e9rzett r\u00e1 Cs\u00f3k hever\u00e9sz\u0151 sok\u00e1cainak anim\u00e1lis \u00e9rz\u00e9kis\u00e9g\u00e9re. \u201e\u00d6sszen\u0151nek a f\u0171vel, amelyet taposnak, a bokorral, amely alatt hever\u00e9sznek, s l\u00e9ny\u00fck eredeti tartoz\u00e9ka mindaz a ragyog\u00f3 napf\u00e9nyfolt, amely arany\u00e1t r\u00e1juk hinti. K\u00f6zvetlen\u00fcl a term\u00e9szet teremtm\u00e9nyei, a harmatos f\u00f6ld\u00e9, melyen fel\u00fcti fej\u00e9t a mezei vir\u00e1g, s benn\u00fck van az illatoz\u00f3 anyaf\u00f6ld buja teny\u00e9szete, a f\u00f6ldh\u00f6z simul\u00f3, hajl\u00e9kony derekukban, halv\u00e1ny ing\u00fck\u00f6n \u00e1tt\u00fczel\u0151 karjukban s a f\u0171 k\u00f6z\u00fcl el\u0151villan\u00f3 szem\u00fck m\u00e9ly csillog\u00e1s\u00e1ban.\u201d47<\/sup><\/p>\n\n\n\n F\u00fclep \u00e9rtelmez\u00e9se j\u00f3l illeszkedett a sok\u00e1cokat erk\u00f6lcsi szabadoss\u00e1ggal megb\u00e9lyegz\u0151 k\u00f6zv\u00e9leked\u00e9shez. A hozz\u00e1juk k\u00f6t\u0151d\u0151 sztereot\u00edpi\u00e1k csokr\u00e1t ny\u00fajtotta a Pallas Nagy Lexikon\u00e1nak r\u00f3luk sz\u00f3l\u00f3 c\u00edmszava is, amely szerint: \u201eLe\u00e1nyaik k\u00f6zmond\u00e1sos sz\u00e9ps\u00e9g\u00fcek, csuny\u00e1t k\u00f6zt\u00fck igaz\u00e1n nem l\u00e1tni, ann\u00e1l t\u00f6bbet az asszonyok k\u00f6zt, akik 30 \u00e9ves korukban m\u00e1r val\u00f3di v\u00e9nasszony sz\u00e1mba mennek. [\u2026] Erk\u00f6lcseik hirhedtek, p\u00e9nz\u00e9rt az apa le\u00e1ny\u00e1t is prostitu\u00e1lja, m\u00e1sk\u00e9p nem is teln\u00e9k a sok n\u0151i cifra ruh\u00e1ra.\u201d Ugyanez a c\u00edmsz\u00f3 azt is megjegyzi: \u201eRuh\u00e1zatuk tal\u00e1n az eg\u00e9sz orsz\u00e1gban a legfelt\u0171n\u0151bb, a \u00bbmagyarorsz\u00e1gi indusok\u00ab elnevez\u00e9s joggal illeti meg \u0151ket.\u201d48<\/sup> Metafor\u00e1ja teh\u00e1t a sok\u00e1cok hivalkod\u00f3 viselet\u00e9t az egzotikum kateg\u00f3ri\u00e1j\u00e1ba sorolja, lev\u00e1lasztva a saj\u00e1t (nemzeti) csoport purit\u00e1n \u00e9s erk\u00f6lcs\u00f6s kateg\u00f3ri\u00e1j\u00e1r\u00f3l. Ebben a vonatkoz\u00e1sban v\u00e1lik \u00e9rdekess\u00e9, hogy s\u00e1rk\u00f6zi \u00e9s sok\u00e1c k\u00e9pein Cs\u00f3k p\u00e1rizsi \u00e9veiben kezd el dolgozni. M\u00e1rpedig P\u00e1rizsb\u00f3l szeml\u00e9lve Tolna \u00e9s Baranya egyar\u00e1nt idegens\u00e9ge ok\u00e1n \u00e9rdekes t\u00e1j\u00e9k, melyet egzotikuma tehet a francia n\u00e9z\u0151 sz\u00e1m\u00e1ra izgat\u00f3v\u00e1.49<\/sup> Cs\u00f3k kiv\u00e1l\u00f3 \u00e9rz\u00e9kkel m\u00e9rte fel a k\u00fclhoni piac ig\u00e9nyeit, mikor sok\u00e1c l\u00e1nyait az orientalizmus n\u0151alakjaihoz hasonl\u00f3 von\u00e1sokkal ruh\u00e1zta fel, rokon\u00edtva \u0151ket a saj\u00e1tunkt\u00f3l elt\u00e9r\u0151 erk\u00f6lcsi norm\u00e1k szerint \u00e9l\u0151 term\u00e9szeti n\u00e9pekkel. A p\u00e1rizsi szalonok k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ge Courbet Szajna parti kisasszonyok<\/em> egzotikus, d\u00e9lszl\u00e1v \u00e1tirat\u00e1t v\u00e9lhette felfedezni Cs\u00f3k t\u00e9tlenked\u0151 sok\u00e1caiban, vagy Renoir sziv\u00e1rv\u00e1nyos sz\u00ednekben ragyog\u00f3 alg\u00e9riai le\u00e1nyainak t\u00e1voli rokonaira ismerhetett benn\u00fck. (IV.16-18. k\u00e9p) A n\u00e9z\u0151re \u00e9lveteg pillant\u00e1st vet\u0151 el\u0151t\u00e9ri l\u00e1nyalak ifjonti sz\u00e9ps\u00e9g\u00e9nek teljes \u00f6ntudat\u00e1val t\u00e1rja fel b\u00e1jait a k\u00edv\u00e1ncsi tekintetek el\u0151tt, a h\u00e1remek f\u00fclledt erotik\u00e1j\u00e1t megid\u00e9z\u0151, h\u00edvogat\u00f3an hivalkod\u00f3 m\u00f3don. Gyan\u00edthat\u00f3an a jelenet k\u00e9t\u00e9rtelm\u0171 frivolit\u00e1sa tette oly vonz\u00f3v\u00e1 a kompoz\u00edci\u00f3t, hogy az ezt k\u00f6vet\u0151 \u00e9vekben Cs\u00f3k sz\u00e1mos vari\u00e1ci\u00f3j\u00e1t festette meg.<\/p>\n\n\n\n A sok\u00e1c t\u00e9ma 1905 k\u00f6r\u00fcli megjelen\u00e9s\u00e9vel p\u00e1rhuzamosan Cs\u00f3k k\u00eds\u00e9rletet tett a t\u00e9ma szimbolista \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9re. Az \u00f6nmaguk sz\u00e9ps\u00e9g\u00e9be feledkez\u0151 cicom\u00e1s l\u00e1nyok alakja kezdett\u0151l fogva mag\u00e1ba foglalta a \u201evanitatum vanitas\u201d szimbolikus jelent\u00e9sk\u00f6r\u00e9t. Az \u00f6nmag\u00e1t t\u00fck\u00f6rben szeml\u00e9l\u0151 mell\u00e9kfigura f\u0151alakk\u00e1 l\u00e9p el\u0151 a T\u00fck\u00f6r el\u0151tt<\/em> kompoz\u00edci\u00f3j\u00e1ban.50<\/sup> (IV.19. k\u00e9p) A mot\u00edvum hangs\u00falyos felbukkan\u00e1sa p\u00e1rhuzamos azzal, ahogy a t\u00fck\u00f6r a fest\u0151 \u00f6narck\u00e9p\u00e9vel a M\u0171teremsarok<\/em> c\u00edm\u0171n is kulcsfontoss\u00e1g\u00fav\u00e1 v\u00e1lik.(kat. 3.) A t\u00e9ma szimbolikus jelent\u00e9startalmainak kibont\u00e1s\u00e1ra tett k\u00eds\u00e9rletet Cs\u00f3k az \u00daj k\u00f6t\u00e9ny <\/em>kompoz\u00edci\u00f3j\u00e1n is, ahol az \u00fcnnepl\u0151ben pomp\u00e1z\u00f3 l\u00e1nyok m\u00f6g\u00f6tt a sz\u00e9ps\u00e9g m\u00faland\u00f3s\u00e1g\u00e1ra int\u0151 \u00f6regasszony arcvon\u00e1sai sejlenek fel a s\u00f6t\u00e9tb\u0151l.51<\/sup> (IV.20. k\u00e9p) A f\u00e9lhom\u00e1lyb\u00f3l felizz\u00f3 sz\u00ednek intenz\u00edv egy\u00fcttes\u00e9vel Cs\u00f3k tal\u00e1n itt ker\u00fclt legk\u00f6zelebb Edouard Manet \u00e9s Ignacio Zuloaga fest\u00e9szet\u00e9hez. Manet, Goya inspir\u00e1ci\u00f3j\u00e1ra, a may\u00e1k egzotikus figur\u00e1it \u00edrta \u00e1t kort\u00e1rsi k\u00f6rnyezetbe.52<\/sup> (IV.21. k\u00e9p) Zuloag\u00e1t pedig \u00e9ppen a kort\u00e1rs kritika tartotta Cs\u00f3k etnogr\u00e1fiai ihlet\u00e9s\u0171 k\u00e9peihez a legk\u00f6zelebb \u00e1ll\u00f3nak.53<\/sup> <\/p>\n\n\n\n A Pihen\u0151 sok\u00e1cok <\/em>k\u00f6zismerts\u00e9g\u00e9t n\u00f6velte, hogy a J\u00f6vend\u0151 <\/em>c\u00edm\u0171 foly\u00f3irat 1906-ban k\u00f6z\u00f6lte a festm\u00e9ny \u201eHerbst m\u0171int\u00e9zet\u00e9ben k\u00e9sz\u00fclt\u201d kiv\u00e1l\u00f3 sz\u00ednes reprodukci\u00f3j\u00e1t.54<\/sup> (IV.15. k\u00e9p) A L\u00e1z\u00e1r B\u00e9la Modern M\u0171v\u00e9szet<\/em>\u00e9nek \u00f6r\u00f6k\u00e9be l\u00e9p\u0151 foly\u00f3irat a nemzeti ir\u00e1ny\u00fa modernizmus mellett sz\u00e1llt s\u00edkra, Cs\u00f3k Pihen\u0151 sok\u00e1cok <\/em>k\u00e9pei pedig az egykor\u00fa meg\u00edt\u00e9l\u00e9s szerint kiv\u00e1l\u00f3an reprezent\u00e1lt\u00e1k e t\u00f6rekv\u00e9seket. (kat. 53\u201354.) A v\u00e1ltozatok egy r\u00e9sze megtartotta a h\u00e1rom figura elrendez\u00e9s\u00e9t, csak a z\u00e1rt erd\u0151bels\u0151t nyitotta meg egy nagyobb t\u00e1vlat\u00fa falusi l\u00e1tk\u00e9p fel\u00e9.55<\/sup> M\u00e1r nem sokkal az els\u0151 v\u00e1ltozat elk\u00e9sz\u00fcl\u00e9se ut\u00e1n felbukkantak a k\u00e9t- vagy egyalakosra reduk\u00e1lt kompoz\u00edci\u00f3k, n\u00e9hol csak a sz\u00e9len \u00fcl\u0151, mag\u00e1t t\u00fck\u00f6rben szeml\u00e9l\u0151 l\u00e1nyalakkal, m\u00e1sutt egyed\u00fcl a hever\u0151 figur\u00e1val.56<\/sup> (IV.38-39. k\u00e9p)<\/p>\n\n\n\n A pihen\u0151k ernyedt, \u00f6nmag\u00e1ba feledkez\u0151 l\u00e9tm\u00f3dja, \u00e9rz\u00e9ki, gondtalan t\u00e9tlens\u00e9g\u00fck kiv\u00e1l\u00f3an illeszkedett Cs\u00f3k Istv\u00e1n fest\u0151i vil\u00e1g\u00e1ba. 1907-ben a m\u0171v\u00e9sz a t\u00e9ma \u00fajabb v\u00e1ltozat\u00e1t festette meg, melynek klasszikusan kim\u00e9rt ar\u00e1nyrendje egyenl\u0151 t\u00e1vols\u00e1gra esik a Sz\u00e9nagy\u0171jt\u0151k<\/em> puritanizmus\u00e1t\u00f3l \u00e9s a Pihen\u0151 sok\u00e1cok<\/em> etnografikus orientalizmus\u00e1t\u00f3l. Az Arat\u00e1skor<\/em>t Cs\u00f3k a K\u00f6nyves K\u00e1lm\u00e1n Szalon tavaszi t\u00e1rlat\u00e1n, majd a M\u0171csarnok t\u00e9li ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n is bemutatta.57<\/sup> (IV.10. k\u00e9p) A falu hat\u00e1r\u00e1ban, a sz\u00e9naboglya t\u00f6v\u00e9ben hever\u0151 fiatal sok\u00e1c l\u00e1nyok egy\u00fcttese akad\u00e9mikus m\u00f3don alkot z\u00e1rt formai egys\u00e9get, harm\u00f3ni\u00e1juk, mozdulataik \u00f6sszhangzata antik-renesz\u00e1nsz erdei nimf\u00e1k \u00e1rk\u00e1dikus nyugalm\u00e1t id\u00e9zi meg. A kompoz\u00edci\u00f3 ennek ellen\u00e9re nem v\u00e1lt n\u00e9pszer\u0171v\u00e9, a lappang\u00f3, eredeti m\u0171 sz\u00ednvil\u00e1g\u00e1t csak egyetlen k\u00e9s\u0151i v\u00e1ltozat \u0151rzi.58<\/sup> (kat. 55.)<\/p>\n\n\n\n A nemzeti modernizmus programja: a Tulip\u00e1nos l\u00e1da<\/em><\/strong><\/p>\n\n\n\n Minden \u00edg\u00e9retes sikere ellen\u00e9re, Cs\u00f3k igyekezett elker\u00fclni az \u201eetnografikus fest\u00e9szet\u201d csapd\u00e1it, hiszen a n\u00e9p\u00e9let \u00e1rk\u00e1dikus harm\u00f3ni\u00e1j\u00e1t csup\u00e1n keskeny hat\u00e1rvonal v\u00e1lasztotta el a sek\u00e9lyes idillt\u0151l. Nyitotts\u00e1ga a modern fest\u0151i k\u00eds\u00e9rletek fel\u00e9 (egy id\u0151re) meg\u00f3vta att\u00f3l, hogy a m\u0171piac szolg\u00e1lat\u00e1ba \u00e1ll\u00edtsa sok\u00e1c l\u00e1nyai sz\u00e9ps\u00e9g\u00e9t. A p\u00e1rizsi k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g \u00e9rdekl\u0151d\u00e9se az \u201eegzotikus\u201d kelet-eur\u00f3pai n\u00e9p\u00e9let ir\u00e1nt \u00fajabb n\u00e9pi zs\u00e1nerek fest\u00e9s\u00e9re \u00f6szt\u00f6n\u00f6zte \u0151t, aki nem csak t\u00e9mav\u00e1laszt\u00e1s\u00e1ban, hanem oldott, sz\u00ednpomp\u00e1s fest\u0151i st\u00edlusa r\u00e9v\u00e9n is igyekezett igazodni az \u00faj divatokhoz. Ezt az elmozdul\u00e1st jelzi, hogy kor\u00e1bbi figur\u00e1lis zs\u00e1nerk\u00e9pei ut\u00e1n az elm\u00e9ly\u00fcltebb sz\u00edn- \u00e9s formatanulm\u00e1nyokra m\u00f3dot ny\u00fajt\u00f3 csend\u00e9let m\u0171faja fel\u00e9 fordult. N\u00e9h\u00e1ny kor\u00e1bbi csend\u00e9lete sz\u00ednpomp\u00e1s vir\u00e1gcsokrokra szor\u00edtkozott. 1908-t\u00f3l azonban az eddig csup\u00e1n a n\u00e9pi enteri\u0151r\u00f6k k\u00eds\u00e9r\u0151 mot\u00edvumaik\u00e9nt megjelen\u0151 n\u00e9pi t\u00e1rgyak kaptak f\u0151szerepet. Ebben az esztend\u0151ben k\u00e9sz\u00fclt akvarell-tanulm\u00e1ny\u00e1n h\u00edmzett ter\u00edt\u0151re helyezett, festett s\u00e1rk\u00f6zi ker\u00e1mi\u00e1kat kompon\u00e1lt egys\u00e9gbe.59<\/sup> (IV.22. k\u00e9p) Ezzel p\u00e1rhuzamosan \u00e1ll\u00edtotta ki els\u0151 nagyobb szab\u00e1s\u00fa n\u00e9pies (s\u00e1rk\u00f6zi) t\u00e1rgyakb\u00f3l alkotott csend\u00e9let\u00e9t is: 1908 janu\u00e1rj\u00e1ban a MI\u00c9NK els\u0151 t\u00e1rlat\u00e1n, majd \u0151sszel a p\u00e1rizsi \u0150szi Szalonon.60<\/sup> A bemutat\u00f3 kiemelt helysz\u00ednei pontosan jelezt\u00e9k, hogy Cs\u00f3k Istv\u00e1n kit\u00fcntetett figyelmet sz\u00e1nt \u00faj munk\u00e1j\u00e1nak, amelyet a besz\u00e9des Magyar csend\u00e9let<\/em> (P\u00e1rizsban: \u201eNature morte hongroise\u201d) c\u00edmmel l\u00e1tott el. Tudatos \u00e9p\u00edtkez\u00e9s\u00e9t jelezte, hogy egy esztend\u0151vel k\u00e9s\u0151bb a MI\u00c9NK m\u00e1sodik, 1909 febru\u00e1rj\u00e1ban megrendezett t\u00e1rlat\u00e1n egy \u00fajabb Magyar csend\u00e9let<\/em>et \u00e9s egy Magyar baba<\/em> c\u00edm\u0171 festm\u00e9ny\u00e9t is ki\u00e1ll\u00edtotta.61<\/sup> Reprodukci\u00f3k \u00e9s a konkr\u00e9t m\u0171vek hi\u00e1ny\u00e1ban ezek pontos megjelen\u00e9s\u00e9hez nincs tov\u00e1bbi adal\u00e9kunk, t\u00fal azon, hogy a Magyar baba<\/em> bizony\u00e1ra egy n\u00e9pviseletes s\u00e1rk\u00f6zi bab\u00e1t \u00f6r\u00f6k\u00edtett meg.<\/p>\n\n\n\n A tulip\u00e1nos l\u00e1da, mint Cs\u00f3k \u201emagyar csend\u00e9leteinek\u201d \u00faj mot\u00edvuma, els\u0151 \u00edzben a fest\u0151 1910 janu\u00e1rj\u00e1ban, m\u00e9g P\u00e1rizsb\u00f3l \u00edrt level\u00e9ben bukkan fel: \u201e\u00c9n holnap este utazom Budapestre. Els\u0151 dolgom lesz \u00f6nnek bemutatni egy tiszt\u00e1ra magyar stilben k\u00e9sz\u00fclt csend\u00e9letet, amely azt hiszem m\u00e9lt\u00f3an fog engem s azon t\u00f6rekv\u00e9semet k\u00e9pviselni Berlinben, hogy nemcsak C\u00e9zanne \u00e9s Gauguin imit\u00e1ci\u00f3k teremnek n\u00e1lunk, de akad komoly t\u00f6rekv\u00e9s is a magyar st\u00edlus fel\u00e9.\u201d62<\/sup> Level\u00e9ben arra is javaslatot tesz, hogy a k\u00e9sz\u00fcl\u0151 berlini magyar ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son k\u00f6z\u00e9pre helyezz\u00e9k el magyar csend\u00e9let\u00e9t, \u00fagy hogy jobb oldal\u00e1n a Sok\u00e1c temet\u00e9s<\/em> (kat. 47.) \u00e9s egy kisebb magyar csend\u00e9lete, bal oldal\u00e1n pedig egy vir\u00e1gcsend\u00e9lete \u00e9s egy aktkompoz\u00edci\u00f3ja kapjon helyet. Sorai k\u00f6z\u00e9 besz\u00fart v\u00e1zlat\u00e1n j\u00f3l kivehet\u0151, hogy a k\u00f6z\u00e9ps\u0151 m\u0171 a Tulip\u00e1nos l\u00e1da.<\/em>63<\/sup> (kat. 48., IV.23. k\u00e9p)<\/p>\n\n\n\n Hasonl\u00f3 vir\u00e1gd\u00edszes, festett l\u00e1da a m\u0171v\u00e9sz s\u00e1rk\u00f6zi sorozat\u00e1nak egyik els\u0151 darabj\u00e1n, az 1902-ben festett, \u00fcl\u0151 \u0151cs\u00e9nyi menyecske m\u00f6g\u00f6tt m\u00e1r felt\u0171nik. (kat. 44.) 1910 k\u00f6r\u00fcl hasonl\u00f3 tart\u00e1sban \u00e9s ruh\u00e1zatban, de m\u00e1r s\u00e1rk\u00f6zi bab\u00e1val, t\u00fck\u00f6rrel \u00e9s festett t\u00e1ny\u00e9rokkal gazdagon feld\u00edsz\u00edtett h\u00e1tt\u00e9r el\u0151tt p\u00f3zol az \u00fcnnepl\u0151be \u00f6lt\u00f6z\u00f6tt s\u00e1rr\u00e9ti l\u00e1ny.64<\/sup> (IV.25. k\u00e9p) Ezt a t\u00e1rgyi h\u00e1tteret haszn\u00e1lja fel k\u00e9s\u0151bb a Sok\u00e1c l\u00e1ny csereszny\u00e9vel<\/em> \u00f6ssze\u00e1ll\u00edt\u00e1sakor.65<\/sup> (XIII.9. k\u00e9p)<\/p>\n\n\n\n A n\u00e9p\u00e9letk\u00e9pek h\u00e1tter\u00e9ben megjelen\u0151 t\u00e1rgyak egy\u00fcttese ekkor m\u00e1r Cs\u00f3k saj\u00e1t n\u00e9prajzi gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9nek r\u00e9sze volt.66<\/sup> Azokat a fest\u0151 a s\u00e1rk\u00f6zi nyarak idej\u00e9n gy\u0171jt\u00f6tte. \u201eInnen-onnan t\u00edz \u00e9ve m\u00e1r, hogy nyarank\u00e9nt magyar falvakban festegetv\u00e9n, alkalmam volt \u00f6sszegy\u0171jteni \u0151ket. Egyik sarokban tulip\u00e1nos l\u00e1da. Amott \u00fcvegszekr\u00e9nyben h\u00edmz\u00e9sek, jegykend\u0151k \u00e9s csipk\u00e9k. A n\u00e9pl\u00e9lek \u00f6r\u00f6k sz\u00e9ps\u00e9g\u0171 k\u00f6ltem\u00e9nyei ezek. Himnusza, gl\u00f3ri\u00e1ja a magyar m\u0171v\u00e9szeti st\u00edlusnak! P\u00e1sztorleg\u00e9nyek farag\u00e1sai t\u00fckr\u00f6n, fokosny\u00e9len. A szerelmes v\u0151leg\u00e9ny m\u00e1ngorl\u00f3f\u00e1ra faragta ki sz\u00edv\u00e9t m\u00e1tk\u00e1j\u00e1nak. \u00c9rz\u00e9se mily forr\u00f3n sug\u00e1rzik ki most is tulip\u00e1njaib\u00f3l.\u201d E szavakkal v\u00e1zolta n\u00e9prajzi gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9t Cs\u00f3k 1910-ben K. Lippich Elekhez \u00edrott level\u00e9ben.67<\/sup> A s\u00e1rk\u00f6zi ker\u00e1mi\u00e1k, sz\u0151ttesek \u00e9s b\u00fatorok p\u00e1rizsi m\u0171term\u00e9nek d\u00edszei voltak, amint ezt 1914-ben Malonyay Dezs\u0151nek adott interj\u00faj\u00e1ban is hangs\u00falyozza.68<\/sup><\/p>\n\n\n\n A n\u00e9prajzi t\u00e1rgyak a sz\u00e1zadfordul\u00f3n n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen darabjai voltak a m\u0171termek kell\u00e9kt\u00e1r\u00e1nak. A m\u00fcncheni magyar n\u00e9p\u00e9letk\u00e9p-fest\u0151k, k\u00f6vetve a historiz\u00e1l\u00f3 m\u0171terembels\u0151k l\u00e1tv\u00e1nyos szcenikai megold\u00e1sait, t\u00f6rt\u00e9neti d\u00edszletek helyett ilyenfajta kell\u00e9kekkel rendezt\u00e9k be m\u0171termeiket. N\u00e9prajzi vonatkoz\u00e1sban a leggazdagabbak egyike volt B\u00f6hm P\u00e1l m\u00fcncheni m\u0171terme, amely a n\u00e9p\u00e9letfest\u00e9shez n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlennek v\u00e9lt viseletek \u00e9s t\u00e1rgyak gazdag t\u00e1rh\u00e1z\u00e1t vonultatta fel.69<\/sup> A historiz\u00e1l\u00f3 m\u0171terembels\u0151k sz\u00ednpadi jelleg\u00e9vel szemben a g\u00f6d\u00f6ll\u0151i m\u0171v\u00e9szek m\u0171termeiben m\u00e1r az \u201e\u00f6sszm\u0171v\u00e9szeti\u201d jelleg uralkodott \u00e9s az erd\u00e9lyi tanulm\u00e1nyutak sor\u00e1n gy\u0171jt\u00f6tt n\u00e9prajzi t\u00e1rgyak az otthon enteri\u0151rj\u00e9be illesztve jelentek meg.70<\/sup> Mindek\u00f6zben a polg\u00e1ri otthonoknak is divatos dekor\u00e1ci\u00f3s kell\u00e9keiv\u00e9 v\u00e1ltak a paraszti kult\u00fara (ekkor m\u00e1r jellemz\u0151en h\u00e1ziipari keretek k\u00f6z\u00f6tt k\u00e9sz\u00edtett) t\u00e1rgyai, n\u00e9pi cser\u00e9ped\u00e9nyek, kosarak, kisebb b\u00fatorok.71<\/sup> Cs\u00f3k s\u00e1rk\u00f6zi gy\u0171jt\u00e9s\u00e9vel p\u00e1rhuzamosan \u00c1cs Lip\u00f3t folytatott szisztematikus gy\u0171jt\u0151munk\u00e1t a vid\u00e9ken, n\u00e9mely t\u00e1rgyak eset\u00e9ben tal\u00e1n az \u0151 k\u00f6zvet\u00edt\u0151i szerepe is felt\u00e9telezhet\u0151. \u00c1cs Lip\u00f3t a Mintarajziskol\u00e1ban szerzett rajztan\u00e1ri k\u00e9pes\u00edt\u00e9st, 1894 ut\u00e1n pedig Lotz K\u00e1roly mesteriskol\u00e1j\u00e1nak is n\u00f6vend\u00e9ke volt. Kov\u00e1ch Alad\u00e1rral egy\u00fctt a s\u00e1rk\u00f6zi n\u00e9pm\u0171v\u00e9szet legfontosabb gy\u0171jt\u0151je \u00e9s a helyi h\u00e1ziipar m\u0171k\u00f6dtet\u00e9s\u00e9nek legf\u0151bb kezdem\u00e9nyez\u0151je volt.72<\/sup><\/p>\n\n\n\n A s\u00e1rk\u00f6zi n\u00e9pi t\u00e1rgykult\u00fara tudatos felfedez\u00e9s\u00e9ben \u00e9s \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1ban \u00c1cs Lip\u00f3t mellett F\u00fclep Lajos hat\u00e1sa is sejthet\u0151. F\u00fclep 1906-os p\u00e1rizsi tart\u00f3zkod\u00e1sa alatt f\u0171zte szorosabbra kapcsolat\u00e1t Cs\u00f3kkal. Levelez\u00e9se szerint ebben az id\u0151szakban Lavotta Rezs\u0151 zeneszerz\u0151vel \u00e9s V\u00e1lyi F\u00e9lix \u00edr\u00f3val gyakran vend\u00e9geskedett a Cs\u00f3k-h\u00e1zasp\u00e1rn\u00e1l. A fiatal \u00e9veit Nagybecskereken t\u00f6lt\u0151 F\u00fclep m\u00e1r 1902-t\u0151l gy\u0171jt\u00f6tte a d\u00e9lvid\u00e9ki, b\u00e1n\u00e1ti k\u00e9zm\u0171vess\u00e9g t\u00e1rgyait, 1920 ut\u00e1n kialakul\u00f3, sok sz\u00e1z darabos n\u00e9prajzi gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9ben pedig t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9ben s\u00e1rk\u00f6zi t\u00e1rgyak voltak.73<\/sup> P\u00e1rizsi besz\u00e9lget\u00e9seik bizony\u00e1ra meger\u0151s\u00edtett\u00e9k Cs\u00f3kot abban, hogy az etnikailag soksz\u00edn\u0171 d\u00e9lvid\u00e9k sz\u00ednpomp\u00e1s k\u00e9zm\u0171ipara eleven eszt\u00e9tikai \u00e9rt\u00e9kkel b\u00edr. B\u00e1r a tervezett k\u00f6z\u00f6s baranyai gy\u0171jt\u0151\u00fat nem val\u00f3sult meg, F\u00fclep \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9ge a n\u00e9pm\u0171v\u00e9szet ir\u00e1nt k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl hatott Cs\u00f3k m\u0171v\u00e9szet\u00e9nek alakul\u00e1s\u00e1ra.74<\/sup><\/p>\n\n\n\n Azzal, hogy a n\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti formakincset beemelte m\u0171veibe, Cs\u00f3k itthon egy\u00fattal a nemzeti st\u00edlusr\u00f3l folytatott diskurzusnak is r\u00e9szes\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt. T\u00fal a nyilv\u00e1nval\u00f3 szem\u00e9lyes k\u00f6t\u0151d\u00e9seken \u00e9s szellemi k\u00f6tel\u00e9keken, v\u00e1laszt\u00e1sa strat\u00e9giai d\u00f6nt\u00e9snek is tekinthet\u0151, hiszen 1909-t\u0151l m\u00e1r eld\u00f6nt\u00f6tt dolog volt hazatelep\u00fcl\u00e9se. Sz\u00fcks\u00e9ges volt teh\u00e1t itthoni poz\u00edci\u00f3inak meger\u0151s\u00edt\u00e9se. Ezt szolg\u00e1lta L\u00e1z\u00e1r B\u00e9la hossz\u00fa cikke a Lyka K\u00e1roly szerkeszt\u00e9s\u00e9ben kiadott M\u0171v\u00e9szet<\/em>ben, \u00e9s ezt k\u00e9sz\u00edtette el\u0151 K. Lippich Elekkel folytatott levelez\u00e9se is.75<\/sup><\/p>\n\n\n\n A tulip\u00e1nos l\u00e1da kiemel\u00e9se, jelk\u00e9pp\u00e9 form\u00e1l\u00e1sa egy hosszabb folyamat v\u00e9gpontja, amelyben a t\u00e1rgy etnogr\u00e1fiai \u00e9rdekess\u00e9gb\u0151l nemzeti szimb\u00f3lumm\u00e1 v\u00e1lhatott. E fordulat tudatos\u00edt\u00e1sa j\u00f3l nyomon k\u00f6vethet\u0151 a m\u0171v\u00e9sz 1910 elej\u00e9n L\u00e1z\u00e1r B\u00e9l\u00e1hoz \u00edrott leveleiben. Ekkor m\u00e1r maga Cs\u00f3k interpret\u00e1lta \u00fagy a Tulip\u00e1nos l\u00e1d\u00e1<\/em>t, mint alkot\u00f3i munk\u00e1ss\u00e1ga beteljes\u00edt\u00e9s\u00e9t. L\u00e1z\u00e1r B\u00e9l\u00e1nak a M\u0171v\u00e9szet<\/em>ben megjelent tanulm\u00e1ny\u00e1ban \u2013 azaz azels\u0151 olyan nagyobb \u00edr\u00e1sban, amely Cs\u00f3k addigi p\u00e1ly\u00e1j\u00e1t \u00f6sszef\u00fcgg\u0151en t\u00e1rgyalta \u2013 a \u201emagyar csend\u00e9let\u201d m\u00e1r ebben a kit\u00fcntetett szerepben jelent meg. Szem\u00e9lyes elbesz\u00e9l\u00e9se (vagy levele) nyom\u00e1n L\u00e1z\u00e1r B\u00e9la \u00edgy id\u00e9zte a fest\u0151t: \u201e\u00c9veken \u00e1t \u2013 besz\u00e9lte nemr\u00e9g a m\u0171v\u00e9sz \u2013 tartogatott az any\u00e1m a padl\u00e1son egy tulip\u00e1nos l\u00e1d\u00e1t. Egyszer leszedem, porosan, piszkosan elviszem magammal P\u00e1risba. Amint mosogatom, l\u00e1tom, hogy a r\u00e1f\u00f6st\u00f6tt tulip\u00e1n lej\u00f6n, de alatta \u00faj tulip\u00e1n virul, \u00e9g\u0151, er\u0151s, t\u00fczes sz\u00edn\u0171 tulip\u00e1n, s az ott vir\u00edt most a m\u0171termemben [\u2026] \u00c9s megtan\u00edtott a magyar sz\u00ednharm\u00f3ni\u00e1ra, a magyar n\u00e9pmese hangj\u00e1t s\u00fagva a f\u00fclembe. \u00c9des-\u00e9des magyar sz\u00f3 [\u2026] magyar sz\u00edn [\u2026] amint t\u00e9ged a magyar n\u00e9p \u00f6szt\u00f6ne, \u00edzl\u00e9se, harmoniz\u00e1lt, form\u00e1lt, \u00f6sszekapcsolt [\u2026] Ez az \u00e9rz\u00e9s k\u00eds\u00e9rt most engem.\u201d76<\/sup> Soraiban a jelk\u00e9pi er\u0151vel felruh\u00e1zott t\u00e1rgy felfedez\u00e9s\u00e9nek aktusa mitikus t\u00e1vlatot kap, a t\u00e1rgy feltal\u00e1l\u00e1s\u00e1nak \u00e9s megtiszt\u00edt\u00e1s\u00e1nak gesztusa a n\u00e9pm\u0171v\u00e9szet nemzeti m\u0171v\u00e9szetbe val\u00f3 beemel\u00e9s\u00e9nek metafor\u00e1jak\u00e9nt nyer \u00faj \u00e9rtelmet. \u201eAzt\u00e1n a tulip\u00e1nos l\u00e1da, a symbolum!\u201d \u2013 er\u0151s\u00edtette meg k\u00e9s\u0151bb Cs\u00f3k Istv\u00e1n az \u00faj k\u00e9p st\u00e1tusz\u00e1t.77<\/sup><\/p>\n\n\n\n M\u0171v\u00e9nek legf\u0151bb \u00fajdons\u00e1ga abb\u00f3l fakad, hogy Cs\u00f3k az elbesz\u00e9l\u0151 zs\u00e1nerelemeket teljesen elhagyva, magukat a n\u00e9pi t\u00e1rgyakat \u00e1ll\u00edtja k\u00f6z\u00e9ppontba. \u00c1m azokat is megszabad\u00edtja illusztrat\u00edv szerep\u00fckt\u0151l, hogy cser\u00e9be felfedje jelk\u00e9pes bels\u0151 magvukat. Az \u00e9l\u0151 vir\u00e1gok \u00e9s festett m\u00e1suk kett\u0151s reprezent\u00e1ci\u00f3s szintje rafin\u00e1lt m\u00f3don utal az ornamens eredend\u0151en elvonatkoztat\u00f3 karakter\u00e9re, a n\u00e9pi d\u00edsz\u00edt\u0151m\u0171v\u00e9szet mustr\u00e1i m\u00f6g\u00f6tt rejl\u0151 term\u00e9szeti form\u00e1kra. A flore\u00e1lis mot\u00edvumb\u00f3l absztrah\u00e1lt ornamens a szecesszi\u00f3 d\u00edsz\u00edt\u0151m\u0171v\u00e9szet\u00e9nek elm\u00e9leti alapja, ennek nyom\u00e1n pedig a n\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti mot\u00edvumkincsb\u0151l t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00f3 hazai szecesszi\u00f3 d\u00edsz\u00edtm\u00e9nyeinek is visszat\u00e9r\u0151 eleme. M\u00e1sk\u00e9nt fogalmazva: a hazai szecesszi\u00f3 alkot\u00f3i legink\u00e1bb a dekorat\u00edv n\u00f6v\u00e9nyi mot\u00edvumokat emelik \u00e1t a n\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti d\u00edsz\u00edtm\u00e9nyekb\u0151l saj\u00e1t k\u00e9szlet\u00fckbe.78<\/sup> A M\u0171v\u00e9szet <\/em>programad\u00f3 cikkek\u00e9nt is tekinthet\u0151 Lyka K\u00e1rolynak a Szecesszi\u00f3s st\u00edlus \u2013 magyar st\u00edlus <\/em>c\u00edmen az els\u0151 \u00e9vfolyamban megjelent tanulm\u00e1nya, amely a szecesszi\u00f3 \u00e9s a n\u00e9pm\u0171v\u00e9szet k\u00f6z\u00f6s dekorat\u00edv hajlama mellett foglalt \u00e1ll\u00e1st.79<\/sup> Ebb\u0151l a n\u00e9z\u0151pontb\u00f3l a Tulip\u00e1nos l\u00e1da<\/em> \u00e9rtelmezhet\u0151 \u00fagy, mint a szecesszi\u00f3 ornamentika-elm\u00e9let\u00e9nek k\u00e9pi reprezent\u00e1ci\u00f3ja: a term\u00e9szeti vir\u00e1gmot\u00edvum lek\u00e9pez\u00e9se k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le hordoz\u00f3kra, textilre, ker\u00e1mi\u00e1ra, b\u00fatorra.<\/p>\n\n\n\n Az ornament\u00e1lis mustr\u00e1k \u00f6rv\u00e9ny\u00e9ben az egyetlen figur\u00e1lis mot\u00edvum a s\u00e1rk\u00f6zi n\u00e9pviseletbe \u00f6lt\u00f6ztetett baba, amely Cs\u00f3k 1908-ban festett k\u00e9p\u00e9n, egy v\u00e1za \u0151szir\u00f3zsa mellett m\u00e1r f\u0151szerepet kapott, de t\u00f6bbsz\u00f6r felt\u0171nt egy\u00e9b m\u0171termi, csal\u00e1di enteri\u0151rk\u00e9pein is.80<\/sup> (IV.26. k\u00e9p) A Tulip\u00e1nos l\u00e1da<\/em> \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s\u00e9ben a sz\u00ednpomp\u00e1s s\u00e1rk\u00f6zi \u00f6lt\u00f6zet k\u00e9pviselet\u00e9ben jelenik meg, mintegy modellezi annak sz\u00edngazdags\u00e1g\u00e1t. Front\u00e1lis be\u00e1ll\u00edt\u00e1sa az ekkor sz\u00e9les k\u00f6rben ismert \u00e9s \u00fcnnepelt s\u00e1rk\u00f6zi gyermekrajzok l\u00e1tv\u00e1nyvil\u00e1g\u00e1val rokon, amelyek szint\u00fagy \u00f6n\u00e1ll\u00f3, stiliz\u00e1lt, dekorat\u00edv egys\u00e9gg\u00e9 t\u00f6m\u00f6r\u00edtik a l\u00e1tv\u00e1nyt. B\u00e1r a m\u0171v\u00e9sz az eml\u00e9kirataiban \u00fagy nyilatkozott, hogy s\u00e1rk\u00f6zi k\u00e9pei k\u00e9sz\u00edt\u00e9se idej\u00e9n nem ismerte a s\u00e1rk\u00f6zi gyermekrajzokat, ez val\u00f3j\u00e1ban az 1910 el\u0151tti id\u0151szakra vonatkoztathat\u00f3. 1910-ben \u00e1ltal\u00e1nos \u00e9s rendk\u00edv\u00fcli felt\u0171n\u00e9st keltettek az Iparm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeumban megny\u00edlt gyermekm\u0171v\u00e9szeti ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s keret\u00e9ben l\u00e1that\u00f3 s\u00e1rk\u00f6zi gyermekrajzok.81<\/sup> A bemutat\u00f3n \u00c1cs Lip\u00f3t \u00f6szt\u00f6nz\u00e9s\u00e9re 1905-t\u0151l k\u00e9sz\u00fclt \u0151cs\u00e9nyi \u00e9s decsi gyermekl\u00e1nyok rajzai szerepeltek, k\u00f6zt\u00fck k\u00fcl\u00f6n t\u00edpust alkottak a bar\u00e1ti aj\u00e1nd\u00e9knak sz\u00e1nt, d\u00edszes \u00fcnnepl\u0151be \u00f6lt\u00f6ztetett l\u00e1nyokr\u00f3l (\u201ebub\u00e1k\u201d) k\u00e9sz\u00fclt sz\u00ednes ceruz\u00e1s rajzok. E m\u0171vek element\u00e1ris dekorativit\u00e1sa rendk\u00edv\u00fcli hat\u00e1s\u00e1t mi sem bizony\u00edtja jobban, minthogy A H\u00e1z<\/em> c\u00edm\u0171 foly\u00f3irat sz\u00e1mos sz\u00ednes reprodukci\u00f3val k\u00eds\u00e9rt tanulm\u00e1nyban ismertette a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st.82<\/sup> (IV.27. k\u00e9p) Malonyay Dezs\u0151 interj\u00faja szerint ilyen gyermekrajzok 1914-ben m\u00e1r Cs\u00f3k gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9ben is voltak.83<\/sup> A tulip\u00e1nos l\u00e1da tetej\u00e9n, a t\u00e1rgyegy\u00fcttes k\u00f6z\u00e9ptengely\u00e9be front\u00e1lisan \u00e1ll\u00edtott s\u00e1rk\u00f6zi baba teh\u00e1t a gyermekrajzok l\u00e9nyegre t\u00f6r\u0151 k\u00e9pis\u00e9g\u00e9t is megid\u00e9zi. M\u00e1s vonatkoz\u00e1sban viszont a n\u0151is\u00e9gre utal\u00f3 szimb\u00f3lum is ez, hiszen a tulip\u00e1nos l\u00e1da hagyom\u00e1nyosan jegyaj\u00e1nd\u00e9knak sz\u00e1nt t\u00e1rgy volt, ahogy az \u0151szir\u00f3zsa a \u201evir\u00e1gnyelvben\u201d szerelmi fogadalom jelk\u00e9pek\u00e9nt is ismert.<\/p>\n\n\n\n Fest\u0151i modusa ennek ellen\u00e9re sem nem deskript\u00edvnek, sem nem analitikusnak, hanem sokkal ink\u00e1bb a \u201efelmutat\u00f3 jelenl\u00e9tet\u201d sug\u00e1rz\u00f3 reprezentat\u00edvnak <\/em>tekinthet\u0151. A gondosan megv\u00e1logatott t\u00e1rgyegy\u00fcttes \u00fcnnep\u00e9lyes emelkedetts\u00e9ge a szigor\u00faan szimmetrikus<\/em> elrendez\u00e9sb\u0151l ered. A k\u00e9p eg\u00e9sz\u00e9t \u00e1that\u00f3 rendszer t\u00fckr\u00f6z\u0151dik az ornamensek alakzataiban is. Azzal, hogy a m\u0171v\u00e9sz csend\u00e9lete k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ba a n\u00e9pi d\u00edsz\u00edt\u0151m\u0171v\u00e9szetet helyezi, bekapcsolja azt a sz\u00e1zadfordul\u00f3 nemzeti ornamentik\u00e1r\u00f3l zajl\u00f3 diskurzusaiba. A 19. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n kibontakoz\u00f3 elm\u00e9letek legf\u0151bb k\u00e9rd\u00e9se a n\u00e9pi mot\u00edvumkincs archaikus r\u00e9tegeinek bizony\u00edt\u00e1sa \u00e9s felt\u00e1r\u00e1sa volt.84<\/sup> Pek\u00e1r K\u00e1roly a \u201enemzeti sz\u00e9p\u201d form\u00e1it kutatva 1907-ben a magyar n\u00e9pm\u0171v\u00e9szet n\u00f6v\u00e9nyi d\u00edsz\u00edtm\u00e9nyeiben v\u00e9lte felfedezni a keresett lok\u00e1lisan egyedit.85<\/sup> A sz\u00e1zadel\u0151n azonban a \u201ehistoriz\u00e1l\u00f3 n\u00e9pm\u00edtoszt\u201d lassank\u00e9nt felv\u00e1ltotta az \u201eornament\u00e1lis n\u00e9pm\u00edtosz\u201d, amely a d\u00edsz\u00edtm\u00e9ny nemzeti-t\u00f6rt\u00e9neti t\u00e1vlatai helyett annak egyetemes, szimbolikus olvasat\u00e1ra helyezte a hangs\u00falyt.86<\/sup> A modernizmus ornamentika-elm\u00e9leteivel legink\u00e1bb Lesznai Anna tev\u00e9kenys\u00e9ge mutat rokons\u00e1got, aki Cs\u00f3k Istv\u00e1nhoz hasonl\u00f3an a modern k\u00e9pi formanyelvvel igyekezett \u00f6tv\u00f6zni a n\u00e9pi d\u00edsz\u00edtm\u00e9nyeket. Lesznai \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9ben a n\u00e9pi t\u00e1rgyakat d\u00edsz\u00edt\u0151 ornamens els\u0151sorban egy vil\u00e1gn\u00e9zet hordoz\u00f3ja, \u00e9s mint ilyen, a n\u00e9p\u00e9letben megval\u00f3sul\u00f3 \u201eeg\u00e9sz\u00e9let\u201d hordoz\u00f3ja.87<\/sup> (IV.28. k\u00e9p) Kifinomult ornamens-\u00e1tiratai a Nyolcak els\u0151 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n is megjelentek, ami pontosan jelezte, hogy az 1910-es \u00e9vek legf\u0151bb kih\u00edv\u00e1sa az volt, mik\u00e9nt lehets\u00e9ges p\u00e1rbesz\u00e9det kezdem\u00e9nyezni a nemzeti trad\u00edci\u00f3t hordoz\u00f3 formakincs \u00e9s egyetemes modernizmus formanyelve k\u00f6z\u00f6tt.88<\/sup> H\u00edmz\u00e9stervei teh\u00e1t a t\u00edzes \u00e9vek progresszi\u00f3j\u00e1nak f\u0151 \u00e1ramvonal\u00e1hoz csatlakoztak. Munk\u00e1ib\u00f3l nagyobb v\u00e1logat\u00e1st 1912-ben az Ernst M\u00fazeumban, F\u00e9nyes Adolf ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak k\u00eds\u00e9ret\u00e9ben mutatott be.89<\/sup> F\u00e9nyesnek eme kollekci\u00f3ja \u00f6sszegezte egy\u00e9bk\u00e9nt \u00faj fest\u0151i ir\u00e1ny\u00e1t is, aminek legf\u0151bb m\u0171faja a n\u00e9pi t\u00e1rgyakb\u00f3l \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtott csend\u00e9let volt. Az 1910-ben festett M\u00e1koskal\u00e1cs<\/em> Cs\u00f3k Tulip\u00e1nos l\u00e1d\u00e1<\/em>j\u00e1nak legf\u0151bb szellemi rokona. (IV.29. k\u00e9p)<\/p>\n\n\n\n Lesznai d\u00edsz\u00edtm\u00e9nyeihez hasonl\u00f3an F\u00e9nyes \u00e9s Cs\u00f3k festm\u00e9nyeinek is alapvet\u0151 szervez\u0151 eleme a szimmetria. Ybl Ervin 1914-es \u00edr\u00e1s\u00e1ban \u00e9ppen a ritmust \u00e9s szimmetri\u00e1t jel\u00f6lte meg az ornamentika elemi \u00f6sszetev\u0151ik\u00e9nt.90<\/sup> A Tulip\u00e1nos l\u00e1d\u00e1<\/em>n afestett mint\u00e1zat \u00e9s a t\u00e9rbeli t\u00e1rgyak r\u00e9v\u00e9n megk\u00e9tszerezett triptichon-forma szakralit\u00e1ssal ruh\u00e1zza fel mag\u00e1t az \u00e1br\u00e1zol\u00e1s t\u00e1rgy\u00e1t, s ez \u00e1ltal a n\u00e9p\u00e9letet.91<\/sup> Malonyay Dezs\u0151 \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9ben a Tulip\u00e1nos l\u00e1da<\/em> egy\u00fcttese amolyan modern falusi olt\u00e1rk\u00e9pk\u00e9nt jelenik meg: \u201eMint egy olt\u00e1r, valamelyik kis falusi magyar templomban. Olt\u00e1r, amelyet \u00e1ltal\u00e1nos egy\u00fcgy\u00fcs\u00e9g\u00e9ben vir\u00e1ggal, sz\u00ednes p\u00e1ntlik\u00e1val, menn\u00e9l sz\u00ednesebbre, csillog\u00f3bbra, menn\u00e9l gazdagabbra \u00f3hajtott f\u00f6ld\u00edsz\u00edteni p\u00fcnk\u00f6sd vas\u00e1rnapj\u00e1ra n\u00e9h\u00e1ny szerelmes falusi le\u00e1nyz\u00f3. [\u2026] odarakja n\u00e9p\u00fcnk azt, a mi sz\u00e9pet a kertj\u00e9ben, k\u00fcnt a mez\u0151n s odahaza a l\u00e1d\u00e1ban tal\u00e1l, \u2013 vir\u00e1gj\u00e1t, rojtos, rik\u00edt\u00f3an sz\u00ednes selyem keszken\u0151it \u00e9s p\u00e1ntlik\u00e1it. Vonalban \u00e9s rajzban merev ez a pompa, de \u00e9ppen \u00edgy tal\u00e1lja m\u00e9lt\u00f3s\u00e1gosabbnak, ilyen az \u0151si elrendez\u00e9s\u00e9ben cerem\u00f3ni\u00e1s, mert ilyen cerem\u00f3ni\u00e1s a magyar, a mikor \u00fcnnepel.\u201d92<\/sup><\/p>\n\n\n\n A szimmetria elvont k\u00e9pi eleme ily m\u00f3don jelent\u00e9shordoz\u00f3v\u00e1 v\u00e1lik, a k\u00e9pszerkezet maga<\/em> imit\u00e1lja a n\u00e9pi alkot\u00e1s karakter\u00e9t. A sz\u00e1zadel\u0151 modernizmus\u00e1nak k\u00f6vet\u0151i egyk\u00e9nt arra t\u00f6rekedtek, hogy a n\u00e9pi d\u00edsz\u00edtm\u00e9nyek mechanikus m\u00e1sol\u00e1sa vagy \u00e1temel\u00e9se helyett, a n\u00e9pi alkot\u00f3i fant\u00e1zia elveit, t\u00e1rgyteremt\u0151 m\u00f3dszereit k\u00f6vess\u00e9k. A Fiatal \u00c9p\u00edt\u00e9szek Csoportja, a g\u00f6d\u00f6ll\u0151i m\u0171v\u00e9szek, vagy Lesznai Anna mellett erre t\u00f6rekedett Cs\u00f3k Istv\u00e1n is: \u201eOlyan \u00e9rz\u00e9ssel alkotni meg egy k\u00e9pet, amin\u0151vel, mondjuk Lovas \u00c9va a ruh\u00e1j\u00e1t \u00e1ll\u00edtja \u00f6ssze. Hisz \u00e9vsz\u00e1zados hagyom\u00e1nyok eredm\u00e9nye az a ruha, csak\u00fagy mint az egyiptomi vagy a jap\u00e1n st\u00edlus. Ahogy t\u00f6bbnyire fekete alapon elosztva a ruh\u00e1kon a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le ragyog\u00f3 pomp\u00e1j\u00fa sz\u00ednfolt, \u00e9pen \u00fagy v\u00e1szonra is vihet\u0151 csod\u00e1s \u00f6sszhangja.\u201d93<\/sup> A n\u00e9pi d\u00edsz\u00edt\u0151m\u0171v\u00e9szet alapvet\u0151 dekorat\u00edv formak\u00e9pz\u00e9se, eleven sz\u00ednhaszn\u00e1lata ezen a ponton tal\u00e1lkozott a sz\u00e1zadel\u0151 modern k\u00e9pi k\u00eds\u00e9rleteivel. K\u00f6r\u00f6sf\u0151i Kriesch Alad\u00e1r els\u0151sorban a szecesszi\u00f3 \u00f6sszm\u0171v\u00e9szeti, d\u00edsz\u00edt\u0151 hajlam\u00e1t v\u00e9lte felfedezni benne, m\u00e1sok, mint Popper Le\u00f3 (Worringer nyom\u00e1ban) pedig egyenesen az absztrakci\u00f3 \u00fatt\u00f6r\u0151j\u00e9t \u00fcnnepelte a n\u00e9pi d\u00edsz\u00edt\u0151m\u0171v\u00e9szetben.94<\/sup><\/p>\n\n\n\n Cs\u00f3k ismer\u0151i sz\u00e1m\u00e1ra is meglep\u0151en radik\u00e1lis fordulatot hajtott v\u00e9gre, mikor be\u00e9rkezett m\u0171v\u00e9szk\u00e9nt, t\u00fal a negyvenen be\u00e1llt a st\u00edluskeres\u0151k k\u00f6z\u00e9. P\u00e1rizsban \u00faj bar\u00e1ti k\u00f6re progressz\u00edv fiatal \u00e9rtelmis\u00e9giekb\u0151l \u00e9s m\u0171v\u00e9szekb\u0151l \u00e1llt. Cs\u00f3k\u00e9k cs\u00fct\u00f6rt\u00f6ki zs\u00farjainak, F\u00fclep Lajos mellett, gyakori vend\u00e9ge volt a fiatal m\u0171v\u00e9szek k\u00f6r\u00e9b\u0151l P\u00f3r Bertalan \u00e9s M\u00e1rffy \u00d6d\u00f6n. A leg\u00fajabb m\u0171v\u00e9szeti eredm\u00e9nyeket, \u00edgy a fauve-ok fest\u00e9szet\u00e9t Cs\u00f3k nagyr\u00e9szt az \u0151 k\u00f6zvet\u00edt\u00e9s\u00fckkel ismerte meg. M\u00e1rffy kalauzol\u00e1s\u00e1val 1904 k\u00f6r\u00fcl Ambroise Vollard m\u0171keresked\u00e9s\u00e9ben \u00e9s a Mus\u00e9e du Luxembourgban Van Gogh, C\u00e9zanne \u00e9s Matisse m\u0171veit l\u00e1thatta.95<\/sup> F\u00fclep r\u00e9v\u00e9n pedig az \u00faj m\u0171v\u00e9szet elm\u00e9let\u00e9ben is t\u00e1j\u00e9koz\u00f3dott.96<\/sup> A fauve-ok \u00fajabb munk\u00e1ival Cs\u00f3k a Salon des Ind\u00e9pendants \u00e9s a Salon d\u2019Automne t\u00e1rlatain is tal\u00e1lkozott, amelyeket 1906-t\u00f3l rendszeresen l\u00e1togatott.97<\/sup> 1908-ban Bornemisza G\u00e9z\u00e1val is kapcsolatban \u00e1llt, aki ekkor Henri Matisse iskol\u00e1j\u00e1ban tanult.98<\/sup> M\u00edg kor\u00e1bban saj\u00e1t munk\u00e1it kiz\u00e1r\u00f3lag a hivatalos Szalonban mutatta be, F\u00fclep r\u00e1besz\u00e9l\u00e9s\u00e9re 1908-t\u00f3l a modern t\u00f6rekv\u00e9sekre nyitott \u0150szi Szalon t\u00e1rlatain is ki\u00e1ll\u00edtott.99<\/sup><\/p>\n\n\n\n A n\u00e9pm\u0171v\u00e9szet dekorat\u00edv sz\u00edness\u00e9ge k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen j\u00f3l illeszkedett az 1905 ut\u00e1n rohamosan terjed\u0151 expressz\u00edv fest\u0151i kifejez\u00e9sm\u00f3dhoz. Ennek ellen\u00e9re hazai \u201est\u00edluskeres\u0151\u201d t\u00e1rsai k\u00f6z\u00f6tt Cs\u00f3k Istv\u00e1n volt az egyed\u00fcli, aki az expressz\u00edv formai k\u00eds\u00e9rleteket n\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti elemekkel t\u00e1rs\u00edtotta. Fest\u00e9szet\u00e9t a s\u00e1rk\u00f6zi \u00e9s sok\u00e1c n\u00e9pi d\u00edsz\u00edt\u0151 m\u0171v\u00e9szet \u201eszabad\u00edtotta fel\u201d, fest\u0151ileg legoldottabb munk\u00e1i a n\u00e9pies zs\u00e1nerek \u00e9s csend\u00e9letek k\u00f6r\u00e9b\u0151l ker\u00fcltek ki. A hazai alkot\u00f3k \u00e9rdekes m\u00f3don t\u00e1vol tartott\u00e1k magukat a n\u00e9pies-ornament\u00e1lis formanyelvt\u0151l. Bornemisza G\u00e9za, Perlrott Csaba Vilmos vagy Ber\u00e9ny R\u00f3bert n\u00e9h\u00e1ny 1910 k\u00f6r\u00fcli munk\u00e1j\u00e1n k\u00edv\u00fcl nemigen tal\u00e1lunk p\u00e9ld\u00e1t a k\u00e9t komponens \u00f6tv\u00f6z\u00e9s\u00e9re, \u0151k ketten jellemz\u0151en Matisse-tan\u00edtv\u00e1nyk\u00e9nt mutattak \u00e9rdekl\u0151d\u00e9st a modern ornamens ir\u00e1nt.100<\/sup> (IV.31. k\u00e9p) Ebben tal\u00e1n szerepet j\u00e1tszott az is, hogy a n\u00e9pi trad\u00edci\u00f3 nemzeti ideol\u00f3gi\u00e1hoz k\u00f6t\u00f6tt \u00e9rtelmez\u00e9se sz\u0171knek bizonyult a nemzetek feletti eur\u00f3pais\u00e1g eszm\u00e9iben gondolkod\u00f3 fiataloknak. Ezzel szemben Cs\u00f3k a k\u00fclf\u00f6ldi modernek k\u00f6r\u00e9ben b\u0151s\u00e9ggel tal\u00e1lhatott p\u00e9ld\u00e1t a \u201em\u0171v\u00e9szi akkultur\u00e1ci\u00f3\u201d gyakorlat\u00e1ra. Matisse az egzotikus kult\u00far\u00e1k (iszl\u00e1m, perzsa, t\u00f6r\u00f6k) kreat\u00edv beemel\u00e9s\u00e9re mutatott p\u00e9ld\u00e1t, azt demonstr\u00e1lva, hogy mik\u00e9nt lehet azok dekorat\u00edv sziszt\u00e9m\u00e1j\u00e1t k\u00e9palkot\u00f3 elvk\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u00e9sbe hozni. Matisse ezen csend\u00e9letei n\u00e9melyik\u00e9t, \u00edgy p\u00e9ld\u00e1ul az 1908-as p\u00e1rizsi \u0150szi Szalonon is ki\u00e1ll\u00edtott Csend\u00e9let velencei v\u00f6r\u00f6sben<\/em> c\u00edm\u0171 munk\u00e1j\u00e1t Cs\u00f3k eredeti val\u00f3j\u00e1ban is l\u00e1thatta.101<\/sup> (IV.30. k\u00e9p) N\u00e9pi t\u00e1rgyakb\u00f3l \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtott csend\u00e9leteket azonban nem Matisse fest\u00e9szet\u00e9ben, hanem els\u0151sorban a Blaue Reiter k\u00f6r\u00e9ben, illetve az orosz K\u00e1r\u00f3 Bubi t\u00e1rsas\u00e1g alkot\u00f3inak festm\u00e9nyein l\u00e1thatott. A n\u00e9pi d\u00edsz\u00edt\u0151m\u0171v\u00e9szet, sz\u00ednhaszn\u00e1lat eredend\u0151 expressz\u00edv karakter\u00e9t k\u00f6z\u00fcl\u00fck f\u0151k\u00e9nt Gabriele M\u00fcnter, Sonia Delaunay-Terk vagy Pjotr Koncsalovszkij akn\u00e1zta ki. Cs\u00f3k 1910 k\u00f6r\u00fcl t\u00f6bb k\u00eds\u00e9rletet tett az expressz\u00edv st\u00edlusjegyek beemel\u00e9s\u00e9re n\u00e9p\u00e9letk\u00e9peibe. Az Alv\u00f3 sok\u00e1c parasztasszony <\/em>(kat. 46.), a R\u00f3zsasz\u00edn malom<\/em> (kat. 45.) vagy a Sok\u00e1c l\u00e1nyok a v\u00edzparton <\/em>(kat. 50.) a figur\u00e1lis m\u0171vek k\u00f6z\u00fcl a legsikeresebb \u201eexpressz\u00edv n\u00e9p\u00e9letk\u00e9pei\u201d. Szerepl\u0151inek passzivit\u00e1sa, lefojtott narrativit\u00e1sa k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen alkalmass\u00e1 tette az \u00e1br\u00e1zol\u00e1sokat arra, hogy a sz\u00ednes, mint\u00e1s textilekbe b\u00fajtatott sok\u00e1c l\u00e1nyokat semleges, dekorat\u00edv sz\u00ednfoltk\u00e9nt fogja fel \u00e9s helyezze el kompoz\u00edci\u00f3i eg\u00e9sz\u00e9ben.<\/p>\n\n\n\n Cs\u00f3k fordulat\u00e1t a hazai kritika is pontosan \u00e9rz\u00e9kelte. Lendvai K\u00e1roly a Pesti Napl\u00f3<\/em>ban m\u00e1r a MI\u00c9NK els\u0151 t\u00e1rlat\u00e1t k\u00f6vet\u0151en meg\u00e1llap\u00edtotta, hogy Cs\u00f3k \u201ea sz\u00f3 legnemesebb \u00e9rtelm\u00e9ben ultramodern lett, szinte ellent\u00e9tben eddigi egy\u00e9nis\u00e9g\u00e9vel\u201d.