<\/p>\n\n\n\n
In: Cs\u00f3k Istv\u00e1n (185-1961): Eml\u00e9kez\u00e9seim. Szerk.: R\u00e9v\u00e9sz Emese. Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Egyetem, Budapest, 2015, 138-154.<\/p>\n\n\n\n
<\/p>\n\n\n\n
A m\u0171v\u00e9sz-identit\u00e1s v\u00e1ltoz\u00e1sa Cs\u00f3k Istv\u00e1n \u00f6n\u00e9let\u00edr\u00e1s\u00e1ban<\/strong><\/p>\n\n\n\n Az \u00f6n\u00e9letrajzokat hajlamosak vagyunk \u00fagy kezelni, mint dokumentum\u00e9rt\u00e9k\u0171, els\u0151dleges forr\u00e1s\u00e1t egy kornak. B\u00e1r \u00edr\u00f3ja k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl szemtan\u00fak\u00e9nt id\u00e9zi fel az egykorvolt esem\u00e9nyeket, szem\u00e9lyeket, az autobiogr\u00e1fia m\u00e9gis \u00f6sszetett jelens\u00e9g, valahol a sz\u00e9pirodalmi alkot\u00e1s, t\u00f6rt\u00e9neti forr\u00e1s \u00e9s szem\u00e9lyes napl\u00f3 k\u00f6z\u00f6tt. Cs\u00f3k Istv\u00e1n eml\u00e9kiratainak \u00fajb\u00f3li kiad\u00e1sa j\u00f3 alkalommal szolg\u00e1l arra, hogy \u00e1tgondoljuk az (eddig egys\u00e9gesnek v\u00e9lt) sz\u00f6veg keletkez\u00e9st\u00f6rt\u00e9net\u00e9t, \u00e9s \u00e9szre vegy\u00fck az \u00edr\u00e1s sz\u00e9p\u00edr\u00f3i eszk\u00f6z\u00f6kkel kidolgozott dramaturgi\u00e1j\u00e1t, amelynek f\u0151bb vonalait a megid\u00e9zett ifj\u00fa m\u0171v\u00e9sz \u00e9pp\u00fagy form\u00e1lja, mint a visszaeml\u00e9kez\u0151, p\u00e1ly\u00e1ja delel\u0151j\u00e9n \u00e1ll\u00f3, sikeres fest\u0151 \u00f6nigazol\u00f3 nosztalgi\u00e1ja. <\/p>\n\n\n\n Napl\u00f3, \u00e9letrajz, \u00f6n\u00e9let\u00edr\u00e1s<\/strong><\/p>\n\n\n\n Jelen kiad\u00e1s alapja az a sz\u00f6veg, amely Eml\u00e9kez\u00e9seim<\/em> c\u00edmmel 1945 \u0151sz\u00e9n, az Officina Kiad\u00f3 j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l jelent meg. Ennek v\u00e1ltozatlan \u00fajra k\u00f6zl\u00e9se az Akad\u00e9mia Kiad\u00f3 1990-es \u00faj kiad\u00e1sa, \u00e9s az\u00f3ta is ez a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti hivatkoz\u00e1sok els\u0151dleges forr\u00e1sa. A k\u00f6zelebbi vizsg\u00e1latok azonban r\u00e1vil\u00e1g\u00edtanak, hogy az alapsz\u00f6vegnek tekintett k\u00f6zl\u00e9s nem egys\u00e9ges, nem egy lend\u00fcletre l\u00e9tre j\u00f6tt alkot\u00e1s, hanem t\u00f6bb forr\u00e1sb\u00f3l, sz\u00f6vegv\u00e1ltozatb\u00f3l t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00f3 m\u0171.<\/p>\n\n\n\n Cs\u00f3k mindj\u00e1rt eml\u00e9kiratainak els\u0151 mondat\u00e1ban utal 1880-t\u00f3l \u00edrt di\u00e1kkori napl\u00f3j\u00e1ra, ami annak bizonys\u00e1ga, hogy az \u00edr\u00e1s, annak is \u00f6nvizsg\u00e1l\u00f3, dokument\u00e1l\u00f3 t\u00edpusa, ifj\u00fa kor\u00e1t\u00f3l fontos kifejez\u0151 eszk\u00f6ze volt. A napl\u00f3 sajnos nem maradt r\u00e1nk, pedig az id\u0151s fest\u0151 ennek bejegyz\u00e9seit haszn\u00e1lta memo\u00e1rj\u00e1ban az iskolai \u00e9vek pontosabb felid\u00e9z\u00e9s\u00e9re. A napl\u00f3ra m\u00e1r L\u00e1z\u00e1r B\u00e9la is hivatkozott 1910-ben Cs\u00f3kr\u00f3l a M\u0171v\u00e9szet<\/em>ben \u00edrott nagy cikk\u00e9ben.[1]<\/a>Nem sokkal k\u00e9s\u0151bb pedig Lengyel G\u00e9za m\u00e1r hosszan elemzi a kamaszkori napl\u00f3b\u00f3l kor\u00e1n k\u00f6rvonalaz\u00f3d\u00f3 m\u0171v\u00e9szegy\u00e9nis\u00e9get.[2]<\/a> Ismerete szerint a napl\u00f3 1880-1881-ben \u00edr\u00f3dott, majd harminc \u00e9vre megszakadt. \u00cdr\u00e1s\u00e1ban azt a r\u00e9szlet\u00e9t id\u00e9zi, amely Cs\u00f3k els\u0151 meghat\u00e1roz\u00f3 fest\u00e9szeti \u00e9lm\u00e9ny\u00e9t, Hans Makart Diana vad\u00e1szat\u00e1<\/em>t \u00edrja le:<\/p>\n\n\n\n <\/em>\u201e<\/em>Vas\u00e1rnap! Ez nevezetes nap re\u00e1m n\u00e9zve. A m\u0171csarnokban ki\u00e1ll\u00edtott Makart: Diana vad\u00e1szata<\/em> c\u00edm\u0171 k\u00e9p\u00e9t l\u00e1ttam. J\u00f3 hideg szell\u0151cske f\u00fajt, de az\u00e9rt Adolffal v\u00edgan neki indultam a hossz\u00fa \u00fatnak. Bel\u00e9ptem a m\u0171v\u00e9szetnek felszentelt csarnok\u00e1ba s el\u0151sz\u00f6r is a kisebb, de az\u00e9rt nagy m\u0171beccsel b\u00edr\u00f3 k\u00e9peket szeml\u00e9ltem meg. Mindj\u00e1rt ezek k\u00f6zt els\u0151 sorban eml\u00edtend\u0151 Munk\u00e1csy: M\u0171teremben<\/em> c\u00edm\u0171 festm\u00e9nye, amelynek \u00e9rt\u00e9ke 5000 frt. Zichy Faustja<\/em> megrend\u00edt\u0151; nagyon eredeti Bencz\u00far<\/em>-t\u00f3l a K\u00e9t szerzetes<\/em>, mely a feh\u00e9rv\u00e1ri ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son any\u00e1m tetsz\u00e9s\u00e9t nagyban mag\u00e1ra vonta. Ott volt m\u00e9g Wagner S\u00e1ndor: Debreceni m\u00e9nes<\/em>e is, amelynek v\u00e1zlat\u00e1t aty\u00e1m a feh\u00e9rv\u00e1ri ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son l\u00e1tva ezt mond\u00e1: \u00abNo, ez\u00e9rt m\u00e9g adn\u00e9k 50 forintot\u00bb; biz annak 500 forint volt az \u00e1ra s ennek, amely itt volt, 2000. Barab\u00e1s<\/em>t\u00f3l is egy kis le\u00e1ny Iboly\u00e1t vegyenek<\/em>, oly elragad\u00f3an k\u00edn\u00e1lja a kis hamis, hogy nemcsak egy csokrot, hanem minden vir\u00e1got r\u00e1ad\u00e1sul \u0151t mag\u00e1t is megvenn\u00e9 az ember, ha festm\u00e9ny nem volna.<\/p>\n\n\n\n N\u00e9zz\u00fck a Dian\u00e1t\u2026<\/em> F\u00e9lve h\u00faztam f\u00e9lre a f\u00fcgg\u00f6nyt s bel\u00e9ptem, szemem beh\u00fanyva, a s\u00f6t\u00e9t szob\u00e1ba, ahol keskeny ny\u00edl\u00e1son fel\u00fclr\u0151l \u00f6ml\u00f6tt be a vil\u00e1g e remekm\u0171re. Kinyitottam a szemem s b\u00e1mulatomban l\u00e9lekzeni se mertem! Odafurakodtam a n\u00e9pt\u00f6meg k\u00f6z\u00e9 s az els\u0151 sorba k\u00fczd\u00f6ttem magam s azt\u00e1n r\u00e9szletenk\u00e9nt b\u00e1multam a nagyszer\u0171 m\u0171vet.<\/p>\n\n\n\n Jobbr\u00f3l kezdem. A fut\u00f3 szarvast egy nimfa takarja, k\u00e9ts\u00e9gbeesetten rim\u00e1nkod\u00f3 tekintettel n\u00e9z Dian\u00e1ra s kegyelem\u00e9rt k\u00f6ny\u00f6r\u00f6g; mindj\u00e1rt el\u0151tte egy m\u00e1sik enyelegve d\u0151l a habokba, mely h\u00f3feh\u00e9r test\u00e9t \u00e9l\u00e9nken kiemeli; ezek el\u0151tt van egy m\u00e1sik alak, ki kez\u00e9t az \u00e9g fel\u00e9 tartva k\u00f6ny\u00f6r\u00f6g kegyelem\u00e9rt; a v\u00edzb\u0151l kiemelkedve hossz\u00fara n\u00f6v\u0151 haja eg\u00e9sz a v\u00edzig le\u00e9r. Ett\u0151l balra h\u00e1rom nimfa l\u00e1that\u00f3: egy magasan fel\u00e1llva n\u00e9z Dian\u00e1ra, egy m\u00e1sik f\u00e9lig v\u00edzbe d\u0151lve b\u00e1mulja \u0151t; egyiknek veres, m\u00e1siknak szalmasz\u0151ke haja van; kett\u0151j\u00fck k\u00f6z\u00e9 van \u00e9kelve egy kis barna haj\u00fa nimfa, kinek arcz\u00e1n a k\u00e9r\u00e9s, f\u00e9lelem \u00e9s b\u00e1mulat nagyszer\u0171en van visszaadva; a nimf\u00e1k mind a tengerben \u00e1llnak. Most j\u00f6n Diana k\u00eds\u00e9rete. Egy n\u0151 mosolyogva \u00fcl egy szikl\u00e1n, f\u00e9lig h\u00e1tra d\u0151lve, h\u00e1ta m\u00f6g\u00f6tt egy m\u00e1sik egy sz\u00e9p nagy kuty\u00e1t tart, mely rohanni akar egy szarvas ut\u00e1n, melyre agyarkodva tekint, azt\u00e1n egy p\u00e1r mell\u00e9kalak.<\/p>\n\n\n\n Mindezeket igen sz\u00e9pen kiemeli a k\u00e9k hull\u00e1m, a magas part s a s\u00f6t\u00e9t erd\u0151s\u00e9g. A magas parton, a s\u00f6t\u00e9t erd\u0151s\u00e9gb\u0151l el\u0151l\u00e9pve a k\u00e9pnek kiss\u00e9 balfel\u00e9n \u00e1ll az istenn\u0151, Diana<\/em>. V\u00f6r\u00f6ses-barna haja h\u00e1tra van vetve, szem\u00e9b\u0151l vill\u00e1m czikk\u00e1zik, piros ajka szinte liheg a v\u00e1gy ut\u00e1n: elejteni a szarvast, jobb kez\u00e9t magasra emelve tartja, melyben egy ny\u00edl haj\u00edt\u00e1sra k\u00e9szen \u00e1ll. Balkez\u00e9vel k\u00eds\u00e9r\u0151n\u0151j\u00e9t tartja vissza; emiatt bal v\u00e1lla fel van kiss\u00e9 h\u00faz\u00f3dva. B\u00edbork\u00f6nt\u00f6s takarja test\u00e9t \u00e9s fedetlen\u00fcl hagyja jobb eml\u0151j\u00e9t, a l\u00e1bainak lenge, istenn\u0151i, szil\u00e1rd \u00e9s b\u00fcszke \u00e1ll\u00e1sa van egyszerre. Mintegy ellent\u00e9tben vele mellette \u00e1ll bal oldal\u00e1n k\u00eds\u00e9r\u0151n\u0151je, ki nyil\u00e1t h\u00fazva fel s oly szel\u00edden n\u00e9z r\u00e1 k\u00e9k szemeivel, de az istenn\u0151i k\u00e9z nem engedi sz\u00f3hoz jutni. Most t\u00e1volr\u00f3l n\u00e9zve a k\u00e9p egyetemes hat\u00e1s\u00e1t nagyszer\u0171en szeml\u00e9lhet\u00e9m. A s\u00f6t\u00e9tben \u00e9lesen ki\u00e1ll\u00f3 n\u0151k csoportja s a remek sz\u00ednez\u00e9s, \u00fagy elb\u0171v\u00f6lte lelkemet, hogy h\u00e1romszor is visszafordultam megn\u00e9zni, vajon mi v\u00e9ge a vad\u00e1szatnak.<\/p>\n\n\n\n Soha ilyen b\u0171v\u00f6s hat\u00e1s\u00fa k\u00e9pet nem l\u00e1ttam. \u00dagy hallottam, hogy k\u00e9t berlini moln\u00e1r 50.000 forint\u00e9rt vette meg.\u201d[3]<\/a><\/p>\n\n\n\n Az id\u00e9zett passzusb\u00f3l j\u00f3l \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151 a fiatal Cs\u00f3k kor\u00e1n jelentkez\u0151 kiv\u00e1l\u00f3 \u00edr\u00e1sk\u00e9szs\u00e9ge \u00e9s remek megfigyel\u0151k\u00e9pess\u00e9ggel p\u00e1rosul\u00f3 vizu\u00e1lis \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9ge. Lengyel G\u00e9za \u00e9ppen az\u00e9rt tartja figyelemrem\u00e9lt\u00f3nak a r\u00e9szletet, mert a di\u00e1kkori napl\u00f3b\u00f3l vil\u00e1gosan kirajzol\u00f3dik a k\u00e9s\u0151bbi nagy form\u00e1tum\u00fa fest\u0151 tudatos megfigyel\u00e9se, m\u0171v\u00e9szi tapasztalatgy\u0171jt\u00e9se. Soraib\u00f3l az is kitetszik, hogy m\u00e1r Sz\u00e9kesfeh\u00e9rv\u00e1ron is ell\u00e1togatott csal\u00e1dj\u00e1val a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat ki\u00e1ll\u00edt\u00e1saira, s k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen \u00e9desanyja mutatott \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9get a fest\u00e9szet ir\u00e1nt. A budai Re\u00e1liskol\u00e1ba ker\u00fclve pedig a kamasz fi\u00fa m\u00e1r mind tudatosabban k\u00e9sz\u00fclt a fest\u0151i p\u00e1ly\u00e1ra, s ennek r\u00e9szek\u00e9nt l\u00e1togatta a M\u0171csarnok t\u00e1rlatait.<\/p>\n\n\n\n Emellett az a n\u00e9h\u00e1ny tov\u00e1bbi id\u00e9zet ismeretes m\u00e9g a napl\u00f3b\u00f3l, amelyet a Magyarorsz\u00e1g<\/em> c\u00edm\u0171 lap riportja k\u00f6z\u00f6lt akkor, amikor a fest\u0151 1938 nyar\u00e1n, r\u00e9gi iskol\u00e1j\u00e1ban, a Toldy Ferenc re\u00e1liskola \u00f6regdi\u00e1k tal\u00e1lkoz\u00f3j\u00e1n felolvasott bel\u0151le.[4]<\/a><\/p>\n\n\n\n \u201eNovember 16.<\/strong> A V\u00e1rsz\u00ednh\u00e1zban a B\u0171v\u00f6s vad\u00e1szt adt\u00e1k, nekem a darabn\u00e1l is jobban tetszett Lov\u00e1szy Irma. – November 25. <\/strong>A V\u00e1rsz\u00ednh\u00e1zban voltam ma is. N\u00e1day, Vizv\u00e1ry, Helvey Laura, Csillag Ter\u00e9z j\u00e1tszott. Egy gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 fiatal l\u00e1ny, M\u00e1rkus Em\u00edlia adta az apr\u00f3d szerep\u00e9t. <\/em>November 28.<\/strong>Meg vagyok bolondulva. Mindig arra az apr\u00f3dra gondolok. A sz\u0151ke f\u00fcrt\u00f6k teljesen megh\u00f3d\u00edtott\u00e1k a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9get, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen engem. Lerajzolom.<\/em> [N\u00e9h\u00e1ny nappal k\u00e9s\u0151bb ez \u00e1ll a napl\u00f3ban:] Mit csin\u00e1l vajon M\u00e1rkus? <\/em>Ha tudn\u00e1, hogy s\u00f3hajt\u00e1saim sz\u00e1ma ezerannyi, mint hozz\u00e1art leveleim. 1881. febru\u00e1r 20.<\/strong> D\u00e9lut\u00e1n 3\/41 ut\u00e1n tettem meg az els\u0151 ecsetvon\u00e1st olajjal.<\/em> Febru\u00e1r 5.<\/strong> Rajz\u00f3r\u00e1n a rajzt\u00e1bl\u00e1ra n\u0151i arcot rajzoltam titokban. Koll\u00e1r, aki mellettem \u00fclt, felki\u00e1lltott: Hiszen ez M\u00e1rkus.<\/em> R\u00f6gt\u00f6n le is vette a rajzot. A sz\u00fcnetben a fi\u00fak n\u00e9zt\u00e9k, a n\u00e9met tan\u00e1r \u00e9szre vette \u00e9s az anygali Milike k\u00e9pm\u00e1s\u00e1t notesz\u00e9be s\u00fcllyesztette. M\u00e1rcius 8.<\/strong> Azt hallom, M\u00e1rkus Em\u00edlia menyasszony, \u0151 j\u00e1tszotta a Szent Iv\u00e1n-\u00e9ji \u00c1lomban a T\u00fcnd\u00e9rkir\u00e1lyn\u0151t. Szerelmes lett egy szam\u00e1rba.<\/em>\u201d<\/p>\n\n\n\n Az 1938-as felolvas\u00e1s kapcs\u00e1n 1880 novemberi \u00e9s 1881 febru\u00e1ri bejegyz\u00e9seket id\u00e9z a lap. Valamennyi a gimnazista fi\u00fa sz\u00ednh\u00e1z (\u00e9s M\u00e1rkus Em\u00edlia) ir\u00e1nti rajong\u00e1s\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l. Napl\u00f3j\u00e1t teh\u00e1t akkor kezdte el \u00edrni, mikor nagyk\u0151r\u00f6si \u00e9s sz\u00e9kesfeh\u00e9rv\u00e1ri iskol\u00e1i ut\u00e1n 1879-ben, 13 \u00e9vesen a budai F\u0151re\u00e1lgimn\u00e1ziumban kezdte meg tanulm\u00e1nyait. 1880. febru\u00e1r 20-r\u00f3l sz\u00e1rmazik az, a memo\u00e1rja nyit\u00e1nyak\u00e9nt is id\u00e9zett bejegyz\u00e9se, amely els\u0151 olajfest\u00e9s\u0171 k\u00e9p\u00e9nek megkezd\u00e9s\u00e9t id\u00e9zi fel.<\/p>\n\n\n\n B\u00e1r az eml\u00edtett cikk szerint Cs\u00f3k di\u00e1kkori napl\u00f3j\u00e1b\u00f3l olvasott fel, fennmaradt egy dat\u00e1latlan k\u00e9zirat, amelynek a fest\u0151 m\u00e1r kezdet\u00e9n jelzi, hogy az iskola vezet\u0151s\u00e9g\u00e9nek felk\u00e9r\u00e9s\u00e9re sz\u00fcletett.[5]<\/a> Ebben, a bizony\u00e1ra 1938-ban k\u00e9sz\u00fclt \u00edr\u00e1s\u00e1ban di\u00e1k\u00e9veit eleven\u00edti fel, de hangs\u00falyozottan az id\u0151sebb, befutott fest\u0151 jelen\u00e9b\u0151l visszatekintve. Olyan anekdot\u00e1kat mes\u00e9l nagyk\u0151r\u00f6si, sz\u00e9kesfeh\u00e9rv\u00e1ri, majd budai iskolai \u00e9veir\u0151l, amelyek egy nehezen kezelhet\u0151, lobban\u00e9kony, vereked\u00e9sekbe, cs\u00ednyekbe kevered\u0151 fi\u00fa alakj\u00e1t eleven\u00edtik fel. Renitens viselked\u00e9s\u00e9t visszatekintve \u0151maga az alternat\u00edv, saj\u00e1t utat v\u00e1laszt\u00f3, auton\u00f3m m\u0171v\u00e9szegy\u00e9nis\u00e9g korai jegyeik\u00e9nt \u00e9rt\u00e9keli. K\u00e9s\u0151bbi, nagy memo\u00e1rj\u00e1hoz hasonl\u00f3an ez\u00fattal is felrajzolja a szem\u00e9lyis\u00e9gfejl\u0151d\u00e9s \u00edv\u00e9t, amiben a di\u00e1kkori cs\u00ednytev\u00e9sek a m\u0171v\u00e9szi p\u00e1ly\u00e1ra r\u00e1tal\u00e1l\u00f3, \u00f6nmag\u00e1t imm\u00e1r tudatosan \u00e9p\u00edt\u0151 egy\u00e9nis\u00e9g l\u00e1tv\u00e1nyos ellenpontjai. T\u00f6rt\u00e9nete v\u00e9g\u00e9n, az utols\u00f3 1880\/1881-es tan\u00e9vben Cs\u00f3k r\u00e1tal\u00e1l a fest\u00e9szetre, mint hivat\u00e1sra: el\u0151bb az Orsz\u00e1g-Vil\u00e1g<\/em> c\u00edm\u0171 foly\u00f3iratnak k\u00fcldi be egy rajz\u00e1t, majd Hans Makart, a M\u0171csarnokban ki\u00e1ll\u00edtott Diana vad\u00e1szata<\/em> l\u00e1tt\u00e1n v\u00e9gk\u00e9pp lemond a m\u00e9rn\u00f6ki p\u00e1ly\u00e1r\u00f3l \u00e9s elk\u00f6telezi mag\u00e1t a fest\u00e9szet mellett. A kamaszkori d\u00f6nt\u00e9s horderej\u00e9t \u00e9s siker\u00e9t Cs\u00f3k egy \u00fajabb id\u0151s\u00edk bevon\u00e1s\u00e1val emeli ki: 1905 k\u00f6r\u00fcl, P\u00e1rizsb\u00f3l imm\u00e1r sikeres fest\u0151k\u00e9nt visszat\u00e9r\u0151 \u00e9nj\u00e9t szembes\u00edti a budai V\u00e1r \u00e1talakul\u00f3 k\u00f6rnyezet\u00e9vel. Innen visszatekintve a budai F\u0151re\u00e1l Gimn\u00e1zium a p\u00e1rizsi (azaz: nemzetk\u00f6zi) sikereket arat\u00f3 magyar m\u0171v\u00e9sz indul\u00e1s\u00e1nak sz\u00ednterek\u00e9nt kap kiemelt jelent\u0151s\u00e9get.<\/p>\n\n\n\n Cs\u00f3k elgondolkodtat\u00f3 m\u00f3don nem haszn\u00e1lta fel, nem \u00e9p\u00edtette be 1938-ban k\u00e9sz\u00fclt k\u00e9zirat\u00e1t k\u00e9s\u0151bb, nyomtat\u00e1sban megjelent visszaeml\u00e9kez\u00e9seibe. Pedig ekkor m\u00e1r t\u00f6bb v\u00e1ltozatban is k\u00f6z\u00f6lte m\u00e1s vonatkoz\u00e1s\u00fa eml\u00e9keit. Ahogy ez a tan\u00e1ri kar felk\u00e9r\u00e9s\u00e9re sz\u00fcletett, \u00fagy t\u00f6bbi \u00edr\u00e1sa is rendszerint k\u00fcls\u0151 k\u00e9sztet\u00e9sre k\u00e9sz\u00fclt.<\/p>\n\n\n\n P\u00e1ly\u00e1j\u00e1t els\u0151 \u00edzben 1905-ben foglalta \u00f6ssze, a K\u00f6nyves K\u00e1lm\u00e1n Rt. Nagymez\u0151 utcai ki\u00e1ll\u00edt\u00f3term\u00e9ben rendezett egy\u00e9ni ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa alkalm\u00e1val.[6]<\/a> A visszatekint\u00e9s aprop\u00f3ja Cs\u00f3k els\u0151 nagyobb szab\u00e1s\u00fa hazai bemutatkoz\u00e1sa volt. Ger\u0151 \u00d6d\u00f6n elemz\u0151 tanulm\u00e1ny\u00e1t k\u00eds\u00e9r\u0151 r\u00f6vid bemutatkoz\u00e1s\u00e1ban m\u00e9g nem csillogtatta meg \u00edr\u00f3i v\u00e9n\u00e1j\u00e1t, puszt\u00e1n a t\u00e9nyekre szor\u00edtkozott, \u00e1m a Pusztaegrest\u0151l P\u00e1rizsig \u00edvel\u0151, a jelenben kiteljesed\u0151 p\u00e1lya\u00edvet m\u00e1r e n\u00e9h\u00e1ny sorban is meggy\u0151z\u0151en v\u00e1zolta fel.[7]<\/a><\/p>\n\n\n\n T\u00edz \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb viszont m\u00e1r \u201eteljes fegyverzetben\u201d l\u00e9pett sz\u00ednre a \u201esz\u00e9p\u00edr\u00f3 Cs\u00f3k\u201d, mikor felid\u00e9zte legjobb, ifj\u00fakori bar\u00e1tja, Garay \u00c1kos alakj\u00e1t. \u00cdr\u00e1s\u00e1nak a nagyb\u00e1nyai m\u0171v\u00e9szk\u00f6r bels\u0151 tagja, Lyka K\u00e1roly \u00e1ltal szerkesztett M\u0171v\u00e9szet<\/em> c\u00edm\u0171 foly\u00f3irat adott helyet 1915-ben.[8]<\/a> K\u00f6zl\u00e9s\u00e9re a vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa kit\u00f6r\u00e9se \u00e9s Garay katonai t\u00e9m\u00e1j\u00fa m\u0171veinek sorozata szolg\u00e1lt alkalommal. Cs\u00f3k a legkev\u00e9sb\u00e9 bar\u00e1tja m\u0171veinek elemz\u00e9s\u00e9re v\u00e1llalkozott, hang\u00fct\u00e9se szem\u00e9lyes, nosztalgikus, \u00edr\u00e1sa sokkal ink\u00e1bb az egy\u00fctt t\u00f6lt\u00f6tt ifj\u00fa \u00e9vek elv\u00e1gy\u00f3d\u00f3 felid\u00e9z\u00e9se, mint elemz\u0151 p\u00e1lyak\u00e9p. Hangneme, elbesz\u00e9l\u0151k\u00e9nt visszatekint\u0151, nosztalgikus poz\u00edci\u00f3ja m\u00e1r azonos azzal, amit majd szem\u00e9lyes memo\u00e1rj\u00e1ban alkalmaz. Ahogy itt jelenik meg st\u00edlus\u00e1nak legf\u0151bb irodalmi er\u00e9nye: \u00e9rz\u00e9kletes k\u00f6rnyezetrajzokb\u00f3l, tal\u00e1l\u00f3 karakterekb\u0151l, felvillan\u00f3 anekdot\u00e1k \u00e9p\u00edtkez\u0151 elbesz\u00e9l\u0151i met\u00f3dusa. Koll\u00e9g\u00e1i, bar\u00e1tai nyilv\u00e1n ekkor szembes\u00fcltek el\u0151sz\u00f6r Cs\u00f3k kiv\u00e1l\u00f3 \u00edr\u00f3i-elbesz\u00e9l\u0151i tehets\u00e9g\u00e9vel, s tal\u00e1n maga a fest\u0151 is ekkor kapott (a gyermekkori napl\u00f3vezet\u00e9s ut\u00e1n) \u00fajra kedvet az \u00edr\u00e1shoz. Mindenesetre a Garay-sz\u00f6veg az eml\u00e9kiratok k\u00f6zvetlen el\u0151zm\u00e9ny\u00e9nek tekinthet\u0151.<\/p>\n\n\n\n Cs\u00f3kot eml\u00e9kiratainak megfogalmaz\u00e1s\u00e1ra unoka\u00f6ccse, Megyercsy B\u00e9la (1879-1925) k\u00e9rte fel, aki a Magyars\u00e1g <\/em>c\u00edm\u0171 lap szerkeszt\u0151jek\u00e9nt adott nyilv\u00e1noss\u00e1got az \u00edr\u00e1snak. Megyercsy Cs\u00f3k n\u0151v\u00e9re, M\u00e1ria \u00e9s a Tolna megyei (faddi) lelk\u00e9sz, Megyercsy B\u00e9la fia volt, teh\u00e1t a fest\u0151 unoka\u00f6ccse. A budapesti reform\u00e1tus teol\u00f3gi\u00e1n tanult, majd a sz\u00e1zad els\u0151 \u00e9veit\u0151l jelent\u0151s szerepet j\u00e1tszott a reform\u00e1tus egyetemi misszi\u00f3ban: 1900-ban kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re alakult meg a Protest\u00e1ns Di\u00e1ksz\u00f6vets\u00e9g Bethlen G\u00e1bor K\u00f6re, 1910-t\u0151l pedig a Kereszt\u00e9ny Ifj\u00fas\u00e1gi Egyes\u00fcletek orsz\u00e1gos titk\u00e1ri teend\u0151it l\u00e1tta el.[9]<\/a> Cs\u00f3k csal\u00e1dilag t\u00f6bb sz\u00e1lon k\u00f6t\u0151d\u00f6tt a reform\u00e1tus k\u00f6z\u00f6ss\u00e9ghez. 1865. febru\u00e1r 13-\u00e1n a s\u00e1regresi reform\u00e1tus anyak\u00f6nyvbe jegyezt\u00e9k be, csal\u00e1dja mindk\u00e9t \u00e1gon reform\u00e1tus volt. P\u00e1rizsb\u00f3l val\u00f3 hazat\u00e9rte ut\u00e1n mind akt\u00edvabban vett r\u00e9szt a reform\u00e1tus hit\u00e9letben, a t\u00edzes \u00e9vek v\u00e9g\u00e9t\u0151l a K\u00e1lvin t\u00e9ri reform\u00e1tus templomba j\u00e1rt, ahol bar\u00e1ti kapcsolatba ker\u00fclt az akkor ott lelk\u00e9szk\u00e9nt munk\u00e1lkod\u00f3 Ravasz L\u00e1szl\u00f3val, akinek arck\u00e9p\u00e9t 1933 festette meg (\u00e9s akit eml\u00e9kirataiban is megeml\u00edt). Megyercsy hit\u00e9leti tev\u00e9kenys\u00e9ge mellett lapszerkeszt\u0151k\u00e9nt is m\u0171k\u00f6d\u00f6tt: 1910-t\u0151l az \u00c9breszt\u0151<\/em> c\u00edm\u0171 ifj\u00fas\u00e1gi lapot vezette, amely 1918-t\u00f3l Magyars\u00e1g<\/em> c\u00edmen jelent meg. M\u00edg el\u0151dje els\u0151sorban kereszt\u00e9ny ifj\u00fas\u00e1gi lapk\u00e9nt hat\u00e1rozta meg mag\u00e1t, a Magyars\u00e1g <\/em>nemzeti \u00e9s kereszt\u00e9ny \u00e9rt\u00e9krend\u0171 csal\u00e1di lapk\u00e9nt indult. Munkat\u00e1rsai k\u00f6zt ott volt Cs\u00f3k p\u00e1rizsi \u00e9veiben megismert k\u00f6zeli bar\u00e1tja, F\u00fclep Lajos is.[10]<\/a><\/p>\n\n\n\n A sz\u00f6veg sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek pontos d\u00e1tuma nem ismert, de k\u00e9sz\u00fcl\u00e9s\u00e9nek idej\u00e9t \u00e9s hely\u00e9t behat\u00e1rolja al\u00e1bbi megjegyz\u00e9se: \u201eAmint \u00edrom e sorokat, kitekintek az ablakon. El\u0151ttem a budai re\u00e1liskola g\u00f3t \u00e9p\u00fclete. \u00c9pp most hangzik el a pontos delet jelz\u0151 l\u00f6v\u00e9s. De sokszor volt ez ment\u0151 l\u00f6v\u00e9s nekem is a borzalmas n\u00e9met \u00e9s mennyis\u00e9gtani \u00f3r\u00e1k v\u00e9g\u00e9n.<\/em>\u201d Cs\u00f3k ekkor a budai v\u00e1r oldal\u00e1ban, a Hunfalvy utca 2. sz\u00e1m alatti villa lak\u00f3ja volt. A nagyszer\u0171 dunai panor\u00e1m\u00e1t ny\u00fajt\u00f3 vill\u00e1ba 1917-ben k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt be feles\u00e9g\u00e9vel \u00e9s kisl\u00e1ny\u00e1val.[11]<\/a> Az innen ny\u00edl\u00f3 kil\u00e1t\u00e1s \u00e9s a kert r\u00f3zsalugasa sz\u00e1mos k\u00e9p\u00e9t ihlette. Ablak\u00e1b\u00f3l k\u00f6zvetlen\u00fcl r\u00e1l\u00e1tott egykori iskol\u00e1j\u00e1ra, a mai Toldy Ferenc Gimn\u00e1ziumra, amelynek egyik nevezetess\u00e9ge volt a k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai z\u00f3naid\u0151t jelz\u0151 d\u00e9li \u00e1gy\u00fal\u00f6v\u00e9s.[12]<\/a><\/p>\n\n\n\n A lap r\u00f6gt\u00f6n els\u0151 sz\u00e1m\u00e1t\u00f3l k\u00f6z\u00f6lte a fest\u0151 eml\u00e9kez\u00e9seit. Szerkeszt\u0151i el\u0151szav\u00e1ban Megyercsy Cs\u00f3k n\u00e9pszer\u0171s\u00e9g\u00e9vel \u00e9s fest\u00e9szete nemzeti jelleg\u00e9vel indokolta, hogy \u201er\u00e1b\u00edrta\u201d nagyb\u00e1tyj\u00e1t memo\u00e1rja meg\u00edr\u00e1s\u00e1ra. Ugyanakkor kiemelte az elk\u00e9sz\u00fclt \u00edr\u00e1s dokumentum \u00e9rt\u00e9k\u00e9t. Cs\u00f3k \u00edr\u00e1s\u00e1t a Magyars\u00e1g<\/em> nyolc r\u00e9szletben, 1918 janu\u00e1r \u00e9s okt\u00f3ber k\u00f6z\u00f6tt adta k\u00f6zre.[13]<\/a> Ezt k\u00f6vet\u0151en a lapnak nem jelent meg t\u00f6bb sz\u00e1ma \u2013 nyilv\u00e1n a novemberben kit\u00f6rt forradalom miatt. Az eml\u00e9kiratok \u00edgy v\u00e1ratlanul szakadtak meg 1900-n\u00e1l, a m\u00e1sodik nagyb\u00e1nyai t\u00e1rlat \u00e9s a Diadalmas Krisztus<\/em> sz\u00e9tszabdal\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151 v\u00e1ls\u00e1g le\u00edr\u00e1s\u00e1val. Hogy nem ez volt az eredeti terv, arra csak a szerkeszt\u0151i bevezet\u0151 azon megjegyz\u00e9se utal, hogy az eml\u00e9kiratok Cs\u00f3k \u201elegutols\u00f3 peri\u00f3dus\u00e1ig\u201d, azaz a jelenig tartottak volna.<\/p>\n\n\n\n Az 1918-as sz\u00f6veget Cs\u00f3k eml\u00e9kez\u00e9seinek 1945-\u00f6s kiad\u00e1s\u00e1ban felhaszn\u00e1lta, azt sz\u00f3 szerint k\u00f6z\u00f6lte. \u00c1m \u0151 \u2013 vagy a k\u00f6tet szerkeszt\u0151je \u2013 egyes r\u00e9szleteket kihagyott. Mostani sz\u00f6vegk\u00f6zl\u00e9s\u00fcnk d\u0151lt bet\u0171vel jelzi, \u00e9s a megfelel\u0151 helyre besz\u00farva k\u00f6zli a k\u00e9s\u0151bbi kiad\u00e1sb\u00f3l kih\u00fazott passzusokat. A kihagyott sz\u00f6vegr\u00e9szek mellett ez mag\u00e1ban foglalja az egyes fejezetek r\u00f6vid el\u0151zetes \u00f6sszegz\u00e9seit \u00e9s mott\u00f3it is, amelyek szint\u00fagy nem szerepeltek a k\u00f6nyvalak\u00fa kiad\u00e1sban. Nem stil\u00e1ris jav\u00edt\u00e1sokr\u00f3l, hanem nagyobb, \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 egys\u00e9gekr\u0151l van sz\u00f3, m\u00e9gis a sz\u00f6veg megh\u00faz\u00e1sa m\u00f6g\u00f6tt neh\u00e9z ut\u00f3lagosan koncepci\u00f3t felfedezni. A kihagyott egys\u00e9gek r\u00e9szben a m\u00fcncheni mulatoz\u00e1sokat r\u00e9szletez\u0151 anekdot\u00e1k (Mister Beigel vereked\u00e9se vagy Dicke b\u00e1csi l\u00e1tom\u00e1sa). M\u00e1s r\u00e9sz\u00fck egyes szem\u00e9lyekre vonatkoz\u00f3 (ut\u00f3lag tal\u00e1n m\u00e9ltatlannak \u00edt\u00e9lt) eml\u00e9kek: ilyenek Holl\u00f3sy honv\u00e1gy\u00e1t, Farag\u00f3 J\u00f3zsef k\u00e9s\u0151bbi tragikus sors\u00e1t, Sz\u00e1rnovszky J\u00f3zsef szak\u00e1lla k\u00f6r\u00fcli bonyodalmakat, Karlovszky Bertalan szerencsej\u00e1t\u00e9k-f\u00fcgg\u00e9s\u00e9t vagy Thorma J\u00e1nos kudarcokkal teli fest\u0151i \u00fatkeres\u00e9s\u00e9t felid\u00e9z\u0151 r\u00e9szletek. Cs\u00f3k szem\u00e9lyes vonatkoz\u00e1s\u00fa eml\u00e9keib\u0151l csak a Garay-csal\u00e1dn\u00e1l tett l\u00e1togat\u00e1s\u00e1t \u00e9s a vall\u00e1ssal kapcsolatos meggy\u0151z\u0151d\u00e9s\u00e9t kifejt\u0151 passzusokat emelte ki. Ut\u00f3bbit nyilv\u00e1nval\u00f3an az\u00e9rt, mivel a h\u00faszas \u00e9vekt\u0151l mind er\u0151sebb sz\u00e1lakkal k\u00f6t\u0151d\u00f6tt a reform\u00e1tus egyh\u00e1zhoz.<\/p>\n\n\n\n Cs\u00f3k a k\u00e9t h\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tt t\u00f6bb r\u00f6videbb \u00edr\u00e1s\u00e1ban is visszatekintett fest\u0151i p\u00e1ly\u00e1j\u00e1ra. Ezek tanuls\u00e1gaikat tekintve, s\u0151t olykor a k\u00f6z\u00f6lt anekdot\u00e1kat illet\u0151en is, sok esetben megel\u0151legezt\u00e9k az 1945-\u00f6s \u00f6sszegz\u00e9st. De konkr\u00e9t megfelel\u00e9s, sz\u00f6vegek \u00e1temel\u00e9se nem mutathat\u00f3 ki. \u00dagy t\u0171nik, Cs\u00f3k ink\u00e1bb \u00fajra \u00e9s \u00fajra megfogalmazta a sz\u00e1m\u00e1ra fontos mondand\u00f3t, mint hogy m\u00e1r meglev\u0151 \u00edr\u00e1saib\u00f3l mont\u00edrozzon.<\/p>\n\n\n\n 1928-ban N\u00e1das S\u00e1ndor Magyar selfmademanek <\/em>c\u00edm\u0171 \u00f6n\u00e9letrajzi gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9ben eleven\u00edtette fel m\u0171v\u00e9szi \u00fatkeres\u00e9s\u00e9t. Felid\u00e9zett p\u00e1lya\u00edve m\u00e1r ekkor t\u00f6m\u00f6ren \u00f6sszegezte a k\u00e9s\u0151bbieket: nagy sikereket k\u00f6vet\u0151 kudarcok \u00e9s \u00fajrakezd\u00e9sek v\u00e1ltoz\u00f3 sora ut\u00e1n a jelenben hozva meg a be\u00e9rkez\u00e9st \u00e9s megnyugv\u00e1st. \u00cdr\u00e1sa gazdag \u00e9rzelem teli felki\u00e1lt\u00e1sokkal, a visszatekint\u0151 \u00edr\u00f3i \u00e9n nosztalgikus s\u00f3v\u00e1rg\u00e1s\u00e1val: \u201e\u00d3h, m\u00e1moros, ragyog\u00f3 ifj\u00fas\u00e1g! Sz\u00ednes, tarka, boh\u00f3 \u00e9let. Szappanbubor\u00e9k sziv\u00e1rv\u00e1nyos \u00e1lma, mely azonban csak arra volt j\u00f3, hogy mikor sz\u00e9tpattant, ann\u00e1l siv\u00e1rabb jelennek s vigasztalannak l\u00e1tsz\u00f3 j\u00f6v\u0151nek adjon helyet.\u201d <\/em>M\u00e1sutt \u00f6nkritikus, l\u00e9lektani \u00f6nelemz\u00e9sek seg\u00edtik m\u00faltb\u00e9li d\u00f6nt\u00e9seinek meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9t, vagy az elt\u00f6k\u00e9lt \u00fajrakezd\u00e9s lelki\u00e1llapot\u00e1t, lend\u00fclet\u00e9t \u00e9rz\u00e9keltet\u0151 felki\u00e1lt\u00e1sok: \u201e\u00c9s m\u00e9gis fel fogok \u00fajra emelkedni! Csak az\u00e9rt is! Megmutatom!<\/em>\u201d<\/p>\n\n\n\n M\u00edg az Arriv\u00e9<\/em> Cs\u00f3k l\u00e9lektani \u00f6nelemz\u0151 k\u00e9pess\u00e9g\u00e9t el\u0151legzi, 1935-ben a Nyugat<\/em> has\u00e1bjain k\u00f6z\u00f6lt Rippl-R\u00f3nai \u00e9s \u00e9n<\/em> c\u00edm\u0171 terjedelmes \u00edr\u00e1sa a k\u00e9s\u0151i memo\u00e1r anekdotisztikus \u00e9p\u00edtkez\u00e9s\u00e9vel rokon. Rippl-R\u00f3nai J\u00f3zsef eml\u00e9kiratait 1911-ben szint\u00e9n a Nyugat <\/em>kiad\u00f3 jelentette meg.[14]<\/a> K\u00f6tet\u00e9re hossz\u00fa id\u0151n \u00e1t \u00fagy tekintettek a kort\u00e1rsak, mint a magyar modernizmus indul\u00e1s\u00e1t feleleven\u00edt\u0151 egyed\u00fcli forr\u00e1sra. Cs\u00f3kot nyilv\u00e1n az \u0151 p\u00e9ld\u00e1ja is \u00f6szt\u00f6n\u00f6zte, mikor 1918-ban saj\u00e1t eml\u00e9keinek \u00f6sszegz\u00e9s\u00e9re v\u00e1llalkozott. Rippl \u00edr\u00e1s\u00e1t 1887-tel, p\u00e1rizsi leteleped\u00e9s\u00e9vel kezdte, mell\u0151zve ifj\u00fakori \u00e9veit, csal\u00e1di h\u00e1tter\u00e9t \u00e9s a m\u00fcncheni id\u0151t. \u0150t kev\u00e9sb\u00e9 \u00e9rdekelte az \u00f6n\u00e1ll\u00f3 m\u0171v\u00e9ssz\u00e9 \u00e9r\u00e9s gy\u00f6trelmes folyamata, a hangs\u00falyt sokkal ink\u00e1bb arra helyezte, hogyan \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclt modern m\u0171v\u00e9szk\u00e9nt. Magyar di\u00e1kt\u00e1rsait, koll\u00e9g\u00e1it (k\u00f6zt\u00fck Cs\u00f3kot) \u00e9pp csak megeml\u00edtette, ellenben hosszan jellemezte azokat a francia modern m\u0171v\u00e9szeket, akik k\u00f6zvetlen hat\u00e1st gyakoroltak fest\u00e9szet\u00e9re.[15]<\/a> Ezzel szemben Cs\u00f3k kifejezetten a k\u00f6z\u00f6s m\u00fcncheni \u00e9s p\u00e1rizsi di\u00e1k\u00e9veket \u00e1ll\u00edtotta k\u00f6z\u00e9ppontba, mintegy \u201ekieg\u00e9sz\u00edtve\u201d Rippl-R\u00f3nai t\u00f6red\u00e9kes eml\u00e9keit. \u00cdr\u00e1sa nyom\u00e1n alakot kap az a boh\u00e9m m\u0171v\u00e9szk\u00f6r, amelynek az 1880-as \u00e9vek derek\u00e1n Rippl-R\u00f3nai is tagja volt, ahol a fogad\u00f3sn\u00e9 l\u00e1ny\u00e1nak harisnyak\u00f6t\u0151j\u00e9t m\u00e9ricsk\u00e9lik \u00e9s lav\u00f3rb\u00f3l isznak \u201ebruderschaftot\u201d. Mindemellett Rippl fest\u0151i k\u00eds\u00e9rletei a sz\u00f6vegben s\u00falytalanok, s amint Cs\u00f3kt\u00f3l megtudjuk, a kort\u00e1rs magyarok sz\u00e1m\u00e1ra jobb\u00e1ra ismeretlenek (vagy alig \u00e9rtelmezhet\u0151ek) voltak.<\/p>\n\n\n\n Az Eml\u00e9kez\u00e9seim<\/em> v\u00e9gs\u0151 form\u00e1ja a h\u00e1bor\u00fa \u00e9vei alatt k\u00e9sz\u00fclt el. Egy 1943-as interj\u00faban Cs\u00f3k \u00fagy nyilatkozott: \u201eMintegy m\u00e1sf\u00e9l \u00e9ve dolgozom az eml\u00e9kirataimon, a munka m\u00e1r a v\u00e9g\u00e9hez k\u00f6zeledik.\u201d[16]<\/a> A k\u00f6tet kiad\u00e1s\u00e1t 1943 Kar\u00e1csony\u00e1ra tervezt\u00e9k.[17]<\/a> \u00cdr\u00e1s\u00e1nak abban a r\u00e9sz\u00e9ben, amely az 1918-as k\u00f6zl\u00e9st eg\u00e9sz\u00edti ki, sz\u00e1mos utal\u00e1s van a k\u00e9sz\u00fcl\u00e9s idej\u00e9re: eml\u00edti Betsky Ida hal\u00e1l\u00e1t, ami 1942-ben t\u00f6rt\u00e9nt, utal a \u201ejegyrendszeres vil\u00e1gra\u201d \u00e9s a \u201em\u00e9g most is foly\u00f3 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fara\u201d. Az eml\u00edtett interj\u00faban azt is megjegyezte, hogy \u201eMost azt\u00e1n P\u00e1tzay P\u00e1l adta az \u00f6tletet az Officin\u00e1nak, hogy irassa meg velem eml\u00e9kirataimat.\u201d[18]<\/a> P\u00e1tzay P\u00e1l szobr\u00e1szm\u0171v\u00e9sz (1896-1979) m\u00e1r kor\u00e1bban dolgozott a kiad\u00f3nak, Szinyei Merse P\u00e1lr\u00f3l \u00edrt monogr\u00e1fi\u00e1ja 1941-ben jelent meg az Officina k\u00e9pesk\u00f6nyvek sorozatban.[19]<\/a> E sorozat r\u00e9szek\u00e9nt l\u00e1tott napvil\u00e1got Cs\u00f3k k\u00f6tete is. Az ig\u00e9nyes megjelen\u00e9s\u0171, zsebk\u00f6nyv m\u00e9ret\u0171 \u201eOfficina k\u00e9pesk\u00f6nyvek\u201d sorozat 1937-ben indult. K\u00f6tetei k\u00f6z\u00f6tt igen sok m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti vonatkoz\u00e1s\u00fa volt, grafik\u00e1r\u00f3l, b\u00fatorm\u0171v\u00e9szetr\u0151l, v\u00e1ros\u00e1br\u00e1zol\u00e1sokr\u00f3l vagy a sz\u00e1zadfordul\u00f3 m\u0171v\u00e9szet\u00e9r\u0151l egyar\u00e1nt. Az Eml\u00e9kez\u00e9seim<\/em> e sorozat 43., utols\u00f3 darabjak\u00e9nt jelent meg 1945 \u0151sz\u00e9n, \u00e9ppen a mester hetvenedik sz\u00fclet\u00e9snapj\u00e1nak \u00e9v\u00e9ben.<\/p>\n\n\n\n Bevezet\u0151j\u00e9t Grynaeus Istv\u00e1nn\u00e9 Papp Em\u00edlia (1901-1972) \u00edrta, aki 1927-ben Cs\u00f3k Istv\u00e1n n\u00f6vend\u00e9kek\u00e9nt v\u00e9gzett a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskol\u00e1n.[20]<\/a> V\u00e9lhet\u0151en n\u00e9prajzi \u00e9rdekl\u0151d\u00e9se k\u00f6t\u00f6tte mester\u00e9hez: 1923-ban sok\u00e1c t\u00e1rgy\u00fa m\u0171v\u00e9vel szerepelt az iskola ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n, a balassagyarmati Pal\u00f3c M\u00fazeumban pedig fennmaradtak a di\u00f3sjen\u0151i n\u00e9pviseletr\u0151l k\u00e9sz\u00fclt feljegyz\u00e9sei, valamint a negyvenes \u00e9vekben A magyar n\u00e9p kincsesh\u00e1z\u00e1b\u00f3l <\/em>c\u00edmmel cikksorozatban n\u00e9pszer\u0171s\u00edtette a n\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti hagyom\u00e1nyokat az \u00daj Id\u0151k<\/em> lapjain.[21]<\/a> El\u0151szava ennek megfelel\u0151en nem t\u00f6rt\u00e9neti \u00e1ttekint\u00e9s, ink\u00e1bb tiszteletteljes f\u0151hajt\u00e1s egykori mestere el\u0151tt, akinek fest\u00e9szet\u00e9t minden spekul\u00e1ci\u00f3t\u00f3l mentes, \u00f6szt\u00f6n\u00f6s alkot\u00e1sk\u00e9nt \u00e9rt\u00e9kelte.<\/p>\n\n\n\n Az ostrom ut\u00e1n, v\u00e9lhet\u0151en 1945 \u0151sz\u00e9n megjelent k\u00f6tetr\u0151l a frissen indult Budapest<\/em> c\u00edm\u0171 foly\u00f3irat szerkeszt\u0151je, Lesty\u00e1n S\u00e1ndor (1896-1956) k\u00f6z\u00f6lt m\u00e9ltat\u00f3 ismertet\u00e9st.[22]<\/a> A f\u0151v\u00e1ros foly\u00f3irat\u00e1t, az adott k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt kiv\u00e9telesen ig\u00e9nyes, gazdagon illusztr\u00e1lt form\u00e1ban az Officina Kiad\u00f3 nyomd\u00e1j\u00e1ban kivitelezt\u00e9k, ami r\u00e9szben magyar\u00e1zatot ad e figyelemre. Lesty\u00e1n t\u00f6rt\u00e9netileg is elhelyezte Cs\u00f3k \u00edr\u00e1s\u00e1t a magyar fest\u0151k memo\u00e1rjai k\u00f6z\u00f6tt, jelezve, hogy Barab\u00e1s Mikl\u00f3s \u00e9s Munk\u00e1csy Mih\u00e1ly \u00f3ta alig jelent meg hasonl\u00f3 volumen\u0171 eml\u00e9kirat, kiv\u00e9ve Cs\u00f3k p\u00e1lyat\u00e1rs\u00e1nak, Rippl-R\u00f3nai J\u00f3zsefnek eml\u00edtett eml\u00e9kez\u00e9seit. A k\u00f6tet szeml\u00e9z\u0151je emellett els\u0151sorban Cs\u00f3k \u00edr\u00e1s\u00e1nak dokumentum\u00e9rt\u00e9k\u00e9t emelte ki, a szemtan\u00fa hiteless\u00e9g\u00e9vel megfogalmazott pontos kor- \u00e9s k\u00f6rnyezetrajzait.<\/p>\n\n\n\n Nem sokkal ezt k\u00f6vet\u0151en Cs\u00f3k \u00edr\u00e1sm\u0171ve magas szint\u0171 szakmai elismer\u00e9sben r\u00e9szes\u00fclt, mikor a Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia \u201enagyjutalm\u00e1val\u201d d\u00edjazta. Az Akad\u00e9mia 1946 j\u00falius\u00e1ban kelt level\u00e9ben \u00e9rtes\u00edtette err\u0151l a mestert, sajn\u00e1lat\u00e1t fejezve ki az ir\u00e1nt, hogy az adott k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt p\u00e9nzjutalom h\u00edj\u00e1n csak egy \u00e9rem k\u00eds\u00e9ret\u00e9ben tudja kifejezni elismer\u00e9s\u00e9t:<\/p>\n\n\n\n \u201eA Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mi\u00e1ra b\u00edzott alap\u00edtv\u00e1nyok s az Akad\u00e9mia saj\u00e1t vagyon a h\u00e1bor\u00faban k\u00f6ztudom\u00e1s szerint semmiv\u00e9 v\u00e1lt. Ez id\u0151 szerint az Akad\u00e9mi\u00e1nak sem jeles m\u0171veket jutalmazni, sem fontos id\u0151szer\u0171 munk\u00e1k meg\u00edr\u00e1s\u00e1t p\u00e1ly\u00e1zathirdet\u00e9s \u00fatj\u00e1n el\u0151mozd\u00edtani nem \u00e1ll m\u00f3dj\u00e1ban. M\u00e9gis megszak\u00edt\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl fenn k\u00edv\u00e1nja tartani mind a k\u00e9t hagyom\u00e1nyt j\u00f6vend\u0151 tudom\u00e1nyos munk\u00e1ss\u00e1ga rem\u00e9ny\u00e9ben. Ez\u00e9rt \u00fagy hat\u00e1rozott, – ha egyebet anyagi eszk\u00f6zeinek hi\u00e1nya nem enged is \u2013 legal\u00e1bb elismer\u00e9s\u00e9t fejezi ki az elm\u00falt esztend\u0151k kiv\u00e1l\u00f3 tudom\u00e1nyos, irodalmi vagy m\u0171v\u00e9szi alkot\u00e1sai ir\u00e1nt.<\/p>\n\n\n\n Az 1943-45. esztend\u0151kben az I. oszt\u00e1ly t\u00e1rgyk\u00f6rbe tartoz\u00f3 \u201esz\u00e9ptudom\u00e1nyok\u201d ter\u00e9n kimagasl\u00f3 munka<\/p>\n\n\n\n Professor \u00dar \u201eEml\u00e9kez\u00e9seim\u201d c. \u00edr\u00e1sm\u0171ve.<\/p>\n\n\n\n Az ilyen t\u00e1rgy\u00fa kiv\u00e1l\u00f3 munk\u00e1t az Akad\u00e9mia ezel\u0151tt a M\u00c1K \u00e1ltal alap\u00edtott Berzeviczy-jutalommal t\u00fcntethette ki. Ma e helyett csup\u00e1n a jelen lev\u00e9llel \u00e9s \u00e9remmel k\u00edv\u00e1nja elismer\u00e9s\u00e9t kifejezni. Ezzel s az \u00e9rdemes szerz\u0151nek j\u00f6vend\u0151 munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1ba vetett rem\u00e9nnyel ny\u00fajtjuk \u00e1t eml\u00e9k\u00fcl az Akad\u00e9mia \u00e9rm\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n Budapest, 1946. j\u00falius 24. – Mo\u00f3r Gyula, h. eln\u00f6k\u201d<\/p>\n\n\n\n A d\u00edjat az egykori Berzeviczy-jutalom ut\u00f3djak\u00e9nt jellemezt\u00e9k. Jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t jelzi az is, hogy Voinovich G\u00e9za akad\u00e9miai f\u0151titk\u00e1r el\u0151terjeszt\u00e9se szerint ilyen szint\u0171 elismer\u00e9sben r\u00e9szes\u00fcltek Cs\u00f3k Istv\u00e1nnal p\u00e1rhuzamosan Eckhardt S\u00e1ndor, Kosztol\u00e1nyi Dezs\u0151, Illy\u00e9s Gyula \u00e9s Bart\u00f3k B\u00e9la.[23]<\/a> \u00c9p\u00edt\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti kutat\u00e1sai\u00e9rt Berkovits Ilona is ekkor r\u00e9szes\u00fclt elismer\u00e9sben, m\u00edg Cs\u00f3k a hivatalos indokl\u00e1s szerint \u201em\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti feljegyz\u00e9sei\u00e9rt\u201d kapta a d\u00edjat. \u00cdr\u00e1s\u00e1t teh\u00e1t nem sz\u00e9pirodalmi alkot\u00e1sk\u00e9nt, hanem t\u00f6rt\u00e9neti dokumentum\u00e9rt\u00e9ke ok\u00e1n jutalmazt\u00e1k.<\/p>\n\n\n\n Az Eml\u00e9kez\u00e9seim<\/em> ett\u0151l kezdve a sz\u00e1zadfordul\u00f3s m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti kutat\u00e1sok fontos forr\u00e1sa lett. Cs\u00f3k h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni els\u0151 monogr\u00e1fusa, Farkas Zolt\u00e1n k\u00fcl\u00f6n is kit\u00e9rt a k\u00f6tetre, amelyet a sz\u00e1zadfordul\u00f3 alapvet\u0151 m\u0171v\u00e9szeti dokumentumak\u00e9nt m\u00e9ltatott, hozz\u00e1t\u00e9ve, hogy \u201ek\u00edv\u00e1natos volna, ha a k\u00f6nyvpiacr\u00f3l r\u00e9g\u00f3ta elt\u0171nt memo\u00e1rj\u00e1t \u00fajra kiadn\u00e1k\u201d.[24]<\/a><\/p>\n\n\n\n \u00d3haja csak \u00e9vtizedekkel k\u00e9s\u0151bb teljes\u00fclt, mikor 1990-ben, az Akad\u00e9miai Kiad\u00f3 gondoz\u00e1s\u00e1ban jelent meg \u00fajra az Eml\u00e9kez\u00e9seim<\/em>. A k\u00f6tet az \u201eEgy\u00e9nis\u00e9g \u00e9s alkot\u00e1s\u201d sorozat r\u00e9szek\u00e9nt l\u00e1tott napvil\u00e1got, amely kifejezetten tud\u00f3sok \u00e9s m\u0171v\u00e9szek forr\u00e1s\u00e9rt\u00e9k\u0171 vallom\u00e1sai, napl\u00f3i, visszaeml\u00e9kez\u00e9sei k\u00f6zl\u00e9s\u00e9t t\u0171zte ki c\u00e9lul; 1988 \u00e9s 1991 k\u00f6z\u00f6tt Cs\u00f3k mellett Auguste Rodin, Szent-Gy\u00f6rgyi Albert, Isaac Babel, Babits Mih\u00e1ly, Voltaire, Heltai Jen\u0151, J\u00f3zsef Attila \u00e9s Amadeus Mozart \u00edr\u00e1sait k\u00f6z\u00f6lte a sorozat. Amint azt impresszuma is jelezte, a k\u00f6tet az 1945-\u00f6s kiad\u00e1s nyom\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt, illusztr\u00e1ci\u00f3it azonban nem k\u00f6vette, hanem a Magyar Nemzeti Gal\u00e9ria Petr\u00e1s-fot\u00f3gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9b\u0151l v\u00e1logatta.<\/p>\n\n\n\n Bevezet\u0151j\u00e9t a kor magyar m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti \u00e9let\u00e9nek meghat\u00e1roz\u00f3 egy\u00e9nis\u00e9ge, N\u00e9meth Lajos (1929-1991) \u00edrta, aki ekkor a Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia M\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti Bizotts\u00e1g\u00e1nak eln\u00f6ki tiszt\u00e9t t\u00f6lt\u00f6tte be. B\u00e1r Cs\u00f3k fest\u00e9szet\u00e9vel kor\u00e1bban monografikusan nem foglalkozott, Holl\u00f3sy Simon \u00e9letm\u0171v\u00e9nek, s ezen kereszt\u00fcl a nagyb\u00e1nyai k\u00f6r m\u0171v\u00e9szet\u00e9nek kiv\u00e1l\u00f3 ismer\u0151je volt.[25]<\/a> El\u0151szav\u00e1ban Erwin Panowsky nyom\u00e1n amellett foglalt \u00e1ll\u00e1st, hogy az alkot\u00f3k \u00edr\u00e1sai \u00e9pp\u00fagy t\u00f6rt\u00e9netileg \u00e9rtelmezhet\u0151 (\u00e9s \u00e9rtelmezend\u0151) t\u00e1rgyai az interpret\u00e1ci\u00f3nak mint m\u0171t\u00e1rgyaik. Cs\u00f3kot intuit\u00edv, spont\u00e1n m\u0171v\u00e9szk\u00e9nt jellemezte, akinek alkot\u00f3i met\u00f3dusa n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zi az eszt\u00e9tikai megalapozotts\u00e1got vagy komolyabb elm\u00e9leti koncepci\u00f3t. Ebb\u0151l fakad\u00f3an \u00edr\u00e1sa sem az alkot\u00e1s elm\u00e9leti-eszt\u00e9tikai gy\u00f6kereit boncolgatja, sokkal ink\u00e1bb saj\u00e1t kora \u00f6szt\u00f6n\u00f6s megfigyel\u0151je, s legf\u0151bb \u00e9rdeme is kiv\u00e1l\u00f3 korfest\u0151 \u00e9rz\u00e9ke. N\u00e9meth Lajos azt is jelezte, hogy hab\u00e1r Cs\u00f3k fest\u00e9szete meghat\u00e1roz\u00f3 m\u0171vei r\u00e9v\u00e9n szerves r\u00e9sze a 20. sz\u00e1zadi magyar m\u0171v\u00e9szet eg\u00e9sz\u00e9nek, meg\u00edt\u00e9l\u00e9se m\u00e1r a saj\u00e1t kor\u00e1ban is ellentmond\u00e1sos volt. Erre F\u00fclep Lajost hozza p\u00e9ld\u00e1nak, aki m\u00e1r 1904-es kritik\u00e1j\u00e1ban pontos l\u00e1tlelet\u00e9t adta e fest\u00e9szet jelent\u0151s\u00e9g\u00e9nek \u00e9s a r\u00e1 leselked\u0151 csapd\u00e1knak. N\u00e9meth a sz\u00e1zadfordul\u00f3 st\u00edlusir\u00e1nyai k\u00f6z\u00f6tt legink\u00e1bb a francia impresszionizmussal jellemzi Cs\u00f3k fest\u00e9szet\u00e9t: \u201eHa besz\u00e9lhet\u00fcnk magyar impresszionizmusr\u00f3l, akkor az \u0151 m\u0171vei k\u00f6zel\u00edtik meg legink\u00e1bb a francia mesterek \u00e9rt\u00e9keit\u201d. Ezen bel\u00fcl a m\u00fcncheni Holl\u00f3sy-k\u00f6rh\u00f6z k\u00f6ti m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen els\u0151 peri\u00f3dus\u00e1t illet\u0151en kiemeli a \u201eNagy M\u0171\u201d ig\u00e9zet\u00e9t, a nagy l\u00e9legzet\u0171, eszmeileg \u00f6sszetett kompoz\u00edci\u00f3k k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9nek (majd megsemmis\u00edt\u00e9s\u00e9nek) gyakorlat\u00e1t, amely nem csak Cs\u00f3k, de az eg\u00e9sz nagyb\u00e1nyai k\u00f6r saj\u00e1tos jelens\u00e9ge volt. S \u00e9ppen a N\u00e9meth Lajos \u00e1ltal igen j\u00f3l ismert \u00e9s elemzett Holl\u00f3sy Simon R\u00e1k\u00f3czi-indul\u00f3j\u00e1<\/em>ban is vil\u00e1gosan megragadhat\u00f3. A sz\u00e1zadfordul\u00f3 k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le izmusai k\u00f6z\u00f6tti v\u00e1laszutak dilemm\u00e1ja mellett N\u00e9meth szerint a korszak m\u0171v\u00e9szi mindennapjainak is kiv\u00e1l\u00f3 t\u00fckre Cs\u00f3k \u00edr\u00e1sa: \u201eMi volt az oly sokat emlegetett \u00abboh\u00e9mia\u00bb, azaz a sz\u00e1zadv\u00e9g-sz\u00e1zadfordul\u00f3 m\u0171v\u00e9szi magatart\u00e1sa, a t\u00e1rsadalom perif\u00e9ri\u00e1j\u00e1ra szorult m\u0171v\u00e9sz \u00ab\u00f6nvil\u00e1ga\u00bb, az idealizmussal t\u00e1pl\u00e1lt magatart\u00e1s, amely egyszerre volt t\u00e1ptalaja a remekm\u0171vek sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek \u00e9s a sz\u00fcntelen \u00f6nmarcangol\u00e1snak, elbizonytalanod\u00e1snak \u2013 mindez felt\u00e1rulkozik Cs\u00f3k eml\u00e9kez\u00e9seiben.\u201d Ezen kult\u00far- t\u00e1rsadalomt\u00f6rt\u00e9neti vonatkoz\u00e1sait emeli ki el\u0151szeretettel az ezredfordul\u00f3 elemz\u0151je is, k\u00f6zt\u00fck 2013-ban, az \u00e9letm\u0171vet \u00f6sszefoglal\u00f3 katal\u00f3gusban Moln\u00e1r Eszter Edina tanulm\u00e1nya.[26]<\/a><\/p>\n\n\n\n \u00d6n\u00e9letrajz \u00e9s m\u0171v\u00e9szreg\u00e9ny<\/strong><\/p>\n\n\n\n Cs\u00f3k memo\u00e1rj\u00e1ban \u00e9vtizedes t\u00e1vlatb\u00f3l tekint vissza egy j\u00f3l behat\u00e1rolhat\u00f3 p\u00e1lyaszakasz\u00e1ra. A szem\u00e9lyes visszaeml\u00e9kez\u00e9s term\u00e9szet\u00e9n\u00e9l fogva csapong\u00f3, t\u00f6redezett, asszociat\u00edv folyamat, amelynek jelenben t\u00f6rt\u00e9n\u0151 megform\u00e1l\u00e1sa m\u00e1r egy egys\u00e9ges narrat\u00edva konstrukci\u00f3ja ment\u00e9n zajlik. \u201cAz eml\u00e9kez\u00e9s sokkal ink\u00e1bb konstrukci\u00f3s k\u00e9rd\u00e9s, semmint puszta reprodukci\u00f3\u201d \u2013 jegyzi meg Frederic Bartlett az eml\u00e9kez\u00e9s neuropszichol\u00f3giai aspektusair\u00f3l.[27]<\/a> Philippe Lejeune szint\u00e9n \u00fagy v\u00e9li, hogy a visszaeml\u00e9kez\u00e9s a lejegyz\u00e9se sor\u00e1n sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en strukt\u00far\u00e1t \u00f6lt, ami az id\u0151 kronologikus \u00e9s a t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sek tematikus tengelye ment\u00e9n szervez\u0151dik.[28]<\/a> Cs\u00f3k memo\u00e1rja eset\u00e9ben ez a megform\u00e1lts\u00e1g vil\u00e1gosan kirajzol\u00f3dik, sz\u00f6veg\u00e9nek egyik nagy \u00e9rdeme \u00e9ppen j\u00f3l szerkesztett elbesz\u00e9l\u00e9se. P\u00e1ly\u00e1j\u00e1nak 1910-ig tart\u00f3 szakasz\u00e1t a felemelked\u00e9s, elbizonytalanod\u00e1s, buk\u00e1s majd ism\u00e9telt \u00f6nmag\u00e1ra tal\u00e1l\u00e1s narrat\u00edv\u00e1j\u00e1ra \u00e9p\u00edti. Els\u0151 szakasza t\u00f6retlen\u00fcl \u00edvel az akad\u00e9mi\u00e1kon, Holl\u00f3sy-k\u00f6r\u00f6n \u00e1t az els\u0151 naturalista m\u0171vek (Krumplitisztogat\u00f3k, \u00darvacsora, \u00c1rv\u00e1k<\/em>)siker\u00e9ig, majd a B\u00e1thory Erzs\u00e9bet<\/em> fest\u00e9s\u00e9vel kezd\u0151dik az elbizonytalanod\u00e1s id\u0151szaka, a feldarabolt (Melank\u00f3lia, Diadalmas Krisztus<\/em>) vagy \u00fczleti megfontol\u00e1sb\u00f3l festett m\u0171vek (Dolce far niente<\/em>) ellentmond\u00e1sokkal terhes korszaka. Ezt az eml\u00e9kiratokban \u201eKhaosz\u201d c\u00edmmel vezeti fel. V\u00e9g\u00fcl P\u00e1rizsba k\u00f6lt\u00f6z\u00e9s\u00e9vel \u00e9s h\u00e1zass\u00e1g\u00e1val bek\u00f6vetkezik az \u00f6nmag\u00e1ra tal\u00e1l\u00e1s, a \u201eFelt\u00e1mad\u00e1s\u201d, amit \u00faj m\u0171vek sikeres sorozata jelez, \u00e9s amelyet kisl\u00e1nya sz\u00fclet\u00e9se \u00e9s Budapestre val\u00f3 haza telep\u00fcl\u00e9s\u00e9vel koron\u00e1z meg.<\/p>\n\n\n\n Cs\u00f3k m\u00e1r a t\u00edzes \u00e9vekben sz\u00fcletett \u00edr\u00e1saiban ki\u00e9p\u00edtette autobiogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1nak ezt a strukt\u00far\u00e1j\u00e1t, \u00e9s k\u00e9s\u0151bbiekben interj\u00faiban is ezt k\u00f6vette. Narrat\u00edv\u00e1j\u00e1nak \u00edve az \u00fatkeres\u0151, elbuk\u00f3 majd \u00fajra \u00f6nmag\u00e1ra tal\u00e1l\u00f3 m\u0171v\u00e9sz p\u00e1ly\u00e1j\u00e1t rajzolja fel.[29]<\/a> V\u00e9gkicseng\u00e9se pozit\u00edv, s\u0151t bizonyos \u00e9rtelemben \u00f6nigazol\u00f3, hiszen lez\u00e1r\u00e1sa a magyarorsz\u00e1gi (nemzeti) m\u0171v\u00e9sz szerep\u00e9nek tudatos felv\u00e1llal\u00e1sa. A sz\u00f6veg mindk\u00e9t egys\u00e9ge a jelen h\u00e1bor\u00fas \u00e1llapotai alatt k\u00e9sz\u00fclt, s 1918-b\u00f3l, de m\u00e9g ink\u00e1bb 1943-b\u00f3l visszan\u00e9zve a biztons\u00e1got hoz\u00f3 hazat\u00e9r\u00e9s, eur\u00f3pai h\u00edrn\u00e9v helyett a sz\u00fcl\u0151f\u00f6ld elismer\u00e9se alkotja v\u00e9gpontj\u00e1t, azt sugallva, hogy a magyar m\u0171v\u00e9sz csak saj\u00e1t k\u00f6zeg\u00e9ben lehet hitelesen \u00f6nazonos. A fest\u00e9szet nemzeti karaktere nem csak k\u00e9peinek, hanem a h\u00faszas \u00e9vekt\u0151l Cs\u00f3k \u00edr\u00e1sainak is k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ba ker\u00fclt, ahol a nemzeti fest\u00e9szet jelleg\u00e9re vonatkoz\u00f3 elk\u00e9pzel\u00e9seit m\u00e9g vil\u00e1gosabban kifejtette.[30]<\/a><\/p>\n\n\n\n A sz\u00e1zadfordul\u00f3 m\u0171v\u00e9szvil\u00e1g\u00e1ban saj\u00e1t hangj\u00e1t keres\u0151 m\u0171v\u00e9sz narrat\u00edv\u00e1j\u00e1ra \u00e9p\u00edtett \u00f6n\u00e9letrajz nagy vonalakban k\u00f6veti a korszak m\u0171v\u00e9szreg\u00e9nyeinek egyik jellemz\u0151 modellj\u00e9t, a fejl\u0151d\u00e9sreg\u00e9nyt. Ezek k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban rendszerint a vil\u00e1gban hely\u00e9t keres\u0151 m\u0171v\u00e9sz \u00e1ll, elbesz\u00e9l\u00e9s\u00fck az \u00fatkeres\u00e9s v\u00edv\u00f3d\u00e1sait, v\u00e9g\u00fcl az alkot\u00f3 mag\u00e1ra tal\u00e1l\u00e1s\u00e1t (vagy elbuk\u00e1s\u00e1t) mutatja be.[31]<\/a> Az Eml\u00e9kez\u00e9seim<\/em>ben alkalmazott mint\u00e1kkalCs\u00f3k m\u00e1r k\u00fclf\u00f6ldi tanul\u00f3\u00e9veiben tal\u00e1lkozhatott: Balzac Ismeretlen remekm\u0171<\/em>ve 1831-as megjelen\u00e9se \u00f3ta terjedt ford\u00edt\u00e1sokban, de a sz\u00e1zadv\u00e9g m\u0171v\u00e9szfiatals\u00e1g\u00e1ra legnagyobb hat\u00e1ssal Emil Zola A mesterm\u0171<\/em> (L\u2019Oeuvre<\/em>) c\u00edm\u0171 reg\u00e9nye volt. Cs\u00f3k memo\u00e1rj\u00e1ban k\u00fcl\u00f6n kit\u00e9rt arra, milyen nagy hat\u00e1st gyakorolt a reg\u00e9ny a m\u00fcncheni magyar fest\u0151fiatalokra: \u201eEkkort\u00e1jban jelent meg Zola hatalmas reg\u00e9nye, a <\/em>L\u2019oeuvre (A m\u0171). \u2013 Ez a k\u00f6nyv t\u00f6bbet tett a m\u0171v\u00e9szeti ir\u00e1nyok \u00faj alakul\u00e1s\u00e1ra, mint maguk a m\u0171v\u00e9szek. <\/em>H\u0151se Claudius, az akkor a kezdet neh\u00e9zs\u00e9geivel k\u00fczd\u0151 impresszionista mesterek jellemz\u0151 von\u00e1saib\u00f3l alkotva, els\u0151nek teremti meg a \u201eplein air\u201d-t. Mily l\u00e1zban \u00e9gve olvastuk e k\u00f6nyvet Neogr\u00e1dyval! Hogy sz\u00edvta be lelk\u00fcnk ezt a mennyei mann\u00e1t! Igen, ha kell, pusztuljunk, de az ige nem hullt term\u00e9ketlen szikl\u00e1ra!<\/em>\u201d A reg\u00e9ny igazi kultuszm\u0171 volt a m\u00fcncheni Holl\u00f3sy-k\u00f6rben: R\u00e9ti Istv\u00e1n tan\u00e1cs\u00e1ra Glatz Oszk\u00e1r is olvasta.[32]<\/a><\/p>\n\n\n\n A reg\u00e9ny szeml\u00e9let\u00e9nek eg\u00e9sze nyomot hagyott azon a m\u00f3don, ahogy Cs\u00f3k saj\u00e1t p\u00e1ly\u00e1j\u00e1t elbesz\u00e9lte. Memo\u00e1rj\u00e1nak vez\u00e9rfonala a modern m\u0171v\u00e9sz \u00f6nem\u00e9szt\u0151 k\u00fczdelme a Mesterm\u0171 l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1ra. A t\u00f6k\u00e9letes Mesterm\u0171 ig\u00e9zete tartja l\u00e1zban a B\u00e1thory<\/em> alkot\u00e1sakor, \u00e9s ez a szenved\u00e9ly \u0171zi a k\u00e9s\u0151bbi nagy szimbolista m\u0171vek fest\u00e9se idej\u00e9n is. Ahogy k\u00f6z\u00f6s sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171 buk\u00e1suk, Claude Lantier-hoz hasonl\u00f3an Cs\u00f3k is rendre megsemmis\u00edti alkot\u00e1sait, a Melank\u00f3lia<\/em> \u00e9pp\u00fagy \u201earabs t\u0151r\u00e9nek\u201d \u00e1ldozat\u00e1v\u00e1 lesz, mint a Krisztus \u00e9s V\u00e9nusz<\/em>.<\/p>\n\n\n\n Zola hat\u00e1sa k\u00f6zvetlen\u00fcl, forr\u00e1sokkal is igazolhat\u00f3an jelen van abban a m\u0171v\u00e9sz szerepben, amellyel Cs\u00f3k azonosul. \u00cdr\u00e1s\u00e1nak egyik s\u00edkja l\u00e9lektani \u00f6nelemz\u00e9s, az alkot\u00e1s folyamat\u00e1nak felt\u00e1r\u00e1sa, az idea feltal\u00e1l\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151 teremt\u0151 lelkesed\u00e9st\u0151l, az elakad\u00e1sokig, s v\u00e9g\u00fcl a siker vagy kudarc l\u00e9lekpr\u00f3b\u00e1l\u00f3 feldolgoz\u00e1s\u00e1ig. Mintak\u00e9nt sz\u00e1m\u00e1ra nem csak a francia realizmus \u00e9s szimbolizmus m\u0171v\u00e9szreg\u00e9nyei j\u00f6hettek sz\u00e1mba, hanem az azokat k\u00f6vet\u0151 magyar m\u0171vek is. Justh Zsigmond M\u0171v\u00e9szszerelem<\/em> (1888) c\u00edm\u0171 reg\u00e9nye k\u00f6zvetlen k\u00f6vet\u0151je Zola m\u0171v\u00e9nek, \u00e9s egy szerelmi h\u00e1romsz\u00f6gre f\u0171zte r\u00e1 a sz\u00e1zadv\u00e9gi m\u0171v\u00e9szeti ir\u00e1nyzatok \u00fctk\u00f6z\u00e9seit. Cs\u00f3k saj\u00e1t, eml\u00e9kirataiban is kiemelt dilemm\u00e1j\u00e1hoz azonban k\u00f6zelebb \u00e1ll Ambrus Zolt\u00e1n Midas kir\u00e1ly<\/em>a (1891-1892, 1906), amelynek k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban fest\u0151 f\u0151h\u0151s\u00e9nek meggazdagod\u00e1s vagy hiteles m\u0171v\u00e9szi \u00f6nmegval\u00f3s\u00edt\u00e1s k\u00f6zti egzisztenci\u00e1lis v\u00e1lasz\u00fatja ker\u00fclt. B\u00e1r az el\u0151z\u0151 k\u00e9t m\u0171v\u00e9szreg\u00e9ny ismeret\u00e9t forr\u00e1s nem bizony\u00edtja, Br\u00f3dy S\u00e1ndor Az ez\u00fcst kecske<\/em> c\u00edm\u0171 reg\u00e9ny\u00e9t bizony\u00e1ra olvasta Cs\u00f3k, hiszen annak 1898-as d\u00edszkiad\u00e1s\u00e1hoz illusztr\u00e1ci\u00f3t is k\u00e9sz\u00edtett.[33]<\/a> Br\u00f3dy t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek h\u0151se \u2013 a fejl\u0151d\u00e9sreg\u00e9nyek t\u00edpus\u00e1t k\u00f6vetve \u2013 egy vid\u00e9kr\u0151l Pestre ker\u00fclt m\u0171v\u00e9sz szerelmi kalandjain kereszt\u00fcl v\u00e1zolja fel a sz\u00e1zadv\u00e9g magyar m\u0171v\u00e9szvil\u00e1g\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n Az Eml\u00e9kez\u00e9seim<\/em> m\u00e1sik konkr\u00e9tan eml\u00edtett m\u0171v\u00e9szreg\u00e9nye Oscar Wilde Dorian Gray<\/em> arck\u00e9pe<\/em> (1891), amely Zola realista anal\u00edzis\u00e9t\u0151l elt\u00e9r\u0151en a m\u0171 alkot\u00e1s\u00e1t \u00e9s erej\u00e9t val\u00f3s\u00e1g feletti er\u0151vel ruh\u00e1zza fel, egyenesen d\u00e9moni er\u0151t tulajdon\u00edtva annak. Cs\u00f3k visszaeml\u00e9kez\u00e9seinek egyik passzus\u00e1ban azonosul a f\u0151h\u0151s \u00f6rd\u00f6gi l\u00e9ny\u00e9vel, m\u0171 \u00e9s alkot\u00f3ja k\u00f6zt maga is m\u00e1gikus k\u00f6tel\u00e9ket ismer fel: \u201eMert att\u00f3l a zsibbadt depresszi\u00f3t\u00f3l, melyben M\u00fcnchen \u00f3ta megb\u00e9nult minden akarater\u0151m, csak \u00fagy rem\u00e9lhettem szabadul\u00e1st, hogyha k\u00e9pben \u00e9rz\u00e9keltetem mindazt a keser\u0171s\u00e9get, mely lelkemben felgy\u00fclemlett. Gondoljatok csak Dorian Gray b\u0171v\u00f6s arck\u00e9p\u00e9re. Ahogy az mag\u00e1ba sz\u00edvta Oscar Wilde d\u00e9moni h\u0151s\u00e9nek minden b\u0171n\u00e9t, aljass\u00e1g\u00e1t, biztosra vettem, a \u201eMelancholia\u201d hasonl\u00f3 szolg\u00e1latot fog tenni nekem. \u00c9s csakugyan, ahogyan a k\u00e9p k\u00e9sz\u00fclt, olyan ar\u00e1nyban k\u00f6nnyebb\u00fclt meg a lelkem. Mikor nevem al\u00e1\u00edr\u00e1sa ut\u00e1n letettem a k\u00e9sz k\u00e9p el\u0151tt az ecsetet, olyan gy\u00f6ny\u00f6r\u0171s\u00e9g fogott el, mint amin\u0151t \u00e9rezhet a megsz\u00e1llott, kit odahagy a gonosz l\u00e9lek.<\/em>\u201d Az alkot\u00f3ja \u00e9leterej\u00e9t felem\u00e9szt\u0151, b\u0171neit mag\u00e1ra v\u00e1llal\u00f3 munka jellemz\u0151en a Melank\u00f3lia<\/em>, amely a m\u0171v\u00e9szi \u00fatkeres\u00e9s legf\u0151bb (b\u00e1r kudarcba fulladt) k\u00e9pi \u00f6sszegz\u00e9se Cs\u00f3k \u00fatkeres\u0151 id\u0151szak\u00e1ban.[34]<\/a><\/p>\n\n\n\n Zola \u00e9s Wilde k\u00f6zismert m\u0171v\u00e9szreg\u00e9nyei mellett Cs\u00f3k egy harmadik, francia m\u0171re is hivatkozik. George du Maurier Trilby<\/em> c\u00edm\u0171 reg\u00e9nye a sz\u00e1zadv\u00e9g egyik bestsellere volt, n\u00e9pszer\u0171s\u00e9ge vetekedett Bram Stoker Drakul\u00e1j\u00e1<\/em>val, 1894-es megjelen\u00e9s\u00e9t k\u00f6vet\u0151en m\u00e1r h\u00e1rom \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb leford\u00edtott\u00e1k magyarra; p\u00e1r esztend\u0151vel k\u00e9s\u0151bb m\u00e1r a sz\u00ednpadokat \u00e9s mozikat is megh\u00f3d\u00edtotta: 1906-t\u00f3l j\u00e1tszott\u00e1k a Magyar Sz\u00ednpadon, 1917-ben pedig (Budapesten is vet\u00edtett) mozifilm is k\u00e9sz\u00fclt bel\u0151le. C\u00edmszerepl\u0151je egy fiatal l\u00e1ny, akit egy hipnotiz\u0151r, Svengali tart fogva, s transz\u00e1llapotban kiv\u00e9teles k\u00e9pess\u00e9g\u0171 \u00e9nekesk\u00e9nt l\u00e9pteti sz\u00ednpadra. Cs\u00f3kot olyan m\u00e9lyen megragadta e bizarr, horrorisztikus \u00e9s erotikus elemekb\u0151l gy\u00fart t\u00f6rt\u00e9net, hogy eml\u00e9kiratainak egyik fejezet\u00e9hez mott\u00f3k\u00e9nt v\u00e1lasztotta sorait. Kett\u0151s\u00fckben a f\u00e9rfi a domin\u00e1ns f\u00e9l, aki az akarat\u00e1t\u00f3l megfosztott m\u00e9dium\u00e1b\u00f3l vil\u00e1gh\u00edr\u0171 \u00e9nekesn\u0151t \u201eteremt\u201d. Viszonyuk hasonlatos a m\u0171v\u00e9sz \u00e9s modellj\u00e9nek kapcsolat\u00e1hoz, ahol az alkot\u00f3 teremt\u0151erej\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a modell egy m\u00e1sik val\u00f3s\u00e1gszinten, irre\u00e1lis szerepekbe l\u00e9phet \u00e1t, \u00e9s megford\u00edtva: a modell mint m\u00fazsa a m\u0171v\u00e9szi alkot\u00f3munka inspir\u00e1l\u00f3ja.[35]<\/a> Cs\u00f3k saj\u00e1t m\u0171v\u00e9szi fejl\u0151d\u00e9s\u00e9ben hangs\u00falyosan t\u00e1rgyalja a modellek \u00f6szt\u00f6nz\u0151 erej\u00e9t, azt sugallva, a m\u0171 val\u00f3di form\u00e1j\u00e1t csak a megfelel\u0151 modell \u00e1ltal nyerheti el, \u0151k hordozz\u00e1k a m\u0171nek v\u00e9gs\u0151 form\u00e1t ad\u00f3 ihletet. Ugyanakkor saj\u00e1t mag\u00e1t is \u2013 Svengalihoz hasonl\u00f3 \u2013 szuggeszt\u00edv k\u00e9pess\u00e9gekkel ruh\u00e1zza fel: az \u00darvacsora<\/em> els\u0151 modellje, egy tizenh\u00e1rom \u00e9ves \u201efeh\u00e9r liliomsz\u00e1l\u201d lelkileg \u00f6sszeroppan a fest\u0151 \u00e1ltal sugallt szerept\u0151l \u00e9s zokogva rohan ki a m\u0171teremb\u0151l. Az \u00c1rv\u00e1k<\/em> modelljei, ugyanez a m\u00fcncheni l\u00e1ny, \u00e9desanyj\u00e1val misztikus jelen\u00e9sk\u00e9nt t\u0171nnek fel a fest\u0151nek, akit a k\u00e9kes \u00e1rnyalat\u00fa kompoz\u00edci\u00f3 megfest\u00e9s\u00e9re inspir\u00e1lnak. Ugyanakkor egy \u00faj modell felt\u0171n\u00e9se \u00e1t\u00edrhatja a megel\u0151z\u0151 arcvon\u00e1sait, ahogy t\u00f6rt\u00e9nt ez \u00c9rsek \u00d6rzsi felbukkan\u00e1s\u00e1val, az \u00darvacsora<\/em> \u00faj \u00e9s v\u00e9gleges modellj\u00e9vel. M\u00e1sutt az \u00fcgyesen \u201ep\u00f3zba \u00e1ll\u00f3\u201d nagyb\u00e1nyai sz\u00e9ps\u00e9g, Elvira mozdulata ihleti a Melank\u00f3lia<\/em> cs\u00e1b\u00edt\u00f3 V\u00e9nusz\u00e1t, \u00e9s ugyanez a \u201evereshaj\u00f3, piszeorr\u00fa\u201d l\u00e1ny besz\u00e9li r\u00e1 a fest\u0151t a B\u0171nb\u00e1n\u00f3 Magdolna<\/em> megfest\u00e9s\u00e9re.<\/p>\n\n\n\n A B\u00e1thory Erzs\u00e9bet<\/em> keletkez\u00e9st\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben kulcsszerepet kap a megfelel\u0151 modell, aki n\u00e9lk\u00fcl a m\u0171 sem nyerheti el v\u00e9gleges form\u00e1j\u00e1t. A csejtei v\u00e1r\u00farn\u0151 els\u0151 modellje, az 1918-as sz\u00f6vegben n\u00e9v szerint is eml\u00edtett, Am\u00e9lie Zuck nem rendelkezett azzal a plusszal, amit a fest\u0151 keresett, s az ide\u00e1lis modellre v\u00e9letlen\u00fcl, egy fest\u0151 bar\u00e1tj\u00e1n\u00e1l lelt r\u00e1. Elbesz\u00e9l\u00e9se szerint m\u0171v\u00e9sz \u00e9s modellje k\u00f6z\u00f6tt az alkot\u00e1s pillanat\u00e1ban k\u00fcl\u00f6n\u00f6s, m\u00e1r-m\u00e1r intim, erotikus viszony j\u00f6n l\u00e9tre. \u201eJobbra t\u0151lem magas emelv\u00e9nyen, melyet perzsasz\u0151nyeggel \u2014 akkor m\u00e1r az is volt \u2014 ter\u00edtettem le, hatalmas karossz\u00e9kben, pr\u00e9mes bund\u00e1j\u00e1ba burkol\u00f3zva \u00fclt B\u00e1thory Erzs\u00e9bet, azaz csak ide\u00e1lis modellje. A l\u00e1ny l\u00e9lekzetvesztve hallgatta, amint oly \u00e9l\u00e9nken, amennyire csak k\u00e9pes voltam, elmondtam neki a hatalmas v\u00e1r\u00farn\u0151 t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t. Megint f\u00f6l\u00e9bredt bennem ugyanaz az \u00f6szt\u00f6n, amely az Urvacsoraoszt\u00e1s s\u00e1padt kis feh\u00e9r liliom\u00e1n\u00e1l ir\u00e1ny\u00edtotta ecsetemet, ext\u00e1zisba kell hozni a modellt, hogy magam is ext\u00e1zisba j\u00f6jjek. Elmondtam neki, ez idegbeteg asszony mint k\u00ednozta \u00e1ldozatait. Mint tal\u00e1lt ki v\u00e9nasszonyai s Fick\u00f3 nev\u0171 inasa seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel pokolibbn\u00e1l pokolibb m\u00f3dokat sz\u00f6rny\u0171 v\u00e1gyai kiel\u00e9g\u00edt\u00e9s\u00e9re, bomlott idegei elb\u00f3d\u00edt\u00e1s\u00e1ra. \u00c9s amint fokr\u00f3l-fokra meg\u00e9rtette, felfogta, \u00e1t\u00e9rezte B\u00e1thory szadisztikus, k\u00f6ny\u00f6rtelen l\u00e9ny\u00e9t, amint vil\u00e1gosan \u00e1llt el\u0151tte, mi\u00e9rt volt ez asszony \u0151rj\u00f6ng\u0151, mi\u00e9rt volt sz\u00fcks\u00e9ge e v\u00e9rszomjas m\u00e1morra \u2014 mintegy tranceban, sz\u0171nt meg lassankint egy\u00e9nis\u00e9ge teljesen. A modell elt\u0171nt, ott \u00fclt el\u0151ttem a nagyasszony a maga sz\u00f6rny\u0171 gy\u00f6ny\u00f6r\u0171s\u00e9g\u00e9ben, amint vonaglik az \u00e9lvezett\u0151l, amint arca k\u00e9jes mosolyra torzul.\u201d<\/em> A k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s f\u00fcgg\u00e9s \u00e9rzelmileg tel\u00edtett \u00e1llapot\u00e1ban a fest\u0151 tot\u00e1lisan al\u00e1rendeli saj\u00e1t akarat\u00e1nak modellj\u00e9t, aki csak szem\u00e9lyis\u00e9g\u00e9t vesztve, az ext\u00e1zis transz\u00e1ban k\u00e9pes mag\u00e1ra \u00f6lteni a megeleven\u00edtett figura von\u00e1sait: a m\u0171 siker\u00e9nek kulcsa teh\u00e1t az alkot\u00f3 d\u00e9moni karakter\u00e9nek kibontakoztat\u00e1sa, a modell teljes metamorf\u00f3zisa. A modell ezekben az elbesz\u00e9l\u00e9sekben olyan m\u00e9diumm\u00e1 l\u00e9nyeg\u00fcl, aki \u00e1tj\u00e1r\u00e1st biztos\u00edt a magas m\u0171v\u00e9szet szf\u00e9r\u00e1j\u00e1ba, akin kereszt\u00fcl l\u00e1that\u00f3v\u00e1 v\u00e1lik a Mesterm\u0171. P\u00e1r \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb \u00e9ppen ezt az \u00f6sszetett viszonyt form\u00e1lta k\u00e9pp\u00e9 a P\u00e1rizsban festett M\u0171teremsarok<\/em>ban.<\/p>\n\n\n\n A nyilv\u00e1nval\u00f3 irodalmi hat\u00e1sok egy\u00fattal az eml\u00e9kiratok irodalmi ig\u00e9ny\u0171 megform\u00e1l\u00e1s\u00e1val is t\u00e1rsulnak. Cs\u00f3k \u00edr\u00e1s\u00e1ra nem jellemz\u0151 az eml\u00e9kiratokat gyakran jellemz\u0151 napl\u00f3szer\u0171 t\u00f6redezetts\u00e9g. Elbesz\u00e9l\u00e9se j\u00f3l szerkesztett, egyenes vonal\u00fa, gyakorta epizodikus anekdot\u00e1kra \u00e9p\u00edtett. E tekintetben ink\u00e1bb lesz\u00e1rmazottja a miksz\u00e1thi anekdotiz\u00e1l\u00f3 magyar reg\u00e9nyirodalomnak, mint az eszt\u00e9tiz\u00e1l\u00f3, filozof\u00e1l\u00f3 sz\u00e1zadfordul\u00f3s m\u0171v\u00e9szreg\u00e9nynek. Az egresi Lajos-nap le\u00edr\u00e1sa, \u00e9s a sz\u00e1mos m\u00fcncheni m\u0171v\u00e9szkaland feleleven\u00edt\u00e9se jellemz\u0151 p\u00e9ld\u00e1i ennek a gondolkod\u00e1sm\u00f3dnak. A p\u00e1rbesz\u00e9des, kifejezetten j\u00f3l megform\u00e1lt anekdotisztikus bet\u00e9tek mellett po\u00e9tikus, szentiment\u00e1lis le\u00edr\u00e1sokban is gazdag a sz\u00f6vege: \u00edgy a sz\u00fcl\u0151i h\u00e1zat, a p\u00e1rizsi bolyong\u00e1sokat vagy az 1905-\u00f6s p\u00e1rizsi kar\u00e1csonyt felid\u00e9z\u0151 sorok.<\/p>\n\n\n\n N\u00e9meth Lajos 1990-es bevezet\u0151j\u00e9ben a fest\u0151 m\u0171v\u00e9szelm\u00e9leti, eszt\u00e9tikai felk\u00e9sz\u00fclts\u00e9g\u00e9t hi\u00e1nyolta, pedig Cs\u00f3k eml\u00e9kez\u00e9seib\u0151l vil\u00e1gosan kiolvashat\u00f3, hogy m\u0171velts\u00e9ge els\u0151sorban irodalmi m\u0171vekre, zen\u00e9re \u00e9s sz\u00ednh\u00e1zra terjedt ki. Olvasm\u00e1nyai els\u0151sorban a romantika \u00e9s a sz\u00e1zadv\u00e9g realista \u00edr\u00f3i m\u0171veib\u0151l ker\u00fcltek ki. Az eml\u00edtett m\u0171v\u00e9szreg\u00e9nyek mellett konkr\u00e9tan hivatkozik Byron Manfred<\/em>j\u00e9re, Alexandre Dumas reg\u00e9nyeire, Edgar Allan Poe egyik novell\u00e1j\u00e1ra, Zola Mouret abb\u00e9 v\u00e9tk\u00e9<\/em>re \u00e9s, a magyarok k\u00f6z\u00fcl pedig J\u00f3kaira, Pet\u0151fire, Kiss J\u00f3zsefre \u00e9s Adyra. Filoz\u00f3fiai inspir\u00e1ci\u00f3k\u00e9nt f\u0151k\u00e9nt a sz\u00e1zadfordul\u00f3 gnosztikus \u00e9s buddhista elvei hatottak r\u00e1. Gyakran eml\u00edti emellett zenei \u00e9lm\u00e9nyeit: \u00e9s nem csak a m\u00fcncheni kocsm\u00e1k cig\u00e1nyzen\u00e9j\u00e9t \u00e9s \u201eblechmusik\u201d-j\u00e1t, hanem a \u201eMagyar kvartett\u201d h\u00e1zi-zen\u00e9l\u00e9seit, \u00e9s legf\u0151k\u00e9pp a sz\u00e1zadv\u00e9g \u00faj zen\u00e9j\u00e9t, Richard Wagner M\u00fcnchenben megismert oper\u00e1it. A \u201eConcert Lamoureux\u201d Wagner-el\u0151ad\u00e1sair\u00f3l hosszabban is \u00edr, ahogy Milka Ternina szopr\u00e1nj\u00e1r\u00f3l is. Emellett a m\u00fcncheni Odeon sz\u00ednh\u00e1zban t\u00e1rsaival egy\u00fctt hallgattak Beethoven \u00e9s Csajkovszkij el\u0151ad\u00e1sokat is, Bach Kar\u00e1csonyi orat\u00f3riu<\/em>m\u00e1t pedig n\u00e9v szerint is megeml\u00edti. Mindebb\u0151l egy kultur\u00e1lisan nyitott, irodalomra, sz\u00ednh\u00e1zra, zen\u00e9re fog\u00e9kony fest\u0151 k\u00e9pe bontakozik ki, aki t\u00e1rsm\u0171v\u00e9szetekb\u0151l szerzett \u00e9lm\u00e9nyeit k\u00e9s\u0151bb saj\u00e1t \u00edr\u00e1saiban is szerencs\u00e9sen kamatoztatta.<\/p>\n\n\n\n \u00d6n\u00e9letrajz \u00e9s dokumentum<\/strong><\/p>\n\n\n\n Minden k\u00f6z\u00f6s von\u00e1s ellen\u00e9re azonban, Cs\u00f3k \u00edr\u00e1sa nem m\u0171v\u00e9szreg\u00e9ny, legfeljebb a val\u00f3di t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sek elbesz\u00e9l\u00e9s\u00e9nek m\u00f3dj\u00e1t igaz\u00edtja a fikci\u00f3s narr\u00e1ci\u00f3 mint\u00e1ihoz.[36]<\/a> Philippe Lejeune \u201e\u00f6n\u00e9letrajzi paktumnak\u201d nevezi az autobiogr\u00e1fi\u00e1knak azt a k\u00f6z\u00f6s von\u00e1s\u00e1t, hogy a sz\u00f6vegben megjelen\u0151 szerz\u0151 \u00e9s a sz\u00f6vegen k\u00edv\u00fcli szerz\u0151 azonos.[37]<\/a> Defin\u00edci\u00f3ja szerint az autobiogr\u00e1fia \u201eVisszatekint\u0151 pr\u00f3zai elbesz\u00e9l\u00e9s, melyet val\u00f3di szem\u00e9lyis\u00e9g ad saj\u00e1t \u00e9let\u00e9r\u0151l, a hangs\u00falyt pedig mag\u00e1n\u00e9let\u00e9re, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sk\u00e9pp szem\u00e9lyis\u00e9g\u00e9nek t\u00f6rt\u00e9net\u00e9re helyezi.\u201d[38]<\/a> Cs\u00f3k \u00edr\u00e1sa id\u0151ben val\u00f3ban retrospekt\u00edv visszatekint\u00e9s, hiszen az \u00edr\u00e1s \u00e9vekkel vagy \u00e9vtizedekkel megel\u0151z\u0151 esem\u00e9nyeket eleven\u00edt fel. A nyilv\u00e1nval\u00f3 t\u00f6rt\u00e9neti t\u00e1vols\u00e1g ellen\u00e9re, \u00e9pp szem\u00e9lyess\u00e9g\u00e9b\u0151l ad\u00f3d\u00f3an azonban dokumentum\u00e9rt\u00e9ke sem elvitathat\u00f3, s\u0151t a sz\u00f6veg \u00e9pp az elbesz\u00e9l\u0151 \u00e9s f\u0151szerepl\u0151 azonoss\u00e1g\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmaztatja a hiteless\u00e9g \u00edg\u00e9ret\u00e9t, miszerint az \u0151szintes\u00e9g, val\u00f3s\u00e1gh\u0171s\u00e9g \u00e9s a nyelv mimetikus term\u00e9szet\u00e9b\u0151l ered\u0151 \u00e1ttetsz\u0151s\u00e9g alappill\u00e9reire \u00e9p\u00fcl.[39]<\/a> Ebb\u0151l a \u201ereferenci\u00e1lis paktumb\u00f3l\u201d, a sz\u00f6vegen k\u00edv\u00fcli val\u00f3s\u00e1gra vonatkoz\u00f3 tud\u00e1s\u00e1b\u00f3l mer\u00edti legf\u0151bb dokumentum\u00e9rt\u00e9k\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n Cs\u00f3k \u00edr\u00e1s\u00e1ban mindv\u00e9gig igyekszik megfelelni az elv\u00e1r\u00e1snak, \u00e9s komolyan veszi a kr\u00f3nik\u00e1s felv\u00e1llalt szerep\u00e9t. Lehet\u0151s\u00e9geihez \u00e9s az eltelt id\u0151h\u00f6z k\u00e9pest nevek, helyek \u00e9s t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sek hossz\u00fa sor\u00e1t eleven\u00edti fel. M\u00fcncheni \u00e9s p\u00e1rizsi di\u00e1k\u00e9veib\u0151l p\u00e9ld\u00e1ul oly sok (m\u00e1ra teljesen feled\u00e9sbe mer\u00fclt) m\u0171v\u00e9szt\u00e1rs\u00e1nak nev\u00e9t id\u00e9zi fel, ami arra utal, munk\u00e1j\u00e1hoz felhaszn\u00e1lta megmaradt napl\u00f3j\u00e1t, feljegyz\u00e9seit, levelez\u00e9s\u00e9t, r\u00e9gi fot\u00f3it. A szem\u00e9lyek mellett felt\u0171n\u0151 pontoss\u00e1ggal rekonstru\u00e1lja a sz\u00e1m\u00e1ra egykor fontos helyeket, a m\u00fcncheni kiskocsm\u00e1kat vagy barangol\u00e1sainak p\u00e1rizsi utc\u00e1it, tereit. Az id\u0151s\u00edkok ment\u00e9n differenci\u00e1lja az \u0151t \u00e9rt m\u0171v\u00e9szeti hat\u00e1sokat: kezdetben Bastien-Lepage \u00e9s Millet fest\u00e9szet\u00e9\u00e9rt rajongtak, a kilencvenes \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n m\u00e1r Renoir, Degas, Manet \u00e9s Tolouse-Lautrec sem volt ismeretlen a sz\u00e1mukra. M\u00e1sr\u00e9szt viszont fenntartja mag\u00e1nak a szelekci\u00f3 jog\u00e1t, sok m\u00e1ra fontosnak t\u0171n\u0151 szem\u00e9lyr\u0151l, esem\u00e9nyr\u0151l, m\u0171r\u0151l nem besz\u00e9l. A t\u00e9nyszer\u0171 r\u00e9szletek felid\u00e9z\u00e9s\u00e9t olykor feleslegesnek tartja, vagy elhallgat\u00e1sukkal min\u0151s\u00edti azokat.[40]<\/a> Felid\u00e9z\u00e9s\u00fck m\u00e9rt\u00e9ke \u00e9s m\u00e9lys\u00e9ge legink\u00e1bb att\u00f3l f\u00fcgg, mennyiben illeszthet\u0151ek bele abba a t\u00e1gabb narr\u00e1ci\u00f3ba, amelynek t\u00e1rgya az elbesz\u00e9l\u0151 fejl\u0151d\u00e9st\u00f6rt\u00e9nete, modern m\u0171v\u00e9ssz\u00e9 v\u00e1l\u00e1s\u00e1nak t\u00f6rt\u00e9nete. Ez\u00e9rt mindenekel\u0151tt azon t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sek, szem\u00e9lyek \u00e9s m\u0171vek kapnak helyet az \u00edr\u00e1sban, akik szerepet j\u00e1tszanak \u201eaz \u00e9n sz\u00ednrevitel\u00e9nek\u201d sz\u00ednpad\u00e1n.[41]<\/a><\/p>\n\n\n\n Cs\u00f3k eml\u00e9kiratai n\u00e9h\u00e1ny, j\u00f3l behat\u00e1rolhat\u00f3 sz\u00ednt\u00e9ren j\u00e1tsz\u00f3dnak, s mindegyik hat\u00e1rozott dramaturgiai szereppel b\u00edr. Az otthon, a sz\u00fcl\u0151i h\u00e1z Cs\u00f3k le\u00edr\u00e1s\u00e1ban rur\u00e1lis idill, nosztalgi\u00e1val szeml\u00e9lt \u00e9denkert, amely a maga famili\u00e1ris k\u00f6zeg\u00e9vel az alkot\u00f3i b\u00e1zis, a mindenkori visszat\u00e9r\u00e9s megnyugtat\u00f3 lehet\u0151s\u00e9ge, a \u201et\u00e9kozl\u00f3 fi\u00fa\u201d megnyugv\u00e1st \u00edg\u00e9r\u0151 az\u00edliuma. Ugyanakkor szil\u00e1rd erk\u00f6lcsi \u00e9rt\u00e9kek megtestes\u00edt\u0151je, a tradicion\u00e1lis, protest\u00e1ns, dun\u00e1nt\u00fali, kisnemesi \u00e9letforma fenntart\u00f3ja. Ez a t\u00e1mogat\u00f3, ihlet\u0151 h\u00e1ttere Cs\u00f3k ifj\u00fakori sikeres m\u0171veinek, a Sz\u00e9nagy\u0171jt\u0151k<\/em> \u00e9s az \u00darvacsora<\/em> k\u00f6zvetlen\u00fcl e mili\u0151b\u0151l fakad, s \u00e9ppen ebb\u0151l nyeri hiteless\u00e9g\u00e9t \u2013 ahogy k\u00e9s\u0151bb e h\u00e1tt\u00e9rb\u0151l \u00e9p\u00edti fel Cs\u00f3k fest\u00e9szet\u00e9nek nemzeti identit\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n B\u00e1r Cs\u00f3k l\u00e1tsz\u00f3lag hosszan id\u0151zik igencsak elny\u00fal\u00f3 tanul\u00f3 \u00e9vein\u00e9l, mag\u00e1nak tanulm\u00e1nyainak jelleg\u00e9r\u0151l, folyamat\u00e1r\u00f3l \u00e9s min\u0151s\u00e9g\u00e9r\u0151l felt\u0171n\u0151en keveset nyilatkozik. Kisiskol\u00e1s \u00e9veir\u0151l sz\u00f3lva teljesen elhallgatja a nagyk\u0151r\u00f6si \u00e9s sz\u00e9kesfeh\u00e9rv\u00e1ri id\u0151szakot. A re\u00e1lgimn\u00e1ziumi \u00e9veket pedig \u00e9pp csak \u00e9rinti, noha eml\u00edtett k\u00e9zirat\u00e1ban azt nem sokkal kor\u00e1bban m\u00e1r kidolgozta.[42]<\/a> \u00c1tsiklik a Mintarajziskol\u00e1s id\u0151szaka f\u00f6l\u00f6tt, s\u0151t egyenesen t\u00fcntet\u0151en neglig\u00e1lja annak pedag\u00f3giai jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t, csak a mulatoz\u00e1sokra \u00e9s a m\u00fazeumok hat\u00e1s\u00e1ra korl\u00e1tozva az els\u0151 pesti \u00e9vek haszn\u00e1t. Hasonl\u00f3k\u00e9pp nem tartja felid\u00e9z\u00e9sre m\u00e9lt\u00f3nak a m\u00fcncheni akad\u00e9mi\u00e1n folytatott k\u00e9t \u00e9ves munk\u00e1j\u00e1t, sem az oktat\u00e1s m\u00f3dszertan\u00e1t, sem tan\u00e1rainak pedag\u00f3gi\u00e1j\u00e1t. Ugyanakkor m\u0171vei k\u00f6zt gondosan meg\u0151rizte, s\u0151t ut\u00f3lagosan szign\u00e1lta itt k\u00e9sz\u00fclt tanulm\u00e1nyrajzait.[43]<\/a> K\u00e9s\u0151bbi kritik\u00e1ja ann\u00e1l is ink\u00e1bb elgondolkodtat\u00f3, mivel Gabriel von Hackl \u00e9s Ludwig vont L\u00f6fftz mellett t\u00f6lt\u00f6tt tanul\u00f3\u00e9vei alapozt\u00e1k meg k\u00e9s\u0151bbi naturalista sikereit. A nyolcvanas \u00e9vek eleje \u00f3ta, a M\u00fcncheni Akad\u00e9mia oktat\u00e1si met\u00f3dusa jelent\u0151s reformokon esett \u00e1t. Cs\u00f3k \u00e9rkez\u00e9sekor \u00e9pp kiker\u00fclt a tanrendb\u0151l az antik mint\u00e1k m\u00e1sol\u00e1sa, \u00e9s helyette mind nagyobb hangs\u00faly ker\u00fclt a term\u00e9szet ut\u00e1ni st\u00fadiumokra.[44]<\/a> Gabriel von Hackl ennek szellem\u00e9ben vette \u00e1t Johann Raab \u201e\u00e9l\u0151modelles\u201d (Naturklasse) oszt\u00e1ly\u00e1t, ahol mai napig meg\u0151rz\u00f6tt, \u00e9letnagys\u00e1g\u00fa, naturalista kidolgoz\u00e1s\u00fa aktst\u00fadiumai k\u00e9sz\u00fcltek.<\/p>\n\n\n\n Cs\u00f3k visszamen\u0151leges b\u00edr\u00e1lata tal\u00e1n azzal is magyar\u00e1zhat\u00f3, hogy a k\u00e9zirat ezen r\u00e9sz\u00e9nek \u00edr\u00e1sa idej\u00e9n, teh\u00e1t 1916-1918 k\u00f6r\u00fcl er\u0151s kritik\u00e1val szeml\u00e9lte az akad\u00e9mikus oktat\u00e1si met\u00f3dust. A h\u00e1bor\u00fa utols\u00f3 \u00e9veiben r\u00e9szt vett azokon a bar\u00e1ti, k\u00e1v\u00e9h\u00e1zi besz\u00e9lget\u00e9seken, amelyeken apr\u00e1nk\u00e9nt kirajzol\u00f3dott egy \u00faj alapokra helyezett K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskola terve, \u00e9s amelyeknek eredm\u00e9nyei majd az int\u00e9zm\u00e9ny 1920-as reformja ut\u00e1n \u00e9rtek be, amelyekben tan\u00e1rk\u00e9nt imm\u00e1r Cs\u00f3k is r\u00e9szt vett.[45]<\/a><\/p>\n\n\n\n A k\u00e9s\u0151bbi, kritikus alap\u00e1ll\u00e1sb\u00f3l k\u00f6vetkez\u0151en, a visszatekint\u0151 fest\u0151 M\u00fcnchent olyan porondk\u00e9nt id\u00e9zte fel, amelynek nem hivatalos int\u00e9zm\u00e9nyei, hanem alternat\u00edv kultur\u00e1lis-k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi terei j\u00e1tszottak szerepet m\u0171v\u00e9szi fejl\u0151d\u00e9s\u00e9ben. Mindez \u00f6sszhangban volt azzal, hogy az \u201eIsar parti Ath\u00e9n\u201d m\u00e1r nem kiz\u00e1r\u00f3lag akad\u00e9mikus mint\u00e1ival, hanem sz\u00e9lesebb \u00e9rtelemben, ki\u00e1ll\u00edt\u00f3helyei, m\u0171keresked\u00e9sei \u00e9s m\u0171v\u00e9szk\u00f6z\u00f6ss\u00e9gei r\u00e9v\u00e9n, mint nemzetk\u00f6zi m\u0171v\u00e9szeti centrum gyakorolt vonzer\u0151t a fiatal nemzed\u00e9kre.[46]<\/a> Ilyen k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi f\u00f3rumok voltak a \u201efinum kiskocsm\u00e1k\u201d, s\u00f6r\u00f6z\u0151k, ahol a magyar m\u0171v\u00e9szek \u00f6sszetart\u00f3 bar\u00e1ti k\u00f6re meger\u0151s\u00f6d\u00f6tt, \u00e9s ami ezzel p\u00e1rhuzamosan a multikultur\u00e1lis eszmecsere k\u00f6zege is volt.[47]<\/a> A sz\u00e1zadv\u00e9g jellegzetes \u201eboh\u00e9mia\u201d \u00e9letform\u00e1ja \u00f6lt itt alakot, a t\u00e1rsadalmi konvenci\u00f3kon k\u00edv\u00fcl m\u0171k\u00f6d\u0151 m\u0171v\u00e9szk\u00f6r\u00f6k saj\u00e1tos, \u00f6nt\u00f6rv\u00e9ny\u0171 szubkult\u00far\u00e1ja.[48]<\/a> Cs\u00f3k sz\u00e1mos anekdot\u00e1val teszi \u00e9rz\u00e9kletess\u00e9 ezt a nonkonform \u00e9letm\u00f3dot, ahol a bar\u00e1tok lav\u00f3rb\u00f3l isznak \u201ebruderschaftot\u201d, ad\u00f3dnak virtuskod\u00f3 vereked\u00e9sek, \u00e1tver\u0151 cs\u00ednytev\u00e9sek \u00e9s mulatoz\u00e1sok, ahol d\u00edvik az amerikai \u201en\u00e9ger t\u00e1nc\u201d \u00e9s a boksz. A konvencion\u00e1lis polg\u00e1ri \u00e9letform\u00e1n k\u00edv\u00fcl zajl\u00f3 m\u0171v\u00e9sz\u00e9let jellegzetes szerepl\u0151je Cs\u00f3k k\u00f6zvetlen bar\u00e1ti k\u00f6re, a \u201eKan\u00e1szklub\u201d, \u00e9s maga Holl\u00f3sy Simon, aki a megtestes\u00fclt \u201eboh\u00e9mia\u201d, \u00f6r\u00f6k\u00f6s p\u00e9nzhi\u00e1nnyal k\u00fcszk\u00f6d\u0151, hirtelen j\u00f6tt p\u00e9nz\u00e9t szilaj \u201ecig\u00e1nyoz\u00e1sra\u201d k\u00f6lt\u0151 vagabund figura. Cs\u00f3k \u00e9vtizedek t\u00e1vol\u00e1b\u00f3l visszan\u00e9zve ebb\u0151l az alternat\u00edv, nonkonformista k\u00f6zegb\u0151l eredezteti az \u00faj m\u0171v\u00e9szet sz\u00fclet\u00e9s\u00e9t, a k\u00e9s\u0151bbi nagyb\u00e1nyai m\u0171v\u00e9szt\u00e1rsas\u00e1g szervez\u0151d\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n A boh\u00e9m \u00e9letm\u00f3d jellegzetes von\u00e1sait az ezt k\u00f6vet\u0151 p\u00e1rizsi sz\u00ednt\u00e9r sem n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zi: ezt t\u00fckr\u00f6zi \u201eBelle Sarah\u201d \u00fcnnepl\u00e9se vagy a Julian-b\u00e1l le\u00edr\u00e1sa. A szabadiskol\u00e1k gyakorlata fel\u0151l n\u00e9zve azonban Cs\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra a m\u00fcncheni akad\u00e9mia m\u00e1r az alkot\u00f3i invenci\u00f3t elfojt\u00f3 \u201eprokruszt\u00e9sz \u00e1gynak\u201d t\u0171nt. A hangs\u00falyok itt m\u00e1shova ker\u00fclnek, a zabol\u00e1tlan mulatoz\u00e1sok helyett a p\u00e1rizsi els\u0151 \u00e9vek m\u00e1r ink\u00e1bb sz\u00f3lnak egy piaci alapon m\u0171k\u00f6d\u0151, fejlett m\u0171v\u00e9szeti int\u00e9zm\u00e9nyrendszerhez val\u00f3 alkalmazkod\u00e1sr\u00f3l. A tanul\u00f3\u00e9veket lez\u00e1r\u00f3 alkot\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra a t\u00e9t imm\u00e1r az \u00f6n\u00e1ll\u00f3 m\u0171v\u00e9szi egzisztencia megteremt\u00e9se. Az az \u00fat, amit ett\u0151l kezdve Cs\u00f3k bej\u00e1r, a sz\u00e1zadfordul\u00f3s m\u0171v\u00e9sz jellegzetes \u00fatja, a hivatalos t\u00e1rlatok \u00e9s elismer\u00e9sek hajszol\u00e1s\u00e1t\u00f3l, a p\u00e9nz \u00e9s h\u00edrn\u00e9v k\u00eds\u00e9rt\u00e9s\u00e9n \u00e1t, az alternat\u00edv, modern m\u0171v\u00e9szeti form\u00e1k megtal\u00e1l\u00e1s\u00e1ig, a saj\u00e1t hang felv\u00e1llal\u00e1s\u00e1ig. H\u00e1tter\u00e9ben hat\u00e1rozott k\u00f6rvonalat \u00f6lt a sz\u00e1zadv\u00e9gen megszil\u00e1rdul\u00f3 modern m\u0171v\u00e9szeti int\u00e9zm\u00e9nyrendszer, a szalonok \u00e9s a m\u0171piac kett\u0151s szor\u00edt\u00e1s\u00e1ban m\u0171k\u00f6d\u0151 alkot\u00f3i egzisztencia form\u00e1l\u00f3d\u00e1sa.<\/p>\n\n\n\n Cs\u00f3k tanulm\u00e1nyai v\u00e9gezt\u00e9vel tudatosan felv\u00e1llalta a \u201eki\u00e1ll\u00edt\u00f3 m\u0171v\u00e9sz\u201d szerep\u00e9t, amennyiben \u00e9vr\u0151l-\u00e9vre egy-egy nagy m\u0171vet vitt a nyilv\u00e1nos t\u00e1rlatok k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ge el\u00e9.[49]<\/a> Miut\u00e1n m\u00e1r els\u0151 ki\u00e1ll\u00edtott m\u0171ve, a Krumplisztogat\u00f3k <\/em>elismer\u00e9st kapott az 1889-es p\u00e1rizsi vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1son, ett\u0151l kezdve p\u00e1ly\u00e1j\u00e1t a jelent\u0151s ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokon szerzett sikerek \u00e9s elismer\u00e9sek ment\u00e9n \u00e9p\u00edtette, megfontoltan \u00e9s tudatosan igazodva a m\u0171\u00e9rt\u0151 publikum \u00e9s kritika sejtett elv\u00e1r\u00e1saihoz. Els\u0151, sikert hoz\u00f3 naturalista m\u0171veit \u00e1tgondolt sziszt\u00e9ma szerint mutatta be a sz\u00e1m\u00e1ra otthonos m\u0171v\u00e9szeti k\u00f6zpontokban: a p\u00e1rizsi Szalonban, a m\u00fcncheni Glaspalastban \u00e9s a budapesti M\u0171csarnokban. Mindez id\u0151vel a \u201enagy m\u0171\u201d id\u0151re val\u00f3 elk\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9nek, az eddigi sikereknek val\u00f3 megfelel\u00e9s g\u00f6rcs\u00f6s k\u00e9nyszer\u00e9t is mag\u00e1val hozta: \u201eA salon nagyon k\u00f6vetel\u0151dz\u0151\u201d \u2013 jegyzi meg eml\u00e9kez\u00e9seiben. \u201e<\/em>Arriv\u00e9\u201d c\u00edm\u0171 1928-as \u00f6n\u00e9letrajz\u00e1ban 1903 \u00e9s 1910 k\u00f6z\u00f6tti p\u00e1rizsi \u00e9veit m\u00e1r a nagy m\u0171vek \u00e9s Szalonok ment\u00e9n id\u00e9zi fel, ahol minden t\u00e1rlat egy-egy \u00e9p\u00edt\u0151k\u00f6ve a m\u0171v\u00e9szi karriernek, \u00e9s ahol a festm\u00e9ny elhelyez\u00e9se \u00e9s kritikai visszhangja l\u00e9tk\u00e9rd\u00e9s: \u201eA k\u00e9p egyik d\u00edszterem f\u0151fal\u00e1n f\u00fcgg\u00f6tt, szemben a bej\u00e1rattal, als\u00f3 sorban, k\u00f6z\u00e9pen. Sajt\u00f3siker, hatalmas<\/em>.\u201d Id\u00e9zi fel a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si install\u00e1ci\u00f3 \u00e9s a siker k\u00f6zti \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st a M\u0171teremsarok<\/em> kapcs\u00e1n. Emellett igen fontosak sz\u00e1m\u00e1ra a szakmai reput\u00e1ci\u00f3t jelent\u0151 hivatalos d\u00edjak, k\u00f6z\u00fcl\u00fck legf\u0151k\u00e9pp a szimbolikus \u00e9rt\u00e9kkel is b\u00edr\u00f3 Munk\u00e1csy-d\u00edj, aminek elbuk\u00e1s\u00e1t \u00e9rz\u00e9kletesen \u00edrja le visszaeml\u00e9kez\u00e9seiben. Mikor megtudta, hogy m\u00e9gsem \u0151 nyerte azt el, eg\u00e9sz p\u00e1ly\u00e1j\u00e1t meghat\u00e1roz\u00f3 t\u00f6r\u00e9snek \u00e9rz\u00e9keli azt: \u201eEgyszerre v\u00e9gtelen s\u00f6t\u00e9ten, mint egy t\u00e1tong\u00f3 \u0171r, melybe k\u00f6ny\u00f6rtelen\u00fcl bele kell zuhannom, \u00e1llott el\u0151ttem a v\u00e9gzet. E percben bizonyos voltam benne, alkossam b\u00e1r eg\u00e9sz sorozat\u00e1t a remekm\u0171veknek, ez az els\u0151 csal\u00f3d\u00e1s a Golgotha els\u0151 \u00e1llom\u00e1sa, melyet k\u00f6vetni fog a t\u00f6bbi<\/em>.\u201d<\/p>\n\n\n\n A naturalista m\u0171vek sikersorozata ut\u00e1n a B\u00e1thory Erzs\u00e9bet<\/em>tel lend\u00fclete megt\u00f6rt. A horrorisztikus, erotikus \u00e9s grandi\u00f3zus jelenettel egyszerre pr\u00f3b\u00e1lta meg kiszolg\u00e1lni a p\u00e1rizsi Szalon \u00e9s az Ezred\u00e9ves ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s hazai k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g\u00e9nek ig\u00e9ny\u00e9t.[50]<\/a> M\u0171ve v\u00e9rbeli ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si m\u0171 (\u201eexhibition piece\u201d), aminek l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9t \u00e9s k\u00f6zeg\u00e9t a nagy publicit\u00e1s\u00fa nyilv\u00e1nos t\u00e1rlatok indokolt\u00e1k. T\u00e9m\u00e1j\u00e1t \u00e9s st\u00edlus\u00e1t a publikum (v\u00e9lt) elv\u00e1r\u00e1saihoz igaz\u00edtotta: \u201epour \u00e9pat\u00e9 le bourgois<\/em>\u201d. Ennek megfelel\u0151en strat\u00e9gi\u00e1t v\u00e1ltott \u00e9s itthon imm\u00e1r \u00f6n\u00e1ll\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s keret\u00e9ben mutatta be a M\u0171csarnokban. A magyar\u00e1z\u00f3 f\u00fczettel, jelent\u0151s sajt\u00f3 visszhanggal k\u00eds\u00e9rt ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s a 18. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9t\u0151l mind \u00e1ltal\u00e1nosabb\u00e1 v\u00e1l\u00f3 \u201eki\u00e1ll\u00edt\u00e1si v\u00e1llalkoz\u00e1sokkal\u201d rokon\u00edtj\u00e1k a B\u00e1thory Erzs\u00e9bet<\/em> hazai bemutat\u00e1s\u00e1t.[51]<\/a> Akci\u00f3ja azonban j\u00f3 szakmai visszhangja ellen\u00e9re kudarcba fulladt: Cs\u00f3k ugyanis ekkor m\u00e9g ink\u00e1bb ambicion\u00e1lja az \u00e1llami v\u00e1s\u00e1rl\u00e1s elismer\u00e9s\u00e9t mint a gy\u0171jt\u0151k, m\u0171keresked\u0151k \u00e1ltal \u00edg\u00e9rt p\u00e9nzt. A hivatalos elismer\u00e9s ambivalenci\u00e1j\u00e1t k\u00f6vet\u0151en \u00edgy \u201ek\u00e9t pad k\u00f6z\u00e9\u201d esett: m\u0171ve a hivatalos elv\u00e1r\u00e1soknak csak r\u00e9szben felelt meg, a m\u0171piac kiz\u00e1r\u00f3lagos elismer\u00e9se azonban nem jelentett sz\u00e1m\u00e1ra szakmai rangot.<\/p>\n\n\n\n A Dolce far niente <\/em>megfest\u00e9s\u00e9vel Cs\u00f3k voltak\u00e9ppen e dilemm\u00e1ra adott v\u00e1laszt, az int\u00e9zm\u00e9nyes elismer\u00e9s helyett a m\u0171piaci sikert v\u00e1lasztva. V\u00edv\u00f3d\u00e1s\u00e1ban testet \u00f6lt a modern, piaci viszonyok ment\u00e9n t\u00e1j\u00e9koz\u00f3d\u00f3 m\u0171v\u00e9sz t\u00edpusa: \u201eHa nincs p\u00e9nz \u2013 nincs siker.<\/em>\u201dMindezt azonban visszatekintve csak balsiker\u0171 kit\u00e9r\u0151nek, egyszeri f\u00e9lre sikl\u00e1snak tekinti Cs\u00f3k. Mihelyst a k\u00e9rd\u00e9s \u00fagy mer\u00fcl fel, hogy saj\u00e1t vagy a piaci siker \u00fatj\u00e1t k\u00f6vesse-e, a v\u00e1laszt\u00e1s m\u00e1ris erk\u00f6lcsi probl\u00e9mak\u00e9nt jelenik meg sz\u00e1m\u00e1ra, ahol \u201eMammon lid\u00e9rcf\u00e9nye\u2026 ingov\u00e1nyba csalta<\/em>\u201d \u0151t. Az eml\u00e9kiratok narrat\u00edv\u00e1j\u00e1ban ez az intermezzo az, amely egy\u00e9rtelm\u0171v\u00e9 teszi, hogy m\u0171v\u00e9szileg csak akkor maradhat hiteles, ha a saj\u00e1t \u00fatj\u00e1t j\u00e1rja. Az els\u0151 szimbolista m\u0171vek megalkot\u00e1sa majd megsemmis\u00edt\u00e9se a stil\u00e1ris \u00fatkeres\u00e9s k\u00ednkeserves id\u0151szak\u00e1hoz k\u00f6t\u0151dik, amib\u0151l kiutat csak p\u00e1rizsi leteleped\u00e9s\u00e9vel tal\u00e1l. M\u00e1sodik p\u00e1rizsi id\u0151szak\u00e1ban azonban m\u00e9g j\u00f3 ideig nem szabadul a \u201enagy m\u0171\u201d k\u00e9nyszer\u00e9t\u0151l, \u00e9s a Szalon elismer\u00e9s\u00e9nek hajszol\u00e1s\u00e1t\u00f3l. Megnyugv\u00e1sra akkor lel, mikor elfogadja, hogy saj\u00e1t hely\u00e9t az alternat\u00edv m\u0171v\u00e9szi ki\u00e1ll\u00f3termekben \u00e9s szervez\u0151d\u00e9sekben tal\u00e1lhatja csak meg. \u00cdgy az Eml\u00e9kez\u00e9seim<\/em> v\u00e9gkicseng\u00e9se szerint Cs\u00f3k a sz\u00e1zadel\u0151 modern m\u0171v\u00e9szeti mozgalmai, a Salon d’Automne \u00e9s a MI\u00c9NK \u00faj ir\u00e1nyzatai ment\u00e9n tal\u00e1l m\u00e9lt\u00f3 elismer\u00e9sre \u00e9s t\u00e1mogat\u00f3 m\u0171v\u00e9szeti k\u00f6zegre.<\/p>\n\n\n\n Cs\u00f3k saj\u00e1t \u00fatkeres\u0151 v\u00edv\u00f3d\u00e1sai mellett kirajzol\u00f3dnak p\u00e1rhuzamos sorsok is: Rippl-R\u00f3nai, aki a t\u00f6bbiek \u00e1ltal csod\u00e1lt m\u00f3don konokul k\u00f6vette saj\u00e1t \u00fatj\u00e1t, Ferenczy K\u00e1roly, akinek elm\u00e9ly\u00fclt fest\u00e9szet\u00e9t Cs\u00f3k mindenkin\u00e9l nagyobbra \u00e9rt\u00e9kelte; \u00e9s mellett\u00fck felsejlenek a tragikus f\u00e9lresikl\u00e1sok: Farag\u00f3 J\u00f3zsef \u00f6ngyilkoss\u00e1ga, Karlovszky Bertalan szerencsej\u00e1t\u00e9k-f\u00fcgg\u00e9se, Thorma J\u00e1nos tragikus k\u00fczdelme nagy festm\u00e9nyeivel vagy Holl\u00f3sy Simon \u00f6nem\u00e9szt\u0151 boh\u00e9ms\u00e9ge. Visszan\u00e9zve Cs\u00f3k p\u00e1ly\u00e1ja els\u0151 szakasz\u00e1t egyfajta \u00f6nismereti \u00fatnak tekinti, olyan \u201eGolgot\u00e1nak\u201d, amelynek a v\u00e9g\u00e9n szerelme megtal\u00e1l\u00e1s\u00e1val P\u00e1rizsban v\u00e1rja a \u201efelt\u00e1mad\u00e1s\u201d. \u00cdr\u00e1s\u00e1ban ezt a megpr\u00f3b\u00e1ltat\u00e1sokkal, elt\u00e9velyed\u00e9sekkel, buktat\u00f3kkal, magass\u00e1gokkal \u00e9s m\u00e9lys\u00e9gekkel teli utat v\u00e1zolja fel. Mik\u00f6zben \u00e9rz\u00e9kletesen v\u00e1zlat\u00e1t adja a sz\u00e1zadfordul\u00f3 m\u0171v\u00e9szeti gondolkod\u00e1s\u00e1nak, v\u00e1ltoz\u00f3 \u00e9rt\u00e9krendj\u00e9nek. <\/p>\n\n\n\n [1]<\/a> L\u00e1z\u00e1r B\u00e9la: Cs\u00f3k Istv\u00e1n.<\/em> M\u0171v\u00e9szet, 1910\/5, 190-203.<\/p>\n\n\n\n [2]<\/a> Lengyel G\u00e9za: Cs\u00f3k Istv\u00e1n<\/em>. A Gy\u0171jt\u0151, 1912\/1-2, 25-33.<\/p>\n\n\n\n [3]<\/a> Lengyel i. m. 27-29.<\/p>\n\n\n\n [4]<\/a> N. n.: Cs\u00f3k Istv\u00e1n felolvasta di\u00e1kkori napl\u00f3j\u00e1t<\/em>. Magyarorsz\u00e1g, 1938. j\u00fanius 10., 12.<\/p>\n\n\n\n [5]<\/a> MNG k\u00e9zirat, \u00fajra k\u00f6zl\u00e9s – \u201eHogyan h\u00e1l\u00e1ljam meg az \u00e9n r\u00e9gi, kedves re\u00e1liskol\u00e1m vezet\u0151s\u00e9g\u00e9nek azt a p\u00e1ratlan figyelm\u00e9t, mellyel elhalmoz, mikor alkalmat ny\u00fajt nekem \u00fajb\u00f3l kiss\u00e9 vissza\u00e1lmodni ifj\u00fas\u00e1gomat?\u201d<\/p>\n\n\n\n [6]<\/a> Cs\u00f3k Istv\u00e1n m\u0171veinek gy\u0171jtem\u00e9nyes ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa.<\/em> K\u00f6nyves K\u00e1lm\u00e1n Szalonja, Nagymez\u0151 u. 37-39., 1905. okt\u00f3ber 24.; A t\u00e1rlatnak katal\u00f3gusa nem volt vagy nem ker\u00fclt el\u0151. A ki\u00e1ll\u00edtott 26 m\u0171 c\u00edm\u00e9t k\u00f6zli: Szendrei J\u00e1nos, Dr. \u2013 Szentiv\u00e1nyi Gyula: Magyar k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szek lexikona. Magyar \u00e9s magyarorsz\u00e1gi vonatkoz\u00e1s\u00fa m\u0171v\u00e9szek \u00e9letrajzai a XII. sz\u00e1zadt\u00f3l napjainkig<\/em>. Ab\u00e1di-G\u00fcnther, I., Endr\u00e9nyi Imre, 1915, 334. (333-336.)<\/p>\n\n\n\n [7]<\/a> Ger\u0151 \u00d6d\u00f6n: Cs\u00f3k Istv\u00e1n<\/em>. M\u0171v\u00e9szeti Kr\u00f3nika, 1905\/7, j\u00falius-szeptember, 1-2.<\/p>\n\n\n\n [8]<\/a> Cs\u00f3k Istv\u00e1n: Garay \u00c1kos. <\/em>M\u0171v\u00e9szet, 1905, 97-100.<\/p>\n\n\n\n [9]<\/a> Varga G\u00e1born\u00e9: Ravasz L\u00e1szl\u00f3 \u00e9s a reform\u00e1tus oktat\u00e1spolitika Magyarorsz\u00e1gon a k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tt.<\/em> Doktori Disszert\u00e1ci\u00f3, 2011, 24.<\/p>\n\n\n\n [10]<\/a> F\u00fclep Lajos levelez\u00e9se I. 1904-1919. <\/em>Szerk.: F. Csanak D\u00f3ra. MTA MKI, Budapest, 1990, 348.<\/p>\n\n\n\n [11]<\/a> A villa ma is \u00e1ll, lak\u00f3ja 1875-1888 k\u00f6z\u00f6tt a neves f\u00f6ldrajztud\u00f3s, Hunfalvy J\u00e1nos volt. A lak\u00e1st Cs\u00f3kt\u00f3l 1921-ben Graham Hug\u00f3 vette meg. – Holl\u00f3s L\u00e1szl\u00f3: K\u00e9pzelet\u00fcnk Ulpius-h\u00e1za. <\/em>Budapest, 22, 1984\/10, 7-9.; A Budapesti c\u00edm- \u00e9s lak\u00e1sjegyz\u00e9k szerint Cs\u00f3k lakhelye 1922-ben m\u00e1r a k\u00f6zeli Ilona l\u00e9pcs\u0151 3. Tan\u00e1ri kinevez\u00e9s\u00e9t k\u00f6vet\u0151en, 1923 ut\u00e1n epreskerti m\u0171term\u00e9ben lakott.<\/p>\n\n\n\n [12]<\/a> Buzinkay G\u00e9za: Iskola a lovagv\u00e1rban.<\/em> A budai Toldy Ferenc Gimn\u00e1zium 150 \u00e9ve.<\/em> Budapest, 2005, 59-60.<\/p>\n\n\n\n [13]<\/a> I. – 1. sz\u00e1m, janu\u00e1r, 4-5; II. – 2. sz\u00e1m, febru\u00e1r, 27-30.; III. – 3. sz\u00e1m, m\u00e1rcius, 45-49.; IV. – 4. sz\u00e1m, \u00e1prilis, 56-71.; V. – 5. sz\u00e1m, m\u00e1jus, 82-86.; VI. – 6-7. sz\u00e1m, j\u00fanius \u2013 j\u00falius, 102-106.; VII. – 8-9. sz\u00e1m, augusztus \u2013 szeptember, 118-123.; VIII. – 10. sz\u00e1m, okt\u00f3ber, 134-137.<\/p>\n\n\n\n [14]<\/a> Rippl-R\u00f3nai J\u00f3zsef eml\u00e9kez\u00e9sei. <\/em>Nyugat kiad\u00e1sa, Budapest, 1911.; Elemz\u00e9se: Bern\u00e1th M\u00e1ria: Rippl-R\u00f3nai J\u00f3zsef Eml\u00e9kez\u00e9sei.<\/em> In: Rippl-R\u00f3nai J\u00f3zsef gy\u0171jtem\u00e9nyes ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa. Magyar Nemzeti Gal\u00e9ria, Budapest, 1998, 113-117.<\/p>\n\n\n\n [15]<\/a> Cs\u00f3kot egyetlen helyen, a p\u00e1rizsi k\u00f6z\u00f6s guly\u00e1sleveses vacsor\u00e1kat felid\u00e9zve eml\u00edti meg: Rippl-R\u00f3nai 1911 i. m. 84.<\/p>\n\n\n\n [16]<\/a> \u201eA m\u0171v\u00e9sznek csak haszn\u00e1l, ha \u00fctik.\u201d <\/em>Az MTA M\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti Kutat\u00f3int\u00e9zet Lexikont\u00e1r\u00e1ban tal\u00e1lhat\u00f3 cikk kiv\u00e1gat a periodikum nev\u00e9nek megjel\u00f6l\u00e9se n\u00e9lk\u00fcl csak a d\u00e1tumot t\u00fcnteti fel: 1943. augusztus 16.<\/p>\n\n\n\n [17]<\/a> I. m. – Valamint a \u201emost befejezett\u201d \u00e9s \u201e\u0151sszel megjelen\u0151\u201d \u00f6n\u00e9letrajzban nem szerepl\u0151 anekdot\u00e1kb\u00f3l v\u00e1logatott: Cs\u00f3k Istv\u00e1n: Az \u00e9n vid\u00e1m oldalam.<\/em> Film, Sz\u00ednh\u00e1z, Irodalom, 1943. j\u00falius 23.<\/p>\n\n\n\n [18]<\/a> \u201eA m\u0171v\u00e9sznek csak haszn\u00e1l…\u201d<\/em> i. m.<\/p>\n\n\n\n [19]<\/a> P\u00e1tzay P\u00e1l: Szinyei Merse P\u00e1l. <\/em>Officina k\u00e9pesk\u00f6nyvek 33. Officina Kiad\u00f3, Budapest, 1941.<\/p>\n\n\n\n [20]<\/a> A f\u0151iskola anyak\u00f6nyvei szerint 1920\/21 \u2013 1926\/27 k\u00f6z\u00f6tt volt hallgat\u00f3.<\/p>\n\n\n\n [21]<\/a> Az Orsz. M. Kir. K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskola n\u00f6vend\u00e9kei munk\u00e1inak ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa.<\/em> Ernst-M\u00fazeum, Budapest, 1923, kat. sz. n.: Sok\u00e1c b\u00facs\u00fa.; V\u00e9gh Zsuzsanna: A textil a di\u00f3sjen\u0151i n\u00e9p\u00e9letben.<\/em> – http:\/\/www.diosjeno.hu\/Neprajzkezd\/Neprajz\/index.htm<\/p>\n\n\n\n
\n\n\n\n