{"id":1004,"date":"2023-04-14T16:52:40","date_gmt":"2023-04-14T16:52:40","guid":{"rendered":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/?p=1004"},"modified":"2023-04-14T16:52:40","modified_gmt":"2023-04-14T16:52:40","slug":"kepi-elbeszeles-es-popularizalodas","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/?p=1004","title":{"rendered":"K\u00e9pi elbesz\u00e9l\u00e9s \u00e9s populariz\u00e1l\u00f3d\u00e1s."},"content":{"rendered":"\n

az 1850 \u00e9s 1870 k\u00f6z\u00f6tti sajt\u00f3ban megjelent<\/strong><\/p>\n\n\n\n

t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9pek p\u00e9ld\u00e1j\u00e1n<\/strong><\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

M\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti \u00c9rtes\u00edt\u0151, 50, 2001\/1-2, 147-172.<\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

K\u00e9pi elbesz\u00e9l\u00e9s \u00e9s populariz\u00e1l\u00f3d\u00e1s<\/h2>\n\n\n\n

az 1850 \u00e9s 1870 k\u00f6z\u00f6tti sajt\u00f3ban megjelent t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9pek p\u00e9ld\u00e1j\u00e1n<\/strong><\/p>\n\n\n\n

A sajt\u00f3illusztr\u00e1ci\u00f3 a 19. sz\u00e1zadi magyar m\u0171v\u00e9szet eddig kev\u00e9s figyelemre m\u00e9ltatott ter\u00fclete. Vizsg\u00e1lat\u00e1t nem csak az itt k\u00f6z\u00f6lt igen nagy sz\u00e1m\u00fa k\u00e9p, hanem a m\u0171faj \u00f6sszetett, a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net hat\u00e1rter\u00fcleteit \u00e9rint\u0151 jellege is indokolja. Az 1850 \u00e9s 1870 k\u00f6z\u00f6tti k\u00e9t \u00e9vtizedet egyszerre jellemzi a hazai k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti \u00e9let \u00e9s az illusztr\u00e1lt sajt\u00f3 fellend\u00fcl\u00e9se. E korszakban a sajt\u00f3 nem csup\u00e1n k\u00f6zvet\u00edt\u0151je, de sz\u00e1mos esetben megrendel\u0151je is a k\u00e9pi \u00e1br\u00e1zol\u00e1soknak. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen term\u00e9kenynek bizonyul e kutat\u00e1si ter\u00fclet a t\u00f6rt\u00e9neti t\u00e1rgy\u00fa m\u0171vek tanulm\u00e1nyoz\u00e1sa eset\u00e9ben, hiszen a sajt\u00f3 speci\u00e1lis k\u00f6zege sokban hozz\u00e1j\u00e1rulhat a k\u00f6z\u00f6lt \u00e1br\u00e1zol\u00e1sok jelent\u00e9sv\u00e1ltoz\u00e1sainak felt\u00e9rk\u00e9pez\u00e9s\u00e9hez. A m\u0171faj \u00e1ltal\u00e1nos von\u00e1sainak elemz\u00e9se ut\u00e1n ez\u00fattal a sajt\u00f3illusztr\u00e1ci\u00f3 k\u00e9t saj\u00e1tos von\u00e1s\u00e1nak felt\u00e1r\u00e1s\u00e1ra teszek k\u00eds\u00e9rletet.[1]<\/a> A dolgozat els\u0151 r\u00e9sze az aktu\u00e1lis narrat\u00edva-kutat\u00e1sok eredm\u00e9nyeinek felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1val a sajt\u00f3ban megjelent hist\u00f3riai t\u00e1rgy\u00fa k\u00e9pi ciklusok saj\u00e1toss\u00e1gainak sz\u00e1mbav\u00e9tel\u00e9re t\u00f6rekszik, m\u00edg a tanulm\u00e1ny m\u00e1sodik egys\u00e9ge az adott id\u0151hat\u00e1rokon bel\u00fcl a t\u00f6rt\u00e9neti \u00e1br\u00e1zol\u00e1sok terjed\u00e9s\u00e9nek \u00fatvonal\u00e1t \u00e9s t\u00e1rsadalmi \u201chaszn\u00e1lat\u00e1nak\u201d, vagyis populariz\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1nak m\u00f3dj\u00e1t igyekszik felt\u00e1rni.<\/p>\n\n\n\n

T\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9pciklusok a sajt\u00f3ban<\/h1>\n\n\n\n

Az 1850 \u00e9s 1870 k\u00f6z\u00f6tti id\u0151szakban a hazai k\u00e9pes foly\u00f3iratok az \u00e1ltaluk megjelentetett magyar t\u00f6rt\u00e9neti t\u00e1rgy\u00fa k\u00e9pek egy r\u00e9sz\u00e9t sorozatba rendezve adj\u00e1k k\u00f6zre. A sajt\u00f3 id\u0151ben folyamatos \u00e9s periodikus jelleg\u00e9hez j\u00f3l illeszkedik a rokon t\u00e1rgy\u00fa \u00edr\u00e1sok vagy k\u00e9pek sorozatba gy\u0171jt\u00e9se, amelyek rendszeres id\u0151k\u00f6z\u00f6nk\u00e9nt val\u00f3 megjelen\u00e9se a foly\u00f3irat szellemi egys\u00e9g\u00e9nek \u00e9s folyamatoss\u00e1g\u00e1nak biztos\u00edt\u00e9ka. Az \u00f6tvenes \u00e9vek m\u00e1sodik fel\u00e9t\u0151l illusztr\u00e1lt foly\u00f3iratainkban m\u00e1r rendszeress\u00e9 v\u00e1lik m\u0171v\u00e9szeti, t\u00f6rt\u00e9nelmi vagy aktu\u00e1lpolitikai arck\u00e9pcsarnokok, n\u00e9prajzi \u00e9s honismereti illusztr\u00e1ci\u00f3k sorozatk\u00e9nt val\u00f3 k\u00f6zl\u00e9se.[2]<\/a> A sajt\u00f3 saj\u00e1tos k\u00f6zege ugyan jelleg\u00e9n\u00e9l fogva kapcsolatba hozza egym\u00e1ssal az id\u0151ben egym\u00e1sra k\u00f6vetkez\u0151, hasonl\u00f3 t\u00e1rgy\u00fa \u00e1br\u00e1zol\u00e1sokat, azokat m\u00e9gsem tekinthetj\u00fck minden esetben ciklusnak. Kronologikus rendezetts\u00e9g vagy tematikus \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s hi\u00e1ny\u00e1ban a magyar hist\u00f3riai t\u00e1rgyv\u00e1laszt\u00e1s nem elegend\u0151 a k\u00e9pek sor\u00e1nak \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 ciklusk\u00e9nt val\u00f3 \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9hez.[3]<\/a> Biztos t\u00e1mpontk\u00e9nt szolg\u00e1lhat azonban elemz\u00e9s\u00fcnkh\u00f6z az, hogy a t\u00f6rt\u00e9neti kompoz\u00edci\u00f3k egy r\u00e9sz\u00e9t maguk a kiad\u00f3k aposztrof\u00e1lj\u00e1k \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 sorozatk\u00e9nt. A tov\u00e1bbiakban a korszak azon hist\u00f3riai t\u00e1rgy\u00fa sajt\u00f3illusztr\u00e1ci\u00f3ival, illetve foly\u00f3iratokhoz k\u00f6t\u0151d\u0151 m\u0171lapjaival foglalkozunk, amelyek a kiad\u00f3k sz\u00e1nd\u00e9ka szerint is egys\u00e9ges koncepci\u00f3 szerint kialak\u00edtott sorozatot alkotnak.<\/p>\n\n\n\n

K\u00f6z\u00fcl\u00fck a legkor\u00e1bbi \u00e9s a k\u00e9s\u0151bbiekre n\u00e9zve is mintaad\u00f3nak tekintet\u0151 Johann Nepomuk Geiger grafikai mapp\u00e1ja, amely els\u0151, 1842 \u00e9s 1844 k\u00f6z\u00f6tti megjelen\u00e9s\u00e9t k\u00f6vet\u0151en a sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben igen n\u00e9pszer\u0171v\u00e9 v\u00e1lik.[4]<\/a> A magyar t\u00f6rt\u00e9nelem esem\u00e9nyeit a V\u00e9rszerz\u0151d\u00e9st\u0151l 1304-ig 17 lapban bemutat\u00f3 sorozat reproduk\u00e1l\u00e1s\u00e1t 1857-ben a Vas\u00e1rnapi Ujs\u00e1g <\/em>kezdi meg. B\u00e1r az eredeti sz\u00e9ria sorrendj\u00e9nek felbor\u00edt\u00e1sa \u00e9s id\u0151ben igen hosszan elny\u00fal\u00f3 \u2013 csak 1860 \u0151sz\u00e9n lez\u00e1rul\u00f3 \u2013 k\u00f6zl\u00e9se jelent\u0151sen megbontja az eredeti m\u0171 \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seit, Geiger kronologikusan fel\u00e9p\u00edtett ciklus\u00e1nak mintaad\u00f3 szerepe k\u00e9ts\u00e9gtelen. Id\u0151ben a Vas\u00e1rnapi Ujs\u00e1g<\/em> Geiger-k\u00e9peivel p\u00e1rhuzamos az a sorozat, amelynek els\u0151 t\u00f6rt\u00e9neti kompoz\u00edci\u00f3j\u00e1t Vahot Imre a Napkelet<\/em> m\u0171lapjak\u00e9nt jelenteti meg 1857-ben. A Hunyadih\u00e1z diadal\u00fcnnep\u00e9<\/em>t ezut\u00e1n m\u00e9g \u00e9vente egy hist\u00f3riai kompoz\u00edci\u00f3 k\u00f6veti: 1858-ban a M\u00e1ty\u00e1s az igazs\u00e1gos<\/em>, 1859-ben a B\u00e1thory Istv\u00e1n<\/em> bevonul\u00e1sa <\/em>v\u00e9g\u00fcl 1860-ban az Eger v\u00e1r\u00e1nak h\u0151si megv\u00e9d\u00e9se<\/em>. A k\u0151rajzokb\u00f3l Vahot csak ut\u00f3lag kerek\u00edt hist\u00f3riai ciklust, amikor 1860-ban \u201cMagyar T\u00f6rt\u00e9neti K\u00e9pcsarnok\u201d c\u00edmen k\u00f6nyv alakban is kiadja a Vizkelety B\u00e9la \u00e1br\u00e1zol\u00e1saihoz kapcsol\u00f3d\u00f3 sz\u00f6vegeket.[5]<\/a> Az 1860-as \u00e9vekben megszaporodnak a grafikai t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9pciklusok, aminek h\u00e1tter\u00e9ben bizony\u00e1ra kimutathat\u00f3 annak a hat\u00e1sa, hogy 1862-ben Heckenast Guszt\u00e1v \u2013 aki t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a Vas\u00e1rnapi Ujs\u00e1g<\/em> kiad\u00f3ja is \u2013 d\u00edszes album form\u00e1ban jelenteti meg Geiger magyar t\u00f6rt\u00e9neti lapjait. Ugyanebben az \u00e9vben egy \u00fajonnan indult, ig\u00e9nyes k\u0151rajzokkal illusztr\u00e1lt foly\u00f3irat, az Orsz\u00e1g T\u00fckre<\/em> \u201cMagyar t\u00f6rt\u00e9neti rajzok\u201d c\u00edmen ind\u00edt hist\u00f3riai k\u00e9psorozatot.[6]<\/a> Weber Henrik n\u00e9h\u00e1ny alakos kompoz\u00edci\u00f3i Attila vez\u00e9rt\u0151l Szent L\u00e1szl\u00f3 kir\u00e1lyig haladva kilenc epiz\u00f3dot emelnek ki a magyar t\u00f6rt\u00e9nelmi m\u00faltb\u00f3l. Bal\u00e1zs S\u00e1ndor foly\u00f3irata 1865 nyar\u00e1n \u00fajabb, Thaly K\u00e1lm\u00e1n \u00e1ltal \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtott \u201cT\u00f6rt\u00e9neti K\u00e9pcsarnokot\u201d hirdet meg, de ez a v\u00e1llalkoz\u00e1s a foly\u00f3irat cs\u0151dje miatt m\u00e1r csak terv marad.[7]<\/a> Szint\u00fagy 1862-ben jelentek meg az els\u0151 h\u00edrek arr\u00f3l a t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9psorozatr\u00f3l, amelynek kiad\u00e1s\u00e1t Asztalos J\u00e1nos, pesti m\u0171nyomda-tulajdonos tervezi. A h\u00edrad\u00e1sok szerint a kiad\u00f3 kiemelked\u0151 m\u00fazeumi, m\u0171t\u00e1rlati \u00e9s mag\u00e1ntulajdonban lev\u0151 festm\u00e9nyek k\u0151rajzban val\u00f3 sokszoros\u00edt\u00e1s\u00e1t vette tervbe, Marastoni J\u00f3zsef \u00e9s Haske Ferenc k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel havonta egy k\u00e9pet, \u00e9vente \u00f6sszesen 12 darabot sz\u00e1nd\u00e9kozik kiadni.[8]<\/a> Az 1862 \u00e1prilisi megjelen\u00e9ssel beharangozott \u201cMagyar T\u00f6rt\u00e9neti K\u00e9pcsarnok\u201d azonban nem indul el, tervezett els\u0151 k\u00e9pe, Orlai Kun L\u00e1szl\u00f3 udvara<\/em> kompoz\u00edci\u00f3ja egy \u00e9v m\u00falva a Csal\u00e1di K\u00f6r <\/em>1863. \u00e9vi m\u0171lapjak\u00e9nt jelenik meg. K\u00e1nya Em\u00edlia, a Csal\u00e1di K\u00f6r <\/em>szerkeszt\u0151je lapj\u00e1ban r\u00f6videsen \u00f6n\u00e1ll\u00f3 hist\u00f3riai t\u00e1rgy\u00fa k\u00e9psorozatot ind\u00edt. 1864 \u00e9s 1867 k\u00f6z\u00f6tt a foly\u00f3irat magyar t\u00f6rt\u00e9neti t\u00e1rgy\u00fa m\u0171lapjai \u201cT\u00f6rt\u00e9nelmi K\u00e9pcsarnok\u201d felirattal, I-t\u0151l V-ig sz\u00e1mozottan jelentek meg. Korszakunk legv\u00e9g\u00e9n, 1869\u00ad\u00ad\u00ad\u20131870-ben a Magyarorsz\u00e1g \u00e9s a Nagyvil\u00e1g<\/em> nyolc nagym\u00e9ret\u0171, fametszetes k\u00e9pet k\u00fcld olvas\u00f3inak. A \u201cT\u00f6rt\u00e9nelmi Album-lapok\u201d nevet visel\u0151, r\u00f3mai sz\u00e1mokkal jelzett kompoz\u00edci\u00f3k Franz Kollarz nev\u00e9hez k\u00f6t\u0151dnek. A magyarok \u00c1zsi\u00e1b\u00f3l val\u00f3 kiv\u00e1ndorl\u00e1s\u00e1t\u00f3l 1072-ig halad\u00f3, kronologikusan fel\u00e9p\u00edtett sorozat mind kvalit\u00e1s\u00e1ban, mind elgondol\u00e1s\u00e1ban k\u00f6zeli rokona a Geiger-f\u00e9le t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9pciklusnak.<\/p>\n\n\n\n

B\u00e1r a t\u00f6rt\u00e9neti grafik\u00e1k felhaszn\u00e1lhat\u00f3k sz\u00f6vegek \u201cmegvil\u00e1g\u00edt\u00e1s\u00e1ra\u201d, m\u00e9gis, a sz\u00f3 eredeti \u00e9rtelm\u00e9ben a t\u00e1rgyalt hist\u00f3riai metszetsorozatok egyike sem illusztr\u00e1ci\u00f3, hanem \u00f6n\u00e1ll\u00f3 grafikai lap. Valamennyi a kiad\u00f3-szerkeszt\u0151k vagy a m\u0171v\u00e9szek saj\u00e1t kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re kap form\u00e1t, az ut\u00f3lagos k\u00eds\u00e9r\u0151 sz\u00f6vegek \u2013 \u201ck\u00e9pmagyar\u00e1zatok\u201d \u2013 c\u00e9lja az \u00e1br\u00e1zolt t\u00f6rt\u00e9neti esem\u00e9nyek ismertet\u00e9se. A Geiger-f\u00e9le sorozat \u00e9s az Orsz\u00e1g T\u00fckre<\/em> \u201cMagyar t\u00f6rt\u00e9netirajzai\u201d kiv\u00e9tel\u00e9vel a ciklusok a k\u00e9pes sajt\u00f3n bel\u00fcli legig\u00e9nyesebb form\u00e1ban, m\u0171lapk\u00e9nt jelentek meg.<\/p>\n\n\n\n

M\u00edg a sz\u00e1zad els\u0151 fel\u00e9b\u0151l kev\u00e9s adatunk van magyar t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9pciklusok tervez\u00e9s\u00e9r\u0151l, a m\u00falt t\u00f6bb jelenetb\u0151l \u00e1ll\u00f3 feldolgoz\u00e1sa az 1850-es \u00e9vekt\u0151l sz\u00e1mos m\u0171v\u00e9szt is foglalkoztat. A sokszoros\u00edtott grafikai el\u0151zm\u00e9nyek k\u00f6z\u00e9 sorolhat\u00f3k az 1820-as \u00e9vek hist\u00f3riai t\u00e1rgy\u00fa almanachillusztr\u00e1ci\u00f3i \u00e9s Geiger 1842 \u00e9s 1844 k\u00f6z\u00f6tt megjelent k\u0151rajzsorozata. 1847-ben a foly\u00f3iratok h\u00edrt adnak Kiss B\u00e1lint tervezett, 12 k\u00e9pb\u0151l \u00e1ll\u00f3 t\u00f6rt\u00e9neti ciklus\u00e1r\u00f3l, amely azonban csak k\u00e9t jelenetig jutott el.[9]<\/a> Egyedis\u00e9g\u00e9n\u00e9l fogva hasonl\u00f3k\u00e9ppen visszhangtalan maradt Than M\u00f3r ifj\u00fakori, 1846 \u00e9s 1848 k\u00f6z\u00f6tt k\u00e9sz\u00fclt, 10 jelenetb\u0151l \u00e1ll\u00f3 akvarell-sorozata.[10]<\/a> A sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben azonban mind er\u0151teljesebben jelentkezik a nemzeti m\u00falt reprezentat\u00edv \u00f6sszefoglal\u00e1s\u00e1nak ig\u00e9nye. T\u00f6rt\u00e9nelmi k\u00e9psorozatot tervez Orlai Petrich Soma, Kov\u00e1cs Mih\u00e1ly, Sz\u00e9kely Bertalan, Barab\u00e1st\u00f3l pedig Sina Simon b\u00e1r\u00f3 rendel meg 1857-ben egy 6 k\u00e9pb\u0151l \u00e1ll\u00f3 hist\u00f3riai ciklust.[11]<\/a> 1858-ban \u2013 szint\u00e9n mag\u00e1nmegrendel\u00e9sre, Kar\u00e1csony L\u00e1szl\u00f3 t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val \u2013 Kiss B\u00e1lint kezd hozz\u00e1 egy \u00fajabb 21 t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9pb\u0151l \u00e1ll\u00f3 festm\u00e9nyciklushoz. A sajt\u00f3 figyelm\u00e9nek j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l a lappang\u00f3 m\u0171vek k\u00f6z\u00fcl t\u00edz kompoz\u00edci\u00f3 t\u00e1rgy\u00e1t ismerj\u00fck, k\u00f6z\u00fcl\u00fck kett\u0151 \u2013 az Egerv\u00e1r ostroma <\/em>\u00e9s a Szendr\u0151i \u00fctk\u00f6zet <\/em>\u2013 pedig k\u0151rajzban is fennmaradt.[12]<\/a><\/p>\n\n\n\n

Emellett a foly\u00f3iratok t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9pciklusainak megjelen\u00e9se p\u00e1rhuzamos a hazai monument\u00e1lis \u00e9p\u00fcletdekor\u00e1ci\u00f3 kibontakoz\u00e1s\u00e1val, a hist\u00f3riai k\u00e9psorozatt\u00e1 szervezett metszetek megjelen\u00e9s\u00e9nek h\u00e1tter\u00e9ben a korszakban mindv\u00e9gig jelen van az els\u0151 nemzeti t\u00e1rgy\u00fa falk\u00e9psorozatok tervez\u00e9s\u00e9t \u00e9s megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1t \u00f6vez\u0151 k\u00f6zfigyelem. 1864-ben Than M\u00f3r \u00e9s Lotz K\u00e1roly megkezdi az els\u0151 nemzeti t\u00e1rgy\u00fa, k\u00f6z\u00e9p\u00fcletet d\u00edsz\u00edt\u0151 falk\u00e9pciklus, a Vigad\u00f3 falk\u00e9peinek kivitelez\u00e9s\u00e9t.[13]<\/a> Ezzel p\u00e1rhuzamosan zajlik a csemeget\u00e1r d\u00edsz\u00edt\u00e9se k\u00f6r\u00fcli huzavona, amely ir\u00e1nt a sajt\u00f3 is \u00e9l\u00e9nk \u00e9rdekl\u0151d\u00e9st mutat: illusztr\u00e1lt lapjaink mind Than, mind Wagner Attila lakom\u00e1j\u00e1<\/em>nak kompoz\u00edci\u00f3j\u00e1t reproduk\u00e1lj\u00e1k.[14]<\/a> 1865 december\u00e9ben E\u00f6tv\u00f6s J\u00f3zsef a  Politikai Hetilap<\/em>ban \u00e9sa F\u0151v\u00e1rosi Lapok<\/em>ban k\u00f6zz\u00e9teszi a Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia d\u00edszterm\u00e9nek dekor\u00e1l\u00e1s\u00e1ra \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtott tervezet\u00e9t. Elgondol\u00e1sa szerint a Pusztaszeri gy\u0171l\u00e9st\u0151l az Akad\u00e9mia alap\u00edt\u00e1s\u00e1ig \u00edvel\u0151 k\u00e9pciklus nyolc jelenetben v\u00e1zoln\u00e1 fel a magyar m\u0171vel\u0151d\u00e9st\u00f6rt\u00e9net jelent\u0151s korszakait.[15]<\/a> Az 1860-as \u00e9vek v\u00e9g\u00e9re elk\u00e9sz\u00fcl a Nemzeti M\u00fazeum l\u00e9pcs\u0151h\u00e1za d\u00edsz\u00edt\u00e9s\u00e9nek k\u00e9pi programja is: a magyar \u0151shaz\u00e1t\u00f3l a Kiegyez\u00e9sig halad\u00f3 t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9pfr\u00edz 28 jelenetre tagolva eleven\u00edti meg a nemzeti m\u00falt sorsd\u00f6nt\u0151 esem\u00e9nyeit.[16]<\/a> B\u00e1r a kivitelez\u00e9si munk\u00e1latok csak 1871-ben kezd\u0151dnek meg, Lotz \u00e9s Than v\u00e1zlatait m\u00e1r 1868-ban ki\u00e1ll\u00edtja a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulatban, \u00e9s a falk\u00e9psorozat r\u00e9szletes programj\u00e1t is nyilv\u00e1noss\u00e1gra hozz\u00e1k a M\u0171csarnok <\/em>c\u00edm\u0171 foly\u00f3iratban.[17]<\/a><\/p>\n\n\n\n

A monument\u00e1lis \u00e9p\u00fcletdekor\u00e1ci\u00f3 \u00e9s a sokszoros\u00edtott grafikai hist\u00f3riai k\u00e9pciklusok k\u00f6z\u00f6tti kapcsolat a kort\u00e1rsak sz\u00e1m\u00e1ra is nyilv\u00e1nval\u00f3. A nemzeti t\u00f6rt\u00e9nelem jeleneteit feldolgoz\u00f3 falk\u00e9psorozat mintaad\u00f3j\u00e1nak tekinthet\u0151 m\u00fcncheni Hofgarten jelenetei litograf\u00e1lt v\u00e1ltozatban is megjelentek.[18]<\/a> Keleti Guszt\u00e1v a Nemzeti M\u00fazeum falk\u00e9pciklus\u00e1nak grafikai sokszoros\u00edt\u00e1s\u00e1t javasolja.[19]<\/a> A m\u0171faji elt\u00e9r\u00e9sek ellen\u00e9re mindk\u00e9t m\u0171faj c\u00e9lja a \u201cnemzet biogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1nak\u201d felv\u00e1zol\u00e1sa. Amint Monika Wagner is meg\u00e1llap\u00edtotta, az \u00fan. \u201cRealgeschichte\u201d t\u00edpus\u00e1ba tartoz\u00f3 ciklusok jellemz\u0151je a nemzeti t\u00f6rt\u00e9neti m\u00faltb\u00f3l kiemelt esem\u00e9nyek egym\u00e1s mell\u00e9 rendel\u00e9se, id\u0151ben line\u00e1ris fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u0171, kronologikus sorol\u00e1sa.[20]<\/a> Emellett mindk\u00e9t m\u0171faj l\u00e9teleme a nyilv\u00e1noss\u00e1g, c\u00e9lja sz\u00e9les t\u00e1rsadalmi r\u00e9tegek megsz\u00f3l\u00edt\u00e1sa, t\u00f6rt\u00e9nelmi ismereteinek b\u0151v\u00edt\u00e9se, patri\u00f3ta \u00e9rzelmeinek er\u0151s\u00edt\u00e9se, m\u0171v\u00e9szeti \u00e9s erk\u00f6lcsi nevel\u00e9se.[21]<\/a> K\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151ek azonban a befogad\u00e1s \u00e9s felhaszn\u00e1l\u00e1s k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyei. Az \u00e9p\u00fcletd\u00edsz\u00edt\u0151 falk\u00e9p jelent\u00e9s\u00e9t er\u0151sen befoly\u00e1solja, szakr\u00e1lis vagy patetikus elemekkel tel\u00edti megjelen\u00e9s\u00e9nek helye, ezzel szemben a grafika megjelen\u00e9si form\u00e1ja kev\u00e9sb\u00e9 reprezentat\u00edv, haszn\u00e1lata els\u0151sorban a priv\u00e1t szf\u00e9r\u00e1ban vagy kisk\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek sz\u0171kebb nyilv\u00e1noss\u00e1g\u00e1ban jellemz\u0151, saj\u00e1toss\u00e1gain\u00e1l fogva ink\u00e1bb alkalmas az elm\u00e9ly\u00fclt, szem\u00e9lyes feldolgoz\u00e1sra, az \u00e1br\u00e1zol\u00e1s r\u00e9szleteinek megfigyel\u00e9s\u00e9re. M\u00edg a k\u00f6z\u00e9p\u00fcletekben megjelen\u0151 t\u00f6rt\u00e9nelem a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u00f6nreprezent\u00e1ci\u00f3ja, a kisgrafika lehet\u0151s\u00e9get ad a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi m\u00falt szem\u00e9lyes \u00e1t\u00e9l\u00e9s\u00e9re, bels\u0151v\u00e9 t\u00e9tel\u00e9re. A sajt\u00f3ban megjelen\u0151 t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9p kontextusa \u00f6sszetettebb mint falk\u00e9p\u00e9, \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9t a k\u00f6zvetlen magyar\u00e1z\u00f3 sz\u00f6vegeken k\u00edv\u00fcl az adott lapsz\u00e1mban k\u00f6z\u00f6lt egy\u00e9b k\u00e9pek \u00e9s sz\u00f6vegek h\u00e1l\u00f3ja befoly\u00e1solja. L\u00e9nyegi elt\u00e9r\u00e9sek figyelhet\u0151ek meg az id\u0151 \u00e9s t\u00e9r komponenseinek szempontj\u00e1b\u00f3l is. A k\u00f6z\u00e9p\u00fcletek falk\u00e9pciklus\u00e1nak helye \u00e9s az egyes jelenetek sorrendje k\u00f6t\u00f6tt. A grafikai \u00e1br\u00e1zol\u00e1sok \u00e9pp\u00fagy \u00e9lvezhet\u0151ek albumba gy\u0171jtve, mint szobad\u00edszk\u00e9nt, az epiz\u00f3dok sorrendje megbonthat\u00f3, a ciklus egyes kompoz\u00edci\u00f3i a sorozat eg\u00e9sz\u00e9b\u0151l kiemelhet\u0151k, \u00e9s k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3an is felhaszn\u00e1lhat\u00f3ak.[22]<\/a> A \u201cmeg\u00e9lt id\u0151\u201d mindk\u00e9t m\u0171faj eset\u00e9ben az el\u0151adott t\u00f6rt\u00e9net ideje, de m\u00edg a falk\u00e9psorozat \u201cval\u00f3s ideje\u201d a bej\u00e1r\u00e1s id\u0151tartama, a grafikai ciklusok eset\u00e9ben mindez bonyolultabb; ha a metszetek k\u00f6zl\u00e9s\u00e9t vessz\u00fck figyelembe, a sorozat befejez\u00e9se h\u00f3napokat vagy ak\u00e1r \u00e9veket is ig\u00e9nybe vehet. Az \u00e9p\u00fcletd\u00edsz\u00edt\u0151 fresk\u00f3ciklus eset\u00e9ben a sorozat \u201colvas\u00e1sa\u201d p\u00e1rhuzamos a befogad\u00f3 t\u00e9r bej\u00e1r\u00e1s\u00e1val, a bemutatott t\u00f6rt\u00e9neti id\u0151 m\u00fal\u00e1sa a n\u00e9z\u0151 t\u00e9rbeli mozg\u00e1sa r\u00e9v\u00e9n \u00f6lt testet. A sajt\u00f3illusztr\u00e1ci\u00f3 eset\u00e9ben az elbesz\u00e9l\u00e9s fikt\u00edv idej\u00e9re a k\u00e9p percepci\u00f3j\u00e1nak \u00e9s a k\u00eds\u00e9r\u0151 sz\u00f6veg olvas\u00e1s\u00e1nak p\u00e1rhuzamos, val\u00f3s\u00e1gos ideje vet\u00fcl r\u00e1. A monument\u00e1lis falk\u00e9p befogad\u00e1sa id\u0151ben behat\u00e1rolt \u00e9s z\u00e1rt folyamat, ugyanez egy grafikai ciklus eset\u00e9ben rugalmas, k\u00f6tetlen \u00e9s \u2013 amennyiben a k\u00e9psorozat falik\u00e9pk\u00e9nt ker\u00fcl haszn\u00e1latra \u2013 ak\u00e1r folyamatos is lehet. V\u00e9g\u00fcl alapvet\u0151 k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g van a k\u00e9t m\u0171faj sz\u00f6veghez val\u00f3 viszony\u00e1ban. Mindk\u00e9t m\u0171fajban k\u00f6z\u00f6s, hogy a vonatkoz\u00f3 sz\u00f6vegek ismerete n\u00e9lk\u00fcl csak h\u00e9zagosan \u00e9rtelmezhet\u0151ek, Gadamer a k\u00e9p\u2013sz\u00f6veg hasonl\u00f3 hierarchikus viszony\u00e1t a sz\u00f6veghagyom\u00e1nyok \u00fatj\u00e1n a k\u00e9p \u201c\u00fajrafelismer\u00e9s\u00e9nek\u201d nevezi.[23]<\/a> A fak\u00e9pciklusok jeleneteit azonban ritk\u00e1n k\u00eds\u00e9rik k\u00f6zvetlen sz\u00f6veges magyar\u00e1zatok, \u00e9rtelmez\u00e9s\u00fck a n\u00e9z\u0151 r\u00e9sz\u00e9r\u0151l el\u0151zetes t\u00f6rt\u00e9neti tud\u00e1st ig\u00e9nyel, m\u00edg a sajt\u00f3ban megjelen\u0151 t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9psorozatokat csaknem mindig hosszabb hist\u00f3riai \u00e9rtekez\u00e9sek vagy legal\u00e1bbis r\u00e9szletes c\u00edmfeliratok k\u00eds\u00e9rik.[24]<\/a><\/p>\n\n\n\n

A popul\u00e1ris grafika csaknem valamennyi v\u00e1lfaj\u00e1n bel\u00fcl gyakoriak a k\u00e9psorozatok.[25]<\/a> A foly\u00f3iratok ig\u00e9nyes m\u0171lapjaihoz k\u00f6zel \u00e1ll\u00f3, \u00fan. \u201cfalik\u00e9p\u201d t\u00edpus\u00e1ban a 19. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9t\u0151l igen n\u00e9pszer\u0171ek a laza vagy szorosabb tematikus kapcsolatban \u00e1ll\u00f3 ciklusok. E m\u0171fajon bel\u00fcl Christa Pieske megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6zteti a 4 vagy 8 darabos \u201cszviteket\u201d \u00e9s a k\u00e9t lapb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 p\u00e1rk\u00e9peket.[26]<\/a> Ugyanebben az id\u0151szakban v\u00e1lnak elterjedtt\u00e9 a kereskedelmi c\u00e9l\u00fa sorozatk\u00e9pek (Serienbild), amelyek egy c\u00e9g vagy term\u00e9k fogyaszt\u00e1s\u00e1t \u201cjutalmazz\u00e1k\u201d az igen sz\u00e9les spektrum\u00fa tematik\u00e1t fel\u00f6lel\u0151, kisebb m\u00e9ret\u0171, sz\u00ednes, sz\u00e1mozott k\u00e9pekkel. A m\u0171fajon bel\u00fcl k\u00fcl\u00f6n ter\u00fcletet k\u00e9peznek az egyetemes \u00e9s nemzeti t\u00f6rt\u00e9nelem jelent\u0151s szerepl\u0151it \u00e9s esem\u00e9nyeit megeleven\u00edt\u0151 k\u00e9pek.[27]<\/a> A t\u00f6bb sz\u00e1z darabosra is n\u00f6vekv\u0151 sorozatokhoz a kiad\u00f3k olykor albumokat is mell\u00e9kelnek. Az ebben elrendezett \u00e1br\u00e1zol\u00e1sokat a gy\u0171jt\u0151 a megfelel\u0151 sorrendet betartva (t\u00f6rt\u00e9neti) cikluss\u00e1 szervezheti.[28]<\/a> Az \u00fczleti megfontol\u00e1s term\u00e9szetesen a foly\u00f3iratok k\u00e9psorozatai m\u00f6g\u00f6tt is jelen van, hiszen ezek vonzereje el\u0151seg\u00edti az olvas\u00f3k-el\u0151fizet\u0151k megtart\u00e1s\u00e1t.[29]<\/a> Az \u201cimagerie\u201d m\u0171faj\u00e1n bel\u00fcl a k\u00e9pes \u00fajs\u00e1gok hist\u00f3riai t\u00e1rgy\u00fa m\u0171mell\u00e9kleteinek, jutalomk\u00e9peinek k\u00f6zeli rokonai a \u201cBilderbogen\u201d-ek sz\u00ednezett fametszet\u0171 korai k\u00e9preg\u00e9nyei \u00e9s k\u00e9psorozatai. A t\u0151l\u00fcnk nyugatabbra k\u00fcl\u00f6n ipar\u00e1gg\u00e1 ki\u00e9p\u00fclt \u201ck\u00e9pgy\u00e1rak\u201d v\u00e1ltozatos \u00e9s t\u00f6bb t\u00edzezres p\u00e9ld\u00e1nysz\u00e1m\u00fa term\u00e9s\u00e9n bel\u00fcl jelent\u0151s helyet foglaltak el az aktu\u00e1lis politikai esem\u00e9nyekr\u0151l h\u00edrt ad\u00f3 fametszetes lapok olykor a sz\u00e1zat is meghalad\u00f3 sz\u00e9ri\u00e1i.[30]<\/a> V\u00e9g\u00fcl a popul\u00e1ris grafik\u00e1n bel\u00fcli m\u0171faji kapcsolatok felv\u00e1zol\u00e1sakor meg kell eml\u00edteni a k\u00f6nyvillusztr\u00e1ci\u00f3t, amely hist\u00f3riai m\u0171 eset\u00e9ben \u2013 a foly\u00f3iratok t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9pciklusaihoz hasonl\u00f3an \u2013 egy \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 (nemzet)t\u00f6rt\u00e9net egyes kiragadott esem\u00e9nyeit form\u00e1lja k\u00e9pp\u00e9. Ily m\u00f3don az illusztr\u00e1lt hist\u00f3riai m\u0171vek kronologikusan egym\u00e1sra k\u00f6vetkez\u0151 \u00e1br\u00e1zol\u00e1sai szint\u00e9n felfoghat\u00f3k t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9pciklusk\u00e9nt.[31]<\/a> A k\u00e9t m\u0171faj k\u00f6z\u00f6tti \u00e1tj\u00e1r\u00e1st bizony\u00edtja Johann Nepomuk Geiger magyar t\u00f6rt\u00e9neti k\u0151rajz-sorozat\u00e1nak ut\u00f3\u00e9lete is, hiszen a kompoz\u00edci\u00f3k az 1850-es \u00e9vekt\u0151l \u00f6sszefoglal\u00f3 magyar t\u00f6rt\u00e9nelemk\u00f6nyvek illusztr\u00e1ci\u00f3ik\u00e9nt \u00e9lnek tov\u00e1bb.<\/p>\n\n\n\n

Valamennyi t\u00e1rgyalt grafikai ciklus k\u00f6z\u00f6s jellemz\u0151je, hogy a t\u00f6rt\u00e9nelmi id\u0151t \u201ccselekm\u00e9nyes\u00edti\u201d, t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sek szekvenci\u00e1ira tagolja. A t\u00f6rt\u00e9nelem t\u00f6rt\u00e9nett\u00e9 alak\u00edt\u00e1s\u00e1nak el\u0151felt\u00e9tele a m\u00falt azon esem\u00e9nyeinek kiv\u00e1laszt\u00e1sa, amelyek rendelkeznek egy narrat\u00edv szerkezet alapelemeivel (f\u0151h\u0151s, karakter, akci\u00f3, konfliktus stb.). Mivel a narrat\u00edva a vil\u00e1g meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9nek, cselekedeteink szervez\u00e9s\u00e9nek \u00e9s ismereteink k\u00f6zl\u00e9s\u00e9nek els\u0151dleges eszk\u00f6ze, a k\u00f6zl\u00e9snek ezt a m\u00f3dj\u00e1t a sz\u00e9les k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gez sz\u00f3l\u00f3 popul\u00e1ris kult\u00fara el\u0151szeretettel haszn\u00e1lja.[32]<\/a> A narrat\u00edv toposzok korl\u00e1tozott sz\u00e1m\u00fa karakter szerepeltet\u00e9s\u00e9vel sztereot\u00edpi\u00e1k olyan koordin\u00e1tarendszer\u00e9n helyezik el a tapasztalatokat, amely k\u00e9pes egys\u00e9get teremteni az esem\u00e9nyek folyam\u00e1ban, \u00e9s amely a t\u00f6rt\u00e9nelemre alkalmazva megk\u00f6nny\u00edti a t\u00e1voli m\u00falt t\u00f6rt\u00e9n\u00e9seinek meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9t, a szerepl\u0151kkel val\u00f3 azonosul\u00e1st, v\u00e9gs\u0151 soron a t\u00f6rt\u00e9nelmi esem\u00e9nyek saj\u00e1t m\u00faltk\u00e9nt val\u00f3 meg\u00e9l\u00e9s\u00e9t. Hayden White az elbesz\u00e9l\u00e9st az eur\u00f3pai t\u00f6rt\u00e9neti tudat alapm\u0171veletek\u00e9nt jel\u00f6li meg, \u00fagy v\u00e9li, a t\u00f6rt\u00e9nelem meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9nek term\u00e9szetes m\u00f3dja az elrendez\u0151 \u00e9s \u00e9rtelmez\u0151 cselekm\u00e9nyes\u00edt\u00e9s: \u201ca t\u00f6rt\u00e9nelmi esem\u00e9nyek l\u00e1ncolata akkor v\u00e1lik alkalmass\u00e1 az \u00e9rtelmez\u00e9sre vagy magyar\u00e1zatra, ha m\u00e1r birtokolja egy t\u00f6rt\u00e9net (recit) koherenci\u00e1j\u00e1t\u2026 a cselekm\u00e9nyes\u00edt\u00e9s ruh\u00e1zza fel a val\u00f3s\u00e1gos esem\u00e9nyek sorozat\u00e1t kultur\u00e1lisan \u00e9rtelmezhet\u0151 jelent\u00e9ssel.\u201d[33]<\/a> David Carr magyar\u00e1zata szerint a \u201ct\u00f6rt\u00e9nelem realit\u00e1s\u00e1t\u201d \u00e9pp a mindennapi \u00e9letben is haszn\u00e1latos narr\u00e1ci\u00f3 haszn\u00e1lata teremti meg, hiszen a narrat\u00edva \u201csaj\u00e1t tulajdonk\u00e9ppeni l\u00e9tez\u00e9s\u00fcnk strukt\u00far\u00e1ja\u201d.[34]<\/a> <\/p>\n\n\n\n

A t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00f3 \u00e9s a t\u00f6rt\u00e9neti fest\u0151 c\u00e9lja \u00e9s elj\u00e1r\u00e1sa voltak\u00e9pp azonos: mindkett\u0151 a t\u00f6rt\u00e9nelmi esem\u00e9nyekb\u0151l, t\u00e9nyekb\u0151l kiindulva saj\u00e1tos eszk\u00f6zeivel mutatja be \u00e9s \u00e9rtelmezi a m\u00faltat. A hist\u00f3riai k\u00e9pciklus alkot\u00f3ja vagy \u2013 ak\u00e1r \u00e9ppen t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00f3 \u2013 programad\u00f3ja els\u0151 l\u00e9p\u00e9sk\u00e9nt szelekt\u00e1l a m\u00falt esem\u00e9nyei k\u00f6z\u00f6tt, bizonyos t\u00f6rt\u00e9neteket kiv\u00e1laszt <\/em>az \u00e1br\u00e1zol\u00e1s t\u00e1rgyak\u00e9nt.  Ezen a ponton a programad\u00f3 egyszer\u0171 kr\u00f3nika\u00edr\u00f3k\u00e9nt j\u00e1r el, kronologikus rendben, komment\u00e1r n\u00e9lk\u00fcl egym\u00e1s m\u00f6g\u00e9 sorolva a m\u00falt bizonyos esem\u00e9nyeit. Adott t\u00f6rt\u00e9neti korszakok, esem\u00e9nyek vagy szerepl\u0151k kiemel\u00e9se fontoss\u00e1gukat sugallja. A grafikai ciklusok \u00f6sszevet\u00e9s\u00e9b\u0151l vil\u00e1gosan kirajzol\u00f3dnak bizonyos hangs\u00falyok: m\u00edg a magyar \u0151st\u00f6rt\u00e9netb\u0151l elt\u00e9r\u0151 epiz\u00f3dokat emelnek ki, Istv\u00e1n koron\u00e1z\u00e1s\u00e1t mind a n\u00e9gy, ezt a korszakot t\u00e1rgyal\u00f3 sorozat t\u00e9m\u00e1i k\u00f6z\u00e9 v\u00e1lasztja \u00e9s hasonl\u00f3k\u00e9pp hangs\u00falyosan jelenik meg a Vatha-f\u00e9le pog\u00e1nyl\u00e1zad\u00e1s is, amely Geiger, Weber \u00e9s Kollarz sorozat\u00e1ban is helyet kap. Kiemelten jelenik meg Szent L\u00e1szl\u00f3 alakja is, aki k\u00e9t jelenettel szerepel Geiger \u00e9s Kollarz valamint egy k\u00e9ppel Weber sorozat\u00e1ban.<\/p>\n\n\n\n

Az egym\u00e1s mellett megjelen\u0151 k\u00e9pek k\u00f6z\u00f6tt a n\u00e9z\u0151 \u00f6szt\u00f6n\u00f6sen \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st hoz l\u00e9tre. A k\u00e9psor egyes jeleneteinek kiv\u00e1laszt\u00e1sa azonban m\u00e1r eleve \u00e9rtelmez\u0151-\u00e9rt\u00e9kel\u0151 gesztus, amely nem csup\u00e1n a ciklus id\u0151hat\u00e1rait k\u00f6ti meg, hanem nagyr\u00e9szt meghat\u00e1rozza a sorozat bels\u0151 ritmus\u00e1t is. Az alkot\u00f3 feladata ezut\u00e1n az esem\u00e9nysor k\u00e9pi egys\u00e9gg\u00e9 alak\u00edt\u00e1sa \u00e9s vizu\u00e1lis kiemel\u00e9sek, al\u00e1rendel\u00e9sek, ism\u00e9tl\u00e9sek \u00e9s ellenpontoz\u00e1sok, vagyis a dramaturgiai hagyom\u00e1nyos eszk\u00f6zt\u00e1r\u00e1nak seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel az elbesz\u00e9l\u00e9s narrat\u00edv strukt\u00far\u00e1j\u00e1nak kidolgoz\u00e1sa. Ebben a szerkezetben az \u00f6n\u00e1ll\u00f3 kompoz\u00edci\u00f3k \u00f6nmagukban is elbesz\u00e9l\u0151 szerkezetet mutatnak, de csak egym\u00e1ssal k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1sba l\u00e9pve \u00e9s egy\u00fcttm\u0171k\u00f6dve teremtik meg azt saj\u00e1tosan a tagolt \u00e9s ritmiz\u00e1lt szerkezetet, amelyet a k\u00e9pciklus \u201cnarrat\u00edv k\u00e9psz\u00f6veg\u00e9nek\u201d nevezhet\u00fcnk.[35]<\/a> A t\u00e1rgyalt grafikai ciklusok mindegyik\u00e9re jellemz\u0151 a kett\u0151s tagolts\u00e1g, vagyis a monoszcenikusan szervezett \u00f6n\u00e1ll\u00f3 \u00e1br\u00e1zol\u00e1sokb\u00f3l fel\u00e9p\u00fcl\u0151 szukcessz\u00edv elrendez\u00e9s\u0171 k\u00e9psor.[36]<\/a> E kett\u0151ss\u00e9gb\u0151l ad\u00f3dik, hogy m\u00edg az egyes \u00e1br\u00e1zol\u00e1sok a dr\u00e1mai s\u0171r\u00edt\u00e9s, a \u201cterm\u00e9keny pillanat\u201d hagyom\u00e1nyos m\u0171v\u00e9szi eszk\u00f6z\u00e9vel form\u00e1lj\u00e1k egys\u00e9ges k\u00e9pp\u00e9 az esem\u00e9nyeket, addig az eg\u00e9sz sorozat szervez\u00e9se epikus jelleg\u0171.<\/p>\n\n\n\n

Az el\u0151ad\u00f3 egys\u00e9ges st\u00edlusa \u00e1ltal is meger\u0151s\u00edtett folyamatoss\u00e1g k\u00e9pileg is rendet teremt a m\u00falt t\u00f6rt\u00e9n\u00e9seinek k\u00e1osz\u00e1ban, vil\u00e1gosan kijel\u00f6li a sorsford\u00edt\u00f3 esem\u00e9nyeket \u00e9s h\u0151s\u00f6ket, ily m\u00f3don a t\u00f6rt\u00e9neti id\u0151 imm\u00e1r olyan homog\u00e9n mez\u0151k\u00e9nt jelenik meg a befogad\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra, amelyben ismer\u0151sk\u00e9nt biztons\u00e1ggal mozoghat. Amint arra J\u00f6rn R\u00fcsen is r\u00e1mutat, a narrat\u00edva csup\u00e1n a t\u00f6rt\u00e9nelem \u201cfel\u00f6lt\u00f6ztet\u00e9s\u00e9nek\u201d els\u0151 st\u00e1diuma; az emberi gyakorlat hat\u00e9kony mozgat\u00f3j\u00e1v\u00e1 akkor v\u00e1lik, ha a k\u00f6zl\u00e9s \u00e9s meggy\u0151z\u00e9s \u00e9rdek\u00e9ben az eszt\u00e9tika \u00e9s retorika eszk\u00f6zeit is felhaszn\u00e1lja: \u201cA t\u00f6rt\u00e9netalak\u00edt\u00e1s eszt\u00e9tikai eleme r\u00e9v\u00e9n v\u00e1lik a t\u00f6rt\u00e9nelmi tud\u00e1s \u00e9rz\u00e9kileg szeml\u00e9letess\u00e9, r\u00e9szesedik az \u00e9rz\u00e9ki szeml\u00e9let nyomat\u00e9koss\u00e1g\u00e1b\u00f3l \u00e9s meggy\u0151z\u0151 erej\u00e9b\u0151l.\u201d[37]<\/a><\/p>\n\n\n\n

Ha a t\u00e1rgyalt grafikai k\u00e9pciklusok eg\u00e9sz\u00e9t vizsg\u00e1ljuk, meg\u00e1llap\u00edthat\u00f3, hogy valamennyi szukcessz\u00edv, line\u00e1ris fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u0171. Ez megfelel a korszak line\u00e1ris-fejl\u0151d\u00e9st\u00f6rt\u00e9neti t\u00f6rt\u00e9nelemszeml\u00e9let\u00e9nek.[38]<\/a> Elt\u00e9r\u0151en a Nemzeti M\u00fazeum h\u00e1rom r\u00e9teg\u0171, allegorikus vagy a Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia kult\u00fart\u00f6rt\u00e9neti t\u00edpus\u00fa falk\u00e9peit\u0151l, ezek az elbesz\u00e9l\u00e9sek a kronologikus id\u0151rend egyenes vonal\u00e1n haladnak. Azt, hogy e sorozatok lemondanak az \u00f6sszetettebb, eszmet\u00f6rt\u00e9neti-filoz\u00f3fiai tartalmakra utal\u00f3 alleg\u00f3ri\u00e1kr\u00f3l a k\u00f6zvet\u00edt\u0151 m\u00e9dium popul\u00e1ris jellege, a foly\u00f3iratok n\u00e9pszer\u0171s\u00edt\u0151-n\u00e9pnevel\u0151i t\u00f6rekv\u00e9sei is magyar\u00e1zz\u00e1k. A foly\u00f3iratok grafikai sorozatainek fel\u00e9p\u00edt\u00e9se azonban sokban elt\u00e9r a monument\u00e1lis falk\u00e9pek szab\u00e1lyos, z\u00e1rt line\u00e1ris vonal\u00fa t\u00f6rt\u00e9nelemszeml\u00e9let\u00e9t\u0151l. A sajt\u00f3hoz k\u00f6t\u0151d\u0151 t\u00f6rt\u00e9neti ciklusokat ink\u00e1bb egyfajta felhalmoz\u00f3-mell\u00e9rendel\u0151 elbesz\u00e9l\u00e9sm\u00f3d, biografikus jelleg\u0171 cselekm\u00e9nyvezet\u00e9s jellemzi. Ahogy egy \u00e9letrajz esem\u00e9nyei nem \u00e1llnak sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en k\u00f6zvetlen ok-okozati \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben, \u00fagy a \u201cnemzet biogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1t\u201d megjelen\u00edt\u0151 k\u00e9pl\u00e1ncolat szervez\u0151 ereje sem els\u0151sorban a kauzalit\u00e1s, hanem az id\u0151rend. A pozitivizmus t\u00f6rt\u00e9nelemszeml\u00e9let\u00e9nek megfelel\u0151en e ciklusok m\u00faltk\u00e9p\u00e9t nem determinisztikus vagy eszkatologikus elk\u00e9pzel\u00e9sek hat\u00e1rozz\u00e1k meg. C\u00e9ljuk \u2013 elt\u00e9r\u0151en a sz\u00e1zadv\u00e9g historizmus\u00e1t\u00f3l \u2013 nem a t\u00f6rt\u00e9nelem c\u00e9lir\u00e1nyos, fejl\u0151d\u00e9st\u00f6rt\u00e9neti bemutat\u00e1sa, hanem a v\u00e1ltoz\u00f3 id\u0151ben a kontinuit\u00e1s bizony\u00edt\u00e1sa.[39]<\/a> E grafikai ciklusokban a f\u0151h\u0151s, a helysz\u00edn \u00e9s az id\u0151pont egyar\u00e1nt v\u00e1ltoz\u00f3, \u00e1lland\u00f3 elemk\u00e9nt csup\u00e1n a t\u00e1gabb f\u00f6ldrajzi fogalom, a haza \u00e9s az \u00e1ltal\u00e1nosabb h\u0151s, a nemzetk\u00f6z\u00f6ss\u00e9g hat\u00e1rozhat\u00f3 meg. A kiv\u00e1lasztott esem\u00e9nyek pillanatk\u00e9peiben a nemzeti l\u00e9t az a konstans elem, a v\u00e1ltoz\u00e1snak ellen\u00e1ll\u00f3 \u00e9rt\u00e9k, megtart\u00f3 \u00e9rtelem, amely megteremti az esem\u00e9nyek sor\u00e1nak bels\u0151 egys\u00e9g\u00e9t. E cselekm\u00e9nyt\u00edpus biografikus jelleg\u00e9b\u0151l ad\u00f3dik, hogy az egyes esem\u00e9nyek voltak\u00e9pp ugyanazon \u00e1ll\u00edt\u00e1s t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6s meger\u0151s\u00edt\u00e9s\u00e9t szolg\u00e1lj\u00e1k: ahogy a hagiogr\u00e1fi\u00e1k eset\u00e9ben a szent \u00e9let\u00e9nek epiz\u00f3djai a bemutatott szem\u00e9ly k\u00fcl\u00f6n\u00f6ss\u00e9g\u00e9t, \u00fagy a nemzett\u00f6rt\u00e9netek eset\u00e9ben a nemzetk\u00f6z\u00f6ss\u00e9g h\u0151siess\u00e9g\u00e9t \u00e9s kiv\u00e1l\u00f3s\u00e1g\u00e1t szugger\u00e1lj\u00e1k. Ha a sorozat nem is \u00e9r el az aktu\u00e1lis jelenig, ir\u00e1nya m\u00e9gis jelenbe mutat\u00f3. Cselekv\u00e9sir\u00e1ny\u00edt\u00f3, identit\u00e1sk\u00e9pz\u0151 hat\u00e1s\u00e1t \u00e9ppen ez az ir\u00e1nyults\u00e1ga teremti meg, amely az egyes esem\u00e9nyek illetve az eg\u00e9sz sorozat \u00e1ltal kifejezett tartalmakat, mor\u00e1lis \u00e9rt\u00e9keket a mindenkori m\u00e1ra vonatkoztathat\u00f3 mor\u00e1lis energiaforr\u00e1sk\u00e9nt mutatja fel.<\/p>\n\n\n\n

A mell\u00e9rendel\u0151-kumulat\u00edv biografikus elbesz\u00e9l\u00e9s abban is elt\u00e9r a szab\u00e1lyos dr\u00e1mai cselekm\u00e9ny\u00e9p\u00edt\u00e9st\u0151l, hogy nem felt\u00e9tlen\u00fcl t\u00e1maszkodik a bevezet\u00e9s\u2013bonyodalom\u2013megold\u00e1s dramaturgiai h\u00e1rmas pill\u00e9r\u00e9re. Valamennyi vizsg\u00e1lt grafikai k\u00e9pciklusra jellemz\u0151, hogy a sorozatnak nincs hangs\u00falyos \u00e9s egy\u00e9rtelm\u0171 lez\u00e1r\u00e1sa. Az irodalmi m\u0171fajelm\u00e9let l\u00e1ncszer\u0171 cselekm\u00e9nyvezet\u00e9sk\u00e9nt \u00edrja le azt az epikus jelleg\u0171 narrat\u00edv\u00e1t, amely ugyan id\u0151rendben halad, de az egym\u00e1st k\u00f6vet\u0151 esem\u00e9nyekben vagy a f\u0151h\u0151s jellem\u00e9ben fejl\u0151d\u00e9s nincs, a cselekm\u00e9ny egyes epiz\u00f3djainak sorrendje felcser\u00e9lhet\u0151.[40]<\/a> A sajt\u00f3hoz k\u00f6t\u0151d\u0151 grafikai sorozatok m\u0171fajilag legink\u00e1bb a kolport\u00e1zsreg\u00e9nyhez \u00e1llnak k\u00f6zel, amely a t\u00f6megkult\u00fara jellegzetes term\u00e9kek\u00e9nt voltak\u00e9pp folytat\u00e1sos \u00fajs\u00e1greg\u00e9ny. E sorozatok \u201cnyitotts\u00e1g\u00e1t\u201d eset\u00fcnkben a k\u00f6zvet\u00edt\u0151 m\u00e9dia jellege magyar\u00e1zza. Bele\u00e9rtve a Geiger-f\u00e9le sorozatot is \u2013 amely a negyvenes \u00e9vekben eredetileg f\u00fczetes kiadv\u00e1nyk\u00e9nt jelenet meg \u2013 valamennyi, a sajt\u00f3hoz k\u00f6t\u0151d\u0151 k\u00e9psorozat l\u00e9te az el\u0151fizet\u00e9sek f\u00fcggv\u00e9nye. Egy megkezdett k\u00e9psorozat abbamarad\u00e1s\u00e1ra elegend\u0151 indok lehet egy kiad\u00f3- vagy szerkeszt\u0151v\u00e1lt\u00e1s, a m\u0171v\u00e9szek m\u00e1s elfoglalts\u00e1ga, vagy az el\u0151fizet\u0151k sz\u00e1m\u00e1nak apad\u00e1sa. Geiger sorozat\u00e1nak z\u00e1r\u00f3k\u00e9pe semmik\u00e9pp sem \u00e9rt\u00e9kelhet\u0151 szab\u00e1lyos befejez\u00e9sk\u00e9nt. A ciklus befejezetlens\u00e9g\u00e9t bizony\u00edtj\u00e1k k\u00e9s\u0151bbi felhaszn\u00e1l\u00e1sai is. A Napkelet <\/em>1861-ben megsz\u0171nik, az Orsz\u00e1g T\u00fckr\u00e9<\/em>n\u00e9l 1863-ban szerkeszt\u0151v\u00e1lt\u00e1s t\u00f6rt\u00e9nik, a Csal\u00e1di K\u00f6r<\/em>t\u0151l 1867-ben megv\u00e1lik alap\u00edt\u00f3-szerkeszt\u0151je, K\u00e1nya Em\u00edlia, Kollarz hist\u00f3riai ciklus\u00e1nak folytat\u00e1s\u00e1t 1870-ben m\u00e1r a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g nem ig\u00e9nyli.<\/p>\n\n\n\n

Johann Nepomuk Geiger sokszoros\u00edtott t\u00f6rt\u00e9nelmi k\u00e9pciklusa sz\u00e1mos ponton mag\u00e1n viseli a m\u0171faj jellegzetess\u00e9geit. A sorozatot Geiger k\u00e9pileg l\u00e9nyeg\u00e9ben k\u00e9t kompozicion\u00e1lis alapt\u00edpusb\u00f3l \u00e9p\u00edti fel: a tizenh\u00e9t k\u00e9pen bel\u00fcl stabil, szimmetrikus-centr\u00e1lis cerem\u00f3niak\u00e9pek v\u00e1ltakoznak akt\u00edv-dinamikus csata- vagy l\u00e1zad\u00e1sk\u00e9pekkel. Ezek v\u00e1ltakoz\u00f3 sora a magyar t\u00f6rt\u00e9neti m\u00faltat bels\u0151leg egys\u00e9ges nyugalmi id\u0151szakok \u00e9s instabil, nyugtalan korszakok l\u00e1ncolatak\u00e9nt jelen\u00edti meg. Az \u00e1tl\u00e1that\u00f3an fel\u00e9p\u00edtett sokalakos k\u00e9pek f\u0151szerepl\u0151inek kiemel\u00e9se minden jelenetben vil\u00e1gos, enn\u00e9lfogva a szerepl\u0151k viszonyai, hierachi\u00e1juk, teh\u00e1t a narrat\u00edv alapszitu\u00e1ci\u00f3 a konkr\u00e9t esem\u00e9ny ismerete n\u00e9lk\u00fcl is egy\u00e9rtelm\u0171. B\u00e1r Geiger t\u00f6rekedett a r\u00e9szletek korh\u0171 megform\u00e1l\u00e1s\u00e1ra, a klasszikus m\u0171v\u00e9szeti \u201ckerett\u00e9m\u00e1k\u201d haszn\u00e1lata realizmus\u00e1t feloldja az akad\u00e9mikus k\u00e9pi hagyom\u00e1nyoknak abba az emelkedett formanyelv\u00e9be, amely st\u00edlusegys\u00e9get teremt a h\u00e1rom \u00e9vsz\u00e1zadon \u00e1t\u00edvel\u0151 k\u00e9psorozatban.<\/p>\n\n\n\n

Geiger \u00e9s a sorozat koncipi\u00e1tora, Gustav Wenzel birodalmi t\u00f6rt\u00e9nelemszeml\u00e9let\u00e9nek megfelel\u0151en a nemzet t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek hordoz\u00f3i valamennyi \u00e1br\u00e1zol\u00e1son az uralkod\u00f3k. A t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sek az \u0151 szem\u00e9ly\u00fck k\u00f6r\u00fcl bonyol\u00f3dnak, d\u00f6nt\u00e9seik \u00e9s tetteik r\u00e9v\u00e9n \u0151k az esem\u00e9nyek elind\u00edt\u00f3i \u00e9s v\u00e9grehajt\u00f3i, a \u201ct\u00f6rt\u00e9nelem kerek\u00e9nek\u201d forgat\u00f3i, a mindenkori j\u00f6v\u0151 meghat\u00e1roz\u00f3i. Olyan mitologikus identifik\u00e1ci\u00f3s figur\u00e1k, akiknek alakjaiban a nemzeti karakter alapvon\u00e1sai \u00f6sszegz\u0151dnek. Ezen a szinten a sorozat egyes darabjai narrat\u00edv s\u00e9m\u00e1kban testet \u00f6lt\u0151 mor\u00e1lis alapfogalmak hordoz\u00f3i, a h\u00e9rosz-uralkod\u00f3k karakterei, cselekedeteik mozgat\u00f3rug\u00f3i nagy vonalakban megegyeznek \u2013 minden elbesz\u00e9l\u00e9s \u0151st\u00edpus\u00e1val \u2013 a n\u00e9pmes\u00e9k elbesz\u00e9l\u0151i strukt\u00far\u00e1j\u00e1val. Geiger az uralkod\u00f3k t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9hez egy esem\u00e9nyt, \u00e9s ezen kereszt\u00fcl egy kiemelt karaktervon\u00e1st rendel, amely attrib\u00fatumk\u00e9nt kapcsol\u00f3dik az adott szem\u00e9lyhez. Mivel t\u00f6rt\u00e9neti ciklus\u00e1nak nem c\u00e9lja a h\u0151s\u00f6k jellemfejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek felv\u00e1zol\u00e1sa, a f\u0151szerepl\u0151k statikus karaktere az adott kor, de m\u00e9g ink\u00e1bb a mindenkori nemzet \u00e1ltal\u00e1nos jellemvon\u00e1sak\u00e9nt jelenik meg. A kiv\u00e1lasztott esem\u00e9nyek nem felt\u00e9tlen\u00fcl a korszak legjellemz\u0151bb<\/em>, hanem a jelen sz\u00e1m\u00e1ra leghasznosabb<\/em>, jelk\u00e9pileg legink\u00e1bb tel\u00edtett t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sei.<\/p>\n\n\n\n

A ciklus karakter\u00e9b\u0151l ad\u00f3d\u00f3an a kiemelt epiz\u00f3dok mozaikjainak egym\u00e1shoz val\u00f3 kapcsolat\u00e1t teh\u00e1t nem az esem\u00e9nyek k\u00f6zvetlen ok- okozati \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sei, hanem az aktu\u00e1lis jelentek hasznos\u00edthat\u00f3 \u00fczenetei hat\u00e1rozz\u00e1k meg. Az elk\u00e9sz\u00fclt lapok sorozat\u00e1n bel\u00fcl m\u00e9gis megfigyelhet\u0151ek a dr\u00e1mai cselekm\u00e9nyvezet\u00e9s elemei. Az elbesz\u00e9l\u00e9s dramaturgiai expoz\u00edci\u00f3j\u00e1t az els\u0151 n\u00e9gy lap alkotja. A V\u00e9rszerz\u0151d\u00e9s <\/em>szil\u00e1rd k\u00e9pi szerkezet\u00e9t \u00e9s a Honfoglal\u00e1s <\/em>hierarchikusan fel\u00e9p\u00edtett h\u00f3dol\u00e1si jelenet\u00e9t a Pozsonyi \u00fctk\u00f6zet <\/em>\u00f6rv\u00e9nyl\u0151 k\u00e1osza k\u00f6veti, amit Szent Istv\u00e1n megkeresztel\u00e9s\u00e9<\/em>nek megnyugv\u00e1st \u00e9s harm\u00f3ni\u00e1t sug\u00e1rz\u00f3 kompoz\u00edci\u00f3ja z\u00e1r le. Ideol\u00f3giai szempontb\u00f3l a k\u00e9psor m\u00e1r a bevezet\u0151ben bizony\u00edtja a magyar \u00e1llamis\u00e1g \u0151sis\u00e9g\u00e9t, a magyars\u00e1g f\u00f6ldh\u00f6z val\u00f3 jog\u00e1t, vit\u00e9zs\u00e9g\u00e9t \u00e9s erk\u00f6lcsi tisztas\u00e1g\u00e1t. Eszerint a t\u00f6rzssz\u00f6vets\u00e9g b\u00e1zis\u00e1b\u00f3l egyenesen k\u00f6vetkeznek a nemzet kiv\u00e1l\u00f3 jellemvon\u00e1sai: \u00e9sz \u2013 er\u0151 \u2013 szellem. A cselekm\u00e9ny ir\u00e1nypontja k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl Istv\u00e1n keresztel\u00e9se, amelyben az el\u0151d\u00f6k t\u00f6rekv\u00e9sei is magyar\u00e1zatukat \u00e9s \u00e9rtelm\u00fcket tal\u00e1lj\u00e1k. \u201cFegyverei <\/em>tett\u00e9k hatalmass\u00e1, alkotm\u00e1nya<\/em> tette tart\u00f3ss\u00e1<\/em> e nemzetet, de a kereszt\u00e9ny hit<\/em> tette sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9 Eur\u00f3p\u00e1ban\u201d \u2013 foglalja \u00f6ssze mindezt J\u00f3kai M\u00f3r.[41]<\/a> A keresztel\u00e9s teh\u00e1t a ciklus narrat\u00edv szerkezet\u00e9nek olyan kett\u0151s ir\u00e1ny\u00fa fordul\u00f3pontja, amely k\u00f6vetkezm\u00e9nye az el\u0151z\u0151 h\u00e1rom jelenetnek \u00e9s k\u00f6zvetlen kiv\u00e1lt\u00f3 oka, illetve sz\u00fcks\u00e9ges felt\u00e9tele az ezt k\u00f6vet\u0151 h\u00e1rom esem\u00e9nynek (koron\u00e1z\u00e1s, a pog\u00e1ny Gyula l\u00e1zad\u00e1sa, Vatha l\u00e1zad\u00e1sa), t\u00e1gabb \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben pedig a jelenig meghat\u00e1roz\u00f3 forr\u00e1sa minden ezt k\u00f6vet\u0151nek. Hasonl\u00f3 vil\u00e1gos szerkezet\u0171 line\u00e1ris \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sek az Istv\u00e1n kir\u00e1lys\u00e1g\u00e1t k\u00f6vet\u0151 jeleneteket m\u00e1r nem jellemzi. Az epiz\u00f3dok k\u00f6z\u00f6tti tov\u00e1bbi kapcsolatokat, kauz\u00e1lis \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seket, ism\u00e9tl\u0151d\u0151 szerepl\u0151ket a k\u00e9pi megfelel\u00e9sek helyett m\u00e1r sokkal ink\u00e1bb a t\u00f6rt\u00e9neti h\u00e1tt\u00e9rtud\u00e1s teszi vil\u00e1goss\u00e1.[42]<\/a><\/p>\n\n\n\n

A sorozat addit\u00edv jelleg\u0171 kronol\u00f3gi\u00e1ja mellett megfigyelhet\u0151 a jeleneteknek az eg\u00e9sz szerkezeten bel\u00fcli k\u00e9pi \u00e9s tartalmi megfeleltet\u00e9se, amely visszat\u00e9r\u0151 kompoz\u00edci\u00f3i \u00e9s archetipikus szitu\u00e1ci\u00f3i r\u00e9v\u00e9n a line\u00e1risan halad\u00f3 t\u00f6rt\u00e9nelmi id\u0151 ciklikus tagol\u00e1s\u00e1t \u00e9rz\u00e9kelteti. A nyit\u00f3 jelenetsor nagyr\u00e9szt tartalmazza azokat a k\u00e9pt\u00edpusokat, tartalmi elemeket \u00e9s narrat\u00edv szitu\u00e1ci\u00f3kat amelyekb\u0151l Geiger ezt k\u00f6vet\u0151en is \u00e9p\u00edtkezik. A V\u00e9rszerz\u0151d\u00e9s<\/em> centr\u00e1lis, a k\u00f6z\u00e9ps\u0151 szimmetriatengelyre szervezett sz\u00f6vets\u00e9g-jelenete visszat\u00e9r az Aranybulla<\/em>-kompoz\u00edci\u00f3ban, k\u00e9pi eszk\u00f6z\u00f6kkel is kihangs\u00falyozva az \u0151si konstit\u00faci\u00f3 \u00e9s a k\u00f6znemess\u00e9g el\u0151jogait biztos\u00edt\u00f3 alkotm\u00e1ny k\u00f6zti szoros \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st. A Honfoglal\u00e1s <\/em>k\u00e9pi \u00e9s tartalmi p\u00e1rhuzama a ciklus m\u00e1sik f\u00f6ldfoglal\u00e1si jelenete amelyen a Horv\u00e1t k\u00f6vetek h\u00f3dolnak K\u00e1lm\u00e1n kir\u00e1ly el\u0151tt<\/em>: mindkett\u0151 a p\u00e9lda arra, hogy a magyarok furfanggal-\u00e9sszel, \u00fcgyes diplom\u00e1ci\u00e1val is k\u00e9pesek voltak birodalmuk n\u00f6vel\u00e9s\u00e9re. A Pozsonyi \u00fctk\u00f6zet<\/em> ford\u00edtott el\u0151jel\u0171 anal\u00f3gi\u00e1ja Szent L\u00e1szl\u00f3 harca a kun vit\u00e9zzel \u00e9s a Morvamezei \u00fctk\u00f6zet<\/em>. A 10. sz\u00e1zadi \u00fctk\u00f6zet \u00c1rp\u00e1d fia, Zolt\u00e1n fejedelem \u00e9s Luitpold bajor herceg k\u00f6z\u00f6tt zajlik. B\u00e1r Wenzel k\u00eds\u00e9r\u0151 sz\u00f6vege szerint a magyarok a t\u00e1mad\u00f3 n\u00e9metekkel szemben \u201c\u00f6nmegtart\u00e1suk\u00e9rt harcoltak\u201d, Geiger \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa Zolt\u00e1n sereg\u00e9t a kereszt jel\u00e9nek t\u00e1mad\u00f3 barb\u00e1r hordak\u00e9nt jelen\u00edti meg. M\u00edg ezen a csatak\u00e9pen a n\u00e9met seregek balr\u00f3l \u2013 a k\u00e9ps\u00edkon \u00e9rtelmezve nyugatr\u00f3l \u2013 \u00e9rkeznek, addig Szt. L\u00e1szl\u00f3 harc\u00e1n a magyar kir\u00e1ly vagy a Morvamezei \u00fctk\u00f6zet<\/em>ena Habsburgok seg\u00edts\u00e9g\u00e9re siet\u0151 IV. Kun L\u00e1szl\u00f3 m\u00e1r a \u201ckereszt\u00e9ny nyugat\u201d oldal\u00e1n k\u00fczd a barb\u00e1r, keleti kunokkal illetve a t\u00e1mad\u00f3 csehekkel.[43]<\/a> Szent Istv\u00e1n alakj\u00e1t h\u00e1rom jelenetben is bemutatja Geiger. Mindh\u00e1rom fel\u00e9p\u00edt\u00e9se l\u00e9nyeg\u00e9ben azonos: olyan hierarchikusan szervezett, statikus kompoz\u00edci\u00f3, amely \u2013 megfelel\u0151en a cerem\u00f3niak\u00e9pek k\u00e9pi hagyom\u00e1nyainak \u2013 vil\u00e1gos hatalmi viszonyokat, a hatalom tekint\u00e9ly\u00e9t sug\u00e1rozza. Istv\u00e1n kir\u00e1ly orsz\u00e1g\u00e9p\u00edt\u0151, hagyom\u00e1nyteremt\u0151 tev\u00e9kenys\u00e9ge teh\u00e1t k\u00e9pileg h\u00e1romszoros meger\u0151s\u00edt\u00e9st nyer. A sorozaton bel\u00fcl egyed\u00fcli k\u00e9pi megfelel\u0151j\u00e9t Szent L\u00e1szl\u00f3 \u00e9s a keresztesek k\u00f6veteinek jelenet\u00e9ben tal\u00e1ljuk meg. Geiger teh\u00e1t k\u00e9pi eszk\u00f6z\u00f6kkel is hangs\u00falyozza az orsz\u00e1galap\u00edt\u00f3 Szent Istv\u00e1n \u00e9s a \u2013 Wenzel megfogalmaz\u00e1sa szerint \u2013 \u201cMagyarorsz\u00e1gnak belnyugalm\u00e1t \u00e9s k\u00fclb\u00e9kess\u00e9g\u00e9t\u201d biztos\u00edt\u00f3 Szent L\u00e1szl\u00f3 k\u00f6zti p\u00e1rhuzamot, k\u00f6zvetlen k\u00e9pi kapcsolatot teremtve a kereszt\u00e9ny hitre t\u00e9rt, ellens\u00e9geinek nagylelk\u0171en megbocs\u00e1t\u00f3 Istv\u00e1n \u00e9s az el\u0151dj\u00e9t szentt\u00e9 avat\u00f3, a p\u00e1pa k\u00f6vetei \u00e1ltal a keresztes hadak vezet\u00e9s\u00e9re felk\u00e9rt m\u00e1sik szent kir\u00e1lyunk, L\u00e1szl\u00f3 k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\n\n\n\n

Vahot Imre az \u00e1ltala szerkesztett Napkelet <\/em>\u00e9ves jutalomk\u00e9peik\u00e9nt, 1857 \u00e9s 1860 k\u00f6z\u00f6tt kiadott n\u00e9gy t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9pet ut\u00f3lag gy\u0171jti \u00f6ssze \u201cMagyar T\u00f6rt\u00e9neti K\u00e9pcsarnok\u201d c\u00edmen a k\u00e9pmagyar\u00e1zatokat tartalmaz\u00f3, 1860-ban megjelent k\u00f6nyv\u00e9ben.[44]<\/a> Az ezen a c\u00edmen cikluss\u00e1 szervezett n\u00e9gy k\u00e9p a magyar t\u00f6rt\u00e9nelem egym\u00e1ssal csak r\u00e9szben \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 jeleneteit mutatja be. A Hunyadih\u00e1z diadal\u00fcnnepe <\/em> \u00e9s a M\u00e1ty\u00e1s az igazs\u00e1gos <\/em>ugyanazon csal\u00e1d tetteihez k\u00f6t\u0151dik, a k\u00e9t epiz\u00f3d id\u0151ben egym\u00e1st k\u00f6vet\u0151, az els\u0151n m\u00e9g gyermekk\u00e9nt felt\u0171n\u0151 M\u00e1ty\u00e1st a k\u00f6vetkez\u0151 jelenetben m\u00e1r uralkod\u00f3k\u00e9nt l\u00e1thatjuk viszont. B\u00e1thori Istv\u00e1n bevonul\u00e1s<\/em>\u00e1t m\u00e1r nem a t\u00f6rt\u00e9neti esem\u00e9nyek menete, hanem a nyit\u00f3k\u00e9ppel megegyez\u0151 t\u00e1rgyv\u00e1laszt\u00e1s \u00e9s k\u00e9pi megfogalmaz\u00e1s k\u00f6ti az el\u0151z\u0151ekhez. Az Eger v\u00e1r\u00e1nak h\u0151si megv\u00e9d\u00e9se <\/em>azonban felbor\u00edtja e h\u00e1rmask\u00e9p kronol\u00f3gi\u00e1j\u00e1t \u00e9s tartalmi egys\u00e9g\u00e9t, a csatak\u00e9p nemcsak jelleg\u00e9ben t\u00e9r el a megel\u0151z\u0151ekt\u0151l, hanem id\u0151pontja is kor\u00e1bbi (1552) mint a B\u00e1thori-k\u00e9p\u00e9 (1576). Ami a sorozatot egyenetlens\u00e9gei ellen\u00e9re m\u00e9gis egys\u00e9gg\u00e9 szervezi az els\u0151sorban a t\u00e9maad\u00f3-kiad\u00f3 Vahot Imre, akinek a nemzeti m\u00faltr\u00f3l val\u00f3 felfog\u00e1sa mindenkor meghat\u00e1rozta aktu\u00e1lis kiadv\u00e1nyainak t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9panyag\u00e1t. 1882-ben megjelent eml\u00e9kirataiban a k\u00f6vetkez\u0151k\u00e9pp foglalja \u00f6ssze \u201cmagyar T\u00f6rt\u00e9neti K\u00e9pcsarnok\u00e1nak\u201d programj\u00e1t: \u201c\u2026 az \u00e1ltalam kiadott nagyszer\u0171 t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9pek nemzet\u00fcnk sz\u00e9p \u00e9s j\u00f3 tulajdonai \u2013 s f\u00e9nyoldalainak fenntart\u00e1s\u00e1ra, s nagy embereink, a Hunyadyak, B\u00e1thoryak, Dob\u00f3k, s a honszerz\u0151 magyar vez\u00e9rek dics\u0151\u00edt\u00e9se \u2013 s meg\u00f6r\u00f6k\u00edt\u00e9s\u00e9re s arra voltak ir\u00e1nyozva, hogy e s\u00fcllyedt korban \u0151seink er\u00e9nyeit k\u00f6vetni tanuljuk.\u201d[45]<\/a> Ez\u00fattal teh\u00e1t a ciklus egys\u00e9g\u00e9nek megteremt\u00e9s\u00e9ben az id\u0151rendn\u00e9l \u00e9s t\u00f6rt\u00e9neti hiteless\u00e9gn\u00e9l l\u00e9nyegesen nagyobb szerepet j\u00e1tszik az ideol\u00f3gia. A Napkelet <\/em>n\u00e9gy hist\u00f3riai t\u00e1rgy\u00fa jutalomk\u00e9pe sokkal ink\u00e1bb alleg\u00f3ria, mint esem\u00e9ny\u00e1br\u00e1zol\u00e1s, Vahot t\u00f6rt\u00e9nelmi k\u00e9pcsarnok\u00e1nak c\u00e9lja nem a m\u00falt t\u00f6rt\u00e9n\u00e9seinek sz\u00e1mbav\u00e9tele, hanem elvont nemzeti er\u00e9nyek megtestes\u00edt\u00e9se.[46]<\/a> A laza kapcsolatban \u00e1ll\u00f3 n\u00e9gy k\u00e9p ink\u00e1bb a vizu\u00e1lis argument\u00e1ci\u00f3, mint a k\u00e9pi elbesz\u00e9l\u00e9s eszk\u00f6ze. Ezt t\u00e1masztja al\u00e1, hogy az els\u0151 h\u00e1rom jelenet statikus, tengelyszimmetrikus kompoz\u00edci\u00f3i jellegzetes cerem\u00f3niak\u00e9pek, amelyek eset\u00e9ben az elbesz\u00e9l\u00e9s csak a reprezent\u00e1ci\u00f3 mell\u00e9ksz\u00f3lama. Minthogy a Hunyadi \u2013 M\u00e1ty\u00e1s \u2013 B\u00e1thori k\u00e9ph\u00e1rmas az esem\u00e9nyek sor\u00e1b\u00f3l a t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sek v\u00e9gkifejlet\u00e9t, a dr\u00e1ma \u00f6r\u00f6mteli fin\u00e1l\u00e9j\u00e1t ragadja ki, a \u201chappy end\u201d-be merev\u00edtett elbesz\u00e9l\u00e9s elvesz\u00edti az okokra \u00e9s k\u00f6vetkezm\u00e9nyekre utal\u00f3 ir\u00e1ny\u00e1t, a megel\u0151z\u0151 \u00e9s k\u00f6vetkez\u0151 esem\u00e9nyek egyetlen statikus cs\u00facspontba \u00f6sszpontosulva az alleg\u00f3ria id\u0151tlen \u00e9s v\u00e1ltozatlan form\u00e1j\u00e1v\u00e1 l\u00e9nyeg\u00fclnek \u00e1t. Vahot k\u00e9psorozat\u00e1nak p\u00e9ld\u00e1zat-jellege m\u00e1sk\u00e9nt \u00f6lt form\u00e1t a K\u00e9pcsarnok utols\u00f3, az egri v\u00e1r ostrom\u00e1t megeleven\u00edt\u0151 k\u0151rajz\u00e1n. Itt a rendk\u00edv\u00fcl cselekm\u00e9nyes jelenet \u00e9ppen az\u00e1ltal form\u00e1l\u00f3dik jelk\u00e9pp\u00e9, hogy Vizkelety egyetlen k\u00e9pt\u00e9rbe s\u0171r\u00edti az ostrom id\u0151ben vagy t\u00e9rben egym\u00e1st\u00f3l t\u00e1vol es\u0151 epiz\u00f3djait.[47]<\/a><\/p>\n\n\n\n

            Az Orsz\u00e1g T\u00fckre <\/em>sz\u00e1m\u00e1ra 1862 okt\u00f3bere \u00e9s 1863 j\u00faniusa k\u00f6z\u00f6tt Weber Henrik rajzol kilenc hist\u00f3riai jelenetet.[48]<\/a> A \u201cMagyar t\u00f6rt\u00e9neti rajzok\u201d \u00f6sszefoglal\u00f3 c\u00edmen indul\u00f3 sorozat programj\u00e1t \u00e9s c\u00e9lj\u00e1t a foly\u00f3irat az els\u0151 k\u00e9p komment\u00e1rj\u00e1ban foglalja \u00f6ssze: \u201cEbben [vagyis a t\u00f6rt\u00e9nelmi m\u00faltban] van meg\u00edrva nemzet\u00fcnk \u00e9lete, mely egyszersmind a mi saj\u00e1t \u00e9let\u00fcnk; mint a mi jelen \u00e9let\u00fcnk, t\u00f6rt\u00e9nelmileg ism\u00e9t \u00e9lete leend azon nemzed\u00e9keknek, melyek e honban ut\u00e1nunk sz\u00fcletendnek. E t\u00f6rt\u00e9nelem iskol\u00e1j\u00e1ban tanuljuk ismerni s felfogni a nemzetil\u00e9t becs\u00e9t \u00e9s a nemzeti neml\u00e9t vagy hal\u00e1l rettent\u0151s\u00e9g\u00e9t\u2026 Hogy ezen elm\u00e9lked\u00e9st s \u00e1ltala a n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen \u00f6nismeretet lehets\u00e9gess\u00e9 tegye, megind\u00edtsa, s vele a nemzeti l\u00e9t er\u00e1nti szerelmet serkentse \u00e9s \u00e1polja lapunk, t\u00f6rt\u00e9nelmi rajzokkal fog kedveskedni t. olvas\u00f3inak k\u00e9tszer havonk\u00e9nt, \u00fagyhogy mindegyikben a f\u0151 momentum k\u00e9pben leend \u00e1br\u00e1zolva, mely az eg\u00e9sz rajz lelk\u00e9t \u00e9s k\u00f6zpontj\u00e1t teendi.\u201d[49]<\/a> Weber t\u00f6rt\u00e9neti ciklus\u00e1nak saj\u00e1tos jegyei abb\u00f3l ad\u00f3dnak, hogy a jelenetek \u2013 elt\u00e9r\u0151en a t\u00f6bbi t\u00e1rgyalt k\u00e9pciklust\u00f3l \u2013 nem k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3 m\u0171lapok, hanem sz\u00f6veg k\u00f6z\u00e9 illesztett illusztr\u00e1ci\u00f3k. Kompoz\u00edci\u00f3i enn\u00e9lfogva kevesebb alakot mozgatnak, ink\u00e1bb alkalmasak az elm\u00e9lyed\u00e9s intimebb l\u00e9gk\u00f6r\u00e9nek megteremt\u00e9s\u00e9re mint k\u00fcls\u0151 reprezent\u00e1ci\u00f3ra.<\/p>\n\n\n\n

            Ezek a jegyek mindj\u00e1rt a ciklus els\u0151 jelenet\u00e9ben meghat\u00e1roz\u00f3ak. Az Etel\u00e9nek \u00e9jjele<\/em> c\u00edmen megjelent k\u0151rajz t\u00e1rgya Attila vez\u00e9r 451-ben a nyugati g\u00f3tok ellen megv\u00edvott vesztes csat\u00e1ja. Csakhogy Weber nem csatak\u00e9pet kompon\u00e1l, hanem a veszt\u00e9sre \u00e1ll\u00f3 vez\u00e9r szem\u00e9lyes v\u00edv\u00f3d\u00e1s\u00e1t rajzolja meg. A magyars\u00e1g hun \u0151se nem hadvez\u00e9rk\u00e9nt, hanem szaturnikus-melankolikus p\u00f3zban, az alkot\u00f3-gondolkod\u00f3 ember jellegzetes testtart\u00e1s\u00e1ban \u00fcl s\u00e1tr\u00e1ban. A \u201cJupiterforma\u201d h\u00e9rosz ebben az \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben nem csak a k\u00fczdelem kimenetel\u00e9r\u0151l, hanem k\u00e9sei ut\u00f3dai sors\u00e1r\u00f3l is d\u00f6nt. Amint a k\u00eds\u00e9r\u0151sz\u00f6veg megfogalmazza: \u201cEtele nemt\u0151k\u00e9nt hatott nemzet\u00e9re, \u00faj t\u00fczet, \u00faj lelket \u00f6nt\u00f6tt bele, s h\u00f3d\u00edt\u00e1sokra ragad\u00e1 mag\u00e1val.\u201d[50]<\/a> E h\u00f3d\u00edt\u00e1sok legfontosabbika, a honfoglal\u00e1s, a k\u00f6vetkez\u0151 rajzon jelenik meg. Ezen Weber \u00c1rp\u00e1dot \u2013 ellent\u00e9tben a hun vez\u00e9rrel \u2013 \u201cegy siker\u00fclt s d\u00f6nt\u0151 \u00fctk\u00f6zet ut\u00e1n\u201d, k\u00eds\u00e9ret\u00e9vel \u00e1br\u00e1zolja Pannon hegy\u00e9n, amint sz\u00e9ttekint a megh\u00f3d\u00edtott vid\u00e9ken. A k\u00e9p t\u00e1rgya ez\u00fattal sem a harc, hanem a k\u00fczdelmet k\u00f6vet\u0151 pihen\u0151 elm\u00e9lked\u00e9s. A honszerz\u0151 \u00c1rp\u00e1dot a ciklusban az \u00e1llamalap\u00edt\u00f3 Istv\u00e1n kir\u00e1ly k\u00f6veti. Az Asztrik \u00e1tadja a koron\u00e1t<\/em> jelenet a k\u00eds\u00e9r\u0151 sz\u00f6veg szerint k\u00f6zvetlen folyom\u00e1nya a megel\u0151z\u0151eknek, hiszen \u201cezen \u00fcnnep\u00e9lyes cselekm\u00e9ny sz\u00e1ztizenhat \u00e9vi kornak s t\u00f6rt\u00e9nelemnek z\u00e1rk\u00f6ve.\u201d[51]<\/a> Az \u00e9vfolyam els\u0151 sz\u00e1m\u00e1ban megjelen\u0151 cerem\u00f3niak\u00e9p egyszerre utal az ezt megel\u0151z\u0151 keresztel\u00e9sre \u00e9s az ezt k\u00f6vet\u0151 koron\u00e1z\u00e1sra. Az alap\u00edt\u00e1si jeleneteket a tr\u00f3nvisz\u00e1lyok nyugtalan korszaka k\u00f6veti: Az \u00c1rp\u00e1dcsal\u00e1d veszedelme<\/em> \u00e9s a Magyar pog\u00e1nys\u00e1g l\u00e1zong\u00e1sa<\/em> cselekm\u00e9ny\u00fckben sz\u00f6vev\u00e9nyesebb, el\u0151ad\u00e1sukban dinamikusabb kompoz\u00edci\u00f3iban. A hatalmi viszonyok megnyugv\u00e1s\u00e1t \u2013 ahogy Geiger ciklus\u00e1ban is \u2013 Weber sorozat\u00e1ban szint\u00e9n Szent L\u00e1szl\u00f3 \u00e9s a p\u00e1pai k\u00f6vetek jelenet\u00e9nek felid\u00e9z\u00e9se \u00e9rz\u00e9kelteti.[52]<\/a> Egyedi ezzel szemben az a m\u00f3d ahogyan Weber K\u00f6nyves K\u00e1lm\u00e1n kor\u00e1t mutatja be. Az \u00c1lmos vez\u00e9r K\u00e1lm\u00e1n b\u00e1tyja olvas\u00f3szob\u00e1j\u00e1ban<\/em> ism\u00e9t lemondva a direkt akci\u00f3 \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1r\u00f3l, a b\u00e1tyja ellen sz\u00f6vetkez\u0151 \u00c1lmost kontempl\u00e1l\u00f3 p\u00f3zban, a sz\u00e1nd\u00e9k megsz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek pillanat\u00e1ban mutatja be. Az ezt k\u00f6vet\u0151 \u00f6sszeesk\u00fcv\u00e9sre, majd \u00c1lmos \u00e9s fi\u00e1nak megvak\u00edt\u00e1s\u00e1ra Weber t\u00f6rt\u00e9neti \u00e9letk\u00e9pe nem, csak a k\u00eds\u00e9r\u0151 sz\u00f6veg utal. Ennek p\u00e1rdarabja a K\u00e1lm\u00e1n kir\u00e1ly  t\u00f6rv\u00e9nyb\u00fav\u00e1r<\/em>, amely az el\u0151z\u0151 k\u00e9p helysz\u00edn\u00e9n a k\u00f6nyveibe m\u00e9lyedt tud\u00f3s uralkod\u00f3 portr\u00e9ja. A k\u00fcl\u00f6n\u00f6s kompoz\u00edci\u00f3 A magyar szellem t\u00f6rt\u00e9nete<\/em> c\u00edmen ind\u00edtott m\u0171vel\u0151d\u00e9st\u00f6rt\u00e9neti cikksorozat komment\u00e1l\u00f3 sz\u00f6vege szerint az eszme, \u00e9rtelem, sz\u00e1nd\u00e9k, t\u00f6rekv\u00e9s \u00e9s indulat sz\u00fclet\u00e9se pillanat\u00e1nak adja k\u00e9pi megfogalmaz\u00e1s\u00e1t, annak a folyamatnak a lez\u00e1r\u00e1sak\u00e9ppen, amelyben Istv\u00e1n, L\u00e1szl\u00f3 \u00e9s K\u00e1lm\u00e1n tetteivel a k\u00f6zgondolkod\u00e1st v\u00e1ltoztatva meg, el\u00e9rte, hogy a nemzet \u201ckereszt\u00e9nyileg, polg\u00e1rilag gondolkozz\u00e9k, \u00e9rezz\u00e9k \u00e9s cselekedj\u00e9k.\u201d[53]<\/a> <\/p>\n\n\n\n

            A Csal\u00e1di K\u00f6r <\/em>K\u00e1nya Em\u00edlia szerkeszt\u00e9se alatt ind\u00edtja meg t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9pciklus\u00e1t. A \u201cT\u00f6rt\u00e9nelmi K\u00e9pcsarnok\u201d \u00f6sszefoglal\u00f3 n\u00e9v alatt 1864 \u00e9s 1867 k\u00f6z\u00f6tt megjelen\u0151 ig\u00e9nyes kivitel\u0171, nagy m\u00e9ret\u0171 k\u0151rajzokat a foly\u00f3irat jutalomk\u00e9pk\u00e9nt k\u00fcldi meg a lap el\u0151fizet\u0151i sz\u00e1m\u00e1ra.[54]<\/a> A magyar t\u00f6rt\u00e9nelem esem\u00e9nyeit Emese \u00e1lm\u00e1t\u00f3l Istv\u00e1n kir\u00e1ly uralkod\u00e1s\u00e1nak v\u00e9g\u00e9ig bemutat\u00f3 ciklus saj\u00e1toss\u00e1ga, hogy az \u00f6t k\u00e9pet h\u00e1rom alkot\u00f3 k\u00e9sz\u00edti (Orlai Petrich Soma, Than M\u00f3r \u00e9s Winzenz Kazler), m\u00edg a ciklus eg\u00e9sz\u00e9nek koncipi\u00e1tora, a program \u00f6ssze\u00e1ll\u00edt\u00f3ja feltehet\u0151en maga a szerkeszt\u0151n\u0151, K\u00e1nya Em\u00edlia. A t\u00f6rt\u00e9neti ciklus els\u0151 lapja, az Emese \u00e1lma<\/em> a nemzeti eredetm\u00edtosz allegorikus megfogalmaz\u00e1sa. Than M\u00f3r kompoz\u00edci\u00f3ja a honalap\u00edt\u00e1s egyik fontos epiz\u00f3dj\u00e1t, \u00c1rp\u00e1d hatalom\u00e1tv\u00e9tel\u00e9t jelen\u00edti meg. Az Istv\u00e1nnak koron\u00e1t hoz\u00f3 Asztrik jelenete Major B\u00e9la k\u00e9pmagyar\u00e1zata szerint \u201cjelk\u00e9pezi a polg\u00e1rosults\u00e1g hajnal\u00e1nak els\u0151 hasad\u00e1s\u00e1t haz\u00e1nkra.\u201d[55]<\/a> A ciklus z\u00e1r\u00f3k\u00e9pe a korszak n\u00e9pszer\u0171 kerett\u00e9m\u00e1j\u00e1n \u2013 \u201ca h\u0151s hal\u00e1la\u201d \u2013 bel\u00fcl Istv\u00e1n \u00f6r\u00f6k\u00f6s\u00e9nek, Imre herceg hal\u00e1l\u00e1t mutatja be. A k\u00e9p jobb sz\u00e9l\u00e9n, az Imr\u00e9nek utols\u00f3 kenetet hoz\u00f3 Asztrik p\u00fcsp\u00f6k m\u00f6g\u00f6tt m\u00e1r felt\u0171nik Orseolo P\u00e9ter, aki a herceg hal\u00e1l\u00e1val majd Istv\u00e1n koron\u00e1j\u00e1t \u00f6r\u00f6kli. A Csal\u00e1di K\u00f6r <\/em>\u00f6t t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9p\u00e9t az id\u0151rend mellett azonban az is \u00f6sszek\u00f6ti, hogy valamennyi az \u00f6r\u00f6ks\u00e9gfogalma k\u00f6z\u00e9 rendez\u0151dik. Orlai kompoz\u00edci\u00f3j\u00e1nak k\u00f6zelebbi t\u00e1rgya Emese \u00e1lma, amelyben megjelenik el\u0151tte fia, \u00c1lmos \u00e9s annak k\u00e9s\u0151bbi lesz\u00e1rmazottai. \u00c1lmos Munk\u00e1cs alatt fi\u00e1nak \u00f6r\u00f6k\u00edti \u00e1t hatalm\u00e1t, \u00c1rp\u00e1d fia, Zolt\u00e1n pedig h\u00e1zass\u00e1g\u00e1val er\u0151s\u00edti meg apja birodalm\u00e1t. V\u00e9g\u00fcl Imre herceg hal\u00e1l\u00e1val Istv\u00e1n kir\u00e1ly egyenes \u00e1gi \u00f6r\u00f6k\u00f6seinek kihal\u00e1s\u00e1t jelenti.<\/p>\n\n\n\n

            A \u201cT\u00f6rt\u00e9nelmi K\u00e9pcsarnok\u201d els\u0151 lapja, az Emese \u00e1lma<\/em> Orlait\u00f3l az\u00e9rt figyelemrem\u00e9lt\u00f3 ind\u00edt\u00e1sa a sorozatnak, mert a kompoz\u00edci\u00f3 maga is t\u00f6rt\u00e9neti jelenetek l\u00e1ncolatak\u00e9nt jelen\u00edti meg a hist\u00f3riai m\u00faltat.[56]<\/a> A t\u00f6bb \u00e9vsz\u00e1zados id\u0151t\u00e1vlatot \u00e1tfog\u00f3 t\u00f6rt\u00e9nelmi alleg\u00f3ria mintak\u00e9pe k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl Kaulbachnak a berlini m\u00fazeumba festett \u201cemberis\u00e9gk\u00e9pei\u201d sorozata, amelyb\u0151l Orlai nem csak a t\u00f6rt\u00e9nelem allegorikus megjelen\u00edt\u00e9s\u00e9nek \u00f6tlet\u00e9t, hanem a t\u00f6rt\u00e9nelem eszm\u00e9j\u00e9nek centr\u00e1lis \u00e1br\u00e1zol\u00e1sm\u00f3dj\u00e1t is \u00e1temeli.[57]<\/a> Orlai kompoz\u00edci\u00f3j\u00e1n a magyar t\u00f6rt\u00e9nelem esem\u00e9nyei a centrumb\u00f3l kiindulva, kronologikus rendben, a line\u00e1ris cselekm\u00e9nyszerkeszt\u00e9snek megfelel\u0151 rendben k\u00f6vetkeznek egym\u00e1sra. Az esem\u00e9nysor nem egyenes vonal\u00fa, centr\u00e1lis elrendez\u00e9se a t\u00f6rt\u00e9nelmet \u00f6nmag\u00e1ba visszat\u00e9r\u0151, ciklikus folyamatk\u00e9nt \u00e9rz\u00e9kelteti. A saj\u00e1tos fel\u00e9p\u00edt\u00e9st r\u00e9szben a pog\u00e1ny \u0151sanya jelenl\u00e9te indokolja, hiszen a t\u00f6rt\u00e9nelemnek ez a ciklikus-repetit\u00edv, az \u00f6r\u00f6k visszat\u00e9r\u00e9s stabilit\u00e1s\u00e1t sug\u00e1rz\u00f3 le\u00edr\u00e1sa nem a nyugati, hanem a premodern \u00e9s keleti kult\u00far\u00e1k t\u00f6rt\u00e9nelemszeml\u00e9let\u00e9t jellemzi.[58]<\/a> A k\u00e9psor fejl\u0151d\u00e9st\u00f6rt\u00e9neti, a m\u00falt k\u00e9pi centrum\u00e1b\u00f3l egyenes vonal\u00faan a jelenbe \u00edvel\u0151 olvasata szerint az esem\u00e9nyl\u00e1ncolat id\u0151n k\u00edv\u00fcl helyezett \u0151soka, minden ezut\u00e1n k\u00f6vetkez\u0151 forr\u00e1sa \u00e9s magyar\u00e1z\u00f3ja a k\u00e9p centrum\u00e1ban megjelen\u0151 \u0151ssz\u00fcl\u0151. Az \u00e1lomhasonlatb\u00f3l kiindulva a jelenetsor a nemzet t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g feleszm\u00e9l\u00e9s\u00e9nek, \u00f6ntudatra \u00e9bred\u00e9s\u00e9nek vagy \u2013 ha a katon\u00e1k kezd\u0151, h\u00e1rmas csoportj\u00e1t tekintj\u00fck \u2013 felt\u00e1mad\u00e1s\u00e1nak folyamatak\u00e9nt \u00edrja le. Ezzel szemben, ha a nyugaton hagyom\u00e1nyos line\u00e1risan balr\u00f3l jobbra tart\u00f3, vagy centr\u00e1lisan az \u00f3ramutat\u00f3 j\u00e1r\u00e1s\u00e1val megegyez\u0151 (k\u00e9p)olvas\u00e1si ir\u00e1nyt vessz\u00fck figyelembe a k\u00e9pciklus kezd\u0151pontjak\u00e9nt a bal als\u00f3 sarok csoportja, vagyis a jelen \u00e9rtelmez\u0151dik, amely indukt\u00edv m\u00f3don mag\u00e1ban hordoz minden ezt megel\u0151z\u0151t, a jelen pillanat a m\u00falt eg\u00e9sz\u00e9t.[59]<\/a> Ebben az \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben a jelen mint a megel\u0151z\u0151 k\u00fczdelmek eredm\u00e9nye \u00e9s v\u00e9gs\u0151 \u00e9rtelme fogalmaz\u00f3dik meg, amely hitel\u00e9t \u00e9s szil\u00e1rds\u00e1g\u00e1t a hagyom\u00e1nyok folyam\u00e1b\u00f3l mer\u00edti.<\/p>\n\n\n\n

            A k\u00f6r alakzatra elhelyezett jelenetsor \u00e1ltal elbesz\u00e9lt t\u00f6rt\u00e9net kiemelt pontjai \u00e9s bels\u0151 megfelel\u00e9sei vil\u00e1gosan leolvashat\u00f3ak. A nyolc jelenet k\u00f6z\u00e9ptengely\u00e9ben, az \u201c\u00f3ra sz\u00e1mlapj\u00e1nak\u201d tizenkettes pontj\u00e1n Szent Istv\u00e1n keresztel\u00e9s\u00e9nek jelenete \u00e1ll, amelyet elhelyez\u00e9se a nemzet tov\u00e1bbi sors\u00e1t meghat\u00e1roz\u00f3 fordul\u00f3pontk\u00e9nt \u00e9rtelmez. A V\u00e9rszerz\u0151d\u00e9s \u00e9s \u00c1rp\u00e1d pajzsraemel\u00e9s\u00e9t k\u00f6vet\u0151 keresztel\u00e9s egyben a jelenetsor els\u0151 szakasz\u00e1nak lez\u00e1r\u00e1sa is. Ez a szakasz \u2013 ahogy Masz\u00e1k Hug\u00f3 nevezi k\u00e9pelemz\u00e9s\u00e9ben \u2013 a \u201chonszerz\u00e9si k\u00fczdelmet\u201d jelen\u00edti meg, m\u00edg az ezt k\u00f6vet\u0151 k\u00e9t k\u00e9p a \u201cdics\u0151 kir\u00e1lyokat mutatja.\u201d[60]<\/a> Ebben az \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben Nagy Lajos birodalmi terjeszked\u00e9s\u00e9nek \u00e9s M\u00e1ty\u00e1s humanista kult\u00far\u00e1j\u00fa udvar\u00e1nak b\u00e1zis\u00e1t az \u00c1lmos \u00e9s \u00c1rp\u00e1d \u00e1ltal lerakott konstitucion\u00e1lis alapok \u00e9s az Istv\u00e1n kereszt\u00e9nys\u00e9ge \u00e1ltal biztos\u00edtott eur\u00f3pai asszimil\u00e1ci\u00f3 teremtette meg. A t\u00f6rt\u00e9nelmi folyamatsor v\u00e9gpontj\u00e1n \u00e1ll\u00f3 jelent V\u00f6r\u00f6smarty \u00e9s Sz\u00e9chenyi alakja mellett az ipar \u00e9s kereskedelem alleg\u00f3ri\u00e1i testes\u00edtik meg. V\u00f6r\u00f6smarty alakja a nemzeti kult\u00fara \u00e9rt\u00e9keinek megform\u00e1l\u00f3jak\u00e9nt az irodalom k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gteremt\u0151 \u00e9s megtart\u00f3 erej\u00e9re, a t\u00f6rt\u00e9neti ismeretek \u00e9s hagyom\u00e1nyok hazafias \u00e1pol\u00e1s\u00e1ban j\u00e1tszott szerep\u00e9re is utal. A z\u00e1r\u00f3csoport f\u0151szerepl\u0151je azonban Sz\u00e9chenyi Istv\u00e1n gr\u00f3f, aki elhelyez\u00e9s\u00e9n\u00e9l fogva \u00c1rp\u00e1d k\u00f6zvetlen \u00f6r\u00f6k\u00f6sek\u00e9nt jelenik meg. Sz\u00e9chenyit 1860-ban bek\u00f6vetkezett hal\u00e1la ut\u00e1n kort\u00e1rsai is m\u00e1sodik honalap\u00edt\u00f3k\u00e9nt aposztrof\u00e1lt\u00e1k, Franz Kollarz Sz\u00e9chenyi apote\u00f3zis\u00e1<\/em>n az \u00e1llamf\u00e9rfi b\u00fcsztj\u00e9t a honalap\u00edt\u00f3 \u00c1rp\u00e1d \u00e9s az \u00e1llamalap\u00edt\u00f3 Istv\u00e1n medalion-arck\u00e9p\u00e9vel d\u00edsz\u00edtett z\u00e1szl\u00f3k keretelik.[61]<\/a> Alakj\u00e1nak \u00f6sszekapcsol\u00e1sa a magyars\u00e1g eredetm\u00edtosz\u00e1val Remellay Guszt\u00e1v egy 1860-ban \u00edrt t\u00f6rt\u00e9neti elbesz\u00e9l\u00e9s\u00e9ben is megjelenik.[62]<\/a> Orlai k\u00e9pi elbesz\u00e9l\u00e9s\u00e9ben teh\u00e1t az \u0151 alakja kapcsolja vissza a t\u00f6rt\u00e9net fonal\u00e1t a kezdetekhez, tev\u00e9kenys\u00e9ge teremti meg annak az alapjait, hogy \u2013 a t\u00f6rt\u00e9nelem spir\u00e1lis halad\u00e1s\u00e1t elfogad\u00f3 szeml\u00e9let alapj\u00e1n \u2013 a nemzet t\u00f6rt\u00e9neti idej\u00e9nek \u00fajabb, a kor\u00e1bbin\u00e1l magasabb szint\u0171 ciklus\u00e1ba l\u00e9pjen.<\/p>\n\n\n\n

            Franz Kollarz nyolc nagym\u00e9ret\u0171 fametszete \u201cT\u00f6rt\u00e9neti Album-lapok\u201d \u00f6sszefoglal\u00f3 c\u00edmen 1869 \u00e9s 1870-ben jut el a Magyarorsz\u00e1g \u00e9s Nagyvil\u00e1g <\/em>el\u0151fizet\u0151ihez. Mivel a k\u00e9psorozat meglehet\u0151sen visszhangtalan marad, maga a k\u00f6zread\u00f3 foly\u00f3irat sem komment\u00e1lja albumlapjait, a sorozat koncepci\u00f3j\u00e1nak felv\u00e1zol\u00e1s\u00e1ban kort\u00e1rs forr\u00e1sok nem seg\u00edtik az ut\u00f3kort.[63]<\/a> A ciklus a magyarok kiv\u00e1ndorl\u00e1s\u00e1t\u00f3l 1072-ig, II. G\u00e9za kir\u00e1ly kor\u00e1ig halad. A Geiger-f\u00e9le sorozathoz nemcsak alapvet\u0151 elgondol\u00e1s\u00e1ban hasonl\u00edt, hanem abban is, hogy el\u0151dj\u00e9hez hasonl\u00f3an Kollarz sem tal\u00e1l v\u00e1llalkoz\u00e1sa folytat\u00e1s\u00e1hoz elegend\u0151 t\u00e1mogat\u00e1st.[64]<\/a><\/p>\n\n\n\n

            Kollarz elk\u00e9sz\u00fclt nyolc t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9pe a magyars\u00e1g t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t kelet \u00e9s nyugat k\u00f6z\u00f6tti folyamatos k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1sk\u00e9nt mutatja be, a hatalmi prim\u00e1tus megszerz\u00e9s\u00e9nek \u00e9s megtart\u00e1s\u00e1nak felt\u00e9telek\u00e9nt a mindenkori keleti \u00e9s nyugati szomsz\u00e9dokkal fenntartott kiegyens\u00falyozott k\u00fclkapcsolatokat emelve ki.[65]<\/a> Ennek megfelel\u0151en k\u00e9pi elbesz\u00e9l\u00e9s\u00e9ben hangs\u00falyosabb az elt\u00e9r\u0151 kult\u00far\u00e1k egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek mint konfliktus\u00e1nak \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa. A ciklus nyit\u00f3k\u00e9pe az \u0151shaz\u00e1t\u00f3l b\u00facs\u00faz\u00f3 magyarok csoportja, amelyben Kollarz a magyars\u00e1g tov\u00e1bbi sors\u00e1t meghat\u00e1roz\u00f3 fordulatk\u00e9nt az \u0151s\u00f6k nyugatra v\u00e1ndorl\u00e1s\u00e1t jel\u00f6li meg. Meglep\u0151 az ezt k\u00f6vet\u0151 jelenetsor, amely \u00e1tugorva a honszerz\u0151 k\u00fczdelmeket, mindj\u00e1rt a hat\u00e1ron t\u00fali kalandoz\u00e1sokra t\u00e9r \u00e1t. Csakhogy a m\u00e1sodik lap c\u00edmfelirata (A magyarok bet\u00f6r\u00e9se N\u00e9metorsz\u00e1gba 954-ben<\/em>) ellen\u00e9re nem puszt\u00edt\u00f3 t\u00e1mad\u00e1st, hanem bar\u00e1ti egym\u00e1sratal\u00e1l\u00e1st mutat. Kollarz az \u00e9vtizedeken \u00e1t tart\u00f3 nyugati porty\u00e1z\u00e1sokb\u00f3l azt az epiz\u00f3dot v\u00e1lasztja ki, amelyben Lehel \u00e9s Bulcs\u00fa vez\u00e9rek seregeikkel az I. Ott\u00f3 koron\u00e1j\u00e1ra t\u00f6r\u0151 sv\u00e1b herceg, Liudolf \u00e9s s\u00f3gora, Konr\u00e1d seg\u00edts\u00e9g\u00e9re sietnek. K\u00e9p\u00e9nek val\u00f3di t\u00e1rgya teh\u00e1t a magyar\u2013n\u00e9met egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s demonstr\u00e1l\u00e1sa, s ennek legkor\u00e1bbi p\u00e9ld\u00e1jak\u00e9nt mutatja be az esem\u00e9nyeket. Egy \u00e9vvel e sz\u00f6vets\u00e9gre l\u00e9trej\u00f6tte ut\u00e1n a magyar seregek megsemmis\u00edt\u0151 veres\u00e9get szenvednek I. Ott\u00f3 csapatait\u00f3l, a gy\u0151ztesek a foglyul ejtett vezet\u0151ket, Lehelt \u00e9s Bulcs\u00fat kiv\u00e9gzik. Kollarz k\u00f6vetkez\u0151 lapj\u00e1nak t\u00e1rgya ugyan az Augsburgi csata<\/em>, de nem a nyugati porty\u00e1z\u00e1soknak v\u00e9get vet\u0151 955-\u00f6s, hanem az a 910-ben lezajlott augsburgi \u00fctk\u00f6zet, amelyben Lehel, Bulcs\u00fa \u00e9s Botond hadai gy\u0151zelmet aratnak.[66]<\/a> Ennek a f\u00e9rfivirtust \u00e9s fizikai er\u0151t kiemel\u0151 egys\u00e9gnek utols\u00f3 epiz\u00f3dja a keleti kalandoz\u00e1sok egyik mondai hagyom\u00e1ny\u00e1t eleven\u00edti meg, amely szerint a vez\u00e9rek egyike, Botond Biz\u00e1ncba \u00e9rkezv\u00e9n buzog\u00e1ny\u00e1val roppant lyukat \u00fct a palota kapuj\u00e1n, majd p\u00e1ros viadalban legy\u0151zi a g\u00f6r\u00f6g \u00f3ri\u00e1st. A kalandoz\u00e1sok kor\u00e1nak lez\u00e1rul\u00e1s\u00e1t \u00e9s az eur\u00f3pai asszimil\u00e1ci\u00f3 kezdet\u00e9t Kollarz sorozat\u00e1nak \u00f6t\u00f6dik lapja jelzi, amely a Csehorsz\u00e1gb\u00f3l \u00e9rkezett Adalbert p\u00fcsp\u00f6k\u00f6t a n\u00e9p k\u00f6zt pr\u00e9dik\u00e1l\u00f3 t\u00e9r\u00edt\u0151k\u00e9nt jelen\u00edti meg. A kereszt\u00e9nys\u00e9g felv\u00e9tel\u00e9vel megkezd\u0151d\u00f6tt folyamat lez\u00e1r\u00e1s\u00e1t Kollarz Istv\u00e1n koron\u00e1z\u00e1s\u00e1nak jelenet\u00e9vel \u00f6sszegzi, hiszen a III. Ott\u00f3 t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val II. Szilveszter p\u00e1pa \u00e1ltal k\u00fcld\u00f6tt korona az \u00faj kereszt\u00e9ny \u00e1llam befogad\u00e1s\u00e1t jelentette a nyugati \u00e1llamok k\u00f6r\u00e9be. Az Istv\u00e1n kir\u00e1ly hal\u00e1la ut\u00e1ni hatalmi harcokat \u00e9s a megkezd\u0151d\u00f6tt nyugati asszimil\u00e1ci\u00f3 megtorpan\u00e1s\u00e1t a k\u00e9pciklus hetedik darabja a Vatha-f\u00e9le 1046-os pog\u00e1nyl\u00e1zad\u00e1s epiz\u00f3dj\u00e1val \u00e9rz\u00e9kelteti. B\u00e1r az el\u0151t\u00e9r led\u00f6nt\u00f6tt keresztje Geiger azonos t\u00e9m\u00e1j\u00fa kompoz\u00edci\u00f3j\u00e1nak id\u00e9zete, Kollarz nem l\u00e9pteti f\u00f6l jelenet\u00e9ben a l\u00e1zad\u00e1st k\u00e9s\u0151bb elfojt\u00f3 B\u00e9la kir\u00e1lyt, hanem \u00e9l\u00e9nk t\u00f6megjelentben a r\u00e9gi vall\u00e1snak h\u00f3dol\u00f3kat \u00e9s a felkel\u0151k brutalit\u00e1s\u00e1t eleven\u00edti meg. A megjelent sorzat utols\u00f3 k\u00e9pe az Istv\u00e1n hal\u00e1l\u00e1t k\u00f6vet\u0151 tr\u00f3nvisz\u00e1lyokat \u00e9s belh\u00e1bor\u00fakat lez\u00e1r\u00f3 konszolid\u00e1ci\u00f3 korszak\u00e1nak kezdet\u00e9t azzal a jelenettel jelk\u00e9pezi, amelyben G\u00e9za hatalma meger\u0151s\u00edt\u00e9s\u00e9re koron\u00e1t kap VII. Dukasz Mih\u00e1ly biz\u00e1nci cs\u00e1sz\u00e1rt\u00f3l. Kollarz \u00e9rtelmez\u00e9se szerint teh\u00e1t a magyar uralkod\u00f3k legitimit\u00e1s\u00e1t \u00e9s meger\u0151s\u00f6d\u00e9s\u00e9t nyugat (a n\u00e9met-r\u00f3mai cs\u00e1sz\u00e1rs\u00e1g \u00e9s a p\u00e1pas\u00e1g) \u00e9s kelet (a biz\u00e1nci cs\u00e1sz\u00e1r) egy\u00fcttes elismer\u00e9se \u00e9s t\u00e1mogat\u00e1sa biztos\u00edtotta. <\/p>\n\n\n\n

A t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9p populariz\u00e1l\u00f3d\u00e1sa<\/h1>\n\n\n\n

            A k\u00e9psokszoros\u00edt\u00e1s egy k\u00e9pi \u00e1br\u00e1zol\u00e1s populariz\u00e1l\u00e1s\u00e1nak legf\u0151bb eszk\u00f6ze, hiszen ennek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel juthat el a m\u0171 a k\u00edv\u00e1nt nyilv\u00e1noss\u00e1ghoz.[67]<\/a>  A sajt\u00f3ban k\u00f6z\u00f6lt hist\u00f3riai t\u00e1rgy\u00fa \u00e1br\u00e1zol\u00e1s egyszerre l\u00e1tja el a t\u00f6rt\u00e9neti ismeretterjeszt\u00e9s \u00e9s a m\u0171v\u00e9szi nevel\u00e9s feladat\u00e1t. A k\u00e9p konkr\u00e9t meggy\u0151z\u0151 erej\u00e9n\u00e9l fogva r\u00f6gz\u00edti a n\u00e9z\u0151ben a k\u00f6z\u00f6s m\u00falt sorsfordul\u00f3it \u00e9s mintaad\u00f3 h\u0151seit, sokszoros\u00edt\u00e1sa pedig sz\u00e9les k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ghez k\u00f6zvet\u00edti ezt a tud\u00e1st. A sajt\u00f3illusztr\u00e1ci\u00f3 kommunik\u00e1ci\u00f3s modellj\u00e9ben a foly\u00f3iratban megjelent k\u00e9p k\u00f6zvet\u00edt\u0151 <\/em>az eredeti m\u0171 \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g k\u00f6z\u00f6tt. E folyamat menet\u00e9nek <\/em>nyomon k\u00f6vet\u00e9se az eredeti m\u0171t\u0151l a sokszoros\u00edtott k\u00e9pig vezet. Megjelen\u00e9s\u00e9t k\u00f6vet\u0151en azonban a nyomat maga is m\u00e1solhat\u00f3 \u00e9s \u00fajra megsokszorozhat\u00f3 mintak\u00e9pp\u00e9 v\u00e1lik. A folyamat ir\u00e1ny\u00e1nak<\/em> vizsg\u00e1lata lehet\u0151v\u00e9 teszi a k\u00e9pek terjed\u00e9si \u00fatvonal\u00e1nak felt\u00e9rk\u00e9pez\u00e9s\u00e9t, \u00e9s ezen kereszt\u00fcl a hist\u00f3riai k\u00e9pek t\u00e1rsadalmi \u201chaszn\u00e1lat\u00e1nak\u201d m\u00f3dj\u00e1t. A hordoz\u00f3 t\u00f6megkultur\u00e1lis m\u00e9diumok jellege, speci\u00e1lis k\u00f6zege, technik\u00e1ja term\u00e9szetszer\u0171leg befoly\u00e1solja vagy meghat\u00e1rozza az \u00e1br\u00e1zol\u00e1s megjelen\u00e9si m\u00f3dj\u00e1t (st\u00edlus\u00e1t) \u00e9s jelent\u00e9s\u00e9t. A populariz\u00e1l\u00f3d\u00e1s m\u00f3dj\u00e1<\/em>nak vizsg\u00e1lata mindezen formai jegyekre \u00e9s tartalmi \u00e1talakul\u00e1sokra k\u00edv\u00e1n r\u00e1mutatni.<\/p>\n\n\n\n

            A sajt\u00f3 k\u00f6zvet\u00edt\u00e9s\u00e9vel megjelen\u0151 t\u00f6rt\u00e9neti \u00e1br\u00e1zol\u00e1sok forr\u00e1sa egyedi m\u0171 (falk\u00e9p, olajfestm\u00e9ny, grafika stb.) vagy sokszoros\u00edtott k\u00e9p. Egy r\u00e9sz\u00fck eredeti c\u00e9lja, felhaszn\u00e1l\u00e1sa, technik\u00e1ja a k\u00e9s\u0151bbi felhaszn\u00e1l\u00e1st\u00f3l elt\u00e9r\u0151: ilyenek p\u00e9ld\u00e1ul Than M\u00f3r vagy Wagner S\u00e1ndor a Redout sz\u00e1m\u00e1ra festett falk\u00e9pv\u00e1zlatai, vagy Geiger litograf\u00e1lt albuma. M\u00e1s r\u00e9sz\u00fck megrendel\u0151je eleve a foly\u00f3irat, amely a rendszeres illusztr\u00e1ci\u00f3k biztos\u00edt\u00e1sa v\u00e9gett \u00e1lland\u00f3 munkat\u00e1rsakat foglalkoztat.[68]<\/a> A foly\u00f3iratban megjelen\u0151 \u00e1br\u00e1zol\u00e1s k\u00f6zvetlen el\u0151k\u00e9pe olykor az eredeti m\u0171, de gyakori, hogy a m\u0171v\u00e9sz k\u00e9pe sokszoros\u00edt\u00e1s\u00e1nak c\u00e9lj\u00e1ra maga k\u00e9sz\u00edti el a kompoz\u00edci\u00f3 kicsiny\u00edtett olajv\u00e1ltozat\u00e1t, esetleg a metszet k\u00f6zvetlen rajzi el\u0151k\u00e9p\u00e9t.[69]<\/a><\/p>\n\n\n\n

Korszakunk t\u00f6rt\u00e9neti t\u00e1rgy\u00fa sajt\u00f3k\u00e9peinek jelent\u0151s r\u00e9sze a M\u0171egyletben vagy a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulatban frissen ki\u00e1ll\u00edtott alkot\u00e1sok nyom\u00e1n k\u00e9sz\u00fcl. A sajt\u00f3 a hazai t\u00e1rlatokon megjelen\u0151 t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9pek sokszoros\u00edt\u00e1sa r\u00e9v\u00e9n kieg\u00e9sz\u00edti a t\u00e1rsulati \u00e9s m\u0171egyleti m\u0171p\u00e1rtol\u00e1s int\u00e9zm\u00e9nyes form\u00e1it. C\u00e9ljaik \u00e9s eszk\u00f6zeik sokban azonosak. A k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g m\u0171v\u00e9szeti nevel\u00e9se, a honi m\u0171v\u00e9szet t\u00e1mogat\u00e1sa a sajt\u00f3 programj\u00e1nak r\u00e9sze, az ut\u00f3bbiaknak pedig f\u0151 c\u00e9lkit\u0171z\u00e9se.[70]<\/a> Emellett a pr\u00e9mium- \u00e9s albumlapok kibocs\u00e1t\u00e1sa mind a M\u0171egylet mind a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat eset\u00e9ben \u00fczleti c\u00e9lt is szolg\u00e1l, t\u00e1rsas\u00e1guk p\u00e1rtol\u00f3inak n\u00f6vekv\u0151 sz\u00e1m\u00e1t \u00e9s saj\u00e1t k\u00f6lts\u00e9geik fedez\u00e9s\u00e9t rem\u00e9lik t\u0151le.[71]<\/a> Ahogy a M\u0171egyletet az 1860-as \u00e9vek elej\u00e9t\u0151l a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat k\u00e9nyszer\u00edti programja \u00fajragondol\u00e1s\u00e1ra, \u00fagy a foly\u00f3iratok is konkurenci\u00e1t jelentenek az egyletek sz\u00e1m\u00e1ra. Az ig\u00e9nyes m\u0171lapok kiad\u00f3i sosem felejtik el megjegyezni, hogy jutalomk\u00e9p\u00fck az egyleti \u00e9s t\u00e1rsulati k\u00e9pekkel azonos vagy azokat fel\u00fclm\u00fal\u00f3 m\u00e9ret\u0171, kivitel\u0171.[72]<\/a> Az eredetis\u00e9g, tekintettel a M\u0171egylet \u00e9s a T\u00e1rsulat \u00e1ltal fenntartott sokszoros\u00edt\u00e1si jogokra, nem csup\u00e1n jogi k\u00e9nyszer, de \u00fczleti \u00e9rdek is a sajt\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra. A foly\u00f3iratok jutalomk\u00e9pei \u00e9s illusztr\u00e1ci\u00f3i nem egyeznek meg a t\u00e1rsulati \u00e9s egyleti m\u0171lapokkal, az ily m\u00f3don kialakul\u00f3 verseng\u00e9s j\u00f3t\u00e9kony hat\u00e1ssal van a hazai m\u0171v\u00e9szeti \u00e9letre.<\/p>\n\n\n\n

            Az 1850\u20131870 k\u00f6z\u00f6tti id\u0151szakban a foly\u00f3iratok t\u00f6bb mint huszon\u00f6t, a m\u0171egyleti vagy t\u00e1rsulati ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokon bemutatott t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9pet sokszoros\u00edtanak. Ez a t\u00e1rlatokon megjelen\u0151 hazai hist\u00f3riai k\u00e9peknek csaknem fele. A sajt\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra e tekintetben a f\u0151 versenyt\u00e1rsat az 1853-t\u00f3l 1861-ig terjed\u0151 id\u0151szakban a M\u0171egylet jelenti, mely 1853-t\u00f3l megsz\u0171n\u00e9s\u00e9ig t\u00edz hazai t\u00f6rt\u00e9neti m\u0171lapot juttat el p\u00e1rtfog\u00f3ihoz. Programjukban a hist\u00f3riai t\u00e9ma hangs\u00faly\u00e1t jelzi, hogy az igazgat\u00f3i v\u00e1lasztm\u00e1ny 1856-os hat\u00e1rozata szerint minden m\u00e1sodik jutalomk\u00e9p hazai t\u00f6rt\u00e9neti festm\u00e9ny ut\u00e1n kell, hogy k\u00e9sz\u00fclj\u00f6n.[73]<\/a> Elhat\u00e1roz\u00e1sukat a megel\u0151z\u0151 \u00e9vek eredm\u00e9nyei t\u00e1mogatj\u00e1k, az 1852 \u00f3ta n\u00f6vekv\u0151 sz\u00e1m\u00fa t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9p \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g ir\u00e1ntuk megnyilv\u00e1nul\u00f3 \u00e9rdekl\u0151d\u00e9se. Az els\u0151 \u00edzben 1856-ban meghirdetett t\u00f6rt\u00e9neti m\u0171lap-p\u00e1ly\u00e1zat[74]<\/a> a mind sz\u00e1mosabb m\u0171 k\u00f6z\u00f6tt val\u00f3 v\u00e1laszt\u00e1s felel\u0151ss\u00e9g\u00e9t \u00e9s neh\u00e9zs\u00e9geit hivatott \u00e1thidalni. A m\u0171egylet tudatos feladatv\u00e1llal\u00e1s\u00e1t jelzi a t\u00e1rlatokon rendszeresen ki\u00e1ll\u00edtott k\u00fclf\u00f6ldi egyletek jutalomk\u00e9peinek bemutat\u00e1sa is. A sajt\u00f3illusztr\u00e1ci\u00f3ban \u00e9ppen 1857-t\u0151l szaporod\u00f3 t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9pek jelens\u00e9g\u00e9t a t\u00f6rt\u00e9neti festm\u00e9nyek gazdag k\u00edn\u00e1lata, a p\u00e9ldaad\u00f3 hazai \u00e9s k\u00fclf\u00f6ldi m\u0171lapok \u00e9s az int\u00e9zm\u00e9nyes m\u0171p\u00e1rtol\u00e1s e meglend\u00fcl\u00e9se egy\u00fcttesen magyar\u00e1zza.<\/p>\n\n\n\n

            Az els\u0151 m\u0171lap-p\u00e1ly\u00e1zat sikertelen indul\u00f3i, Sz\u00e1le Istv\u00e1n h\u0151s Dugonicsa \u00e9s Ujh\u00e1zy Ferenc diadalmas csatak\u00e9pe hidegen hagyja a kiad\u00f3kat. Than mell\u0151z\u00f6tt kompoz\u00edci\u00f3ja, a H\u00f6lgyfut\u00e1r <\/em>\u00e1ltal j\u00f3 \u00e9rz\u00e9kkel jutalomk\u00e9p\u00fcl v\u00e1lasztott Moh\u00e1csi csata <\/em>azonban rendk\u00edv\u00fcli k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gsikert arat. Orlai ugyanekkor ki\u00e1ll\u00edtott, hasonl\u00f3k\u00e9ppen aktu\u00e1lis Pet\u0151fi-k\u00e9p\u00e9t szint\u00e9n T\u00f3th K\u00e1lm\u00e1n lapja v\u00e1lasztja k\u00f6vetkez\u0151, 1858. \u00e9vi m\u0171lapul.[75]<\/a> A Napkelet<\/em> els\u0151, 1857-es jutalomk\u00e9pe, Vizkelety B\u00e9la nagysiker\u0171 kompoz\u00edci\u00f3ja, a Hunyadih\u00e1z diadal\u00fcnnepe <\/em>szint\u00fagy bev\u00e1lt t\u00e9m\u00e1hoz ny\u00fal, amikor a M\u0171egylet 1853-as m\u0171lapj\u00e1t, Weber Henrik M\u00e1ty\u00e1s bevonul\u00e1s\u00e1<\/em>t veszi alapul. Vahot Imre a Hunyadih\u00e1z<\/em> diadal\u00fcnnep\u00e9<\/em>nekk\u0151rajz\u00e1t a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vi m\u0171t\u00e1rlaton is bemutatja, v\u00e1llalva ezzel az \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1st az egyleti pr\u00e9miumlapokkal.[76]<\/a> Az 1859-es \u00e9v a hazai t\u00f6rt\u00e9neti fest\u00e9szet v\u00e1ratlan kivir\u00e1gz\u00e1s\u00e1t hozza. A bemutatott tizenegy hazai hist\u00f3riai k\u00e9p k\u00f6z\u00fcl a sajt\u00f3 hat m\u0171vet r\u00f6vid id\u0151n bel\u00fcl sokszoros\u00edtva ismertet meg a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ggel. Az 1859. \u00e9vi m\u0171lapp\u00e1ly\u00e1zat \u00f6t versenyz\u0151je k\u00f6z\u00fcl k\u00e9t d\u00edjat nem nyert m\u0171 hamarosan felt\u0171nik a foly\u00f3iratokban.[77]<\/a> K\u00f6z\u00fcl\u00fck az egyik, Klimkovics Ferenc Szt. L\u00e1szl\u00f3 kib\u00e9k\u00fcl\u00e9se Salamonnal Szt. Istv\u00e1n s\u00edrj\u00e1n\u00e1l<\/em>, Werfer K\u00e1roly indul\u00f3 K\u00e9pes Ujs\u00e1g<\/em>nak els\u0151 sz\u00e1m\u00e1ban jelenik meg.[78]<\/a> A lap m\u00e1sodik sz\u00e1ma Klimkovics ugyanekkor ki\u00e1ll\u00edtott m\u00e1sik m\u0171v\u00e9nek, a Salamon hal\u00e1l\u00e1<\/em>nak k\u0151rajz\u00e1t is hozza.[79]<\/a> Madar\u00e1sz Viktor a bizotts\u00e1g \u00e1ltal mell\u0151z\u00f6tt, de rendk\u00edv\u00fcli visszhangot keltett festm\u00e9nye, a Hunyadi L\u00e1szl\u00f3 sirat\u00e1sa <\/em>m\u00e1r az \u00e9v v\u00e9g\u00e9n sz\u00ednnyomatban jut el a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ghez a H\u00f6lgyfut\u00e1r <\/em>\u00e9s a K\u00e9pes Ujs\u00e1g<\/em> j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l. Az Utols\u00f3 Zr\u00ednyi<\/em>t \u2013 szint\u00e9n Werfer K\u00e1roly \u2013 a Divatcsarnok<\/em> 1860. \u00e9vi el\u0151fizet\u0151i sz\u00e1m\u00e1ra k\u00fcldi sz\u00e9t. Madar\u00e1sz harmadik itt bemutatott m\u0171v\u00e9t, a Z\u00e1ch Fel\u00edci\u00e1<\/em>nt 1862-ben az Orsz\u00e1g T\u00fckre<\/em> k\u00f6zli. A M\u0171egylet 1861-es p\u00e1ly\u00e1zat\u00e1n csup\u00e1n egyetlen t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9p indul, \u00e9s mivel a bizotts\u00e1g kor\u00e1bbi hat\u00e1rozata szerint a m\u0171lap t\u00e1rgya ez\u00fattal csak \u00e9letk\u00e9p vagy t\u00e1jk\u00e9p lehet, eleve sikertelen\u00fcl. Orlai Petrich Soma p\u00e1ly\u00e1zati m\u0171v\u00e9t, a Kun L\u00e1szl\u00f3 udvar\u00e1<\/em>t K\u00e1nya Em\u00edlia, az indul\u00f3 Csal\u00e1di K\u00f6r<\/em> szerkeszt\u0151-kiad\u00f3ja v\u00e1lasztja m\u0171lapul.[80]<\/a> Sz\u00e9kely Bertalan ez \u00e9v febru\u00e1rj\u00e1ban bemutatott festm\u00e9ny\u00e9t, a II. Lajos holttest\u00e9nek megtal\u00e1l\u00e1s\u00e1<\/em>t r\u00f6videsen a Vas\u00e1rnapi Ujs\u00e1g <\/em>k\u00f6zli azzal a c\u00e9llal, hogy a tehets\u00e9ges fest\u0151nek p\u00e1rtol\u00f3 mec\u00e9n\u00e1st, a m\u0171nek pedig vev\u0151t tal\u00e1ljon.[81]<\/a> Grimm Rudolf az 1862-es m\u0171t\u00e1rlaton bemutatott t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9p\u00e9nek (R\u00e1k\u00f3czi Rodost\u00f3ban<\/em>) k\u0151rajz\u00e1t csaknem a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1ssal egy id\u0151ben juttatja el k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g\u00e9hez a H\u00f6lgyfut\u00e1r<\/em>. Sz\u00e9kely Bertalan 1862-ben ki\u00e1ll\u00edtott Dobozi<\/em>j\u00e1t a hazai k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet n\u00e9pszer\u0171s\u00edt\u00e9se mellett elk\u00f6telezett Haz\u00e1nk \u00e9s a K\u00fclf\u00f6ld<\/em> indul\u00e1sakor els\u0151 m\u0171lapjak\u00e9nt adja k\u00f6zre. Kargl Henrik festm\u00e9ny\u00e9t, A magyar korona elrabl\u00e1s\u00e1<\/em>t a m\u0171 bemutat\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151en a H\u00f6lgyfut\u00e1r <\/em>\u00e9s a Nefelejts<\/em> egyar\u00e1nt sokszoros\u00edtja. Ebben az \u00e9vben, vagyis 1864-ben, mikor a M\u0171egylet ism\u00e9t \u00e9letk\u00e9pet v\u00e1laszt m\u0171lapj\u00e1ul, n\u00e9gy neves foly\u00f3irat is t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9pet k\u00fcld k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g\u00e9nek.<\/p>\n\n\n\n

            A K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat k\u00f6zvetlen\u00fcl megalakul\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151en, 1861  szeptember\u00e9ben k\u00f6rlev\u00e9lben h\u00edvja fel a m\u0171v\u00e9szeket, hogy p\u00e1ly\u00e1zzanak az \u00e1ltaluk kiadand\u00f3 albumlapokra.[82]<\/a> Az els\u0151 p\u00e1ly\u00e1zat b\u00edr\u00e1l\u00f3i \u2013 Rosti P\u00e1l, Ligeti Antal \u00e9s Keve J\u00f3zsef \u2013 d\u00f6nt\u00e9s\u00fck indokl\u00e1s\u00e1ban kifejtik az albumlapoknak fontos szerepet sz\u00e1nnak a nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9g m\u0171v\u00e9szeti izl\u00e9s\u00e9nek fejleszt\u00e9s\u00e9ben.[83]<\/a> Mindh\u00e1rom a t\u00e1rsulat bizotts\u00e1ga \u00e1ltal elutas\u00edtott festm\u00e9ny, kor\u00e1bban m\u00e1r sikertelen\u00fcl indult a m\u0171egyleti p\u00e1ly\u00e1zatokon, \u00e9s mindh\u00e1rmat megismerhette a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g a sajt\u00f3 r\u00e9v\u00e9n.[84]<\/a> A t\u00e1rsulat m\u0171lapkiad\u00e1sa t\u00f6bb ponton elt\u00e9r\u0151 programot mutat, mint a M\u0171egylet\u00e9. Kisebb m\u00e9ret\u0171, sz\u00f6vegmagyar\u00e1zattal ell\u00e1tott albumlapjaik ink\u00e1bb a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g nevel\u00e9s\u00e9t szolg\u00e1lj\u00e1k, mint a reprezent\u00e1ci\u00f3t. A sz\u00f6veges k\u00eds\u00e9retek, a m\u0171vek lapozhat\u00f3 albumba rendez\u00e9se a k\u00e9pes foly\u00f3iratok t\u00f6rekv\u00e9seivel rokon\u00edtj\u00e1k a t\u00e1rsulati v\u00e1llalkoz\u00e1st. Kvalit\u00e1sk\u00f6zpont\u00fa, a modern n\u00e9pi \u00e9s polg\u00e1ri \u00e9letk\u00e9p fel\u00e9 nyit\u00f3 programjukban azonban a M\u0171egylet\u00e9n\u00e9l j\u00f3val kisebb hangs\u00falyt kap a hist\u00f3riai k\u00e9p.[85]<\/a> Mindez p\u00e1rhuzamos a zs\u00e1ner m\u0171faj\u00e1nak a foly\u00f3irat-illusztr\u00e1ci\u00f3 k\u00f6r\u00e9ben az 1860-as \u00e9vek v\u00e9g\u00e9t\u0151l megmutatkoz\u00f3 el\u0151ret\u00f6r\u00e9s\u00e9vel. Mivel a kisebb t\u00e1rsulati lapokon jobban \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclnek a n\u00e9h\u00e1ny alakos kompoz\u00edci\u00f3k \u00e9s az \u00e9letk\u00e9pek intimebb jelenetei, a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat t\u00e1rlatain felt\u0171n\u0151 reprezentat\u00edv hist\u00f3riai k\u00e9pek sokszoros\u00edt\u00e1s\u00e1nak feladat\u00e1t a sajt\u00f3 v\u00e1llalja \u00e1t: Orlai Soma Attila \u00e9s Vigil<\/em>je, Bencz\u00far Gyula Hunyadi L\u00e1szl\u00f3 b\u00facs\u00fa<\/em>ja vagy Sz\u00e9kely Bertalan Egri n\u0151k<\/em>je az Orsz\u00e1g T\u00fckre<\/em> \u00e9s a Haz\u00e1nk \u00e9s a K\u00fclf\u00f6ld<\/em> jutalomk\u00e9pei r\u00e9v\u00e9n v\u00e1lnak orsz\u00e1gszerte ismertt\u00e9.<\/p>\n\n\n\n

A sajt\u00f3 magyar t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9pek reproduk\u00e1l\u00e1sa r\u00e9v\u00e9n jelent\u0151sen hozz\u00e1j\u00e1rul ahhoz, hogy egyes m\u0171vek be\u00e9p\u00fcljenek a k\u00f6zgondolkod\u00e1sba. A hist\u00f3riai k\u00e9pek populariz\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1t vizsg\u00e1lva meg\u00e1llap\u00edtat\u00f3, hogy terjed\u00e9s\u00fck j\u00f3l behat\u00e1rolhat\u00f3 a t\u00f6rt\u00e9nelem n\u00e9pszer\u0171s\u00edt\u00e9s\u00e9t szolg\u00e1l\u00f3 kiadv\u00e1nyokra. \u201cHaszn\u00e1latuknak\u201d egyik legjelemz\u0151bb von\u00e1sa, hogy a t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9pesk\u00f6nyvekbe nem eszt\u00e9tikai \u00f6n\u00e9rt\u00e9k\u00fckn\u00e9l fogva ker\u00fclnek be, hanem olyan \u201ckv\u00e1zi dokumentumokk\u00e9nt\u201d, amelyek a m\u00falt \u00e9rz\u00e9kletes k\u00e9p\u00e9t tudj\u00e1k ny\u00fajtani, feladatuk els\u0151sorban a t\u00e1rgyalt t\u00f6rt\u00e9nelmi esem\u00e9ny \u201cmegvil\u00e1g\u00edt\u00e1sa\u201d, a m\u00falt \u00e9rz\u00e9ki megtestes\u00edt\u00e9se. Ebben a folyamatban az eszt\u00e9tikai kvalit\u00e1s szerepk\u00f6re meger\u0151s\u00edt\u0151, meggy\u0151z\u0151, amint Ipolyi Arnold azt megfogalmazza 1854-ben: \u201ca nemzeti t\u00f6rt\u00e9net csak ekk\u00e9pp, az elbesz\u00e9l\u0151 s k\u00e9pz\u0151 m\u0171v\u00e9szettel val\u00f3 szoros egyes\u00edt\u00e9se \u00e1ltal v\u00e1lhat n\u00e9piess\u00e9 s nemzetiv\u00e9.\u201d[86]<\/a> A sz\u00e1zad derek\u00e1n m\u00e9g viszonylag csek\u00e9ly a hazai k\u00f6nyvkiad\u00e1s illusztr\u00e1lt kiadv\u00e1nyainak sz\u00e1ma. A Nyugat-Eur\u00f3paihoz hasonl\u00f3 fejlett \u201ck\u00e9pipar\u201d hi\u00e1ny\u00e1ban itthon a m\u0171alkot\u00e1sok terjeszt\u00e9s\u00e9ben ez\u00e9rt komoly szerep h\u00e1rul a sajt\u00f3ra \u00e9s a m\u0171p\u00e1rtol\u00f3 egyes\u00fcletekre, de az illusztr\u00e1ci\u00f3 ig\u00e9nye megjelenik a n\u00e9pies napt\u00e1rak \u00e9s kalend\u00e1riumok k\u00f6r\u00e9ben is. Az 1880-as \u00e9vekt\u0151l az \u00faj fotomechanikus k\u00e9psokszoros\u00edt\u00f3 elj\u00e1r\u00e1sok a kor\u00e1bbin\u00e1l jobb min\u0151s\u00e9g\u0171 \u00e9s olcs\u00f3bb reproduk\u00e1l\u00e1st tesznek lehet\u0151v\u00e9. A sz\u00e1zad utols\u00f3 negyed\u00e9ben megsokszoroz\u00f3dik a j\u00f3 min\u0151s\u00e9g\u0171 illusztr\u00e1lt k\u00f6nyvek sz\u00e1ma. Ezzel p\u00e1rhuzamosan a hivatalos kult\u00farpolitika is mind nagyobb hangs\u00falyt fektet a t\u00f6rt\u00e9nelem n\u00e9pszer\u0171s\u00edt\u00e9s\u00e9re. Ennek fontoss\u00e1ga a t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz szakma sz\u00e1m\u00e1ra is nyilv\u00e1nval\u00f3: R\u00f3mer Fl\u00f3ris egy 1885-ben, a T\u00f6rt\u00e9nelmi T\u00e1rsulatban tartott el\u0151ad\u00e1s\u00e1ban sorra veszi azokat a t\u00f6megkultur\u00e1lis m\u00e9diumokat, amelyek hat\u00e9kony szerepet v\u00e1llalhatnak ebben.[87]<\/a> A sz\u00ednh\u00e1zi el\u0151ad\u00e1sok \u00e9s jelmezes felvonul\u00e1sok mellett kiemeli az illusztr\u00e1lt kiadv\u00e1nyok szerep\u00e9t, amelyek a kisgyermekeknek sz\u00e1nt mes\u00e9sk\u00f6nyvekt\u0151l a paraszts\u00e1ghoz eljut\u00f3 ponyvaf\u00fczetekig j\u00f3 szolg\u00e1latot tehetnek az \u00fcgynek. A \u201cszeml\u00e9letes t\u00f6rt\u00e9nelem\u201d programja a n\u00e9pnevel\u00e9s \u00e9s iskolai oktat\u00e1s sz\u00e1mos ter\u00fclet\u00e9n hoz eredm\u00e9nyeket. E sorba tartozik az a p\u00e1ly\u00e1zatsorozat, amelyet az 1890-es \u00e9vekt\u0151l a Kultuszminiszt\u00e9rium iskolai t\u00f6rt\u00e9nelmi falik\u00e9pek k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9re hirdet meg.[88]<\/a><\/p>\n\n\n\n

            A foly\u00f3iratok \u00e1ltal a m\u0171termekb\u0151l \u00e9s ki\u00e1ll\u00edt\u00f3termekb\u0151l a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g fel\u00e9 k\u00f6zvet\u00edtett t\u00f6rt\u00e9neti \u00e1br\u00e1zol\u00e1sok k\u00f6zkedvelts\u00e9g\u00e9t mutatja, hogy azok sokszoros\u00edt\u00e1sukat k\u00f6vet\u0151en a popul\u00e1ris k\u00e9p legk\u00fcl\u00f6nf\u00e9l\u00e9bb t\u00edpusaiban bukkannak fel \u00fajra.[89]<\/a> A sokszoros\u00edtott grafika forr\u00e1sa lehet olyan k\u00fcl\u00f6nleges egyedi m\u0171alkot\u00e1soknak, mint a faragott pipa: k\u00f6z\u00fcl\u00fck t\u00f6bb hist\u00f3riai t\u00e1rgy\u00fa faragv\u00e1ny Geiger kompoz\u00edci\u00f3ira vezethet\u0151 vissza.[90]<\/a> A sajt\u00f3 \u00e1ltal terjesztett t\u00f6rt\u00e9neti jelenetek felt\u0171nnek a 19. sz\u00e1zad egyik saj\u00e1tos iparm\u0171v\u00e9szeti t\u00e1rgy\u00e1n, a k\u00e9p\u00f3r\u00e1kon is: az Iparm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum egyik k\u00e9p\u00f3r\u00e1j\u00e1t Vizkelety B\u00e9la M\u00e1ty\u00e1s az igazs\u00e1gos <\/em>c\u00edm\u0171 k\u0151rajza nyom\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt festm\u00e9ny d\u00edsz\u00edti, de Geiger t\u00f6rt\u00e9neti album\u00e1nak t\u00f6bb kompoz\u00edci\u00f3ja is megjelenik a korszaknak ebben a jellegzetes iparm\u0171v\u00e9szeti m\u0171faj\u00e1ban.[91]<\/a> Geiger t\u00f6rt\u00e9neti ciklus\u00e1nak n\u00e9pszer\u0171s\u00e9g\u00e9t jelzi az is, hogy a negyvenes \u00e9vekben sz\u00fcletett kompoz\u00edci\u00f3k nyom\u00e1n B\u00e1nffy Albert Erd\u00e9lyben, V\u00e1lasz\u00faton, sz\u00ednes csemp\u00e9ket k\u00e9sz\u00edttet.[92]<\/a> A popul\u00e1ris sz\u00ednh\u00e1zi kult\u00fara k\u00f6zkedvelt v\u00e1lfaja, a sz\u00ednpadi \u00e9l\u0151k\u00e9p is szoros k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1sban m\u0171k\u00f6dik a t\u00f6rt\u00e9neti \u00e1br\u00e1zol\u00e1sokkal: a K\u00e9pes Ujs\u00e1g <\/em>\u00e9s a Nefelejts Zr\u00ednyi esk\u00fcj\u00e9<\/em>t megeleven\u00edt\u0151 litogr\u00e1fi\u00e1i \u00e9l\u0151k\u00e9pek nyom\u00e1n k\u00e9sz\u00fcltek, m\u00edg 1864-ben a Nemzeti Sz\u00ednh\u00e1zban f\u0151rang\u00faak Vizkelety B\u00e9l\u00e1nak a Csal\u00e1di K\u00f6r <\/em>sz\u00e1m\u00e1ra k\u00e9sz\u00edtett Bornemisza Anna egy \u00f3rai uralma <\/em>c\u00edm\u0171 k\u0151rajz\u00e1t v\u00e1lasztj\u00e1k \u00e9l\u0151 tabl\u00f3juk mintak\u00e9p\u00e9\u00fcl.[93]<\/a> Egyes m\u0171vek \u00e9s t\u00f6rt\u00e9neti esem\u00e9nyek megismertet\u00e9s\u00e9ben nagy r\u00e9sze van a sz\u00e1zadfordul\u00f3 k\u00e9t jellegzetes m\u0171faj\u00e1nak, a k\u00e9peslapnak \u00e9s a \u2013 poszter el\u0151djek\u00e9nt \u00e9rt\u00e9kelhet\u0151 \u2013 lak\u00e1sd\u00edsz\u00edt\u00e9st szolg\u00e1l\u00f3 falik\u00e9pnek. Mindk\u00e9t ter\u00fclet egyik legnagyobb hat\u00e1s\u00fa v\u00e1llalkoz\u00e1sa a K\u00f6nyves K\u00e1lm\u00e1n Rt. volt. M\u0171lapjaik katal\u00f3gus\u00e1ban k\u00e9t olyan hist\u00f3riai k\u00e9p is fellelhet\u0151, amely el\u0151sz\u00f6r a sajt\u00f3 r\u00e9v\u00e9n jutott el a nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9ghez.[94]<\/a> V\u00e9g\u00fcl e sorban kuri\u00f3zumk\u00e9nt megeml\u00edthet\u0151 az a Nemzeti t\u00f6rt\u00e9nelmi pillanatk\u00e9pek <\/em>c\u00edmen 1936-ban megjelent gy\u0171jt\u0151album, amely a budapesti Szent Istv\u00e1n Cik\u00f3riagy\u00e1r term\u00e9keinek csomagol\u00e1s\u00e1ban elrejtett aj\u00e1nd\u00e9kk\u00e9pek \u00f6sszegy\u0171jt\u00e9s\u00e9t szolg\u00e1lta. A sz\u00e1zhuszonnyolc kism\u00e9ret\u0171, sz\u00ednes k\u00e9p egy r\u00e9sz\u00e9t alkot\u00f3juk, G\u00f6nczi-Gebhardt Tibor tervez\u0151grafikus Geiger ismert t\u00f6rt\u00e9neti kompoz\u00edci\u00f3i nyom\u00e1n alkotta meg (A v\u00e9rszerz\u0151d\u00e9s<\/em>, a Korona \u00e9s kard<\/em>, IV. B\u00e9la visszat\u00e9r az orsz\u00e1gba<\/em>).[95]<\/a><\/p>\n\n\n\n

            A sajt\u00f3ban megjelen\u0151 k\u00e9p metszetd\u00fac\u00e1t a kiad\u00f3k \u00e9rt\u00e9kes\u00edtik vagy saj\u00e1t kiadv\u00e1nyaikban hasznos\u00edtj\u00e1k \u00fajra, vagy ha ez nem lehets\u00e9ges, saj\u00e1t metsz\u0151ikkel k\u00e9sz\u00edttetik el a fontosnak v\u00e9lt m\u0171vek m\u00e1solat\u00e1t. A sajt\u00f3hoz k\u00f6t\u0151d\u0151 sokszoros\u00edtott grafikai k\u00e9p t\u00f6bbsz\u00f6ri \u00fajra felhaszn\u00e1l\u00e1sa jelent\u0151sen kit\u00e1g\u00edtja az \u00e1br\u00e1zol\u00e1sok k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g\u00e9nek k\u00f6r\u00e9t. E k\u00e9pek legf\u0151bb k\u00f6lcs\u00f6nz\u0151i maguk a foly\u00f3iratok<\/em>, amelyek k\u00f6r\u00e9ben \u00e9vtizedeken \u00e1t keringenek a k\u00f6zkedvelt m\u0171vek. Els\u0151 illusztr\u00e1lt foly\u00f3iratunk, az 1848-ban megjelent kassai \u00c1br\u00e1zolt Foly\u00f3irat <\/em>m\u00e1r n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vvel megjelen\u00e9se ut\u00e1n k\u00f6zli Geiger Aranybulla-<\/em>jelenet\u00e9nek fametszet\u0171 m\u00e1solat\u00e1t, majd 1859-ben a kassai kiad\u00f3 fia \u00e9s \u00f6r\u00f6k\u00f6se \u2013 ifjabb Werfer K\u00e1roly \u2013 illusztr\u00e1lja lapj\u00e1t, a K\u00e9pes Ujs\u00e1g<\/em>ot Geiger h\u00e1rom t\u00f6rt\u00e9neti jelenet\u00e9nek k\u0151rajzolat\u00fa m\u00e1solat\u00e1val.[96]<\/a> A Vas\u00e1rnapi Ujs\u00e1g <\/em>nem sokkal indul\u00e1sa ut\u00e1n, 1857-t\u0151l rendszeres id\u0151k\u00f6z\u00f6nk\u00e9nt ad k\u00f6zre egyet-egyet a Geiger-f\u00e9le k\u00e9pek fametszetes \u00e1tirataib\u00f3l. Heckenast Guszt\u00e1v, a Vas\u00e1rnapi Ujs\u00e1g<\/em> kiad\u00f3ja egy\u00e9b kiadv\u00e1nyaiban \u00fajra k\u00f6zli a kompoz\u00edci\u00f3kat: \u00edgy jutnak el azok 1857 \u00e9s 1858-ban a Sonntags Zeitung <\/em>n\u00e9met nyelv\u0171 olvas\u00f3k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g\u00e9hez, vagy k\u00e9s\u0151bb a Vas Gereben \u00e1ltal szerkesztett n\u00e9plap, a K\u00e9pes-Ujs\u00e1g<\/em> kisnemesi-paraszti olvas\u00f3r\u00e9teg\u00e9hez. Geiger t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9peinek siker\u00e9hez k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl igen jelent\u0151s m\u00e9rt\u00e9kben j\u00e1rult hozz\u00e1 Heckenast Guszt\u00e1v, aki el\u0151bb J\u00f3kai A magyar nemzet t\u00f6rt\u00e9net\u00e9<\/em>hez haszn\u00e1lja fel a fametszeteket, majd a kor\u00e1bban f\u00fczetes kiadv\u00e1nyk\u00e9nt megjelent sz\u00e9tsz\u00f3rt k\u0151rajzokat Wenzel Guszt\u00e1v eredeti k\u00eds\u00e9r\u0151 sz\u00f6veg\u00e9vel 1862-ban d\u00edszes albumba foglalva adja ki.[97]<\/a> De a sajt\u00f3n bel\u00fcli k\u00e9pk\u00f6lcs\u00f6nz\u00e9sekre m\u00e9g sz\u00e1mos p\u00e9lda eml\u00edthet\u0151, a legn\u00e9pszer\u0171bb k\u00e9pek r\u00f6vid id\u0151n bel\u00fcl h\u00e1rom-n\u00e9gy foly\u00f3irat \u2013 gyakorta elt\u00e9r\u0151 \u2013 olvas\u00f3k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g\u00e9hez is eljutnak.[98]<\/a><\/p>\n\n\n\n

A kalend\u00e1rium<\/em> k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl a populariz\u00e1ci\u00f3 leghat\u00e9konyabb csatorn\u00e1i k\u00f6z\u00e9 tartozik, hiszen a 19. sz\u00e1zad egyik legelterjedtebb nyomtatv\u00e1ny\u00e1nak tekinthet\u0151, amely a Biblia mellett csaknem minden csal\u00e1d otthon\u00e1ban helyet kap. A m\u0171faj a 19. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben jelent\u0151s \u00e1talakul\u00e1son megy \u00e1t, mik\u00f6zben p\u00e9ld\u00e1nysz\u00e1ma megsokszoroz\u00f3dik \u2013 itthon a n\u00e9pszer\u0171bbek sz\u00e1zezres p\u00e9ld\u00e1nyban jelentek meg \u2013 tartalma \u00e9s kivitele is mind ig\u00e9nyesebb\u00e9 v\u00e1lik. A k\u00e9pes foly\u00f3iratok kiad\u00f3inak nagy r\u00e9sze ezen a piacon is \u00e9rdekelt. Az \u00e9les versenyben az illusztr\u00e1ci\u00f3 olyan k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gcsalogat\u00f3 eszk\u00f6z, amely kelend\u0151bb\u00e9 teszi a kiadv\u00e1nyt. Mindemellett a kalend\u00e1rimok k\u00f6z\u00e9rthet\u0151 ismeretterjeszt\u0151 \u00edr\u00e1sai \u00e9s illusztr\u00e1ci\u00f3i komoly szerepet j\u00e1tszanak a n\u00e9pi t\u00f6rt\u00e9neti tudat form\u00e1l\u00e1s\u00e1ban is.[99]<\/a> A nemzeti m\u00falt ir\u00e1nti \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s n\u00f6veked\u00e9se e m\u0171fajon bel\u00fcl is megfigyelhet\u0151: Kov\u00e1cs I. G\u00e1bor kutat\u00e1saib\u00f3l tudjuk, hogy a kalend\u00e1riumok ismeretterjeszt\u0151 \u00edr\u00e1sainak k\u00f6r\u00e9n bel\u00fcl az 1850 \u00e9s 1880 k\u00f6z\u00f6tti id\u0151szakban jelent\u0151sen megn\u0151 a magyar hist\u00f3riai t\u00e1rgy\u00fa \u00edr\u00e1sok ar\u00e1nya.[100]<\/a> Hozz\u00e1tehetj\u00fck, hogy az illusztr\u00e1ci\u00f3k \u00e9s ezen bel\u00fcl a magyar t\u00f6rt\u00e9neti t\u00e1rgy\u00fa k\u00e9pek sz\u00e1ma is. A vizsg\u00e1lt k\u00e9t \u00e9vtized igen nagy sz\u00e1m\u00fa, v\u00e1ltozatos k\u00edn\u00e1lat\u00e1nak k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti vonatkoz\u00e1sai m\u00e9g felt\u00e1ratlanok. Jellemz\u0151 viszont Emich Guszt\u00e1v, a Csal\u00e1di K\u00f6r <\/em>\u00e9s a Haz\u00e1nk \u00e9s a K\u00fclf\u00f6ld <\/em>kiad\u00f3j\u00e1nak p\u00e9ld\u00e1ja, aki a foly\u00f3irataiban k\u00f6z\u00f6lt t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9peket a hatvanas \u00e9vekben megjelentetett kalend\u00e1riumai r\u00e9v\u00e9n egy m\u00e9g sz\u00e9lesebb olvas\u00f3r\u00e9teghez k\u00f6zvet\u00edti: 1863-as Nagy K\u00e9pes Napt\u00e1r\u00e1<\/em>ban Klimkovics Ferenc Salamon kib\u00e9k\u00fcl\u00e9se Szt. L\u00e1szl\u00f3val <\/em>kompoz\u00edci\u00f3j\u00e1t reproduk\u00e1lja, 1865-\u00f6s napt\u00e1r\u00e1ban Vizkelety B\u00e9la Bornemisza Ann\u00e1<\/em>j\u00e1t, 1867-es kalend\u00e1rium\u00e1nak m\u00fazeumi k\u00e9pcsarnok\u00e1ban pedig Sz\u00e9kely Bertalan II. Lajos<\/em> holttest\u00e9nek megtal\u00e1l\u00e1sa<\/em> \u00e9s Than M\u00f3r Ny\u00e1ri \u00e9s Pekri<\/em>je is helyet kap.[101]<\/a><\/p>\n\n\n\n

Hasonl\u00f3k\u00e9ppen a sz\u00e9les k\u00f6r\u0171 t\u00f6rt\u00e9nelmi ismeretterjeszt\u00e9st szolg\u00e1lj\u00e1k a ponyv\u00e1k<\/em>, amelynek k\u00f6r\u00e9n bel\u00fcl k\u00fcl\u00f6n egys\u00e9get k\u00e9peznek a hist\u00f3riai t\u00e1rgy\u00fa n\u00e9pies kiadv\u00e1nyok.[102]<\/a> Az olcs\u00f3 f\u00fczeteket a sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9t\u0151l mind t\u00f6bb \u2013 \u00e1ltal\u00e1ban fametszetes \u2013 illusztr\u00e1ci\u00f3 d\u00edsz\u00edti. \u00datt\u00f6r\u0151 szerepet visz mindebben Bucs\u00e1nszky Alajos, aki kiad\u00f3i v\u00e1llakoz\u00e1s\u00e1t els\u0151sorban napt\u00e1rak, ponyv\u00e1k \u00e9s egy\u00e9b n\u00e9pies olvasm\u00e1nyokkal alapozza meg.[103]<\/a> Term\u00e9kei k\u00f6zt felt\u0171n\u0151en nagy szerepet j\u00e1tszanak a hist\u00f3ri\u00e1s \u00e9nekek \u00e9s a nemzeti t\u00f6rt\u00e9nelmet n\u00e9pszer\u0171s\u00edt\u0151 egy\u00e9b f\u00fczetek.[104]<\/a> K\u00f6z\u00fcl\u00fck az egyik legsikeresebb L\u00e1nyi K\u00e1roly r\u00f6vid magyar t\u00f6rt\u00e9nelme, amely n\u00e9pszer\u0171s\u00e9g\u00e9t gazdag fametszetes illusztr\u00e1ci\u00f3inak is k\u00f6sz\u00f6nhette. Az els\u0151, 1848-as megjelen\u00e9s\u00e9t k\u00f6vet\u0151en m\u00e9g sz\u00e1mos \u00fajabb kiad\u00e1st meg\u00e9rt Magyar nemzet t\u00f6rt\u00e9netei<\/em> emellett nagy szerepet v\u00e1llalt Johann Nepomuk Geiger k\u0151rajzainak terjeszt\u00e9s\u00e9ben, hiszen sz\u00f6veg\u00e9be a n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vvel kor\u00e1bban megjelent lapok fametszetes \u00e1tirat\u00e1t is beilleszti. Geiger t\u00f6rt\u00e9neti kompoz\u00edci\u00f3inak tov\u00e1bb\u00e9l\u00e9s\u00e9t a sz\u00e1zadv\u00e9gen m\u00e1r a Bucs\u00e1nszky-kiadv\u00e1nyok jog\u00f6r\u00f6k\u00f6se, R\u00f3zsa K\u00e1lm\u00e1n biztos\u00edtja. R\u00f3zsa e t\u00e9ren legnagyobb \u00e9s legsikeresebb v\u00e1llalkoz\u00e1sa B\u00f6ng\u00e9rfi J\u00e1nos nemzeti t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9nek megjelentet\u00e9se. A magyar nemzet hist\u00f3ri\u00e1ja<\/em> a sz\u00e1zad utols\u00f3 k\u00e9t \u00e9vtized\u00e9ben t\u00f6bb tucat ponyvaf\u00fczetben t\u00e1rgyalja a magyar t\u00f6rt\u00e9nelmet a honfoglal\u00e1st\u00f3l a Kiegyez\u00e9sig. A f\u00fczetenk\u00e9nt 5\u201310 k\u00e9ppel illusztr\u00e1lt ponyv\u00e1k a sz\u00e1zadfordul\u00f3n m\u00e1r a paraszts\u00e1g k\u00f6r\u00e9ben is elterjedtek.[105]<\/a> B\u00e1r a fametszetes illusztr\u00e1ci\u00f3k nagy r\u00e9sze eredeti kompoz\u00edci\u00f3, az ismeretlen metsz\u0151 olykor k\u00f6zvetlen\u00fcl Geiger t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9peire t\u00e1maszkodik.<\/p>\n\n\n\n

            A ponyvaf\u00fczetek a t\u00f6rt\u00e9nelmi k\u00e9pesk\u00f6nyvek <\/em>legpopul\u00e1risabb t\u00edpus\u00e1ba tartoznak. Ide sorol\u00f3dnak a kifejezetten n\u00e9pszer\u0171s\u00edt\u0151 c\u00e9llal k\u00e9sz\u00fcl\u0151, de ig\u00e9nyesebb kivitel\u0171 iskolai t\u00f6rt\u00e9nelemk\u00f6nyvek, ifj\u00fas\u00e1gi k\u00f6nyvek \u00e9s d\u00edszalbumok. Ut\u00f3bbiakon bel\u00fcl k\u00fcl\u00f6n csoportot alkotnak az \u00f6sszefoglal\u00f3 magyar t\u00f6rt\u00e9nelmi k\u00e9zik\u00f6nyvek, illetve a sok k\u00f6tetes reprezentat\u00edv \u00e1ttekint\u00e9sek. Mindk\u00e9t t\u00edpus a sz\u00e1zadv\u00e9gen \u00e9li renesz\u00e1nsz\u00e1t, sz\u00e1muk k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a millentium idej\u00e9n szaporodik meg. Az illusztr\u00e1ci\u00f3s anyag kiv\u00e1laszt\u00e1s\u00e1ban m\u00e1r az 1880-as \u00e9vekt\u0151l elt\u00e9r\u0151 gyakorlatot k\u00f6vetnek a tudom\u00e1nyos \u00e9s a n\u00e9pszer\u0171s\u00edt\u0151 t\u00f6rt\u00e9nelemk\u00f6nyvek k\u00e9pszerkeszt\u0151i. B\u00e1r a t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz szakma t\u00f6rekszik az autentikus m\u0171t\u00e1rgyak kiz\u00e1r\u00f3lagos megjelen\u00edt\u00e9s\u00e9re, a kiad\u00f3k a nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9g megnyer\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben gyakorta elt\u00e9rnek a szigor\u00faan dokumentat\u00edv szempontokt\u00f3l. Vayer Lajos m\u00e9g 1938-ban is \u00fagy v\u00e9li, a t\u00f6rt\u00e9neti munk\u00e1kat kiad\u00f3k a \u201chamis szeml\u00e9letess\u00e9g\u201d \u00e9rdek\u00e9ben t\u00f6bbnyire fel\u00e1ldozz\u00e1k a k\u00e9pi hiteless\u00e9get.[106]<\/a> A sajt\u00f3 \u00e1ltal sokszoros\u00edtott t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9pek ut\u00f3\u00e9let\u00e9nek vizsg\u00e1latakor term\u00e9szetesen e csoportba tartoz\u00f3, \u201cn\u00e9pszer\u0171\u201d t\u00f6rt\u00e9nelemk\u00f6nyvekkel tal\u00e1lkozunk, amelyeket \u00e1ltal\u00e1nosan autentikus k\u00e9pi dokumentumok \u00e9s hiteltelen, de l\u00e1tv\u00e1nyos kort\u00e1rs t\u00f6rt\u00e9neti kompoz\u00edci\u00f3k v\u00e1ltakoz\u00f3 sora jellemez.<\/p>\n\n\n\n

Illusztr\u00e1lt t\u00f6rt\u00e9nelemk\u00f6nyveink sor\u00e1ban \u00fatt\u00f6r\u0151 jelent\u0151s\u00e9g\u0171 J\u00f3kai M\u00f3rt\u00f3l A magyar nemzet t\u00f6rt\u00e9nete<\/em>, amelynek m\u00e1sodik, b\u0151v\u00edtett kiad\u00e1s\u00e1t a Heckenast-kiad\u00f3 a teljes Geiger-ciklus fametszet\u0171 reprodukci\u00f3ival d\u00edsz\u00edt. A Heckenast\u2013Landerer-c\u00e9g jog\u00f6r\u00f6k\u00f6se, a Franklin T\u00e1rsulat J\u00f3kai nagy n\u00e9pszer\u0171s\u00e9gnek \u00f6rvend\u0151 reg\u00e9nyes t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9t 1884-ben \u00e9s 1890-ben m\u00e1r \u00fajabb k\u00e9t k\u00f6tettel kib\u0151v\u00edtve adja ki. A sz\u00e1zadfordul\u00f3ig m\u00e9g hat kiad\u00e1st meg\u00e9rt munka \u00fajabb k\u00f6teteit a kiad\u00f3 szint\u00e9n illusztr\u00e1lja, de a kiadv\u00e1ny alapvet\u0151en popul\u00e1ris jelleg\u00e9t mutatja, hogy J\u00f3kai sz\u00f6veg\u00e9t f\u0151k\u00e9nt 19. sz\u00e1zadi t\u00f6rt\u00e9neti fest\u0151k munk\u00e1i d\u00edsz\u00edtik, k\u00f6zt\u00fck \u2013 a Geiger-k\u00e9pek mellett \u2013 t\u00edz olyan magyar t\u00f6rt\u00e9neti m\u0171 reprodukci\u00f3ja, amelyeket kor\u00e1bban foly\u00f3iratok mell\u00e9kletei vagy illusztr\u00e1ci\u00f3ik\u00e9nt ismerhetett meg a nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9g.[107]<\/a> Ehhez hasonl\u00f3 n\u00e9pszer\u0171s\u00e9gnek \u00f6rvend V\u00e1mb\u00e9ry \u00c1rmin \u2013 a neves orientalista tud\u00f3s \u2013 egy-k\u00f6tetes Magyarorsz\u00e1g t\u00f6rt\u00e9nete, amelynek 1886-os londoni els\u0151 megjelen\u00e9s\u00e9t a sz\u00e1zadfordul\u00f3ig m\u00e9g hat kiad\u00e1s k\u00f6veti. Az angol nyelv\u0171 munka \u2013 amelyet Geiger h\u00e9t k\u00e9p\u00e9n k\u00edv\u00fcl Vizkelety egri csatak\u00e9pe is d\u00edsz\u00edti \u2013 az\u00e9rt k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen figyelemre m\u00e9lt\u00f3, mert \u00e1ltala nyugaton nem csak a magyar t\u00f6rt\u00e9nelem esem\u00e9nyei, hanem (historiz\u00e1l\u00f3) k\u00e9pei is ismertt\u00e9 v\u00e1lnak. E k\u00f6rbe tartozik a k\u00f6zkedvelt mese\u00edr\u00f3, Benedek Elek k\u00e9t-k\u00f6tetes A magyar n\u00e9p m\u00faltja \u00e9s jelene<\/em> c\u00edmen megjelent munk\u00e1ja is, amelynek m\u00e1sodik t\u00f6rt\u00e9neti r\u00e9sz\u00e9nek gazdag illusztr\u00e1ci\u00f3s anyag\u00e1ban h\u00e1rom olyan t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9p is megjelenik, amely kor\u00e1bban az Atheneum kiad\u00f3 jogel\u0151dje, az Emich Guszt\u00e1v \u00e1ltal megjelentetett Haz\u00e1nk \u00e9s a K\u00fclf\u00f6ld <\/em>sz\u00ednes m\u0171lapja volt.[108]<\/a><\/p>\n\n\n\n

K\u00fcl\u00f6nleges szelet\u00e9t jelentik a t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9pek populariz\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1nak a gyermekk\u00f6nyvek<\/em> \u00e9s iskolai tank\u00f6nyvek. <\/em>A k\u00e9pes gyermekk\u00f6nyvek m\u0171faj\u00e1nak felvir\u00e1gz\u00e1sa itthon a sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben indul meg. Az 1850 ut\u00e1n megjelent gyermek- \u00e9s ifj\u00fas\u00e1gi k\u00f6nyvek k\u00f6z\u00f6tt m\u0171v\u00e9szileg ig\u00e9nyes kiadv\u00e1nyok gazdag sorozata l\u00e1t napvil\u00e1got.[109]<\/a> A kev\u00e9ss\u00e9 ismert p\u00e9ld\u00e1k k\u00f6z\u00e9 tartozik az 1862-ben T\u00e1nczos J\u00e1nos \u00e1ltal K\u00e9pek a hazai t\u00f6rt\u00e9nelemb\u0151l <\/em>c\u00edmen, gyermekek r\u00e9sz\u00e9re \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtott v\u00e1logat\u00e1s, amely t\u00f6bb sz\u00ednes k\u0151rajzot is tartalmaz. A kolozsv\u00e1ri Stein J\u00e1nos nyomd\u00e1j\u00e1ban k\u00e9sz\u00fclt sz\u00ednvonalas litogr\u00e1fiai nyomatok k\u00f6zt felfedezhet\u0151ek a Napkelet <\/em>egykori m\u0171lapj\u00e1nak, Vizkelety B\u00e9la Eger ostrom\u00e1<\/em>nak\u00e9s a Nefelejts <\/em>szint\u00e9n Vizkelety \u00e1ltal rajzolt jutalomk\u00e9p\u00e9nek, a Zr\u00ednyi esk\u00fcj\u00e9<\/em>nek m\u00e1solatai is. 1884-ben a K\u00f6zoktat\u00e1s\u00fcgyi Miniszt\u00e9rium t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val J\u00f3kai magyar t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9b\u0151l is n\u00e9piskolai tank\u00f6nyv k\u00e9sz\u00fcl, amelyet t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Geiger k\u00e9t kompoz\u00edci\u00f3j\u00e1nak fametszetes m\u00e1solata illusztr\u00e1l. Geiger t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9pei k\u00e9s\u0151bb \u00dajv\u00e1ri B\u00e9la millentiumi, iskolai haszn\u00e1latra sz\u00e1nt magyar t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9ben vagy az ig\u00e9nyesebb albumok k\u00f6r\u00e9be tartoz\u00f3, Dolinay Gyula kiad\u00e1s\u00e1ban megjelent, ifj\u00fas\u00e1gi, n\u00e9pszer\u0171 k\u00e9pes hist\u00f3ri\u00e1j\u00e1ban is felbukkannak.<\/p>\n\n\n\n

A millentium idej\u00e9n megszaporodik a reprezentat\u00edv t\u00f6rt\u00e9nelmi kiadv\u00e1nyok sz\u00e1ma. K\u00f6z\u00fcl\u00fck a k\u00e9t legnagyobb v\u00e1llalkoz\u00e1s az Atheneum kiad\u00e1s\u00e1ban megjelent, Szil\u00e1gyi S\u00e1ndor \u00e1ltal szerkesztett sok k\u00f6tetes Magyar nemzet t\u00f6rt\u00e9nete, <\/em>az \u00fan. Millen\u00e1ris T\u00f6rt\u00e9nelem <\/em>\u00e9s a Magyar T\u00f6rt\u00e9nelmi \u00c9letrajzok <\/em>sorozata. B\u00e1r ezek k\u00e9pv\u00e1logat\u00e1sa m\u00e1r a hiteless\u00e9gre t\u00f6rekszik, illusztr\u00e1ci\u00f3ik k\u00f6z\u00f6tt m\u00e9g szerepel n\u00e9h\u00e1ny 19. sz\u00e1zadi t\u00f6rt\u00e9neti festm\u00e9ny is. Ugyanez jellemzi M\u00e1rki S\u00e1ndor v\u00e1llakoz\u00e1s\u00e1t, amely Magyar t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9patlasz <\/em>c\u00edmen az egyes korszakokat k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3 szeml\u00e9ltet\u0151 k\u00e9pekk\u00e9nt jelen\u00edti meg. A laponk\u00e9nt elt\u00e9r\u0151 m\u0171faj\u00fa \u00e9s kor\u00fa illusztr\u00e1ci\u00f3k k\u00f6z\u00f6tt felt\u0171nnek a Haz\u00e1nk \u00e9s a K\u00fclf\u00f6ld <\/em>egykori m\u0171lapjaik\u00e9nt  sokszoros\u00edtott festm\u00e9nyek is.[110]<\/a> A millentiumi \u00fcnneps\u00e9gek egyik legd\u00edszesebb kiadv\u00e1nya a Szalon kiad\u00e1s\u00e1ban Nemzeti dics\u0151s\u00e9g\u00fcnk <\/em>c\u00edmmel megjelent d\u00edszalbum. Ez gazdag illusztr\u00e1ci\u00f3s anyag\u00e1ban tartalmazza mindazokat a t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9peket, amelyek a sz\u00e1zadv\u00e9gen m\u00e1r sablonszer\u0171en k\u00f6t\u0151dnek bizonyos esem\u00e9nyekhez vagy szerepl\u0151kh\u00f6z. Az f\u00e9lsz\u00e1z k\u00e9pes t\u00e1bl\u00e1b\u00f3l t\u00edz t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9p kor\u00e1bban foly\u00f3iratok m\u0171lapjaik\u00e9nt v\u00e1lt ismertt\u00e9.[111]<\/a> A m\u0171vek ig\u00e9nyes t\u00e1lal\u00e1sa egyben szerep\u00fck megv\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1t is jelzi: az albumban reproduk\u00e1lt k\u00e9pek m\u00e1r els\u0151sorban m\u0171alkot\u00e1sokk\u00e9nt, \u00e9s csak m\u00e1sodsorban mint t\u00f6rt\u00e9neti illusztr\u00e1ci\u00f3k vannak jelen.<\/p>\n\n\n\n

A formai klis\u00e9k \u00e9s tartalmi sztereot\u00edpi\u00e1k \u00e1ltal k\u00f6nnyen \u00e9rthet\u0151v\u00e9 \u00e9s \u00e1tl\u00e1that\u00f3v\u00e1 tett \u00e1br\u00e1zol\u00e1s az ismer\u0151ss\u00e9g biztons\u00e1g\u00e1t \u00e9s a gyors meg\u00e9rt\u00e9s siker\u00e9lm\u00e9ny\u00e9t ny\u00fajtja a n\u00e9z\u0151nek. A t\u00e9ma narrativiz\u00e1l\u00e1sa \u00e9s \u00e9rzelmi t\u00f6lt\u00e9s\u00e9nek fokoz\u00e1sa szint\u00e9n a popul\u00e1ris kult\u00fara jellemz\u0151 ig\u00e9nye.[112]<\/a> K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen \u00e9rv\u00e9nyes mindez a t\u00f6rt\u00e9neti t\u00e1rgy\u00fa \u00e1br\u00e1zol\u00e1sokra, amelyek bonyolult fel\u00e9p\u00edt\u00e9se, \u00f6sszetett tartalma el\u0151zetes tud\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl csak nehezen hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151 az \u00e1tlagos n\u00e9z\u0151 sz\u00e1m\u00e1ra. A m\u00falt sokszer\u0171 esem\u00e9nyeinek egy narrat\u00edv sz\u00e1lra vagy egyetlen kiemelt esem\u00e9nyre rendezett elbesz\u00e9l\u0151i szerkezete vagy a f\u0151bb szerepl\u0151k vil\u00e1gos kiemel\u00e9se hat\u00e9kony eszk\u00f6ze a l\u00e1tv\u00e1ny meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9nek. Hasonl\u00f3k\u00e9ppen nagy szerepet kapnak a populariz\u00e1l\u00e1s folyamat\u00e1ban az \u00e9rzelmi azonosul\u00e1st szolg\u00e1l\u00f3 zs\u00e1nerelemek<\/em>, amelyek a m\u00falt azon mozzanatait emelik ki, amelyek \u00e1ltal\u00e1nos emberi jellemvon\u00e1sok hordoz\u00f3ik\u00e9nt a jelenben is v\u00e1ltozatlanok.[113]<\/a> Thomas Kirchner a t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9peken teret h\u00f3d\u00edt\u00f3 \u00e9letk\u00e9pi felfog\u00e1st a demokratiz\u00e1l\u00f3d\u00e1s k\u00e9ts\u00e9gtelen jel\u00e9nek tartja.[114]<\/a> A t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9pen bel\u00fcl elhelyezett \u00e9letk\u00e9pi epiz\u00f3dok megvil\u00e1g\u00edtj\u00e1k a t\u00f6rt\u00e9nelmi esem\u00e9nyek priv\u00e1t h\u00e1tter\u00e9t, betekint\u00e9st engednek az uralkod\u00f3h\u00e1zak intim csal\u00e1di \u00e9let\u00e9be, a n\u00e9z\u0151ben a beavatotts\u00e1g, szem\u00e9lyes \u00e9rintetts\u00e9g \u00e9rz\u00e9s\u00e9t keltik. A fordulatos szerelmi t\u00f6rt\u00e9netekk\u00e9 oldott hist\u00f3ri\u00e1k a t\u00f6rt\u00e9nelmet \u00e1ltal\u00e1nos emberi oldal\u00e1r\u00f3l mutatj\u00e1k be, k\u00f6z\u00e9rthet\u0151 nyelv\u00fck r\u00e9v\u00e9n pedig sz\u00e9les k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ghez jutnak el.[115]<\/a> Korszakunk hivatalos m\u0171kritik\u00e1ja hevesen elutas\u00edtja az akad\u00e9mikus hist\u00f3riai k\u00e9p \u201cfellaz\u00edt\u00e1s\u00e1t\u201d \u00e9letk\u00e9pi elemekkel.[116]<\/a> A \u201cmagas m\u0171v\u00e9szet\u201d elhat\u00e1rol\u00f3d\u00e1sa a t\u00f6rt\u00e9neti \u00e9letk\u00e9p m\u0171faj\u00e1t\u00f3l meger\u0151s\u00edti, hogy a zs\u00e1nerszer\u0171s\u00e9g a nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9get megsz\u00f3l\u00edt\u00f3, popul\u00e1ris t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9p saj\u00e1tja. Kollarz a Pesti H\u00f6lgydivatlap <\/em>1866-os m\u0171lapjak\u00e9nt megjelent k\u0151rajz\u00e1nak Udvardy Vince \u00e1ltal megfogalmazott k\u00e9pmagyar\u00e1zata ekk\u00e9nt \u00edrja le Szil\u00e1gyi Erzs\u00e9bet \u00e9s a fogs\u00e1g\u00e1b\u00f3l kiszabadult M\u00e1ty\u00e1s tal\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1t: \u201ccsak azt \u00e9rezte, hogy \u00e9desanya, kit \u00e9vek \u00f3ta nem l\u00e1tott fi\u00e1t\u00f3l t\u00edz l\u00e9p\u00e9snyi k\u00f6z v\u00e1laszt el, s leugorva f\u00e9nyes hint\u00f3j\u00e1r\u00f3l kit\u00e1rt karokkal szaladt fia el\u00e9, ki a mint anyj\u00e1t megismerte lesz\u00f6k\u00f6tt a parip\u00e1r\u00f3l s elragadtatva sietett anyja kebel\u00e9re.\u201d[117]<\/a> A diadalmenet reprezentat\u00edv \u00e9s anya \u00e9s gyermeke tal\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1t lefest\u0151 intim k\u00e9pi toposzokb\u00f3l \u00f6tv\u00f6z\u00f6tt t\u00f6rt\u00e9neti jelenet egyszerre \u00e9rz\u00e9kelteti a t\u00f6rt\u00e9nelem t\u00f6rt\u00e9nett\u00e9 alak\u00edt\u00e1s\u00e1nak technik\u00e1j\u00e1t \u00e9s a befogad\u00e1st megk\u00f6nny\u00edt\u0151, a popularit\u00e1st biztos\u00edt\u00f3 zs\u00e1nerelemek haszn\u00e1lat\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n

A k\u00e9pes foly\u00f3iratok \u00e1ltal sokszoros\u00edtott t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9pek populariz\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1nak m\u00f3dja <\/em>a k\u00f6zvet\u00edt\u0151 m\u00e9dium jellege \u00e9s technik\u00e1ja szerint v\u00e1ltoz\u00f3. 1870-ig az olajk\u00e9pek megk\u00f6zel\u00edt\u0151en pontos m\u00e1solatai els\u0151sorban olajnyomatok \u00e9s k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le sz\u00ednezett metszetek el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1sa r\u00e9v\u00e9n lehets\u00e9gesek, de a sz\u00ednek mell\u0151z\u00e9s\u00e9vel a litogr\u00e1fia \u00e9s a xilogr\u00e1fia reprodukci\u00f3s technik\u00e1i is alkalmasak e c\u00e9lra. A m\u00e1solatok megfelel\u0151 sz\u00ednvonal\u00e1t garant\u00e1lja a metsz\u0151k akad\u00e9mikus k\u00e9pzetts\u00e9ge, illetve az, ha a reprodukci\u00f3s folyamatban maguk az el\u0151k\u00e9pek alkot\u00f3i is r\u00e9szt vesznek. Ily m\u00f3don a k\u00e9pzett grafikusok \u00e9s metsz\u0151k-k\u0151rajzol\u00f3k k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9se r\u00e9v\u00e9n k\u00e9sz\u00fclt m\u0171lapok maguk is m\u0171alkot\u00e1sk\u00e9nt \u00e9rt\u00e9kelhet\u0151k. A k\u00e9pi t\u00f6megtermel\u00e9snek ezt a tendenci\u00e1j\u00e1t Wolfgang Br\u00fcckner \u201cpopulariz\u00e1lt akad\u00e9mizmusk\u00e9nt\u201d \u00e9rt\u00e9keli, amelynek f\u0151 feladata a t\u00f6rt\u00e9netileg szentes\u00edtett akad\u00e9mikus-m\u00fazeumi fest\u00e9szet mintaad\u00f3 alkot\u00e1sainak terjeszt\u00e9se.[118]<\/a> A megfelel\u0151 m\u0171v\u00e9szi sz\u00ednvonal korszakunk foly\u00f3iratainak is c\u00e9lkit\u0171z\u00e9se, hiszen a kiad\u00f3-szerkeszt\u0151k pontosan tiszt\u00e1ban vannak azzal, hogy k\u00e9panyaguknak \u2013 sok egy\u00e9b mellett \u2013 az eszt\u00e9tikai nevel\u00e9s feladat\u00e1t is el kell l\u00e1tniuk. Minthogy a m\u0171v\u00e9szi ig\u00e9nyess\u00e9g ford\u00edtott ar\u00e1nyban \u00e1ll a nyomatok sz\u00e1m\u00e1val \u00e9s \u00e1r\u00e1val, a sz\u00e9lesebb k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ghez sz\u00f3l\u00f3, olcs\u00f3, n\u00e9pies kiadv\u00e1nyok illusztr\u00e1ci\u00f3i m\u00e1r nem t\u00f6rekszenek n\u00edv\u00f3s kivitelez\u00e9sre.<\/p>\n\n\n\n

M\u00edg a dr\u00e1ga m\u0171mell\u00e9kleteket az eredeti lehet\u0151s\u00e9g szerint r\u00e9szleth\u0171 k\u00f6vet\u00e9se jellemzi, addig a n\u00e9pies ponyvaf\u00fczetek kev\u00e9ss\u00e9 k\u00e9pzett rajzol\u00f3inak keze alatt ugyanezek az \u00e1br\u00e1zol\u00e1sok m\u00e1r sz\u00e1mos v\u00e1ltoz\u00e1son esnek \u00e1t. A populariz\u00e1ci\u00f3 folyamat\u00e1nak kutat\u00f3i a redukci\u00f3 \u2013 tipiz\u00e1l\u00e1s \u2013 stiliz\u00e1l\u00e1s h\u00e1rmas fogalm\u00e1ban hat\u00e1rozz\u00e1k meg e k\u00e9pi \u00e1tv\u00e9telek legjellemz\u0151bb formai saj\u00e1toss\u00e1gait. A formai klis\u00e9k \u00e9s tartalmi sztereot\u00edpi\u00e1k haszn\u00e1lata el\u0151felt\u00e9tele valamennyi olyan m\u0171alkot\u00e1snak, amely sz\u00e9les k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gr\u00e9tegek megsz\u00f3l\u00edt\u00e1s\u00e1ra t\u00f6rekszik, \u00edgy szerep\u00fck egyenes ar\u00e1nyban n\u0151 a k\u00f6z\u00e9rthet\u0151s\u00e9g ig\u00e9ny\u00e9vel. Bizonyos formai klis\u00e9k alkalmaz\u00e1sa az \u00e1br\u00e1zol\u00e1s eg\u00e9sz\u00e9nek kivitelez\u00e9s\u00e9ben jellemz\u0151. Az \u00f6sszetett hist\u00f3riai esem\u00e9nyk\u00e9pek k\u00f6zel\u00edt\u00e9se hagyom\u00e1nyos \u201ckerett\u00e9m\u00e1khoz\u201d (Bialostocki), ikonogr\u00e1fiai alapt\u00edpusokhoz, archetipikus k\u00e9pi mot\u00edvumokhoz egyszer\u0171s\u00edti a befogad\u00e1st, megk\u00f6nny\u00edti a n\u00e9z\u0151 eligazod\u00e1s\u00e1t, el\u0151seg\u00edti a bemutatott cselekm\u00e9ny helyes \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9t.[119]<\/a> Az \u00e1br\u00e1zol\u00e1sokat eleve jelent\u00e9ssel \u00e9s p\u00e1tosszal felt\u00f6lt\u0151 szakr\u00e1lis kerett\u00e9m\u00e1k haszn\u00e1lata a foly\u00f3iratok t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9peit is jellemzi, alkalmaz\u00e1suk az\u00e9rt k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen el\u0151ny\u00f6s a popul\u00e1ris k\u00e9p ter\u00fclet\u00e9n, mert a nemzeti t\u00f6rt\u00e9nelem kor\u00e1bban nem \u00e1br\u00e1zolt jeleneteit nagy m\u00falt\u00fa k\u00e9pi hagyom\u00e1nyok b\u00e1zis\u00e1n \u00e9rtelmezi. Jellemz\u0151 p\u00e9ld\u00e1ja ennek az a II. Lajos hal\u00e1l\u00e1t \u00e1br\u00e1zol\u00f3 kis fametszet, amely a Sz\u00e9kely Bertalan festm\u00e9ny\u00e9n m\u00e9g sok alakkal \u00e9s \u00e9rz\u00e9keny l\u00e9lektani megfigyel\u00e9sekkel jellemzett esem\u00e9nyt k\u00e9t alakos Piet\u00e1-kompoz\u00edci\u00f3v\u00e1 reduk\u00e1lja.[120]<\/a><\/p>\n\n\n\n

A kompoz\u00edci\u00f3 redukci\u00f3ja a k\u00e9pform\u00e1tum megv\u00e1ltozat\u00e1sa, a szerepl\u0151k sz\u00e1m\u00e1nak cs\u00f6kken\u00e9se vagy a perspekt\u00edva egyszer\u0171s\u00f6d\u00e9se r\u00e9v\u00e9n t\u00f6rt\u00e9nik meg, m\u00edg a karaktereket felv\u00e1lt\u00f3 tipiz\u00e1lt arcok vagy a d\u00edsz\u00edt\u0151 r\u00e9szletek elhagy\u00e1sa a r\u00e9szletek stiliz\u00e1l\u00e1s\u00e1t szolg\u00e1lja.[121]<\/a> Az el\u0151k\u00e9p megfoszt\u00e1sa egyedi jegyeit\u0151l sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171 felt\u00e9tele a populariz\u00e1ci\u00f3nak, amely a k\u00f6z\u00e9rthet\u0151s\u00e9g c\u00e9lj\u00e1t csak az egyediek v\u00e1ltoz\u00f3 sor\u00e1b\u00f3l kiv\u00e1lasztott k\u00f6z\u00f6s elemek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel \u00e9ri el. A technika r\u00e9v\u00e9n bek\u00f6vetkez\u0151 egyszer\u0171s\u00f6d\u00e9s p\u00e9ld\u00e1jak\u00e9nt megeml\u00edthet\u0151 Vizkelety B\u00e9la Bornemissza Anna egy \u00f3rai uralma <\/em>c\u00edmen a Csal\u00e1di K\u00f6r <\/em>1863-as m\u0171lapjak\u00e9nt megjelent k\u0151rajza, amelynek fametszetes v\u00e1ltozat\u00e1t 1868-ban a Haz\u00e1nk \u00e9s a K\u00fclf\u00f6ld<\/em>, majd 1870-ben a Magyar Baz\u00e1r<\/em> k\u00f6z\u00f6lte.[122]<\/a> B\u00e1r Rusz K\u00e1roly form\u00e1tum\u00e1ban, fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9ben, a szerepl\u0151k elhelyez\u00e9s\u00e9ben \u00e9s gesztusaiban is k\u00f6veti el\u0151k\u00e9p\u00e9t, Marastoni Antal k\u0151rajz\u00e1nak t\u00f3nusbeli finoms\u00e1ga, d\u00edsz\u00edt\u0151 r\u00e9szletei elt\u0171ntek, h\u00e1tt\u00e9ri figur\u00e1it sematikus vonalrajz jelzi. Nem az egyszer\u0171 reprodukci\u00f3 sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1val k\u00e9sz\u00fcl viszont Weber Henrik 1863-ban az Orsz\u00e1g T\u00fckr\u00e9<\/em>ben megjelent k\u0151rajza, amelynek k\u00f6zvetlen forr\u00e1sa Geiger \u2013 Heckenast j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l egy \u00e9vvel kor\u00e1bban ism\u00e9t kiadott \u2013 azonos t\u00e1rgy\u00fa litogr\u00e1fi\u00e1ja. A foly\u00f3irat Nyugoteur\u00f3pa fejedelemeiinek k\u00f6vets\u00e9ge Szent L\u00e1szl\u00f3n\u00e1l <\/em>c\u00edmen, Weber saj\u00e1t m\u0171vek\u00e9nt k\u00f6zli az \u00e1br\u00e1zol\u00e1st, amely k\u00e9ts\u00e9gtelen ihlet\u0151je Geiger Szent L\u00e1szl\u00f3 fogadja a keresztesek k\u00f6veteit<\/em> lapja. Weber kompoz\u00edci\u00f3ja oly m\u00f3don k\u00f6veti el\u0151k\u00e9p\u00e9t, hogy k\u00f6zben \u00f6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1g\u00e1t is megtartja, bizonyos szerepl\u0151ket elhagy (p\u00e9ld\u00e1ul a kardot k\u00edn\u00e1l\u00f3 papot), m\u00e1sokat beilleszt, egyes figur\u00e1k megform\u00e1l\u00e1s\u00e1hoz pedig csak felhaszn\u00e1lja Geiger k\u00e9pi \u00f6tleteit (t\u00e9rdel\u0151 vit\u00e9z, h\u00e1ttal \u00fcl\u0151 pap). Hasonl\u00f3k\u00e9pp j\u00e1r el az a k\u00e9pzett erd\u00e9lyi k\u0151rajzol\u00f3, aki T\u00e1nczos J\u00e1nos gyermekeknek sz\u00e1nt t\u00f6rt\u00e9nelmi olvas\u00f3k\u00f6nyv\u00e9nek illusztr\u00e1ci\u00f3it k\u00e9sz\u00edti, amikor fekv\u0151 form\u00e1tum\u00fa el\u0151k\u00e9peit a k\u00f6nyv alakj\u00e1nak megfelel\u0151 keskeny, \u00e1ll\u00f3 form\u00e1tum\u00fa kompoz\u00edci\u00f3kk\u00e1 alak\u00edtja \u00e1t: a f\u0151csoportokra koncentr\u00e1lva cs\u00f6kkenti a szerepl\u0151k sz\u00e1m\u00e1t, egyszer\u0171s\u00edti a k\u00f6rnyezet rajz\u00e1t. A n\u00e9pies ponyv\u00e1k \u00e9s kalend\u00e1riumok rajzol\u00f3inak elj\u00e1r\u00e1sa rokon ezekkel, de eredm\u00e9ny\u00fck j\u00f3val kev\u00e9sb\u00e9 \u00f6sszetett, mint Weber invenci\u00f3zus pl\u00e1giuma. A k\u00e9pi trivializ\u00e1l\u00f3d\u00e1s valamennyi l\u00e9nyeges jegye megfigyelhet\u0151 Bucs\u00e1nszky Alajos ponyvaillusztr\u00e1ci\u00f3in. A L\u00e1nyi K\u00e1roly A magyar nemzet t\u00f6rt\u00e9netei<\/em> c\u00edm\u0171, nagysz\u00e1m\u00fa kiad\u00e1st meg\u00e9rt n\u00e9pszer\u0171 t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9ben megjelent fametszetes Geiger-\u00e1tiratok m\u00e9g a sz\u00e1zadfordul\u00f3n is felbukkannak B\u00f6ng\u00e9rfi J\u00e1nos hist\u00f3riai ponyvaf\u00fczeteiben. A technikailag ig\u00e9nytelen metszetek Geiger t\u00f6rt\u00e9neti jeleneteinek csup\u00e1n a v\u00e1z\u00e1t tartj\u00e1k meg, a jelenlev\u0151k sz\u00e1m\u00e1t a f\u0151szerepl\u0151kre reduk\u00e1lj\u00e1k, az \u00e1ll\u00f3 k\u00e9pform\u00e1tum miatt az egyes csoportokat egym\u00e1shoz k\u00f6zelebb hozz\u00e1k. E trivializ\u00e1l\u00f3d\u00e1si folyamat v\u00e9gpontja k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl Geiger V\u00e9rszerz\u0151d\u00e9s\u00e9<\/em>nek esete, amely Bucs\u00e1nszky ponyv\u00e1iban a k\u00e9pi t\u00f6m\u00f6r\u00edt\u00e9s eredm\u00e9nyek\u00e9ppen kifejez\u0151 embl\u00e9m\u00e1v\u00e1 egyszer\u0171s\u00f6dik.<\/p>\n\n\n\n

A k\u00e9pi populariz\u00e1l\u00f3d\u00e1s folyamat\u00e1nak \u00e9s m\u00f3dj\u00e1nak vizsg\u00e1lata teh\u00e1t vil\u00e1goss\u00e1 teszi, hogy az egyedi m\u0171vekr\u0151l csup\u00e1n mesters\u00e9ges \u00e9s \u00f6nk\u00e9nyes m\u00f3don v\u00e1laszthat\u00f3k le azok multiplik\u00e1lt v\u00e1ltozatai. Amennyiben \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00fcnk k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban val\u00f3ban m\u00falt \u00e9s m\u0171v\u00e9szet k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1sa \u00e1ll, a t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9p \u00e9rtelmez\u00e9se csak az adott \u00e1br\u00e1zol\u00e1s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 id\u0151ben \u00e9s t\u00e9rben megjelen\u0151 v\u00e1ltozatainak \u00f6sszess\u00e9g\u00e9b\u0151l rajzol\u00f3dik ki. Ekkor v\u00e1lik csak ugyanis vil\u00e1goss\u00e1 \u00e9s bizony\u00edthat\u00f3v\u00e1 a t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9p m\u0171faj\u00e1nak egyik legjellemz\u0151 von\u00e1sa, jelent\u00e9s\u00e9nek, \u201chelyi\u00e9rt\u00e9k\u00e9nek\u201d folyamatosan v\u00e1ltoz\u00f3 arculata.<\/p>\n\n\n\n

R\u00e9v\u00e9sz Emese<\/h5>\n\n\n\n

F\u00fcggel\u00e9k<\/p>\n\n\n\n

I. foly\u00f3iratok t\u00f6rt\u00e9neti m\u0171lapjai 1850-1870<\/h1>\n\n\n\n

Az al\u00e1bbi katal\u00f3gus csak a feldolgozott foly\u00f3iratok m\u0171lapjait tartalmazza, teh\u00e1t a hist\u00f3riai t\u00e1rgy\u00fa sz\u00f6veg k\u00f6zti illusztr\u00e1ci\u00f3kat nem foglalja mag\u00e1ba. Amennyiben ismert, c\u00edmk\u00e9nt a foly\u00f3iratban megjelent metszet felirat\u00e1t k\u00f6zl\u00f6m, m\u00e1s esetben a k\u00f6zgy\u0171jtem\u00e9nyekben fellelt v\u00e1ltozat pontos feliratait. A csup\u00e1n eml\u00edt\u00e9sb\u0151l, hirdet\u00e9sekb\u0151l ismert m\u0171lapokn\u00e1l a nem d\u0151lt bet\u0171s c\u00edmfeliratot a forr\u00e1s megjel\u00f6l\u00e9se k\u00f6veti. A mell\u00e9kletek t\u00f6bbnyire k\u0151rajzok, \u00edgy csak az ett\u0151l elt\u00e9r\u0151 technik\u00e1t jel\u00f6l\u00f6m. Egy\u00e9b, a szerz\u0151re, a megjelen\u00e9s hely\u00e9re \u00e9s id\u0151pontj\u00e1ra vonatkoz\u00f3 inform\u00e1ci\u00f3k sz\u00f6gletes z\u00e1r\u00f3jelben szerepelnek.<\/p>\n\n\n\n

csal\u00e1di k\u00f6r (1860\u20131880)<\/p>\n\n\n\n

V. L\u00e1szl\u00f3 esk\u00fct\u00e9tele.<\/em> \u2013 Jelezve jobbra a k\u00e9p alatt: Festette Vizkelety B\u00e9la. K\u0151re rajzolta C\u00e1nzi \u00c1gost. Nyomatott Engel \u00e9s Mandello m\u0171int\u00e9zet\u00e9ben. A \u201cCsal\u00e1di K\u00f6r\u201d 1861ki m\u0171lapja.<\/p>\n\n\n\n

Kun L\u00e1szl\u00f3 udvara 1272-1290. \u2013 <\/em>Jelezve balra lent a k\u00e9pen: Orlai S. 861. \u2013  Jelezve jobbra a k\u00e9p alatt: Festette Orlay Petrics Soma. K\u0151re rajzolta Marasztoni J\u00f3zsef. Nyomatott Pataki J\u00f3zsef \u00e9s T\u00e1rs\u00e1n\u00e1l Pesten 1862. A \u201cCsal\u00e1di K\u00f6r\u201d m\u0171lapja. Az 1863diki els\u0151 f\u00e9l\u00e9vre.<\/p>\n\n\n\n

Bornemissza Anna egy \u00f3rai uralma. <\/em>\u2013 Jelezve balra lent a k\u00e9p alatt: Vizkelety B\u00e9la terve ut\u00e1n, k\u0151re rajzolta Marastoni Antal. Nyomt. Pataki J\u00f3zsef m\u0171int\u00e9zete Pesten 1863. \u2013 Jelezve jobra lent a k\u00e9p alatt: Kiadja Emilia. A  \u201cCsal\u00e1di K\u00f6r\u201d II. f\u00e9l\u00e9vi nagy m\u0171lapja, 1863.<\/p>\n\n\n\n

Izabella kir\u00e1lyn\u00e9 anyai \u00e1ldozata. <\/em>\u2013 Jelezve balra lent a k\u00e9p alatt: Vizkelety B\u00e9la terve ut\u00e1n k\u0151re rajzolta Marastoni Antal. Nyomt. Pataki J\u00f3zsef m\u0171int\u00e9zete Pesten 1864. \u2013 Jelezve jobra lent a k\u00e9p alatt: Kiadja Emilia. A \u201cCsal\u00e1di K\u00f6r\u201d I. f\u00e9l\u00e9vi m\u0171lapja 1864.<\/p>\n\n\n\n

Emese \u00e1lma. T\u00f6rt\u00e9nelmi k\u00e9pcsarnok I.<\/em> \u2013 Jelezve balra lent a k\u00e9pen: O. S. 1864 \u2013 Jelezve balra lent a k\u00e9p alatt: Orlai Soma tervrajza. Marasztoni J\u00f3zsef tollrajza. A \u201cCsal\u00e1di K\u00f6r\u201d 2-dik f\u00e9l\u00e9vi m\u0171lapja, 1864. \u2013  Jelezve a k\u00e9p alatt k\u00f6z\u00e9pen: Mindennem\u00fc ut\u00e1nz\u00e1s tilalmas. \u2013 Jelezve jobra lent a k\u00e9p alatt: Nyomatott Deutsch testv\u00e9rek m\u00fcint\u00e9zet\u00e9ben Pesten 1864. Kiad\u00f3-tulajdonos Emilia.<\/p>\n\n\n\n

\u00c1lmos Munk\u00e1cs alatt.<\/em> T\u00f6rt\u00e9nelmi k\u00e9pcsarnok II. \u2013 <\/em>Jelezve balra lent a k\u00e9p alatt: Festette Th\u00e1n M\u00f3r. A \u201cCsal\u00e1di K\u00f6r\u201d 1-s\u0151 f\u00e9l\u00e9vi m\u00fclapja, 1865-ben. \u2013 Jelezve jobbra a k\u00e9p k\u00f6z\u00e9pen: Mindennem\u00fc ut\u00e1nz\u00e1sa tilalmas. \u2013 Jelezve jobra lent a k\u00e9p alatt: Nyomatott Deutsch Testv\u00e9rekn\u00e9l. Kiadja: Emilia.<\/p>\n\n\n\n

Zolt\u00e1n fejedelem n\u0151\u00fcl veszi Mar\u00f3th Hamzs\u00e1rt.<\/em> T\u00f6rt\u00e9nelmi k\u00e9pcsarnok III. <\/em>\u2013  Jelezve jobbra lent a k\u00e9pen: W. Katzler 1865. \u2013 Jelezve a k\u00e9p alatt: Emilia tervrajza ut\u00e1n. Nyomatott Deutsch-testv\u00e9rek m\u0171int\u00e9zet\u00e9ben Pesten 1865. A \u201cCsal\u00e1di K\u00f6r\u201d 2-dik f\u00e9l\u00e9vi m\u0171lapja, 1865. Kiad\u00f3 tulajdonos Emilia.<\/p>\n\n\n\n

A magyar szent korona \u00e1tad\u00e1sa Istv\u00e1n kir\u00e1lynak \u2013 Forr\u00e1s: Csal\u00e1di K\u00f6r<\/em>, 1865. 53. sz. 1267-1270. \u2013 [1866. I. f\u00e9l\u00e9vi m\u0171lap]<\/p>\n\n\n\n

Imre kir\u00e1lyfi utols\u00f3 \u00f3r\u00e1ja. T\u00f6rt\u00e9nelmi K\u00e9pcsarnok V.<\/em> \u2013 Jelezve balra lent a k\u00e9pen: V. Katzler pinx. 1866 \u2013 Jelezve jobbra lent a k\u00e9p alatt: Nyomatott Gerhart Henrik m\u00fcint\u00e9zet\u00e9ben B\u00e9csben. Kiadja: Emilia. \u2013 Jelezve a k\u00e9p alatt k\u00f6z\u00e9pen: Mindennem\u00fc ut\u00e1nz\u00e1s tiltatik. A \u201cCsal\u00e1di K\u00f6r\u201d 1-s\u0151 f\u00e9l\u00e9vi m\u00fclapja 1867.<\/p>\n\n\n\n

L\u00f3r\u00e1ntffy Zsuzsanna a hazai tudom\u00e1nyoknak \u00e1ldozik. \u2013 [Szeml\u00e9r Mih\u00e1ly \u2013 1869. \u00e9vi m\u0171lap \u2013 Forr\u00e1s: Csal\u00e1di K\u00f6r<\/em>, 1869. m\u00e1jus 2., 18. sz. 409.]<\/p>\n\n\n\n

Zr\u00ednyi Ilona b\u00facs\u00faja gyermekeit\u0151l. \u2013 [Szeml\u00e9r Mih\u00e1ly \u2013 1870. \u00e9vi m\u0171lap \u2013 Forr\u00e1s: Nagy 1936. 125.]<\/p>\n\n\n\n

csat\u00e1r (1861-1863)<\/p>\n\n\n\n

Zr\u00ednyi esk\u00fcje. Zakletve Zrinjieva.<\/em> \u2013 Jelezve jobbra lent a k\u00e9pben: A. Rohn lith. \u2013 Jelezve balra lent a k\u00e9p alatt: Vizkelety B. festm\u00e9nye ut\u00e1n k\u0151re rajzolta Rohn Pesten. \u2013 Jelezve a k\u00e9p alatt k\u00f6z\u00e9pen: a k\u00e9p alatt: A horv\u00e1torsz\u00e1gi, slavoniai \u00e9s hat\u00e1r\u0151rvid\u00e9ki sz\u0171k\u00f6lk\u00f6d\u0151k felseg\u00e9ll\u00e9s\u00e9re. Kiadt\u00e1k: Bulyovszky Gyula, Kozma Vazul \u00e9s Pomp\u00e9ry J\u00e1nos, 1860. \u2013 Jelezve jobbra lent a k\u00e9p alatt: Nyomtatta Reiffenstein \u00e9s R\u00f6sch B\u00e9csben. \u2013 [1861. \u00e9vi m\u0171lap]<\/p>\n\n\n\n

divatcsarnok (1853-1863)<\/p>\n\n\n\n

Az utols\u00f3 Zr\u00ednyi.<\/em> \u2013 Jelezve balra lent a k\u00e9p alatt: Az eredeti k\u00e9pet festette Madar\u00e1sz Gy\u0151z\u0151. \u2013 Jelezve jobbra a k\u00e9p alatt: A \u201cDivatcsarnok\u201d el\u0151fizet\u0151inek. Pest 1860. Werfer K\u00e1roly M\u0171int\u00e9zet\u00e9b\u0151l. \u2013 [1860. \u00e9vi m\u0171lap]<\/p>\n\n\n\n

haz\u00e1nk \u00e9s a k\u00fclf\u00f6ld (1864-1872)<\/p>\n\n\n\n

Dobozi 1526. \u2013 Jelezve balra lent a k\u00e9p alatt: Festette Sz\u00e9kely Bertalan \u2013 Jelezve a k\u00e9p alatt k\u00f6z\u00e9pen: Szinekben nyomtatta Emich Guszt\u00e1v, m. ak. nyomd\u00e1sz, Pesten, 1865. \u2013 Jelezve jobra lent a k\u00e9p alatt: F\u00e1ba metszette Kn\u00f6fler Henrik. \u2013 [sz\u00ednezett fametszet \u2013 1865. \u00e9vi m\u0171lap]<\/h1>\n\n\n\n

Zr\u00ednyi \u00e9s Frangep\u00e1n utols\u00f3 tal\u00e1lkoz\u00e1sa \u2013 [Madar\u00e1sz Viktor \u2013 sz\u00ednezett fametszet \u2013 1866. \u00e9vi m\u0171lap \u2013 Forr\u00e1s: Haz\u00e1nk \u00e9s a K\u00fclf\u00f6ld <\/em>II. 1866. november 25., 47. sz\u00e1m, 742-744]<\/p>\n\n\n\n

Hunyadi L\u00e1szl\u00f3 b\u00facs\u00faja \u2013 [Bencz\u00far Gyula \u2013 sz\u00ednezett fametszet \u2013 1867. \u00e9vi m\u0171lap \u2013 Forr\u00e1s: Haz\u00e1nk \u00e9s a K\u00fclf\u00f6ld <\/em>III. 1867. november 28., 48. sz\u00e1m, 753-754]<\/p>\n\n\n\n

Husz\u00e1rbrav\u00far \u2013 [Wagner S\u00e1ndor \u2013 1868. \u00e9vi m\u0171lap \u2013 Forr\u00e1s: Haz\u00e1nk \u00e9s a K\u00fclf\u00f6ld <\/em>V. 1869. \u00e1prilis 29., 17. sz\u00e1m, 262-263, \u00e9s 1869. m\u00e1jus 6., 18. sz\u00e1m, 282-283]<\/p>\n\n\n\n

Guyon Rich\u00e1rd honv\u00e9dt\u00e1bornok a n. szombati csat\u00e1ban, 1848. dec. 18-dik\u00e1n.<\/em> \u2013 Jelezve balra lent a k\u00e9p alatt: A Haz\u00e1nk \u00e9s K\u00fclf\u00f6ld m\u0171mell\u00e9klete az 1869-dik \u00e9vre. \u2013 Jelezve a k\u00e9p alatt k\u00f6z\u00e9pen: Kiadja az \u201cAtheneum\u201d irod. \u00e9s nyomdai r\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g Pesten. \u2013 Jelezve jobra lent a k\u00e9p alatt: Nyom. Gatternicht Stuttgartban. Fest. Orlai Pestrich Soma. \u2013 [szinnyomat]<\/p>\n\n\n\n

Bem honv\u00e9d-alt\u00e1bornagy diadala. (1849. april hav\u00e1ban.)<\/em> \u2013 Jelezve balra lent a k\u00e9p alatt: Festette B\u00f6hm P\u00e1l.  \u2013 Jelezve jobra lent a k\u00e9p alatt: Gatternicht A. m\u0171int\u00e9zete Stuttgartban. \u2013 Jelezve a k\u00e9p alatt k\u00f6z\u00e9pen: A \u201cHaz\u00e1nk s K\u00fclf\u00f6ld\u201d 1870. \u00e9vi m\u00fcmell\u00e9klete. \u2013 [szinnyomat]<\/p>\n\n\n\n

Egri n\u0151k 1552.<\/em> \u2013 Jelezve jobbra a k\u00e9p alatt: Fest. Sz\u00e9kely Bertalan. Kiadja az \u201cAtheneum\u201d. Az eredeti a Nemzeti Muzeumban. Gatternicht A. m\u00fcint\u00e9zete Stuttgartban. A \u201cHaz\u00e1nk s K\u00fclf\u00f6ld\u201d 1871. \u00e9vi m\u00fcmell\u00e9klete. \u2013 [szinnyomat]<\/p>\n\n\n\n

h\u00f6lgyfut\u00e1r (1850-1864)<\/p>\n\n\n\n

Erkel Hunyadi L\u00e1szl\u00f3. \u2013 Jelezve jobra lent a k\u00e9p alatt: Nyomt. Walzel A. F.: Pesten. \u2013 [Az esk\u00fc jelenete Erkel Ferenc Hunyadi L\u00e1szl\u00f3 oper\u00e1j\u00e1b\u00f3l \u2013 1850. \u00e9vi m\u0171lap]<\/h1>\n\n\n\n

A moh\u00e1csi csata.<\/em> \u2013 Jelezve balra lent a k\u00e9p alatt: Fest\u00e9 Than M\u00f3r. \u2013 Jelezve a k\u00e9p alatt k\u00f6z\u00e9pen: Aj\u00e1ndoklap a \u201cH\u00f6lgyfut\u00e1r\u201d 1857-ik \u00e9vi folyam\u00e1hoz Tomori A.t\u00f3l. Az eredeti Borsodi Latinovits Lajos tulajdona. K\u00f6re rajz. Grimm R. \u2013 Jelezve jobra lent a k\u00e9p alatt: Nyomt. Reiffenstein & R\u00f6sch B\u00e9csben.<\/p>\n\n\n\n

Hunyadi L\u00e1szl\u00f3.<\/em> \u2013 Felirata a k\u00e9p alatt k\u00f6z\u00e9pen: Az eredeti a nemz. muzeum tulajdona. \u2013 Jelezve balra lent a k\u00e9p alatt: Fest. Madar\u00e1sz Viktor. \u2013 Jelezve jobra lent a k\u00e9p alatt: K\u0151re rajz. \u00e9s nyomt. Rohn Pesten 1859. Kiadta: T\u00f3th K\u00e1lm\u00e1n. \u2013 [szinnyomat \u2013 1860. \u00e9vi m\u0171lap]<\/p>\n\n\n\n

R\u00e1k\u00f3czy Rodost\u00f3ban.<\/em> \u2013 Jelezve balra lent a k\u00e9pen: G. R. \u2013 Jelezve balra lent a k\u00e9p alatt: K\u0151re rajz. Grimm R. Nyomta Reiffenstein \u00e9s R\u00f6sch B\u00e9csben. \u2013 [1862. II. f\u00e9l\u00e9vi m\u0171lap]<\/p>\n\n\n\n

A magyar szentkorona elorz\u00e1sa Visegr\u00e1dr\u00f3l Albert kir\u00e1ly \u00f6zvegye jav\u00e1ra Kottanner Erzse \u00e1ltal.<\/em> \u2013 Jelezve a k\u00e9p alatt k\u00f6z\u00e9pen: Kiadja Kert\u00e9sz J\u00f3zsef. A H\u00f6lgyfut\u00e1r 1864. I. f\u00e9l\u00e9vi m\u0171lapja. Ny. Boskovicz M\u00f3r Pesten Uri utcza 8. sz. \u2013 Jelezve jobra lent a k\u00e9p alatt: K\u0151re rajz. Pesky Ede.<\/p>\n\n\n\n

k\u00e9pes ujs\u00e1g (1859-1861)<\/p>\n\n\n\n

Salamon \u00e9s L\u00e1szl\u00f3 kir\u00e1lyok kib\u00e9k\u00fcl\u00e9se szent Istv\u00e1n s\u00edrj\u00e1n\u00e1l. (K\u00e9p Klimkovitst\u00f3l.) \u2013 [Klimkovits Ferenc \u2013 1859\/1, 6-7.]<\/h1>\n\n\n\n

Salamon hal\u00e1la. (K\u00e9p Klimkovitst\u00f3l.) <\/em>\u2013  [Klimkovits Ferenc \u2013 1859\/2, 16.]<\/p>\n\n\n\n

Rozgonyi csata 1312-ben Junius 15-\u00e9n.<\/em> \u2013 [1859\/4, 42-43.]<\/p>\n\n\n\n

Az aradi v\u00e9rnap. <\/em>\u2013 [Johann Nepomuk Geiger \u2013 1859\/11, 126-127.]<\/p>\n\n\n\n

Szt. Istv\u00e1n koron\u00e1z\u00e1sa. <\/em>\u2013 [Johann Nepomuk Geiger ut\u00e1n \u2013 1859\/14, 162-163.]<\/p>\n\n\n\n

IV. B\u00e9la visszat\u00e9r\u00e9se. <\/em>\u2013 [Johann Nepomuk Geiger \u2013 1859\/20, 234-235.]<\/p>\n\n\n\n

Hunyadi L\u00e1szl\u00f3 sirat\u00e1sa. <\/em>\u2013 [Madar\u00e1sz Viktor \u2013 olajnyomat \u2013 Forr\u00e1s: K\u00e9pes Ujs\u00e1g <\/em>I. 1859. november 27., 19. sz\u00e1m, 227. \u2013 1860. I. f\u00e9l\u00e9vi m\u0171lap]<\/p>\n\n\n\n

M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly bevonul\u00e1sa Visegr\u00e1dra. <\/em>\u2013 [1860\/11, 126-127.]<\/p>\n\n\n\n

Szigetv\u00e1ri jelenet a t\u00f6rt\u00e9netb\u0151l. \u201cAz ostroml\u00f3 t\u00f6r\u00f6k had k\u00f6vetei az ostromlott Szigetv\u00e1r h\u0151sei el\u0151tt.\u201d<\/em> \u2013 [1860\/8, 90-91.]<\/p>\n\n\n\n

Szigetv\u00e1ri jelenet a t\u00f6rt\u00e9netb\u0151l. \u201cA h\u0151s Zr\u00ednyi \u00e9s h\u00fc bajnokai esk\u00fcje, gy\u0151zni vagy halni.\u201d<\/em> \u2013 [1860\/9, 102-103.]<\/p>\n\n\n\n

k\u00e9pes vil\u00e1g (1866-1873)<\/p>\n\n\n\n

Martinuzzi meggyilkoltat\u00e1sa az alvinczi kast\u00e9lyban. \u2013 Jelezve jobbra a k\u00e9p alatt: Pest, 1866. Deutsch Testv\u00e9rek M\u0171int\u00e9zet\u00e9b\u0151l. Kiad\u00f3k Deutsch Testv\u00e9rek Pesten. A \u201cK\u00e9pes Vil\u00e1g\u201d els\u0151 jutalomk\u00e9pe 1866. \u2013 [Szeml\u00e9r Mih\u00e1ly rajza nyom\u00e1n]<\/h1>\n\n\n\n

S\u00e1rkuti Dugovics Titus 1456.<\/em> \u2013 Jelezve balra lent a k\u00e9p alatt: A \u201cK\u00e9pes Vil\u00e1g\u201d mell\u00e9klete. \u2013 Jelezve jobra lent a k\u00e9p alatt: Deutsch Testv\u00e9rek m\u00fcint\u00e9zete Pesten. \u2013 [Wagner S\u00e1ndor festm\u00e9nye ut\u00e1n \u2013 sz\u00ednezett fametszet \u2013 1867\/1]<\/p>\n\n\n\n

Arany J\u00e1nos \u201cZ\u00e1ch Kl\u00e1ra\u201d czim\u00fc ballad\u00e1j\u00e1hoz.<\/em> \u2013 Jelezve jobbra lent a k\u00e9pen: F. Kollarz \u2013 Jelezve jobbra a k\u00e9p alatt: 1-s\u0151 havi mell\u00e9klet a \u201cK\u00e9pes Vil\u00e1g\u201d 1870. \u00e9vfolyam\u00e1hoz. \u2013 [fametszet]<\/p>\n\n\n\n

Kisfaludy K. \u201cBudai Harczj\u00e1t\u00e9k\u201d czim\u0171 k\u00f6ltem\u00e9ny\u00e9hez.<\/em> \u2013 Jelezve jobbra lent a k\u00e9pen: F. Kollarz \u2013 Jelezve jobbra a k\u00e9p alatt: XI. havi mell\u00e9klet a \u201cK\u00e9pes Vil\u00e1g\u201d 1870-ik \u00e9vfolyam\u00e1hoz. \u2013 [fametszet]<\/p>\n\n\n\n

Arany J\u00e1nos \u201cP\u00e1zm\u00e1n lovag\u201d czim\u00fc k\u00f6ltem\u00e9ny\u00e9hez.<\/em> \u2013 Jelezve balra lent a k\u00e9pen: Kollarz \u2013 [1871. VI. f\u00fczet mell\u00e9klete]<\/p>\n\n\n\n

magyarorsz\u00e1g \u00e9s a nagyvil\u00e1g (1865-1884)<\/p>\n\n\n\n

R\u00e1kosi orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s \u2013 [Franz Kollarz \u2013 1866. II. f\u00e9l\u00e9vi m\u0171lap \u2013 Forr\u00e1s: Magyarorsz\u00e1g \u00e9s a Nagyvil\u00e1g <\/em>II. 1866, j\u00fanius 24., 25. sz\u00e1m]<\/p>\n\n\n\n

II. R\u00e1k\u00f3czy Ferenc sz\u00f6k\u00e9se a b\u00e9cs\u00fajhelyi b\u00f6rt\u00f6nb\u0151l \u2013 [Munk\u00e1csy Mih\u00e1ly \u2013 1867. I. f\u00e9l\u00e9vi m\u0171lap \u2013 Forr\u00e1s: Magyarorsz\u00e1g \u00e9s a Nagyvil\u00e1g <\/em>III. 1867. m\u00e1rcius 23, 12. sz\u00e1m]<\/p>\n\n\n\n

Kossuth Lajos bucsuja a haza hat\u00e1r\u00e1n 1849-ben<\/em> \u2013 Jelezve balra lent a k\u00e9pa alatt: Rajzolta Kollarz Ferencz \u2013 Jelezve a k\u00e9p alatt k\u00f6z\u00e9pen: A \u201cMagyarorsz\u00e1g \u00e9s a nagyvil\u00e1g\u201d \u00f6t\u00f6dik f\u00e9l\u00e9ves m\u0171mell\u00e9klete. \u2013 Jelezve jobbra lent a k\u00e9p alatt: Kiad\u00f3 ifj. Deutsch M\u00f3r Pesten. \u2013 [1868. I. f\u00e9l\u00e9vi m\u0171lap]<\/p>\n\n\n\n

A magyarok kiv\u00e1ndorolnak \u0151s haz\u00e1jukb\u00f3l. T\u00f6rt\u00e9neti Album-lapok. I.<\/em> \u2013 Jelezve balra lent a k\u00e9pen: F. Kollarz. \u2013 \u00adJelezve jobbra lent a k\u00e9pen: Tomassich sc. \u2013 Jelezve balra lent a k\u00e9p alatt: Kiadja a Deutsch\u2019f\u00e9le k\u00f6nyvnyomda \u00e9s kiad\u00f3i r\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g int\u00e9zet\u00e9ben, Pest. \u2013 Jelezve jobra lent a k\u00e9p alatt: Eredeti rajz Kollarzt\u00f3l. \u2013 [fametszet \u2013 1869. II. f\u00e9l\u00e9v]<\/p>\n\n\n\n

A magyarok bet\u00f6r\u00e9se N\u00e9metorsz\u00e1gba 954-ben. T\u00f6rt\u00e9nelmi Album-lapok II.<\/em>  \u2013 Jelezve balra lent a k\u00e9pen: F. Kollarz \u2013  Jelezve jobbra lent a k\u00e9pen: Tomassich sc. \u2013 Jelezve balra lent a k\u00e9p alatt: A \u201cMagyarorsz\u00e1g \u00e9s a nagyvil\u00e1g\u201d m\u00e1sodik mell\u00e9klete. \u2013 Jelezve jobra lent a k\u00e9p alatt: Kiadja a Deutsch-f\u00e9le k\u00f6nyvnyomda \u00e9s kiad\u00f3i r\u00e9szv\u00e9ny-t\u00e1rsas\u00e1g int\u00e9zete Pesten. \u2013 [fametszet \u2013 1869. II. f\u00e9l\u00e9v]<\/p>\n\n\n\n

A magyarok visszat\u00e9rte az Ausburgi gy\u0151zelemb\u0151l 910-ben. T\u00f6rt\u00e9nelmi Album-lapok III.<\/em> \u2013 Jelezve jobbra lent a k\u00e9p alatt: Kiadja a Deutsch\u2019f\u00e9le k\u00f6nyvnyomda \u00e9s kiad\u00f3i-r\u00e9szv\u00e9ny-t\u00e1rsas\u00e1g Pesten. \u2013 [fametszet \u2013 1869. II. f\u00e9l\u00e9v]<\/p>\n\n\n\n

Botond megmutatja karja erej\u00e9t Konstantin\u00e1poly kapuj\u00e1n 971-ben. T\u00f6rt\u00e9nelmi Album-lapok IV.<\/em> \u2013 Jelezve balra lent a k\u00e9p alatt: A \u201cMagyarorsz\u00e1g \u00e9s a Nagyvil\u00e1g\u201d negyedik mell\u00e9klete. \u2013 Jelezve jobbra lent a k\u00e9p alatt: Kiadja a Deutsch-f\u00e9le k\u00f6nyvnyomda \u00e9s kiad\u00f3i-r\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g int\u00e9zete Pesten. \u2013 [fametszet \u2013 1869. II. f\u00e9l\u00e9v]<\/p>\n\n\n\n

Adalbert p\u00fcsp\u00f6k Magyarorsz\u00e1gra j\u00f6n a kerszt\u00e9ny hitet pr\u00e9dik\u00e1lni. T\u00f6rt\u00e9nelmi Album-lapok V.<\/em> \u2013 Jelezve jobbra lent a k\u00e9pen: F. Kollarz \u2013 Jelezve balra lent a k\u00e9p alatt: A \u201cMagyarorsz\u00e1g \u00e9s a Nagyvil\u00e1g\u201d \u00f6t\u00f6dik m\u0171mell\u00e9klete. \u2013 Jelezve jobbra lent a k\u00e9p alatt: Kiadja a Deutsch\u2019f\u00e9le k\u00f6nyvnyomda \u00e9s kiad\u00f3i-r\u00e9szv\u00e9ny-t\u00e1rsas\u00e1g int\u00e9zete Pesten. \u2013 [fametszet \u2013 1870. I. f\u00e9l\u00e9v]<\/p>\n\n\n\n

Szent Istv\u00e1n koron\u00e1z\u00e1sa. T\u00f6rt\u00e9nelmi Album-lapok VI.<\/em> \u2013 Jelezve balra lent a k\u00e9pen: Joh. Tomassich sc.; Jelezve jobbra lent a k\u00e9pen: Kollarz \u2013 Jelezve k\u00f6z\u00e9pen a k\u00e9p alatt: Kiadja deutsch M.-f\u00e9le m\u0171v\u00e9szeti int\u00e9zet, Budapest, b\u00e1lv\u00e1ny-utcza 9. \u2013 [fametszet \u2013 1870. I. f\u00e9l\u00e9v]<\/p>\n\n\n\n

A pog\u00e1nyok l\u00e1zad\u00e1sa Vatha vez\u00e9rlete alatt 1046-ban. T\u00f6rt\u00e9nelmi Album-lapok VII.<\/em> \u2013 Jelezve k\u00f6z\u00e9pen lent a k\u00e9pen: F. Kollarz \u2013 Jelezve jobbra lent a k\u00e9pen: Joh. Tomassich sc. \u2013 Jelezve balra lent a k\u00e9p alatt: A \u201cMagyarorsz\u00e1g \u00e9s a Nagyvil\u00e1g\u201d hetedik mell\u00e9klete. \u2013 Jelezve jobbra lent a k\u00e9p alatt: Kiadja a Deutsch\u2019f\u00e9le k\u00f6nyvnyomda- \u00e9s kiad\u00f3i r\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g Pesten. \u2013 [fametszet \u2013 1870. I. f\u00e9l\u00e9v]<\/p>\n\n\n\n

Dukasz Mih\u00e1ly Byzanczi cs\u00e1sz\u00e1r koron\u00e1t k\u00fcld G\u00e9za herczegnek 1072-ben.T\u00f6rt\u00e9nelmi Album-lapok VIII. <\/em> \u2013 Jelezve balra lent a k\u00e9pen: J. Tomassich sc. \u2013 Jelezve jobbra lent a k\u00e9pen: Kollarz \u2013 Jelezve balra lent a k\u00e9p alatt: A \u201cMagyarorsz\u00e1g \u00e9s a nagyvil\u00e1g\u201d nyolczadik mell\u00e9klete. \u2013 Jelezve jobra lent a k\u00e9p alatt: Kiadja a Deutsch\u2019 f\u00e9le k\u00f6nyvnyomda- \u00e9s kiad\u00f3i r\u00e9szv\u00e9ny-t\u00e1rsas\u00e1g Pesten. \u2013 [Fametszet \u2013 1870. I. f\u00e9l\u00e9vi m\u0171lap]<\/p>\n\n\n\n

Bem feldiszittet\u00e9se a vit\u00e9zs\u00e9gi nagy \u00e9rdemjellel 1849-ben.<\/em> \u2013 Jelezve balra lent a k\u00e9p alatt: Rajzolta Koll\u00e1rz Ferencz. \u2013 Jelezve jobra lent a k\u00e9p alatt: A Deutsch-f\u00e9le K\u00f6nyvnyomda \u00e9s Kiad\u00f3i r\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g tulajdoba Pesten. \u2013 Jelezve a k\u00e9p alatt k\u00f6z\u00e9pen: A \u201cMagyarorsz\u00e1g \u00e9s a nagy vil\u00e1g\u201d hetedik jutalomk\u00e9pe. \u2013 [szinnyomat \u2013 1871. els\u0151 negyed\u00e9vi m\u0171lap]<\/p>\n\n\n\n

Szigetv\u00e1r v\u00e9gpercei.<\/em> \u2013 Jelezve balra lent a k\u00e9pen: Weber Ferencz M\u00fcnchen 1870. \u2013  Jelezve a k\u00e9p alatt: festette Weber X. Ferencz M\u00fcnchenben. K\u0151re rajzolta Federle K. M\u00fcnchenben. Kiadja a Deutsch f\u00e9le k\u00f6nyvnyomda \u00e9s kiad\u00f3i r\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g int\u00e9zete, Pesten. (Eredetije a magyar k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti t\u00e1rsas\u00e1g birtok\u00e1ban van.) \u201cMagyarorsz\u00e1g \u00e9s a nagy vil\u00e1g\u201d 1871dik folyam\u00e1nak IIIdik negyed\u00e9ves m\u0171lapja.<\/p>\n\n\n\n

napkelet (1857-1862)<\/p>\n\n\n\n

A Hunyadih\u00e1z diadal\u00fcnnepe. \u2013 <\/em> Jelezve balra lent a k\u00e9p alatt: K\u00f6re rajzolta Kollarz F. \u2013  Jelezve a k\u00e9p alatt k\u00f6z\u00e9pen: E k\u00e9p tervez\u0151je s kiad\u00f3-tulajdonosa Vahot Imre. Eredetij\u00e9t szerz\u00e9 s olajba festette Vizkelety B\u00e9la. (Pest, 1857.) Jutalomk\u00e9p a Napkelethez. \u2013  Jelezve jobbra lent a k\u00e9p alatt: Nyomt. Reiffenstein & R\u00f6sch m\u00fcint\u00e9zet\u00e9ben B\u00e9csben. \u2013  [1857. \u00e9vi m\u0171lap]<\/p>\n\n\n\n

Dalid\u00f3 \u00e9s palot\u00e1s magyar t\u00e1ncz az erd\u00e9lyi fejedelem udvar\u00e1ban.<\/em> \u2013 Jelezve balra lent a k\u00e9p alatt: Kiadta: Vahot Imre.  \u2013 Jelezve jobra lent a k\u00e9p alatt:  Rajzolta: Vizkelety B\u00e9la. Nyomt. Reiffenstein \u00e9s R\u00f6sch B\u00e9csben. \u2013 [1858. I. f\u00e9l\u00e9vi m\u0171lap]<\/p>\n\n\n\n

M\u00e1ty\u00e1s az igazs\u00e1gos. A mint hadj\u00e1rat\u00e1b\u00f3l hon\u00e1ba visszat\u00e9r, s az ellne f\u00f6ll\u00e1zadt f\u0151urakat nagylelk\u00fcs\u00e9g\u00e9vel megsz\u00e9gyeniti s ism\u00e9t a maga r\u00e9sz\u00e9re h\u00f3ditja, \u00e9s az \u0151 beleegyez\u00e9s\u00f6kkel oly t\u00f6rv\u00e9nyeket hoz, mik a hozz\u00e1 hiven ragaszkodott n\u00e9p egyenl\u0151s\u00e9gi jogait s a megmentett haza k\u00fcls\u0151 bels\u0151 b\u00e1tors\u00e1g\u00e1t, j\u00f3l\u00e9t\u00e9t, vil\u00e1ghatalm\u00e1t s dics\u0151s\u00e9g\u00e9t biztosit\u00e1k.<\/em> \u2013 Jelezve balra lent a k\u00e9p alatt: K\u0151re rajzolta: Kollarz F. \u2013 Jelezve a k\u00e9p alatt k\u00f6z\u00e9pen: E k\u00e9p tervez\u0151je s kiad\u00f3-tulajdonosa Vahot Imre. Eredetij\u00e9t rajzolta Vizkelety B\u00e9la 1858-ban. II-ik t\u00f6rt\u00e9neti m\u00fclap a Napkelethez. \u2013 Jelezve jobra lent a k\u00e9p alatt: Nyomt. Reiffenstein \u00e9s R\u00f6sch m\u00fcint\u00e9zet\u00e9ben, B\u00e9csben. \u2013 [1858. II. f\u00e9l\u00e9vi m\u0171lap]<\/p>\n\n\n\n

B\u00e1tori Istv\u00e1n erd\u00e9lyi fejedelemnek, mint megv\u00e1lasztott lengyel kir\u00e1lynak a lengyel nemzet k\u00e9pvisel\u0151i s eljegyzett ar\u00e1ja, Anna, kir\u00e1lyi h\u00f6lgy \u00e1ltal Krak\u00f3 el\u0151tt t\u00f6rt\u00e9nt \u00fcnnep\u00e9lyes fogadtat\u00e1sa, 1576-ban. Stefan Bathory ksiqze Siedmiogrodu, jako wybrany kr\u00f3l Polski, jego przyjecie przez stany naradowe i swoje wysoko narzeczone Kr\u00f3lowe Anne, pod Krakowem w roku 1576.<\/em> \u2013 Jelezve balra lent a k\u00e9p alatt: K\u0151re rajzolta Kollarz F. \u2013 Jelezve a k\u00e9p alatt k\u00f6z\u00e9pen: E k\u00e9p tervez\u0151je s kiad\u00f3 tulajdonosa: Vahot Imre. Eredetij\u00e9t rajzolta: Vizkelety B\u00e9la 1859 ben. III-ik t\u00f6rt\u00e9neti m\u00fclap a Napkelethez. \u2013 Jelezve jobra lent a k\u00e9p alatt: Nyomt. Reiffenstein \u00e9s R\u00f6sch m\u00fcint\u00e9zet\u00e9ben B\u00e9csben. \u2013 [1859. II. f\u00e9l\u00e9vi m\u0171lap]<\/p>\n\n\n\n

Eger v\u00e1r\u00e1nak h\u0151si megv\u00e9d\u00e9se Dob\u00f3 \u00e9s bajt\u00e1rsai \u00e9s az egri nevet vel\u00f6k egy\u00fctt kiv\u00edvott magyar n\u0151k \u00e1ltal, 1552-ben. \u2013 <\/em>Jelezve balra lent a k\u00e9p alatt: K\u0151re rajz. Kollarz F. \u2013 Jelezve a k\u00e9p alatt k\u00f6z\u00e9pen: E k\u00e9p tervez\u0151je s kiad\u00f3-tulajdonosa: Vahot Imre. Eredetij\u00e9t rajzolta: Vizkelety B\u00e9la, 1860-ban. IV-ik t\u00f6rt\u00e9neti m\u0171lap a Napkelethez. \u2013 Jelezve jobra lent a k\u00e9p alatt: Nyomt. Reiffenstein \u00e9s R\u00f6sch m\u0171int\u00e9zet\u00e9ben B\u00e9csben. \u2013 [1860. I. f\u00e9l\u00e9vi m\u0171lap]<\/p>\n\n\n\n

A magyar korona n\u00e9peinek testv\u00e9ries egyes\u00fcl\u00e9se \u00e9letben \u00e9s hal\u00e1lban. <\/em>\u2013 Felirata a k\u00e9p alatt k\u00f6z\u00e9pen : Ezen k\u00e9p azon jelent\u00e9keny t\u00f6rt\u00e9neti mozzanatot \u00e1br\u00e1zolja, mid\u0151n Holl\u00f3s M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly Szab\u00e1cs v\u00e1r\u00e1nak szem\u00e9lyesen vezett ostroma, s kit\u00fcn\u0151 vit\u00e9zs\u00e9ggel eszk\u00f6z\u00f6lt bev\u00e9tele ut\u00e1n az elesettek h\u0171lt tetemei f\u00f6l\u00f6tt, dics\u0151s\u00e9ges, diadal- \u00e9s \u00f6n\u00e9rzettel a legsz\u00e9lesebb honpolg\u00e1ri \u00e9s rokoni egyet\u00e9rt\u00e9s jelk\u00e9pe\u00fcl bar\u00e1ti kezet szor\u00edt a magyar, horv\u00e1t, szerb \u00e9s rom\u00e1n ostroml\u00f3 hadak a gy\u0151zelmet vele egy\u00fctt kiv\u00edvott vez\u00e9reivel ugyanazon n\u00e9pfajok k\u00f6zbajnokainak diadali \u00f6r\u00f6mriad\u00e1sa mellett. [valamint horv\u00e1t, n\u00e9met \u00e9s szerb nyelven] \u2013 Jelezve a k\u00e9p alatt k\u00f6z\u00e9pen : E-k\u00e9p tervez\u0151je s Kiad\u00f3ja: Vahot Imre. Rajzolta: Vizkelety B\u00e9la. \u2013 Jelezve jobra lent a k\u00e9p alatt: Nyom. Reiffenstein \u00e9s R\u00f6sch m\u0171int\u00e9zet\u00e9ben B\u00e9csben. \u2013 [1860. \u00e9vi m\u0171lap]<\/p>\n\n\n\n

M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly Budav\u00e1r\u00e1nak belsej\u00e9ben d\u00edszmenetet tart s az \u0151sz Peterdivel s b\u00e1jos le\u00e1ny\u00e1val tal\u00e1lkozik. Jelenetk\u00e9p a Sz\u00e9p Ilon c. oper\u00e1b\u00f3l. \u2013  [Vizkelety B\u00e9la \u2013 Forr\u00e1s: Napkelet 6 (1862\/4) 65. \u2013 1862. I. f\u00e9l\u00e9vi m\u0171lap]<\/p>\n\n\n\n

A h\u00e9t magyar vez\u00e9r megjelen\u00e9se a pusztaszeri nemzetgy\u0171l\u00e9sre.<\/em> \u2013 Jelezve jobbra lent a k\u00e9pen: Eduard Kaiser fecit 1862. \u2013 Jelezve balra lent a k\u00e9p alatt: K\u0151re rajzolta Kaiser E. \u2013 Jelezve a k\u00e9p alatt k\u00f6z\u00e9pen: A Napkelet VI-ik m\u0171lapja. Rajzolta Vizkelety B\u00e9la. Kiadta: Vahot Imre. E k\u00e9p ut\u00e1nz\u00e1sa \u00e9s ut\u00e1nnyom\u00e1sa tilos. \u2013 Jelezve jobra lent a k\u00e9p alatt: nyomt. Reiffenstein \u00e9s R\u00f6sch m\u00fcint\u00e9zet\u00e9ben, B\u00e9csben. \u2013 [1862. \u00e9vi m\u0171lap]<\/p>\n\n\n\n

nefelejts (1859-1876)<\/p>\n\n\n\n

Zr\u00ednyi esk\u00fcje. Zakletve Zrinjieva.<\/em> \u2013 Jelezve jobbra lent a k\u00e9pben: A. Rohn lith. \u2013 Jelezve balra lent a k\u00e9p alatt: Vizkelety B. festm\u00e9nye ut\u00e1n k\u0151re rajzolta Rohn Pesten. \u2013 Jelezve a k\u00e9p alatt k\u00f6z\u00e9pen: a k\u00e9p alatt: A horv\u00e1torsz\u00e1gi, slavoniai \u00e9s hat\u00e1r\u0151rvid\u00e9ki sz\u0171k\u00f6lk\u00f6d\u0151k felseg\u00e9ll\u00e9s\u00e9re. Kiadt\u00e1k: Bulyovszky Gyula, Kozma Vazul \u00e9s Pomp\u00e9ry J\u00e1nos, 1860. \u2013 Jelezve jobbra lent a k\u00e9p alatt: Nyomtatta Reiffenstein \u00e9s R\u00f6sch B\u00e9csben. \u2013 [1860. II. f\u00e9l\u00e9vi m\u0171lapja]<\/p>\n\n\n\n

A magyar szentkorona elorz\u00e1sa Visegr\u00e1dr\u00f3l Albert kir\u00e1ly \u00f6zvegye jav\u00e1ra Kottanner \u00e1ltal.<\/em> \u2013 Jelezve a k\u00e9p alatt: Kargl K\u00e1roly rajz tan\u00e1r festette. K\u0151re rajz. Pesky Ede. Ny. Boskovits M\u00f3r Pesten Uri utcza 8. sz. A \u201cNefelejts\u201d h\u00f6lgydivatlap 1864. I. f\u00e9l\u00e9vi m\u0171lapja.<\/p>\n\n\n\n

Z\u00e1polya J\u00e1nos \u00f6zvegye a  ferdin\u00e1nd p\u00e1rtiak \u00e1ltal koholt h\u00edrek ellen\u00e9ben meggy\u0151zi a t\u00f6r\u00f6k szult\u00e1n k\u00f6vet\u00e9t, hogy J\u00e1nos kir\u00e1ly hal\u00e1la ut\u00e1n maradt a magyar tr\u00f3nnak fi\u00fa \u00f6r\u00f6k\u00f6se. \u2013 Jelezve a k\u00e9p alatt: Kiss B\u00e1lint tervrajza ut\u00e1n. K\u0151re rajzolta Kollarz F. Nyomtatva Rohn \u00e9s Grund m\u0171int\u00e9zet\u00e9ben Pesten. A Nefelejts k\u00e9pcsarnoka VI. sz\u00e1m. 1866. II. f\u00e9l\u00e9v.<\/p>\n\n\n\n

orsz\u00e1g t\u00fckre (1862-1865)<\/p>\n\n\n\n

Salamon hal\u00e1la. <\/em>\u2013 Jelezve balra lent a k\u00e9p alatt: Klimkovits Ferencz eredeti olaj-festm\u00e9nye ut\u00e1n. \u2013 Jelezve jobbra lent a k\u00e9p alatt: K\u0151re rajzolta Marasztoni J\u00f3zsef \u2013 [1861. december 13. Mutatv\u00e1nysz\u00e1m; 1862\/1, 13-14.]<\/p>\n\n\n\n

Z\u00e1ch B\u00f3dog.<\/em> \u2013 Jelezve balra lent a k\u00e9p alatt: Madar\u00e1sz Gy\u0151z\u0151 eredeti olajfestm\u00e9nye ut\u00e1n, k\u0151re rajzolta Marasztoni J\u00f3zsef. \u2013 Jelezve jobbra lent a k\u00e9p alatt: Nyomt. Engel \u00e9s Mandello Pesten. \u2013 [1862\/4, 62-63.]<\/p>\n\n\n\n

Zr\u00ednyi Ilona hal\u00e1la. <\/em>\u2013 Jelezve balra lent a k\u00e9p alatt: Orlai P. Soma eredeti olajfestm\u00e9nye ut\u00e1n k\u0151re rajzolta Marasztoni J\u00f3zsef. \u2013 Jelezve jobbra lent a k\u00e9p alatt: Nyomt. Engel \u00e9s Mandello Pesten. \u2013 [1862\/10, 158-159.]<\/p>\n\n\n\n

Hunyadi menek\u00fcl\u00e9se a rabl\u00f3k kez\u00e9b\u0151l. <\/em>\u2013 Jelezve balra lent a k\u00e9p alatt: Orlai P. Soma eredeti olajfestm\u00e9nye ut\u00e1n k\u0151re rajzolta Marastoni J\u00f3zsef. \u2013 Jelezve jobbra lent a k\u00e9p alatt: Nyomt. Engel & Mandello Pesten. \u2013 [1862\/12, 194-195.]<\/p>\n\n\n\n

B\u00e9la v\u00e1laszt korona \u00e9s kard k\u00f6zt 1059.<\/em> \u2013 Jelezve balra lent a k\u00e9p alatt: V\u00e9ber Henrik, eredeti rajza, ut\u00e1n k\u0151re rajzolta Marasztoni J\u00f3zsef. \u2013 Jelezve jobbra lent a k\u00e9p alatt: Nyomt. Engel & Mandello Pesten.\u2013 [1862\/14, 218-219.]<\/p>\n\n\n\n

Gejza kir\u00e1ly fogad\u00e1st tesz a v\u00e1czi p\u00fcsp\u00f6ks\u00e9g alap\u00edt\u00e1s\u00e1ra.<\/em> \u2013 Jelezve balra lent a k\u00e9p alatt: V\u00e9ber Henrik eredeti rajza ut\u00e1n k\u0151re rajzolta Marastoni J\u00f3zsef. \u2013 Jelezve jobbra lent a k\u00e9p alatt: Engel & Mandello Pesten.\u2013 [1862\/18, 266-267.]<\/p>\n\n\n\n

K\u00fan L\u00e1szl\u00f3 meggyilkol\u00e1sa.<\/em> \u2013 Jelezve balra lent a k\u00e9p alatt: Lotz K\u00e1roly eredeti rajza ut\u00e1n k\u0151re rajzolta Marastoni J\u00f3zsef. \u2013 Jelezve jobbra lent a k\u00e9p alatt: Engel & Mandello Pesten. \u2013 [1862\/21, 306-307.]<\/p>\n\n\n\n

Orgyilkoss\u00e1gi kis\u00e9rlet Sz. Istv\u00e1n ellen. <\/em> \u2013 Jelezve balra lent a k\u00e9p alatt: V\u00e9ber Henrik, eredeti rajza, ut\u00e1n k\u0151re rajzolta Marastoni J\u00f3zsef. \u2013 Jelezve jobbra lent a k\u00e9p alatt: Engel \u00e9s Mandello Pesten. \u2013 [1862\/27, 378-379.]<\/p>\n\n\n\n

Hunyadi J\u00e1nos a v\u00e1rnai csat\u00e1ban.<\/em> \u2013 Jelezve balra lent a k\u00e9p alatt: V\u00e9ber Henrik eredeti rajza ut\u00e1n k\u0151re rajzolta Marastoni J\u00f3zsef. \u2013 Jelezve jobbra lent a k\u00e9p alatt: Engel & Mandello Pesten.\u2013 [1863\/3]<\/p>\n\n\n\n

Attila n\u00e1sz\u00e9je.<\/em> \u2013 Jelezve jobbra lent a k\u00e9p alatt: Lotz K\u00e1roly eredeti rajza ut\u00e1n k\u0151re rajzolta Marastoni J\u00f3zsef. \u2013 Jelezve jobbra lent a k\u00e9p alatt: Engel \u00e9s Mandello Pesten.\u2013 [1863\/6]<\/p>\n\n\n\n

Pet\u0151fi hal\u00e1la.<\/em> \u2013 Jelezve jobbra lent a k\u00e9p alatt: Lotz K\u00e1roly eredeti rajza ut\u00e1n k\u0151re rajzolta Marastoni J\u00f3zsef. \u2013 Jelezve jobbra lent a k\u00e9p alatt: Engel & Mandello Pesten. \u2013 [1863\/12]<\/p>\n\n\n\n

Szap\u00e1ry P\u00e9ter bossz\u00faja. <\/em>\u2013 Jelezve balra lent a k\u00e9p alatt: Rajz \u00e9s metszet. V\u00e9ber H. \u2013 Jelezve jobbra lent a k\u00e9p alatt: Engel & Mandello Pesten. \u2013 [1863\/21]<\/p>\n\n\n\n

Buda hal\u00e1la. (Arany J\u00e1nos k\u00f6ltem\u00e9nye ut\u00e1n.)<\/em> \u2013 Jelezve jobbra lent a k\u00e9pen: V\u00e9ber H. \u2013  Jelezve balra lent a k\u00e9p alatt: Festette \u00e9s k\u0151re rajzolta V\u00e9ber. \u2013 Jelezve jobra lent a k\u00e9p alatt: Nyomat. Engel \u00e9s Mandello Pesten 1864. \u2013 Felirat jobbra lent a k\u00e9p alatt: \u201cHun urak, mit n\u00e9ztek! ez csaz az \u00e9n tettem,\/ Megvan. Szigor\u00fan, de igaz\u00e1n b\u00fcntettem.\/\u2026\/\u201dHunok! Isten kadrj\u00e1t emelem r\u00e1 fenjen:\/ Mind a vil\u00e1gv\u00e9gig \u00e1ltala kimenjen\/ N\u00e9p\u00fcnk birodalma, neve, dics\u0151s\u00e9ge!\u2026\/ \u00d6r\u00f6kk\u00f6n \u00f6r\u00f6kk\u00e9 nem lesz soha v\u00e9ge.\u201d \u2013 [1864. II. \u00e9vnegyed]<\/p>\n\n\n\n

M\u00e1ty\u00e1s az igazs\u00e1gos fogadja a k\u00fclf\u00f6ldi k\u00f6vetek h\u00f3dolat\u00e1t <\/em>\u2013 Jelezve jobbra lent a k\u00e9pen: Festette \u00e9s k\u0151re rajzolta V\u00e9ber. Nyomat. Engel \u00e9s Mandello Pesten, 1864. \u2013 [1864. III. \u00e9vnegyed]<\/p>\n\n\n\n

Attila az ellene \u00f6sszeesk\u00fcdt Vigilt vallom\u00e1sra birja fia \u00e9let\u00e9nek fenyeget\u00e9se \u00e1ltal. \u2013 Jelezve lent a k\u00e9p alatt: Festette Orlay. J. l.: K\u0151re rajz. Barab\u00e1s. M\u00fcmell\u00e9klet az Orsz\u00e1g T\u00fckr\u00e9hez 1865. K.: Nyomt. Engel \u00e9s Mandello Pesten 1865. \u2013 [1865. IV. \u00e9vnegyed]<\/h3>\n\n\n\n

pesti h\u00f6lgy-divatlap (1860-1898)<\/p>\n\n\n\n

Per\u00e9nyi Ilona a moh\u00e1csi h\u0151s\u00f6ket temeti.Hel\u00e9ne de Per\u00e9nyi enterant les heroes de Moh\u00e1cs. Helene v. Per\u00e9nyi lasst die Helden von Moh\u00e1cs bestatten. \u2013  Jelezve balra lent a k\u00e9p alatt: Viszkelety B. festv\u00e9nye ut\u00e1n, k\u0151re rajzolta Grund V. Jutalomk\u00e9p a \u201cPesti-H\u00f6lgy divatlaphoz\u201d. \u2013 Jelezve a k\u00e9p alatt k\u00f6z\u00e9pen: Kiadja: Kir\u00e1ly J\u00e1nos. \u2013 Jelezve jobra lent a k\u00e9p alatt: Nyomt. Rohn \u00e9s Grund, Pesten 1864. \u2013 [1864. I. f\u00e9l\u00e9vi m\u0171lap]<\/h3>\n\n\n\n

Erzs\u00e9bet \u00e9s M\u00e1ria kir\u00e1lyn\u0151k Nagy Lajos sirj\u00e1n\u00e1l II. K\u00e1roly koron\u00e1z\u00e1sa alatt. Die K\u00f6niginnen Elisabeth und Maria am Grabe Ludwigs des Grossen, wahrend der Kr\u00f6nnung Karl II. \u2013 Jelezve balra lent a k\u00e9p alatt: Vizkelety B. festv\u00e9nye ut\u00e1n, k\u0151re rajzolta: Marasztoni J. Jutalomk\u00e9p a \u201cPesti H\u00f6lgy divatlaphoz.\u201d \u2013 Jelezve a k\u00e9p alatt k\u00f6z\u00e9pen: Kiadja Kir\u00e1ly J\u00e1nos. \u2013 Jelezve jobra lent a k\u00e9p alatt: Nyomt. Rohn \u00e9s Grund, Pesten 1865. \u2013 [1865. I. f\u00e9l\u00e9vi m\u0171lap]<\/h1>\n\n\n\n

 <\/h3>\n\n\n\n

Hunyadi M\u00e1ty\u00e1s tal\u00e1lkoz\u00e1sa \u00e9des anyj\u00e1val, Szil\u00e1gyi Erzs\u00e9bettel 1458. februar 9-\u00e9n Strasznicz alatt, mid\u00f6n Podiebrad fogs\u00e1g\u00e1b\u00f3l a magyar kir\u00e1lyi tr\u00f3n elfoglal\u00e1s\u00e1ra indul \u2013 Jelezve lent a k\u00e9p alatt: Novotni J. festv\u00e9nye ut\u00e1n, k\u0151re rajzolta Koll\u00e1rz F. Nyomt. Rohn \u00e9s Grund Pesten 1866. Jutalomk\u00e9p a „Pesti H\u00f6lgydivatlaphoz.\u201d \u2013  [1866. I. f\u00e9l\u00e9vi m\u0171lap]<\/p>\n\n\n\n

L\u00f3nyay Anna erd\u00e9lyi fejedelemn\u00e9 f\u00e9rj\u00e9t Kem\u00e9ny J\u00e1nost a tat\u00e1r rabs\u00e1gb\u00f3l kiv\u00e1ltja.<\/em>\u2013 Jelezve balra lent a k\u00e9p alatt: K\u0151re rajzolta Koll\u00e1rz F. Jutalomk\u00e9p a \u201cPesti H\u00f6lgydivatlaphoz.\u201d \u2013  Jelezve jobra lent a k\u00e9p alatt: Nyomt. Rohn \u00e9s Grund Pesten 1866. \u2013  [1866. II. f\u00e9l\u00e9vi m\u0171lap]<\/p>\n\n\n\n

A kurucz asszony. Bebek Gy\u00f6rgyn\u00e9, Pat\u00f3csy Zs\u00f3fia kivonul\u00e1sa Sz\u00e1dv\u00e1rb\u00f3l amint Svendy L\u00e1z\u00e1r a labanczok vez\u00e9re tiszteleg el\u0151tte. \u2013 <\/em>Jelezve balra lent a k\u00e9pen: F. Kollarz \u2013 Jelezve a k\u00e9p alatt k\u00f6z\u00e9pen: Kiadja Kir\u00e1ly J\u00e1nos. \u2013 Jelezve jobra lent a k\u00e9p alatt: K\u00f6re rajzolta Kollarz F. Jutalomk\u00e9p a \u201cPesti H\u00f6lgydivatlaphoz.\u201d Ny. Rohn \u00e9s Grund Pest 1867. \u2013 [1867. I. f\u00e9l\u00e9vi m\u0171lap]<\/p>\n\n\n\n

Fejedelmi p\u00e1rbaj. B\u00e9la sz\u00e1m\u0171z\u00f6tt magyar herceg p\u00e1rharcban legy\u0151zi Jaromirt, a Pomer\u00e1nok fejedelm\u00e9t. \u2013 Jelezve balra lent a k\u00e9p alatt: Nyomt. Reiffenstein \u00e9s R\u00f6sch int\u00e9zete B\u00e9csben. Mindennem\u00fc ut\u00e1nnyom\u00e1s joga fenntartva. \u2013 Jelezve jobra lent a k\u00e9p alatt: Jutalomk\u00e9p a \u201cPesti H\u00f6lgydivatlap\u201d-hoz. Kiadja: Kir\u00e1ly J\u00e1nos. \u2013 [1869. I. f\u00e9l\u00e9vi m\u0171lap]<\/h3>\n\n\n\n

sonntags zeitung (1855-1865)<\/p>\n\n\n\n

Kr\u00f6nung Stephan\u2019s d. Heiligen 15 August, 1000.<\/em> \u2013 Jelezve a k\u00e9p alatt k\u00f6z\u00e9pen: Pr\u00e4mien Blatt zur Sonntags-Zeitung. J. l.: Lith. Druck v. Haske Pest, 1858. \u2013 [1858. \u00e9vi m\u0171lap]<\/p>\n\n\n\n

K\u00f6nig Mathias\u2019 Hof- und Lust-lager am Visegr\u00e1d. <\/em>\u2013 Jelezve a k\u00e9p alatt: Lith. v. Haske & C. Pest, 1860. \u2013 Pr\u00e4mienbild zur Sonntags-Zeitung \u2013 [1860. I. f\u00e9l\u00e9vi m\u0171lap]<\/p>\n\n\n\n

Der Tod Hunyady L\u00e1szlo\u2019s \u2013 [Madar\u00e1sz Viktor festm\u00e9nye ut\u00e1n \u2013 Forr\u00e1s: Sonntags-Zeitung 1860\/24 \u2013 1860. II. f\u00e9l\u00e9vi m\u0171lap]<\/p>\n\n\n\n

II. johann peter nepomuk geiger t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9psorozat\u00e1nak kiad\u00e1sai<\/h4>\n\n\n\n

A d\u0151lt bet\u0171vel szedett k\u00e9pc\u00edmek az egyes kiad\u00e1sok k\u00e9pal\u00e1\u00edr\u00e1sai. A z\u00e1r\u00f3jelben megjelen\u0151 r\u00f3mai sz\u00e1m az els\u0151 kiad\u00e1s k\u00e9psz\u00e1ma. Az arab sz\u00e1mok a k\u00e9pek sorrendj\u00e9t u.jelzik. Amennyiben eredetileg nincs k\u00e9pal\u00e1\u00edr\u00e1s, a k\u00e9p c\u00edme sz\u00f6geletes z\u00e1r\u00f3jelben jelenik meg. Sz. = K\u00eds\u00e9r\u0151 sz\u00f6veg.<\/p>\n\n\n\n

Magyar- \u00e9s Erd\u00e9lyorsz\u00e1g t\u00f6rt\u00e9nete rajzolatokban Geiger P\u00e9ter N. J\u00e1nos akad\u00e9miai k\u00e9p\u00edr\u00f3t\u00f3l; tervezte, \u00e9s magyar\u2019 s n\u00e9met nyelven magyar\u00e1zta Dr. Wenzel Guszt\u00e1v a\u2019 b\u00e9csi cs. k. Ter\u00e9ziai lovag akademi\u00e1ban r. ny. prefeszor. Kiadja Ehrenreich Adam akad. r\u00e9zmetsz\u0151. Geschichte Ungarn\u2019s und Siebenb\u00fcrgen\u2019s in Abbildungen von Peter J. N. Geiger, akademischen Maler; nach den Angaben, und mit Erlauterungen in ungarischer und deutscher Sprache von Dr, Gustav Wenzel \u00f6. Professor an der K. K. Theresianischen Ritterakademie in Wien.<\/em> Herausgegeben von Adam Ehrenreich akad. Kupferstecher. Steindruckerei des J. Rauh. <\/em>B\u00e9cs \u00e9. n. [1842\u20131844]<\/p>\n\n\n\n

[Valamennyi k\u00e9p litogr\u00e1fia. Az \u00e1br\u00e1zol\u00e1sok nem sz\u00e1mozottak, a k\u00eds\u00e9r\u0151sz\u00f6vegeket ellenben r\u00f3mai fejezetsz\u00e1mokkal jel\u00f6lik. A k\u00e9palal\u00e1\u00edr\u00e1sok k\u00e9tnyelv\u0171ek, magyar\u00e1zataik szint\u00e9n, ut\u00f3bbiaknak csak a k\u00e9pfeliratt\u00f3l elt\u00e9r\u0151 c\u00edm\u00e9t k\u00f6z\u00f6lj\u00fck.]<\/p>\n\n\n\n

    \n
  1. Almus, az els\u0151 herczeg\u2019 v\u00e1laszt\u00e1sa. Almus, des ersten Herzogs wahl.<\/em> \u2013 Jelezve k\u00f6z\u00e9pen a k\u00e9p alatt: B\u00e9csben, Rauh J\u00e1nos \u2013 Jelezve balra lent a k\u00e9pen: Peter Joh. Nep. Geiger \u2013 Sz.: Ua.<\/li>\n\n\n\n
  2. \u00c1rp\u00e1d birtok\u00e1ba veszi a\u2019 magyar f\u00f6ldet. Arpad nimmt das Land Ungarn in Besitz.<\/em> \u2013 Jelezve k\u00f6z\u00e9pen a k\u00e9p alatt: B\u00e9csben, Rauh. Joh. \u2013 Jelezve k\u00f6z\u00e9pen a k\u00e9pen: Peter Joh. Nep. Geiger \u2013 Sz.: Ua.<\/li>\n\n\n\n
  3. Pozsonyi csata 907. Schlacht bei Pressburg 907.<\/em> \u2013 Jelezve k\u00f6z\u00e9pen a k\u00e9p alatt: B\u00e9csben, Rauh J\u00e1nos \u2013 Jelezve k\u00f6z\u00e9pen a k\u00e9pen: Peter Joh. Geiger \u2013 Sz.: III. A\u2019 magyarok mint \u00e1zsiai n\u00e9p Eur\u00f3p\u00e1ban. (10. sz\u00e1zad \u2013 Posonyi csata. 907.) \u2013 III. Die Ungarn, ein asiatisches Volk in Europa. (10. Jahrhundert. Schlacht bei Pressburg. 907.)<\/li>\n\n\n\n
  4. Szent Istv\u00e1nnak keresztel\u00e9se 994. Taufe Stephans des Heiligen 994.<\/em> \u2013 Jelezve k\u00f6z\u00e9pen a k\u00e9p alatt: B\u00e9csben Rauh J\u00e1nos \u2013 Jelezve balra lent a k\u00e9pen: Peter Nep. Geiger \u2013 Sz.: IV. A magyaroknak kereszt\u00e9ny hitre t\u00e9rit\u00e9se. (10. sz\u00e1zad. \u2013 Szent Istv\u00e1nnak kersztel\u00e9se 994.) \u2013 IV: Bekehrung der Ungarn zum Christenthume. (10. Jahrhundert. Taufe Stephans des Heiligen 994.)<\/li>\n\n\n\n
  5. Szent Istv\u00e1n magyar kir\u00e1lyly\u00e1 koron\u00e1ztatik. 1000. Stephan der Heilige wird zum ungarischen K\u00f6nige gekr\u00f6nt. 1000.<\/em> \u2013 Jelezve k\u00f6z\u00e9pen a k\u00e9p alatt: Nyomtotta (sic!) Rauh J\u00e1nos B\u00e9csben \u2013 Sz.: Ua.<\/li>\n\n\n\n
  6. Szent Istv\u00e1n \u00e9s Gyula\u2019 csal\u00e1dja. 1002. Stephan der Heilige und die Familie Gyulas. 1002.<\/em> \u2013 Jelezve k\u00f6z\u00e9pen a k\u00e9p alatt: B\u00e9csben Nyomatta Rauh J\u00e1nos \u2013 Jelezve balra lent a k\u00e9pen: Geiger Peter J. N. \u2013 Sz.: VI. Ed\u00e9lynek egyes\u00edt\u00e9se Magyarorsz\u00e1ggal. (11. sz\u00e1zad. \u2013 Szent Istv\u00e1n, \u00e9s ifj. Gyula\u2019 erd\u00e9lyi fejedelem\u2019 csal\u00e1dja 1002.) \u2013 Vereinigung Siebenb\u00fcrgens mit Ungarn. (11. Jahrhundert. Stephan der Heilige und die Familie Gyulas d. J\u00fcng., F\u00fcrsten von Siebenb\u00fcrger. 1002.)<\/li>\n\n\n\n
  7. A\u2019 Vata \u00e1ltal fell\u00e1zitott n\u00e9p a\u2019 pog\u00e1nys\u00e1gnak vissza\u00e1llit\u00e1s\u00e1t k\u00f6veteli. 1049. Das von Vata Aufgewiegelte Volk verlangt die Wiederhersstellung des Heidenthums. 1049.<\/em> \u2013 Jelezve k\u00f6z\u00e9pen a k\u00e9p alatt: Nyomtotta (sic!) Rauh J\u00e1nos B\u00e9csben. \u2013 Sz.: VII. Az uj rendet vesz\u00e9lyeztet\u0151 els\u0151 mozgalmak. (11. sz\u00e1zad. A\u2019 Vata \u00e1ltal fell\u00e1zitott n\u00e9p a\u2019 pog\u00e1nys\u00e1gnak vissza\u00e1llit\u00e1s\u00e1t k\u00f6veteli. 1049.) \u2013 VII. Erste, der neuen Ordnung gefahrliche Bewegungen. (11. Jahrhundert. Das von Vata aufgewiegelte Volk fordest die Wiederhersstellung des Heidenthums. 1049.)<\/li>\n\n\n\n
  8. B\u00e9la v\u00e1laszt korona \u00e9s kard k\u00f6zt. 1059. Bela wahlt zwischen Krone und Schwert. 1059.<\/em> \u2013 Jelezve k\u00f6z\u00e9pen a k\u00e9p alatt: J\u00e1nos Rauh B\u00e9csben. \u2013 Sz.: VIII. A\u2019 haz\u00e1nak belvillong\u00e1sai meguj\u00edtatnak, mig Szent L\u00e1szl\u00f3 a\u2019 tart\u00f3s b\u00e9kess\u00e9get helyre nem \u00e1llitja. (11. sz\u00e1zad. B\u00e9la v\u00e1laszt korona \u00e9s kard k\u00f6zt. 1059.) \u2013 Wiederholte Unruhen im Innern Ungarns, bis Ladislaus der Heilige einen dauerhaften Frieden herstellt. (11. Jahrhundert. Bela wahlt zwischen Krone und Schwert. 1059.)<\/li>\n\n\n\n
  9. Sz. L\u00e1szl\u00f3nak p\u00e1rviadala \u00c1kus k\u00fan hadf\u0151n\u00f6kkel 1089. Zweikampf Ladislaus des Heiligen mit dem Kumanischen Feldherrn Akus. 1089.<\/em> \u2013 Jelezve k\u00f6z\u00e9pen a k\u00e9p alatt: J\u00e1nos Rauh B\u00e9csben. \u2013 Jelezve k\u00f6z\u00e9pen a k\u00e9pen: Peter Jo. N. Geiger \u2013 Sz.: IX. Szent L\u00e1szl\u00f3 Magyarorsz\u00e1gnak belnyugalm\u00e1t \u00e9s k\u00fclb\u00e9kess\u00e9g\u00e9t biztositja. (Sz. L\u00e1szl\u00f3nak p\u00e1rviadala Akus k\u00fan hadf\u0151n\u00f6kkal. 1089.) \u2013 IX. Ladiaslaus der Heilige sichert die innere Ruhe und der ausseren Frieden Ungarns. (Zweikampf Ladislaus des Heiligen mit dem Kumanischen Feldherrn Akus. 1089.)<\/li>\n\n\n\n
  10. Sz. L\u00e1szl\u00f3 a\u2019 keresztvit\u00e9zekt\u0151l f\u0151vez\u00e9r\u00fcl v\u00e1lasztatik. Ladislaus d. H. wird von den Kreutzfahrern zum obersten Anf\u00fchrer gewahlt 1095.<\/em> \u2013 Jelezve k\u00f6z\u00e9pen a k\u00e9p alatt: Nyom. Rauh J\u00e1nos \u2013 Jelezve k\u00f6z\u00e9pen a k\u00e9pen: Peter J. N. Geiger \u2013 Sz.: X. Szent L\u00e1szl\u00f3 mint k\u00e9pvisel\u0151je a\u2019 kereszt\u00e9ny-magyar lovagkornak. (Sz. L\u00e1szl\u00f3 a\u2019 keresztvit\u00e9zekt\u0151l f\u0151vez\u00e9r\u00fcl v\u00e1lasztatik. 1095.) \u2013 X. Ladislaus der heilige, als Reprasentant der christlich-ungarischen Ritterzeit. (Ladislaus d. H. wird von den Kreutzfahrern zum obersten Anf\u00fchrer gewahlt. 1095.)<\/li>\n\n\n\n
  11. A\u2019 horv\u00e1t nemzet\u2019 nagyai h\u00f3dolnak K\u00e1lm\u00e1n kir\u00e1lynak. 1102. Die Grossen der Croatischen Nation huldigen dem K\u00f6nige Coloman 1102. <\/em>\u2013 Jelezve k\u00f6z\u00e9pen a k\u00e9p alatt: Nyom. Rauh J\u00e1nos. \u2013 Sz.: XI. Magyarhon, mint anyaorsz\u00e1ga sok sz\u00e9p tartom\u00e1nyoknak. (A\u2019 horv\u00e1t nemzet\u2019 nagyai h\u00f3dolnak K\u00e1lm\u00e1n kir\u00e1lynak. 1102.) \u2013 XI. Ungarn, das Mutterland vieler sch\u00f6ner Provinzen. (Die Grossen der Croatischen Nation huldigen dem K\u00f6nige Coloman 1102.)<\/li>\n\n\n\n
  12. Aradi orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s. 1132. Arader Reichstag 1132.<\/em> \u2013 Jelezve k\u00f6z\u00e9pen a k\u00e9p alatt: B\u00e9csben Rauh J\u00e1nos. \u2013 Sz.: XII. Magyarorsz\u00e1gnak uj szorong\u00e1sai. (Aradi orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s. 1132.) \u2013 XII. Neue Bedragnisse des ungarischen Reichs. (Arader Reichsteg 1132.)<\/li>\n\n\n\n
  13. Imre kir\u00e1ly fogs\u00e1gba teszi Endr\u00e9t \u00f6csc\u00e9t 1203. K\u00f6nig Emrich nimmt seinen Bruder Andreas gefangen 1203.<\/em> \u2013 Jelezbe balra a k\u00e9pen: Geiger Pet. Nep. \u2013 Jelezve k\u00f6z\u00e9pen a k\u00e9p alatt: B\u00e9csben Rauh J\u00e1nos. \u2013 Sz.: XIII. A\u2019 magyarok\u2019 nemzeti \u0151sjelleme biztositja tov\u00e1bbi \u00e9p fennmarad\u00e1s\u00e1t az orsz\u00e1gnak. (Imre kir\u00e1ly fogs\u00e1gba teszi Endre \u00f6cscs\u00e9t 1203.) \u2013 XIII. Der angesammte Nationalkarakter der Ungarn bewahrt  dem Reiche seinen ferneren kraftigen Bestand. (K\u00f6nig Emrich nimmt seinen Bruder Andreas gefangen. 1203.)<\/li>\n\n\n\n
  14. II. Endre \u00e1tadja az egybegy\u00fclt magyarorsz\u00e1gi rendeknek az arany bull\u00e1t. 1222. Andreas II. \u00fcbergibt den versammelten ungarischen Reichsstanden die Goldene Bulle. 1222.<\/em> \u2013 Jelezve balra lent a k\u00e9pen: Geiger P. J. N. \u2013 Jelezve k\u00f6z\u00e9pen a k\u00e9p alatt: B\u00e9csben Rauh J\u00e1nos. \u2013  Sz.: XIV. Magyarorsz\u00e1g\u2019 alkotm\u00e1nya az arany bull\u00e1ban nyeri f\u0151 alapt\u00f6rv\u00e9ny\u00e9t. \u2013 XIV. Die Verfassung der unagrischen Reiches erhalt der goldenen Bulle ihr vorz\u00fcglichstes Grundgesetz.<\/li>\n\n\n\n
  15. IV. B\u00e9la vissza\u00e9rkez\u00e9se a\u2019 mongolokt\u00f3l elpusztitott orsz\u00e1g\u00e1ba 1242. R\u00fcckkehr Belas IV. in sein von den Mongolen verw\u00fcstetes Land 1242.<\/em> \u2013 Jelezve k\u00f6z\u00e9pen a k\u00e9p alatt: B\u00e9csben Rauh J\u00e1nos \u2013 Jelezve balra lent a k\u00e9pen: JPN Geiger \u2013 Sz.: XV.: A tat\u00e1rj\u00e1r\u00e1s \u00e9s k\u00f6vetkezm\u00e9nyei. \u2013 XV. Die Mogolenverw\u00fcstung und ihre Folgen.<\/li>\n\n\n\n
  16. A\u2019 magyarok\u2019 r\u00e9szv\u00e9te a\u2019 Moravamelletti \u00fctk\u00f6zetben augustus 26-k\u00e1n 1278. Theilnahme der Ungarn an der Schlacht auf dem Marchfelde am 26. August 1278.<\/em> \u2013 Jelezve k\u00f6z\u00e9pen a k\u00e9p alatt: B\u00e9csben Rauh J\u00e1nos \u2013 Jelezve balra lent a k\u00e9pen: Pet. J. N. Geiger \u2013 Sz.: XVI. A magyarok\u2019 els\u0151 \u00e9rintkez\u00e9se a\u2019 habsburgi h\u00e1zzal. \u2013 XVI. Der Ungarn erste Ber\u00fchrung mit dem Hause Habsburg.<\/li>\n\n\n\n
  17. A\u2019 csehek\u2019 t\u00e1boroz\u00e1sa Bud\u00e1n\u00e1l. 1304. Das Lager der B\u00f6hmen bei Ofen. 1304.<\/em> \u2013 Jelezve balra lent a k\u00e9pen: P. Geiger \u2013 Jelezve k\u00f6z\u00e9pen a k\u00e9p alatt: B\u00e9csben Rauh J\u00e1nos. \u2013  Sz.: XVII. Magyarorsz\u00e1gnak interregnuma. \u2013 XVII. Ungarns Interregnum.<\/li>\n<\/ol>\n\n\n\n

    Dr. L\u00e1nyi K\u00e1roly: Magyar nemzet t\u00f6rt\u00e9netei k\u00e9pekkel, a n\u00e9p sz\u00e1m\u00e1ra.<\/em> Pozsony, Bucs\u00e1nszky Alajos, 1846.<\/p>\n\n\n\n

    [Az eredeti fametszetes, egyszer\u0171s\u00edtett vari\u00e1nsai]<\/p>\n\n\n\n

    1. [V\u00e9rszerz\u0151d\u00e9s] \u2013 C\u00edmlapon \u00e9s 9.; 2. [Pozsonyi \u00fctk\u00f6zet] \u2013 17.; 3. [Vajk megkeresztel\u00e9se] \u2013 25.; 4. [Istv\u00e1n kir\u00e1ly megkoron\u00e1z\u00e1sa] \u2013 29.; 5. [Istv\u00e1n kir\u00e1ly \u00e9s Gyula vez\u00e9r csal\u00e1dja] \u2013 31.<\/p>\n\n\n\n

    Kassai \u00c1br\u00e1zolt Foly\u00f3irat<\/em> 1848<\/p>\n\n\n\n

    Orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s Andr\u00e1s alatt<\/em>. \u2013 Jelezve balra lent a k\u00e9pen: F\u00e1y \u2013  I. 1848. janu\u00e1r 22., 4. sz. 28\u201329. \u2013 Sz.: N. n.: Orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s II. Andr\u00e1s alatt. U.o. 27\u201330. \u2013  [A II. Endre kiadja az arany bull\u00e1t c\u00edm\u0171 kompoz\u00edci\u00f3 vari\u00e1nsa]<\/p>\n\n\n\n

    Vas\u00e1rnapi Ujs\u00e1g <\/em>1857-1860.<\/p>\n\n\n\n

      \n
    1. Az aradi v\u00e9rnap<\/em>. (XII.) \u2013  Jelezve balra lent a k\u00e9pen:: Sc. Wertel \u2013  IV. 1857. 7. sz. 56. \u2013 Sz.: J[\u00f3kai] M[\u00f3r]: Az aradi v\u00e9rnap. Uo.<\/li>\n\n\n\n
    2. K\u00e1lm\u00e1n kir\u00e1ly \u00e9s a dalmat\u00e1k<\/em>. (XI.) \u2013 IV. 1857. 15. sz. 121. \u2013 Sz.: N. n.: K\u00e1lm\u00e1n kir\u00e1ly \u00e9s a dalmat\u00e1k. Uo.<\/li>\n\n\n\n
    3. \u00c1rp\u00e1d birtok\u00e1ba veszi a magyar f\u00f6ldet<\/em>. (II.) \u2013 IV. 1857. 28. sz. 268. \u2013 Sz.: M. K.: Magyarorsz\u00e1g megalap\u00edt\u00e1sa. Uo. 268\u2013270.<\/li>\n\n\n\n
    4. A h\u00e9t vez\u00e9r h\u0171s\u00e9get esk\u00fcszik \u00c1lmosnak<\/em>. (Geiger nagyobb k\u00e9pe ut\u00e1n.) (I.) \u2013 IV. 1857. 32. sz. 316. \u2013 Sz.: Vass J\u00f3zsef: Nemzet\u00fcnk mivelts\u00e9ge az \u00c1rp\u00e1dok alatt. Uo. 314\u2013319.<\/li>\n\n\n\n
    5. Szent Istv\u00e1n kir\u00e1ly megkeresztel\u00e9se. <\/em>(IV.) \u2013 Jelezve jobbra lent a k\u00e9pen: Weinem sc. \u2013  IV. 1857. december 27., 52. sz. 569. \u2013 Sz.: [J\u00f3kai M\u00f3r]: Szent Istv\u00e1n kir\u00e1ly megkereszteltet\u00e9se. Uo.: 569\u2013570.<\/li>\n\n\n\n
    6. Szent L\u00e1szl\u00f3 a keresztvit\u00e9zekt\u0151l f\u0151vez\u00e9r\u00fcl v\u00e1lasztatik<\/em>. (X.) \u2013 V. 1858. febru\u00e1r 28., 9. sz. 97. \u2013 Sz.: J\u00f3kai M\u00f3r: Szent L\u00e1szl\u00f3. Uo.<\/li>\n\n\n\n
    7. Vatha l\u00e1zad\u00e1sa a kereszt\u00e9nys\u00e9g ellen<\/em>. (VII.) \u2013 V. 1858. szeptember 26. 39. sz. 457. \u2013 Sz.: J[\u00f3kai] M[\u00f3r]: Vatha l\u00e1zad\u00e1sa. (1046.) Uo.<\/li>\n\n\n\n
    8. Szent Istv\u00e1n kir\u00e1ly koron\u00e1ztat\u00e1sa. <\/em>(V.) \u2013 VI. 1859. janu\u00e1r 9., 2. sz. 13. \u2013 Sz.: J[\u00f3kai] M[\u00f3r]: Az els\u0151 koron\u00e1z\u00e1s Magyarorsz\u00e1gon. Uo.<\/li>\n\n\n\n
    9. Giskra hadai<\/em>. (XVII.) \u2013 Jelezve balra lent a k\u00e9pen: P. Hertel sc. \u2013  VI.1859. \u00e1prilis 24., 17. sz. 193. \u2013 Sz.: J\u00f3kai M\u00f3r: Giskra hadai. T\u00f6rt\u00e9neti rajz. Uo. 193\u2013194.<\/li>\n\n\n\n
    10. Szent L\u00e1szl\u00f3 p\u00e1rviadala \u00e9s diadala a kunok ellen<\/em>. (IX.) \u2013 VI. 1859. november 20., 47. sz. 553. \u2013 Sz.: J[\u00f3kai] M[\u00f3r]: Szent L\u00e1szl\u00f3 diadala a kunokon. Uo. 553\u2013554.<\/li>\n\n\n\n
    11. IV. B\u00e9la kir\u00e1ly vissza\u00e9rkez\u00e9se az orsz\u00e1gba a tat\u00e1rfut\u00e1s ut\u00e1n. <\/em>(XV.) \u2013 Jelezve balra lent a k\u00e9pen: H. Weinem sc. \u2013 V. 1859. december 19., 51. sz. 601. \u2013 Sz.: J\u00f3kai M. ut\u00e1n: A tat\u00e1rfut\u00e1s ut\u00e1n (1243). Uo. 601\u2013602.<\/li>\n\n\n\n
    12. II. Endre kir\u00e1ly kiadja az arany bull\u00e1t. <\/em>(XIV.) \u2013 VII. 1860. janu\u00e1r 1., 1. sz. 1. \u2013 Sz.: N. n.: Az arany bulla. Uo. 1\u20132.<\/li>\n\n\n\n
    13. Imre kir\u00e1ly elfogja l\u00e1zad\u00f3 \u00f6ccs\u00e9t, Endr\u00e9t<\/em>. (XIII.) \u2013 VII. 1860. febru\u00e1r 5., 6. sz. 61. \u2013 Sz.: J[\u00f3kai] M[\u00f3r]: Imre kir\u00e1ly elfogja l\u00e1zad\u00f3 \u00f6ccs\u00e9t, Endr\u00e9t. Uo.<\/li>\n\n\n\n
    14. Gyula vez\u00e9r csal\u00e1dja I. Istv\u00e1n kir\u00e1ly fogs\u00e1g\u00e1ban<\/em>. (VI.) \u2013 VII. 1860. augusztus 5., 32. sz. 381. \u2013 Sz.: J[\u00f3kai] M[\u00f3r]: Az els\u0151 testv\u00e9rharczok. Uo. 381\u2013382.<\/li>\n\n\n\n
    15. B\u00e9la v\u00e1laszt korona \u00e9s kard k\u00f6z\u00f6tt. <\/em>(VIII.) \u2013 Jelezve jobbra lent a k\u00e9pen: Riewel sc. \u2013 VII. 1860. szeptember 23., 39. sz. 465. \u2013 Sz.: J\u00f3kai M. ut\u00e1n: Korona \u00e9s kard. Uo. 465\u2013466.<\/li>\n\n\n\n
    16. Frangep\u00e1n meg\u00f6li Fridrik osztr\u00e1k herceget<\/em>. (= III. k\u00e9p) \u2013 Jelezve balra lent a k\u00e9pen: Weinem sc. \u2013 VII. 1860. november 11., 46. sz. 553. \u2013 Sz.: Horv\u00e1th M. ut\u00e1n: Rosz szomsz\u00e9d \u00e9s j\u00f3 bar\u00e1t. (1246. IV. B\u00e9la kir\u00e1ly kor\u00e1b\u00f3l.) Uo. 553\u2013554.<\/li>\n\n\n\n
    17. \u00c1rp\u00e1d csat\u00e1ja Zal\u00e1n, bolg\u00e1r fejedelemmel. <\/em>(= XVI. k\u00e9p) \u2013  Jelezve balra lent a k\u00e9pen: Rohn \u2013 Jelezve jobbra lent a k\u00e9pen: Weinem sc. \u2013  VII. 1860. november 25., 48. sz. 581. \u2013 Sz.: J[\u00f3kai] M[\u00f3r] ut\u00e1n: \u00c1rp\u00e1d honfoglal\u00f3 csat\u00e1i. Uo. 581\u2013582.<\/li>\n<\/ol>\n\n\n\n

      Sonntags Zeitung<\/em> 1857-1858<\/p>\n\n\n\n

      [valamennyi k\u00e9p fametszet]<\/p>\n\n\n\n

        \n
      1. Der Bluttag in Arad<\/em>. \u2013 Jelezve balra lent a k\u00e9pen: Sc. Wertel \u2013  III. 1857. \u00e1prilis 19., 16. sz. 122. \u2013 Sz.: Nach 2. J\u00f3kai: Der Bluttag zu Arad. (Hierzu die Abbildung) Uo.<\/li>\n\n\n\n
      2. Die Festnahme Ungarns durch \u00c1rp\u00e1d<\/em>. \u2013 III. 1857. augusztus 30., 35. sz. 274. \u2013 Sz.: Die 3. 3. Festnahme Ungarns durch \u00c1rp\u00e1d. (Mit einer Abbildung.) Uo.<\/li>\n\n\n\n
      3. Die Taufe des Heiligen Stephan<\/em>. \u2013  Jelezve jobbra lent a k\u00e9pen: Weinem sc. \u2013  IV. 1858. m\u00e1rcius 28., 13. sz. 98. \u2013 Sz.: [J\u00f3kai M\u00f3r]: Die Taufe des Heiligen Stephan. Uo.<\/li>\n\n\n\n
      4. K\u00f6nig Ladislaus der Heilige wird von den Kreuzrittern zum obersten Feldherrn gewahlt<\/em>. \u2013 IV.1858. \u00e1prilis 4.,14.sz. 106. \u2013 Sz.: Nach M. J\u00f3kai: Ladislaus der Heilige. (Mir einer Abbildung.) U.o.<\/li>\n<\/ol>\n\n\n\n

        K\u00e9pes Ujs\u00e1g<\/em> 1859<\/p>\n\n\n\n

        [valamennnyi k\u00e9p k\u0151rajz]<\/p>\n\n\n\n

          \n
        1. Az aradi v\u00e9rnap<\/em>. \u2013 1859. okt\u00f3ber 2., 11. sz. 126\u2013127. \u2013 Sz.: Az aradi v\u00e9rnap. K\u00e9pmagyar\u00e1zat. (J\u00f3kai M\u00f3r Magyart\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9b\u0151l.) Uo.<\/li>\n\n\n\n
        2. Szent Istv\u00e1n koron\u00e1z\u00e1sa. \u2013 <\/em>1859. okt\u00f3ber 23., 14. sz. 162\u2013163. \u2013 Sz.: [J\u00f3kai M\u00f3r]: Szent Istv\u00e1n koron\u00e1z\u00e1sa. (K\u00e9pmagyar\u00e1zat.) Uo.<\/li>\n\n\n\n
        3. 4-ik B\u00e9la visszat\u00e9r\u00e9se<\/em>. \u2013 1859. december 4., 20. sz. 234\u2013235. \u2013 Sz.: N. n.: 4-ik B\u00e9l\u00e1nak visszat\u00e9r\u00e9se. Uo.<\/li>\n<\/ol>\n\n\n\n

          J\u00f3kai M\u00f3r: A magyar nemzet t\u00f6rt\u00e9nete reg\u00e9nyes rajzokban.<\/em> M\u00e1sodik jav\u00edtott \u00e9s b\u0151v\u00edtett kiad\u00e1s. XVII. Geiger-f\u00e9le k\u00e9ppel. Pest, 1860. Heckenast Guszt\u00e1v.<\/p>\n\n\n\n

          [Valamennyi \u00e1br\u00e1zol\u00e1s fametszet. A k\u00eds\u00e9r\u0151sz\u00f6vegek a vonatkoz\u00f3 fejezetc\u00edmekre utalnak.]<\/p>\n\n\n\n

            \n
          1. I. Istv\u00e1n kir\u00e1ly koron\u00e1ztat\u00e1sa.<\/em> \u2013 Jelezve jobbra lent a k\u00e9p alatt: 48. lap \u2013 [C\u00edmoldal el\u0151tt] \u2013 Sz.: Els\u0151 koron\u00e1z\u00e1s Magyarorsz\u00e1gon.<\/li>\n\n\n\n
          2. A h\u00e9t vez\u00e9r esk\u00fcje.<\/em> \u2013 Jelezve jobbra lent a k\u00e9p alatt: 29. lap \u2013 Sz.: \u00c1rp\u00e1d.<\/li>\n\n\n\n
          3. \u00c1rp\u00e1d \u00e9s k\u00f6vetei.<\/em> \u2013 Jelezve jobbra lent a k\u00e9p alatt: 31. lap \u2013 Sz.: \u00c1rp\u00e1d.<\/li>\n\n\n\n
          4. \u00c1rp\u00e1d csat\u00e1ja Zal\u00e1n bolg\u00e1r fejedelemmel.<\/em> [=XVI. k\u00e9p] \u2013 Jelezve jobbra lent a k\u00e9p alatt: 32. lap \u2013 Jelezve balra lent a k\u00e9pen: Rohn \u2013 J. j. l. Weinem Sc. \u2013 \u00c1rp\u00e1d.<\/li>\n\n\n\n
          5. I. Istv\u00e1n kir\u00e1ly kereszts\u00e9ge.<\/em> \u2013 Jelezve jobbra lent a k\u00e9p alatt: 43. lap \u2013 Jelezve jobbra lent a k\u00e9pen: H. Weinem Sc. \u2013 Sz.: A szent t\u0171z \u00e9s a szent v\u00edz.<\/li>\n\n\n\n
          6. A fogoly Gyula.<\/em> \u2013 Jelezve jobbra lent a k\u00e9p alatt: 46. lap \u2013 Jelezve jobbra lent a k\u00e9pen: A. K. \u2013 Sz.: A testv\u00e9r-harczok.<\/li>\n\n\n\n
          7. Vatha l\u00e1zad\u00e1sa.<\/em> \u2013 Jelezve jobbra lent a k\u00e9p alatt: 53. lap \u2013 Sz.: Vatha l\u00e1zad\u00e1sa.<\/li>\n\n\n\n
          8. B\u00e9la v\u00e1laszt a kard \u00e9s korona k\u00f6z\u00f6tt.<\/em> \u2013 Jelezve jobbra lent a k\u00e9p alatt: 57. lap \u2013 Jelezve jobbra lent a k\u00e9pen: Riewel Sc. \u2013 Sz.: Korona \u00e9s kard.<\/li>\n\n\n\n
          9. P\u00e1rharcz I. L\u00e1szl\u00f3 \u00e9s \u00c1kos k\u00f6z\u00f6tt.<\/em> \u2013 Jelezve jobbra lent a k\u00e9p alatt: 71. lap \u2013 Sz.: Szent L\u00e1szl\u00f3.<\/li>\n\n\n\n
          10. I. L\u00e1szl\u00f3t a keresztes hadak vez\u00e9rs\u00e9g\u00e9vel megkin\u00e1lj\u00e1k.<\/em> \u2013 Jelezve jobbra lent a k\u00e9p alatt: 73. lap \u2013 Sz.: L\u00e1szl\u00f3 Eur\u00f3pa vez\u00e9re.<\/li>\n\n\n\n
          11. K\u00e1lm\u00e1n kir\u00e1ly \u00e9s a horv\u00e1tok.<\/em> \u2013 Jelezve jobbra lent a k\u00e9p alatt: 81. lap \u2013 Sz.: K\u00f6nyves K\u00e1lm\u00e1n.<\/li>\n\n\n\n
          12. Az aradi orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s.<\/em> \u2013 Jelezve jobbra lent a k\u00e9p alatt: 88. lap \u2013 Jelezve jobbra lent a k\u00e9pen: E. Hertel \u2013 Sz.: Az aradi v\u00e9rnap.<\/li>\n\n\n\n
          13. Imre kir\u00e1ly testv\u00e9r\u00e9t Endr\u00e9t szem\u00e9lyesen elfogja.<\/em> \u2013 Jelezve jobbra lent a k\u00e9p alatt: 97. lap \u2013 Sz.: Orosz \u00e9s g\u00f6r\u00f6g szomsz\u00e9d.<\/li>\n\n\n\n
          14. II. Endre \u00e1tadja a rendeknek az arany bull\u00e1t.<\/em> \u2013 Jelezve jobbra lent a k\u00e9p alatt: 101. lap \u2013 Sz.: A jeruzs\u00e1lemi hadj\u00e1rat.<\/li>\n\n\n\n
          15. IV. B\u00e9la elpusztult otsz\u00e1g\u00e1ba visszat\u00e9r.<\/em> \u2013 Jelezve jobbra lent a k\u00e9p alatt: 123. lap \u2013 Jelezve balra lent a k\u00e9pen: H. Weinem sc. \u2013 Sz.: A tat\u00e1rfut\u00e1s ut\u00e1n.<\/li>\n\n\n\n
          16. Frangep\u00e1n meg\u00f6li Fridriket.<\/em> \u2013 [= III. k\u00e9p] Jelezve jobbra lent a k\u00e9p alatt: 124. alap \u2013 Sz.: A tat\u00e1rfut\u00e1s ut\u00e1n.<\/li>\n\n\n\n
          17. Giskra hadai.<\/em> \u2013 Jelezve jobbra lent a k\u00e9p alatt: 239. lap \u2013 Jelezve balra lent a k\u00e9pen: F. Hertel sc. \u2013 Sz.: Giskra hadai.<\/li>\n<\/ol>\n\n\n\n

            K\u00e9pek Magyarorsz\u00e1g t\u00f6rt\u00e9net\u00e9b\u0151l.<\/em> K\u00e9sz\u00edt\u00e9 Geiger P\u00e9ter N. J\u00e1nos, a k\u00e9pz\u0151 m\u0171v\u00e9szetek cs. k. b\u00e9csi akad\u00e9mi\u00e1j\u00e1n\u00e1l tan\u00e1r, tervezte \u00e9s magyar\u00e1zta Dr. Wenzel Guszt\u00e1v, pesti egyetemi tan\u00e1r s a magyar tudom\u00e1nyos akademia rendes tagja. \u00c1rp\u00e1dok kora<\/em>. Pest, 1862. Kiadja Heckenast Guszt\u00e1v.\u2013Bilder aus Ungarns Geschichte<\/em> von Peter J. N. Geiger, Prof. an der k. k. Akademie der bild. K\u00fcnste in Wien, nach den Angaben und mit Erlauterungen von Dr. Gustav Wenzel, Prof. an der Universitat in Pest und ord. Mitglied der ungar. Akademie der Wissenschaften. Zeitalter der Arpaden. <\/em>Pest, 1862. Verlag von Gustav Heckenast.<\/p>\n\n\n\n

            [K\u0151rajzai \u00e9s azok sorrendje az els\u0151 kiad\u00e1ssal megegyez\u0151, csup\u00e1n a k\u00e9pek d\u00edszes keretei \u00fajranyomottak; A kompoz\u00edci\u00f3k al\u00e1\u00edr\u00e1sai is azonosak a kor\u00e1bbiakkal, azzal a kiv\u00e9tellel, hogy Rauh J\u00e1nos b\u00e9csi nyomd\u00e1ja helyett az egyes \u00e1br\u00e1zol\u00e1sok felirata k\u00f6z\u00e9pen: Kiadja Heckenast Guszt\u00e1v Pesten. Nyom. Reiffenstein & R\u00f6sch B\u00e9csben; ez\u00e9rt az al\u00e1bbiakban csak a, t\u00f6bbnyire \u00e1tfogalmazott, magyar \u00e9s n\u00e9met fejezetc\u00edmeket illetve a sz\u00f6vegek oldalasz\u00e1mait k\u00f6z\u00f6lj\u00fck.]<\/p>\n\n\n\n

              \n
            1. Sz.: I. \u00c1lmos, az els\u0151 fejedelem. 1\u20132.; I. Almus, des ersten F\u00fcrsten Wahl. 3\u20134.<\/li>\n\n\n\n
            2. Sz.: II. \u00c1rp\u00e1d birtok\u00e1ba veszi Magyarorsz\u00e1g f\u00f6ldj\u00e9t. 5-6.; II. Arpad nimmt das Land Ungarn im Besitz. 7\u20138.<\/li>\n\n\n\n
            3. Sz.: III. A magyarok mint \u00e1zsiai n\u00e9p Eur\u00f3p\u00e1ban. (X. sz\u00e1zad. \u2013 Pozsonyi csata 907.) 9\u201310.; III: Die Ungarn, ein asiastisches Volk in Europa. ( X. Jahrhundert. Schlacht bei Pressburg. 907.) 11\u201312.<\/li>\n\n\n\n
            4. Sz.: IV. A magyaroknak megt\u00e9r\u00e9se a kereszt\u00e9ny hitre. (X. sz\u00e1zad. \u2013 Szent Istv\u00e1n megkeresztel\u00e9se 994.) 13\u201314.; IV. Bekehrung der Ungarn zum Christenthume. (10. Jahrhundert. Taufe Stephans des Heiligen 994.)  15\u201316.<\/li>\n\n\n\n
            5. Sz.: V. Szent Istv\u00e1n Magyarorsz\u00e1g kir\u00e1ly\u00e1nak koron\u00e1ztatik. 17-18.; V. Stephan der heilige wird zum ungarischen K\u00f6nige gekr\u00f6nt. 19\u201320.<\/li>\n\n\n\n
            6. Sz.: VI. Erd\u00e9lynek egyes\u00edt\u00e9se Magyarorsz\u00e1ggal. (XI. sz\u00e1zad. \u2013 Szent Istv\u00e1n \u00e9s ifj. Gyula erd\u00e9lyi fejedelem csal\u00e1dja 1002.) 21\u201322.; VI. Verienigung Siebenb\u00fcrgens mit Ungarn. (11. Jahrhundert. \u2013 Stephan der Heilige und die Familie Gyulas d. J\u00fcng., F\u00fcrstens von Siebenb\u00fcrgen. 1002.) 23\u201324.<\/li>\n\n\n\n
            7. Sz.: VII: Az uj rendet vesz\u00e9lyeztet\u0151 mozgalmak. (XI. sz\u00e1zad. \u2013 A Vata \u00e1ltal fell\u00e1z\u00edtott n\u00e9p a pog\u00e1nys\u00e1gnak vissza\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t k\u00f6vetelei. 1049.) 25\u201326.; VII: Erste, der neuen Ordnung gefahrliche Bewegungen. (11. Jahrhundert. Das von Vata aufgewiegelte Volk fordest die Wiederhersstellung des Heidenthums. 1049.) 27\u201328.<\/li>\n\n\n\n
            8. Sz.: VIII. A haz\u00e1nak megujult belvillong\u00e1sai Sz. L\u00e1szl\u00f3 uralkod\u00e1s\u00e1ig. (B\u00e9la korona \u00e9s kard k\u00f6zt v\u00e1laszt. 1059.) 29\u201330.; VIII. Wiederholte Unruhen im Innern Ungarns bis zur Regierung Ladislaus des Heiligen. (Bela wahlt zwischen Krone und Schwert. 1059.) 31\u201332.<\/li>\n\n\n\n
            9. Sz.: IX. Szent L\u00e1szl\u00f3 Magyarorsz\u00e1g belnyugalm\u00e1t \u00e9s k\u00fclb\u00e9k\u00e9j\u00e9t biztositja. (L\u00e1szl\u00f3 p\u00e1rviadala Akos kun vez\u00e9rrel 1089.) 33\u201334.; IX. Ladiaslaus der Heilige sichert die innere Ruhe und der ausseren Frieden Ungarns. (Zweikampf Ladislaus des Heiligen mit dem Kumanischen Felherrn Akus. 1089.) 35\u201336.<\/li>\n\n\n\n
            10. Sz.: X. Szent L\u00e1szl\u00f3, mint a kereszt\u00e9ny-magyar lovagkor k\u00e9pvisel\u0151je. (Szent L\u00e1szl\u00f3 a keresztvit\u00e9zekt\u0151l f\u0151vez\u00e9r\u00fcl v\u00e1lasztatik. 1095.) 37-38.; X. Ladislaus der heilige, als Reprasentant der christlich-ungarischen Ritterzeit. (Ladislaus d. H. wird von den Kreutzfahrern zum obersten Anf\u00fchrer gewahlt. 1095.) 39\u201340.<\/li>\n\n\n\n
            11. Sz.: XI. Magyarorsz\u00e1g nyolcz kir\u00e1lys\u00e1g anyaorsz\u00e1ga. (Horv\u00e1torsz\u00e1g nagyjai K\u00e1lm\u00e1n kir\u00e1lynak h\u00f3solnak 1102.) 41-42.; XI. Ungarn, das Mutterland acht bedeutender K\u00f6nigreiche. (Die Grossen der croatisches Nation huldigen dem K\u00f6nige Coloman. 1102.) 43\u201344.<\/li>\n\n\n\n
            12. Sz.: XII. Magyarorsz\u00e1gnak megujult belvillong\u00e1sai. (Aradi orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s. 1132.) 45\u201346.; XII: Neue Bedrangnisse des ungarischen Reichs. ( Arader Reichstag 1132.) 47\u201348.<\/li>\n\n\n\n
            13. Sz.: XIII. A magyaroknak vel\u00fck sz\u00fcletett nemzeti jelleme az orsz\u00e1g tov\u00e1bbi er\u0151teljes fenn\u00e1ll\u00e1s\u00e1t biztos\u00edtja. (Imre kir\u00e1ly Endre \u00f6cscs\u00e9t fogs\u00e1gba teszi. 1203.) 49\u201350.; XIII. Der angesammte Nationalcharakter der Ungarn bewahrt dem Reiche seinen ferneren kraftigen Bestand. (K\u00f6nig Emrich nimmt seinen Bruder Andreas gefangen. 1203.) 51\u201352.<\/li>\n\n\n\n
            14. Sz.: XIV. Magyarorsz\u00e1g alkotm\u00e1nya az Arany-bull\u00e1ban f\u0151alapt\u00f6rv\u00e9ny\u00e9t nyeri. (II. Endre \u00e1tadja az egybegy\u00fclt magyarorsz\u00e1gi rendeknek az arany-bull\u00e1t. 1222.) 53\u201354.; XIV. Die Verfassung des ungarischen Reiches erhalt in der goldenen Bulle ihre vorz\u00fcglichsten Grundgesetz. (Andreas II. \u00fcbergibt den versammelten Reichsstanden die goldene Bulle. 1222.) 55\u201356.<\/li>\n\n\n\n
            15. Sz.: XV. A tat\u00e1rj\u00e1r\u00e1s \u00e9s k\u00f6vetkezm\u00e9nyei. (IV. b\u00e9la vissza\u00e9rkez\u00e9se a tat\u00e1rokt\u00f3l elpusztult orsz\u00e1g\u00e1ba 1242.) 57\u201358.; XV. Die Mogolenverw\u00fcstung und ihre Folgen. (R\u00fcckkehr Belas IV. in sein von den Mogolen verw\u00fcstetes Land 1242.) 59\u201360.<\/li>\n\n\n\n
            16. Sz.: XVI. A magyarok els\u0151 \u00e9rintkez\u00e9se a Habsburgi h\u00e1zzal. (A magyarok r\u00e9szv\u00e9te a Morava-melletti \u00fctk\u00f6zetben 1278. augustus 26.) 61\u201362.; XVI. Der Ungarn erste Ber\u00fchrung mit dem Hause Habsburg. (Theilnahme der Ungarn an der Schlacht auf dem Marchfelde am 26. August 1278.) 63\u201364.<\/li>\n\n\n\n
            17. Sz.: XVII. Magyarorsz\u00e1g interregnuma. (A csehek t\u00e1bora Bud\u00e1n\u00e1l. 1304.) 65-66.; XVII. Ungarns Interregnum. (Das Lager der B\u00f6hmen bei Ofen. 1304.)<\/li>\n<\/ol>\n\n\n\n

              K\u00e9pek a hazai t\u00f6rt\u00e9nelemb\u0151l.<\/em> Gyermekek sz\u00e1m\u00e1ra. <\/em>T\u00e1nczos J\u00e1nos. Kolozsv\u00e1r, Stein J\u00e1nos, 1862.<\/p>\n\n\n\n

              [Az eredeti k\u00e9pek \u00e1ll\u00f3 form\u00e1tumra \u00e1tkompon\u00e1lt vari\u00e1nsai, szinezett, jelzetlen litogr\u00e1fi\u00e1k]<\/p>\n\n\n\n

                \n
              1. A h\u00e9t vez\u00e9r esk\u00fcje<\/em>.<\/li>\n\n\n\n
              2. B\u00e9la v\u00e1laszt a kard \u00e9s korona k\u00f6z\u00f6tt<\/em>.<\/li>\n<\/ol>\n\n\n\n

                K\u00e9pes-Ujs\u00e1g<\/em> 1864<\/p>\n\n\n\n

                  \n
                1. A v\u00e9rszerz\u0151d\u00e9s. <\/em>– I. 1864. november 15., 4. sz. 119\u2013120. \u2013 Sz.: F\u00fcssy Tam\u00e1s: \u0150seink v\u00e1ndorl\u00e1sai \u00e9s bej\u00f6vetel\u00f6k. Uo. 119-124.<\/li>\n\n\n\n
                2. Szent Istv\u00e1n megkoron\u00e1ztat\u00e1sa. <\/em>– I. 1864. okt\u00f3ber 15., 63\u201364. \u2013 Sz.: F\u00fcssy Tam\u00e1s: A magyar nemzetnek a kereszt\u00e9nys\u00e9gre t\u00e9r\u00e9se \u00e9s a magyar kir\u00e1lys\u00e1g megalap\u00edt\u00e1sa. Uo.<\/li>\n\n\n\n
                3. \u00c1rp\u00e1d jelk\u00e9pileg birtokba veszi az orsz\u00e1got<\/em>. – II. 1865. janu\u00e1r 15., 8. sz. 247\u2013248. \u2013 Sz.: F\u00fcssy Tam\u00e1s: A honfoglal\u00e1s. Uo.  245\u2013251.<\/li>\n\n\n\n
                4. \u00c1rp\u00e1d csat\u00e1ja Zal\u00e1nnal. <\/em>– II. 1865. janu\u00e1r 15., 8. sz. 249\u2013250. \u2013 Sz.: F\u00fcssy Tam\u00e1s: A honfoglal\u00e1s. Uo.  245\u2013251.<\/li>\n\n\n\n
                5. Az aradi v\u00e9rnap. <\/em>–  III. 1866. janu\u00e1r 16., 2. sz. 41\u201342. \u2013 [J\u00f3kai M\u00f3r]: K\u00e9pek a magyar t\u00f6rt\u00e9netekb\u0151l. Uo. 36\u201338.<\/li>\n\n\n\n
                6. K\u00e1lm\u00e1n kir\u00e1ly \u00e9s a dalmat\u00e1k. <\/em>–  III. 1866. janu\u00e1r 16., 2. sz. 47\u201348. \u2013 [J\u00f3kai M\u00f3r]: K\u00e9pek a magyar t\u00f6rt\u00e9netekb\u0151l. Uo. 36\u201338.<\/li>\n<\/ol>\n\n\n\n

                  J\u00f3kai M\u00f3r: A magyar nemzet t\u00f6rt\u00e9nete reg\u00e9nyes rajzokban.<\/em> Harmadik jav\u00edtott \u00e9s b\u0151v\u00edtett kiad\u00e1s. XV. Geiger-f\u00e9le k\u00e9ppel. Pest, 1870. Kiad. Heckenast Guszt\u00e1v.<\/p>\n\n\n\n

                  [A kapcsol\u00f3d\u00f3 fejezetc\u00edmek \u00e9s a k\u00e9pek jelz\u00e9sei megegyezeznek az 1860-as kiad\u00e1ssal]<\/p>\n\n\n\n

                    \n
                  1. Az aradi orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s.<\/em> [C\u00edmoldal el\u0151tt]<\/li>\n\n\n\n
                  2. A h\u00e9t vez\u00e9r esk\u00fcje.<\/em> \u2013 33.<\/li>\n\n\n\n
                  3. \u00c1rp\u00e1d \u00e9s k\u00f6vete.<\/em> \u2013 37.<\/li>\n\n\n\n
                  4. \u00c1rp\u00e1d csat\u00e1ja Zal\u00e1n, bolg\u00e1r fejedelemmel.<\/em> \u2013 [= XVI. k\u00e9p] \u2013 41.<\/li>\n\n\n\n
                  5. I. Istv\u00e1n kir\u00e1ly kereszts\u00e9ge.<\/em> \u2013 55.<\/li>\n\n\n\n
                  6. A fogoly Gyula.<\/em> \u2013 63.<\/li>\n\n\n\n
                  7. Vatha l\u00e1zad\u00e1sa.<\/em> \u2013 73.<\/li>\n\n\n\n
                  8. B\u00e9la v\u00e1laszt a kard \u00e9s korona k\u00f6z\u00f6tt. \u2013 <\/em>79.<\/li>\n\n\n\n
                  9. P\u00e1rharcz I. L\u00e1szl\u00f3 \u00e9s \u00c1kos k\u00f6z\u00f6tt.<\/em> \u2013 97.<\/li>\n\n\n\n
                  10. K\u00e1lm\u00e1n kir\u00e1ly \u00e9s a horv\u00e1tok.<\/em> \u2013 111.<\/li>\n\n\n\n
                  11. Az aradi orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s.<\/em> \u2013 123.<\/li>\n\n\n\n
                  12. Imre kir\u00e1ly testv\u00e9r\u00e9t, Endr\u00e9t szem\u00e9lyesen elfogja.<\/em> \u2013 133.<\/li>\n\n\n\n
                  13. II. Endre \u00e1tadja a rendeknek az Aranybull\u00e1t.<\/em> \u2013 141.<\/li>\n\n\n\n
                  14. IV. B\u00e9la elpusztult orsz\u00e1g\u00e1ba visszat\u00e9r.<\/em> \u2013 169.<\/li>\n\n\n\n
                  15. Frangep\u00e1n meg\u00f6li Fridriket.<\/em> \u2013 [= III. k\u00e9p] \u2013 173.<\/li>\n\n\n\n
                  16. Giskra hadai.<\/em> \u2013 309.<\/li>\n<\/ol>\n\n\n\n

                    K\u00e9pek Magyarorsz\u00e1g t\u00f6rt\u00e9net\u00e9b\u0151l.<\/em> K\u00e9sz\u00edt\u00e9 Geiger P\u00e9ter N. J\u00e1nos, a k\u00e9pz\u0151 m\u0171v\u00e9szetek cs. k. b\u00e9csi akad\u00e9mi\u00e1j\u00e1n\u00e1l tan\u00e1r, tervezte \u00e9s magyar\u00e1zta Dr. Wenzel Guszt\u00e1v, pesti egyetemi tan\u00e1r s a magyar tudom\u00e1nyos akademia rendes tagja. \u00c1rp\u00e1dok kora<\/em>. Budapest, 1873. Kiadja a \u201cFranklin-T\u00e1rsulat.\u201d\u2013Bilder aus Ungarns Geschichte<\/em> von Peter J. N. Geiger, Prof. an der k. k. Akademie der bild. K\u00fcnste in Wien, nach den Angaben und mit Erlauterungen von Dr. Gustav Wenzel, Prof. an der Universitat in Pest und ord. Mitglied der ungar. Akademie der Wissenschaften. Zeitalter der Arpaden.<\/em> Art. Anst. v. Reiffenstein & R\u00f6sch in Wien. Budapest 1873. Verlag des \u201cFranklin-Vereins.\u201d<\/p>\n\n\n\n

                    [I-XVII. t\u00e1bla \u2013 Az 1862-es kiad\u00e1s v\u00e1ltozatlan \u00fajranyom\u00e1sa.]<\/p>\n\n\n\n

                    J\u00f3kai M\u00f3r: A magyar nemzet t\u00f6rt\u00e9nete reg\u00e9nyes rajzokban.<\/em> Els\u0151 k\u00f6tet. Negyedik kiad\u00e1s. Tizenh\u00e9t k\u00e9ppel. Budapest, Franklin-T\u00e1rsulat, 1884.<\/p>\n\n\n\n

                    [A kapcsol\u00f3d\u00f3 fejezetc\u00edmek \u00e9s a k\u00e9pek jelz\u00e9sei megegyezeznek az 1860-as kiad\u00e1ssal]<\/p>\n\n\n\n

                      \n
                    1. Szt. Istv\u00e1n Magyarorsz\u00e1g kir\u00e1ly\u00e1nak megkorn\u00e1ztatik.<\/em> [C\u00edmoldal el\u0151tt]<\/li>\n\n\n\n
                    2. A h\u00e9t vez\u00e9r esk\u00fcje.<\/em> \u2013 33.<\/li>\n\n\n\n
                    3. \u00c1rp\u00e1d \u00e9s k\u00f6vete.<\/em> \u2013 37.<\/li>\n\n\n\n
                    4. \u00c1rp\u00e1d csat\u00e1ja Zal\u00e1n, bolg\u00e1r fejedelemmel.<\/em> \u2013 [= XVI. k\u00e9p] \u2013 41.<\/li>\n\n\n\n
                    5. I. Istv\u00e1n kir\u00e1ly kereszts\u00e9ge.<\/em> \u2013 57.<\/li>\n\n\n\n
                    6. A fogoly Gyula.<\/em> \u2013 63.<\/li>\n\n\n\n
                    7. Vatha l\u00e1zad\u00e1sa.<\/em> \u2013 73.<\/li>\n\n\n\n
                    8. B\u00e9la v\u00e1laszt a kard \u00e9s korona k\u00f6z\u00f6tt. \u2013 <\/em>79.<\/li>\n\n\n\n
                    9. P\u00e1rharcz I. L\u00e1szl\u00f3 \u00e9s \u00c1kos k\u00f6z\u00f6tt.<\/em> \u2013 97.<\/li>\n\n\n\n
                    10. Szent L\u00e1szl\u00f3 a keresztesekt\u0151l f\u0151vez\u00e9rnek v\u00e1lasztatik.<\/em> \u2013 101.<\/li>\n\n\n\n
                    11. K\u00e1lm\u00e1n kir\u00e1ly \u00e9s a horv\u00e1tok.<\/em> \u2013 113.<\/li>\n\n\n\n
                    12. Az aradi orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s.<\/em> \u2013 123.<\/li>\n\n\n\n
                    13. Imre kir\u00e1ly testv\u00e9r\u00e9t, Endr\u00e9t szem\u00e9lyesen elfogja.<\/em> \u2013 135.<\/li>\n\n\n\n
                    14. II. Endre \u00e1tadja a rendeknek az Aranybull\u00e1t.<\/em> \u2013 143.<\/li>\n\n\n\n
                    15. IV. B\u00e9la elpusztult orsz\u00e1g\u00e1ba visszat\u00e9r.<\/em> \u2013 169.<\/li>\n\n\n\n
                    16. Frangep\u00e1n meg\u00f6li Fridriket.<\/em> \u2013 [= III. k\u00e9p] \u2013 173.<\/li>\n\n\n\n
                    17. Giskra hadai.<\/em> \u2013 309.<\/li>\n<\/ol>\n\n\n\n

                      J\u00f3kai M\u00f3r: Magyarorsz\u00e1g t\u00f6rt\u00e9nete a n\u00e9piskol\u00e1k sz\u00e1m\u00e1ra.<\/em> K\u00e9pekkel. A nm\u00e9lt. vall\u00e1s- \u00e9s k\u00f6zokt. miniszterium \u00e1ltal elfogadott \u00e9s aj\u00e1nlott tank\u00f6nyv. Budapest, R\u00e9vai-T\u00e1rsulat, 1884. (M\u00e1sodik kiad\u00e1s: 1888.)<\/p>\n\n\n\n

                        \n
                      1. \u00c1rp\u00e1d csat\u00e1ja Zal\u00e1nnal <\/em>\u2013 3.<\/li>\n\n\n\n
                      2. II. Endre \u00e1tadja az arany bull\u00e1t <\/em>\u2013 20.<\/li>\n<\/ol>\n\n\n\n

                        Arminius Vamb\u00e9ry: Hungary in Ancient, Medieval and Modern Times.<\/em> London 1886.<\/p>\n\n\n\n

                        [Tov\u00e1bbi v\u00e1ltozatlan ut\u00e1nnyom\u00e1sok: 1887., 1889., 1890., 1893., 1898., 1902.; B\u0151v\u00edtett kiad\u00e1s: 1923.]<\/p>\n\n\n\n

                          \n
                        1. Election od \u00c1lmos, the First Duke <\/em>\u2013 35.<\/li>\n\n\n\n
                        2. \u00c1rp\u00e1d takes Possession of Hungary <\/em>\u2013 43.<\/li>\n\n\n\n
                        3. Baptism of St. Stephen. <\/em>(From a painting by P. N. Geiger) \u2013 57.<\/li>\n\n\n\n
                        4. Coronation of  St. Stephen <\/em>\u2013 67.<\/li>\n\n\n\n
                        5. The People, seduced by Vatha, claim of Paganism <\/em>\u2013 101.<\/li>\n\n\n\n
                        6. Duel between St. Ladislaus and Akus <\/em>\u2013 113.<\/li>\n\n\n\n
                        7. Bela IV. Returns to his Country devastated by the Mongols \u2013<\/em> 143.<\/li>\n<\/ol>\n\n\n\n

                          B\u00f6ng\u00e9rfi J\u00e1nos: Szent Istv\u00e1n, a magyarok els\u0151 kir\u00e1ly\u00e1nak \u00e9rdekes hist\u00f3ri\u00e1ja.<\/em> 6 k\u00e9ppel. R\u00f3zsa K\u00e1lm\u00e1n, Budapest 1894.<\/p>\n\n\n\n

                            \n
                          1. Szent Istv\u00e1n megkoron\u00e1ztat\u00e1sa.<\/em> \u2013 5. \u2013 fametszet, reduk\u00e1lt komp.<\/li>\n\n\n\n
                          2. A kir\u00e1ly kib\u00e9k\u00fcl rokonaival<\/em> \u2013 11. \u2013 fametszet, reduk\u00e1lt<\/li>\n<\/ol>\n\n\n\n

                            B\u00f6ng\u00e9rfi J\u00e1nos: A vit\u00e9z magyar fejedelmek sz\u00e9p hist\u00f3ri\u00e1ja. <\/em>10 k\u00e9ppel- R\u00f3zsa K\u00e1m\u00e1n, Budapest 1894.<\/p>\n\n\n\n

                              \n
                            1. A v\u00e9rszerz\u0151d\u00e9s<\/em> \u2013 fametszet, reduk\u00e1lt<\/li>\n\n\n\n
                            2. A pozsonyi csata<\/em> \u2013 fametszet, reduk\u00e1lt<\/li>\n<\/ol>\n\n\n\n

                              Alp\u00e1ri Lajos: Az ezer\u00e9ves Magyarorsz\u00e1g hist\u00f3ri\u00e1ja.<\/em> 896-1896.<\/em> A \u201cParlament\u201d kiad\u00e1sa. Budapest 1896 \u2013 valamennyi jelzetlen fametszet<\/p>\n\n\n\n

                                \n
                              1. A v\u00e9rszerz\u0151d\u00e9s<\/em> \u2013 5.<\/li>\n\n\n\n
                              2. Szent Istv\u00e1n kir\u00e1lyly\u00e1 koron\u00e1ztat\u00e1sa<\/em> \u2013 9.<\/li>\n\n\n\n
                              3. B\u00e9la herczeg a kardot v\u00e1lasztja<\/em> \u2013 13.<\/li>\n\n\n\n
                              4. Ilona kir\u00e1lyn\u00e9 bosz\u00fat <\/em>(sic) \u00e1ll B\u00e9la kir\u00e1ly megvak\u00edt\u00f3in<\/em> \u2013 19.<\/li>\n\n\n\n
                              5. IV. B\u00e9la kir\u00e1ly visszat\u00e9r a tat\u00e1rj\u00e1r\u00e1s ut\u00e1n az orsz\u00e1gba<\/em> \u2013 25.<\/li>\n<\/ol>\n\n\n\n

                                Ezer\u00e9ves Magyarorsz\u00e1g. Eml\u00e9kf\u00fczet iskolai haszn\u00e1latra. Az E\u00f6tv\u00f6s-alap orsz. bizotts\u00e1ga megb\u00edz\u00e1s\u00e1b\u00f3l szerk.: Ujv\u00e1ry B\u00e9la. <\/em>Lampel R. (Wodianer F. \u00e9s Fia), Budapest 1896. \u2013 j. n. fametszet valamennyi<\/p>\n\n\n\n

                                  \n
                                1. A v\u00e9rszerz\u0151d\u00e9s<\/em> \u2013 9.<\/li>\n\n\n\n
                                2. Szt. Istv\u00e1n koron\u00e1ztt\u00e1sa<\/em> \u2013 15.<\/li>\n<\/ol>\n\n\n\n

                                  J\u00f3kai M\u00f3r: A magyar nemzet t\u00f6rt\u00e9nete reg\u00e9nyes rajzokban. <\/em>Els\u0151 k\u00f6tet. \u00d6t\u00f6dik k\u00e9pes kiad\u00e1s. Budapest, Franklin-T\u00e1rsulat, 1898.<\/p>\n\n\n\n

                                  [Valamennyi fametszet]<\/p>\n\n\n\n

                                    \n
                                  1. A h\u00e9t vez\u00e9r esk\u00fcje.<\/em> \u2013 Jelezve balra lent a k\u00e9p alatt: Geiger P\u00e9ter rajza \u2013 45.<\/li>\n\n\n\n
                                  2. \u00c1rp\u00e1d birtok\u00e1ba veszi a magyar f\u00f6ldet.<\/em> \u2013 Jelezve balra lent a k\u00e9p alatt: Geiger P\u00e9ter rajza \u2013 Jelezve balra k\u00f6z\u00e9pen a k\u00e9pen: Fr. Hertel \u2013 55.<\/li>\n\n\n\n
                                  3. A pozsonyi csata 907.<\/em> \u2013 Jelezve balra lent a k\u00e9p alatt: Geiger P\u00e9ter rajza \u2013 Jelezve balra lent a k\u00e9pen: Weinem sc. \u2013 67.<\/li>\n\n\n\n
                                  4. Istv\u00e1n kir\u00e1ly kereszts\u00e9ge.<\/em> \u2013 Jelezve balra lent a k\u00e9p alatt: Geiger P\u00e9ter rajza \u2013 Jelezve balra lent a k\u00e9pen: Peter Nep. Geiger \u2013 79.<\/li>\n\n\n\n
                                  5. A fogoly Gyula.<\/em> \u2013 Jelezve balra lent a k\u00e9p alatt: Geiger P\u00e9ter rajza \u2013 84.<\/li>\n\n\n\n
                                  6. Sz. Istv\u00e1n Magyarorsz\u00e1g kir\u00e1ly\u00e1nak megkoron\u00e1ztatik.<\/em> \u2013 Jelezve balra lent a k\u00e9p alatt: Geiger P\u00e9ter rajza \u2013 Jelezve balra k\u00f6z\u00e9pen a k\u00e9pen: Geiger Peter Nep. \u2013 88.<\/li>\n\n\n\n
                                  7. Vatha l\u00e1zad\u00e1sa. <\/em>\u2013 Jelezve balra lent a k\u00e9p alatt: Geiger P\u00e9ter rajza \u2013 98.<\/li>\n\n\n\n
                                  8. B\u00e9la v\u00e1laszt a kard \u00e9s korona k\u00f6z\u00f6tt.<\/em> \u2013 Jelezve balra lent a k\u00e9p alatt: Geiger P\u00e9ter rajza \u2013 103.<\/li>\n\n\n\n
                                  9. P\u00e1rharcz I. L\u00e1szl\u00f3 \u00e9s \u00c1kos k\u00f6z\u00f6tt.<\/em> \u2013 Jelezve balra lent a k\u00e9p alatt: Geiger P\u00e9ter rajza \u2013 123.<\/li>\n\n\n\n
                                  10. Szent L\u00e1szl\u00f3 a keresztesekt\u0151l f\u0151vez\u00e9rnek v\u00e1lasztatik.<\/em> \u2013 Jelezve balra lent a k\u00e9p alatt: Geiger P\u00e9ter rajza \u2013 127.<\/li>\n\n\n\n
                                  11. K\u00e1lm\u00e1n kir\u00e1ly \u00e9s a horv\u00e1tok.<\/em> \u2013 Jelezve balra lent a k\u00e9p alatt: Geiger P\u00e9ter rajza \u2013 141.<\/li>\n\n\n\n
                                  12. Az aradi orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s.<\/em> \u2013 Jelezve balra lent a k\u00e9p alatt: Geiger P\u00e9ter rajza \u2013 152.<\/li>\n\n\n\n
                                  13. Imre kir\u00e1ly testv\u00e9r\u00e9t, Endr\u00e9t szem\u00e9lyesen elfogja.<\/em> \u2013 Jelezve balra lent a k\u00e9p alatt: Geiger P\u00e9ter rajza \u2013 163.<\/li>\n\n\n\n
                                  14. II. Endre \u00e1tadja a rendeknek az Aranybull\u00e1t.<\/em> \u2013 Jelezve balra lent a k\u00e9p alatt: Geiger P\u00e9ter rajza \u2013 171.<\/li>\n\n\n\n
                                  15. IV. B\u00e9la visszat\u00e9r elpusztult orsz\u00e1g\u00e1ba.<\/em> \u2013 Jelezve balra lent a k\u00e9p alatt: Geiger P\u00e9ter rajza \u2013 199.<\/li>\n\n\n\n
                                  16. A morvamezei csata.<\/em> \u2013 Jelezve balra lent a k\u00e9p alatt: Geiger P\u00e9ter rajza \u2013 207.<\/li>\n\n\n\n
                                  17. Giskra hadai. <\/em>\u2013 Jelezve balra lent a k\u00e9p alatt: Geiger P\u00e9ter rajza \u2013 349.<\/li>\n<\/ol>\n\n\n\n

                                    H\u00e1rom \u0151sr\u00e9gi \u00e9nek a h\u00e1rom magyar vez\u00e9r Eur\u00f3p\u00e1ba bej\u00f6vetel\u00e9r\u0151l.<\/em> 5 k\u00e9ppel. R\u00f3zsa K\u00e1lm\u00e1n, Budapest 1899.<\/p>\n\n\n\n

                                      \n
                                    1. V\u00e9rszerz\u0151d\u00e9s<\/em> \u2013 reduk\u00e1lt fametszet \u2013 c\u00edmlap \u00e9s 18.<\/li>\n<\/ol>\n\n\n\n

                                      Garay J\u00e1nos: A honfoglal\u00f3 magyarok.<\/em> (J\u00f3 k\u00f6nyvek a magyar n\u00e9p sz\u00e1m\u00e1ra.)<\/em> Mehner Vilmos, Budapest \u00e9. n. [1900 k.]<\/p>\n\n\n\n

                                        \n
                                      1. Zal\u00e1n f\u00f6ldet \u00e9s vizet k\u00fcld \u00c1rp\u00e1dnak<\/em> \u2013 fameszet \u2013 7.<\/li>\n<\/ol>\n\n\n\n

                                        Arany lapok a magyar t\u00f6rt\u00e9nelemb\u0151l.<\/em> Az ifjus\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra. Sz\u00e1mos k\u00e9ppel. <\/em> Budapest, Dolinay Gyula h\u00edrlap-\u00e9s k\u00f6nyvkiad\u00f3 v\u00e1llalata. \u00e9. n. [1900 k.]<\/p>\n\n\n\n

                                          \n
                                        1. V\u00e9rszerz\u0151d\u00e9s <\/em>\u2013 7.<\/li>\n\n\n\n
                                        2. Az els\u0151 koron\u00e1z\u00e1s <\/em>\u2013 23.<\/li>\n\n\n\n
                                        3. A pog\u00e1nys\u00e1g l\u00e1zad\u00e1sa. A pog\u00e1ny Gyula vez\u00e9rnek megbocs\u00e1t Istv\u00e1n kir\u00e1ly. <\/em> \u2013 30.<\/li>\n\n\n\n
                                        4. Korona \u00e9s kard <\/em>\u2013 Jelezve balra lent a k\u00e9pen: Beck R. 97; Az eredeti akvarellm\u00e1solat\u00e1nak reprodukci\u00f3ja. \u2013 34.<\/li>\n\n\n\n
                                        5. L\u00e1szl\u00f3 p\u00e1rviadala a kun vez\u00e9rrel <\/em>\u2013 Jelezve balra lent a k\u00e9pen: Beck R.; Az eredeti akvarellm\u00e1solat\u00e1nak reprodukci\u00f3ja. \u2013 39.<\/li>\n\n\n\n
                                        6. Az aradi v\u00e9res orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s. <\/em>\u2013 Jelezve jobbra lent a k\u00e9pen: Beck; Az eredeti akvarellm\u00e1solat\u00e1nak reprodukci\u00f3ja. \u2013 43.<\/li>\n\n\n\n
                                        7. II. Andr\u00e1s kiadja az arany bull\u00e1t<\/em>. \u2013 Jelezve balra lent a k\u00e9pen:Beck R.; Az eredeti akvarellm\u00e1solat\u00e1nak reprodukci\u00f3ja. \u2013 47.<\/li>\n\n\n\n
                                        8. IV. B\u00e9la visszat\u00e9r az elpuszt\u00edtott orsz\u00e1gba<\/em>. \u2013 Jelezve balra lent a k\u00e9pen: Vlada \u2013 Jelezve jobbra lent a k\u00e9pen: Freund; Az eredeti akvarellm\u00e1solat\u00e1nak reprodukci\u00f3ja. \u2013 49.<\/li>\n<\/ol>\n\n\n\n

                                          J\u00f3kai M\u00f3r: A magyar nemzet t\u00f6rt\u00e9nete reg\u00e9nyes rajzokban.<\/em> Hatodik k\u00e9pes kiad\u00e1s. Budapest Franklin-T\u00e1rsulat, 1902.<\/p>\n\n\n\n

                                          [Az 1898-as kiad\u00e1ssal azonos.]<\/p>\n\n\n\n

                                          \n\n\n\n

                                          [1]<\/a> Az al\u00e1bbi gondolatok \u00e9s a f\u00fcggel\u00e9kk\u00e9nt k\u00f6z\u00f6lt adatt\u00e1r kapcsol\u00f3dik a korszak t\u00f6rt\u00e9neti t\u00e1rgy\u00fa sajt\u00f3illusztr\u00e1ci\u00f3inak \u00e1ltal\u00e1nos von\u00e1sait \u00e1ttekint\u0151 \u2013 \u00e9s a megel\u0151z\u0151 kutat\u00e1sokat is r\u00f6viden \u00f6sszefoglal\u00f3 \u2013 kor\u00e1bbi tanulm\u00e1nyomhoz: R\u00e9v\u00e9sz Emese:<\/em> T\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9p mint sajt\u00f3illusztr\u00e1ci\u00f3 (1850\u20131870). In: T\u00f6rt\u00e9nelem \u2013 K\u00e9p. Szemelv\u00e9nyek m\u00falt \u00e9s m\u0171v\u00e9szet kapcsolat\u00e1b\u00f3l Magyarorsz\u00e1gon. Szerk.: Mik\u00f3 \u00c1rp\u00e1d \u00e9s Sink\u00f3 Katalin. Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si katal\u00f3gus. Magyar Nemzeti Gal\u00e9ria, Budapest 2000, 580\u2013598.<\/p>\n\n\n\n

                                          [2]<\/a> A reformkori kezdetek ut\u00e1n az \u00f6tvenes \u00e9vek a grafikai arck\u00e9pcsarnokok \u201ct\u00f6megtermel\u00e9s\u00e9t\u201d hozza. A sorb\u00f3l csup\u00e1n n\u00e9h\u00e1ny p\u00e9lda: a Divatcsarnok <\/em>Cs\u00e1sz\u00e1r Ferenc szerkeszt\u00e9s\u00e9ben 1855-ben \u201cMagyar \u0151s\u00f6k k\u00e9pcsarnoka\u201d c\u00edmen ind\u00edt t\u00f6rt\u00e9neti portr\u00e9gal\u00e9ri\u00e1t. R\u00e1 egy \u00e9vre, 1856-ban a H\u00f6lgyfut\u00e1r<\/em> Barab\u00e1s Mikl\u00f3s rajzai nyom\u00e1n \u201c24 magyar \u00edr\u00f3 \u00e9s sz\u00edn\u00e9sz arck\u00e9pe\u201d c\u00edmen magyar irodalmi \u00e9s sz\u00edn\u00e9szeti arck\u00e9psorozat\u00e1nak k\u00f6zl\u00e9s\u00e9t kezdi meg. A hatvanas \u00e9vekben Vereby Soma eg\u00e9sz albumsorozatot ad ki neves magyar t\u00f6rt\u00e9neti szemlyis\u00e9gek \u00e9s aktu\u00e1lpolitikusok portr\u00e9ib\u00f3l. 1856-ban Vahot Imre, a Budapesti Visszhang<\/em> szerkeszt\u0151je hirdeti meg 60 k\u00e9pre tervezett \u201cNagy magyar t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9pcsarnok\u00e1t\u201d, amely a N\u00e1dasdy Mausoleum \u00e1br\u00e1zol\u00e1sai nyom\u00e1n k\u00f6zli a magyar vez\u00e9rek \u00e9s kir\u00e1lyok eg\u00e9sz alakos k\u00e9pm\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n

                                          [3]<\/a> B\u00e1r a Pesti H\u00f6lgydivatlap <\/em>1864 \u00e9s 1869 k\u00f6z\u00f6tt kiadott valamennyi hist\u00f3riai t\u00e1rgy\u00fa m\u0171lapja a magyar m\u00falt jeles asszonyaihoz kapcsol\u00f3dik, e hat lap esem\u00e9nyei nem igazodnak a t\u00f6rt\u00e9neti id\u0151rendhez, \u00e9s maga a kiad\u00f3 sem jelzi, hogy \u00e9ves jutalomk\u00e9peit \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 t\u00f6rt\u00e9neti ciklusk\u00e9nt kezeln\u00e9.<\/p>\n\n\n\n

                                          [4]<\/a> A k\u0151rajzok leg\u00fajabb ismertet\u00e9se \u00e9s elemz\u00e9se: Sink\u00f3 Katalin \u2013 R\u00e9v\u00e9sz Emese:<\/em> Magyar \u00e9s Erd\u00e9lyorsz\u00e1g t\u00f6rt\u00e9nete rajzolatokban. In: T\u00f6rt\u00e9nelem \u2013 K\u00e9p. 1. sz. jegyzetben i. m. 538\u2013542. <\/p>\n\n\n\n

                                          [5]<\/a> Kuliffay Ede, Lisznyai K\u00e1lm\u00e1n, Sz\u00e9kely J\u00f3zsef, Szil\u00e1gyi S\u00e1ndor \u00e9s Vahot Imre: <\/em>Magyar t\u00f6rt\u00e9nelmi k\u00e9pcsarnok. A Vizkelety B. \u00e1ltal rajzolt s Vahot Imre \u00e1ltal kiadott \u201cHunyadih\u00e1z diadal\u00fcnnepe\u201d, \u201cM\u00e1ty\u00e1s az igazs\u00e1gos\u201d, \u201cB\u00e1thori Istv\u00e1n lengyel kir\u00e1ly bevonul\u00e1sa Krakk\u00f3ba\u201d \u00e9s \u201cEgerv\u00e1r h\u0151si megv\u00e9d\u00e9se\u201d czim\u0171 k\u00e9pek t\u00f6rt\u00e9neti \u00e9s k\u00f6lt\u0151i magyar\u00e1zata. Pest 1860.<\/p>\n\n\n\n

                                          [6]<\/a> az egyes k\u00e9pek felsorol\u00e1s\u00e1t l. 48. jegyzetben;<\/p>\n\n\n\n

                                          [7]<\/a> \u201c\u2026 mind a k\u00e9peket, mind a sz\u00f6vegeket Thaly K\u00e1lm\u00e1n buzg\u00f3 t\u00f6rt\u00e9netm\u0171vel\u0151nk m\u00e9g eddig kev\u00e9ss\u00e9 felhaszn\u00e1lt forr\u00e1sok ut\u00e1n fogja szolg\u00e1ltatni;\u201d \u2013 Orsz\u00e1g T\u00fckre IV. 1865. j\u00falius 6. 27. sz\u00e1m, 296.<\/p>\n\n\n\n

                                          [8]<\/a> Vas\u00e1rnapi Ujs\u00e1g VIII. 1862. febru\u00e1r 16., 7. sz\u00e1m, 82.; Orsz\u00e1g T\u00fckre I. 1862, 7. sz\u00e1m;<\/p>\n\n\n\n

                                          [9]<\/a> A 12 festm\u00e9nyb\u0151l \u00e1ll\u00f3 sorozatot Kiss B\u00e1lint k\u0151rajzban is meg k\u00edv\u00e1nta jelentetni, de a ciklusb\u00f3l csup\u00e1n egy lap ismeretes, amely J\u00f3zsef n\u00e1dort \u00e1br\u00e1zolja az 1846-os j\u00e1sz-kun \u00fcnneps\u00e9gen \u2013 Z\u00e1dor Anna:<\/em> Kiss B\u00e1lint. In: A M\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti Munkak\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u00c9vk\u00f6nyve 1952. Budapest 1953, 39; Gerszi Ter\u00e9zia:<\/em> A magyar k\u0151rajzol\u00e1s t\u00f6rt\u00e9nete a XIX. sz\u00e1zadban. <\/em>Budapest 1960, 62-63; Sink\u00f3 Katalin:<\/em> A prof\u00e1n t\u00f6rt\u00e9neti fest\u00e9szet B\u00e9csben \u00e9s Pest-Bud\u00e1n 1830-1870 k\u00f6z\u00f6tt. M\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti \u00c9rtes\u00edt\u0151 XXXV. 1986, 3-4. sz\u00e1m, 116.<\/p>\n\n\n\n

                                          [10]<\/a> Cennern\u00e9 Wilhelmb Gizella:<\/em> Than M\u00f3r (1828-1899). Budapest 1982, 8-17.k\u00e9p \u00e9s 6.<\/p>\n\n\n\n

                                          [11]<\/a> Keser\u00fc Katalin<\/em>: Orlai Petrics Soma (1822-1880). Budapest 1984, 32; Lud\u00e1nyi Gabriella:<\/em> Kov\u00e1cs Mih\u00e1ly. Budapest 1987, 48; Bak\u00f3 Zsuzsanna: <\/em>Adatok a Sz\u00e9kely Bertalan \u00e9letm\u0171 kutat\u00e1s\u00e1hoz. In: Sz\u00e9kely Bertalan (1835\u20131910) ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa. Magyar Nemzeti Gal\u00e9ria, Budapest, 1999, 13-14; Szvoboda Gabriella: <\/em>Barab\u00e1s Mikl\u00f3s (1810-1898). Budapest 1983, 73; Szvoboda Gabriella:<\/em> A budapesti falk\u00e9pfest\u00e9szet v\u00e1zlatos \u00e1ttekint\u00e9se 1863-t\u00f3l 1903-ig. <\/em>M\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti \u00c9rtes\u00edt\u0151 XXXV. 1986, 3\u20134. sz\u00e1m, 139.<\/p>\n\n\n\n

                                          [12]<\/a> A Magyar Sajt\u00f3 <\/em>\u00e1ltal 1858-ban felsorolt kompoz\u00edci\u00f3k c\u00edmei: A hit szentes\u00edt\u00e9se \u00c1lmos herceg alatt, Az arany bulla \u00e1tad\u00e1sa, M\u00e1t\u00e1s serege szendr\u0151n\u00e9l gy\u0151zelmet arat, K\u00e1lm\u00e1n kir\u00e1ly megveri a gar\u00e1zda keresztes hadat, K\u0151szegv\u00e1r v\u00e9delme, Rozgonyi gy\u0151zelme S\u00e1rospatakn\u00e1l, Homonnai gy\u0151zelme a tat\u00e1rokon, Zr\u00ednyi kirohan\u00e1sa (K rafft ut\u00e1n), Az ausgburgi csata, Egerv\u00e1r v\u00e9delme<\/em> \u2013 Z\u00e1dor<\/em> 9. sz. jegyzetben i. m. 47.; Sink\u00f3 Katalin rekonstrukci\u00f3ja szerint a ciklus darabjai: V\u00e9rszerz\u0151d\u00e9s, I. B\u00e9la p\u00e1rbaja a pomer\u00e1n \u00f3ri\u00e1s fejedelemmel, IV. B\u00e9la gy\u0151zelme 1261-ben, Nagy Lajos csat\u00e1ja 1377-ben, Nagy Lajos fogadja a b\u00e9kess\u00e9g\u00e9rt esedez\u0151 velencei k\u00fcld\u00f6tts\u00e9get j\u00e1dr\u00e1i t\u00e1bor\u00e1ban 1357 \u00e9vben, Hunyadi J\u00e1nos a rig\u00f3mezei csata ut\u00e1n fegyver s k\u00eds\u00e9ret n\u00e9lk\u00fcl visszat\u00e9rt\u00e9ben k\u00e9t szerb rabl\u00f3 ellen oltalmazza mag\u00e1t, Izabella, J\u00e1nos kir\u00e1ly \u00f6zvegye megggy\u0151zi Soliman cs\u00e1sz\u00e1r k\u00f6veteit afel\u0151l, hogy neki fi\u00fa\u00f6r\u00f6k\u00f6se van Bud\u00e1n 1540-ben, <\/em>valamint az alp\u00e1ri, augburgi, cserhalmi, n\u00e1ndorfeh\u00e9rv\u00e1ri, s\u00e1rospataki \u00e9s szendr\u0151i \u00fctk\u00f6zet \u2013 Sink\u00f3<\/em> 1986, 9. sz. jegyzetben i. m. 116\u2013118; Csenitzky M\u00e1ria szerint Kiss B\u00e1lint egyik legismertebb m\u0171ve, a Jablonczay Pethes J\u00e1nos bucsuja <\/em>is a tervezett sorozat r\u00e9sze lehetett: Csernitzky M\u00e1ria:<\/em> Jablonczay Pethes J\u00e1nos b\u00facs\u00faja\u2026 Kiss B\u00e1lint festm\u00e9ny\u00e9nek t\u00f6rt\u00e9neti h\u00e1ttere. M\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti \u00c9rtes\u00edt\u0151 43, 1994\/1-2, 137-141.<\/p>\n\n\n\n

                                          [13]<\/a> Szvoboda<\/em> 1986, 11. sz. jegyzetben i. m. 137\u2013139.<\/p>\n\n\n\n

                                          [14]<\/a> Attila lakom\u00e1ja<\/em>. (Saj\u00e1t eredetije ut\u00e1n f\u00e1ra rajz W\u00e1gner S\u00e1ndor.) \u2013 j. b. l.: Wagner S. \u2013 j. j. l.: Rusz K\u00e1roly Pesten \u2013 fametszet \u2013 Haz\u00e1nk \u00e9s a K\u00fclf\u00f6ld I. 1865. m\u00e1rcius 26., 13. sz\u00e1m, 201. \u2013 N. n.: Attila lakom\u00e1ja. \u2013 uo. 197-198.; Attila lakom\u00e1ja<\/em>. \u2013 b. l. a k\u00e9p alatt: A k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti t\u00e1rsulat albumlapja ut\u00e1n. \u2013 j. l. a k\u00e9p alatt: Than M\u00f3r eredetije ut\u00e1n rajzolta Klics K. \u2013 fametszet \u2013 Magyarorsz\u00e1g \u00e9s a Nagyvil\u00e1g IV. 1868. szeptember 13., 37. sz\u00e1m, 442\u2013443. \u2013 Masz\u00e1k Hug\u00f3: Attila lakom\u00e1ja. Festette Than M\u00f3r. \u2013 uo. 445\u2013446.; Attila lakom\u00e1ja. <\/em> \u2013 j. b. l.: Wagner S. \u2013 j. j. l.: Rusz K\u00e1roly Pesten \u2013 fametszet \u2013 Magyar Baz\u00e1r, 1869. m\u00e1rcius 15., 6. sz\u00e1m, 97. \u2013 N. n.: Attila lakom\u00e1ja. \u2013 uo. 99.<\/p>\n\n\n\n

                                          [15]<\/a> Keleti Guszt\u00e1v<\/em>: Az Akad\u00e9mia nagyterm\u00e9nek falk\u00e9peir\u0151l \u00e9s m\u0171v\u00e9szeti d\u00edsz\u00edt\u00e9s\u00e9r\u0151l. In: U. \u0151.: M\u0171v\u00e9szeti dolgozatok. Budapest 1910, 373-376.; Kem\u00e9ny M\u00e1ria<\/em>: A Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia palot\u00e1ja. In: A Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia \u00e9s a m\u0171v\u00e9szetek a XIX. sz\u00e1zadban. Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si katal\u00f3gus, Magyar Nemzeti Gal\u00e9ria, Budapest, 1992, 123\u2013125.<\/p>\n\n\n\n

                                          [16]<\/a> Sink\u00f3 <\/em>1986, 9. jegyzetben i. m. 121\u2013123; Szvoboda <\/em>1986, 11. jegyzetben i. m. 139\u2013143.<\/p>\n\n\n\n

                                          [17]<\/a> Than M\u00f3r\u2013Lotz K\u00e1roly:<\/em> Azon v\u00e1zolatok magyar\u00e1zata, melyeket Than M\u00f3r \u00e9s Lotz K\u00e1roly fest\u00e9szek \u00e1llami megb\u00edz\u00e1s folyt\u00e1n a Museum l\u00e9pcs\u0151h\u00e1z\u00e1ban k\u00e9sz\u00edtend\u0151 falfestm\u00e9nyekhez terveztek. Pest 1868. Ua.: M\u0171csarnok I. 1868, 5. sz\u00e1m, 33\u201336.<\/p>\n\n\n\n

                                          [18]<\/a> Wagner, Monika:<\/em> Allegorie und Geschichte. Austattungsprogramme \u00f6ffentlicher Geb\u00e4ude des 19. Jahrhunderts in Deutschland. Von der Cornelius-Schule zur Malerei der Wilhelminischen Aera. <\/em>(T\u00fcbinger Studien zur Arch\u00e4ologie und Kunstgeschichte. Hrsg. von Ulrich Hausmann<\/em> und Klaus Schwager<\/em>. Bd. 9.) T\u00fcbingen 1989, 134.<\/p>\n\n\n\n

                                          [19]<\/a> Keleti Guszt\u00e1v:<\/em> A nemzeti m\u00fazeumi falfestm\u00e9nyekr\u0151l. F\u0151v\u00e1rosi Lapok 1875, 249. \u00e9s 250. sz\u00e1m; \u00dajra k\u00f6z\u00f6lve: K. G.: M\u0171v\u00e9szeti dolgozatok.<\/em> Budapest 1910, 333\u2013334.<\/p>\n\n\n\n

                                          [20]<\/a> Wagner<\/em>18. jegyzetben i. m. 42.<\/p>\n\n\n\n

                                          [21]<\/a> B\u00fcttner, Frank:<\/em> Bildung des Volkes durch Geschichte. Zu den Anf\u00e4ngen \u00f6ffentlicher Geschichtsmalerei in Deutschland. In: Historienmalerei in Europa. Paradigmen in Form, Funktion und Ideologie. Hsg.: Ekkehard Mai\u2013Anke Repp-Eckert<\/em>. Mainz am Rhein 1990, 77\u201395; Wagner<\/em> 18. jegyzetben i. m. 38\u201340.<\/p>\n\n\n\n

                                          [22]<\/a> Ez k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a Geiger-f\u00e9le sorozat eset\u00e9ben figyelhet\u0151 meg<\/p>\n\n\n\n

                                          [23]<\/a> Id\u00e9zi: Thomka Be\u00e1ta:<\/em> K\u00e9pi id\u0151szerkezetek. In: Narrat\u00edv\u00e1k 1. K\u00e9ple\u00edr\u00e1s, k\u00e9pi elbesz\u00e9l\u00e9s. Budapest 1998, 10.<\/p>\n\n\n\n

                                          [24]<\/a> A falk\u00e9pciklusok is ig\u00e9nylik a sz\u00f6veget, ezt jelzi az is, hogy a Hofgarten programj\u00e1nak Hormayr k\u00fcl\u00f6n k\u00f6nyvet szentel, de a Magyar Nemzeti M\u00fazeum jeleneteit is \u00e9rtelmezik az alkot\u00f3k (ld. 17. jegyzet) \u2013 Josef Freiherr von Hormayr:<\/em> Die geschichtlichen Fresken in den Arkaden des Hofgrtens zu M\u00fcnchen. <\/em>M\u00fcnchen, 1830. \u2013 elml\u00edti: Wagner<\/em> 18. jegyzetben i. m. 134. \u2013 A sajt\u00f3illusztr\u00e1ci\u00f3 k\u00e9p-sz\u00f6veg viszonyair\u00f3l ld. R\u00e9v\u00e9sz <\/em>1. jegyzetben i. m. 586\u2013588.<\/p>\n\n\n\n

                                          [25]<\/a> Wolfgang Br\u00fcckner a popul\u00e1ris grafika formai feloszt\u00e1s\u00e1ben k\u00fcl\u00f6n t\u00edpusk\u00e9nzt kezeli a folytat\u00f3lagos, egym\u00e1ssal bels\u0151 \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st mutat\u00f3 k\u00e9psorozatokat (Serie), ezekt\u0151l azonban megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6zteti az egy lapon megjelen\u0151, k\u00e9preg\u00e9ny-szer\u0171 sork\u00e9peket (Reihenbild, Bilderstreifen) \u2013 Wolfgang<\/em> Br\u00fcckner: <\/em>Populare Druckgraphik Europas. Deutschland vom 15. Jh. bis 20. Jh. M\u00fcnchen, 1969, 245.<\/p>\n\n\n\n

                                          [26]<\/a> A 4 r\u00e9szesek jellemz\u0151 t\u00e9m\u00e1i p\u00e9ld\u00e1ul a k\u00f6z\u00e9pkori k\u00e9pi hagyom\u00e1nyokkal rendelkez\u0151 n\u00e9gy napszak, \u00e9vszak, elem, \u00e9letkor, \u00e9gt\u00e1j stb. \u00e1br\u00e1zol\u00e1sok – Pieske, Christa:<\/em> Bilder f\u00fcr jedermann. Wandbilddrucke 1840-1940. M\u00fcnchen 1988, 50-55; A p\u00e1rk\u00e9peket mind a popul\u00e1ris grafika mind a k\u00e9pi elbesz\u00e9l\u00e9s kutat\u00f3i k\u00e9psorozatnak tekintik. Sz\u0171kebb t\u00e9m\u00e1nkb\u00f3l p\u00e9lda erre a Magyarorsz\u00e1g \u00e9s a Nagyvil\u00e1g<\/em> k\u00e9t 1866-os m\u0171lapja. K\u00f6z\u00fcl\u00fck az \u00e9v els\u0151 fel\u00e9ben megjelent az 1865-\u00f6s orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s megnyit\u00e1s\u00e1t \u00e1br\u00e1zolja, m\u00edg a m\u00e1sodik t\u00e1rgya \u2013 az aktu\u00e1lis esem\u00e9ny sokatmond\u00f3 hist\u00f3riai p\u00e1rhuzamak\u00e9nt \u2013 a R\u00e1kosi orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s rajza Kollarzt\u00f3l.<\/p>\n\n\n\n

                                          [27]<\/a> A m\u0171fajr\u00f3l: Erich Wasem:<\/em> Das Serienbild. Werbung und Altagskultur. <\/em>Harenberg, 1987. \u2013 T\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9pekr\u0151l: 92\u201394.<\/p>\n\n\n\n

                                          [28]<\/a> E m\u0171faj p\u00e9ld\u00e1ja az 1936-ban kiadott Szt. Istv\u00e1n Cik\u00f3riagy\u00e1r Magyar t\u00f6rt\u00e9nelmi pillanatk\u00e9pek<\/em> c\u00edm\u0171 albuma<\/p>\n\n\n\n

                                          [29]<\/a> Lakatos \u00c9va:<\/em> Lapkiad\u00e1s mint \u00fczlet. (Egy bibliogr\u00e1fiai felt\u00e1r\u00e1s tapasztalatai.) Magyar K\u00f6nyvszemle 1979, 2. sz\u00e1m, 140\u2013163; U. \u0151: Lapkiad\u00e1s mint \u00fczlet II. Magyar K\u00f6nyvszemle 1993, 2. sz\u00e1m, 178\u2013191.<\/p>\n\n\n\n

                                          [30]<\/a> Jellemz\u0151 p\u00e9ld\u00e1ja ennek az egyik legnagyobb n\u00e9met kiad\u00f3, a neuruppini Gustav K\u00fchn \u00e1ltal kiadott Das merkw\u00fcrdige Jahr 1848 \u2013 Eine neue Bilderzeitung<\/em> c\u00edm\u0171 83 lapos sorozat, amely rendszeres id\u0151k\u00f6z\u00f6nk\u00e9nt az eur\u00f3pai forradalom aktu\u00e1lis esem\u00e9nyeir\u0151l ny\u00fajt k\u00e9pi inform\u00e1ci\u00f3t. \u2013 Agelika Iwitzki: <\/em>Europaische Freiheitskampfe. Das merkw\u00fcrdige Jahr 1848. Eine neue Bilderzeitung von Gustav K\u00fchn in Neuruppin. Berlin, 1994.  <\/p>\n\n\n\n

                                          [31]<\/a> A k\u00e9pes t\u00f6rt\u00e9nelmenyk\u00f6nyvek k\u00f6z\u00e9pkori \u00e9s barokk p\u00e9ld\u00e1ir\u00f3l l. Az illusztr\u00e1lt t\u00f6rt\u00e9nelem c\u00edm\u0171 fejezetet a T\u00f6rt\u00e9nelem \u2013 K\u00e9p 1. sz. jegyzetben i. katal\u00f3gusban 276-307; A 19. sz\u00e1zadi magyar illusztr\u00e1lt t\u00f6rtnelemk\u00f6nyvek m\u00e9g nem feldolgozottak, de reprezentat\u00edv p\u00e9ld\u00e1k\u00e9nt megeml\u00edthet\u0151 az az \u00f6t-k\u00f6tetes sorozat, amely 1843 \u00e9s 1851 k\u00f6z\u00f6tt Anton Ziegler szerkeszt\u00e9s\u00e9ben Vaterlandische Bilder-Chronik <\/em>c\u00edmen l\u00e1tott napvil\u00e1got. Az 1848\u20131849-es forradalmakra vnatkoz\u00f3 k\u00f6tetr\u0151l ld.: Sz\u00e1zhuszon\u00f6t k\u00e9p. Az 1848-49-es forradalmak \u00e9s szabads\u00e1gharcok t\u00f6rt\u00e9net\u00e9b\u0151l, amelyek Anton Ziegler: Vaterlandische Bilder-Chronik aus der Geschichte des \u00d6sterreichischen Kaiserstaates c\u00edm\u0171 kiadv\u00e1nyban jelentek meg, 1850-ben B\u00e9csben. K\u00f6zz\u00e9teszi Szvoboda Dom\u00e1nszky Gabriella<\/em>. Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si katal\u00f3gus, Budapesti T\u00f6rt\u00e9neti M\u00fazeum, Budapest, 1998.<\/p>\n\n\n\n

                                          [32]<\/a> Arthur Asa Berger: <\/em>Narrative in Popular Culture and Everyday Life. <\/em>London, 1997.<\/p>\n\n\n\n

                                          [33]<\/a> Hayden White:<\/em> A t\u00f6rt\u00e9nelem terhe. (Horror metaphysicae) Budapest, 1997, 21.<\/p>\n\n\n\n

                                          [34]<\/a> David Carr:<\/em> A t\u00f6rt\u00e9nelem realit\u00e1sa. In: Narrat\u00edv\u00e1k 3. A kult\u00fara narrat\u00edv\u00e1i. Budapest, 1999, 73.<\/p>\n\n\n\n

                                          [35]<\/a> Grafikai k\u00e9pciklusok strukturalista m\u00f3dszerrel val\u00f3 elemz\u00e9s\u00e9re tesz k\u00eds\u00e9rletet Thomas J\u00e4ger, aki dolgozat\u00e1ban az irodalmi narrat\u00edvakutat\u00e1s eredm\u00e9nyeit is hasznos\u00edtja. \u2013 Thomas J\u00e4ger: <\/em>Die Bilderz\u00e4hlung. Narrative Strukturen in Zyklen des 18. und 19. Jahrhundert von Tiepolo und Goya bis Rethel. Petersberg, 1998.<\/p>\n\n\n\n

                                          [36]<\/a> Kib\u00e9di Varga \u00c1ron a k\u00e9pi narrat\u00edv\u00e1k vizsg\u00e1lata sor\u00e9n megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet monoszcenikus (1 jelenet \u2013 1 t\u00f6rt\u00e9net), pluriszcenikus (1 jelenet \u2013 t\u00f6bb t\u00f6rt\u00e9net) kompoz\u00edci\u00f3kat, a k\u00e9psorozatokon bel\u00fcl pedig a t\u00f6bb jelenet \u2013 1 t\u00f6rt\u00e9net, t\u00f6bb jelenet \u2013 t\u00f6bb t\u00f6rt\u00e9net fel\u00e9p\u00edt\u00e9st \u2013 Kib\u00e9di Varga \u00c1ron:<\/em> Vizu\u00e1lis argument\u00e1ci\u00f3 \u00e9s vizu\u00e1lis narrativit\u00e1s. Atheneum, 1993, 4. f\u00fczet, 166-179; valamint:  Thomka<\/em> 23. jegyzetben i. m.<\/p>\n\n\n\n

                                          [37]<\/a> J\u00f6rn R\u00fcsen<\/em>: A t\u00f6rt\u00e9nelem retorik\u00e1ja. In: Narrat\u00edv\u00e1k 3. a 43. jegyzetben i. m. 45.<\/p>\n\n\n\n

                                          [38]<\/a> Ernst F\u00f6rster egy 1830-ban megjelent \u00edr\u00e1s\u00e1ban a kezdet \u00e9s beteljesed\u00e9s k\u00f6z\u00f6tt halad\u00f3 szukcesszivit\u00e1st a t\u00f6rt\u00e9nelemfejl\u0151d\u00e9s princ\u00edpium\u00e1nak tartja. Id\u00e9zi: Wagner <\/em>1989. 18. jegyzetben i. m. 65.<\/p>\n\n\n\n

                                          [39]<\/a> J\u00f6rn R\u00fcsen a t\u00f6rt\u00e9neti elbesz\u00e9l\u00e9s n\u00e9gy t\u00edpus\u00e1t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zteti meg: a hagyom\u00e1nyos<\/em> c\u00e9lja az id\u0151beli v\u00e1ltoz\u00e1sban egy, a v\u00e1ltoz\u00e1snak elen\u00e1ll\u00f3 \u00e9rtelem felmutat\u00e1sa, a p\u00e9ldaszer\u0171<\/em> az emberi \u00e9letvezet\u00e9s id\u0151tlen szab\u00e1lyait mutatja fel, a kritikai<\/em> saj\u00e1t kor\u00e1nak mint\u00e1it tagadja, v\u00e9g\u00fcl a genetikus <\/em> mag\u00e1t az id\u0151beli v\u00e1ltoz\u00e1sban \u00e9rtelemezi. \u2013 J\u00f6rn R\u00fcsen<\/em> 37. jegyzetben i. m. 42\u201343.<\/p>\n\n\n\n

                                          [40]<\/a> Szerdahelyi<\/em> Istv\u00e1n:<\/em> M\u0171fajelm\u00e9let mindenkinek. Budapest, 1997, 70.<\/p>\n\n\n\n

                                          [41]<\/a> J\u00f3kai M\u00f3r:<\/em> A magyar nemzet t\u00f6rt\u00e9nete. Reg\u00e9nyes rajzokban. <\/em>M\u00e1sodik jav\u00edtott \u00e9s b\u0151v\u00edtett kiad\u00e1s XVII. Geiger-f\u00e9le k\u00e9ppel. Pest 1860, 40.<\/p>\n\n\n\n

                                          [42]<\/a> A pog\u00e1nyl\u00e1zad\u00e1s Oroszorsz\u00e1gb\u00f3l hazat\u00e9r\u0151 Andr\u00e1s hercege \u00e9s az ezt k\u00f6vet\u0151 hatalomf\u00e9lt\u0151 I. Andr\u00e1s kir\u00e1ly azonoss\u00e1ga csak az elm\u00e9ly\u00fclt megfigyel\u0151 sz\u00e1m\u00e1ra vil\u00e1gos, a k\u00e9t esem\u00e9ny k\u00f6z\u00f6tt ok-okozati \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s nincs. Szent L\u00e1szl\u00f3 az egyik jelenetben harcos lovagk\u00e9nt, a m\u00e1sikon tiszteletrem\u00e9lt\u00f3 uralkod\u00f3k\u00e9nt t\u0171nik fel, s b\u00e1r a keresztes hadak vezet\u00e9s\u00e9re lovag er\u00e9nyei teszik alkalmass\u00e1, a p\u00e1pai felk\u00e9r\u00e9snek nem k\u00f6zvetlen el\u0151zm\u00e9nye a kunok felett h\u00e1rom \u00e9vtizeddel kor\u00e1bban aratott gy\u0151zelme. K\u00f6nyves K\u00e1lm\u00e1n kir\u00e1ly \u00e9s az Aradi orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s k\u00f6z\u00f6tti kapcsolatot csak a K\u00e1lm\u00e1n tr\u00f3nj\u00e1t fenyeget\u0151, k\u00e9s\u0151bbi II. B\u00e9la megvak\u00edttat\u00e1sa t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek ismerete teremti meg, a Dalm\u00e1t h\u00f3d\u00edt\u00e1skor az uralkod\u00f3t k\u00eds\u00e9r\u0151k \u00e9s a k\u00e9s\u0151bb meggyilkoltak azonoss\u00e1ga nem egy\u00e9rtelm\u0171. Hasonl\u00f3k\u00e9pp nincs k\u00f6zvetlen tartalmi vagy k\u00e9pi kapcsolat a l\u00e1zad\u00f3 Andr\u00e1s herceg elfog\u00e1sa \u00e9s az Aranybull\u00e1t kibocs\u00e1t\u00f3 II. Andr\u00e1s kir\u00e1ly k\u00f6z\u00f6tt, a k\u00e9t jelenet k\u00e9t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 uralkod\u00f3i \u00e9s nemzeti er\u00e9ny \u00e9s hagyom\u00e1ny megtestes\u00edt\u0151je.<\/p>\n\n\n\n

                                          [43]<\/a> \u00dagy t\u0171nik, hogy az olvas\u00e1si ir\u00e1nyok megfeleltet\u00e9se az \u00e9gt\u00e1jaknak m\u00e1sutt is jelent\u00e9shordoz\u00f3 szerepet kap: A Honfoglal\u00e1s<\/em>on a magyarok \u00e1llnak \u201cnyugatra\u201d, a barb\u00e1r t\u00f6zsek \u201ckeletre\u201d, a keresztel\u00e9s-jelenet\u00e9n Vajk-Istv\u00e1n \u00e1ll \u201ckeleten\u201d, de ugyan\u0151 a pog\u00e1ny-erd\u00e9lyi felkel\u0151 Gyul\u00e1val szemben m\u00e1r \u201cnyugaton\u201d kap helyet stb.<\/p>\n\n\n\n

                                          [44]<\/a> L. 4. jegyzet<\/p>\n\n\n\n

                                          [45]<\/a> Vahot Imre <\/em>Eml\u00e9kiratai.<\/em> Budapest 1882, 438\u2013439<\/p>\n\n\n\n

                                          [46]<\/a> A \u201cpozit\u00edv m\u00faltk\u00e9p\u201d kidolgoz\u00e1s\u00e1r\u00f3l b\u0151vebben: R\u00e9v\u00e9sz <\/em>1. jegyzetben i. m. 589.<\/p>\n\n\n\n

                                          [47]<\/a> A m\u0171lapok k\u00f6z\u00fcl A Hunyadi-h\u00e1z diadal\u00fcnnepe<\/em>, az Eger v\u00e1r\u00e1nak h\u0151si megv\u00e9d\u00e9se<\/em> \u00e9s a M\u00e1ty\u00e1s az igazs\u00e1gos <\/em>r\u00e9szletes elemz\u00e9s\u00e9t \u00e9s irodalm\u00e1t l.: T\u00f6rt\u00e9nelem \u2013 K\u00e9p 1. jegyzetben i. ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si katal\u00f3gus 554\u2013559.<\/p>\n\n\n\n

                                          [48]<\/a> A kilenc, az Orsz\u00e1g T\u00fckr\u00e9<\/em>ben megjelent k\u0151rajz a k\u00f6vetkez\u0151: Etel\u00e9nek \u00e9jjele. <\/em>\u2013 j. n. \u2013 Orsz\u00e1g T\u00fckre I. 1862. okt\u00f3ber 10., 23. sz\u00e1m, 325; \u00c1rp\u00e1d \u00e9s a honalkot\u00e1s. <\/em>\u2013 j. n. \u2013 I.1862, november 20., 27. sz\u00e1m, 373; Asztrik \u00e1tadja Istv\u00e1nnak a koron\u00e1t<\/em>. \u2013 j. b. l.: V\u00e9ber \u2013 II. 1863, janu\u00e1r 1., 1. sz\u00e1m, 5; Az \u00c1rp\u00e1dcsal\u00e1d veszedelme.<\/em> \u2013 j. j. l.: V\u00e9ber H. \u2013 febru\u00e1r 1., 4. sz\u00e1m, 41; A magyar pog\u00e1nys\u00e1g utols\u00f3 l\u00e1zong\u00e1sa.<\/em> \u2013 j. j. l.: V\u00e9ber H. \u2013 m\u00e1rcius 1., 7. sz\u00e1m, 75; Nyugoteur\u00f3pa fejedelmeinek k\u00f6vets\u00e9ge Sz. L\u00e1szl\u00f3n\u00e1l.<\/em> \u2013 j. j. l.: V\u00e9ber H. \u2013 \u00e1prilis 1., 10. sz\u00e1m, 111; \u00c1lmos vez\u00e9r K\u00e1lm\u00e1n b\u00e1tyja olvas\u00f3 szob\u00e1j\u00e1ban.<\/em> \u2013 j. j. l.: V\u00e9ber H. \u2013 m\u00e1jus 1., 13. sz\u00e1m, 149; K\u00e1lm\u00e1n kir\u00e1ly a t\u00f6rv\u00e9nyb\u00fav\u00e1r.<\/em> \u2013 j. n. \u2013 m\u00e1jus 20, 15. sz\u00e1m, 173; Sz. L\u00e1szl\u00f3 kir\u00e1ly megeskedteti a pannonhalmi rendeket az \u00e1ltalok hozand\u00f3 t\u00f6rv\u00e9nyek szigor\u00fa megtart\u00e1s\u00e1ra. <\/em>\u2013 j. n. \u2013 j\u00fanius 20., 18. sz\u00e1m, 208. \u2013 Id\u0151rendben \u00e9s a k\u00e9pek mejelen\u00e9s\u00e9nek ritmusa szerint is ide sorol\u00f3dik m\u00e9g egy tizedik illusztr\u00e1ci\u00f3, amelynek k\u00e9pmagyar\u00e1zata azonban m\u00e1r nem tartalmazza a sorozatc\u00edmet: Vak B\u00e9l\u00e1nak II-ik Istv\u00e1n el\u00e9 vezet\u00e9se.<\/em> \u2013 j. n. \u2013 okt\u00f3ber 1., 25. sz\u00e1m, 291; A fenti k\u0151rajzok egy r\u00e9sz\u00e9t a fest\u0151 monogr\u00e1fusa is eml\u00edti: Koday Ern\u0151<\/em>: Weber Henrik. (A Budapesti Kir\u00e1lyi Magyar P\u00e1zm\u00e1ny P\u00e9ter Tudom\u00e1nyegyetem M\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti \u00e9s Kereszt\u00e9nyr\u00e9g\u00e9szeti Int\u00e9zet\u00e9ben k\u00e9sz\u00fclt doktori \u00e9rtekez\u00e9s. 79.) Budapest 1943; Weber egy\u00e9b t\u00f6rt\u00e9neti t\u00e1rgy\u00fa grafik\u00e1ir\u00f3l ld. m\u00e9g: Basics Beatrix:<\/em> Weber Henrik t\u00f6rt\u00e9nelmi t\u00e1rgy\u00fa grafik\u00e1i a T\u00f6rt\u00e9nelmi K\u00e9pcsarnok gy\u00fcjtem\u00e9nyeiben. Folia Historica XII. 1984, 93\u2013108.<\/p>\n\n\n\n

                                          [49]<\/a> N. n.<\/em>: Magyar t\u00f6rt\u00e9nelmi rajzok I. A hunok \u00e9s Etele. Orsz\u00e1g T\u00fckre I. 1862. okt\u00f3ber 10. 23. sz\u00e1m, 324\u2013326.<\/p>\n\n\n\n

                                          [50]<\/a> o. u. 325.<\/p>\n\n\n\n

                                          [51]<\/a> N. n.:<\/em> Magyart\u00f6rt\u00e9nelmi rajzok. Orsz\u00e1g T\u00fckre II. 1863, janu\u00e1r 1., 1. sz\u00e1m, 5.<\/p>\n\n\n\n

                                          [52]<\/a> Weber cerem\u00f3niak\u00e9pe egy\u00e9bk\u00e9nt r\u00e9szleteiben is a Geiger-f\u00e9le kompoz\u00edci\u00f3 k\u00f6zvetlen hat\u00e1s\u00e1t mutatja.<\/p>\n\n\n\n

                                          [53]<\/a> Ak<\/em>.:<\/em> Magyart\u00f6rt\u00e9nelmi v\u00e1zlatok. A magyar szellem t\u00f6rt\u00e9nelme. II. Orsz\u00e1g T\u00fckre II. 1863. m\u00e1jus 20., 15. sz\u00e1m, 172\u2013175.<\/p>\n\n\n\n

                                          [54]<\/a> K\u00e9pciklus ind\u00edt\u00e1s\u00e1nak sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1t jelzi, hogy kor\u00e1bban az Asztalos J\u00e1nos f\u00e9lbemaradt t\u00f6rt\u00e9nelmi k\u00e9pcsarok\u00e1nak els\u0151 darabj\u00e1t, Orlai Petrich Soma Kun L\u00e1szl\u00f3 udvar\u00e1<\/em>t a Csal\u00e1di K\u00f6r <\/em>az 1861-es \u00e9v m\u0171lapjak\u00e9nt jelentette meg. A foly\u00f3irat \u201cT\u00f6rt\u00e9nelmi K\u00e9pcsarnoka\u201d a kor\u00e1bbi jutalomk\u00e9pek alkot\u00f3ja, Vizkelety B\u00e9la hal\u00e1l\u00e1t k\u00f6vet\u0151en indul meg. Miut\u00e1n 1867-ben a sorozat megszakad, a hist\u00f3riai t\u00e1rgy\u00fa m\u0171lapok rajzol\u00f3ja Szeml\u00e9r Mih\u00e1ly lesz.<\/p>\n\n\n\n

                                          [55]<\/a> M[ajor] B[\u00e9la]<\/em>: A szent korona \u00e1tad\u00e1sa Istv\u00e1n kir\u00e1lynak. J\u00f6v\u0151 f\u00e9lvi m\u0171lapunk magyar\u00e1zat\u00e1ul. Csal\u00e1di K\u00f6r, 1865, 53. sz\u00e1m, 1267\u20131270.<\/p>\n\n\n\n

                                          [56]<\/a> A m\u0171lap bemutat\u00e1sa az egykor\u00fa \u00e9s k\u00e9s\u0151bbi elemz\u00e9sek irodalm\u00e1val: T\u00f6rt\u00e9nelem \u2013 K\u00e9p 1. jegyzetben i. m. 568\u2013570.<\/p>\n\n\n\n

                                          [57]<\/a> Wilhelm von Kaulbach: A hunok csat\u00e1ja \u2013 Rep.: Keser\u00fc<\/em> 1984. 11. jegyzetben i. m. 49.<\/p>\n\n\n\n

                                          [58]<\/a>  David Carr mutat r\u00e1 a ciklikus, repetit\u00edv, stabil keleti \u00e9s line\u00e1ris, teleologikus, narrat\u00edv jelleg\u0171 nyugati t\u00f6rt\u00e9nelemszeml\u00e9let k\u00f6zti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gre: Carr<\/em> 34. jegyzetben i. m. 73.<\/p>\n\n\n\n

                                          [59]<\/a> Az \u00f3ra-metafor\u00e1t Sink\u00f3 Katalin a Magyar Nemzeti M\u00fazeum l\u00e9pcs\u0151h\u00e1zi falk\u00e9peinek \u00e9rtelmez\u00e9sekor haszn\u00e1lta: Sink\u00f3 <\/em>9. jegyzetben i. m. 121\u2013123.<\/p>\n\n\n\n

                                          [60]<\/a> Masz\u00e1k Hug\u00f3:<\/em> Emes \u00e1lma. T\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9p Orlait\u00f3l. <\/em>Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9sz I. 1864. j\u00fanius 20., 6. sz\u00e1m, 91\u201392.<\/p>\n\n\n\n

                                          [61]<\/a> MNM TKCS Ltsz.: 55. 1010<\/p>\n\n\n\n

                                          [62]<\/a> Remellay Guszt\u00e1v:<\/em> Em\u0151s \u00e1lma. <\/em>N\u0151vil\u00e1g IV. 1860. j\u00falius 1., 27. sz\u00e1m, 420\u2013242., 436\u2013439.<\/p>\n\n\n\n

                                          [63]<\/a> Kollarz t\u00f6rt\u00e9neti ciklus\u00e1nak n\u00e9h\u00e1ny lapj\u00e1t elemzi: Basics Beatrix:<\/em> A honfoglal\u00e1st \u00e9s a magyar \u00e1llam l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9nek id\u0151szak\u00e1t \u00e1br\u00e1zol\u00f3 grafik\u00e1k a Magyar T\u00f6rt\u00e9nelmi K\u00e9pcsarnok gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9ben. Folia Historica 16. 1991, 126\u2013127.<\/p>\n\n\n\n

                                          [64]<\/a> A foly\u00f3irat egy 1871-es felh\u00edv\u00e1sa e k\u00f6vetkez\u0151 n\u00e9gy lapra h\u00edrdet el\u0151fizet\u00e9st: Szt. L\u00e1szl\u00f3 kir\u00e1ly mint a magyar n\u00e9preg\u00e9k h\u0151se, L\u00e1szl\u00f3 \u00e9s Slamon kir\u00e1ly kib\u00e9k\u00fcl\u00e9se Istv\u00e1n kir\u00e1ly szentt\u00e9 avat\u00e1sa alkalm\u00e1val, K\u00e1lm\u00e1n kir\u00e1ly megh\u00f3d\u00edtja Dalm\u00e1ti\u00e1t 1102, II. Istv\u00e1n k\u00f3r\u00e1gyon bar\u00e1t csuh\u00e1t \u00f6lt s mag\u00e1hoz rendelv\u00e9n a kitagadott s megvak\u00edtott B\u00e9l\u00e1t, ezt kir\u00e1lynak nyilatkoztatja ki.<\/em> Magyarorsz\u00e1g \u00e9s a Nagyvil\u00e1g 1871. 13. sz\u00e1m, 165. \u2013 A Deutsch-f\u00e9le m\u0171int\u00e9zet a Vas\u00e1rnapi Ujs\u00e1g<\/em>banaz 1870-es \u00e9vek v\u00e9g\u00e9ig hirdeti m\u0171lapjai k\u00f6zt \u2013 nem egyben, hanem laponk\u00e9nt \u2013 Kollarz sorozat\u00e1t. E jegyz\u00e9kekben felt\u0171n\u0151, hogy a Magyarok bet\u00f6r\u00e9se N\u00e9metorsz\u00e1gba <\/em>jelenet hely\u00e9re egy \u00faj ker\u00fcl \u00c1rp\u00e1d k\u00f6vetei Szvatoplukn\u00e1l D\u00e9sen 889-ben <\/em>c\u00edmen. Vas\u00e1rnapi Ujs\u00e1g<\/em>, 1876, 16.<\/p>\n\n\n\n

                                          [65]<\/a> A keleti \u00e9s nyugati igazod\u00e1s szerep\u00e9r\u0151l a magyar nemzettudatban l. az al\u00e1bbi k\u00f6tet tanulm\u00e1nyait: Magyarok kelet \u00e9s nyugat k\u00f6zt. A nemzettudat v\u00e1ltoz\u00f3 jelk\u00e9pei. Tanulm\u00e1nyok. Szerk.: Hofer Tam\u00e1s<\/em>. Budapest, 1996.<\/p>\n\n\n\n

                                          [66]<\/a> Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg ez magyar\u00e1zza az id\u0151rendi sor megakad\u00e1s\u00e1t is.<\/p>\n\n\n\n

                                          [67]<\/a> A popul\u00e1ris\u2013popularit\u00e1s\u2013populariz\u00e1l\u00f3d\u00e1s kiefejez\u00e9seket a k\u00f6vetkez\u0151kben \u201cn\u00e9pszer\u0171\u2013n\u00e9pszer\u0171s\u00e9g\u2013n\u00e9pszer\u0171s\u00edt\u00e9s\u201d \u00e9rtelemben haszn\u00e1lom, ami jelent\u00e9s\u00e9ben t\u00e1gabb a \u201cn\u00e9pies\u201d kifejez\u00e9sn\u00e9l, mert a popul\u00e1ris m\u0171v\u00e9szet k\u00f6zegek\u00e9nt nem csak \u2013 vagy nem els\u0151sorban \u2013 a paraszti kult\u00far\u00e1t \u00e9rti, hanem a v\u00e1rosi k\u00f6rnyezetre is kiterjed\u0151, sz\u00e9les t\u00e1rsadalmi r\u00e9tegeket (als\u00f3 \u00e9s k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1lyt) megsz\u00f3l\u00edt\u00f3 m\u0171v\u00e9szetet, \u00e9s kutat\u00e1s\u00e1nak t\u00e1rgya nem kiz\u00e1r\u00f3lag az a m\u0171velts\u00e9g, amit a \u201cn\u00e9p\u201d saj\u00e1t haszn\u00e1lat\u00e1ra alkot, hanem az a k\u00e9pi vil\u00e1g, amely k\u00f6rnyezet\u00e9t \u00e9s m\u0171velts\u00e9g\u00e9t meghat\u00e1rozza. Ilyen \u00e9rtelemben a k\u00e9pi t\u00f6megtermel\u00e9s (k\u00e9psokszoros\u00edt\u00e1s) valamennyi megnyilv\u00e1nul\u00e1si form\u00e1ja a popul\u00e1ris k\u00e9p fogalm\u00e1nak r\u00e9sze. \u2013 A sz\u00e1mos ide vonatkoz\u00f3 defin\u00edci\u00f3s k\u00eds\u00e9rlet k\u00f6z\u00fcl a kultur\u00e1lis antropol\u00f3gia \u00e9s a n\u00e9prajzkutat\u00e1s ir\u00e1ny\u00e1b\u00f3l mutatja be a popul\u00e1ris kult\u00fara\u2013 folk culture\u2013n\u00e9pi kult\u00fara terminusok v\u00e1ltoz\u00f3jelent\u00e9s\u00e9t: Hofer Tam\u00e1s:<\/em> N\u00e9pi kult\u00fara, popul\u00e1ris kult\u00fara. Fogalomt\u00f6rt\u00e9neti megjegyz\u00e9sek. In: Parasztkult\u00fara, popul\u00e1ris kult\u00fara \u00e9s a k\u00f6zponti ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s. Budapest, 1994, 233\u2013245.<\/p>\n\n\n\n

                                          [68]<\/a> A Napkelet<\/em> \u00f6sszes t\u00f6rt\u00e9neti m\u0171lapj\u00e1nak rajzol\u00f3ja, a lap utols\u00f3 \u00e9v\u00e9ben kiad\u00f3tulajdonosa Vizkelety B\u00e9la. Az Orsz\u00e1g T\u00fckre<\/em> t\u00f6rt\u00e9neti t\u00e1rgy\u00fa illusztr\u00e1ci\u00f3inak j\u00f3r\u00e9sze Weber Henrik nev\u00e9hez k\u00f6t\u0151dik. Franz Kollarz t\u00f6rt\u00e9neti sorozat\u00e1nak jogtulajdonosa a K\u00e9pes Vil\u00e1g<\/em> kiad\u00f3ja, a Deutsch-f\u00e9le m\u0171int\u00e9zet.<\/p>\n\n\n\n

                                          [69]<\/a> 1857-ben a H\u00f6lgyfut\u00e1r<\/em> arr\u00f3l sz\u00e1mol be, hogy a Moh\u00e1csi csata <\/em>litograf\u00e1l\u00e1sa Than M\u00f3r fel\u00fcgyelet\u00e9vel k\u00e9sz\u00fcl B\u00e9csben: H\u00f6lgyfut\u00e1r<\/em> III. 1857. december 10., 284. sz\u00e1m, 1055; A Vigad\u00f3 csemeget\u00e1r\u00e1ba sz\u00e1nt p\u00e1ly\u00e1zati terv\u00e9t Wagner S\u00e1ndor maga rajzolja f\u00e1ra a Haz\u00e1nk \u00e9s a K\u00fclf\u00f6ld <\/em>sz\u00e1m\u00e1ra: Attila lakom\u00e1ja<\/em> \u2013 <\/strong>Saj\u00e1t eredetija ut\u00e1n f\u00e1ra rajz W\u00e1gner S\u00e1ndor \u2013 j. b. l. Wagner S. \u2013 j. j. l. Rusz K\u00e1roly Pesten \u2013 Haz\u00e1nk \u00e9s a K\u00fclf\u00f6ld <\/em> I. 1865. m\u00e1rcius 16., 13. sz\u00e1m, 201; Az Egri n\u0151k <\/em>sokszoros\u00edt\u00e1s\u00e1hoz Sz\u00e9kely Bertalan k\u00e9sz\u00edt kics\u00edny\u00edtett m\u00e9ret\u0171 m\u00e1solatot \u2013 Haz\u00e1nk \u00e9s a K\u00fclf\u00f6ld<\/em> 1870. december 22., 51. sz\u00e1m, 1.  <\/p>\n\n\n\n

                                          [70]<\/a> A jeles m\u0171alkot\u00e1sok n\u00e9pszer\u0171s\u00edt\u00e9se szerepel K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat programj\u00e1ban: \u201cN\u00e9pies olcs\u00f3 m\u0171vek kiad\u00e1s\u00e1val is a m\u0171izl\u00e9s terjeszt\u00e9s\u00e9re t\u00f6rekszik.\u201d \u2013 A magyar k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti t\u00e1rsulat \u0151. cs. k. apost. Fels\u00e9g \u00e1ltal j\u00f3v\u00e1hagyott Alapszab\u00e1lyai . Igazgat\u00f3v\u00e1lasztm\u00e1ny feladatai. In: A Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat \u00c9vk\u00f6nyve 1861 \u00e9s 1862. Pest, 1863, 24.<\/p>\n\n\n\n

                                          [71]<\/a> A K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat az els\u0151, sikertelen 1861-es albumlap-p\u00e1ly\u00e1zat\u00e1t k\u00f6vet\u0151en a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vben az orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9si k\u00e9pvisel\u0151k arck\u00e9pcsarnok\u00e1t ind\u00edtja meg. Az 1862-es p\u00e1ly\u00e1zat d\u00edjait m\u00e1r a sikeres v\u00e1llalat bev\u00e9teleib\u0151l fedezi. \u2013 Hars\u00e1nyi P\u00e1l <\/em>ig. eln\u00f6k: A k\u00e9pz\u0151-m\u0171v\u00e9szeti t\u00e1rsulat igazagat\u00f3s\u00e1g\u00e1nak k\u00e9t els\u0151 \u00e9vi m\u0171k\u00f6d\u00e9se. In: A Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat \u00c9vk\u00f6nyve 1861 \u00e9s 1862. Pest, 1863, 17\u201318.<\/p>\n\n\n\n

                                          [72]<\/a> A H\u00f6lgyfut\u00e1r <\/em>Than M\u00f3r Moh\u00e1csi csat\u00e1j\u00e1t aj\u00e1nlva azt \u00edg\u00e9ri el\u0151fizet\u0151inek, a metszet \u201cversenyezni fog a m\u0171egylet \u00e9vlapjaival.\u201d \u2013 H\u00f6lgyfut\u00e1r<\/em> 1857. janu\u00e1r 2., 2. sz\u00e1m, 4.<\/p>\n\n\n\n

                                          [73]<\/a> Sink\u00f3 Katalin:<\/em> A m\u0171lapp\u00e1ly\u00e1zatok. In: Arany\u00e9rmek, ez\u00fcstkoszor\u00fak. M\u0171v\u00e9szkultusz \u00e9s m\u0171p\u00e1rtol\u00e1s Magyarorsz\u00e1gon a 19. sz\u00e1zadban. Rendezte: Sink\u00f3 Katalin<\/em>. Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si katal\u00f3gus, Magyar Nemzeti Gal\u00e9ria, Budapest 1995, 240-241. \u2013 A Pesti M\u0171egylet m\u0171lapjainak jegyz\u00e9ke uo. 251\u2013252.<\/p>\n\n\n\n

                                          [74]<\/a> P\u00e1ly\u00e1z\u00f3 m\u0171vek: Sz\u00e1le Istv\u00e1n: Dugovics N\u00e1ndorfeh\u00e9rv\u00e1rn\u00e1l<\/em>, Ujh\u00e1zy Ferenc: Kinizsi rohama Keny\u00e9rmez\u0151n<\/em>, \u00e9s a nyertes: Than M\u00f3r: Imre kir\u00e1ly<\/em><\/p>\n\n\n\n

                                          [75]<\/a> Pet\u0151fi Debrecenben 1844-ben<\/em> \u2013 <\/strong>litogr\u00e1fia, kett\u0151s szinnyomat \u2013 A H\u00f6lgyfut\u00e1r 1858. I. f\u00e9l\u00e9vi m\u0171lapja<\/p>\n\n\n\n

                                          [76]<\/a> A Pesti M\u0171egylet \u00e1ltal 1858. \u00e9vi janu\u00e1rius 15-t\u0151l februarius 14-ig ki\u00e1ll\u00edtott m\u0171vek ljastroma. Kat. 2.; Lapja sikeres t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9peit Vahot ezut\u00e1n t\u00f6bb alkalommal a m\u0171\u00e9rt\u0151 k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g el\u00e9 viszi, 1858-ban Vizkelety M\u00e1ty\u00e1s az igazs\u00e1gost<\/em> (A Pesti M\u0171egylet \u00e1ltal 1858. \u00e9vi julius 17-t\u0151l augustus 15-ig ki\u00e1ll\u00edtott m\u0171vek lajstroma. Kat. 4.); 1860-ban az Eger ostrom\u00e1t<\/em> (A Pesti M\u0171egylet \u00e1ltal 1858. \u00e9vi februarius 15-t\u0151l marczius 14-ig ki\u00e1ll\u00edtott m\u0171vek lajstroma. Kat. 5.)<\/p>\n\n\n\n

                                          [77]<\/a> A p\u00e1ly\u00e1zat r\u00e9sztvev\u0151i: Lotz K\u00e1roly: Gell\u00e9rt p\u00fcpsp\u00f6k megtagadja a koron\u00e1t Aba S\u00e1muelt\u0151l<\/em>, Klimkovics Ferenc: Szt. L\u00e1szl\u00f3 kib\u00e9k\u00fcl\u00e9se Salamonn\u00e1l Szt. Ostv\u00e1n s\u00edr\u00e1j\u00e1n\u00e1l<\/em>, Moln\u00e1r J\u00f3zsef: Frangep\u00e1nok megmentik IV. B\u00e9l\u00e1t a tat\u00e1rok \u00fcld\u00f6z\u00e9seit\u0151l, <\/em>Madar\u00e1sz Viktor: Hunyadi sirat\u00e1sa, <\/em>valamint a nyertes: Orlai Petrich Soma: Z\u00e1ch Felici\u00e1n<\/em><\/p>\n\n\n\n

                                          [78]<\/a> Salamon \u00e9s L\u00e1szl\u00f3 kir\u00e1lyok kib\u00e9k\u00fcl\u00e9se szent Istv\u00e1n s\u00edrj\u00e1n\u00e1l<\/em> <\/strong>\u2013 k\u0151rajz \u2013 K\u00e9pes Ujs\u00e1g<\/em> I. 1859. 1. sz\u00e1m, 6\u20137. \u2013 Klimkovics festm\u00e9ny\u00e9t ugyanekkor a Haske Ferenc k\u0151- \u00e9s fametsz\u0151vel t\u00e1rsult Werfer K\u00e1roly k\u0151rajzk\u00e9nt is kiadja \u2013 l. Arany\u00e9rmek, ez\u00fcstkoszor\u00fak\u2026<\/em> 74. jegyzetben i. m. 246., Kat. II. 2. 6. \u2013 tov\u00e1bbi megjelen\u00e9seit ld. a 100. jegyzetben<\/p>\n\n\n\n

                                          [79]<\/a> Ez k\u00e9s\u0151bb az Orsz\u00e1g T\u00fckre <\/em>1861-es m\u0171lapjak\u00e9nt is megejelenik<\/p>\n\n\n\n

                                          [80]<\/a> A Marasztoni J\u00f3zsef \u00e1ltal metszett m\u0171lapot el\u0151tte m\u00e9g bemutatja az M\u0171egyletben.<\/p>\n\n\n\n

                                          [81]<\/a> II. Lajos kir\u00e1ly holttest\u00e9nek feltal\u00e1l\u00e1sa. (Sz\u00e9kely Bertalan festm\u00e9nye ut\u00e1n.) \u2013 j. j. l.: Weinem sc. X. A. \u2013 fametszet \u2013 Vas\u00e1rnapi Ujs\u00e1g<\/em>, 1861. 317. \u2013 N. n.<\/em>: II. Lajos kir\u00e1ly holttest\u00e9nek feltal\u00e1l\u00e1sa a moh\u00e1csi csatat\u00e9ren. \u00c1d\u00e1mosi Sz\u00e9kely Bertalan festm\u00e9nye. \u2013 uo. 317\u2013318.<\/p>\n\n\n\n

                                          [82]<\/a> A Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat \u00c9vk\u00f6nyve 1928, 141. \u2013 Valamint: Sink\u00f3 Katalin: <\/em>M\u0171lapp\u00e1ly\u00e1zatok \u2013 74. jegyzetben i. m. \u2013 Az Orsz\u00e1gos Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat albumlapjainak jegyz\u00e9ke uo. 259\u2013262.<\/p>\n\n\n\n

                                          [83]<\/a>  Ez\u00e9rt sz\u00fcks\u00e9ges, hogy a beny\u00fajtott p\u00e1lyam\u0171vek \u201c\u2026 a m\u0171v\u00e9szi t\u00f6k\u00e9ly oly magas fok\u00e1n \u00e1lljanak, a mint ez a haz\u00e1nkban m\u0171k\u00f6d\u0151 er\u0151k \u00e1ltal el\u00e9rhet\u0151; m\u00e1sodszor, hogy oly t\u00e1rgyat \u00e1br\u00e1zoljanak, akk\u00e9pp s oly modorban legyenek ki\u00e1ll\u00edtva, hogy a kiadott Albumlap nem csak a m\u0171v\u00e9szt s a m\u0171\u00e9rt\u0151t, de a m\u0171veltebb nagyobb k\u00f6z\u00f6ns\u00e9get is kiel\u00e9g\u00edtse\u2026 a kiadott rajz a m\u0171v\u00e9szet mint\u00e1j\u00e1ul szolg\u00e1ljon, m\u0171v\u00e9szeti halad\u00e1sunk bizonys\u00e1g\u00e1ul l\u00e9pjen a m\u0171\u00e9rt\u0151 s m\u0171kedvel\u0151 vil\u00e1g el\u00e9be\u2026\u201d \u2013 Rosti P\u00e1l \u2013 Ligeti Antal \u2013 Keve <\/em>J\u00f3zsef:<\/em> V\u00e9lem\u00e9ny a t\u00e1rsulat \u00e1ltal kiadand\u00f3 Albumlap \u00fcgy\u00e9ben. In: A Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat \u00c9vk\u00f6nyve 1863. Pest 1864, 66\u201367.<\/p>\n\n\n\n

                                          [84]<\/a> A h\u00e1rom p\u00e1ly\u00e1z\u00f3 t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9p: Orlai Petrich Soma: Kun L\u00e1szl\u00f3 udvara<\/em>, Klimkovics Ferenc: Salamon \u00e9s L\u00e1szl\u00f3 kib\u00e9k\u00fcl\u00e9se<\/em> \u00e9s szint\u00e9n t\u0151le: Salamon hal\u00e1la<\/em><\/p>\n\n\n\n

                                          [85]<\/a> M\u00edg a M\u0171egylet 1853-t\u00f3l kiadott 16 pr\u00e9miumlapja k\u00f6z\u00fcl 10 hazai t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9p, addig a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat albumlapjai eset\u00e9ben a zs\u00e1ner m\u0171faja domin\u00e1ns: 1871-ig 20 k\u00e9pb\u0151l 11, 1871-ig csak n\u00e9gy t\u00f6rt\u00e9neti m\u0171.<\/p>\n\n\n\n

                                          [86]<\/a> Ipolyi Arnold: <\/em>B\u00e1r\u00f3 Medny\u00e1nszky Alajos eml\u00e9kezete. \u00daj Magyar M\u00fazeum 1854, 1. sz\u00e1m. In: Ipolyi Arnold alkami besz\u00e9dei. Budapest, 1873, 165\u2013204. Id\u00e9zi: Keser\u00fc Katalin:<\/em> V\u00e1r\u00e1br\u00e1zol\u00e1sok. T\u00e1j \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelem a historizmus fest\u00e9szet\u00e9ben Magyarorsz\u00e1gon. In: A historizmus m\u0171v\u00e9szete Magyarorsz\u00e1gon. M\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti tanulm\u00e1nyok. Szerk.: Z\u00e1dor Anna<\/em>. Budapest 1993, 224., 13. jegyzet<\/p>\n\n\n\n

                                          [87]<\/a> R\u00f3mer Fl\u00f3ris:<\/em> A t\u00f6rt\u00e9neti \u00e9rz\u00e9k kelt\u00e9se a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gn\u00e9l, \u00fcnnepi menetek, sz\u00ednpadi el\u0151ad\u00e1sok, nemzeti k\u00e9pek, t\u00f6rt\u00e9neti ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok \u00e9s m\u00fazeumok \u00e1ltal.<\/em> Sz\u00e1zadok 19. 1885, 114. \u2013 Id\u00e9zi: Gy\u00e1ni G\u00e1bor:<\/em> T\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00e1s: a nemzeti eml\u00e9kezet tudom\u00e1nya. In: T\u00f6rt\u00e9nelem \u2013 k\u00e9p, 1. jegyzetben i. m. 95.<\/p>\n\n\n\n

                                          [88]<\/a> Szab\u00f3 L\u00e1szl\u00f3: <\/em>T\u00f6rt\u00e9nelmi szeml\u00e9ltet\u0151 k\u00e9pek az elemi iskol\u00e1kban. El\u0151ad\u00e1s az Orsz\u00e1gos Pedag\u00f3giai M\u00fazeum \u00e9s K\u00f6nyvt\u00e1r Orbis Pictus c\u00edmen 2000 okt\u00f3ber\u00e9ben megtartott konferenci\u00e1j\u00e1n.<\/p>\n\n\n\n

                                          [89]<\/a> A sokszoros\u00edtott popul\u00e1ris k\u00e9p m\u0171fajair\u00f3l: Br\u00fcckner<\/em> 25. jegyzetben i. m. <\/p>\n\n\n\n

                                          [90]<\/a> P\u00e9ld\u00e1ul: T\u00f6rt\u00e9nelem \u2013 k\u00e9p 1. jegyzetben i. m. 565\u2013566. Kat. X-22.<\/p>\n\n\n\n

                                          [91]<\/a> A Nagyh\u00e1zy Gal\u00e9ria 9. aukci\u00f3j\u00e1n felt\u0171nt Geiger Szt. L\u00e1szl\u00f3 csat\u00e1ja a kun vit\u00e9zzel <\/em>k\u0151rajz\u00e1nak olajm\u00e1solata (1996, kat. 698. sz.), de a B\u00c1V 87. aukci\u00f3j\u00e1n Geiger Griska hadai <\/em>ut\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt f\u00e9mlemezre festett olajk\u00e9p is feltehet\u0151en szint\u00e9n k\u00e9p\u00f3ra r\u00e9sze volt (1992, kat. 155.).<\/p>\n\n\n\n

                                          [92]<\/a> Berzeviczy Albert<\/em>: Az abszolutizmus kora Magyarorsz\u00e1gon. 1849\u20131865. III. Budapest 1925, 56.<\/p>\n\n\n\n

                                          [93]<\/a> A K\u00e9pes Ujs\u00e1g <\/em>Szigetv\u00e1r-k\u00e9p\u00e9r\u0151l: T\u00f6rt\u00e9nelem \u2013 K\u00e9p, 1. jegyzetben i. m. 572-574 \u2013 ugyanitt tov\u00e1bbi p\u00e9ld\u00e1k a hist\u00f3riai t\u00e1rgy\u00fa \u00e9l\u0151k\u00e9pekre: 571-577; Remellay Guszt\u00e1v: Bornemisza Anna egy \u00f3rai uralma. <\/em>In: Emich Guszt\u00e1v Nagy K\u00e9pes Napt\u00e1ra az 1865. \u00e9vre; Az \u00e9l\u0151k\u00e9pet a popul\u00e1ris kult\u00fara jelens\u00e9gek\u00e9nt t\u00e1rgyalja: Vorbert Miller:<\/em> Mutmassungen \u00fcber lebenden Bilder. Attit\u00fcde und \u201ctableau vivant\u201d als Anschauungsform des 19. Jahrhunderts. In: Das Triviale in Literatur, Musik und bildender Kunst. Hg.: Helga de la Motte-Heber<\/em>. Frankfurt am M. 1972<\/p>\n\n\n\n

                                          [94]<\/a> Sz\u00e9kely: Egri n\u0151k<\/em>, Wagner: Dugovics Titusz<\/em> \u2013 Kiv\u00e1l\u00f3 m\u0171lapok jegyz\u00e9ke. K\u00f6nyves K\u00e1lm\u00e1n Magyar M\u0171kiad\u00f3 R\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g. Budapest [1913], 22.<\/p>\n\n\n\n

                                          [95]<\/a> A Szent Istv\u00e1n Cik\u00f3riagy\u00e1r a harmincas \u00e9vekben n\u00e9gy ehhez hasonl\u00f3 albumot adott ki: 1. K\u00e9pes magyar t\u00f6rt\u00e9nelem, irodalom \u00e9s m\u0171v\u00e9szet, <\/em>2. Utaz\u00e1s Erd\u00e9lyben<\/em>, 3. K\u00e1rp\u00e1ti k\u00e9pek, <\/em>4. Magyar t\u00f6rt\u00e9nelmi pillantk\u00e9pek. <\/em>\u2013 A Nemzeti t\u00f6rt\u00e9nelmi pillanatk\u00e9pek <\/em>rajzol\u00f3j\u00e1nak azonos\u00edt\u00e1s\u00e1t k\u00f6sz\u00f6n\u00f6m  Bakos Katalinnak.<\/p>\n\n\n\n

                                          [96]<\/a> A Geiger-ciklusra vonatkoz\u00f3 ezt k\u00f6vet\u0151 hivatkoz\u00e1sok pontos adatai a mell\u00e9kletben tal\u00e1lhat\u00f3k.<\/p>\n\n\n\n

                                          [97]<\/a> Siker\u00e9t jelzi az album v\u00e1ltoztlan 1873-as kiad\u00e1sa<\/p>\n\n\n\n

                                          [98]<\/a> Az Engel \u00e9s Mandello c\u00e9g Weber Henrik \u00e9s Vizkelety B\u00e9la Csal\u00e1di K\u00f6r<\/em> sz\u00e1m\u00e1ra k\u00e9sz\u00edtett k\u0151rajzait n\u00e9gy \u00e9v ut\u00e1n elt\u00e9r\u0151 sz\u00f6veggel k\u00f6zli \u00fajra a szint\u00e9n \u00e1ltaluk kiadott Orsz\u00e1g T\u00fckr\u00e9<\/em>ben. T\u00f6bb m\u0171vet r\u00f6vid id\u0151n bel\u00fcl h\u00e1rom\u2013n\u00e9gy foly\u00f3irat is sokszoros\u00edt: Than M\u00f3r Moh\u00e1csi csat\u00e1<\/em>j\u00e1t 1857-ben a H\u00f6lgyfut\u00e1r <\/em>adja ki d\u00edszes m\u0171lapk\u00e9nt, de fametszet\u0171 m\u00e1solat\u00e1t a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vben k\u00f6zli a Vas\u00e1rnapi Ujs\u00e1g<\/em> \u00e9s a Sonntags Zeitung<\/em>, majd 1867-ben k\u00e9t \u2013 szint\u00e9n Heckenast kiad\u00e1s\u00e1ban megjelen\u0151 \u2013 n\u00e9plap, a K\u00e9pes-Ujs\u00e1g <\/em> \u00e9s a J\u00f3 Bar\u00e1t<\/em>;(Sonntags Zeitung <\/em>1858. okt\u00f3ber 4, 315.; Vas\u00e1rnapi Ujs\u00e1g<\/em> 1858. okt\u00f3ber 21, 397.; K\u00e9pes-Ujs\u00e1g <\/em>III. 1867. febru\u00e1r 16, 10 sz\u00e1m, 295\u2013298.; J\u00f3 Bar\u00e1t <\/em>I. 1867. december 16, 6. sz\u00e1m, 167.); Madar\u00e1sz Viktor Hunyadi L\u00e1szl\u00f3 sirat\u00e1s\u00e1<\/em>t 1860-ban egyszerre v\u00e1lasztja a H\u00f6lgyfut\u00e1r, <\/em>a K\u00e9pes Ujs\u00e1g<\/em> \u00e9s a Sonntags Zeitungs<\/em> is m\u0171lapj\u00e1ul. Sz\u00e9kely Bertalan II. Lajos holttest\u00e9nek megtal\u00e1l\u00e1s\u00e1<\/em>nak sokszoros\u00edt\u00e1si jogait els\u0151k\u00e9nt a Vas\u00e1rnapi Ujs\u00e1g <\/em>szerzi meg 1861-ben, de k\u00e9s\u0151bb a K\u00e9pes-Ujs\u00e1g <\/em>\u00e9s a Haz\u00e1nk \u00e9s a K\u00fclf\u00f6ld <\/em>is k\u00f6zli \u201cNemzeti m\u00fazeumunk m\u0171kincsei\u201d c\u00edm\u0171 sorozat\u00e1ban (Sz\u00e9kely Bertalan: II. Lajos kir\u00e1ly holttest\u00e9nek feltal\u00e1l\u00e1sa<\/em>. <\/strong>\u2013 fametszet \u2013 Vas\u00e1rnapi Ujs\u00e1g<\/em> 1861. 317; II. Lajos magyar kir\u00e1ly holttest\u00e9nek f\u00f6ltal\u00e1l\u00e1sa<\/em> \u2013 <\/strong>j. j. l.: Weinem sc. X.A. \u2013 fametszet \u2013 K\u00e9pes-\u00dajs\u00e1g 1866, 7. sz\u00e1m; II. Lajos test\u00e9nek f\u00f6ltal\u00e1l\u00e1sa a Csele-patakban<\/em>. <\/strong>Sz\u00e9kely Bertalan muzeumi festm\u00e9nye ut\u00e1n f\u00e9nyk\u00e9pezte Licsk\u00f3 J. \u2013 rajz. Blumberg. \u2013 j. b. l. Blumberg \u2013 j. j. l. Rusz K. Pesten \u2013 fametszet \u2013 Haz\u00e1nk \u00e9s a K\u00fclf\u00f6ld<\/em> I. 1865. j\u00falius 2., 27. sz\u00e1m, 425); v\u00e9g\u00fcl ott van a \u201cn\u00e9pszer\u0171s\u00e9gi lista\u201d \u00e9lmez\u0151ny\u00e9ben Klimkovits Ferenc Salamon \u00e9s L\u00e1szl\u00f3 kib\u00e9k\u00fcl\u00e9se<\/em>, amelyet 1859-ben a K\u00e9pes Ujs\u00e1g <\/em> \u00e9s a Sonntags Zeitung<\/em>, majd 1867-ben a Haz\u00e1nk \u00e9s a K\u00fclf\u00f6ld<\/em> is reproduk\u00e1l. (Salamon kib\u00e9k\u00fcl\u00e9se Sz. L\u00e1szl\u00f3val<\/em> <\/strong>(Klimkovics F. olajfestm\u00e9nye ut\u00e1n.) \u2013 fametszet \u2013 Haz\u00e1nk \u00e9s a K\u00fclf\u00f6ld <\/em>III. 1867. december 12., 50. sz\u00e1m, 793; Vers\u00f6hnung der K\u00f6nige Salamon und Ladislaus am Grabe Stephans des Heiligen<\/em> \u2013 <\/strong>fametszet \u2013 Sonnstags Zeitung <\/em>V. 1859. szeptember 11. 37. sz\u00e1m, 310\u2013311;<\/p>\n\n\n\n

                                          [99]<\/a> R. V\u00e1rkonyi \u00c1gnes:<\/em> \u00c9lm\u00e9ny, tudat, t\u00f6rt\u00e9nelem. In: T\u00f6rt\u00e9nelem \u00e9s eml\u00e9kezet. M\u0171vel\u0151d\u00e9st\u00f6rt\u00e9neti tanulm\u00e1nyok a szabads\u00e1gharc 150. \u00e9vfordul\u00f3ja alkalm\u00e1b\u00f3l. Szerk.: Kr\u00edza Ildik\u00f3.<\/em> Budapest, 1998, 13\u201332.<\/p>\n\n\n\n

                                          [100]<\/a> Kov\u00e1cs I.<\/em> G\u00e1bor:<\/em> Kis magyar kalend\u00e1riumt\u00f6rt\u00e9net 1880-ig. A magyar kalend\u00e1riumok t\u00f6rt\u00e9neti \u00e9s m\u0171vel\u0151d\u00e9sszociol\u00f3giai vizsg\u00e1lata. Budapest 1989, 171\u2013182.<\/p>\n\n\n\n

                                          [101]<\/a> Klimkovics Ferenc: Salamon kib\u00e9k\u00fcl\u00e9se Szt. L\u00e1szl\u00f3val <\/em>\u2013 j. n. \u2013 fametszet \u2013 Emich Guszt\u00e1v nagy k\u00e9pes napt\u00e1ra az 1863. \u00e9vre. <\/em>Szerk.: Szokoly Viktor<\/em>, Budapest 1862, 106; Vizkelety B\u00e9la: Bornemisza Anna egy \u00f3rai uralma.<\/em> \u2013 j. n. \u2013 fametszet \u2013 Emich Guszt\u00e1v nagy k\u00e9pes napt\u00e1ra az 1865. \u00e9vre.<\/em> Szerk: Szokoly Viktor <\/em>\u00e9s Vadnai K\u00e1roly<\/em>. Budapest, 1864; Sz\u00e9kely Bertalan: II. Lajos holttest\u00e9nek megtal\u00e1l\u00e1sa<\/em> \u2013 fametszet \u2013 Emich Guszt\u00e1v nagy k\u00e9pes napt\u00e1ra az 1867. \u00e9vre. <\/em>Budapest 1866, 120; Than M\u00f3r: Pekri \u00e9s Ny\u00e1ri L\u0151rinc elfogat\u00e1sa<\/em> \u2013 fametszet \u2013 uo. 121.<\/p>\n\n\n\n

                                          [102]<\/a> Pog\u00e1ny<\/em> P\u00e9ter:<\/em> A magyar ponyva t\u00fck\u00f6re. Budapest 1978, 68\u201382.<\/p>\n\n\n\n

                                          [103]<\/a> Bucs\u00e1nszky Alajos kiad\u00f3j\u00e1r\u00f3l ld. Kov\u00e1cs I. <\/em>101. jegyzetben i. m. 113\u2013146.<\/p>\n\n\n\n

                                          [104]<\/a> Bucs\u00e1nszky t\u00f6rt\u00e9nelmi \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9nek tanubizonys\u00e1ga lak\u00f3h\u00e1za l\u00e9pcs\u0151h\u00e1z\u00e1nak a N\u00e1dasdy Mauseleum kir\u00e1lyk\u00e9pm\u00e1sai nyom\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt d\u00edsz\u00edt\u00e9se is – Pog\u00e1ny<\/em> 103. jegyzetben i. m. 65\u201366.<\/p>\n\n\n\n

                                          [105]<\/a> Szacsvay \u00c9va:<\/em> A lak\u00e1sok \u201cd\u00edszei\u201d \u00e9s a 48-as eml\u00e9kek. In: T\u00f6rt\u00e9nelem \u00e9s eml\u00e9kezet. 100. jegyzetben i. m. 227\u2013232.<\/p>\n\n\n\n

                                          [106]<\/a> Vayer Lajos: <\/em>A t\u00f6rt\u00e9neti m\u0171vek illusztr\u00e1l\u00e1sa. Klny. a Szentp\u00e9tery-eml\u00e9kk\u00f6nyvb\u0151l. Budapest, 1938.<\/p>\n\n\n\n

                                          [107]<\/a> Ezek a k\u00f6vetkez\u0151ek: Than M\u00f3r: Attila lakom\u00e1ja<\/em>, 23. \u2013 Vizkelety B\u00e9la: Pusztaszeri orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s<\/em>, 57. \u2013 Klimkovits Ferenc: Salamon \u00e9s L\u00e1szl\u00f3 kib\u00e9k\u00fcl\u00e9se<\/em>, 107. \u2013 Wagner S\u00e1ndor: Dugovics Titusz<\/em>, 285. \u2013 Madar\u00e1sz Viktor: Hunyadi L\u00e1szl\u00f3 sirat\u00e1sa<\/em>, 297. \u2013 Sz\u00e9kely Bertalan: II. Lajos holttest\u00e9nek megtal\u00e1l\u00e1sa<\/em>, 381. \u2013 Sz\u00e9kely Bertalan: Dobozi<\/em>, 387. \u2013 Sz\u00e9kely Bertalan: Egri n\u0151k<\/em>, 449. \u2013 Weber Ferenc: Szigetv\u00e1r utols\u00f3 percei<\/em>, 463. \u2013 Madar\u00e1sz Viktor: Zr\u00ednyi \u00e9s Frangep\u00e1n<\/em>, 529.<\/p>\n\n\n\n

                                          [108]<\/a> Bencz\u00far Gyula: Hunyadi L\u00e1szl\u00f3 b\u00facs\u00faja<\/em>, 157. \u2013 Sz\u00e9kely Bertalan: II. Lajos holttest\u00e9nek megtal\u00e1l\u00e1sa<\/em>, 215. \u2013 Sz\u00e9kely Bertalan: Egri n\u0151k<\/em>, 231.<\/p>\n\n\n\n

                                          [109]<\/a> Drescher P\u00e1l:<\/em> R\u00e9gi magyar gyermekk\u00f6nyvek. Budapest, 1934.<\/p>\n\n\n\n

                                          [110]<\/a> Bencz\u00far Gyula: Hunyadi L\u00e1szl\u00f3 b\u00facs\u00faja<\/em>, 56. \u2013 Sz\u00e9kely Bertalan: II. Lajos holttest\u00e9nek megtal\u00e1l\u00e1sa<\/em>, 71. \u2013 Sz\u00e9kely Bertalan: Egri n\u0151k<\/em>, 51.<\/p>\n\n\n\n

                                          [111]<\/a> Than M\u00f3r: Attila lakom\u00e1ja<\/em>, 1. \u2013 Than M\u00f3r: Imre kir\u00e1ly elfogja l\u00e1zad\u00f3 \u00f6ccs\u00e9t<\/em>, 11. \u2013 Wagner S\u00e1ndor: Dugovics Titusz<\/em>, 21. \u2013 Bencz\u00far Gyula: Hunyadi L\u00e1szl\u00f3 b\u00facs\u00faja<\/em>, 24. \u2013 Madar\u00e1sz Viktor: Hunyadi sirat\u00e1sa<\/em>, 25. \u2013 Sz\u00e9kely Bertalan: II. Lajos holttest\u00e9nek megtal\u00e1l\u00e1sa<\/em>, 31. \u2013 Sz\u00e9kely Bertalan: Dobozi Mih\u00e1ly<\/em>, 34. \u2013 Than M\u00f3r: Ny\u00e1ri \u00e9s Pekri<\/em>, 35. \u2013 Sz\u00e9kely Bertalan: Egri n\u0151k<\/em>, 36. \u2013 Madar\u00e1sz Viktor: Zr\u00ednyi \u00e9s Frangep\u00e1n<\/em>, 42.<\/p>\n\n\n\n

                                          [112]<\/a> Sung-Bong Park:<\/em> An Aesthetics of the Popular Arts. An Approach to the Popular Arts from the Aesthetic Point of View. Uppsala 1993.<\/p>\n\n\n\n

                                          [113]<\/a> Donat de Chapourouge:<\/em> Menzels Friedrichsbilder im \u201chistorischen Genre\u201d. In: Historienmalerei in Europa. Paradigmen in Form, Funktion und Ideologie. <\/em>Hsg.: Ekkehard Mai\u2013Anke Repp-Eckert<\/em>. Mainz am Rhein 1990, 213\u2013228.<\/p>\n\n\n\n

                                          [114]<\/a> Thomas Kirchner:<\/em> Neue Themen \u2013 neue Kunst? In: Historienmalerei, 21. jegyzetben i. m. 107\u2013120.<\/p>\n\n\n\n

                                          [115]<\/a> A t\u00f6rt\u00e9neti zs\u00e1ner \u00e1ltal\u00e1nos jellemz\u0151i: tipiz\u00e1l\u00e1s, \u00e9rzelmess\u00e9g, realizmus \u2013 Eschenburg, Barbara:<\/em> Darstellungen von Sitte und Sittlichkeit \u2013 das Genrebild im Biedermeier. In: Biedermeier Gl\u00fcck und Ende. 171\u2013172.<\/p>\n\n\n\n

                                          [116]<\/a> Madar\u00e1sz Viktor B\u00e1thori-k\u00e9p\u00e9nekkritik\u00e1jak\u00e9nt \u00edrj\u00e1k: az\u00e9rt \u00e9letk\u00e9p, mert \u201csemmif\u00e9le t\u00f6rt\u00e9neti fontoss\u00e1ggal nem b\u00edr; korszakot a t\u00f6rt\u00e9nelemben nem k\u00e9pez\u2026 \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben sincs Magyarorsz\u00e1g ama korabeli nemzeti, \u00e1llami vagy t\u00e1rsadalmi let\u00e9vel\u2026 ink\u00e1bb rege mint t\u00f6rt\u00e9neti bizonyos\u00e1ggal meg\u00e1llap\u00edtott t\u00e9ny.\u201d \u2013 Henszlmann  Imre \u2013  Keleti Guszt\u00e1v \u2013 Masz\u00e1k Hug\u00f3 \u2013 Medve Imre \u2013 Orlai Petrich Soma  Than M\u00f3r:<\/em> M\u0171b\u00edr\u00e1latok. In: A Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat \u00c9vk\u00f6nyve 1863. Pest 1864, 42. \u2013 az 1872-es t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9pp\u00e1ly\u00e1zat szerint: \u201cAz \u00fagynevezett hist\u00f3riai genre teljesen kiz\u00e1ratik a p\u00e1ly\u00e1zatb\u00f3l.\u201d \u2013 Haz\u00e1nk \u00e9s a K\u00fclf\u00f6ld<\/em> 1872. okt\u00f3ber 3., 40. sz\u00e1m, 324.<\/p>\n\n\n\n

                                          [117]<\/a> Udvardy Vince:<\/em> Hunyadi M\u00e1ty\u00e1s tal\u00e1lkoz\u00e1sa \u00e9des anyj\u00e1val Szil\u00e1gyi Erzs\u00e9bettel Strazniczn\u00e1l mid\u0151n Podiebr\u00e1d fogs\u00e1g\u00e1b\u00f3l a magyar tr\u00f3n elfoglal\u00e1s\u00e1ra indul. (T\u00f6rt\u00e9neti rajz.) Magyar\u00e1zatul j\u00f6v\u0151 \u00e9vi m\u0171lapunkhoz. Pesti H\u00f6lgy-Divatlap 6 (1865\/24, december 15.) 278\u2013279.<\/p>\n\n\n\n

                                          [118]<\/a> Wolfgang Br\u00fccker:<\/em> Trivialisierungsprozesse in der bildenden Kunst zu Ende des 19. Jahrhunderts, dargestellt an der \u201cGartenlaube\u201d. In: Das Triviale in Literatur\u2026 93. jegyzetben i. m. 226\u2013254.<\/p>\n\n\n\n

                                          [119]<\/a> A mot\u00edvumkutat\u00e1s r\u00e9szben e folyamat formai \u00e9s tartalmi k\u00f6vetkezm\u00e9nyeit is vizsg\u00e1lja \u2013 pl: H. Ost<\/em>: Einsiedler und M\u00f6nche in der deutschen Malerei in der zweiten H\u00e4lfte des 19. Jahrhunderts. In: Triviale Zonene in der relegi\u00f6sen Kunst des 19. Jahrhunderts. Frankfurt\/Main 1971, 36\u201349; E. H\u00fcttinger<\/em>: Der Schiffbruch. Deutungen eines Bildmotivs im 19. Jahrhundrert. Uo. 211\u2013244.<\/p>\n\n\n\n

                                          [120]<\/a> B\u00f6ng\u00e9rfi J\u00e1nos: <\/em>Der\u00fcre boru vagy a magyar nemzet siralmas napjai a tehetetlen Jagell\u00f3k idej\u00e9n. <\/em>Budapest 1894, 12.<\/p>\n\n\n\n

                                          [121]<\/a> Pieske<\/em> 26. jegyzetben i. m. 111. sk.<\/p>\n\n\n\n

                                          [122]<\/a> Apaffi Mih\u00e1ly fejedelmn\u00e9 egy \u00f3rai uralma<\/em> – <\/strong>j. b. l. Rusz K. \u2013 fametszet \u2013 Haz\u00e1nk \u00e9s a K\u00fclf\u00f6ld <\/em>IV. 1868. III. 26. 13.sz. 201; Apaffyn\u00e9 (Bornemisza Anna) egy \u00f3rai uralma<\/em> \u2013 j. j. l.: Rusz K. \u2013 fametszet \u2013 Magyar Baz\u00e1r<\/em> 1870. janu\u00e1r 15., 35. <\/p>\n\n\n\n

                                          <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

                                          az 1850 \u00e9s 1870 k\u00f6z\u00f6tti sajt\u00f3ban megjelent t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9pek p\u00e9ld\u00e1j\u00e1n M\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti \u00c9rtes\u00edt\u0151, 50, 2001\/1-2, 147-172. K\u00e9pi elbesz\u00e9l\u00e9s \u00e9s populariz\u00e1l\u00f3d\u00e1s az 1850 \u00e9s 1870 k\u00f6z\u00f6tti sajt\u00f3ban megjelent t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9pek p\u00e9ld\u00e1j\u00e1n A sajt\u00f3illusztr\u00e1ci\u00f3 a 19. sz\u00e1zadi magyar m\u0171v\u00e9szet eddig kev\u00e9s figyelemre m\u00e9ltatott ter\u00fclete. Vizsg\u00e1lat\u00e1t nem csak az itt k\u00f6z\u00f6lt igen nagy sz\u00e1m\u00fa k\u00e9p, hanem a m\u0171faj \u00f6sszetett, […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"om_disable_all_campaigns":false,"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"_themeisle_gutenberg_block_has_review":false,"footnotes":""},"categories":[10],"tags":[],"class_list":["post-1004","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-grafika-a-19-szazadban"],"aioseo_notices":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1004","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=1004"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1004\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1005,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1004\/revisions\/1005"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=1004"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=1004"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=1004"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}