<\/p>\n\n\n\n
Tanulm\u00e1nyok Budapest M\u00faltj\u00e1b\u00f3l. XXXIV, Budapest, 2009, 109-134.<\/p>\n\n\n\n
<\/p>\n\n\n\n
VIRTU\u00c1LIS PANTEONOK<\/strong><\/p>\n\n\n\n Grafikai arck\u00e9pcsarnokok a 19. sz\u00e1zadi hazai popul\u00e1ris grafik\u00e1ban<\/strong><\/p>\n\n\n\n \u201eA polg\u00e1ri er\u00e9ny megszem\u00e9lyes\u00edt\u00e9se\u201d<\/strong><\/p>\n\n\n\n A k\u00f6z\u00e9leti arck\u00e9p a sajt\u00f3 legelterjedtebb k\u00e9pi m\u0171faja volt, alig akadt olyan k\u00e9pes v\u00e1llalkoz\u00e1s, amely lemondott volna r\u00f3la. A n\u00e9pszer\u0171 k\u00f6zszerepl\u0151k arcvon\u00e1sainak k\u00f6zl\u00e9se emelte a lap preszt\u00edzs\u00e9t \u00e9s olvasotts\u00e1g\u00e1t, az \u00e1br\u00e1zolt sz\u00e1m\u00e1ra pedig jelent\u0151s h\u00edrver\u00e9st jelentett. A kultur\u00e1lis profil\u00fa foly\u00f3iratok biztos sikerre sz\u00e1m\u00edthattak, ha sz\u00e1maikhoz n\u00e9pszer\u0171 szem\u00e9lyis\u00e9gek arck\u00e9peit mell\u00e9klet\u00e9k. \u201eA sz\u00e9pirodalmi lapok mellett m\u0171mell\u00e9klet\u00fcl adni szokott ilynem\u0171 arck\u00e9peket legal\u00e1bb mindig melegebb \u00e9rdekkel vette a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g, mint b\u00e1rmi m\u00e1s m\u0171mell\u00e9kleteket\u201d \u2013 \u00e1llap\u00edtotta meg a H\u00f6lgyfut\u00e1r<\/em> (1850-1864) Arczk\u00e9p-album\u00e1nak bevezet\u0151je 1855-ben.[1]<\/a> A k\u00f6z\u00e9leti portr\u00e9 k\u00f6zhaszn\u00fa hivat\u00e1sa, kommemorat\u00edv feladatk\u00f6re, a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g mor\u00e1lis nevel\u00e9s\u00e9ben, kollekt\u00edv eml\u00e9kezet\u00e9nek form\u00e1l\u00e1s\u00e1ban j\u00e1tszott szerepe m\u00e1r a reformkorban vil\u00e1gosan k\u00f6rvonalaz\u00f3dott. Gr\u00f3f Sz\u00e9chenyi Istv\u00e1n Friedrich Amerling \u00e1ltal festett k\u00e9pm\u00e1s\u00e1t az \u00e1llamf\u00e9rfi testv\u00e9rei rendelt\u00e9k meg a Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia sz\u00e1m\u00e1ra. A m\u0171vet e szavakkal ny\u00fajtott\u00e1k \u00e1t a tud\u00f3st\u00e1rsas\u00e1g k\u00e9pvisel\u0151inek: \u201evajha legk\u00e9s\u0151bb unok\u00e1ink is e k\u00e9pnek arcvonalaira pillantva a legnemesebb sz\u00edvnek \u00e9rzelmeire fakadjanak s nemzetj\u00f6ket boldog\u00edt\u00f3 legszebb tettekre s\u00f6rkenjenek.\u201d[2]<\/a> Kossuth Lajos egyenesen a nemzeti panteon eml\u00e9km\u0171veihez hasonl\u00f3 hivat\u00e1st tulajdon\u00edtott k\u00f6z\u00e9leti jeleseink arcm\u00e1sainak: \u201eAz ember m\u00e9g az istens\u00e9g eszm\u00e9j\u00e9t is szem\u00e9lyes\u00edtette a m\u0171v\u00e9szetben, sz\u00fcks\u00e9ge van, hogy a polg\u00e1ri er\u00e9nyt is s azt, mit az emberben nagynak nevez\u00fcnk, szem\u00e9lyes\u00edtve l\u00e1ssa maga el\u0151tt. B\u00edrnunk kell nagy f\u00e9rfiaink k\u00e9pm\u00e1sait, szoborban \u00e9s rajzokban, hogy jel\u00fcl szolg\u00e1ljanak, melyhez naponkint elvezess\u00e9k az ap\u00e1k fiaikat, honszerelemre buzd\u00edtani, mikint ama karth\u00e1g\u00f3i esketi fi\u00e1t, hogy R\u00f3m\u00e1t mindhal\u00e1lig gy\u0171l\u00f6lendi.\u201d[3]<\/a><\/p>\n\n\n\n A k\u00f6zszerepl\u0151k arcm\u00e1sai a nyilv\u00e1noss\u00e1g ter\u00e9be l\u00e9pve gy\u00f6keresen \u00faj \u00e9rtelmet nyernek. Lena Johannesson e vonatkoz\u00e1sban olyan, a t\u00f6megkult\u00fara m\u00e9diumai \u00e1ltal \u00e1thatott arcokr\u00f3l (mass mediated faces) besz\u00e9l, amelyek kulcsfeladatot t\u00f6ltenek be a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g identit\u00e1studat\u00e1nak form\u00e1l\u00e1s\u00e1ban.[4]<\/a> A nyilv\u00e1noss\u00e1g el\u0151tt meg\u00f6r\u00f6k\u00edtett szem\u00e9lyis\u00e9get portr\u00e9ja kiemeli az arctalan t\u00f6megb\u0151l, megjelen\u00e9se egy\u00fattal a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi befogad\u00e1s, a szoci\u00e1lis manifeszt\u00e1ci\u00f3 eszk\u00f6ze is. E t\u00e1rsas viszony m\u00e1sik oldal\u00e1n \u00e1ll\u00f3 publikum cser\u00e9be a beavatotts\u00e1g, bennfentess\u00e9g \u00e9rz\u00e9s\u00e9t nyeri el. A sajt\u00f3 \u2013 J\u00fcrgen Habermas szavaival \u2013 mint a \u201enyilv\u00e1nos okoskod\u00e1s\u201d terepe olyan k\u00fczd\u0151teret teremt, amelyen a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u00e9s a k\u00f6zszerepl\u0151k viszonya l\u00e1tsz\u00f3lag kiegyens\u00falyozott, ahol ut\u00f3bbiak nem kiv\u00e1lasztott fels\u0151bbrend\u0171ek, hanem a k\u00f6z szolg\u00e1lat\u00e1ban \u00e1ll\u00f3 l\u00e1that\u00f3, ellen\u0151rizhet\u0151 \u00e9s b\u00edr\u00e1lhat\u00f3 haland\u00f3k.[5]<\/a><\/p>\n\n\n\n Szemben a megel\u0151z\u0151 korok hatalmi gyakorlat\u00e1hoz k\u00f6t\u0151d\u0151 reprezentat\u00edv uralkod\u00f3i k\u00e9pm\u00e1saival, a modern politikai kommunik\u00e1ci\u00f3 a szem\u00e9lyes intimit\u00e1s ill\u00fazi\u00f3j\u00e1ra alapozza a hatalom im\u00e1zs\u00e1t.[6]<\/a> Vizu\u00e1lis manipul\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak kulcsfogalma a prox\u00e9mit\u00e1s, a n\u00e9z\u0151h\u00f6z val\u00f3 (fizikai \u00e9s lelki) k\u00f6zels\u00e9g k\u00e1pr\u00e1zat\u00e1nak megteremt\u00e9se. A 19. sz\u00e1zadi sajt\u00f3ban megjelen\u0151 k\u00f6z\u00e9leti arck\u00e9pek formai eszk\u00f6zt\u00e1ra m\u00e1r ezt az \u00fajfajta viszonyt t\u00fckr\u00f6zi: arcm\u00e1saik lemondanak minden j\u00e1rul\u00e9kos reprezentat\u00edv attrib\u00fatumr\u00f3l, sz\u0171k kiv\u00e1gat\u00fa mellk\u00e9peik szigor\u00faan a szem\u00e9lyis\u00e9g arcvon\u00e1saira koncentr\u00e1lnak. Modelljeiket term\u00e9szetes testtart\u00e1sban, h\u00e9tk\u00f6znapi, k\u00e9nyelmes \u00f6lt\u00f6zetben mutatj\u00e1k be olvas\u00f3iknak. Tekintet\u00fcket lehet\u0151s\u00e9g szerint \u00fagy ir\u00e1ny\u00edtja a rajzol\u00f3, hogy az a szem\u00e9lyes kontaktus lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t hordozza mag\u00e1ban.<\/p>\n\n\n\n A foly\u00f3iratokban k\u00f6z\u00f6lt arck\u00e9phez rendszerint a jeles szem\u00e9lyis\u00e9g \u00e9let\u00fatj\u00e1t v\u00e1zol\u00f3 k\u00eds\u00e9r\u0151 sz\u00f6veg kapcsol\u00f3dik. K\u00e9p \u00e9s sz\u00f6veg egym\u00e1st k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6sen meger\u0151s\u00edt\u0151 hat\u00e1smechanizmusa seg\u00edti a nagy ember von\u00e1sainak memoriz\u00e1l\u00e1s\u00e1t, az alakja \u00e1ltal megtestes\u00edtett \u00e9rt\u00e9kek elsaj\u00e1t\u00edt\u00e1s\u00e1t. \u201eA j\u00f3, a h\u0171 arczk\u00e9p fontos kieg\u00e9sz\u00edt\u0151je az \u00e9letrajznak, seg\u00edti a k\u00e9pzelmet, jobban megk\u00f6ti az olvasottakat, hozz\u00e1j\u00e1rul az \u00e9rdekkelt\u00e9shez s mindenesetre kegyeletes \u00e9rz\u00e9sekkel t\u00f6lti el az olvas\u00f3t\u201d \u2013 \u00f6sszegzi Dolinay Gyula portr\u00e9 \u00e9s textus kapcsolat\u00e1nak term\u00e9szet\u00e9t.[7]<\/a><\/p>\n\n\n\n A kett\u0151 k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1s\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a k\u00e9s\u0151bbiekben az arck\u00e9p m\u00e1r olyan ikonikus jelk\u00e9nt m\u0171k\u00f6dik, amely \u00f6nmag\u00e1ban alkalmas a hozz\u00e1 k\u00f6t\u0151d\u0151 ideol\u00f3gia vagy mor\u00e1lis tan\u00edt\u00e1sok feleleven\u00edt\u00e9s\u00e9re. K\u00e9p \u00e9s sz\u00f6veg k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s affirm\u00e1ci\u00f3j\u00e1t kett\u0151s id\u0151belis\u00e9g\u00fck is meger\u0151s\u00edti. M\u00edg a k\u00e9pm\u00e1sok az \u00e1br\u00e1zolt jelen id\u0151h\u00f6z k\u00f6t\u00f6tt, m\u00faland\u00f3 von\u00e1sait ragadj\u00e1k meg, a portr\u00e9hoz kapcsol\u00f3d\u00f3 sz\u00f6vegek rendszerint az arcvon\u00e1sok m\u00f6g\u00f6tt rejt\u0151z\u0151, nagyobb id\u0151tartam\u00fa tettekben testet \u00f6lt\u0151 \u00e9letutat v\u00e1zolj\u00e1k fel. A kor k\u00e9pt\u00f6rdel\u00e9si gyakorlat\u00e1nak megfelel\u0151en, a p\u00e1lyafut\u00e1s line\u00e1ris narrat\u00edv\u00e1ja mintegy k\u00e9pkeretk\u00e9nt fogja k\u00f6zre az arc m\u00faland\u00f3 von\u00e1sait.[8]<\/a> A l\u00e1tv\u00e1ny efemer jelleg\u00e9t ily m\u00f3don a m\u00f6g\u00f6ttes, verb\u00e1lis tud\u00e1s emeli \u00e1ltal\u00e1nos, fogalmi szintre.[9]<\/a><\/p>\n\n\n\n A f\u00e9tist\u00e1rgyt\u00f3l a t\u00f6megtermel\u00e9sig<\/strong><\/p>\n\n\n\n Arck\u00e9peket a foly\u00f3iratok kezdetben f\u0151k\u00e9nt k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3 mell\u00e9kletk\u00e9nt k\u00f6z\u00f6ltek. Ezt a reformkorban meghonosodott gyakorlatot k\u00f6vett\u00e9k az \u00f6tvenes-hatvanas \u00e9vek divatlapjai is, k\u00f6zt\u00fck a H\u00f6lgyfut\u00e1r<\/em> vagy a Nefelejts <\/em>(1859-1876). A korszer\u0171bb, sz\u00f6veg k\u00f6z\u00e9 t\u00f6rdelt k\u00e9pekkel dolgoz\u00f3 enciklop\u00e9dikus foly\u00f3iratokban a portr\u00e9k kiemelt helyen, a lap c\u00edmoldal\u00e1n jelentek meg. A Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g<\/em> (1854\u20131921) \u00e9vtizedeken \u00e1t ragaszkodott ahhoz, hogy a lap c\u00edmoldal\u00e1t jeles k\u00f6zszerepl\u0151k k\u00e9pm\u00e1sa d\u00edsz\u00edtse. E hagyom\u00e1nynak csak a sz\u00e1zadv\u00e9g szenz\u00e1ci\u00f3sajt\u00f3ja \u00e9s az ahhoz kapcsol\u00f3d\u00f3 \u00fajszer\u0171 terjeszt\u00e9si elj\u00e1r\u00e1sok vettek v\u00e9get, amely imm\u00e1r a figyelem felkelt\u00e9s\u00e9re legalkalmasabb, er\u0151s \u00e9rzelmi hat\u00e1st kelt\u0151 \u00e1br\u00e1zol\u00e1sokat k\u00f6vetelt a c\u00edmoldalra. Ezzel szemben a sz\u00e1zad derek\u00e1nak sajt\u00f3ja m\u00e9g a k\u00f6z\u00e9rdeket szolg\u00e1l\u00f3 ismeretterjeszt\u00e9s jegy\u00e9ben j\u00e1rt el, mikor a kiv\u00e1lasztott szem\u00e9lyis\u00e9geket mintegy szellemi \u00fatmutat\u00f3k\u00e9nt emelte c\u00edmoldal\u00e1ra. Az \u00f6nk\u00e9nyuralom \u00e9vei alatt korl\u00e1tozott politikai szabads\u00e1gjogok kompenz\u00e1l\u00e1sa el\u0151t\u00e9rbe helyezte a nemzeti kult\u00fara \u00e9s k\u00f6z\u00e9let szerepl\u0151it. Az olvas\u00f3k olyan hazai szem\u00e9lyis\u00e9geket l\u00e1ttak sz\u00edvesen viszont a lapokban, akiknek p\u00e1ly\u00e1ja k\u00f6zvetlen \u00e9letmint\u00e1t, j\u00f3t\u00e9kony gy\u00f3gy\u00edrt jelentett mindennapjaikban. Kiv\u00e1laszt\u00e1sukban mindenekel\u0151tt a mor\u00e1lis p\u00e9ldaad\u00e1s \u00e9s szellemi kiv\u00e1l\u00f3s\u00e1g j\u00e1tszott szerepet.<\/p>\n\n\n\n Az abszolutizmus els\u0151 szakasz\u00e1ban a szigor\u00fa cenz\u00fara megtorolt minden ny\u00edlt politiz\u00e1l\u00e1st, \u00edgy a politikai k\u00f6zszerepl\u0151k arck\u00e9pei helyett a nemzeti kult\u00fara fenntart\u00f3ik\u00e9nt \u00fcdv\u00f6z\u00f6lt \u00edr\u00f3k \u00e9s sz\u00edn\u00e9szek arcm\u00e1sai t\u00f6lt\u00f6tt\u00e9k meg a lapokat. A politikai enyh\u00fcl\u00e9s egy\u00e9rtelm\u0171 jelek\u00e9nt 1860 k\u00f6r\u00fcl mind t\u00f6bb politikus arcm\u00e1sa ker\u00fclt a c\u00edmoldalra, m\u00edgnem a kiegyez\u00e9s ut\u00e1n m\u00e1r az addig szigor\u00faan tiltott szabads\u00e1gharcosok, emigr\u00e1nsok alakja is nyilv\u00e1noss\u00e1got kaphatott. A hatvanas \u00e9vek a k\u00f6z\u00e9leti arck\u00e9pek sosem tapasztalt konjunkt\u00far\u00e1j\u00e1t hozta meg, \u00e1m ezzel p\u00e1rhuzamosan megkezd\u0151d\u00f6tt a k\u00f6zszerepl\u0151k gyors devalv\u00e1l\u00f3d\u00e1sa. A k\u00f6z\u00e9leti arck\u00e9pek roppant n\u00e9pszer\u0171s\u00e9ge csup\u00e1n id\u0151legesnek bizonyult, az ir\u00e1ntuk megnyilv\u00e1nul\u00f3 \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s \u00fagy cs\u00f6kkent, ahogy n\u00f6vekedett a politikai szabads\u00e1gjogok tere. A Bolond Miska<\/em> (1860-1875) 1864-ben m\u00e1r joggal panaszolta, hogy m\u00edg Bar\u00f3ti Szab\u00f3 D\u00e1vid arck\u00e9p\u00e9t teljes k\u00f6z\u00f6ny fogadja, m\u00edg egy n\u00e9pszer\u0171 t\u00e1ncosn\u0151 portr\u00e9j\u00e1\u00e9rt t\u00fclekednek a t\u00f6megek.[10]<\/a><\/p>\n\n\n\n Az \u00e1br\u00e1zoltak kiv\u00e1laszt\u00e1s\u00e1ban a szerkeszt\u0151ket az aktualit\u00e1s \u00e9s n\u00e9pszer\u0171s\u00e9g szempontja egyar\u00e1nt vez\u00e9relte, emellett igyekeztek olyan k\u00f6zszerepl\u0151ket megismertetni olvas\u00f3ikkal, akiknek tev\u00e9kenys\u00e9ge illeszkedett a lap programj\u00e1hoz. A Csal\u00e1di K\u00f6r<\/em> (1860-1880) \u201eHonle\u00e1nyok arczk\u00e9pcsarnoka\u201d a m\u00falt vagy a jelen k\u00f6z\u00e9let\u00e9nek jeles asszonyait, Arany J\u00e1nos Koszor\u00fa<\/em>j\u00e1nak (1860-1865) \u201eMagyar k\u00f6lt\u0151k arczk\u00e9pei\u201d c\u00edmmel megjelent sorozata kort\u00e1rs \u00edr\u00f3ink arcvon\u00e1sait \u00f6r\u00f6k\u00edtette meg.[11]<\/a> Az enciklop\u00e9dikus lapok t\u00f6bbs\u00e9ge felismerte, hogy a c\u00edmoldalra helyezett arck\u00e9p az aktu\u00e1lis lapsz\u00e1m programad\u00f3ja, vizu\u00e1lis ikonja, k\u00e9pi vez\u00e9rcikke. A Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g<\/em> felvil\u00e1gosult, ismeretterjeszt\u0151 programj\u00e1hoz h\u00edven olyan \u2013 t\u00f6bbnyire kort\u00e1rs \u2013 szem\u00e9lyis\u00e9geket emelt c\u00edmoldal\u00e1ra, akiket mintak\u00e9pk\u00e9nt \u00e1ll\u00edtott olvas\u00f3i el\u00e9. \u201eA Vas\u00e1rnapi Ujs\u00e1g megindul\u00e1s\u00e1t\u00f3l kezdve, folyam\u00e1nak mind e mai napig terjed\u0151 sorozat\u00e1n vehette \u00e9szre a figyelmes olvas\u00f3 a szerkeszt\u0151s\u00e9g abbeli t\u00f6rekv\u00e9s\u00e9t, miszerint a lap homlok\u00e1n k\u00f6zl\u00f6tt \u2013 s mintegy ir\u00e1nyczikkek\u00fcl nyujtott magyar\u00e1zatokkal kis\u00e9rt \u2013 arczk\u00e9pekben, a napi \u00e9rdekek szemmel tart\u00e1s\u00e1n kiv\u00fcl (mit id\u0151szaki v\u00e1llalatnak mell\u0151zni lehetetlen) olly gy\u00fcjtem\u00e9nyt szolg\u00e1ltasson a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gnek, melly, hab\u00e1r nem k\u00fcls\u0151, id\u0151rendi, de szoros bens\u0151 \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben, a nemzeti j\u00f3l\u00e9t \u00e9s k\u00f6zmivel\u0151d\u00e9s el\u0151harczosait mag\u00e1ban foglalv\u00e1n, ezen jelesek sz\u00e1m\u00e1ra a nemzet sziv\u00e9ben j\u00f3l \u0151rz\u00f6tt Pantheont segitsen megalapitani.\u201d[12]<\/a> H\u00edven az els\u0151 \u00e9vekben k\u00f6vetett n\u00e9plap karakterhez a Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g<\/em> az arck\u00e9pek ter\u00e9n is demokratikus ir\u00e1nyelveket k\u00f6vetett. \u201eA Vas\u00e1rnapi Ujs\u00e1gnak azon j\u00f3 tulajdons\u00e1ga van, hogy minden tekintet n\u00e9lk\u00fcl rangra \u00e9s oszt\u00e1lyra, r\u00e9szrehajlatlanul ismerteti meg vel\u00fcnk \u00e9rdemd\u00fas egy\u00e9nek arczk\u00e9peit s \u00e9let\u00e9t. M\u00e9lt\u00e1n k\u00e9rek abban egy kis helyet az \u00e9n \u00e9rdemes \u00f6regem sz\u00e1m\u00e1ra is\u201d \u2013 \u00f6sszegezte alap\u00e1ll\u00e1s\u00e1t Szab\u00f3 \u00c1d\u00e1m n\u00e9ptan\u00edt\u00f3 portr\u00e9j\u00e1nak k\u00f6zl\u00e9sekor.[13]<\/a> Amennyire a cenz\u00fara engedte, P\u00e1kh Albert\u00e9k lapja a portr\u00e9k kiv\u00e1laszt\u00e1sakor is igyekezett k\u00f6vetni az aktu\u00e1lpolitikai esem\u00e9nyeket. 1859-ben Garibaldi olaszorsz\u00e1gi hadj\u00e1ratai idehaza is a gy\u00f6keres politikai v\u00e1ltoz\u00e1s rem\u00e9ny\u00e9t \u00e9bresztett\u00e9k fel. Az olasz f\u00fcggetlens\u00e9g szabads\u00e1gharcos\u00e1nak arck\u00e9p\u00e9t a Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g<\/em> e szavakkal komment\u00e1lta: \u201eT\u00f6bbsz\u00f6r kifejtett n\u00e9zet\u00fcnk szerint igen \u00e9rdekesnek, s a nap nagy esem\u00e9nyeit figyelemmel k\u00eds\u00e9r\u0151 k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g t\u00e1j\u00e9koz\u00e1s\u00e1ra n\u00e9zve tanuls\u00e1gosnak tartjuk, sz\u00ednr\u0151l sz\u00ednre ismerni azon f\u00e9rfiakat, kiknek napjaink t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben kiv\u00e1l\u00f3 szerep jutott. A \u201eVas\u00e1rnapi Ujs\u00e1g\u201d folytonos kitart\u00e1ssal k\u00f6zli \u00e9vek \u00f3ta illy f\u00e9rfiak ismertet\u00e9seit s ezek olvas\u00f3ink r\u00e9sz\u00e9r\u0151l mindenkor \u00e9rdemlett figyelemben r\u00e9szes\u00fclnek.\u201d[14]<\/a><\/p>\n\n\n\n Fenn\u00e1ll\u00e1s\u00e1nak \u00f6t esztendeje alatt hasonl\u00f3k\u00e9pp vil\u00e1gos \u00e9s k\u00f6vetkezetesen alkalmazott ir\u00e1nyelvek ment\u00e9n m\u0171k\u00f6d\u00f6tt Az Orsz\u00e1g T\u00fckre<\/em> (1862-1865) is. A kiv\u00e9telesen ig\u00e9nyes kivitel\u0171 k\u00e9pes\u00fajs\u00e1g csaknem minden sz\u00e1m\u00e1nak els\u0151 oldal\u00e1n k\u0151rajzolat\u00fa portr\u00e9 szerepelt, t\u00f6bbnyire Marastoni J\u00f3zsef munk\u00e1ja nyom\u00e1n. A nyilv\u00e1noss\u00e1gnak bemutatott szem\u00e9lyek kiv\u00e1laszt\u00e1s\u00e1ban a lap szerkeszt\u0151i igyekeztek t\u00fall\u00e9pni a megszokott kultur\u00e1lis kiv\u00e1l\u00f3s\u00e1gok n\u00e9vsor\u00e1n. \u201cLapunk egyik f\u0151feladat\u00e1ul t\u0171zt\u00fck ki, hogy a kiv\u00e1l\u00f3bb m\u0171v\u00e9szi \u00e9s k\u00f6lt\u0151i egy\u00e9nis\u00e9gek mellett, mindazon f\u00e9rfiakat \u2013 arczk\u00e9p \u00e9s k\u00eds\u00e9r\u0151 sorok \u00e1ltal \u2013 ismertetni fogjuk, kik a tudom\u00e1ny \u00e9s ipar egyik vagy m\u00e1sik \u00e1g\u00e1t k\u00f6z\u00e9let\u00fcnkben kiv\u00e1l\u00f3bban k\u00e9pviselik\u201d \u2013 komment\u00e1lta a foly\u00f3irat Asb\u00f3th Lajos hadt\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz k\u00e9pm\u00e1s\u00e1t.[15]<\/a> Ezen elvek jegy\u00e9ben Az Orsz\u00e1g T\u00fckre<\/em> egy meg\u00fajul\u00f3, gyors \u00fctemben moderniz\u00e1l\u00f3d\u00f3 \u00e9s polg\u00e1rosod\u00f3 Magyarorsz\u00e1g arck\u00e9pcsarnok\u00e1t \u00e1ll\u00edtotta \u00f6ssze az \u00e9vek sor\u00e1n. A hatvanas \u00e9vekben megkezd\u0151d\u0151 t\u00e1rsadalmi \u00e1talakul\u00e1sok a foly\u00f3irat v\u00e1logat\u00e1s\u00e1ban is t\u00fckr\u00f6z\u0151dtek. Az id\u0151leges politikai enyh\u00fcl\u00e9s k\u00e9ts\u00e9gtelen jelek\u00e9nt a portr\u00e9k t\u00f6bbs\u00e9ge Marastoni J\u00f3zsef \u201eOrsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9si arczk\u00e9pcsarnok\u00e1ban\u201d jelent meg, \u00e1m az 1861-re \u00f6sszeh\u00edvott k\u00e9pvisel\u0151k arck\u00e9pei mellett alig k\u00f6z\u00f6lt a lap politikus-portr\u00e9t.[16]<\/a> Ar\u00e1nyaiban a legnagyobb teret a kult\u00fara m\u0171vel\u0151i kapt\u00e1k, \u00e9l\u00fck\u00f6n az irodalom k\u00e9pvisel\u0151ivel, \u0151ket a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szek, zen\u00e9szek \u00e9s sz\u00edn\u00e9szek k\u00f6vett\u00e9k. Ezzel szemben a hatalom kiv\u00e1lts\u00e1gosai, \u00edgy az arisztokr\u00e1cia, a politikai vezet\u00e9s \u00e9s az egyh\u00e1z prominensei csup\u00e1n sz\u0171k t\u00e9rhez jutottak. A f\u0151rang\u00faakat p\u00e9ld\u00e1ul nem sz\u00fclet\u00e9si el\u0151jogaik avagy k\u00f6z\u00e9leti tiszts\u00e9geik, hanem kiz\u00e1r\u00f3lag k\u00f6zhaszn\u00fa tudom\u00e1nyos vagy mec\u00e9n\u00e1si tev\u00e9kenys\u00e9g\u00fck predesztin\u00e1lta arra, hogy helyet kapjanak a \u201emodern Magyarorsz\u00e1g\u201d arck\u00e9pcsarnok\u00e1ban. A meghirdetett moderniz\u00e1ci\u00f3s program jegy\u00e9ben viszont nagy sz\u00e1mban szerepeltek a foly\u00f3irat lapjain a technikai \u00e9s term\u00e9szettudom\u00e1nyok gyakorl\u00f3i. A hum\u00e1ntudom\u00e1nyok olyan k\u00e9pvisel\u0151i mellett, mint a t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek, r\u00e9g\u00e9szek imm\u00e1r helyet kaptak felfedez\u0151k, f\u00f6ldrajztud\u00f3sok, vegy\u00e9szek, gy\u00f3gyszer\u00e9szek, k\u00e9mikusok, ornitol\u00f3gusok, etnol\u00f3gusok \u00e9s felt\u0171n\u0151en nagy sz\u00e1mban orvosok. A technikai tudom\u00e1nyok k\u00e9pviselet\u00e9ben szerepeltek m\u00e9rn\u00f6k\u00f6k, k\u00f6zgazd\u00e1szok \u00e9s mez\u0151gazdas\u00e1gi szakemberek. S\u0151t Wahrmann M\u00f3r szem\u00e9ly\u00e9ben m\u00e1r a zsid\u00f3 sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa nagyv\u00e1llalkoz\u00f3k felt\u00f6rekv\u0151 r\u00e9tege is helyet kapott a modern Magyarorsz\u00e1g \u00fajra rajzolt t\u00e1rsadalmi tabl\u00f3j\u00e1n.<\/p>\n\n\n\n K\u00f6z\u00e9leti grafikai arck\u00e9pcsarnokok a k\u00e9pes sajt\u00f3ban<\/strong><\/p>\n\n\n\n A foly\u00f3iratokban k\u00f6z\u00f6lt arck\u00e9pek az egyes \u00fajs\u00e1gok ideol\u00f3giai, tartalmi egys\u00e9g\u00e9b\u0151l olyan bels\u0151 szervez\u0151 er\u0151t mer\u00edtenek, ami az egym\u00e1st k\u00f6vet\u0151 k\u00e9pm\u00e1sok sor\u00e1t koherens portr\u00e9gal\u00e9riak\u00e9nt \u00e9rtelmezi \u00fajra. A ciklikuss\u00e1g szerves r\u00e9sz\u00e9t alkotja a jelen id\u0151ben \u00e1raml\u00f3 sajt\u00f3nak, \u00e1ltala minden szegment\u00e1lt aktu\u00e1lis kijelent\u00e9s id\u0151ben szervez\u0151d\u0151 szekvencia r\u00e9szek\u00e9nt \u00e9rtelmez\u0151dik, kauz\u00e1lis magyar\u00e1zatot nyer. \u00cdgy ez az eredend\u0151en ciklikus \u00e9s bels\u0151leg koherens m\u00e9dia alkalmas eszk\u00f6ze a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra mor\u00e1lis igazod\u00e1si pontot jelent\u0151 h\u0151s\u00f6k vagy t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sek sz\u00e1mbav\u00e9tel\u00e9re. A kollekt\u00edv mintak\u00e9pet jelent\u0151 szem\u00e9lyes \u00e9letutak felmutat\u00e1sa, a mor\u00e1lis orient\u00e1ci\u00f3s pontk\u00e9nt szolg\u00e1l\u00f3 \u0151s\u00f6k vagy \u201enagy emberek\u201d vizu\u00e1lis reprezent\u00e1ci\u00f3ja a 18. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n gy\u00f6keres \u00e1talakul\u00e1son ment kereszt\u00fcl. A hagyom\u00e1nyos csal\u00e1di \u0151sgal\u00e9ri\u00e1k individu\u00e1lis \u00e9s az uralkod\u00f3i k\u00e9pcsarnokok dinasztikus horizontj\u00e1n felt\u0171ntek a nemzeti alapon szervez\u0151d\u0151 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek panteonjai, amelyek szak\u00edtva a v\u00e9rs\u00e9gi k\u00f6tel\u00e9k trad\u00edci\u00f3j\u00e1val imm\u00e1r a szellemi kiv\u00e1l\u00f3s\u00e1g \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi szolg\u00e1lat elvei ment\u00e9n form\u00e1l\u00f3dtak.<\/p>\n\n\n\n Az \u00faj c\u00e9lokat szolg\u00e1l\u00f3 mintak\u00e9pek felmutat\u00e1s\u00e1ban kezdett\u0151l fogva nagy szerepet kapott a sajt\u00f3 mell\u00e9 t\u00e1rsul\u00f3 sokszoros\u00edtott grafika, amely a nemzeti panteon fennk\u00f6lt gondolat\u00e1t \u00e9s neh\u00e9zkes megjelen\u00e9s\u00e9t a sajt\u00f3 popul\u00e1ris, kommersz, \u00e1m igen mozg\u00e9kony \u00e9s k\u00f6zvetlen k\u00f6zeg\u00e9be \u00fcltette \u00e1t. Az \u00fajs\u00e1gszerkeszt\u0151k a kollekt\u00edv eml\u00e9kezet szolg\u00e1lata mellett n\u00e9mi \u00fczleti haszon rem\u00e9ny\u00e9ben v\u00e1gtak bele grafikai arck\u00e9pcsarnokok k\u00f6zl\u00e9s\u00e9be, hiszen a portr\u00e9k alatt felt\u0171ntetett v\u00e1ltozatlan sorozatc\u00edm n\u00e9mi garanci\u00e1t jelentett a lap folyamatos megrendel\u00e9s\u00e9re. A kommerci\u00e1lis szempontok mellett az \u00faj m\u00e9dium felhaszn\u00e1l\u00e1sa mellett sz\u00f3lt annak eredend\u0151en szekul\u00e1ris \u00e9s famili\u00e1ris jellege, ami igen hasznosnak bizonyult a nemzeti h\u0151s\u00f6k populariz\u00e1l\u00e1s\u00e1nak folyamat\u00e1ban. Szemben a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi reprezent\u00e1ci\u00f3 monument\u00e1lis form\u00e1ival, a festm\u00e9nygal\u00e9ri\u00e1kkal, szoborcsarnokokkal vagy szakr\u00e1lis temetkez\u00e9si helyekkel, a sajt\u00f3 \u00e1ltal k\u00f6zvet\u00edtett grafikai arck\u00e9pcsarnokok a legsz\u00e9lesebb nyilv\u00e1noss\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra tett\u00e9k hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151v\u00e9 a nemzett\u00e9 szervez\u0151d\u0151 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek k\u00f6vetend\u0151 eszm\u00e9nyeit. A foly\u00f3iratokban \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 alc\u00edmmel \u00e9s \u00e1tgondolt programmal k\u00f6z\u00f6lt portr\u00e9sorozatok egyfajta virtu\u00e1lis nemzeti panteonokk\u00e9nt l\u00e9ptek m\u0171k\u00f6d\u00e9sbe, besz\u00e9d- \u00e9s \u00e1br\u00e1zol\u00e1sm\u00f3djuk a szakr\u00e1lis dicscsarnokok korszer\u0171 alternat\u00edv\u00e1j\u00e1t testes\u00edtette meg. Monument\u00e1lis mintak\u00e9peikhez hasonl\u00f3an e grafikus portr\u00e9gal\u00e9ri\u00e1k is a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u201eritu\u00e1lis mem\u00f3riagyakorlat\u00e1t\u201d szolg\u00e1lt\u00e1k, hat\u00e9konyan feleleven\u00edtve \u00e9s \u00e1t\u00f6r\u00f6k\u00edtve a jelen sz\u00e1m\u00e1ra mint\u00e1t ny\u00fajt\u00f3 \u0151s\u00f6k cselekedeteit.[17]<\/a> Kommemorat\u00edv funkci\u00f3juk ennyiben azonos volt a funer\u00e1lis eml\u00e9khelyek, k\u00f6zt\u00e9ri eml\u00e9km\u0171vek vagy nemzeti szoborcsarnokok m\u0171k\u00f6d\u00e9si elv\u00e9vel, csup\u00e1n e kultur\u00e1lis mnemotechnika k\u00f6zege volt a szok\u00e1sost\u00f3l elt\u00e9r\u0151. A grafikai arck\u00e9pcsarnokok r\u00e9v\u00e9n megv\u00e1ltozott a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi eml\u00e9kezet tere, a \u201enagy emberek\u201d alakjai a nyilv\u00e1nos terek posztamenseir\u0151l vagy misztikus k\u00e1poln\u00e1ib\u00f3l a priv\u00e1t szf\u00e9ra otthonos \u00e9s vil\u00e1gias k\u00f6zeg\u00e9be l\u00e9ptek. A grafikai portr\u00e9k kis m\u00e9rete, jellemz\u0151 k\u00f6zeln\u00e9zete, a szem\u00e9lyis\u00e9gre \u00f6sszpontos\u00edt\u00f3 purit\u00e1n eszk\u00f6zt\u00e1ra el\u0151seg\u00edtette a mor\u00e1lis mintak\u00e9pek \u00e9s az \u00e1ltaluk k\u00f6zvet\u00edtett \u00e9rt\u00e9kek bels\u0151v\u00e9 t\u00e9tel\u00e9t. Ezt az interioriz\u00e1ci\u00f3s folyamatot az arck\u00e9pekhez kapcsol\u00f3d\u00f3 \u00e9rtelmez\u0151, k\u00eds\u00e9r\u0151 sz\u00f6vegek m\u00e9ly\u00edtett\u00e9k el. M\u00edg a nemzeti panteonok eset\u00e9ben a szeml\u00e9l\u0151 (\u00e1ldoz\u00f3) hely\u00e9t fizikai korl\u00e1tok \u00e9s ritu\u00e1lis trad\u00edci\u00f3k k\u00f6t\u00f6tt\u00e9k meg, addig a grafikai arck\u00e9pcsarnokok jelent\u00e9s\u00fckben nyitott, megjelen\u00e9s\u00fckben mobil, a felhaszn\u00e1l\u00f3 \u00e1ltal szabadon \u00e1trendezhet\u0151 keretet alkottak. A monument\u00e1lis panteonok \u00e1tkompon\u00e1l\u00e1sa, ahogy maga a panteoniz\u00e1ci\u00f3 folyamata is \u00f6sszetett \u00e9s neh\u00e9zkes kollekt\u00edv konszenzust ig\u00e9nyelt, am\u00edg a grafikai portr\u00e9gal\u00e9ri\u00e1k utat nyitottak a szem\u00e9lyes olvasatnak.<\/p>\n\n\n\n A sokszoros\u00edtott grafikai arck\u00e9pcsarnokok kezdett\u0151l fogva a politika szolg\u00e1lat\u00e1ba szeg\u0151dtek, ennek megfelel\u0151en \u00f6sszet\u00e9tel\u00fck is a hatalmi-ideol\u00f3giai er\u0151viszonyokhoz igazodott. E panteonok lak\u00f3i j\u00f3 ideig a uralkod\u00f3 dinasztia el\u0151deib\u0151l \u00e9s k\u00e9pvisel\u0151ib\u0151l verbuv\u00e1l\u00f3dtak. A dinasztikus alapokon szervez\u0151d\u0151 grafikai arck\u00e9pcsarnok legismertebb hazai p\u00e9ld\u00e1ja a N\u00e1dasdy Mausoleum<\/em> volt, amely eg\u00e9szen a 19. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9ig az uralkod\u00f3\u00e1br\u00e1zol\u00e1sok leggyakrabban haszn\u00e1lt mintak\u00e9pek\u00e9nt szolg\u00e1lt.[18]<\/a> Szint\u00e9n a 17. sz\u00e1zadra tehet\u0151 a dinasztia v\u00e9rs\u00e9gi k\u00f6tel\u00e9k\u00e9n t\u00fal l\u00e9p\u0151, a birodalom szolg\u00e1lat\u00e1ban \u00e1ll\u00f3 f\u0151m\u00e9lt\u00f3s\u00e1gokat felvonultat\u00f3 arck\u00e9pcsarnokok megjelen\u00e9se. E t\u00edpus legismertebb \u00e9s a k\u00e9s\u0151bbiekben is t\u00f6rt\u00e9neti forr\u00e1sk\u00e9nt haszn\u00e1lt p\u00e9ld\u00e1ja Elias Widemann 1652-ben megjelent r\u00e9zmetszet\u0171 portr\u00e9sorozata.[19]<\/a> A 19. sz\u00e1zad elej\u00e9n a birodalmi egys\u00e9g t\u00e1maszait fokozatosan a nemzeti f\u00fcggetlens\u00e9g h\u0151sei, a sz\u00fclet\u00e9si arisztokr\u00e1cia k\u00e9pvisel\u0151it pedig a politikai k\u00f6z\u00e9let harcosai \u00e9s a szellemi \u00e9let kiv\u00e1l\u00f3s\u00e1gai v\u00e1ltott\u00e1k fel. Josef Hormayr osztr\u00e1k Plutharcosa m\u00e9g a birodalmi egys\u00e9g v\u00e9delmez\u0151jek\u00e9nt emelte be portr\u00e9gal\u00e9ri\u00e1j\u00e1ba a magyar hist\u00f3ria szerepl\u0151it, Ehrenreich S\u00e1ndor 1823-ban indult \u201eIcones Principiuma\u201d azonban m\u00e1r a nemesi nacionalizmus jegy\u00e9ben \u00e1ll\u00edtotta \u00f6ssze nemzeti panteonj\u00e1t.[20]<\/a> Ehrenreich saj\u00e1t t\u0151k\u00e9j\u00e9t kock\u00e1ztat\u00f3 v\u00e1llalkoz\u00f3k\u00e9nt v\u00e1gott bele a r\u00e9zmetszet\u0171 portr\u00e9k kiad\u00e1s\u00e1ban. Kezdem\u00e9nyez\u00e9se olyan eredm\u00e9nyesnek bizonyult, hogy a sorozat keret\u00e9ben majd h\u00fasz \u00e9ven \u00e1t csaknem 150 portr\u00e9t adott ki. A k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le k\u00e9pi forr\u00e1sok nyom\u00e1n, egys\u00e9ges formai koncepci\u00f3 szerint elrendezett mellk\u00e9pek sor\u00e1ban uralkod\u00f3k \u00e9s hadvez\u00e9rek mellett m\u00e1r m\u0171v\u00e9szek, \u00edr\u00f3k is helyet kaptak.[21]<\/a><\/p>\n\n\n\n A megval\u00f3sult grafikai arck\u00e9pcsarnokokkal p\u00e1rhuzamosan a sz\u00e1zad elej\u00e9t\u0151l egym\u00e1st k\u00f6vett\u00e9k a monument\u00e1lis nemzeti panteonok tervezetei. Meg\u00e1lmod\u00f3ik olyan szimbolikus helyekre sz\u00e1nt\u00e1k e panteonokat mint a Nemzeti M\u00fazeum \u00e9p\u00fclete, a Gell\u00e9rt-hegy vagy a Duna k\u00e9t partja.[22]<\/a> Miller J\u00e1nos Jakab 1807-ben \u2013 Pollack Mih\u00e1ly tervei nyom\u00e1n \u2013 m\u00e9g k\u00e9pes panteon fel\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t javasolta a Nemzeti M\u00fazeum kupol\u00e1s rotund\u00e1j\u00e1ba. Ferenczy Istv\u00e1n, majd nyom\u00e1ban sz\u00e1mos kort\u00e1rs m\u00e1r szoborcsarnokban gondolkodott. A bajororsz\u00e1gi Walhalla \u00e9s a p\u00e1rizsi Panth\u00e9on mint\u00e1ja nyom\u00e1n Medny\u00e1nszky Alajos \u00e9s Sz\u00e9chenyi Istv\u00e1n negyvenes \u00e9vekben sz\u00fcletett tervezetei m\u00e1r a nemzeti alapon szervez\u0151d\u0151, a birodalmi-dinasztikus er\u00e9nyek helyett a polg\u00e1ri ethosz \u00e9rt\u00e9keit k\u00f6vet\u0151 eml\u00e9khelyeket v\u00e1zoltak fel. A reformkorban mind gyakrabban felbukkan\u00f3 grafikai arck\u00e9pcsarnokok e grandi\u00f3zus pl\u00e1numok gazdas\u00e1gosan megval\u00f3s\u00edtott v\u00e1ltozatainak tekinthet\u0151ek. Elveikben a reformerek eszm\u00e9nyeit k\u00f6vett\u00e9k, hat\u00e9konyan n\u00e9pszer\u0171s\u00edtve egy \u00faj, nemzeti, polg\u00e1ri \u00e9rt\u00e9krend k\u00e9pvisel\u0151it. V\u00e1logat\u00e1suk jellemz\u0151en mell\u0151zte a hist\u00f3riai h\u00e9roszokat, helyett\u00fck a hirtelen meg\u00e9l\u00e9nk\u00fcl\u0151, demokratiz\u00e1l\u00f3d\u00f3 nyilv\u00e1noss\u00e1g jegy\u00e9ben a jelenkor k\u00f6z\u00e9leti szerepl\u0151ire ir\u00e1ny\u00edtotta a kor\u00e1bbin\u00e1l nyitottabb politikai sz\u00ednt\u00e9ren t\u00e1j\u00e9koz\u00f3dni v\u00e1gy\u00f3 k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g figyelm\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n A reformkori grafikai panteonok nagy t\u00f6bbs\u00e9ge a k\u00f6zelm\u00falt \u00e9s a jelen kiv\u00e1l\u00f3s\u00e1gait vette lasjtromba. A hazai sajt\u00f3ban \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 grafikai arck\u00e9pcsarnokkal els\u0151k\u00e9nt a Fels\u0151magyarorsz\u00e1gi Minerva<\/em> (1825-1836) l\u00e9pett a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g el\u00e9. A kassai kiad\u00e1s\u00fa foly\u00f3irat fenn\u00e1ll\u00e1sa, azaz 1825 \u00e9s 1835 k\u00f6z\u00f6tt kiz\u00e1r\u00f3lag arck\u00e9peket k\u00f6z\u00f6lt. Litograf\u00e1lt portr\u00e9sorozata a k\u00f6zelm\u00falt \u00e9s a jelen k\u00f6z\u00e9let\u00e9nek jeleseit mutatta be.[23]<\/a> A harmincas \u00e9vekben sz\u00ednre l\u00e9p\u0151 divatlapok szint\u00e9n bekapcsol\u00f3dtak a k\u00f6z\u00e9let panteoniz\u00e1ci\u00f3s folyamat\u00e1ba. 1831-t\u0151l a Der Spiegel<\/em> (1828-1849) mell\u00e9kletek\u00e9nt \u201eGallerie ausgew\u00e4hlter Portraite der merkw\u00fcrdigsten Zeitgenossen\u201d c\u00edmen ind\u00edtott sorsz\u00e1mozott, \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 r\u00e9zmetszet\u0171 portr\u00e9sorozatot Rumy K\u00e1roly Gy\u00f6rgy. Arck\u00e9pcsarnoka siker\u00e9t mi sem bizony\u00edtotta jobban, minthogy a sorozat utols\u00f3 k\u00e9pm\u00e1sai 1835-ban l\u00e1ttak napvil\u00e1got.[24]<\/a> A Kazinczy Ferenccel levelez\u00e9st folytat\u00f3, de Kisfaludy K\u00e1roly k\u00f6r\u00e9ben is otthonosan mozg\u00f3 \u00edr\u00f3-tan\u00e1r aulikus szeml\u00e9let\u0171 portr\u00e9gal\u00e9ri\u00e1j\u00e1ba j\u00f3r\u00e9szt a b\u00e9csi udvari k\u00f6r\u00f6k \u00e9s az eur\u00f3pai diplom\u00e1cia jelesei kaptak helyet. K\u00f6vetkezetes nemzeti programmal els\u0151k\u00e9nt Munk\u00e1csy J\u00e1nos lapja, a Rajzolatok<\/em> (1835-1840) l\u00e9pett fel 1835-ben: \u201eAhelyett, hogy ezentul k\u00fclf\u00f6ldi k\u00e9peket adn\u00e1nk, j\u00f6vend\u0151re a magyar el\u0151korb\u00f3l\u2026 egy nevezetes szem\u00e9ly arck\u00e9p\u00e9t \u00e9let\u00edr\u00e1s\u00e1val egy\u00fctt sz\u00e1nd\u00e9kozunk adni.\u201d[25]<\/a> Torsch Le\u00f3 r\u00e9zmetszeteit a foly\u00f3irat 1835 \u00e9s 1837 k\u00f6z\u00f6tt k\u00f6z\u00f6lte (kezdetben sorsz\u00e1mozva) \u201eNemzeti-k\u00e9pt\u00e1r\u201d c\u00edmen.[26]<\/a> A k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le mintak\u00e9pek nyom\u00e1n rajzolt portr\u00e9k egy r\u00e9sze az uralkod\u00f3h\u00e1z tagjait \u00e9s az \u00e1llamappar\u00e1tus tiszts\u00e9gvisel\u0151it jelen\u00edtette meg, de az \u00e9letrajzokkal k\u00eds\u00e9rt k\u00e9pm\u00e1sok sor\u00e1ban kezdett\u0151l fogva helyet kaptak a nemzeti kult\u00fara k\u00e9pvisel\u0151i \u00e9s a reformer politikusok is.[27]<\/a> A Rajzolatok<\/em> jellemz\u0151en konszenzusos-harmoniz\u00e1ci\u00f3s programj\u00e1val szemben a Pesti Divatlap<\/em> (1833-1848) Vahot Imre szerkeszt\u00e9se idej\u00e9n indult arck\u00e9pcsarnok\u00e1ba m\u00e1r kiz\u00e1r\u00f3lag a nemzeti kult\u00fara \u00fatt\u00f6r\u0151i nyertek bebocs\u00e1t\u00e1st. A Barab\u00e1s Mikl\u00f3s \u00e1ltal jelzett k\u0151rajzokat a foly\u00f3irat \u201eNemzeti K\u00e9pcsarnok a\u2019 pesti Divatlaphoz\u201d sorozatc\u00edmen, az \u00e1br\u00e1zoltak autogr\u00e1f szignat\u00far\u00e1j\u00e1nak fakszimile m\u00e1solat\u00e1nak k\u00eds\u00e9ret\u00e9ben k\u00f6z\u00f6lte.[28]<\/a><\/p>\n\n\n\n A sz\u00e1zad harmadik negyed\u00e9t\u0151l a hazai vonatkoz\u00e1s\u00fa grafikai portr\u00e9sorozatok sosem l\u00e1tott n\u00e9pszer\u0171s\u00e9gnek \u00f6rvendtek. Az \u00dcst\u00f6k\u00f6s <\/em>(1858-1918) megind\u00edtva a \u201cHirhedett pip\u00e1z\u00f3k arczk\u00e9peinek\u201d sorozat\u00e1t g\u00fanyolta ki az eff\u00e9le v\u00e1llalkoz\u00e1sok m\u00f6g\u00f6tt rejt\u0151z\u0151 blaszf\u00e9mi\u00e1t \u00e9s haszonles\u00e9st.[29]<\/a> Az abszolutizmus szigor\u00fa fel\u00fcgyelete a t\u00e1rsadalom k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi energi\u00e1it a kult\u00fara ter\u00fclet\u00e9re terelte, ami kor\u00e1bban sosem l\u00e1tott m\u00e9rt\u00e9kben mitiz\u00e1lta a nemzeti kult\u00fara ter\u00fclet\u00e9n munk\u00e1lkod\u00f3 m\u0171v\u00e9szeket. Alkot\u00e1saik mellett mindennapi tev\u00e9kenys\u00e9g\u00fck, \u00e9letm\u00f3djuk, megjelen\u00e9s\u00fck is a k\u00f6zbesz\u00e9d t\u00e9m\u00e1j\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt, alakjukat a korl\u00e1tozott nyilv\u00e1noss\u00e1g fojtott k\u00f6zege kult\u00farh\u00e9roszokk\u00e1 avatta. Ahogy az eml\u00e9km\u0171\u00e1ll\u00edt\u00e1sok kezdeteiben, \u00fagy a panteoniz\u00e1ci\u00f3 egy\u00e9b form\u00e1iban is kiv\u00e9teles figyelem h\u00e1rult az irodalm\u00e1rokra. Arcvon\u00e1saik m\u00f6g\u00f6tt a nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9g a zseni\u00e1lis teremt\u00e9s fiziogn\u00f3mi\u00e1j\u00e1t kutatta.[30]<\/a><\/p>\n\n\n\n Az \u00f6nk\u00e9nyuralom \u00e9veiben a kort\u00e1rs grafikai arck\u00e9pcsarnokok t\u00f6bbs\u00e9ge a nemzeti nyelv\u0171 irodalom \u00e9s m\u0171v\u00e9szet nagys\u00e1gait gy\u0171jt\u00f6tte egybe.[31]<\/a> A H\u00f6lgyfut\u00e1r<\/em> 1855-ben kiadott, huszonn\u00e9gy magyar \u00edr\u00f3 (\u00e9s \u00edr\u00f3n\u0151!) arck\u00e9p\u00e9t bemutat\u00f3 albuma a nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9g k\u00f6r\u00e9ben \u00e9s a sz\u0171kebb irodalmi berkekben egyar\u00e1nt sikeresnek bizonyult. N\u00e9pszer\u0171s\u00e9g\u00e9t r\u00e9szben a szerkeszt\u0151 \u00fcgyes v\u00e1logat\u00e1s\u00e1nak, r\u00e9szben Barab\u00e1s Mikl\u00f3s \u201etal\u00e1l\u00f3nak\u201d \u00edt\u00e9lt arck\u00e9peinek k\u00f6sz\u00f6nhette. Az album k\u00f6vetkez\u0151 esztend\u0151ben megjelent \u00fajabb \u00e9vfolyam\u00e1ba az irodalm\u00e1rok mellett m\u00e1r nemzeti sz\u00ednj\u00e1tsz\u00e1sunk elismert k\u00e9pvisel\u0151i is helyet kaptak.[32]<\/a> A kiad\u00f3 ez\u00fattal m\u00e1r a siker biztos tudat\u00e1ban ny\u00fajtotta \u00e1t v\u00e1logat\u00e1s\u00e1t olvas\u00f3inak: \u201eBecsesebb \u00e9s szivesebben fogadott m\u0171mell\u00e9kletet nem adhatna olvas\u00f3inak a der\u00e9k szerkeszt\u0151, mint \u00e9pen azoknak arczk\u00e9peit \u00f6sszegy\u00fcjtve, kikr\u0151l mivel\u0151d\u00e9s\u00fcnk t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben legt\u00f6bbet besz\u00e9l\u00fcnk, ir\u00f3ink \u00e9s szin\u00e9szeink eml\u00e9k\u00e9t \u00f6r\u00f6k\u00edtve meg. A tavalyi 24 ir\u00f3 arczk\u00e9pe ut\u00e1n ism\u00e9t 24-el szapor\u00edt\u00e1 a \u201eH\u00f6lgyfut\u00e1r\u201d kis Pantheonunkat\u201d \u2013 fogadta elismer\u0151 szavakkal a v\u00e1llalkoz\u00e1s folytat\u00e1s\u00e1t J\u00f3kai M\u00f3r.[33]<\/a><\/p>\n\n\n\n Korszakunkban az irodalm\u00e1rok vizu\u00e1lis panteoniz\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak egyik legakt\u00edvabb szorgalmaz\u00f3ja Vahot Imre volt, aki e t\u00e9ren m\u00e1r a negyvenes \u00e9vekben is m\u00falhatatlan \u00e9rdemeket szerzett. 1856-ban 34 magyar \u00edr\u00f3 allegorikus keretbe foglalt arck\u00e9p\u00e9t gy\u0171jt\u00f6tte egy lapra.[34]<\/a> Portr\u00e9ikat hiteles kort\u00e1rs szemtan\u00fak, r\u00e9szben Barab\u00e1s rajzai, r\u00e9szben Tiegde J\u00e1nos f\u00e9nyk\u00e9pei nyom\u00e1n rajzolta k\u0151re Rohn Alajos. Az \u00faj magyar irodalmi Parnasszus tetej\u00e9re Vahot m\u00e1r ekkor \u2013 a jubileumi \u00fcnneps\u00e9geket j\u00f3val megel\u0151z\u0151en \u2013 Kazinczy Ferencet helyezte. \u0150t k\u00e9t oldalr\u00f3l a nemzeti irodalom imm\u00e1r kanonikuss\u00e1 v\u00e1lt \u201ealap\u00edt\u00f3 aty\u00e1i\u201d \u00f6vezt\u00e9k Csokonai Vit\u00e9z Mih\u00e1lyt\u00f3l Czuczor Gergelyig. Al\u00e1juk a magyar pr\u00f3za \u00e9s a magyar l\u00edra legjelesebb k\u00e9pvisel\u0151i ker\u00fcltek, m\u00edg a legals\u00f3 sorba a dr\u00e1ma\u00edr\u00f3k, Vahot k\u00f6zvetlen kort\u00e1rsai sorakoztak fel. E hierarchikus \u00e9p\u00edtm\u00e9ny f\u0151 tengely\u00e9be ily m\u00f3don Kazinczy Ferenc, Arany J\u00e1nos \u00e9s Pet\u0151fi S\u00e1ndor \u2013 \u00e9s nem kev\u00e9s \u00f6ntudatra vall\u00f3an \u2013 maga e Panteon tervez\u0151je, Vahot Imre ker\u00fclt. Nem sokkal k\u00e9s\u0151bb Vahot, a Napkelet<\/em> (1857-1862) szerkeszt\u0151jek\u00e9nt 1858-ban \u201eMagyar \u00edr\u00f3k \u00e9letnagys\u00e1g\u00fa arck\u00e9pcsarnoka\u201d c\u00edmen ind\u00edtott \u00fatj\u00e1ra egy sorozatot, de a portr\u00e9gal\u00e9ri\u00e1b\u00f3l csak k\u00e9t lap, a magyar irodalom k\u00e9t kultikus jelent\u0151s\u00e9g\u0171 alakja, Pet\u0151fi \u00e9s V\u00f6r\u00f6smarty Barab\u00e1s rajza nyom\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt k\u00e9pm\u00e1sa jelent meg.[35]<\/a><\/p>\n\n\n\n Az \u00f6tvenes \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n a hazai irodalm\u00e1rok kultusz\u00e1nak \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9be a korszak legsikeresebb lapkiad\u00f3ja \u00e9s a nemzeti nyelv\u0171 irodalom elismert t\u00e1mogat\u00f3ja, Heckenast Guszt\u00e1v is bekapcsol\u00f3dott. 1858-ban \u201eMagyar \u00edr\u00f3k arczk\u00e9pei \u00e9s \u00e9letrajzai\u201d c\u00edmen megjelent v\u00e1logat\u00e1sa negyven magyar \u00edr\u00f3 p\u00e1lyak\u00e9p\u00e9t \u00e9s portr\u00e9j\u00e1t foglalta mag\u00e1ba.[36]<\/a> A fametszetes mellk\u00e9pekkel illusztr\u00e1lt kiadv\u00e1ny sz\u00e1nd\u00e9kosan olcs\u00f3, a sz\u00e9lesebb publikum sz\u00e1m\u00e1ra is hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151 kivitelben k\u00e9sz\u00fclt. A portr\u00e9k egy r\u00e9sze kor\u00e1bban m\u00e1r a Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g<\/em>ban is megjelent. Egy h\u00edrlapi k\u00f6zlem\u00e9ny szerint Heckenast 1859-ben m\u00e1r egy nagyobb szab\u00e1s\u00fa irodalmi panteon l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1t is fontolgatta: Barab\u00e1s Mikl\u00f3s k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel egy olajfest\u00e9s\u0171 irodalmi panteont tervezett.[37]<\/a> Noha ennek k\u00e9s\u0151bbi sors\u00e1r\u00f3l nincs k\u00f6zelebbi inform\u00e1ci\u00f3nk, 1863-ban a kiad\u00f3 Zilahy K\u00e1roly \u201eMagyar koszor\u00fasok album\u00e1hoz\u201d m\u00e1r a kor\u00e1bbin\u00e1l l\u00e9nyegesen ig\u00e9nyesebb, r\u00e9zmetszet\u0171 \u00edr\u00f3portr\u00e9kat mell\u00e9kelt.[38]<\/a><\/p>\n\n\n\n A hatvanas \u00e9vek legjelent\u0151sebb irodalmi arck\u00e9pcsarnoka Arany J\u00e1nos nev\u00e9hez k\u00f6t\u0151dik, aki a Koszor\u00fa<\/em> szerkeszt\u0151jek\u00e9nt foly\u00f3irat\u00e1hoz mell\u00e9kelte \u00edr\u00f3t\u00e1rsai arck\u00e9peit. Arck\u00e9pcsarnoka \u201eMagyar k\u00f6lt\u0151k arczk\u00e9pei\u201d c\u00edmen, sorsz\u00e1mozva 1863 \u00e9s 1865 k\u00f6z\u00f6tt jelent meg. A tizen\u00f6t k\u00e9pm\u00e1s Zr\u00ednyi Mikl\u00f3st\u00f3l Berzsenyi D\u00e1nielig a magyar irodalom kezdeteinek k\u00e9pvisel\u0151it id\u00e9zte meg, r\u00f6vid \u00e9letrajzok k\u00eds\u00e9ret\u00e9ben.[39]<\/a> Emellett az \u00e9vtized elej\u00e9n t\u00f6bb, speci\u00e1lis v\u00e1logat\u00e1s is k\u00e9sz\u00fclt: Masz\u00e1k Hug\u00f3 k\u00e9pcsarnoka 1861-ben a hazai \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00e1s legjobbjait, a Pesti Napl\u00f3 munkat\u00e1rsait \u00f6r\u00f6k\u00edtette meg, Grimm Rezs\u0151 rajza pedig a magyar \u00edr\u00f3n\u0151k frissen k\u00f6rvonalaz\u00f3d\u00f3 panteonj\u00e1nak alapjait fektette le.[40]<\/a><\/p>\n\n\n\n A kultur\u00e1lis kiv\u00e1l\u00f3s\u00e1gok ir\u00e1nti \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s ford\u00edtott ar\u00e1nyban cs\u00f6kkent a politikai mozg\u00e1st\u00e9r n\u00f6veked\u00e9s\u00e9vel. A magyar orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s 1861-es megnyit\u00e1sa az alkotm\u00e1nyoss\u00e1g helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak lehet\u0151s\u00e9g\u00e9vel kecsegtetett. A majd egy \u00e9vtized ut\u00e1n demokratikusan megv\u00e1lasztott k\u00e9pvisel\u0151k szem\u00e9lye term\u00e9szetesen a k\u00f6z\u00e9rdekl\u0151d\u00e9s homlokter\u00e9be ker\u00fclt. Ezt kiel\u00e9g\u00edtend\u0151 p\u00e1rhuzamosan t\u00f6bb orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9si arck\u00e9pcsarnok is sz\u00fcletett. Kiad\u00f3ik mintak\u00e9pei k\u00f6z\u00f6tt az els\u0151 pozsonyi reform-orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9sekhez k\u00f6t\u0151d\u0151 grafikai sorozatok is szerepet j\u00e1tszhattak. K\u00f6z\u00fcl\u00fck k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen Ponori Thewrewk J\u00f3zsef kiad\u00e1s\u00e1ban, L\u00fctgendorf Ferdin\u00e1nd rajzai nyom\u00e1n 1825 \u00e9s 1827 k\u00f6z\u00f6tt kiadott \u201eMagyar Panteon\u201d v\u00e1lt sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171en ismertt\u00e9.[41]<\/a> A r\u00e9zmetszet\u0171 profilportr\u00e9k alkot\u00f3ja tudatosan a szemtan\u00fa kort\u00e1rs poz\u00edci\u00f3j\u00e1ba helyezkedett. A t\u00f6rt\u00e9neti hiteless\u00e9g c\u00e9lj\u00e1nak al\u00e1rendelt realizmus\u00e1t e szavakkal m\u00e9ltatta Kazinczy Ferenc: \u201eNem azon t\u00f6rekedett, hogy a\u2019 fejnek az ide\u00e1loz\u00e1s \u00e1ltal t\u00f6bb nemess\u00e9get \u2019s kedvess\u00e9get adjon, a\u2019 mit az els\u0151 rend\u0171 M\u00edv\u00e9szek mindig tesznek; hanem ezen hisztoriai tekintetben nevezetes arczokat a\u2019 szerint adhassa, a\u2019 hogyan \u0151ket a t\u00fck\u00f6r kapja fel.\u201d[42]<\/a> A szabads\u00e1gharc buk\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151 kort\u00e1rs politikai arck\u00e9pcsarnokok kezdetben szorosan k\u00f6t\u0151dtek az orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9sekhez. Heckenast Guszt\u00e1v Rohn Alajos k\u0151rajz\u00e1ban adott ki egy orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9si k\u00e9pcsarnokot, amely egy\u00fattal a N\u0151vil\u00e1g<\/em> (1857-1864) el\u0151fizet\u0151inek jutalomk\u00e9pe is volt.[43]<\/a> Nem sokkal ezt k\u00f6vet\u0151en a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat Marastoni J\u00f3zsef rajzai nyom\u00e1n jelentette meg a maga arck\u00e9pcsarnok\u00e1t. Az 1861-ben indult sorozat a k\u00f6vetkez\u0151 esztend\u0151ben m\u00e9g k\u00e9t lappal b\u0151v\u00fclt. Kiad\u00e1sukt\u00f3l a t\u00e1rsulat joggal rem\u00e9lt n\u00e9mi bev\u00e9telt. Ig\u00e9nyes kivitel\u00fcket jelezte, hogy a t\u00e1rsulat Marastoni k\u00e9t lapj\u00e1t a londoni vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1s magyar r\u00e9szleg\u00e9nek ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra is javasolta.[44]<\/a> Burkolt ellen\u00e1ll\u00e1sk\u00e9nt is \u00e9rtelmezhet\u0151, hogy t\u00f6bb h\u00f3nappal az 1861-es orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s feloszlat\u00e1sa ut\u00e1n Az Orsz\u00e1g T\u00fckre<\/em> megind\u00edtotta \u201eOrsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9si arck\u00e9pcsarnok\u00e1t\u201d. Marastoni J\u00f3zsef arck\u00e9pei 1864 m\u00e1rcius\u00e1ig, t\u00f6bb mint k\u00e9t \u00e9s f\u00e9l esztend\u0151n \u00e1t jelentek meg a foly\u00f3iratban.<\/p>\n\n\n\n T\u00f6rt\u00e9neti panteonok mint sajt\u00f3illusztr\u00e1ci\u00f3<\/strong><\/p>\n\n\n\n A kort\u00e1rs arck\u00e9pcsarnokok mellett a forradalom buk\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151en meg\u00fajult \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s mutatkozott a nemzeti t\u00f6rt\u00e9nelem nagys\u00e1gait sz\u00e1mbavev\u0151 panteonok ir\u00e1nt. J\u00f3l jellemzi e konjukt\u00far\u00e1t Pfeiffer Ferdin\u00e1nd k\u00f6nyvkeresked\u0151 k\u00f6zlem\u00e9nye, aki olyan \u00fczleti lehet\u0151s\u00e9geket sejtett az ilyen t\u00edpus\u00fa v\u00e1llalkoz\u00e1sokban, hogy 1859-ben, a \u201eMagyarorsz\u00e1g kir\u00e1lyainak arczk\u00e9pcsarnok\u00e1t\u201d indul\u00e1sakor az al\u00e1bbi, nagy ig\u00e9ny\u0171 kiad\u00f3i programot hirdette meg: \u201eMagyarorsz\u00e1g kir\u00e1lyainak arczk\u00e9pcsarnoka. H\u00e1rom nagy lapon fog megjelenni; az els\u0151 lap az \u00c1rp\u00e1dh\u00e1zb\u00f3l, a m\u00e1sodik a vegyesh\u00e1zb\u00f3l, s a harmadik a Habsburgh\u00e1zb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 kir\u00e1lyok arczk\u00e9peit hozandja. A v\u00e1llalat j\u00f6v\u0151 \u00e9vi martiusban indul meg s minden \u00e9vharmadban egy-egy lap fog megjelenni. A kir\u00e1lyok ut\u00e1n Pfeiffer ur, ha a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g r\u00e9szv\u00e9te felb\u00e1toritandja, Erd\u00e9lyorsz\u00e1g fejedelmeinek arczk\u00e9peit sz\u00e1nd\u00e9kozik hasonl\u00f3 alakban kiadni; ezekut\u00e1n pedig a magyar hadvez\u00e9rek, orsz\u00e1gl\u00e1rok, f\u0151papok stb. arczk\u00e9pei fogn\u00e1nak k\u00f6vetkezni.\u201d[45]<\/a><\/p>\n\n\n\n Az els\u0151k k\u00f6z\u00f6tt Cs\u00e1sz\u00e1r Ferenc, a Divatcsarnok<\/em> (1853-1863) szerkeszt\u0151je ismerte fel a hist\u00f3riai potr\u00e9sorozatok ir\u00e1nt megn\u00f6vekedett \u00e9rdekl\u0151d\u00e9st. 1855-t\u0151l lapj\u00e1hoz \u201eMagyar \u0151s\u00f6k k\u00e9pcsarnoka\u201d sorozatc\u00edmen nagy m\u00e9ret\u0171, ig\u00e9nyes kivitel\u0171 k\u0151rajzokban mell\u00e9klete a magyar t\u00f6rt\u00e9nelmi arisztokr\u00e1cia nagys\u00e1gait. A n\u00e1dorok, orsz\u00e1gb\u00edr\u00e1k, f\u0151isp\u00e1nok \u00e9s v\u00e1rkapit\u00e1nyok sor\u00e1t j\u00f3r\u00e9szt Erd\u00e9ly 17. sz\u00e1zadi aranykor\u00e1b\u00f3l v\u00e1logatta. Lapj\u00e1nak mell\u00e9kleteit \u00f6n\u00e1ll\u00f3 kiadv\u00e1nyk\u00e9nt is megjelentette, f\u00fczetenk\u00e9nt hat-hat arck\u00e9ppel \u00e9s magyar\u00e1z\u00f3 sz\u00f6vegekkel.[46]<\/a> A t\u00f6rt\u00e9neti alakok kezdetben Marastoni J\u00f3zsef, majd a harmadik f\u00fczett\u0151l Rohn Alajos rajzai nyom\u00e1n elevenedtek meg. Egys\u00e9ges kiv\u00e1gat\u00fa, f\u00e9nyk\u00e9pszer\u0171 val\u00f3s\u00e1gh\u0171s\u00e9ggel felv\u00e1zolt t\u00e9rdk\u00e9p\u00fck lehet\u0151s\u00e9get adott a rajzol\u00f3knak az egykor\u00fa pomp\u00e1s viseletek felid\u00e9z\u00e9s\u00e9re is, amihez az alkot\u00f3k k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le k\u00e9pi forr\u00e1sokat haszn\u00e1ltak. Tal\u00e1n a hazai arisztokr\u00e1cia ellenmond\u00e1sos meg\u00edt\u00e9l\u00e9se is k\u00f6zrej\u00e1tszott abban, hogy Cs\u00e1sz\u00e1r v\u00e1llalkoz\u00e1sa igen sz\u00ednvonalas kivitelez\u00e9se ellen\u00e9re sem aratott sikert, a szerkeszt\u0151 saj\u00e1t bevall\u00e1sa szerint a h\u00e1rom f\u00fczet el\u0151fizet\u0151inek sz\u00e1ma alig haladta meg a huszat.[47]<\/a><\/p>\n\n\n\n Vahot Imre m\u00e1r j\u00f3l bev\u00e1lt mintak\u00e9pet k\u00f6vetett, mikor 1856 \u0151sz\u00e9n az \u00e1ltala szerkesztett Budapesti Viszhang<\/em>ban (1852-1857) meghirdette 60 k\u00e9pb\u0151l \u00e1ll\u00f3 \u201eMagyar t\u00f6rt\u00e9nelmi arck\u00e9pcsarnok\u00e1t\u201d. Hist\u00f3riai portr\u00e9it felv\u00e1llaltan a N\u00e1dasdy Mausoleum k\u00e9pei ut\u00e1n metszett\u00e9k f\u00e1ba munkat\u00e1rsai.[48]<\/a> B\u00e1r a ciklus csup\u00e1n 11 magyar vez\u00e9r alakj\u00e1nak bemutat\u00e1s\u00e1ig jutott el, a fametszetes sorozat az els\u0151k k\u00f6z\u00f6tt v\u00e1llalta fel a Mausoleum valamennyi k\u00e9p\u00e9nek k\u00f6zread\u00e1s\u00e1t a popul\u00e1ris sajt\u00f3ban. A N\u00e1dasdy Ferenc k\u00f6lts\u00e9g\u00e9n 1664-ben kiadott r\u00e9zmetszet\u0171 lapok kezdett\u0151l fogva nagy hat\u00e1st gyakoroltak a hazai uralkod\u00f3\u00e1br\u00e1zol\u00e1sokra, a 19. sz\u00e1zadban pedig m\u00e1r alig akadt olyan dinasztikus portr\u00e9gal\u00e9ria, amely ne tan\u00faskodott volna a N\u00e1dasdy Mausoleum ismeret\u00e9r\u0151l.[49]<\/a> Vahot sorozat\u00e1hoz hasonl\u00f3 h\u0171s\u00e9ges \u00e9s teljess\u00e9gre t\u00f6rekv\u0151 \u00e1tv\u00e9telre csak Dolinay Gyula t\u00f6bb kiad\u00e1st meg\u00e9rt \u201eMagyar kir\u00e1lyok \u00e9s h\u0151s\u00f6k arczk\u00e9pcsarnoka\u201d ny\u00fajtott p\u00e9ld\u00e1t. Az els\u0151 \u00edzben a Hasznos Mulattat\u00f3<\/em> mell\u00e9kletek\u00e9nt 1883-ban megjelent, t\u00f6bb sz\u00e1z fametszetes portr\u00e9t mag\u00e1ba foglal\u00f3 magyar panteon uralkod\u00f3\u00e1br\u00e1zol\u00e1sai r\u00e9szleteikben is k\u00f6vett\u00e9k a Mausoleum k\u00e9peit.[50]<\/a> Ezek mellett a legt\u00f6bb hasonl\u00f3 \u00e1br\u00e1zol\u00e1s csak \u00fatmutat\u00f3k\u00e9nt haszn\u00e1lta a 17. sz\u00e1zadi metszeteket, \u00fagy mint az 1830-ban, B\u00e9csben \u201eMagyar vez\u00e9rek, hercegek \u00e9s kir\u00e1lyok\u201d c\u00edmen megjelent, 69 sz\u00ednezett, litograf\u00e1lt lapb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 sorozat, amelyhez a rajzol\u00f3 Moritz von Schwind a Mausoleum kir\u00e1ly\u00e1br\u00e1zol\u00e1saib\u00f3l is mer\u00edtett ihletet.[51]<\/a> Hasonl\u00f3k\u00e9pp csup\u00e1n \u00f6szt\u00f6nz\u0151 el\u0151k\u00e9pk\u00e9nt haszn\u00e1lta a 17. sz\u00e1zadi metszeteket Plachy Ferenc \u201eMagyar kir\u00e1lyok\u201d sorozata, amely 1860-ban \u00e9s 1861-ben k\u00e9t lapj\u00e1n az \u00c1rp\u00e1d h\u00e1zi \u00e9s a Vegyes h\u00e1zi magyar kir\u00e1lyok arck\u00e9peit gy\u0171jt\u00f6tte egybe.[52]<\/a> Szint\u00e9n szabadon kezelte k\u00e9pi forr\u00e1sait Vizkelety B\u00e9la, aki Batizfalvi Istv\u00e1n uralkod\u00f3i arck\u00e9pcsarnok\u00e1hoz rajzolt 60 t\u00f6rt\u00e9neti portr\u00e9t.[53]<\/a> A t\u00f6rt\u00e9neti \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9r\u0151l k\u00f6zismert fest\u0151 eg\u00e9sz alakos kompoz\u00edci\u00f3in a k\u00f6rnyezet gondos megform\u00e1l\u00e1s\u00e1val jellemezte az \u00e1br\u00e1zoltakat, t\u00e1rgyi attrib\u00fatumokkal \u00e9s utal\u00e1sokkal dramatiz\u00e1lva a k\u00e9pm\u00e1sokat. B\u00e1r Vizkelety nyilv\u00e1nval\u00f3an ismerte \u00e9s felhaszn\u00e1lta rajzaihoz a Mausoleum portr\u00e9it, annak megold\u00e1sait egy\u00e9ni invenci\u00f3ival eg\u00e9sz\u00edtette ki, \u00edgy a fegyverek \u00e9s viseletek megform\u00e1l\u00e1s\u00e1ban saj\u00e1t kutat\u00e1saira is t\u00e1maszkodott.<\/p>\n\n\n\n A N\u00e1dasdy Mausoleum k\u00e9pei sz\u00e1mos m\u00e1solatuknak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en oly m\u00e9lyen belev\u00e9s\u0151dtek a k\u00f6ztudatba, hogy hiteless\u00e9g\u00fcket olykor m\u00e9g az egykor\u00fa t\u00f6rt\u00e9neti forr\u00e1sok ellen\u00e9ben is megv\u00e9dt\u00e9k a kort\u00e1rsak. Attila vez\u00e9r alakj\u00e1t 1855-ben a Mausoleum k\u00e9pe nyom\u00e1n metszette f\u00e1ba a Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g<\/em>. A k\u00e9phez f\u0171z\u00f6tt magyar\u00e1zat beismerte ugyan, hogy Thierry frissen megjelent t\u00f6rt\u00e9neti munk\u00e1ja eg\u00e9szen m\u00e1s k\u00e9pet rajzolt a hun vez\u00e9rr\u0151l, a szerkeszt\u0151k m\u00e9gis a j\u00f3l ismert \u00e9s a \u201ed\u00e9monikus hadvez\u00e9r\u201d toposz\u00e1hoz jobban illeszked\u0151 N\u00e1dasdy-f\u00e9le k\u00e9p mellett tett\u00e9k le voksukat, mondv\u00e1n: \u201eAz \u00e1ltalunk k\u00f6zl\u00f6tt rajz nem valami ujtal\u00e1lm\u00e1ny hanem t\u00f6bb sz\u00e1zad \u00f3ta j\u00e1rja mint Attila val\u00f3s\u00e1gos arczk\u00e9pe s igy tal\u00e1lhat\u00f3 Eur\u00f3pa t\u00f6bb els\u0151 rangu k\u00e9pcsarnok\u00e1ban.\u201d[54]<\/a> A Mausoleum kir\u00e1lyk\u00e9pm\u00e1sainak t\u00f6rt\u00e9neti hiteless\u00e9g\u00e9t csak a pozitivista szeml\u00e9let\u0171 t\u00f6rt\u00e9nettudom\u00e1ny \u00faj k\u00e9pvisel\u0151i k\u00e9rd\u0151jelezt\u00e9k meg a sz\u00e1zadv\u00e9gen.[55]<\/a><\/p>\n\n\n\n Megb\u00edzhat\u00f3 k\u00e9pi forr\u00e1sok haszn\u00e1lata az arck\u00e9pcsarnokok k\u00e9sz\u00edt\u0151i sz\u00e1m\u00e1ra a t\u00f6rt\u00e9neti hiteless\u00e9g biztos\u00edt\u00e9ka volt. A sokszoros\u00edtott grafikai el\u0151k\u00e9pek jelleg\u00fckn\u00e9l fogva k\u00f6nnyebben el\u00e9rhet\u0151ek voltak a lapszerkeszt\u0151k, \u00fajs\u00e1grajzol\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra, mint a nehezebben hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151, egyedi festm\u00e9nyek. A N\u00e1dasdy Mausoleumhoz hasonl\u00f3 n\u00e9pszer\u0171s\u00e9gnek \u00f6rvendett Elias Widemann grafikai portr\u00e9gal\u00e9ri\u00e1ja, amelynek 1652-ben megjelent sz\u00e1z, r\u00e9zmetszet\u0171 mellk\u00e9pe a Birodalom magyar r\u00e9sz\u00e9nek f\u0151m\u00e9lt\u00f3s\u00e1gait, magas rang\u00fa \u00e1llami tiszts\u00e9gvisel\u0151it \u00e9s katonai nobilit\u00e1sait \u00f6r\u00f6k\u00edtette meg.[56]<\/a> \u201eR\u00e9gi magyarok arczk\u00e9pei\u201d c\u00edmen ezt a sorozatot k\u00f6vetve ind\u00edtotta meg a Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g<\/em> t\u00f6rt\u00e9neti arck\u00e9pcsarnok\u00e1t 1863-ban. Az eredeti latin k\u00f6riratait is h\u0171en k\u00f6vet\u0151 (\u201efakszimile\u201d) fametszeteket a lap mint 17. sz\u00e1zadi el\u0151deink k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl hiteles arcm\u00e1sait adta k\u00f6zre.[57]<\/a><\/p>\n\n\n\n A grafikai el\u0151k\u00e9pek mellett az archeol\u00f3giai eml\u00e9kek \u00e9s a m\u00fazeumi gy\u0171jtem\u00e9nyek darabjai is a lapszerkeszt\u0151k seg\u00edts\u00e9g\u00e9re voltak. Vahot Imre a \u201eH\u00edrneves magyarok k\u00e9pcsarnok\u00e1nak\u201d portr\u00e9it r\u00e9g\u00e9szetileg is igazolt forr\u00e1sok nyom\u00e1n igyekezett megform\u00e1lni.[58]<\/a> Plachy Ferenc kir\u00e1lygal\u00e9ri\u00e1j\u00e1nak el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u00e9sekor ismeretlen k\u00e9pi forr\u00e1sokat kutatva fordult a Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g<\/em> olvas\u00f3ihoz: \u201eki illy arczk\u00e9pek, domborm\u0171vek, r\u00e9gi p\u00e9nzek vagy \u00e9rmek birtok\u00e1ban van, sz\u00edveskedn\u00e9k azokat hozz\u00e1m, ak\u00e1r eredeti p\u00e9ld\u00e1nyokban, akar h\u0171n lerajzolt m\u00e1solatokban k\u00fcldeni, vagy legal\u00e1bb illy gy\u00fcjtem\u00e9nyekr\u0151l, azokban tal\u00e1lhat\u00f3 arczk\u00e9pekr\u0151l \u00e9rtesiteni, hogy azokat megszeml\u00e9lhessem.\u201d[59]<\/a> E v\u00e1llalkoz\u00e1s siker\u00e9n felbuzdulva Demj\u00e9n L\u00e1szl\u00f3 Kolozsv\u00e1ron Barab\u00e1s Mikl\u00f3s \u00e9s Masz\u00e1k Hug\u00f3 k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel 1860-ban az \u201eErd\u00e9lyi fejedelmek arczk\u00e9pcsarnok\u00e1nak\u201d k\u00f6zl\u00e9s\u00e9t ind\u00edtotta meg.[60]<\/a> Mikor a Kolozsv\u00e1ri K\u00f6zl\u00f6ny <\/em>(1845-1848) azzal v\u00e1dolta meg a rajzol\u00f3kat, hogy portr\u00e9ik Magyari Lajos 1842 \u00e9s 1844 k\u00f6z\u00f6tt h\u00e1rom lapon kiadott fejedelmi arck\u00e9pcsarnok\u00e1nak m\u00e1solatai, a kiad\u00f3 \u00fagy nyilatkozott, hogy Masz\u00e1k a portr\u00e9kat \u201ea pesti nemzeti Muzeumban lev\u0151 k\u00e9pek \u00e9s r\u00e9gi p\u00e9nzek ut\u00e1n rajzolta k\u0151re, s hogy lehet\u0151leg hiteles legyen, megszerezte ugyan Magyari rajz\u00e1t is, de mint l\u00e1tszik, ennek a kidolgoz\u00e1sn\u00e1l igen kev\u00e9s haszn\u00e1t vette.\u201d[61]<\/a><\/p>\n\n\n\n Egy nemzeti arck\u00e9pcsarnok l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1t nem csak kegyeleti c\u00e9lok vagy a panteoniz\u00e1ci\u00f3 fennk\u00f6lt eszm\u00e9je s\u00fcrgette, hanem t\u00f6rt\u00e9neti forr\u00e1sk\u00e9nt is mind nagyobb ig\u00e9ny mutatkozott ir\u00e1nta. A Magyar Nemzeti M\u00fazeum gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9n bel\u00fcl gyarapod\u00f3 portr\u00e9k a Nemzeti K\u00e9pcsarnok 1863-as \u00e1trendez\u00e9se ut\u00e1n kaptak \u00f6n\u00e1ll\u00f3 termet.[62]<\/a> Ligeti Antal ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si lajstroma szerint a \u201eT\u00f6rt\u00e9nelmi arczk\u00e9pek\u201d elnevez\u00e9s\u0171 egys\u00e9g 51 k\u00e9pm\u00e1sa k\u00f6z\u00f6tt egykor\u00fa vagy k\u00f6zel egykor\u00fa t\u00f6rt\u00e9neti \u00e1br\u00e1zol\u00e1sok \u00e9pp\u00fagy helyet kaptak, mint 19. sz\u00e1zadi, kort\u00e1rs arcm\u00e1sok.[63]<\/a> E t\u00e1rlaton szerepelt t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt M\u00e1ria kir\u00e1lyn\u00e9 azon, Jankovich Mikl\u00f3s gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9b\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 arck\u00e9pe is, amelyet 1853-ban a Csal\u00e1di K\u00f6r <\/em>\u00e9s a Magyarorsz\u00e1g \u00e9s Erd\u00e9ly k\u00e9pekben <\/em>(1853-1854) is reproduk\u00e1lt.[64]<\/a> A t\u00f6rt\u00e9neti hiteless\u00e9gre t\u00f6rekv\u0151 k\u00e9pes foly\u00f3iratok emellett m\u00e1s, hiteles forr\u00e1sokat is felkutattak. Zr\u00ednyi Mikl\u00f3s eset\u00e9ben a Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g<\/em> \u00e9s a Haz\u00e1nk \u00e9s a K\u00fclf\u00f6ld<\/em> (1864-1872) is a hadvez\u00e9r Szigetv\u00e1ron \u0151rz\u00f6tt k\u00e9pm\u00e1s\u00e1t reproduk\u00e1lta.[65]<\/a> A k\u00f6lt\u0151 Zr\u00ednyi arck\u00e9p\u00e9t P\u00e1kh Albert lapja k\u00e9t, egyar\u00e1nt hitelesnek mondott alakban is k\u00f6zre adja.[66]<\/a> Toldi Mikl\u00f3s portr\u00e9j\u00e1t a h\u0151s utols\u00f3 lesz\u00e1rmazottja, gr\u00f3f Toldi L\u0151rinc hagyat\u00e9k\u00e1ban tal\u00e1lt, az Erd\u00e9lyi M\u00fazeumban \u0151rz\u00f6tt k\u00e9pm\u00e1s ut\u00e1n mutatja be a Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g<\/em>.[67]<\/a> Emellett olykor az arisztokrata-nemesi csal\u00e1di gy\u0171jtem\u00e9nyek is megny\u00edltak olykor az olvas\u00f3k el\u0151tt: B\u00e1thory Erzs\u00e9bet k\u00e9pm\u00e1s\u00e1t a cs\u00f6m\u00f6ri Zay gr\u00f3fok \u0151sgal\u00e9ri\u00e1ja nyom\u00e1n k\u00f6z\u00f6lt\u00e9k.[68]<\/a><\/p>\n\n\n\n A kiegyez\u00e9st megel\u0151z\u0151en a popul\u00e1ris sajt\u00f3 portr\u00e9in m\u00e9g p\u00e1rhuzamosan \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcltek az eszm\u00e9nyteremt\u0151 \u00e9s a forr\u00e1sokra t\u00e1maszkod\u00f3 m\u00faltk\u00e9p szempontjai. A t\u00f6rt\u00e9neti portr\u00e9ikonogr\u00e1fia pozitivista szempontjai csak a sz\u00e1zad utols\u00f3 negyed\u00e9ben jutottak uralomra. A Szil\u00e1gyi S\u00e1ndor szerkeszt\u00e9s\u00e9ben 1885-t\u0151l megjelent \u201eMagyar t\u00f6rt\u00e9nelmi \u00e9letrajzok\u201d k\u00e9panyag\u00e1nak \u00f6ssze\u00e1ll\u00edt\u00e1sakor a szerz\u0151k m\u00e1r alaposan m\u00e9rlegelt\u00e9k a fennmaradt arck\u00e9pek t\u00f6rt\u00e9neti hiteless\u00e9g\u00e9t. Szil\u00e1gyi v\u00e1llalkoz\u00e1s\u00e1val p\u00e1rhuzamosan l\u00e1tott napvil\u00e1got M\u00e1rki S\u00e1ndor \u2013 kivitel\u00e9ben j\u00f3val szer\u00e9nyebb \u2013 \u201eMagyar Pantheonja\u201d, amely bevezet\u0151j\u00e9ben m\u00e9r a korszer\u0171 portr\u00e9ikonogr\u00e1fia szempontjai \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcltek.[69]<\/a> Megl\u00e1t\u00e1sa szerint a t\u00f6rt\u00e9neti szem\u00e9lyis\u00e9g arcvon\u00e1sainak rekonstrukci\u00f3j\u00e1ban a t\u00f6rt\u00e9neti adatok, a k\u00fcls\u0151re vonatkoz\u00f3 egykor\u00fa megjegyz\u00e9sek mellett egyenl\u0151 s\u00fallyal esik latba a k\u00e9pzelet \u00e9s a kollekt\u00edv hagyom\u00e1ny ereje. A hazai vonatkoz\u00e1s\u00fa k\u00e9pi forr\u00e1sok gyakoris\u00e1ga \u00e9s megb\u00edzhat\u00f3s\u00e1ga szempontj\u00e1b\u00f3l M\u00e1rki n\u00e9gy korszakot k\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet meg. Az \u00e1llamalap\u00edt\u00e1s el\u0151tti id\u0151szakra \u00e9s az \u00c1rp\u00e1d-h\u00e1z kihal\u00e1s\u00e1t megel\u0151z\u0151 \u00e9vsz\u00e1zadokra vonatkoz\u00f3an szkeptikus: \u201eSoha \u00e9s semmik\u00e9pp sem rem\u00e9lhetj\u00fck, hogy kiv\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl megb\u00edzhat\u00f3 \u00e9s h\u0171 arczk\u00e9pek ut\u00e1n ismerhetj\u00fck meg nagyjainkat, s az ezred\u00e9v els\u0151 fel\u00e9nek vez\u00e9regy\u00e9nis\u00e9geit csak a m\u0171v\u00e9sz ecsetje vagy \u00f3nja var\u00e1zsolhatja el\u00e9nk.\u201d Nagyobb sz\u00e1m\u00fa t\u00e1rgyi eml\u00e9kre, \u00edgy s\u00edrdomborm\u0171vekre, festm\u00e9nyekre, \u00e9rmekre csak 1400 ut\u00e1n t\u00e1maszkodhatunk, a 17. sz\u00e1zadt\u00f3l pedig ugr\u00e1sszer\u0171en megn\u0151 a grafikai \u00e9s fest\u00e9szeti forr\u00e1sok mennyis\u00e9ge \u00e9s min\u0151s\u00e9ge. Saj\u00e1t kor\u00e1ban e folyamat betet\u0151z\u0151jek\u00e9nt \u00e9rt\u00e9keli, hiszen \u201ea daguerrotyp \u00e9s f\u00e9nyk\u00e9p\u00edr\u00e1s divatba j\u00f6tte ut\u00e1n kezd\u0151dik csak a teljes bizonyoss\u00e1g.\u201d[70]<\/a> A t\u00f6rt\u00e9neti hiteless\u00e9g ir\u00e1nti fokozott ig\u00e9nyt M\u00e1rki \u201ePantheonja\u201d is t\u00fckr\u00f6zi, hiszen szerkeszt\u0151k\u00e9nt csak azon szem\u00e9lyeket emelte be portr\u00e9gal\u00e9ri\u00e1j\u00e1ba, akikr\u0151l t\u00f6rt\u00e9netileg hiteles arck\u00e9pe volt.<\/p>\n\n\n\n \u00d6n\u00e1ll\u00f3 grafikai albumok<\/strong><\/p>\n\n\n\n A kort\u00e1rs k\u00f6z\u00e9leti arck\u00e9pcsarnokok a korban egyszerre l\u00e1ttak el mor\u00e1lis mintaad\u00f3 \u00e9s az ut\u00f3kor sz\u00e1m\u00e1ra dokumentat\u00edv feladatk\u00f6rt. S\u00e1rosy Gyula \u2013 aki az \u201eArany trombita\u201d hal\u00e1lra \u00edt\u00e9lt szerz\u0151jek\u00e9nt maga is a szabads\u00e1g m\u00e1rt\u00edrjak\u00e9nt \u00e9lt a k\u00f6ztudatban \u2013 nem sokkal K\u00f6niggr\u00e4tz-b\u0151l val\u00f3 szabadul\u00e1sa ut\u00e1n, 1857 v\u00e9g\u00e9n adta ki \u201eAz \u00e9n albumom\u201d c\u00edmmel nemzeti szellemis\u00e9g\u0171 k\u00e9pes antol\u00f3gi\u00e1j\u00e1t. Ennek bevezet\u0151j\u00e9ben ekk\u00e9pp fogalmazta meg a nemzeti panteon \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9nek hivat\u00e1s\u00e1t: \u201ekit\u00fcn\u0151s\u00e9geinket lasjtromozni kell, mert k\u00fcl\u00f6nben t\u00f6rt\u00e9nelm\u00fcnk a t\u00f6bb n\u00e9pek\u00e9 k\u00f6zt egyhang\u00fa sivatagg\u00e1 v\u00e1lhatik [\u2026] ez\u00e9rt a nemzeti becs\u00fclet s \u00f6nfentart\u00e1s \u00e9rdeke k\u00f6veteli t\u0151l\u00fcnk, hogy magyar pantheont alkotni s abba jelesbjeink \u00e9leth\u0171 k\u00e9peit, m\u00edg m\u00e9g eredeti von\u00e1saik el\u0151tt\u00fcnk ismertek be\u00e1ll\u00edtni ne k\u00e9slekedj\u00fcnk; mert higgy\u00fck, e lelketlen alakok, mint a m\u00falt d\u00edszeml\u00e9kei s nemzeti kegyelet \u00e1lland\u00f3 t\u00e1rgyai, egykor az elal\u00e9lt n\u00e9pbe lelket lehelhetnek.\u201d[71]<\/a> Album\u00e1nak Barab\u00e1s Mikl\u00f3s \u00e1ltal rajzolt arck\u00e9pein a magyar kult\u00fara jeles mec\u00e9n\u00e1sainak von\u00e1sait id\u00e9zte fel: Csernovics P\u00e9ter az aradi sz\u00ednj\u00e1tsz\u00e1s t\u00e1mogat\u00f3jak\u00e9nt, Sina Simon \u00e9s Tomori Anaszt\u00e1z a hazai m\u0171v\u00e9szetek mec\u00e9n\u00e1sak\u00e9nt, gr\u00f3f N\u00e1dasdy Tam\u00e1s \u2013 mint nemes el\u0151d \u2013 pedig az \u00fajszigeti nyomda alap\u00edt\u00f3jak\u00e9nt kapott helyet a nemzeti dics\u0151s\u00e9g csarnok\u00e1ban.[72]<\/a><\/p>\n\n\n\n A k\u00f6z\u00e9leti \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s differenci\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1t jelezt\u00e9k azok a v\u00e1llalkoz\u00e1sok, amelyek egyes t\u00e1rsadalmi csoportok reprezent\u00e1ci\u00f3j\u00e1t szolg\u00e1lt\u00e1k. Moln\u00e1r J\u00f3zsef 1858 \u0151sz\u00e9n \u201eMagyar birtokosok \u00e9s gazd\u00e1k arck\u00e9pcsarnoka\u201d c\u00edmen, Hunfalvy J\u00e1nos k\u00eds\u00e9r\u0151 sz\u00f6veg\u00e9vel megjelen\u0151 arck\u00e9pcsarnoka a felemelked\u0151ben l\u00e9v\u0151 hazai mez\u0151gazdas\u00e1g t\u00e1rsadalmi preszt\u00edzs\u00e9t volt hivatva n\u00f6velni. El\u0151zetes programja szerint: \u201eA magyar birtokosok \u00e9s gazd\u00e1k arczk\u00e9pcsarnoka,\u201d melly ugy a magn\u00e1si mind a nemesi rendb\u0151l, azt\u00e1n a magyar gazd\u00e1k k\u00f6z\u00fcl azok arczk\u00e9p\u00e9t hozandja, kik a hazai mez\u0151gazdas\u00e1got irataik \u00e9s p\u00e9ld\u00e1ik \u00e1ltal gyarapitj\u00e1k, felvil\u00e1gositj\u00e1k.\u201d[73]<\/a> A Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g<\/em> olyan \u00fajszer\u0171 v\u00e1llalkoz\u00e1sk\u00e9nt \u00fcdv\u00f6z\u00f6lte, amely egy kev\u00e9ss\u00e9 m\u00e9lt\u00e1nyolt, \u00e1m nemzetgazdas\u00e1gilag kulcsfontoss\u00e1g\u00fa ter\u00fclet\u00e9nek szakembereire ir\u00e1ny\u00edtja a k\u00f6zfigyelmet: \u201e\u00d6r\u00f6mmel \u00fcdv\u00f6z\u00f6lj\u00fck a becses v\u00e1llalatot, mint gazdas\u00e1gi \u00e9let\u00fcnk s irodalmunk emelked\u00e9s\u00e9nek uj bizonyitv\u00e1ny\u00e1t, s osztva a t. kiad\u00f3 v\u00e9leked\u00e9s\u00e9t, ill\u0151nek tartjuk, hogy mid\u0151n a politikai \u00e9s irodalmi \u00e9let bajnokainak arczk\u00e9pei annyi kiad\u00e1sban \u00e9s alakban forognak k\u00f6zk\u00e9zen: azon jelesek\u00e9i se hi\u00e1nyozzanak, kik a nemzeti h\u00e1ztart\u00e1sban a szellemi fejl\u0151d\u00e9ssel egyen-\u00e9rt\u00e9k\u00fc anyagi j\u00f3l\u00e9t gyarapit\u00e1s\u00e1n munk\u00e1lkodnak, s azon ipar\u00e1g mivel\u00e9s\u00e9vel foglalkoznak, melly a tud\u00f3snak, k\u00e9zmivesnek egyk\u00e9p a kenyeret adja.\u201d[74]<\/a> \u00c1m a kiad\u00f3k tisztes sz\u00e1nd\u00e9kai sem p\u00f3tolt\u00e1k a csek\u00e9ly p\u00e1rtol\u00e1st, \u00edgy a v\u00e1llalkoz\u00e1s az els\u0151 nyolc portr\u00e9t mag\u00e1ba foglal\u00f3 f\u00fczet ut\u00e1n nem folytat\u00f3dott tov\u00e1bb.<\/p>\n\n\n\n Eg\u00e9szen m\u00e1s megfontol\u00e1sb\u00f3l sz\u00fcletett Vereby Soma 1860-ban indult \u201eMagyar m\u00e1gn\u00e1sok \u00e9letrajzi s arczk\u00e9pcsarnoka.\u201d Els\u0151 f\u00fczet\u00e9nek megjelen\u00e9s\u00e9t k\u00f6vet\u0151en a Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g<\/em> vitatta az \u00e1br\u00e1zoltak kiv\u00e1laszt\u00e1s\u00e1nak szempontjait: \u201eIgy, ha m\u00e9g megtudjuk, mit akar Verebi Soma koma, meginditott \u201eMagyar m\u00e1gn\u00e1sok arcz\u00e9pe\u201d cz. v\u00e1llalat\u00e1val, minden kiv\u00e1ns\u00e1gunk beteljes\u00fclt. Mert valakinek arczk\u00e9p\u00e9t kiadni, csak az\u00e9rt, hogy \u201em\u00e1gn\u00e1s,\u201d ma m\u00e1r m\u00e9g Verebi Soma sem fogja.\u201d[75]<\/a> Vereby viszont joggal sz\u00e1m\u00edthatott az arisztokr\u00e1cia ir\u00e1nt mindig is jelen l\u00e9v\u0151 k\u00f6z\u00e9rdekl\u0151d\u00e9sre \u00e9s a m\u00e1gn\u00e1s csal\u00e1dok k\u00f6zvetlen t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1ra. Panteonj\u00e1nak \u00f6ssze\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ban nem kev\u00e9s seg\u00edts\u00e9get ny\u00fajtottak a f\u0151rang\u00faak csal\u00e1dokhoz \u00e9s a b\u00e9csi udvarhoz f\u0171z\u0151d\u0151 kapcsolatai. Programad\u00f3 bevezet\u0151j\u00e9ben \u0151 maga egy nagy m\u00falt\u00fa \u00e9s nagy s\u00faly\u00fa t\u00e1rsadalmi csoport rehabilit\u00e1l\u00e1s\u00e1t t\u0171zte ki c\u00e9lul: \u201eIsmerje n\u00e9p\u00fcnk gazdag nagyjaink szerep\u00e9t, hat\u00e1sk\u00f6r\u00e9t, \u00e9let\u00e9nek k\u00f6zrehat\u00f3 f\u0151bb mozzanatait, szellem\u00e9t, s ama sokszor \u00e9szrev\u00e9tlen befoly\u00e1st a n\u00e9p haszn\u00e1ra, a haza jobbl\u00e9t\u00e9re, \u2026 melyet \u00e9rz\u00fcnk, \u00e9lvez\u00fcnk, de nem l\u00e1tjuk, \u00e9szre sem vessz\u00fck.\u201d[76]<\/a> Sz\u00e1nd\u00e9kai j\u00f3l illeszkedtek ahhoz a folyamathoz, amelyben az \u00f6nk\u00e9nyuralom \u00e9veiben a hazai arisztokr\u00e1cia jelent\u0151s r\u00e9sze kifejez\u00e9sre jutatta nemzeti elk\u00f6telezetts\u00e9g\u00e9t \u00e9s felel\u0151ss\u00e9g\u00e9t. Vereby sorozat\u00e1nak siker\u00e9t emellett kiv\u00e1l\u00f3 rajzol\u00f3i g\u00e1rd\u00e1ja is el\u0151seg\u00edtette, hiszen a sorozat 1868-ig megjelent kilenc k\u00f6tet\u00e9nek portr\u00e9inak elk\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9ben olyan kiv\u00e1l\u00f3 m\u0171v\u00e9szek m\u0171k\u00f6dtek k\u00f6zre, mint Marastoni J\u00f3zsef, Grimm Vince, Barab\u00e1s Mikl\u00f3s, majd az utols\u00f3 \u00e9vekben Suhajdy Gy\u00f6rgy.[77]<\/a><\/p>\n\n\n\n A kiegyez\u00e9st k\u00f6vet\u0151en elszaporod\u00f3 arck\u00e9pcsarnokok a f\u00fcggetlens\u00e9g m\u00e1rt\u00edrjai helyett m\u00e1r mindink\u00e1bb egy felemelked\u0151 gazdas\u00e1g anyagilag is gyarapod\u00f3 polg\u00e1raiban kereste mintak\u00e9peit. Ezt a konszenzusos t\u00e1rsadalomk\u00e9pet j\u00f3l t\u00fckr\u00f6zte Sarkady Istv\u00e1n \u201eHajnal albuma\u201d, amely 1864 \u00e9s 1867 k\u00f6z\u00f6tt megjelent, mintegy 150 arck\u00e9pet felvonultat\u00f3 gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9be m\u00e1r f\u0151k\u00e9nt iparm\u00e1gn\u00e1sok, \u00fajgazdag v\u00e1llalkoz\u00f3k \u00e9s arisztokrat\u00e1k arck\u00e9peit k\u00f6z\u00f6lte.[78]<\/a> Hasonl\u00f3 elvek ment\u00e9n \u00e9p\u00edtette fel Vereby Soma \u2013 a kiegyez\u00e9s ut\u00e1n id\u0151szak legsikeresebb arck\u00e9pcsarnok-kiad\u00f3ja \u2013 1866-t\u00f3l megjelen\u0151 Honpolg\u00e1rok k\u00f6nyv\u00e9<\/em>t. M\u00edg kor\u00e1bban a m\u00e1gn\u00e1sokat, ez\u00fattal az \u201cipar, m\u0171v\u00e9szet, tudom\u00e1ny, kereskedelem \u00e9s t\u00e1rsadalmi tev\u00e9kenys\u00e9g\u201d embereit gy\u0171jt\u00f6tte egybe d\u00edszm\u0171v\u00e9ben. El\u0151szav\u00e1ban album\u00e1t saj\u00e1t kora eredend\u0151en vil\u00e1gias \u00e9s demokratikus szellemis\u00e9g\u00e9b\u0151l eredeztette: \u201cHellaszban, a k\u00f6lt\u00e9szet \u00e9s szabads\u00e1g ezen classicus f\u00f6ld\u00e9n, Pantheonban \u00f6r\u00f6k\u00edt\u00e9k a honfiakat, kiknek hal\u00e1nt\u00e9kain a polg\u00e1rer\u00e9ny koszor\u00fai z\u00f6ldeltek. Mi k\u00e9s\u0151 kornak gyakorlati ir\u00e1ny\u00fa magzatai, a sajt\u00f3 \u00f6r\u00f6k bet\u0171ivel aranyozzuk meg azok eml\u00e9keit, minden megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u0151 tekintet n\u00e9lk\u00fcl arra, vajjon a nemzetek<\/em> \u0151si, avagy a n\u00e9p szer\u00e9ny, elvirulhatlan csal\u00e1df\u00e1j\u00e1r\u00f3l szakadtak-e le.\u201d [79]<\/a> Barab\u00e1s reprezentat\u00edv kivitel\u0171 arck\u00e9pein egy moderniz\u00e1l\u00f3d\u00f3, polg\u00e1rosod\u00f3 orsz\u00e1g prominensei \u2013 j\u00f3sz\u00e1gigazgat\u00f3k, t\u00e1blab\u00edr\u00f3k, f\u00f6ldbirtokosok, orvosok, m\u00e9rn\u00f6k\u00f6k, \u00fcgyv\u00e9dek \u00e9s v\u00e1llalkoz\u00f3k \u2013 l\u00e9phett\u00e9k \u00e1t a halhatatlans\u00e1g z\u00e1log\u00e1t k\u00edn\u00e1l\u00f3 nemzeti arck\u00e9pcsarnok k\u00fcsz\u00f6b\u00e9t. Sarkady \u00e9s Vereby v\u00e1logat\u00e1s\u00e1t m\u00e1r ugyanazon eszm\u00e9k hatott\u00e1k \u00e1t, ami a sz\u00e1zadv\u00e9gen kibontakoz\u00f3, a t\u00e1rsadalom \u00f6nreprezent\u00e1ci\u00f3s ig\u00e9nyeit kiel\u00e9g\u00edt\u0151 \u201epanteoniz\u00e1ci\u00f3s l\u00e1zat\u201d mozgatta. Ennek dokumentumak\u00e9nt \u00e9rtelmezhet\u0151 M\u00e1rki S\u00e1ndor Hunyady J\u00e1nost\u00f3l Izs\u00f3 Mikl\u00f3sig \u00edvel\u0151 \u201eMagyar Pantheonja\u201d, amelynek el\u0151szav\u00e1ban a szerkeszt\u0151 e szavakkal \u00f6sszegezte \u00e9rdekegyes\u00edt\u0151, \u00f6nmeger\u0151s\u00edt\u0151 programj\u00e1t: \u201eH\u0151s\u00f6k, \u00e1llamf\u00e9rfiak, f\u0151papok, tud\u00f3sok \u00e9s \u00edr\u00f3k mellett el\u0151t\u00e9rbe l\u00e9pnek a f\u00f6ldm\u00edvel\u00e9s emel\u00e9s\u00e9n f\u00e1radoz\u00f3 gazd\u00e1k, az iparosok, keresked\u0151k; s\u0151t nagyobb \u00e9l\u00e9nks\u00e9get tal\u00e1lunk a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szetek, a fest\u00e9szet \u00e9s szobr\u00e1szat, valamint a sz\u00edn\u00e9szet ter\u00e9n is. Azok, kik v\u00e1llvetve alkott\u00e1k a mai<\/em> Magyarorsz\u00e1got, k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl egy\u00fctt vannak e k\u00f6nyvben, melynek f\u0151 c\u00e9lja a t\u00f6rt\u00e9neti tudat \u00e9s, a mi ezzel j\u00e1r, a hazafias \u00e9rzetek n\u00f6vel\u00e9se.\u201d[80]<\/a><\/p>\n\n\n\n A grafikai arck\u00e9pcsarnokok napjainkig meg\u00fajul\u00f3 kiad\u00e1sai azt bizony\u00edtj\u00e1k, hogy e saj\u00e1tos kisgrafikai m\u0171faj ir\u00e1nti kereslet t\u00f6retlen. Fenntartja azt a t\u00f6rt\u00e9neti el\u0151d\u00f6k \u201ehiteles\u201d k\u00e9pm\u00e1sai ir\u00e1nt mutatkoz\u00f3 sz\u00fcntelen v\u00e1gy \u00e9pp\u00fagy, mint a jeles \u0151s\u00f6k kisaj\u00e1t\u00edt\u00e1s\u00e1nak, birtokl\u00e1s\u00e1nak naiv \u00f3hajt\u00e1sa. Az arck\u00e9pek egy lapos nyomaktokt\u00f3l veretes d\u00edszalbumokig terjed\u0151 k\u00edn\u00e1lata lehet\u0151v\u00e9 tette, hogy birtokosuk gyors, k\u00e9nyelmes \u00e9s olcs\u00f3 m\u00f3don alapozza meg h\u00e1zilagos nemzeti panteonj\u00e1t. E szekulariz\u00e1lt \u201eandachtsbild\u201d-ek befogad\u00f3i k\u00f6rnyezet\u00e9nek intimit\u00e1sa, a szem\u00e9lyes \u00edzl\u00e9s szubjektivit\u00e1s\u00e1nak megenged\u00e9se nagy m\u00e9rt\u00e9kben megk\u00f6nny\u00edtette az \u00e1br\u00e1zolt szem\u00e9lyis\u00e9gekkel (\u00e9s az \u00e1ltaluk megtestes\u00edtett \u00e9rt\u00e9kekkel) val\u00f3 azonosul\u00e1st. Az arck\u00e9pcsarnokok t\u00f6megtermel\u00e9se ugyanakkor j\u00f3l jelezte a politikai k\u00f6z\u00e9let, a k\u00f6z\u00e9leti ember devalv\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1t is. A \u201enagyipari panteoniz\u00e1ci\u00f3\u201d kor\u00e1ban a panteon-\u00e9p\u00edt\u00e9s elvesztette kollekt\u00edv szakr\u00e1lis jelleg\u00e9t, hogy a monument\u00e1lis nemzeti dicscsarnokok a csal\u00e1di albumok kiterjeszt\u00e9sek\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u0151 szubjekt\u00edv k\u00f6z\u00e9leti portr\u00e9gal\u00e9ri\u00e1knak adj\u00e1k \u00e1t hely\u00fcket.<\/p>\n\n\n\n [1]<\/a> J. M. [J\u00f3kai M\u00f3r]: [Bevezet\u0151] In: Arczk\u00e9p-Album<\/em>. M\u0171mell\u00e9klet a H\u00f6lgyfut\u00e1rhoz.. Pest, 1855, o. n.<\/p>\n\n\n\n [2]<\/a> Id\u00e9zi: B\u00e1rtfai Szab\u00f3 L\u00e1szl\u00f3: Gr\u00f3f Sz\u00e9chenyi Istv\u00e1n m\u0171v\u00e9sz kort\u00e1rsai \u00e9s bar\u00e1tai.<\/em> Magyar M\u0171v\u00e9szet, 1930, 597.<\/p>\n\n\n\n [3]<\/a> Alm\u00e1si Balogh P\u00e1l: Felsz\u00f3l\u00edt\u00e1s egy hasznos ismereteket terjeszt\u0151 t\u00e1rsas\u00e1g \u00fcgy\u00e9ben<\/em>. Pesti H\u00edrlap, 1841\/2., janu\u00e1r 6., 14. \u2013 Kossuth szerkeszt\u0151i jegyzete; Hasonl\u00f3k\u00e9pp fogalmaz Frankenburg Adolf is: \u201eNevezetes f\u00e9rfiak arck\u00e9peinek kiad\u00e1sa hathat\u00f3s t\u00e1mogat\u00f3ja a n\u00e9pnevel\u00e9s nagy \u00fcgy\u00e9nek. A polg\u00e1ri er\u00e9ny megszem\u00e9lyes\u00edt\u00e9se ak\u00e1r szoborral, ak\u00e1r rajzzal. Ezekkel az ap\u00e1k fiaikat honszerelemre buzd\u00edtj\u00e1k.\u201d \u2013 Pesti H\u00edrlap, 1842\/155, 87. Id\u00e9zi: D. Szemz\u0151 Piroska: K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet\u00fcnk \u00e9s a Pesti H\u00edrlap 1841-1849. <\/em>In: A Magyar M\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti Munkak\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u00c9vk\u00f6nyve 1951. M\u0171velt N\u00e9p, Budapest, 1952, 134. (128-146)<\/p>\n\n\n\n [4]<\/a> Lena Johannesson: Mass Mediated Faces. 19th Century and New Concepts of Visual Indentity.<\/em> In: Man and Picture. Papers from The First International Symposion for Ethnological Picture Research in Lund 1984. Ed. Nils-Arvid Bring\u00e9us. Almqvist & Wiksell, Stockholm, Lund, 1986, 41-99.<\/p>\n\n\n\n [5]<\/a> Habermas, J\u00fcrgen: A t\u00e1rsadalmi nyilv\u00e1noss\u00e1g szerkezetv\u00e1ltoz\u00e1sa<\/em>. Gondolat, Budapest, 1971.<\/p>\n\n\n\n [6]<\/a> R\u00f3ka Jol\u00e1n: A vizu\u00e1lis manipul\u00e1ci\u00f3 szerepe az im\u00e1zsteremt\u00e9sben.<\/em> In: Politikai kommunik\u00e1ci\u00f3. Sz\u00f6veggy\u0171jtem\u00e9ny. Szerk.: Kiss Bal\u00e1zs. (Rejtjel politol\u00f3giai k\u00f6nyvek 3.) Rejtjel, Budapest, 2000, 96-102.<\/p>\n\n\n\n [7]<\/a> Dolinay Gyula: [El\u0151sz\u00f3] In: Magyar kir\u00e1lyok \u00e9s h\u0151s\u00f6k arczk\u00e9pcsarnoka<\/em>. A \u201eHasznos Mulattat\u00f3\u201d mell\u00e9klete. A szerz\u0151 kiad\u00e1sa, Budapest, I. k\u00f6tet, 1884, o. n. <\/p>\n\n\n\n [8]<\/a> \u201cA k\u00e9peket rendesen keretbe szokt\u00e1k foglalni. E n\u00e9h\u00e1ny sor is, melyet az olvas\u00f3 e lapon vesz, nem egy\u00e9b, mint csup\u00e1n \u2013 keret.\u201d \u2013 V.: [Gyulai P\u00e1l]. Az Orsz\u00e1g T\u00fckre<\/em>, I, 1862\/26, november 10., 357.<\/p>\n\n\n\n [9]<\/a> Sz\u00f6veg \u00e9s k\u00e9p \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s\u00e9r\u0151l a portr\u00e9m\u0171v\u00e9szetben: Butor, Michel: A szavak a fest\u00e9szetben.<\/em> Corvina, Budapest, 1986, 26-30.<\/p>\n\n\n\n [10]<\/a> \u201cK\u00e1v\u00e9h\u00e1zi jelenet\u201d \u2013 fametszet \u2013 Bolond Miska<\/em>, 1864\/19, 76.<\/p>\n\n\n\n [11]<\/a> N\u0151vil\u00e1g<\/em>, 1857\/23: Vikt\u00f3ria angol kir\u00e1lyi hercegn\u0151; 1858\/44: J\u00f3kain\u00e9 Laborfalvi R\u00f3za; 1859\/7: J\u00e1nossin\u00e9 J\u00falia; J\u00f3sika J\u00falia; A Csal\u00e1di K\u00f6r <\/em>n\u0151i k\u00e9pm\u00e1sai sorsz\u00e1moz\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl, t\u00f6bbnyire Marastoni J\u00f3zsef \u201eHonle\u00e1nyok arczk\u00e9pcsarnoka\u201d c\u00edm\u0171 sorozat\u00e1ban jelentek meg 1868-ig: 1860\/9. Bohus-Sz\u00f6gy\u00e9ni Ant\u00f3nia; 1861\/6. B\u00e1r\u00f3 Rad\u00e1k Istv\u00e1nn\u00e9 gr\u00f3f Rh\u00e9dey Kl\u00e1ra; 24: J\u00f3kain\u00e9; 28: G\u00e1l Vilma; 43: T\u00fcrr Istv\u00e1nn\u00e9; 50: N\u00e1n\u00e1sy Csernyus Am\u00e1lia; 1862\/10: Feleki-Munk\u00e1csi Fl\u00f3ra; 27: Prielle Corn\u00e9lia; 50: J\u00f3sika J\u00falia; 1863\/9: Gr. Andr\u00e1ssy Man\u00f3n\u00e9; 27: Lendvay M\u00e1rtonn\u00e9; 40: Balajthy P\u00e9tern\u00e9; 1864\/6: \u00d6zv. B\u00e1r\u00f3 Vay Mikl\u00f3sn\u00e9; 20: B\u00e1r\u00f3 \u00dcchtritz Emiln\u00e9; 24: Gr Teleky Johanna; 27: Heg Odeschalchi Gyul\u00e1nl; 36: Gr Batth\u00e1ny Lajosn\u00e9; 49: Gr Zichy P\u00e1ln\u00e9; 1866\/2: Bohus Sz\u0151gy\u00e9n Ant\u00f3nia; 9: Erzs\u00e9bet cs\u00e1sz\u00e1rn\u00e9 \u00e9s magyar kir\u00e1lyn\u00e9; 22: Pauli Markovics Ilka; 31: Rupprecht-Demidoff herczegn\u0151; 1867\/48: Perczel M\u00f3rn\u00e9; 50: Gr. Andr\u00e1ssy Gyul\u00e1n\u00e9; 52: \u00d6zv. Damjanich J\u00e1nosn\u00e9; A Koszor\u00fa <\/em> arck\u00e9pcsarnok\u00e1nak le\u00edr\u00e1s\u00e1t l\u00e1sd a 39. jegyzetben<\/p>\n\n\n\n [12]<\/a> N. n: Gy\u00f6ngy\u00f6si Istv\u00e1n<\/em>. Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g, 5, 1858\/45, november 7., 529.<\/p>\n\n\n\n [13]<\/a> N. n.: Szab\u00f3 \u00c1d\u00e1m, n\u00e9ptanit\u00f3<\/em>. Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g, 5, 1858\/7, febru\u00e1r 14., 73.<\/p>\n\n\n\n [14]<\/a> N. n.: Garibaldi J\u00f3zsef<\/em>. Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g, 6, 1859\/41, okt\u00f3ber 9., 481.<\/p>\n\n\n\n [15]<\/a> N. n.: [Asb\u00f3th Lajos<\/em>]. Az Orsz\u00e1g T\u00fckre, 2, 10, 1863\/31, november 1., 361-362.<\/p>\n\n\n\n [16]<\/a> Az Orsz\u00e1g T\u00fckre<\/em> fenn\u00e1ll\u00e1sa alatt megk\u00f6zel\u00edt\u0151leg 340 arck\u00e9pet k\u00f6z\u00f6lt. Ebb\u0151l orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9si arck\u00e9pcsarnok\u00e1ban 198 k\u00e9pm\u00e1s jelent meg, egy lapon hat portr\u00e9t hozva. Emellett mind\u00f6ssze 11 kort\u00e1rs politikus arck\u00e9p\u00e9t k\u00f6z\u00f6lte a foly\u00f3irat.<\/p>\n\n\n\n [17]<\/a> Belting, Hans: K\u00e9p \u00e9s kultusz. A k\u00e9p t\u00f6rt\u00e9nete a m\u0171v\u00e9szet korszaka el\u0151tt<\/em>. Budapest, 2000, 13.<\/p>\n\n\n\n [18]<\/a> R\u00f3zsa Gy\u00f6rgy: A N\u00e1dasdy-Mausoleum kir\u00e1lyk\u00e9pei \u00e9s a magyar uralkod\u00f3\u00e1br\u00e1zol\u00e1sok tipol\u00f3gi\u00e1ja.<\/em> In: U\u0151: Magyar t\u00f6rt\u00e9net\u00e1br\u00e1zol\u00e1s a 17. sz\u00e1zadban. Akad\u00e9miai, Budapest, 1973, 13-80.<\/p>\n\n\n\n [19]<\/a> Cennern\u00e9 Wilhelmb Gizella: \u00dcber die ungarischen Port\u00e4folgen von Elias Widemann. <\/em>Acta Historiae Artium, IV, 1957\/3-4, 325-348; U\u0151: Arck\u00e9pek Elias Widemann 1646-os \u00e9s 1642-es r\u00e9zmetszetsorozat\u00e1b\u00f3l.<\/em> In: F\u0151\u00fari \u0151sgal\u00e9ri\u00e1k, csal\u00e1di arck\u00e9pek a Magyar T\u00f6rt\u00e9nelmi K\u00e9pcsarnokb\u00f3l. Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si katal\u00f3gus. Szerk.: Buz\u00e1si Enik\u0151. Magyar Nemzeti Gal\u00e9ria, Budapest, 1988, 52-57.<\/p>\n\n\n\n [20]<\/a> Az \u201eOesterreichischer Plutarch\u201d 1807 \u00e9s 1814 k\u00f6z\u00f6tt megjelent 76 r\u00e9zmetszetes mellk\u00e9pr\u0151l: Szentesi Edit: Birodalmi patriotizmus. T\u00f6rt\u00e9nelemszeml\u00e9let, t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00e1s, t\u00f6rt\u00e9neti publicisztika \u00e9s t\u00f6rt\u00e9neti t\u00e9m\u00e1k \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa az Osztr\u00e1k Cs\u00e1sz\u00e1rs\u00e1gban 1828-ig.<\/em> In: T\u00f6rt\u00e9nelem \u2013 K\u00e9p. Szemelv\u00e9nyek m\u00falt \u00e9s m\u0171v\u00e9szet kapcsolat\u00e1b\u00f3l Magyarorsz\u00e1gon<\/em>. Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si katal\u00f3gus, Szerk.: Sink\u00f3 Katalin, Mik\u00f3 \u00c1rp\u00e1d, Magyar Nemzeti Gal\u00e9ria, Budapest, 2000, 77-79. (73-91.)<\/p>\n\n\n\n [21]<\/a> Ferenczy Istv\u00e1n, Kisfaludy S\u00e1ndor \u2013 R\u00f3zsa Gy\u00f6rgy: Ehrenreich \u00c1d\u00e1m forr\u00e1sai<\/em>. M\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti \u00c9rtes\u00edt\u0151, 1959\/1, 61-67.; Szvoboda Gabriella: A polg\u00e1rosod\u00f3 m\u0171v\u00e9szeti \u00e9let zsid\u00f3 szerepl\u0151i Pesten.<\/em> In: 1100 \u00e9ves egy\u00fctt\u00e9l\u00e9s a magyar \u00e9s magyarorsz\u00e1gi zsid\u00f3s\u00e1g a haza \u00e9s a fejl\u0151d\u00e9s szolg\u00e1lat\u00e1ban. Magyarorsz\u00e1gi Holocaust Eml\u00e9kalap\u00edtv\u00e1ny, Budapest, 2001, 134-140. (128-159.)<\/p>\n\n\n\n [22]<\/a> Kovalovszky M\u00e1rta: A k\u00e9pzeletbeli eml\u00e9km\u0171.<\/em> M\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti \u00c9rtes\u00edt\u0151, 1982. 1. sz\u00e1m, 29-33; Vadas Ferenc: Nemzeti panteon \u00e9s ezred\u00e9ves eml\u00e9km\u0171.<\/em> In: Sub Minervae Nationis Praesidio. Tanulm\u00e1nyok a nemzeti kult\u00fara k\u00e9rd\u00e9sk\u00f6r\u00e9b\u0151l N\u00e9meth Lajos 60. sz\u00fclet\u00e9snapj\u00e1ra. ELTE, Budapest, 1989, 159-169.<\/p>\n\n\n\n [23]<\/a> A mell\u00e9kletek r\u00e9szletes le\u00edr\u00e1sa: Busa Margit, V.: Magyar sajt\u00f3bibliogr\u00e1fia 1705-1849<\/em>. A Magyarorsz\u00e1gon magyar \u00e9s idegen nyelven megjelent valamint a k\u00fclf\u00f6ldi hungarika h\u00edrlapok \u00e9s foly\u00f3iratok bibliogr\u00e1fi\u00e1ja. Orsz\u00e1gos Sz\u00e9chenyi K\u00f6nyvt\u00e1r, Budapest, 1986, II. k\u00f6tet, 803-808.<\/p>\n\n\n\n [24]<\/a> A mell\u00e9kletek r\u00e9szletes le\u00edr\u00e1sa: Busa i. m. 993-1013.<\/p>\n\n\n\n [25]<\/a> Id\u00e9zi: Gerszi Ter\u00e9z: A magyar k\u0151rajzol\u00e1s t\u00f6rt\u00e9nete a XIX. sz\u00e1zadban.<\/em> Akad\u00e9miai, Budapest, 1960, 19.<\/p>\n\n\n\n [26]<\/a> A mell\u00e9kletek r\u00e9szletes le\u00edr\u00e1sa: Busa i. m. 959-965.<\/p>\n\n\n\n [27]<\/a> Rajzolatok<\/em>, 1835\/6: Csokonai Vit\u00e9z Mih\u00e1ly, 18: Kisfaludy S\u00e1ndor, 44: Karacs Ter\u00e9z; 1835\/1: Sz\u00e9chenyi Istv\u00e1n, 10: Kisfaudy K\u00e1roly, 34: b\u00e1r\u00f3 J\u00f3sika Mikl\u00f3s, 87: K\u00f6lcsey Ferenc; 1837\/ 11: Szalay Imre, 26: Horv\u00e1t Istv\u00e1n, 37: Majl\u00e1th Gy\u00f6rgy, 46: Vir\u00e1g Benedek<\/p>\n\n\n\n [28]<\/a> Pesti Divatlap<\/em>, 1844\/2: Szigligeti Ede, 5: Garay J\u00e1nos, 10: Dr. Kov\u00e1cs P\u00e1l, 14: Czuczor Gergely, 18: Nagy Ign\u00e1c, 22: R\u00f3zsav\u00f6lgyi M\u00e1rk \u2013 A mell\u00e9kletek teljes le\u00edr\u00e1sa: Busa i. m. 964-975.<\/p>\n\n\n\n felsorol\u00e1suk Busa II. 972<\/p>\n\n\n\n [29]<\/a> \u201cHirhedett pip\u00e1z\u00f3k arczk\u00e9pe<\/em>\u201d. \u00dcst\u00f6k\u00f6s 1858\/ 11, okt\u00f3ber 30., 87.<\/p>\n\n\n\n [30]<\/a> \u201eaz \u00edr\u00f3k \u00e9lete, arca, alakja, testi megjelen\u00e9se az\u00e9rt \u00e9rdekli a tud\u00f3st \u00e9s a nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9get egyar\u00e1nt, mert rejt\u00e9lyes a viszony a m\u0171 \u00e9s szerz\u0151je k\u00f6z\u00f6tt. [\u2026] A l\u00e1ngelm\u00e9j\u0171 alkot\u00e1sban [\u2026] az emberis\u00e9g legmagasabbrend\u0171 tev\u00e9kenys\u00e9ge nyilatkozik meg, ez\u00e9rt rejt\u00e9lyes kiss\u00e9 mindig, ez\u00e9rt izgatja mindny\u00e1junk k\u00e9pzelet\u00e9t, milyen az az eszk\u00f6z, amelyet az emberis\u00e9g megnyilv\u00e1nul\u00e1sa hordoz\u00f3jak\u00e9nt v\u00e1lasztott ki, ki az, mint egy\u00e9n, akiben faja, nemzete, az ember \u00f6ntudatra \u00e9brendt.\u201d \u2013 Laczk\u00f3 G\u00e9za: Bevezet\u0151<\/em>. In: Magyar \u00edr\u00f3k Pantheonja. Szerk.: Szalai S\u00e1ndor. Budapest, 1941, XVI. \u2013 Id\u00e9zi: Porkol\u00e1b Tibor: A h\u00f3dolat retorik\u00e1ja. (A magyar irodalom pantheonja.)<\/em> Irodalomt\u00f6rt\u00e9net, 1998\/1-2, 256. (253-270.)<\/p>\n\n\n\n [31]<\/a> Irodalmi panteoniz\u00e1ci\u00f3r\u00f3l: Porkol\u00e1b Tibor: \u201eNagyjainknak pantheonja \u00e9p\u0171l\u201d. K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi eml\u00e9kezet, panteoniz\u00e1ci\u00f3, eml\u00e9kbesz\u00e9d.\u201d <\/em>Anonymus, Miskolc, 2005.<\/p>\n\n\n\n [32]<\/a> Arczk\u00e9p-Album<\/em>. M\u0171mell\u00e9klet a H\u00f6lgyfut\u00e1rhoz. Kiadja Sz\u00e1mvald Gyula. Ny. Emich Guszt\u00e1v. A t\u00e1bl\u00e1kat rajz. Barab\u00e1s Mikl\u00f3s. Ny. Reiffenstein \u00e9s R\u00f6sch B\u00e9csben, Pest, 1855 \u2013 6 litograf\u00e1lt t\u00e1bla 4-4 arck\u00e9ppel. Az \u00e1br\u00e1zoltak laponk\u00e9nt: I.[Majt\u00e9nyi] Fl\u00f3ra \u2013 Bulyovszky Lilla \u2013 Kempelen Riza \u2013 Ferenczy Ter\u00e9z; II. Tompa Mih\u00e1ly \u2013 Dobsa Lajos \u2013 Be\u00f6thy L\u00e1szl\u00f3 \u2013 T\u00f3th Endre; III. Kem\u00e9ny Zsigmond \u2013 J\u00f3kai M\u00f3r \u2013 Gyulai P\u00e1l \u2013 K\u00f6v\u00e9r Lajos; IV. Arany J\u00e1nos \u2013 B. E\u00f6tv\u00f6s J\u00f3zsef \u2013 Berecz K\u00e1roly \u2013 Lauka Guszt\u00e1v; V. T\u00f3th K\u00e1lm\u00e1n \u2013 P. Szathm\u00e1ry K\u00e1roly \u2013 Sz\u00e1sz K\u00e1roly \u2013 Szelestey L\u00e1szl\u00f3; VI. Lisznyai K\u00e1lm\u00e1n \u2013 Bal\u00e1zs S\u00e1ndor \u2013 Sz\u00e9kely J\u00f3zsef \u2013 Vajda J\u00e1nos; R\u00e9szletes le\u00edr\u00e1suk: Gerszi i. m. 129; Arczk\u00e9p-Album<\/em>. M\u0171mell\u00e9klet a H\u00f6lgyfut\u00e1rhoz. Huszonn\u00e9gy \u00edr\u00f3- s sz\u00edn\u00e9sz Arczk\u00e9p-Albuma. Kiadja T\u00f3th K\u00e1lm\u00e1n. Ny. Emich Guszt\u00e1v. A t\u00e1bl\u00e1kat rajz. Barab\u00e1s Mikl\u00f3s. Ny. Reiffeinstein \u00e9s R\u00f6sch B\u00e9csben. Kiadja T\u00f3th K\u00e1lm\u00e1n. Pest, 1856. \u2013 6 k\u0151nyomatos laponk\u00e9nt 4 arck\u00e9ppel. Az \u00e1br\u00e1zoltak laponk\u00e9nt: I. V\u00f6r\u00f6smarty Mih\u00e1ly \u2013 Pet\u0151fi S\u00e1ndor \u2013 Garai J\u00e1nos \u2013 Nagy Ign\u00e1c; II. J\u00f3kain\u00e9 \u2013 Lonovicsn\u00e9, Holl\u00f3sy Korn\u00e9lia \u2013 Lendvay, Latk\u00f3czyn\u00e9 [Latk\u00f3czyn\u00e9; Lendvayn\u00e9, Hivatal Anik\u00f3] \u2013 Koml\u00f3ssy Ida; III. gr- R\u00e1day Istv\u00e1n \u2013 Szigligeti Ede \u2013 Degr\u00e9 Alajos \u2013 B. Podmaniczky Frigyes; IV. Vas Gereben \u2013 Szigeti J\u00f3zsef \u2013 Vadnay K\u00e1roly \u2013 Feleki Mikl\u00f3s; V. Lendvai M\u00e1rton \u2013 Szentp\u00e9teri Zsigmond \u2013 Egressy G\u00e1bor \u2013 T\u00f3th J\u00f3zsef ; VI. F\u00fcredy Mih\u00e1ly \u2013 Szerdahelyi K\u00e1lm\u00e1n \u2013 R\u00e9thi Mih\u00e1lyifj. \u2013 Ledvai M\u00e1rton<\/p>\n\n\n\n [33]<\/a> J. M. [J\u00f3kai M\u00f3r]: 24 ir\u00f3 \u00e9s szin\u00e9sz arck\u00e9pe a \u201eH\u00f6lgyfut\u00e1r\u201d mell\u00e9klet\u00e9\u00fcl<\/em>. Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g, 1856\/27, j\u00falius 6.<\/p>\n\n\n\n [34]<\/a> Magyar \u00edr\u00f3k arczk\u00e9pcsarnoka<\/em>. \u2013 Jelezve: Barab\u00e1s rajzai \u00e9s Tiegde photographiai k\u00e9pei ut\u00e1n k\u0151re rajzolta Rohn A. \u2013 Nyom. Reiffenstein \u00e9s R\u00f6sch m\u0171int\u00e9zet\u00e9ben B\u00e9csben. \u2013 Kiad\u00f3-tulajdonos Vahot Imre \u2013 Az \u00e1br\u00e1zoltak balr\u00f3l jobbra: az els\u0151 sorban: Csokonai Vit\u00e9z Mih\u00e1ly, K\u00f6lcsey Ferenc, Berzsenyi D\u00e1niel, Katona J\u00f3zsef, Kazinczy Ferenc, V\u00f6r\u00f6smarty Mih\u00e1ly, Kisfaludy S\u00e1ndor, Kisfaludy K\u00e1roly, Czuczor Gergely; m\u00e1sodik sorban: Garay J\u00e1nos, Bajza J\u00f3zsef, Szemere P\u00e1l, Cs\u00e1sz\u00e1r Ferenc, Kov\u00e1cs P\u00e1l, F\u00e1y Andr\u00e1s, Vajda P\u00e9ter, Tompa Mih\u00e1ly; harmadik sorban: T\u00f3th L\u0151rinc, Sz\u00e9k\u00e1cs J\u00f3zsef, Erd\u00e9lyi J\u00e1nos, Pet\u0151fi S\u00e1ndor, Arany J\u00e1nos, B. Kem\u00e9ny Zsigmond, B. E\u00f6tv\u00f6s J\u00f3zsef, J\u00f3kai M\u00f3r; negyedik sorban: Degr\u00e9 Alajos, Lisznyay K\u00e1lm\u00e1n, Papp Endre, Vahot S\u00e1ndor, Vahot Imre, Czak\u00f3 Zsigmond, Szigligeti Ede, Ga\u00e1l J\u00f3zsef, Nagy Ign\u00e1c. \u2013 A m\u0171lapot m\u00e9g a Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g<\/em> is elismer\u00e9ssel fogadta: \u201eA lap dics\u00e9ret\u00e9re v\u00e1lik kiad\u00f3nak, s rem\u00e9nylj\u00fck, hogy a ki megl\u00e1tja, nem mulasztandja el megszerezni, mert a legfinny\u00e1sabb palot\u00e1nak s legegyszer\u00fcbb falusi laknak disz\u00e9re v\u00e1lik.\u201d \u2013 T\u00e1rogat\u00f3: Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g, 1856\/23, j\u00fanius 8.<\/p>\n\n\n\n [35]<\/a> Pet\u0151fi S\u00e1ndor<\/em>. \u2013 Jelezve: Barab\u00e1s rajza ut\u00e1n. K\u0151re rajz. \u00e9s nyomt. Rohn Pesten 1858. A \u201cMagyar \u00edr\u00f3k \u00e9letnagys\u00e1g\u00fa arck\u00e9pcsarnoka\u201d Is\u0151 lapja. Kiadja: Vahot Imre; V\u00f6r\u00f6smarty Mih\u00e1ly<\/em>. \u2013 Jelezve: Barab\u00e1s M. rajza ut\u00e1n. K\u0151re rajz. \u00e9s nyomt. Rohn Pesten 1859. A magyar \u00edr\u00f3k \u00e9letnagys\u00e1g\u00fa arczk\u00e9pcsarnoka 2ik lapja. Kiadja Vahot Imre<\/p>\n\n\n\n [36]<\/a> 1857 tavasz\u00e1t\u00f3l f\u00fczetes kiadv\u00e1nyk\u00e9nt jelent meg:
\n\n\n\n