[Az angolra fordított szöveg eredeti, magyar változata]
SZÍNPOMPÁS JELENLÉT
Magyar illusztráció 2023-ban
A magyar illusztrációs művészet jelentős múltra tekint vissza: a 19. századi kezdetek után a két világháború között és a szocializmus évtizedeiben is magas színvonalat ért el. Képviselői között számos jelentős képzőművészt találunk, akik autonóm festői pályájuk mellett „kirándultak” erre a területre, mint Zichy Mihály (1827-1906) vagy Bálint Endre (1914-1986). A közelmúlt illusztrátorainak „nagy generációját” Európa-szerte elismerték, amit Lipcsétől Pozsonyig számos könyvművészeti díj jelzett. Az 1960-1970-es évek olyan kiemelkedő illusztrátorainak művei, mint Kass János, Reich Károly vagy Réber László ma is részei a magyarországi kiadók kínálatának. A kontinuitás legfőbb bizonysága, hogy a pályáját a hatvanas évek derekán kezdő Marék Veronika képeskönyvei ma is töretlen népszerűségnek örvendenek, sőt újabb kötetekkel gyarapodnak. A magyar illusztrációnak ez a tekintélyes művészi hagyománya a rendszerváltást követően a 2000-es évek elejétől éledt újra, azóta folyamatosan újabb generációk látásmódjával frissítve a hazai palettát.
A megújulásban és a fiatalabb generációk színre lépésében nagy szerepe van a szakmai centrumoknak és oktatási bázisoknak. Míg kezdetben a magyar művészi grafika és illusztráció „bölcsője” a Magyar Képzőművészeti Egyetem volt, az elmúlt két évtizedben a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem tervezőgrafikai képzése erősödött meg. Jelentős változás e tekintetben, hogy a közelmúltban több magyarországi művészeti egyetem is indít illusztrációs specializációt. Emellett az utánpótlás tekintetében fontos műhely a Corvin Rajziskola is, ahol Rofusz Kinga szakmai vezetése mellett olyan tehetséges fiatal alkotók léptek pályára mint Turi Lilla vagy Szinvai Dániel. Fontos körülmény ugyanakkor, hogy az elmúlt évtizedben feltűnt alkotók már otthonosan mozognak a nemzetközi színtéren is, sokan tanulmányaik egy részét már külföldön végezték (köztük Turi Lilla és Orosz Annabella), mások ma is külföldön élnek (mint Molnár Jacquelin vagy Láng Anna), vagy itthonról dolgoznak jelentős külföldi megrendelők számára (mint Kárpáti Tibor, akinek rajzai rendszeresen megjelennek a The New York Times-ban.) A magyar illusztrátorok művei rendszeresen szerepelnek a Pozsonyi BIB, a Bolognai Nemzetközi Gyermekkönyvvásár és a World Illustration Awards szakmai seregszemléin.
A magyar illusztrációs művészet hazai és nemzetközi tájékozódásának fontos színtere a 2019-ben indult, két évente megrendezett Budapesti Illusztrációs Fesztivál. A nyílt pályázat teljes áttekintést ad a jelen magyar illusztrációs törekvéseiről, lehetőséget nyújtva a pályakezdők bemutatkozására is. Kategóriái lefedik a kortárs illusztráció legfontosabb szegmenseit: gyermek- és felnőtt irodalmi illusztráció, non-fiction, editorial, silent book illusztráció, amihez hagyományosan irodalmi évfordulókhoz kapcsolódó pályázatok és egy-egy külföldi ország kortárs illusztrációs művészetét bemutató tárlat kapcsolódik. Jelen válogatásunkban több olyan alkotó található, akiket a Billufeszt tárlatán tűntek fel (Jásdi Juli, Nemes Anita, Szinvai Dániel, Turi Lilla).
A hazai kiadók komoly erőfeszítéseket tesznek annak érdekében hogy a jellemzően szövegközpontú magyar közönséggel elfogadtassák a képeskönyvek újabb nemzetközi trendjeit. Illusztrációs tekintetben a legnagyobb múlttal rendelkező kiadó a Móra, amely 1957 óta a magyar grafika legjelentősebb alkotóit foglalkoztatja. Mai napig ők jelentetik meg a magyar illusztráció klasszikusainak nagy részét, de természetesen folyamatosan helyet adnak az új nemzedéknek is. A hazai könyvgrafika másik meghatározó pillére a Pozsonyi Pagony Kiadó, amely 2001-es alapítása óta a magyar gyerekkönyv-kiadás számszerűleg és minőségileg is meghatározó szereplője lett. Jelen válogatásunk legtöbb kötete hozzájuk kötődik. A két kiadó mellett a gyerekkönyvek képi innovációjának legfontosabb magyarországi műhelye a Csimota Kiadó, amely 2003-as alapítása óta, témáit és képi világát tekintve egyaránt progresszív szellemiségű kötetek felvállalója. Hozzájuk kötődik az illusztrációs szepomtból különleges kihívást jelentő, japán eredetű papírszínház (kamishibai) műfajának magyarországi meghonosítása, vagy a silent book első magyar példáinak kiadása. Emellett fontos megemlíteni a határon túli magyar nyelvű kiadók szerepét, melyek közül kiemelkedik a bibliofíl és illusztrációs szempontból egyaránt rendkívül igényes csíkszeredai (romániai) székhelyű Gutenberg Kiadó, ahol az ajánlónkban is szereplő, erdélyi születésű Orosz Annabella számos kötetei is megjelent.
Jelen válogatásunk a Petőfi Irodalmi Ügynökség 2020-ban Best Hungarian Artists 11,1 Illustrators című katalógusának szerves folytatása. Az abban bemutatott 11 alkotó listáját bővítettük ezúttal 12 olyan művésszel, akik az elmúlt években léptek színre jelentős művekkel. A válogatás a magyar illusztráció több generációját fogja át, itt vannak köztük az ezredfordulón kibontakozó új magyar illusztráció „alapítói” (Baranyai (b) András, Kárpáti András, Molnár Jacqueline, Szegedi Katalin), a középnemzedék (Orosz Annabella, Hanga Réka, Kismarty-Lechner Zita) és a legfiatalabb tehetségek (Jásdi Juli, Nemes Anita, Turi Lilla, Láng Anna). Amint válogatásunkból is látható, a magyar illusztráció stílusában gazdag, művészileg sokszólamú. Találunk benne minimalista vektoros grafikát (Kárpáti Tibor), absztraháló körvonalakból építkező rajzokat (Nemes Anita), fekete-fehér karikaturisztikus képeket (Jásdi Juli) és gazdag, expresszív festői felületekkel dolgozó grafikusokat (Molnár Jacqueline, Orosz Annabella, Turi Lilla) egyaránt. Alkotóink láthatóan magabiztosan igazodnak a különféle igényekhez, legyen az óvodásoknak szánt lapozó, papírszínház, böngésző vagy szépirodalmi klasszikus. Mindeközben azonban sosem veszítik el sajátos képi eszköztáruk egyedi jellemzőit.
VILÁG-BÖNGÉSZŐ
Baranyai (b) András
Baranyai (b) András a kétezres évek elején megújuló magyar illusztrációs művészet vezető alkotói közé tartozik. Retró hangulatú, mozgalmas, bájosan fesztelen képi világa gyorsan meghódította az nézőket. Pályája kezdetén futurisztikus techno-retro stílusával az experimentális illusztráció és design területén is sikereket ért el. Statikus, vektoros rajzmodora idővel oldódott, azt egy lazább, az 1950-60-as évek populáris képi világát idéző látásmód váltotta fel. Baranyai (b) András különösen otthon érzi magát a kissé ironikus, humoros szövegek kísérőjeként. Ilyen Czigány Zoltán nagy sikerű Csoda és kósza regény sorozata, vagy az irodalmi témákat könnyed stílusban bemutató kötetek (Szabó Borbála – Varró Dániel: Líra és epika; Nényei Pál: Az irodalom visszavág sorozata). A látvány konkrét, leíró karaktere dominál Gévai Csilla nagy sikerű, Amíg utazunk című sorozatához készült rajzain, amely a különféle közlekedési eszközöket mutatja be. Eleven, mozgalmas stílusa jól érvényesül a böngésző műfajában is, ahol látképszerűen tárja elénk egy jellegzetes hely és szituáció alakjait. Ilyen volt az Európai böngésző, ahol Európa fővárosairól rajzolt részletgazdag látképeket. Újabban Tarr Ferenc, a különféle zenei műfajokba bevezető Harmónia, a zenék birodalma című kötetében rajzolta meg a hangszerek „lakhelyét”.
Baranyai (b) András grafikai világának sziporkázó összegzése az a képsorozat, amelyet egy gyerekeknek szóló szakácskönyv mellé rajzolt. A Keresd a csokit! című kötet szerzője Stahl Judit, a Magyarországon főzőműsorairól és szakácskönyveiről jól ismert médiaszemélyiség. A könyv egy-egy könnyen elkészíthető édesség-recepthez kapcsol egy nyüzsgő helyszínt, ahol a gyerekek megkereshetik az elkészült finomságokat. Baranyai a böngésző műfaj legjobb hagyományait követi, amikor a strandtól, a játszótéren át a farsangi bálig kalauzolja nézőit. Rajzainak aprólékos, ötletgazdag, finom humorral fűszerezett részleteiben a gyerekek mindennapjainak jól ismert helyszínei jelennek meg.
SZELÍD VADAK
Hanga Réka
A digitális rajztechnikák térhódítása ellenére sokan vannak a magyar illusztrátorok közül is, akik kitartanak a manuális rajz mellett. Hanga Réka is közéjük tartozik, akiknek műveit mai napig meghatározza a tus, toll és akvarell használata. A kétezres évek elején feltűnt illusztrációi jellemzője egyfajta szelíd lírával párosuló gyengéd humor. Első illusztrációs sikereit egy fantáziadús kisfiú kalandjait elmesélő, Kiss Ottó által írt Ati-trilógiájával aratta, amelynek látványos akvarelljei életre keltették az író repülni vágyó, Holdra utazó hősét. Hanga Réka másik emlékezetes illusztrációs vállalkozása Adamik Zsolt sajátos szörny-lexikonához készült illusztrációk sora (Bibedombi szörnyhatározó), amelyekben a köztünk élő, hétköznapi rémeknek adott bumfordian bűbájos alakot. Hanga Réka 2015-ben Az év illusztrátora lett, 2016-ban pedig a nemzetközi IBBY Honour List-en is szerepelt.
Kertész Erzsi két részes regényéhez (Állati KávéZoo)rajzolt illusztrációin Hanga Réka az állatalakos mese területét hódította meg. Az újabb, második kötet (Állati Vállalat) főhőse két antilop, akik úgy döntenek, hogy rekreációs központot nyitnak az erdőben, a pihenni, relaxálni vágyó állatok számára. A könnyed humorral megformált regényt Hanga Réka grafikailag kifinomult kompozíciói kísérik. A bájos karaktereket nagyfokú stilizálással, régi metszeteket idéző aprólékos vonalrajzzal és visszafogott színezéssel idézik meg az illusztrációk. Jelenteit előszeretettel komponálja tengelyszimmetrikus módon, még inkább kihangsúlyozva az összkép meseszerű, dekoratív jellegét.
HUMOR FEKETE-FEHÉRBEN
Jásdi Juli
Jásdi Juli friss, eleven hangot képvisel a magyar illuszttrációs művészetben. Csupán pár éve lépett pályára, de rajzainak könnyed, humoros hangvétele azonnal magával ragadta a nézőket. Jeleneteit a fekete-fehér tusrajz szűkre szabott eszköztárával kelti életre, hajlékonyan tekergő vonalaiból mégis mozgalmas, sodró lendületű kompozíciók bontakoznak ki. Jellegzetesen bumfordi alakjai találóan egyénített karaketerek, akiket bonyolult mozgásokkal, rövidülésekkel helyez el változatos téri összefüggésekben. Figuráit olykor szürreális képzettársításokkal bontja ki egymásból, összetett képi metaforákat alkotva. Rajzaival a legkisebbeket éppúgy meg tudja szólítani, mint a szimbolikus képi jelekre fogékony felnőtt közönséget.
Könnyed humorral és sodró lendülettel teli képi világának jellegzetes példája Várszegi Adél A ló, aki zebra volt című kisregényéhez készült rajzsorozata. A történet Zabos, a cirkuszi zebra kalandjait meséli el, aki imádja a süteményeket. A szöveg a zebra születésnapjának roppant eseménydús napját mutatja be, amelynek során felforgatja a cirkuszt, majd fehér lóvá változik, aztán feldúl egy cukrászdát, beáll lovaskocsit vezetni, egy kórházban rövid ideig terápiás ló, ahol az egyik beteg ágyáról lelegeli az összes virágot, míg végül újra visszatér cirkuszi gondozójához. A történet akciódús fordulatai a börleszk hagyományait idézik, ehhez igazodnak Jásdi Juli rajzai is, aki az oldalakon át tekergő fekete-fehér vonalrajzzal eleveníti meg a sodró lendülettel száguldó, maga körül mindent a feje tetejére állító cirkuszi zebra kalandjait. Humoros karakterei, izgalmas térbeli megoldásai egyéni bájjal és könnyedséggel keltik életre a történet főhősének csínytevéseit.
PIXELWOLRD
Kárpáti Tibor
Kárpáti Tibor rajzai jól példázzák, hogy kevéssel milyen sokat lehet elmondani. Stílusát egyfajta minimalista redukció jellemzi, amit egyéni hangú finom humorral fűszerez. Illusztrációinak egy része színes firka, más része pedig retró hangulatú pixelgrafika. Ezen a lényegretörő grafikai nyelven képes a legkülönfélébb korosztályokhoz szólni, az egész kicsiktől kezdve a műértő felnőttekig. E szűkre szabott eszköztáron belül összetett történetek elmesélésére vállakozik, amint azt a silent book körébe tartozó olyan kötetei is bizonyítanak, mint a Piroska és a farkas, a hímzett képekből álló Hófehérke vagy a Valentine szerelmes története. Otthonosan mozog ugyanakkor a felnőttekeknek szóló magazin-illusztráció (editorial) és a design területén is. Pixelgrafikáit olyan neves folyóiratok közlik mint a The New Yorker vagy az Elle. Grafikái újabban a Hermes dívatcég termékeit dekorálják. Művei számos magyar és nemzetközi könyvművészeti és design-művészeti elsimerést kaptak.
Nevét a The New Yorker magazinban 2006 óta megjelenő grafikái tették nemzetközileg ismertté. Ezekből a fekete-fehér „spot”-okból válogatott 2019-ben a Symposion kiadó által megjelent kötete. Az America – NYC a pixelgrafikák nyelvén villantja fel New York mindennapjait, humorral és empátiával reflektálva az aktuális ünnepekre, eseményekre, jelenségekre. Kárpáti rajzain a metropolisz lakói bumfordi esetlenséggel mozognak a maguk építette épület monstrumok között. A szöveg nélküli képeskönyv oldalain a város számos arca felvillan: a New York-i metró állomásai, a város köztéri szobrai, ikonikus épületei és hídjai, lakói és állatai, a házi papagájtól a hot dog áruson át a felhőkarcolók ablakmosóiig. Mindezt Kárpáti elegánsan bájos, lényegretörően frappáns rajzstílusában bontakozik ki, amely a fekete-fehér, geometrikus pixelek enyhén nosztalgikus eszköztárának keretei között a világváros élő és szerethető lelkét ragadja meg.
Tibor Kárpáti: America NYC. Symposion 71. Visual Culture – America, 2018/2019
SZÍNRE SZÍN
Kismarty-Lechner Zita
Ahogy életkoronként változik a gyerekrajzok karaktere, úgy változik a gyerekkönyvek illusztrációja is. Kismarty-Lechner Zita képei az óvodás és kisiskolás korosztálynak szánt könyvekben érzik otthon magukat. Rajzai az egyszerűsítésnek és elvonatkoztatásnak hasonló eszközeivel élnek, mint a gyerekrajzok: a formákat síkidomokra redukálja, a térbeli összefüggéseket a jelentéshez igazítja, különféle tárgyi elemek összevonásával képi metaforákat hoz létre. Mindezt dekoratív színezéssel hozza egységbe, varázslatos színkombinációkat teremtve. A formák nagyfokú absztrakciója távoli leszármazottja a 20. század eleji, kubizmustól a szüreralizmusig ívelő modernizmusok vívmányainak. Ma már tudjuk, hogy ennek az elvont képi nyelvnek az értelmezése a óvodáskorú nézőknek cseppet sem okoz problémát, könnyedén azonosítják és élvezik az absztrakt, színpompás formákat.
Jól példázza ezt Kismarty-Lechner Ki brummog a barlangban című kötete, ami óvodásoknak szánt lapozó. Az ötletes kötetben a gyerekeknek párosítaniuk kell Kiss Judit Ágnes verseit a képekkel. A bájosan bumfordi figurák lényegretörő formálással, dekoratív színezéssel és finom humorral idéznek meg egy-egy ismerős motívumot. Kismarty-Lechner másik újabb illusztrációs munkája kissé idősebb, kisiskolás korosztályhoz szól. A magyar meseirodalom klasszikusa, az Andersen- és többszörörs IBBY-díjas Lázár Ervin (1936-2006) meséinek egyik gyűjteménye Fázóművész címen jelent meg a Móra Kiadónál. Kismarty-Lechner ebben a tőle megszokott, dekoratív képalkotással teremti újra Lázár Ervin hőseit. Kompozícióin a képi tömörítés és elvonatkoztatás összetettebb formáival él mint a kisebbeknek szóló lapozóban. Egymásra halmozott, egyetlen stilizált tömbbé sűrített képi motívumai néhol a népművészet látásmódját idézik, máskor pedig a pop art látványos dekorativitásával versengenek.
A FANTÁZIA MESTERE
Láng Anna
Láng Anna még csak pár éve, 2011-ben végzett a budapesti Magyar Képzőművészeti Egyetem tervezőgrafika szakán, és már több tucat illusztrált könyvet tudhat maga mögött. A 2015 óta Olaszországban élő alkotó olasz, francia és magyar kiadókkal egyaránt együtt dolgozik. Kötetei az óvodásoktól a nagyobb, iskolás korosztályhoz szólnak. Stílusára látványos dekorativitás jellemző, amely elegáns színkezelésével, kalligrafikus vonalrajzával bűvöli el a legkülönfélébb korosztály nézőit. Emberek, állatok és fantázialények egyaránt otthonosan mozognak monumentális fantáziavilágában. Legnagyobb sikereit az őslények és képzeletbeli kreatúrák „természettudományos” alapossággal bemutató albumaival érte el: így mutatják be képei a dinoszauruszok, sárkányok, a szárazföld és tengerek fantázialényeinek világát.
Láng Anna talán legsikeresebb könyvsorozata szerzői kötet, amelyben a képeskönyv műfaját a társasjátékkal kombinálja. 2018-ban az olasz White Star Kids kiadásában jelent meg a közismert meséket társasjátékká alakító albuma (Il grande libro dei giochi), ami egy évvel később Meseország nagy játékkönyve címen Magyarországon is megjelent. Ebben olyan világszerte ismert meséket lehet az amőba vagy a kígyók és létrák szabályai szerint játszani mint az Alice Csodaországában, Maugli, Pán Péter vagy az Óz, a nagy varázsló. E nagy sikerű kötet folytatása a sárkányok birodalmába kalauzolja a nézőt, amely magyarul Nagy játékkönyv – A sárkányok kincse címen jelent meg a Móra Kiadónál. Itt szintén nyolc társasjátékon keresztül lehet bejárni a sárkányok földjét, így kalandozunk labirintusban, benézünk a sárkánysuliba, vándorlunk a tengerekent, bajba jutott lovagot és vikingeket mentünk meg a sárkányok fenyegetésétől hogy végül elérkezzünk a titokzatos térképhez, ahol rátalálhatunk a sárkányok kincsére. Láng Anna kompozícióin valamennyi mesebirodalom eltérő színharmóniákkal, látványos figurák kísértében tárul a játékosok elé.
.
A TERMÉSZET SZÍNEI
Molnár Jacqueline
A magyar illusztrációs művészet legnemesebb festői hagyományát követi Molnár Jaqcueline, akinek illusztrációin a színpompás, mozgalmas festői felületek dominálnak. A Budapesten született, de Barcelonában élő művész Hollandiában, Spanyolországban és a budapesti Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen tanult illusztrciós művészetet. 1998-ban történt diplomázása óta több mint 40 kötetet illusztrált, és grafikáival számos hazai és nemzetközi könyvművészeti elismerésben részesült. Emellett készített animóciós filmeket és tervezett bábjátékokat is. Stílusában egyéni módon ötvöződik az európai modernizmus expresszív hagyománya, Picasso és Matisse absztraháló festőisége, valamint a gyermekrajz karaktere. Kompozícióiban változatos, színpompás textúrákat helyez kollázsszerűen egymás mellé, figuráit merészen torzítva, élénk színekben pompázva ábrázolja. Nagyobbaknak szóló versillusztrációin izgalmas, szürrealista jellegű montázs technikát alkalmaz, különféle festői és rajzi fragmentumokat montírozva egymásra.
Kiss Nomémi A bálna és a srác című kisregényéhez tervezett illusztrációi Molnár Jacqueline látásmódjának legjobb festői erényeit összegzik. A történet főhőse két, az Északi-tenger partján élő, társaik által kirekesztett gyerek, a vézna kisfiú és a túlsúlyos kislány, akik megelégelve a gúnyolódást világgá mennek. Vándorlásuk során kiderül, hogy a fiú beszéli az állatok nyelvét, aminek segítségével több állatot is meggyógyít, majd megmenti barátját az óriások fogságából. Molnár Jaqcueline illusztráció az Északi-tenger fagyos, ám kristálytiszta természeti világára helyezik a hangsúlyt. Kompozícióin előszerettel használ egyedi textúrával megmunkált kollázsos színfelületeket. Festményein a kékes árnyalatok számos variációja révén megelevenednek az északi táj roppant távlatai, és a sarkkör élővilága, azt sugallva, hogy a társaik által kitaszított gyerekek igazi otthona az érintetlen természeti világ.
A VONAL MÁGUSA
Nemes Anita
Nemes Anita 2016-ben felnőtteknek szóló budapesti kifestőkönyvével tűnt fel illusztrátorként (Fess Budapest – Budapest Palette, Premier press, 2016). A magyar főváros jellegezetes helyszíneit, parkjait, boltjait, fürdőit megidéző jelenetein már teljes pompájában bontakozott ki a rá jellemző grafikai stílus. Képeit a vonalrajz határozza meg, az egyazon szélességű, árnyalatlan kontúrvonal tekergése írja le a nagyváros megannyi érdekességét és lakóit. Nemes Anita lenyűgöző eleganciával teremt teret, mozgást és ad az épületeknek, helyeknek önálló arculatot szűkszavú vonalrajzával. Leleményes módon kapcsolja össze a külöböző térrészleteket, izgalmas perespektivikus játékra késztetve a nézőt. Rafinált kalligráfiáját dekoratív színsíkokkal telíti. Nagyfokú stilizálása ellenére képei megőrzik tárgyszerűségüket, az ábrázolt városrészletek és a benne mozgó karakterek egyedi, jól felismerhető elemek. A konkrét és elvont találkozásának dekoratív összképe olyan nagy sikert aratott, hogy ahhoz számos Budapesthez kötődő kötetben és design terméken tért vissza az elmúlt évek munkáin is.
Dekorativitás, részletgazdagság és tárgyi pontosság egyedi ötvözete jellemzi újabb könyvét is, amely foglalkozásokat mutat be. A Mi leszek ha nagy leszek műfaját tekintve böngésző, amely alfabetikus sorrendben, az ácstól a zenészig több mint 70 foglalkozást mutat be. Illés Andrea rövid, ismertető szövegeit Nemes Anita lebilincselően gazdag illusztrációi kísérik. Stilizáló vonalrajza boszorkányos virtuozitással kapcsol egymásba helyeket, figurákat és a mesterséghez tartozó eszközöket. Minden foglalkozáshoz tartozó oldal eltérő színharmóniákra épül. Az egyes mesterségek tárgyszerű bemutatását játékos és humoros képi megoldások sokasága oldja fel, ami a fiatalabb olvasók számára is élvezetessé teszi az ötletes grafikai elemek közötti böngészést. A kötetet az IBBY magyarországi szekciója (HUBBY) 2022-ben Az év illusztrátora díjjal ismerte el. A nagy sikerű böngésző folytatása tradicionális mesterségeket mutat be Hagyományos mesterségek mindentudója címen.
MESÉLŐ TÁJAK
Orosz Annabella
Orosz Annabella rajzaiban minden jelen van, ami a jó illusztrációhoz kell: mesélőkedv, festői lendület és dekoratív hajlam harmónikus aránya, amit az írások jellege és a megcélzott korosztály szerint adagol. Az erdélyi (romániai) származású magyar alkotó a kolozsvári Művészeti Egyetemen tanult, majd Lengyelországban volt ösztöndíjas. Pályája kezdetén széleskörű tapasztalatokat szerzett a tervezőgrafika különböző területein: reklámügynökségeknél dolgozott Bukarestben, Moszkvában és Londonban. Jelenleg Budapesten dolgozik, ahol az IGYIC vizuális világának felelőse, és a MeseCentrum online gyermekirodalmi oldal képszerkesztője. Szerteágazó tervezőgrafikai tapsztalatait sikerrel hasznosítja az illusztráció területén is, hajlékonyan igazodva az adott irodalmi mű karakteréhez, művei között vannak kisgyermekeknek szóló lapozók, nagyobbakat megcélzó kisregények, verseskötetek és kamaszoknak szóló regények. Képi világának sokszólamúságát jól jellemzi, hogy az erdélyi Szabó Róbert Csaba Vajon Nagyi és unokáinak kalandjait bemutató két kisregényt lenyűgözően részletgazdag, színesen realisztikus kompozíciókkal kísérte; míg ugyanezen szerző kamaszoknak szóló Újratöltés című regényéhez fekete-fehér képeken keresztül elevenítette meg a főhősök erdei kalandjait.
Orosz Annabella kompozícióinak különös erőssége a figurák környezetének kifejező leírása, legyen az egy nagyvárosi utca, szobai enteriőr, szerelőműhely vagy egy űrhajó irányítópultja. Az Újratöltés fekete-fehér jelenetein meghatározó a videójátékok világából a valóságba kilépő fiút övező természeti környezet megjelenítése. Még inkább a táj áll a Felhőpárna képeinek középpontjában. Az elmúlás témaköréhez kapcsolódó kortárs versanatológiát Orosz Annabella éterien kifinomult tájfestményei kísérik. A veszteség élményét a tájkép időben változó díszletei hordozzák, megidézve a nyári eső, az avarral fedett park, a behavazott dombok, a tavaszi nyírfaerdő vagy a kertben virágzó bodzák látványát. Orosz Annabella a kötet kísérő, japonizáló akvarelljei felkerültek a World Illustration Awards ötven címet tartalmazó 2022-as listájára.
BAROKK RETRÓ
Szinvai Dániel
Szinvai Dániel pár éve robbant be a magyar illusztráció világába, amikor 2021-ben a 2. Budapesti Illusztrációs Fesztiválon két díjat (legjobb pályakezdő illusztrátor, legjobb Silent book terve) is neki ítélt a szakmai zsűri. Festőileg gazdag, lendületes mesélő tehetsége általános elismerést keltett. Magabiztos rajztudással megfogalmazott, változatos karaktereit erőteljes terekben mozgatja, miközben a viseletek, tárgyi és építészeti környezet történeti hitelességére is gondot fordít. A narratív, illusztratív karakter egyéb tervezőgrafikai munkáit, így plakátjait is meghatározza. Pasztelles, különös színtársításokat alkalmazó koloritja jelenteinek különös atmoszférát kölcsönöz. Ugyanakkor a színeiben redukált képalkotás sem okoz gondot számára: a Szevasz címen megjelent, kamaszoknaknak szóló novellás kötet számára fekete-fehér, sziluettes kompozíciókat tervezett. Az expresszív kontrasztok mozgalmas jelenetei, intenzív térhatásai jól igazodnak a szövegek szubjektív, érzelmileg felkavaró hangneméhez.
Minden grafikai erényét egyesíti az a képciklusa, amelyet a Csimota Kiadó papírszínház sorozatához tervezett. A japán eredetű (kamishibai) papírszínház arra szolgál, hogy a mesélő nagyobb nézőközönség számára mutassa be őket, ezért műfaji elvárás az egyes jelenetek távolról is élvezhető, összegző jellegű megformálása. Szinvai grafikái a széleskörben ismert magyar népmese, a Ludas Matyi történetét illusztrálják, amelynek főhőse egy szegénylegény, aki fondorlatos és eszes módon bosszúlja meg a sérelmet, amit rajta ejtett a dölyfös földesúr. A fordulatos mese jelenetei Szinvai képein változatos, filmszerű akciók sorozatán át bontakoznak ki. A figurák öltözetei és a kompozíciós megoldások az európai festészet reneszánsz-barokk hagyományait idézik, konkrét utalásokkal Botticelli vagy Rembrandt festészetére. A klasszikus képi tradíciót ugyanakkor 21. századi színvilággal és napjaink animációs filmjeit idéző mesélőkedvvel társítja. A stíluselemeket elegánsan vegyítő mixtúra alkotja Szinvai grafikai világának egyedi zamatát.
MINT A MESÉBEN
Szegedi Katalin
Szegedi Katalin illusztrációi pontosan olyanok, amilyeneknek elképzeljük a gyermekmesék képeit: a valóság áradó fantáziával kiszínezett képei. Olyanok amilyennek visszaálmodjuk gyerekkorunkat, amit anya süteményének illata, a kisvárosi boltocskák titkokkal teli polcai, és nagymama színes gombokkal teli mágikus doboza lengett be. Szegedi Katalin világában magától érhetődő módon futkosnak manók és repdesnek tündérek. Elmélyült műgonddal kidolgozott festményeit apró tágyak beragasztásával teszi még mívesebbé, tapintható közelségbe hozva a mesék világát. Festői stílusa némileg a biedermeier otthonos békéjét és szecesszió nosztalgikus hangnemét idézi meg. A kilencvenes évek óta tartó pályája során illusztrált közismert klasszikus meséket, kortárs szövegeket, de sikeres szerzői köteteket is jegyez. Munkásságát számos szakmai díjjal ismerték el, többször kapta meg a Szép Magyar Könyv díjat és az Év Illusztrátora díjat, 2010-ben pedig az Astrid Lindgren-díjra is jelölték. Illusztrációi nemzetközileg is jól ismertek, Európában és Távol-Keleten egyaránt.
A valóságot nosztalgikusan étszínező látásmód érvényesül Szegedi Katalin újabb illusztrációin, amelyeket Marék Veronika Kéményseprő Kelemen című kisregényéhez festett. Marék Veronika a magyar gyermekirodalom legnagyobb élő klasszikusa, akinek Boribon-könyvei világszerte ismertek. A szerelmes kéménysperőről szóló története első meséje, amit még huszonévesen, a hatvanas évek elején írt. Ebből kiindulva Szegedi Katalin a hatvanas évek Budapestjére helyezi a történetet. Rajzain a magyar főváros még békés, kisvárosias település, magas házain régi neon feliratokkal. A kéményseprő szerelme divatos ifjú hölgy, aki a korszaknak megfelelő tupirozott hajat, napszemüveget és harangszoknyás pöttyös ruhát visel. Szegedi Katalin a finom festői felületeit néhol kollázsos beragasztott részletekkel gazdagítja, régi leveleket, hirdetések írásképét idézve meg. Nosztalgikus mesei világa a legkisebbektől a felnőttekig művészi élményt nyújtó élvezet.
A FIRKA SZABADSÁGA
Turi Lilla
Turi Lilla a fiatal magyar illusztrátor generáció egyik legtehetségesebb tagja. Rajzaival 2019-ben tűnt fel a Budapesti Illusztrációs Fezsztiválon, ahol elnyerte a Legjobb pályakezdő illusztrátornak járó díjat. Első kötete a jeles magyar kortárs prózaíró, Dragomán György A jég című novellája nyomán rajzolt képeskönyv volt, ami még ugyanazon évben megjelent a Magvető Kiadó jóvoltából. E szépirodalmi ihletésű felnőtt képeskönyvet azóta számos, főleg gyerekeknek szóló illusztrált mű követett. Valamennyi kötetben tetten érhető Turi Lilla kirobbanó energiájú, színpompás rajztsílusa, amit a kézrajz szabadon áradó firkája, a pasztellkérta és tempera merész használata jellemez. A grafikák impulzív expresszivitása ellenére Turi Lilla illusztrátorként rendkívül átgondoltan dolgozik, köteteinek karaktereit, színvilágát, a szövegek jelentéséhez kapcsolódó belső dinamikáját nagyfokú intellektuális mérlegelés előzi meg. Ebben bizonyára része van annak a kettős kötődésnek is, hogy a Cambridge School of Art Children Book képézését építészmérnöki diplomájának megszerzése utána végezte el. Kötetei 2020-ban és 2022-ban is szerepeltek a Wolrd Illustration Award longlist-jén.
Újabban szerzői kötetekkel is közönség elé lépett. Az első ilyen a személyes élettörténetet elmesélő, az emlékezés és a múlt feldolgozásának folyamatát képekben feltáró Amire emlékszem volt. Második szerzői kötete, A ló, amely a jól ismert antik mítosz, a trójai faló történetének egyéni hangú feldolgozása – a ló szemszögéből elmesélve. Turi izgalmas dramaturgiai fogást alkalmaz, amikor a lovat teszi meg főszereplővé, aki eleinte büszke arra, hogy ő a kiválasztott, az ajándék, mígnem az égő város lángjai között rádöbben, hogy nem volt más, csak eszköz a görög katonák furfangos tervében. Ez a felismerés teszi átütő erejűvé Turi történetét, ami ettől kezdve általános emberi parabolaként olvasható, azok történeteként, akik magasabb erőket szolgálva harcba mennek a vélt jó célokért, hogy aztán idővel ráébredjenek, hogy csak a hatalmi játszmák eszközei voltak; nem felszabadítók, hanem véres hódítók. Turi kiválóan él az üres és zsúfolt terek váltakozásával, az egyes oldalpárok önálló szín és vonalkarakterével, ami által végig vezeti a nézőt azon az érzelmi hullámvasúton ami a naiv boldogságtól a drámai felismerésig tart. Műve vizualitásában és morális, történelmi tanulságában egyaránt mélyen kapcsolódik az új évezred világához.