Révész Emese – Magyar Képzőművészeti Egyetem

2008-2023

KURZUSLEÍRÁSOK

Révész Emese – Magyar Képzőművészeti Egyetem

2008-2023

Művészettörténet 5.

Egyetemes művészet a 19. század első felében

A korszak főbb irányzatainak, alkotóinak és műveinek megismerése, azok kultúrtörténeti összefüggéseinek bemutatása. A klasszicizmus, romantika és biedermeier stiláris jellemzői, jelentősebb életművei (David, Canova, Goya, Friedrich, Turner, Constable, Gericault, Delacroix, Daumier) elméleti és kultúrtörténeti háttere nagyobb témacsoportok alapján: a művész megváltozott szerepe; forradalom és művészet; a mindennapok képei: polgári zsáner; a természet vallása; a múlt felfedezése: antikvitás és középkor; a másik kultúrája: idegenség és egzotikum; új test-kép: szerelem és halál; új technikai médiumok (fotó, litográfia) hatása

Művészettörténet 6.

Egyetemes művészet a 19. század második felében

A korszak főbb irányzatainak, alkotóinak és műveinek megismerése, azok kultúrtörténeti összefüggéseinek bemutatása. A historizmus, realizmus, impresszionizmus, posztimpresszionizmus és szimbolizmus legfőbb törekvései és alkotói: világkiállítások, akadémiák, a realizmus fogalmának változása, Manet és Degas tradicionalizmusa és a „modern élet festészete”, új intézményrendszer és művészeti piac (kiállítások, gyűjtők, kereskedők), az autonóm kép és az új tájszemlélet (Monet), „tudományos impresszionizmusok” (Seurat), utak az avantgarde felé: Cézanne, Van Gogh, Gauguin; Modern mitológiák a szimbolizmusban, modern test-képek; Összművészeti törekvések (Arts & crafts, nabik).

19. századi magyar művészet

A század magyar művészetének főbb stílustörekvései, jelentősebb életművei, elméleti és kultúrtörténeti háttere nagyobb témacsoportok alapján: a modern művészeti intézményrendszer kialakulása (kiállítási intézmények, múzeumok, művészeti szervezetek); Ideál és reál: portréfestészeti törekvések (Barabás Miklós; portré mint politikai kultuszkép); Történeti festészet (nemzeti szenvedéstörténetek, állami reprezentáció, modern alternatívák: Nagybánya); Falképfestészet középületekben (Vigadó, Nemzeti Múzeum, Akadémia, Opera); Biblikus és mitológiai témák (Munkácsy Krisztus-trilógiája és Ferenczy Károly); Köztéri emlékművek és az Ezredéves kiállítás; Történeti tájfestészet és plein air (Markó, Ligeti, Paál, Mészöly); Népélet és polgári zsáner (Borsos, Szinyei); Aktfestészet (Székely, Lotz)

20. századi magyar művészet I.

A 20. század első fele század magyar művészetének főbb stílustörekvései, jelentősebb életművei, elméleti és kultúrtörténeti háttere nagyobb témacsoportok alapján: Magyarok Münchenben: Nagybányai művésztelep; Plein air kísérletek (Szolnok, Szinyei, Iványi); Realizmus és vízió: Mednyánszky László; Gulácsy Lajos; Csontváry Kosztka Tivadar; Realista törekvések (Tornyai, Rudnay, Koszta); Összművészeti törekvések: Gödöllői művésztelep; Nemzeti modernizmusok: Ripp-Rónai József, Csók István; Párizs bűvkörében: Vadak, Fiatalok; Dekonstrukció és klasszicizálás: Nyolcak; Utópia épül: Aktivisták

20. századi magyar művészet II.

A 20. század második fele század magyar művészetének főbb stílustörekvései, jelentősebb életművei, elméleti és kultúrtörténeti háttere nagyobb témacsoportok alapján: Új Árkádia: a Szőnyi-kör klasszicizmusa; Absztrakt tendenciák az emigrációban: Bortnyik Sándor, Moholy-Nagy László, Uitz Béla; Tendenciák a két háború közötti magyar művészetben: Gresham-kör, KÚT, Római iskola; Derkovits Gyula; Ámos Imre; Vajda Lajos; Európai iskola; Szocreál művészete; Kondor Béla; Ország Lili; Schaár Erzsébet; Bálint Endre; Veszelszky Béla; Román József; Szürnaturalizmus; Iparterv; Absztrakció és hiperrealizmus a hetvenes években; Nyolcvanas évek törekvései: új szenzibilitás. 

Egyetemes és magyar grafikatörténet 1.

A kurzus célja, hogy bemutassa a grafikai művészetek legkiemelkedőbb alkotóit és műveit, kitérve az egyes korszakokra jellemző technikai változásokra; túl a szoros értelembe vett művészi grafikán, kitér a képsokszorosítás ismeretközlő, képtörténeti vonatkozásaira (populáris nyomatok, karikatúra) a képi reprezentáció és ideológiai hatalom összefüggéseire. Kódexművészet; Reneszánsz rajzművészet (allegóriák, mintakönyvek, vázlatok); Albrecht Dürer; Törekvések 1500 körül: Németország, Itália, könyvművészet; Rembrandt és kortársai; Karikatúra és vedúta; Hogarth és Piranesi.

Egyetemes és magyar grafikatörténet 2.

A művészi grafikai 1800 körül: új technikák: litográfia, xilográfia; Francisco Goya; Romantikus és biedermeier rajzművészet (Gericault, Delacroix); Új műfajok és médiumok a 19. század grafikájában: könyvillusztráció (Rethel, Menzel, Doré), sajtókép, populáris műfajok; Honoré Daumier; a francia impresszionisták grafikai működése (Degas, Manet); 19. századi magyar grafika (Barabás Miklós); Zichy Mihály könyvillusztrációi; A századforduló új törekvései: Gauguin; Szecessziós grafika; Rippl-Rónai József; Összművészeti törekvések: arts & craft és a Gödöllői művésztelep.

Egyetemes és magyar grafikatörténet 3.

Avantgárd grafika Európában (Brücke, Blaue Reiter, Picasso, orosz konstruktivizmus); Magyar avantgárd grafika (Aktivisták, Emigráció). Tendenciák a két világháború között (École de Paris, német expresszionizmus, Bauhaus); Grafika a két világháború között Magyarországon (Absztrakt kísérletek: fa- és linómetszetek; Kner Izidor és Tevan Andor; Buday György, Gáborjáni Szabó Kálmán, Molnár C. Pál, Derkovits Gyula, Ámos Imre); Német expresszionizmus: Otto Dix; Szürrealizmus: Max Ernst, Juan Miro; Paul Klee; Henrie Matisse; Pablo Picasso.

Egyetemes és magyar grafikatörténet 4.

Új törekvések a háború utáni magyar és európai grafikában: Az Atelier 17 és informel; Andy Warhol és a pop art; A magyar grafika újjáéledése 1945 után: a hatvanas évek tendenciái: Kondor Béla, Kass János, Würtz Ádám, Szalay Lajos, Rékassy Csaba, Gross Arnold, Bálint Endre, Csernus Tibor; a hetvenes évek új tendenciái: Szemethy Imre, Banga Ferenc,  Maurer Dóra; Miskolci Grafikai Biennálék; Makói Grafikai művésztelep; A kortárs európai és magyar grafika jelentős életművei, intézményei és műhelyei. Folyóiratok, társaságok, kiállítások. Új technikai kísérletek.

Grafikatörténeti szeminárium 1-2.

A képgrafikusok számára indítandó kurzus célja, hogy a hallgatók egy adott, grafikatörténeti témát feldolgozzanak, részint írott tanulmány, másrészt vetített képes előadás formájában. A tanulmány írása során gyakorolják az idegen nyelvű forrásolvasást és szövegelemzést, az önállóan felkutatott szakirodalmi források használatának módját, a bibliográfiai hivatkozások szaktudományosan elfogadott formáját, saját szövegük irodalmi megformálásának lehetőségeit; A szóbeli előadás során gyakorolják a számítógépes prezentáció megszerkesztését, valamint közérthető és világosan felépített élőbeszéd készítését. Az őszi szemeszterek témája klasszikus grafikai technikák kortárs használata, a tavaszi kurzuson kortárs grafikai biennálék anyagát dolgozzuk fel.

Elméleti kutatás grafikai szakdolgozathoz 1-2.

A kurzus konkrét, gyakorlati segítséget kíván nyújtani a grafikai szakdolgozatok szakszerű és színvonalas megformálásához. Feladatai igazodnak a hallgatók konkrét témái. Segítséget nyújt a választott téma szakirodalmi forrásinak felkutatásában, az idegen nyelvű forrásolvasásban és szövegelemzésben, gyakoroltatja a szakirodalmi források használatának módját, a bibliográfiai hivatkozások szaktudományosan elfogadott formáját, saját szövegük irodalmi megformálását.

Plakáttörténeti szeminárium

A kurzus célja, hogy a magyar plakátművészet alkotásain keresztül példákat mutasson a plakát történetileg változó megítélésére, motívumaira, stílusirányaira. Az egyes témák kidolgozásakor figyelembe vesszük a képzőművészeti analógiákat és a kereskedelmi grafika egyéb megjelenési formáit (számolócéldulától a kirakatig). Áttekintjük az egyetem saját szecessziós plakátgyűjteményét. Az „összművészeti” szemléletet egészíti ki egy látogatás a Kereskedelmi Múzeumban. A feldolgozandó témák közt szerepel: A nő szerepe és jelentése a századforduló szecessziós plakátjain; művészetallegóriák a századfordulós plakátokon; modern festők mint plakáttervezők (Rippl-Rónai stb.); sajtóplakátok (Az Est reklámhadjárata); humor a plakátokon és Faragó Géza művei; kereskedelmi márkanevek képi kidolgozása: Unicum, Tungsram, Palma, Modiano; az aktivista plakát; Bíró Mihály; politikai plakát az első világháború idején; Berény Róbert és Bortnyik Sándor; filmplakátok a két háború között; Konecsni György; szocreál és plakát.

Kortárs tematikák tendenciái gyakorlatban és elméletben

A Festő Tanszékkel közös kurzuson félévente változó témát dolgozunk fel egy festő tanárral. A kurzus felépítése szerint ketten felváltva tartunk előadásokat, a hallgatók pedig választott témákból írnak dolgozatokat és készítenek a témához kapcsolódó műveket.

• 2018/2019 ősz: Kósa Jánossal közösen: Másolat, parafrázis, pastiche
• 2018/2019 tavasz: Kósa Jánossal közösen: Modernizmusok
• 2019/2020 ősz: Ötvös Zoltánnal közösen: A tájkép alakváltásai az európai festészetben
• 2020/2021 tavasz: Chilf Máriával közösen Kollektív és személyes emlékezés a régi és kortárs művészetben
• 2020/2021 tavasz: Révész Lászlóval közösen A vetytett kép mint látvány: festészet és film kapcsolata
• 2021/2022 ősz: Kósa János festőművésszel közösen Marcell Duchamp és a fotóhasználat a 20. századi festészetben 
• 2021/2022 tavasz: Kósa Jánossal közösen: A Lipcsei Iskola és a kelet-európai identitás a festészetben

.