Magyar Iparművészet, 2022/4, 2-7.
„Soha nem is volt” – dünnyögi a foga között a pipázó, csokornyakkendős nyúl a fa alatt. Ez a nyúl később öltönyt húz, cilindert biggyeszt a fejére, és úgy bámulja messzelátójával a léghajókat, kéz nélkül biciklizik, vagy csukott szemmel a fűben heverve elmélkedik csigákról, fociról, életről és halálról. Az öltönyös, cilinderes nyulat, aki hol gyermeki felnőtt, hol felnőttes gyermeki énünk megtestesítője, Nagy Norbert teremtette 2014-ben. Kollár Árpád Milyen madár címmel megjelent verseskötete az elmúlt évtized gyermekirodalmának iskolateremtő műve.[1] Elengedhetetlen volt hozzá a Csimota kiadó ösztönző szellemi közege, amely szabad teret adott az első könyves illusztrátornak. Nagy Norbert nem egyszerűen képeket rajzolt Kollár verseihez, hanem könyvtervező grafikusként a versekkel egyenértékű vizuális keretrendszert teremtett számukra. A meghatározó kék-arany-fekete színek, az áttetsző körvonalrajzok, mustrás felületek és fakó színmezők váltakozása képekké formálja a versek fanyar, melankolikus, nosztalgikus, filozofáló alaphangulatát. A rajzok minden oldalpáron eltérő dinamika szerint rendezettek, néhol szerényen meghúzódó kísérő motívumok, máskor önálló, fél vagy két oldalas kompozíciót alkotnak. Bár a versek motívumai olykor felbukkannak a képeken, saját jelrendszert alkotnak, amelynek főszereplője – a versekben egyáltalán nem említett – nyúl, a beszélő kisgyerek, vagy inkább gyerekkorát megidéző felnőtt szürreális alteregója.
Két évvel később Nagy Norbert ismét Kollár Árpáddal szövetkezett, amikor – újra csak a Csimota felkérésére –A Völgy, írta Tárkony című kisregényt illusztrálta. A korábbi verseskötet dadaista jellegű rajzai után ezúttal egy realista, festői világot teremtett, amelynek tárgyszerű felszíne mögött finom iróniával rajzolódik ki a főhős „nem költő költő”, Tárkony lassan csörgedező vidéki valósága. Ahogy Nagy Norbert csaknem valamennyi köteténél, egyúttal a könyv tervezését is ő jegyezte, ily módon is biztosítva az egész vizuális egységét, a borító trompe l’oeuil megoldásától, a belső oldalakon feltűnő kézírásos tipográfiai elemekig. Az illusztrációk többsége kifogástalan rajzi tudással és érzékeny festői megoldásokkal megformált önálló képi kompozíció. A főhős maga sokáig nem tűnik fel, helyette az események színtereit idézi meg Nagy Norbert: egy vasúti fülkét, a falusi utcát, a konyhapultot és a főhős asztalát. Tárkony vidéki unalma, álmos reggele, lomhán csordogáló mindennapjai ezeken a tájképeken, enteriőrökön és csendéleteken keresztül öltenek formát. Anyagszerű precizitással megrajzolt részleteikben Nagy Norbert szerzőtársként csatlakozik az íróhoz, autonóm módon tovább gondolva a szereplők tárgyi világát, a vasúti kocsiban felbukkanó Délibáb újságtól a konyhaasztalon heverő kakaóscsigáig, aminek már hiányzik a legfinomabb része, a közepe.
A kisregény ironikus realizmusa után Nagy Norbert újabb hangját mutatta meg a Bibliát illusztráló képeinek sorozatában. Az Ószövetség történeteinek gyerekeknek szánt változatait Szokács Eszter átirataiban jelenteti meg a Csimota kiadó. A 2017-ben indult sorozatnak eddig négy kötete van, valamennyit Nagy Norbert tervezte és illusztrálta.[2] A szövegek pátoszmentes hangneméhez igazodva az illusztrációk kilépnek a gyerekeknek szánt képes Bibliák vizuális kliséiből. Az egész oldalas kompozíciókban Nagy Norbert a középkor archaikus képi világához közelít, finom humorral oldva az ószövetségi történetek drámai alaphangját. Nagy gonddal vázolja fel az ókori közel-keleti emberek viseletét, környezetét, figyelmet fordítva a használati tárgyak, ételek hiteles ábrázolására is. A sok alakos, elbeszélő jelenetek változatos, szándékoltan eltúlzott karaktereinek expresszív mimikája, gesztusnyelve a román kori templomok domborműveinek figuráit idézi. Néhol előtérbe kerül a biblikus szövegek által megőrzött mitikus hitvilág archaikus rétege (mint József maszkos fáraójának képén), másutt a mítoszok szürreális rétegeit formálja képpé (mint Mózes könyvében a városlakókra támadó vadállatok jelenetén). Nagy Norbert elmélyült kutatómunkát végez valamennyi illusztrációs munkája előtt, tanulmányozva az adott korszak tárgyvilágát, képi formáit. Ennek a tudatos historizálásnak a jeleként a biblikus könyvek valamennyi kötetében elhelyez néhány keretezett képet, amely – amolyan kép a képben effektusként – önálló kompozícióvá formálja az események egy-egy epizódját. Ezzel a megoldással egyrészt visszautal az európai képzőművészet gazdag biblikus képhagyományára, másrészt kilépteti az olvasó-nézőt a közvetlen érzelmi azonosulás szituációjából.
Nagy Norbert gyermek-könyv illusztrációi mindig magas színvonalon igazodnak az adott korosztály és szövegtípus karakteréhez, miközben sosem veszítik el sajátos, egyéni karakterüket. Kormos István verses népmeséit (Az égig érő fa) kísérő illusztrációi a népművészet ornamentális formavilágához közelítenek, Gáti István Tök Magda kalandjain a kisebbekhez szóló friss humort visz képeibe. Nagyobbaknak szánt, kortárs történetek esetén viszont pontos részletrealizmussal idézi meg a gyermek hősök kortárs miliőjét. Bán Zsófia érzékenyítő mesekönyvének képei a fiatal olvasó-nézők számára is ismerős közeget teremtenek az iskolai környezet eleven karaktereinek és találóan felidézett tárgyainak rajzaival. A kisgyermekkor tudati világát még áthatja a valóság és képzelet párhuzamos jelenléte. Ez a kettősség tükröződik Nagy Norbert azon képsorozatán, amelyet Kiss Noémi Lámpaoltó Pöttyös néni meséjéhez készített. A Csudálatos Mary távoli leszármazottjaként, Pöttyös néni varázslatoklat visz a mindennapokba. A csodák mindennapi jelenlétét erősítik meg a képek is, amelyekben a dokumentarista részletrealizmus váltakozik mesés fantázia elemekkel. A könyv történéseinek színtere Budapest, aminek utcái, házai plasztikus módon, fekete-fehér fotót imitálva tűnnek fel (például a Columbus utca 54. valóban az adott zuglói cím háza), míg a természeti környezetet és a karaktereket stilizált, színes elevenséggel jeleníti meg. A Jövőmenőkhoz készült illusztrációin ellenben a főváros futurisztikus fantáziaképét rajzolja meg. Egyfajta nosztalgikus futurizmus ez, hiszen az elképzelt technikai eszközök a rajzoló saját gyerekkorának, az 1970-1980-as évek jövőképének világából erednek. Újabb szegmensét jelenti Nagy Norbert illusztrációs művészetének a szürreális képi társítások merész alkalmazása a gyerekkönyvekben. Ehhez nyújtott ihlető kiindulópontot Tóth Gyula Gábor Mese a mindenről, a semmiről és más furcsa mesék című kötete, amelyeknek abszurd, filozofikus anti-meséit felszabadult, álomszerű fantázia-képekkel kísérte. Képein fejtetőre állnak a dolgok megszokott arányai és egymáshoz való természetes viszonyai, olyan képzeleti teret alkotva ahol bármi megtörténhet, a medve biciklizik, egy macska űrhajósnak áll, a bárány csirkecombot eszik a konyhában – pont mint az álmokban, vagy a gyerekek szabad játékterében.
Az elmúlt években Nagy Norbert illusztrációs művészete új regiszterekkel bővült, azáltal hogy lehetőséget kapott felnőtt szépirodalom illusztrálására is. Kass Jánostól Réber Lászlóig a magyar grafika számos klasszikus példája bizonyítja, hogy a legjobb illusztrátorok egyaránt otthonosan mozogtak Benedek Elek és Franz Kafka világában. A rendszerváltás előtt virágzó felnőtt szépirodalmi illusztráció újra éledezni látszik, amiben nagy része van Nagy Norbert munkásságának is. Affinitását a kortárs szépirodalom felé az a kis kötet bizonyította, amely 2019-ben a Sympozion kiadó jóvoltából adta közre A Kilátó Presszóban címen Szőllőssy Balázs verseit.[3] A gazdagon illusztrált verseskötet képei több mint egy éves, közös alkotófolyamat eredményeként születtek meg. A nyitó párkép – amely egy a presszó kopott székdeszkázatának és ételfoltos kockás abroszának részlete – jól jelzi azt az asszociatív attitűdöt, amivel Nagy a versekhez kapcsolódik: „Végül arra jutottam, hogy inkább csak a versek hangulatát veszem alapul: a nagyon direkt utalásokat elhagytam annak érdekében, hogy éppen csak körbelengje a vizuális a szöveges tartalmat – semmi tolakodás, magyarázkodás.” – fogalmazta meg a Kortárs online–nak interjújában. Képei egy része szürrealista festői kompozíció, másutt az író személyes fotóinak átdolgozásával született montázs, megint másutt pedig pusztán a versek szavaiból, betűiből építkező képvers.
Ezzel párhuzamosan indult a Libri kiadó jóvoltából egy újszerű könyvsorozat, amely a nagyközönség számára igyekezett eljuttatni a magyar irodalom illusztrált klasszikusait. Nagy Norbert egy oldalas, színes kompozíciókkal kísérte Ady Endre, Kosztolányi Dezső, Krúdy Gyula, Babits Mihály, Gárdonyi Géza, Szerb Antal és Szabó Magda írásait, melyek finom képi asszociációkkal kapcsolják az ezredforduló képi világát az irodalmi klasszikusokhoz.
Legújabb műve egy friss kortárs irodalmi kísérlet konzseniális könyvművészeti-grafikai kerete: három író – Csepregi János, Dániel András és Kollár Árpád – a pandémia bezártsága alatt szövetkezett arra, hogy közösen kidolgozzák egy képzeletbeli lény, a nyúl és macska keresztezéséből létrejött nyuca alakját. A szövegek szédítő abszurd humorral alkották meg a lény természettudományos leírását, a faj történelmét, kultúrtörténetét, mitológiáját és művészeti hatását. E fiktív lexikon hangvételéhez társulva, Nagy Norbert képi formában is alakot ad e képzeletbeli lénynek, mesterien cikázva hibrid képi műfajok között, olykor tudományos áldokumentumokon, máskor művészi igényű kompozíciókon keresztül elevenítve fel a nyucák vérengző és hős nemzetségét.
Az elmúlt pár év szépirodalmi illusztrációit a Budapesti Illusztrációs Fesztivál zsűrije a felnőtt fiction kategória fődíjával ismerte el, 2021-ben pedig a Szép Magyar Könyv zsűrije felnőtt szépirodalmi kategóriában Az év illusztrátorának választotta.
[1] A könyv grafikai tervezéséért Nagy Norbert 2014-ban Aranyrajzszög-díjat, valamint a Joseph Binder Award bronzérmét nyerte el.
[2] József töreténeteit bemutató első kötete 2017-ben Szép Magyar Könyv elismerésben részesült.
[3] A kötet 2020-ban a vajdasági Szép Magyar Könyv díjat nyerte el.