Magyar Iparművészet, 2023/2, 19-24.
Vajon milyennek festette volna le Piero della Francesca Csipkerózsika történetét? – tette fel a kérdést Grela Alexandra, mikor munkához látott, hogy szöveg nélküli képek soraként újra mesélje a Grimm fivérek jól ismert történetét. Ez volt az egyik első kötete, ami széleskörben ismertté tette a nevét, és amelyben már minden illusztrátori erénye tetten érhető: nagy ívű történetmesélés, festői kvalitás és drámai érzék. Kockás padlós, szűkre szabott doboztereiben, magányosan imbolygó alakjai képesek voltak azt a szorongást és felkavaró drámát közvetíteni, ami a mese eredeti változatát átszőtte. A tenyérnyi kis kötet 2015-ben a Csimota Kiadó jóvoltából jelent meg egy olyan sorozat részeként, amely és klasszikus meséket, különböző alkotók párhuzamos interpretációjában, szöveg nélküli képkönyvként dolgozott fel. A képkönyv (silent book) illusztrációs szempontból nagy szabadságot és nagy kihívást jelentő műfaj, hiszen a képalkotó magára utalva, szöveges magyarázat nélkül vezet végig egy narratívát.
A Csipkerózsika temperával kidolgozott, színeiben és kompozicionálisan egyaránt jól átgondolt jelenetek önálló festményként hatnak, amiben bizonyára szerepet játszik az is, hogy Grela Alexandra nem sokkal korábban a Krakkói Művészeti Akadémián festő szakán végzett, sőt 2012-ben ott szerezte meg doktori fokozatát is. Grela 1974-ben született Lengyelországban, de családjával együtt már 2005 óta Magyarországon él. Olyan országból érkezett hozzánk, ahol igen erős a vizuális kultúra, ahol az illusztráció rendkívül megbecsült és számontartott műfaj. Talán ebből a miliőből származott az a meggyőződése, hogy az illusztráció nem megalkuvás egy festő számára, hanem a kortárs képalkotás egyik eleven alternatívája. Ezt az attitűdöt plántálta át Magyarországra, ahol rövid időn belül a hazai illusztrációs művészet meghatározó alakjává vált.
„Felfedezőjének” a Csimota kiadót, a hazai gyerekkönyv-kiadás legprogresszívabb műhelyét tekinthetjük, amelynek vezetője, Csányi Dóra kezdettől fogva szabad teret engedett Grela festői fantáziájnak. Még a Csipkerózsikát megelőzően, első közös munkájuk Lázár Ervin Hétfejű tündér című meséjének illusztrációja volt, 2014-ben. A feldolgozás ismét egy különleges képi műfajhoz, a Csimota által Magyarországon meghonosított, japán eredetű kamishibai papírszínházhoz kapcsolódótt. Ennek lényege, hogy a mesélő elbeszélésével párhuzamosan nagyobb méretű képeket mutat közönségének, akik így egyszerre hallgatják és nézik a történeteket. Grela Lázár Ervin mitikus erejű meséjét távolról is jól érvényesülő, festői formákban összegezte, szerethető formát adva a főhős bumfordian torz és a tündér „szörnyen” szép alakjának. Esendően groteszk alakjait expresszív terekbe, szürreális tájakban helyezte, a környezet változása révén is kifejezve az önmaga elfogadásáért viaskodó hős lélekállapotát.
A papírszínház, a képkönyvekhez hasonlóan nagyfokú festői szabadságot nyújt az alkotónak, így érthető, hogy a festőként (is) gondolkodó Grela Alexandra szívesen dolgozik ebben a műfajban. Egy illusztrátor kibontakozásában nagy szerepe van a kiadónak, amely a klasszikus mecénások szerepében, megrendeléseivel inspirálhatja egy adott művészi pálya kiteljesedését. A Csimota Kiadó és Grela Alexandra ilyen, kölcsönösen ösztönző alkotói társulás. Közös munkájuk következő mérföldköve Franck Pavloff világszerte ismert novellája, a Barna hajnal papírszínház verziója volt. Az elbeszélés egy kamaszfiú szemszögéből mutatja be a diktatúra észrevétlen terjeszkedését. A személyes mozgástér szűkülésének kezdeteként a kormány betiltja a nem barna macskák és kutyák tartását. Grela a húszas évek metafizikus szürrealizmusát idéző, időtlenül elvont, kietlen terekbe helyezi a történéseket, utalva Pavloff politikai parabolájának örökérvényűségére. Színhasználatában a szimbolikus erővel bíró barna mellett a melankolikusan hűvös, kékes-szürkés árnyalatok uralkodnak. A szöveghez hasonlóan a képek sem hordoznak direkt erőszakot, a növekvő szorongás fojtogató légköre magukból a festői eszközökből következik (expresszív terek, hosszú árnyékok, kifejező nézőpontok).
Grela festői képzettsége nem csak a képi látásmódban, hanem a képalkotás metódusában is érezteti hatását. Azon kevés illusztrátorok közé tartozik ugyanis, akik továbbra is manuálisan, egyedi technikákkal dolgoznak. Fontos számára a matéria jelenléte, a festői folyamat fizikai megtapasztalása. Ehhez kapcsolódik, hogy 2018 körül a kollázs használatával új megoldások jelentek meg illusztrációin. Míg korábban egységes festői kompozíciókban gondolkodott, Pinczési Judit Kóc Gerzson címen megjelent verseskötetének illusztrációin mozgalmas, töredezett, változatos képi felületeket hozott létre, ami érzékenyen közvetítette a fiatalon elhunyt költőnő verseinek hullámzó érzelmi karakterét.
Grela Alexandra illusztrációs művészetének egyik legfőbb jellemzője a stiláris egységen belül megőrzött hangnemek gazdagsága, ami a poétikus hangvételtől a drámai groteszken át a felszabadult derűig ível. A kollázs használat műfaji használata is széles spektrumon belül mozog. Ezt bizonyítja Grela (még kiadóra váró) Dorka és Dorka című szerzői kötete, amely egy kislány személyiségének kettős arculatát formálja képpé. Grela képalkotása talán itt került legközelebb a világhírű lengyel szerző-grafikus, Iwona Chmielewska művészetéhez. A Dorka és Dorka az írott, festett kollázsos textúrák és kalligrafikusan kifinomult vonalrajzi részletek között teremt lírai, nosztalgikus hangulatú egységet. A kollázshasználat ugyanakkor Örkény István drámáihoz készült illusztrációin egészen más, a groteszk, expresszív formaalkotás eszközeként jelent meg. A képsorozat az 1. Budapesti Illusztrációs Fesztiválra készült, amelynek Grela Alexandra 2019-ben megnyerte a fődíját.
Egy új kiadói megbízás, Várszegi Adél Gibbon és makákó történeteinek illusztrálása újabb árnyalatokkal gazdagította Grela Alexandra illusztrációs művészetét. A két vásott majomkölyök kalandjait bemutató regény-sorozat révén Grela megcsillantotta eddig lappangó humorát, képein színpompás, dekoratív felületeket teremtve. A könnyed hangvételű történet kapcsán az illusztrátornak módja nyílt tarka, derűs színek, és változatos állatkarakterek ábrázolására. Hasonlóan egzotikus hangvétel jellemzi a klasszikus japán meseíró, Nankichi Niimi Gon, a kis róka (Gongitsune) című meséjéhez készült illusztrációkat, ahol kimonó mintázatokat használt fel a színes textúrák megtervezéséhez Grela. És ugyancsak egy távoli kultúra színpompája bontakozott ki A vakok és az elefánt című hindu mese papírszínházként megjelent képsorozatán. Utóbbi esetében a gazdag, színpompás textúrákkal váltakozó elvont, rajzos felületek az érzéki tapasztalatás különböző fokozatait szimbolizálják. Grela képi koncepciója kivételes pontosággal közvetíti a világszerte ismert mese tanulságát, miszerint mindannyian másként látjuk ugyanazt a dolgot, és a teljes igazság csak a látszólag eltérő vélemények összességéből rajzolódik ki. A jeleneteken az egyes bölcsek tapasztalása jelenik meg, amelyekből a lapokat összeillesztve bontakozik ki az elefánt titokzatos teremtménye. Grela e virtuóz illusztrációs alkotását a szakértői zsűri 2021-ben Az év illusztrátora címmel ismerte el.
Grela újabban szívesen illusztrált verseket, klasszikus és kortárs költőket egyaránt. A kamaszokat célozta meg az a kötet, amely Lakner Lajos válogatásában Ady Endre 55 versét adta közre, a debreceni Déri Múzeum gondozásában. A századforduló klasszikusának verseit Grela illusztrációi hozzák közelebb az ezredforduló fiatal olvasóihoz. Nem könnyű feladat a „digitális bennszülötteknek”, az Y és Alfa generáció gyermekeinek kaput nyitni Ady verseire, de Grela Alexandrának sikerül. Kompozíciói klasszikus és tömegkulturárlis idézeteket ötvöző, szürrealista-dadaista gesztusokkal élő képi montázsok, amelyek épp asszociatív jellegük, hibrid képi nyelvük révén kerülnek közel a digitális képáradatban sodródó fiatalokhoz. E feladat kapcsán Grela egy sorozat szépirodalmi illusztrációt alkotott, köztük olyan klasszikusok verseire mint Petőfi, Kosztolányi, Babits vagy Verlaine (akinek Érzelmes séta című versének két fordításához, Szabó Lőrinc és Térey János átiratához két különböző illusztrációt tervezett). Újabban befejezett, még kiadóra váró, kortárs magyar költők verseihez készült illusztrált kötetének lírai, szimbolista képei pedig már kifejezetten a felnőtt olvasókat szólítják meg.
Egyik legújabb munkája kapcsán új műfajba, a böngészők világába kidrándult. A Hol készül a művészet című kötetben alkotótársa lehettem, így „testközelből” volt alkalmam végig követni Grela alkotómódszerét, amelyet művészi kreativitás és művelt intellektus különleges elegye mozgat. Közösen készített kötetünk a művészettörténet híres műtermein vezet végig, a barlangrajzoktól Banksy-ig. Grela valamennyi kompozícióját tárgyi, történeti pontosság és festői egység jellemzi, jó adag játékos humorral és szárnyaló fantáziával fűszerezve. Ritkaság egy alkotónál valamennyi komponens jelenléte és harmónikus együttműködése. Grela Alexandránál mindahány jelen van, ami várakozó derűvel tölti el a nézőt: vajon mivel lep meg minket legközelebb?