Visszatekintés a 2. Budapesti Illusztrációs Fesztiválra

Magyar Iparművészet, 2021/8, 2-8.

Az illusztráció intim műfaj. Természetes közege a könyv, ahol a tenyérnyi képekkel az olvasó-néző alkot személyes viszonyt. A korábban inkább kisgrafikai jellegű könyvillusztráció az ötvenes években, a tervezőgrafika hatására kezdett el nagyobb léptékben gondolkodni. Mára pedig a grafikai művészetek húzó ágazata lett, olyan képi forma, amiben összetett módon érvényesül a design dekoratív szemlélete és a képi elbeszélés képzőművészeti hagyománya. A Budapesti Illusztrációs Fesztivál tárlatain a könyvekből kilépve, önálló kiállítási műként találkozhat a néző az illusztrációs grafikával, amely mai formájában joggal tart igényt arra, hogy önálló képi formaként értelmezzük.

A Budapesti Illusztrációs Fesztivált (röviden: Billufesztet) azért hívtuk életre 2019-ben, hogy nyilvános fórumot teremtsünk a hazai illusztrációs művészetnek. Az ilyen jellegű seregszemlék alkalmasak arra, hogy az érdeklődők tájékozódjanak a kortárs trendekről, a pályakezdő alkotók megmutathassák munkáikat, a kiadók pedig új tehetségekre találjanak. Tallintól Liszabonig számos példa van az ehhez hasonló, pályázati alapú tárlatokra. Régiónkban különösen két rendezvény meghatározó: a Bolognában 1963 óta évente megnyíló nemzetközi könyvvásár, és Pozsonyban az 1967 óta megrendezésre kerülő nemzetközi Illusztrációs Biennálé (BIB). A hazai tájékozódást ezt megelőzően részint a Miskolci Grafikai Triennálé, részint a Békéscsabai Tervezőgrafikai Biennálé szolgálta, ám az illusztráció mindkét helyen periférikus jelenség maradt; Miskolcon túlságosan alkalmazott, Békéscsabán túlságosan irodalmias volta miatt. Fontos kezdeményezés volt a Pagony Kiadó által 2007-ben elindított Aranyvackor pályázat, ahol csak írókkal társulva nevezhettek a képalkotók. Mindeközben az illusztrációs művészet a kétezres évek eleje óta új reneszánszát éli, itthon is a grafikusok új generációja fordult a műfaj felé. E felismerés nyomán kezdtük 2018-ban az első Billufeszt szervezését. A vállalkozás keretét a 2002 óta működő Graphifest rendezvény sorozat adta, s benne az Aranyrajzszög pályázat, amely elsősorban a tervezőgrafikusok számára nyújtott bemutatkozási lehetőséget. A Graphifest csapatából társult mellém, aki már egy ideje kerestem egy hasonló pályázathoz a partnereket, Herbszt László, illusztrátor. Személyében nem csak generációja egyik legkiválóbb grafikusművésze, hanem a fiatalokkal folyamatos kapcsolatban álló, elhivatott pedagógus, és remek szervező csatlakozott a programhoz. Közös munkánknak köszönhetően 2019 őszén nem várt szakmai elismeréssel és közönségsikerrel zárult a Magyar Képzőművészeti Egyetemen és a Petőfi Irodalmi Múzeumban párhuzamosan megrendezett 1. Budapesti Illusztrációs Fesztivál.

            Mivel a rendezvényt eleven biennálé jellegűre terveztük, 2021 tavaszán hirdettük meg az újabb pályázatot, bízva abban, hogy a járvány csillapodása lehetővé teszi majd megrendezését. Helyszínként ezúttal a főváros másik meghatározó művészi intézményét, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemet választottuk, amelynek új campusán tágas, világos kiállítótér állt rendelkezésünkre. A helyszín nagy előnye volt, hogy a művészeti képzés eleven közegében mutathattuk be az illusztrációs művészet új eredményeit.

            A nemzetközi példák azt mutatják, hogy az illusztráció fogalmi határai rugalmasak, van ahol a könyvborítót és a plakátot is részének tekintik. A mi pályázatunk az előbbieket kizárta, és jellemzően a konkrét szövegreferenciával bíró, képsorozatokra vonatkozik. A pályázati kategóriákon az első alkalomhoz képest lényegileg nem változtattunk, négy kategóriában hirdetve meg nyílt pályázatunkat. A nemzetközi gyakorlatot követve a fiction kategóriába vártuk a gyermek- és felnőtt irodalmi művek illusztrációit, a non fiction kategóriába pedig a tudományos, ismerterjesztő művek illusztrációit. Önálló kategóriát hirdettünk a silent book számára, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a hazai alkotókat is ösztönözzük az elmúlt évtizedben reneszánszát élő, szöveg nélküli, narratív képeskönyvek készítésére. A kategóriát szélesen értelmeztük, és ide vártuk a böngészők, lapozók, illetve az idehaza közkedvelt papírszínházak illusztrációit is. A negyedik kategóriába aktuálisan évfordulójukat ünneplő, három magyar író-költő alkotásaira vártunk pályaműveket, azzal a kifejezett szándékkal, hogy az alkotókat felnőtt szépirodalmi illusztráció készítésére inspiráljuk. A Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársaival együttműködében az évfordulós pályázatot Lázár Ervin, Mészöly Miklós és Pilinszky János műveire hirdettük meg. 

            A 2021 tavaszán kiírt pályázatunkra nyár végéig csaknem 500 alkotó, majd 3000 műve érkezett be. Az előzsűri ebből választotta ki annak a 214 alkotónak a műveit, akikkel a közönség a kiállításokon is találkozhat. A pályaműveket 100×70-es printek formájában állítjuk ki, ami lehetővé teszi a különféle méretben és technikákkal készült alkotások egységes bemutatását. A legjobb pályaművek két helyszínen, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen és a Petőfi Irodalmi Múzeumban kerültek kiállításra. A MOME mint a tervezőgrafikai képzés egyik helyszíne, lehetőséget nyújtott arra, hogy az alkotók fiatal generációja képet kapjon az új illusztrációs trendekről. A PIM viszont az irodalmi illusztráció hagyományos, múzeumi gyűjtőhelyeként adott helyet az évfordulós irodalmi pályaműveknek. A pályázati törzsanyagot több kapcsolódó, párhuzamos tárlat kísérte. Idei vendégországunk Szlovákia volt, ahonnan a pozsonyi BIB válogatásában láthattunk merítést 19 szlovák grafikus munkáiból. Bár egyelőre nem tervezzük pályázatunk nemzetközi kiszélesítését (hiszen a pozsonyi BIB-bel aligha kelhetnénk versenyre), két évente újabb ország kortárs illusztrációs művészetének bemutatásával szeretnénk bővíteni látóterünket. A szlovák tárlat viszonzásaként, ez év decemberében a pozsonyi egyetemi könyvtárban mutathatunk be egy válogatást a Billufeszt legjobb pályaműveiből. Szintén a hagyományteremtés szándékával rendeztük meg idén a korábbi fődíjas, Grela Alexandra önálló tárlatát a tabáni Tér-Kép Galériában, illetve Gyulai Líviusz irodalmi illusztrációból készült válogatást a Karinthy Szalonban. Utóbbi azon távlati célunkhoz illeszkedik, hogy alkalmaként bemutassuk a magyar illusztráció klasszikusait. E tárlat aktualitását az is nyújtotta, hogy az idén elhunyt nagyszerű grafikusművész emlékére a család Gyulai Líviusz-díjat alapított, amely az Illusztrációs Fesztivál keretében idén először került kiosztásra.

            A pályázat vonzerejéhez vélhetően az is hozzájárult, hogy a díjakat felajánló könyvkiadók, közintézmények és magánszemélyek nagyvonalúságának köszönhetően az Illusztrációs Fesztivál idén összesen csaknem 2 millió forint összegű díjakkal tudta honorálni a legjobb alkotásokat. A legjobb pályaműveket a két helyszínen külön álló, nagy létszámú, szakmai zsűri választotta ki, amelyben kiadók, grafikusművészek és  múzeumi szakemberek egyaránt képviseltették magukat. A Gyulai Líviusz-díjat (amely immár a Billufeszt fődíjának tekinthető) Rofusz Kinga nyerte el. Az elismerés nem csak a Fesztiválon kiállított gazdag illusztrációs sorozatának szól, hanem az elmúlt évtizedekben töretlenül magas színvonalon folytatott munkásságának, és ahhoz szervesen kapcsolódó pedagógiai tevékenységének elismerése is. Rofusz Kinga egyéni hangulatú, festői világa nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az illusztráció újra művészi rangot nyerjen a hazai képzőművészeti világban. A szépirodalmi, felnőtt kategória Magyar Művészeti Akadémia által felajánlott díját szintén egy nagy múlttal rendelkező alkotó, Nagy Norbert nyerte el, aki a közelmúltban igen magas színvonalú irodalmi illusztrációival keltett feltűnést. Ady Endre, Szerb Antal, Szöllősy Balázs – klasszikusok és kortárs írók műveire alkotott kompozíciói az irodalmi szöveget összetett módon értelmező, szürreális hangulatú alkotások, amelyek a kortárs vizualitás felől értelmezik újra az írásokat. A gyermek szépirodalmi kategória Móra Kiadó által alapított fődíját pályakezdő alkotó, Radványi Maja nyerte. Az illusztráció vonatkozásában nagyhatalomnak tekinthető Olaszországban tanuló és élő alkotó grafikailag kifinomult meseillusztrációival nyerte el a zsűri elismerését. A dekoratív vonalritmusra komponált, két színre redukált képsorozat jól mutatja a manuális technikák, a kézrajz iránt jelentkező megújult figyelmet. A non fiction kategória Athenaeum Kiadó által felajánlott fődíját Kovács Lehel 168 óra számára készült illusztrációi kapták. A magazinok cikkeit kísérő, úgynevezett editorial illusztrációnak tőlünk nyugatabbra komoly hagyománya és szakmai rangja van (elég ha csak a The New Yorker grafikai arculatára gondolunk). Kovács Lehel emblematikus erejű grafikáinak elismerése remélhetőleg nálunk is hozzájárul a műfaj hazai felértékelődéséhez. Szinvai Dániel az idei Billufeszt felfedezettje, akinek műveit két díjjal is elismerték a szakemberek, ő kapta a Silent book kategória Csimota Kiadó által felajánlott fődíját, továbbá a Pagony Kiadó által alapított Legjobb pályakezdő illusztrátor díjat. Szinvai Dániel kiállított munkái azt mutatták, hogy különféle jellegű, felnőtt, gyermek vagy ismeretterjesztő szövegek mellé magabiztos rajztudással és színérzékkel képes eltérő hangnemű, hangulatú illusztrációkat komponálni, mi több, a szöveg nélküli, önálló történetmesélés területén is kiválóan tudja mozgósítani a képi történetmesélés összetett eszköztárát. Az olaszországi Sármede két ösztöndíjat ajánlott fel a Scuola Internazionale di Illustrazione Sàrmede illusztrációs kurzusára. Mindkét ösztöndíjat silent book  tervek nyerték, az egyiket András Tünde, egy hópihe történetét elmesélő lírai története kapta, a másikat Godina Eszter, aki egy panel lakótelep mindennapjait mutatta be egyéni humorral. 

Az évfordulós irodalmi pályázat legtöbb díjazott pályaműve Pilinszky János verseire készült alkotás volt, ami jól mutatta, hogy napjaink olvasói milyen érzékeny rezonálnak Pilinszky költészetére. A fődíjat Kovács Tamás Pilinszky-illusztrációinak ítélte a zsűri. Képeiben a régi és új sajátos együtt állása figyelhető meg, a linómetszés technikájával készült, archaizáló látásmódhoz markánsan egyéni jelképrendszer társul. Timkó Bíbor grafikáin éppen ellenkezőleg, az ezredforduló képi nyelvére „fordította le” Pilinszky szikár líráját. Kövi Krisztina Mészöly Miklós meséihez készült rajzait pedig ismét a tradicionális grafikai megoldások magabiztos használata emelte ki társai közül.

            Visszatekintve a Billufeszt 2021-es évadára, határozottan úgy tűnik, a hazai illusztrációs művészet terepe megélénkült, számos új tehetség lépett színre, az illusztrációs grafika vonzereje és szakmai presztízse nő. A 2023-ban esedékes harmadik tárlat előtt, a Billufeszt eddigi legjobb pályaműveit szeretnénk vidéken és külföldön minél több helyen megmutatni, hogy szélesebb körben is terjesszük a magyar illusztráció hírnevét.

Révész Emese