In: Bálványok és démonok. Csók István (1865-1961) festészete. Szent István Király Múzeum. Székesfehérvár, 2013 [2014], 8-26.  

Csók István életrajza és pályaképe

1865, a Csók-család

Csók István 1865. február 13-án születik a Fejér megyei Sáregresen, édesapja malomépületében. Ebben a faluban keresztelik meg és jegyzik őt be a református felekezet anyakönyvébe. Édesapja Csók Lajos uradalmi molnármester, malomtulajdonos. Édesanyja Öreg Julianna, anyai nagyapja Öreg János pátkai malomtulajdonos. Baráti és rokoni körükhöz tartozik Csók István későbbi keresztapja, Horváth Zsigmond, Vida Lajos sáregresi lelkész, Pesthy János kántortanító, Bordács József simontornyai malomtulajdonos, a szintén simontornyai Kiss nevű doktor, valamint Kasza János, akinek személyéről közelebbit nem tudunk. A művész bátyja, Csók Lajos földbirtokos, gazdálkodó, a keszthelyi Georgikon tanára; felesége Ferenczy Katalin. A házaspár dunaszentgyörgyi birtokán a festő gyakran vendégeskedik. Lánytestvérei: Csók Mária (Megyercsy Béláné), a faddi református lelkész felesége; Csók Júlia (Vida Lajosné), az egresi református tiszteletes felesége; Csók Janka (Györe Istvánné); Csók Ida (Györe Pálné), a sárszentlőrinci főjegyző felesége.

1873–1875

Az elemi iskolát 8–10 éves kora között Nagykőrösön végzi, ahol nagybátyja a líceum tanára.

1875–1879

További négy osztályt 10–14 éves korában a székesfehérvári reáliskolában jár. A rajzolás már ekkor érdekli. Első ismert kis munkája egy kastélypark szökőkútjának puttós szoborcsoportját ábrázolja. A felirata szerint 1877-ben (12 éves korában) készült ceruzarajz (I.4.kép) valószínűleg egy metszet után készült másolat.

1879–1882, tanulmányok

Az 5–6. osztályt a budai főreáliskolában járja (ma Toldy Ferenc Gimnázium), amelyet korábban bátyja is látogatott. Bukásai miatt az ötödik osztályt ismétli. Előbb az Országház utcában lakik több társával együtt egy bérelt lakásban, majd Óbudán Bartus Adolféknál. Társaival együtt gyakran látogatja a Várszínház előadásait, rajong Márkus Emíliáért. Apja gépészmérnöknek szánja, de érdeklődése már az első évben a festészet felé fordul. Diákkori naplójába gondosan feljegyezte, hogy 1880. február 20-án készült el első olajfestménye, egy olajnyomat utáni másolat Miramare kastélyáról. Egyetlen ismert munkája ekkoriból egy kis akvarell technikájú „ékítményes rajz”, amely a korabeli gimnáziumi rajzoktatásban ornamentika-gyakorlatként szolgálhatott. Felirata szerint 1880-ban, V. osztályos tanulóként készíti rajztanára, Kreybig Lajos vezetésével (Tányérminták, III.3. kép).Szárnypróbálgatásainak egyikét, a csókakői várról készült rajzát (az épület regényes leírásával együtt) beküldi az Ország-Világ című folyóirathoz, de azt a szerkesztőség visszaküldi. A festészet mellett azt követően kötelezi el magát, hogy 1880–1881 telén óriási hatást gyakorol rá Hans Makart Diana vadászata (III.6. kép) című műve, amelyet a Műcsarnokban láthatott a hazai közönség.

1882–1885, Budapest

Három tanéven keresztül (1882–1885) a budapesti Mintarajziskola növendéke. Az első tanévben az előkészítő osztályt látogatja. A második évben vendéghallgató. Tanárai Greguss János és Székely Bertalan. A harmadik év második félévétől Lotz Károly „festészeti gyakorló osztályának” művésznövendéke. Az iskola akadémikus oktatási metódusát követve az első esztendőben ő is antik gipszeket másol (Fejtanulmány, III.4. kép). Az akadémikus naturalizmus látásmódját vitte tovább olajfestésű fejtanulmányain (Öreg szakállas férfi, 1884, mgt.; Aggastyán fej, Női fejtanulmányok, MNG). Visszaemlékezései szerint az iskola csekély hatással van rá, sokkal inkább befolyásolják a képtárak és az évfolyamtársai. A Magyar Nemzeti Múzeumban és az Országos Képtárban készít másolatokat. Baráti körébe tartozik Garay Ákos, Iványi-Grünwald Béla, Zemplényi Tivadar, Halmi Artúr és Neogrády Antal. Mély benyomást tesz rá Szinyei Merse Pálnak a Műcsarnok 1883. évi tavaszi tárlatán kiállított Majálisa és Pacsirtája. Ennek ellenére első nagyobb szabású figurális kompozíciója Munkácsy Mihály népéletképeinek mintáját követi. Az áldozat (I.5. kép) című sokalakos, drámai kompozíciója a tűzvész fiatal halottját sirató falusiakat idézi meg. Kompozíciójával Csók a Magyar Szalon című folyóirat pályázatán indul és – megelőzve Rippl-Rónai Józsefet is – I. díjat nyer.

1885–1887, München

1885 őszén felvételt nyer a müncheni Képzőművészeti Akadémiára, ahol kezdetben Gabriel von Hackl előkészítő rajzosztályának növendéke. Sikeres rajzstúdiumainak köszönhetően már a tavaszi félévben átveszi őt festészeti osztályába Ludwig von Löfftz. Ebből az időszakból fennmaradt férfiakt-tanulmányai a müncheni akadémikus naturalizmus látásmódjának maradéktalan elsajátításáról tanúskodnak (Álló férfi, Térdelő férfi, Fiúakt, Furulyázó hátakt, Idős ülő férfi, MNG; Fekvő akttanulmány, MKE, I.9. kép). Garay Ákos révén megismerkedik Hollósy Simonnal. Törzshelyei közé tartozik a Café Probst, a Café Minerva és Unger mama vendéglője, ahol a fiatal festőkből álló „kanászklub” tagjai Csók és Garay mellett Iványi-Grünwald Béla, Kéméndy Jenő, Neogrády Antal, Szamossy Elek, Faragó Géza és Rippl-Rónai József. Annak ellenére, hogy Hollósy elvei nagy hatással vannak rá, nem vallja magát tanítványának; visszaemlékezései szerint az iskola alapításának ötlete is a fiatal festők körétől származott. Bár az 1886/1887-es tanévet is Münchenben tölti, egyre elégedetlenebb az ott uralkodó akadémikus szemlélettel.

1887

Münchent elhagyva nyárra hazatér szülőfalujába. Akadémikus tanulmányai első összegzésének tekinthető édesapja portréja (II.6. kép), amely lényegre törő megformálásával, visszafogott koloritjával a korszak naturalista arcképábrázolásának figyelemreméltó darabja. Szülőhelyén készült tájképfestményei (A malompatak,kat. 86.; A cecei kert, kat. 88.) ugyanakkor a plein air naturalizmus atmoszférikus hatásokra érzékeny látásmódját követik.

1887–1889, Párizs

1887 őszén Iványi-Grünwald Bélával együtt Párizsba érkezik. Rövid ideig a Colarossi Akadémián dolgoznak, ám decemberben átmennek a Julian Akadémiára, ahol rövidesen Ferenczy Károly is csatlakozik hozzájuk. Csók két tanévet tölt a Julian Akadémián, mesterei Tony Robert-Fleury és William Adolphe Bouguereau. Az iskola ekkor a rue du Faubourg St. Denise-n van: egy bérház udvarán át, falépcsőkön járnak fel a padlásból átalakított iskolába. Az eszközök kiadásait és a modellpénzt a tulajdonos, Rodolphe Julian fedezi. A modell (olykor párhuzamosan kettő is) 45 percig áll, majd negyedóra pihenés következik. Iványi-Grünwald Bélával és Ferenczy Károllyal közösen járnak képtárakba, koncertekre, megbeszélik kedvenc olvasmányaikat. Párizsban ismerkedik meg Wagner zenéjével, amelynek egész életében nagy rajongója marad. Kedvenc olvasmányuk Zola L’Oeuvre című regénye (1886), amelynek főhőse a modern művész-szerep megtestesítője. A kortársak közül elismeri Courbet, Millet és Puvis de Chavannes festészetét, de legnagyobb hatással Jules Bastien-Lepage és Pascal Dagnan-Bouveret festészete van rá. Törzshelyük a Grand Café. Itt találkoznak rendszeresen Faragó Gézával, valamint az ekkor Munkácsy Mihály mellett munkálkodó Koroknyai Ottóval, Szamossy Elekkel és Rippl-Rónai Józseffel.

1888

Nyár elején ismét elhagyja Párizst. Sáregresen felvázolja a Krumplitisztogatókat és a Szénagyűjtőket. Párizsba visszatérve 1888–1889 telén kidolgozza a Krumplitisztogatókat.

1889

A Krumplitisztogatók (kat. 4.)az első, nyilvános tárlaton bemutatott műve. Ezzel mindjárt az 1889-es Párizsi Világkiállításon debütál. Festményét a zsűri „elismerő említésben” (mention honorable) részesíti. Párizsi lakhelye ekkor a 17. rue Jacob No. 25.064. A világkiállítás után ismét hazatér. Nyáron felvázolja a Szénagyűjtőket, ősszel pedig modelltanulmányokat folytat az Úrvacsorához. Az év végén Münchenbe utazik vissza és a Randbergstrassén lévő műtermében festi tovább az otthon megkezdett Úrvacsorát.

1890

Münchenből tavasszal hazatér. Érsek Örzsiben új modellre lelve átfesti az Úrvacsorát („Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre!”, kat. 7.), nyáron pedig befejezi a Szénagyűjtőket (kat. 9.). A Krumplitisztogatókkal együtt mindhárom képe szerepel a Képzőművészeti Társulat téli kiállításán, ahol „árnyék nélkül festett képei” előtt még a tárlatot személyesen megtekintő Ferenc József is elidőzik. Naturalista életképei egyszerre ismertté teszik nevét. Szana Tamás hosszan méltatja műveit A Hétben, az Úrvacsorát pedig elemzi és reprodukálja a Vasárnapi Újság.

Az Úr asztala (kat. 6.)

1891

A telet ismét Münchenben tölti. A Luisenstrassén bérel műtermet, ahol az Árvákat festi. Iványi-Grünwald Béla visszatér Párizsból, így ismét egymás közelében dolgoznak. Az Úrvacsorát Munkácsy-díjra jelölik, de februárban megérkezik a hír, hogy azt Halmi Artúr Vizsga után című alkotása kapja. Művét tavasszal kiállítja a párizsi Szalonban, ahol a zsűri III. osztályú aranyéremmel jutalmazza. Nyáron Sáregresen megfesti édesanyja portréját. (II.5. kép) Eközben a müncheni Glaspalastban is kiállítja az Úrvacsorát és vele együtt a frissen elkészült Árvákat (kat. 8.). A kékes fényeivel nagy feltűnést keltő kompozícióját a Képzőművészeti Társulat téli kiállításán is bemutatja, ahol elnyeri vele a Társulat ezer forintos nagydíját. Képét a Szépművészeti Múzeum számára megvásárolja az állam.

1892

1891–1892 telén Münchenben festi A cselédszerzőnélt (kat. 5.), amelyet nyáron a Glaspalastban, majd télen a Képzőművészeti Társulat kiállításán mutat be. Az év végén új, felülvilágításos műtermet bérel Münchenben, és megkezdi a Báthory Erzsébet előmunkálatait.

1893

Münchenben elkészül a Szárazdajka. A Báthory Erzsébeten dolgozik.

1894

Az Árvák a bécsi nemzetközi kiállításon osztrák állami aranyérmet nyer. Az Úrvacsora Antwerpenben I. osztályú aranyérmet kap. Év végére befejezi Münchenben a Báthory Erzsébetet (I.12. kép).

1895

Májusban a párizsi Szalonban kiállítja a Báthory Erzsébetet, majd ősszel a Műcsarnokban önálló kiállítás keretében kizárólag ezt a művét mutatja be. Történeti tárgyú festményét idehaza igen nagyszámú, többnyire elismerő kritika fogadja. Decemberben Varsóban állítják ki művét. A Magyar Szalonban Prém József önálló cikkben ismerteti eddigi munkásságát. Júliusban meghal édesapja.

Garay Irma arcképe,vázlat (kat. 56.); Irmuska (Garay Irma arcképe, kat. 57.)

1896

Áprilistól, az Ezredéves Kiállítás hivatalos programjától függetlenül, a Grand Hotel Royalban mutatják be a Báthory Erzsébetet (I.13. kép). Művét az év végén az Országos Képtár számára megvásárolja az állam. Az Ezredéves Országos Kiállítás műcsarnoki tárlatán egy női portré mellett az Úrvacsorával és a Szénagyűjtőkkel szerepel. A zsűri Millenniumi Nagy Éremmel tünteti ki. A Budapest Kávéházban, az Operával szemben, rendszeresen megfordul az „Akvárium-asztaltársaság” tagjaként. Gyakran feltűnik közöttük Mednyánszky László, Réti István, Thorma János, Iványi-Grünwald Béla, Ferenczy Károly, Faragó Géza, Horthy Béla és Dobai Székely Andor.

1897

Ősszel visszatér Münchenbe. Mivel apja halála után anyagi gondjai vannak, eladásra szánt képek festésébe kezd. A miniatűr méretű, aprólékosan kivitelezett, holland modorban festett Dolce far nientétkifejezetten az amerikai vásárlók ízléséhez igazodva, féléves munkával készíti el (XVII.1. kép). A Glaspalast tárlatán ezzel a képével és a minisztérium által kiküldött Báthory Erzsébettel szerepel. Történeti vásznát I. osztályú állami aranyéremmel jutalmazzák. Nyár elején hazatér, családjával átköltözik a cecei kúriába. Csatlakozik a Nagybányán dolgozó festőkhöz. Bay Lajos jóvoltából a környék legjobb fekvésű műtermét kapja meg, a Szent János patak partján az ősfás Hámori-kert közepén álló, nyolcszögletű, futórózsával beborított pavilont. A „Paradou”-ban kezdi el festeni nagy vásznát, a Melancholiát. Pesten bérel műtermet a Kmetty utcában. Itt fejezi be a Melancholiát, amit pár nappal a nagybányai művészek első bemutatkozó tárlata előtt szétvagdal, így a kiállításon végül két tanulmányfej mellett a Münchenben festett Dolce far nientével vesz részt.

Malomrét Sáregresen (kat. 87.)

1898

Tavasszal a párizsi Szalonban egy női portréval szerepel. Jantnyik Mátyás és Dudits Andor mellett díjat nyer az Országház ebédlőjébe szánt falkép-terveivel (BTM), amelyek tárgya az 1867-es koronázási díszebéd. Az év nagy részét Budapesten tölti, művésztársaival a Budapest és a Dreschler Kávéházban találkozik. Az utóbbiban kialakult „Muskátli-asztal” tagjai között Kéméndy Jenő és Feszty Árpád mellett vannak operaházi művészek is. A Margitszigeten találkozik először jövendőbeli feleségével, a Schlick-gyár főmérnökének lányával, Nagy Júliával. Nagybányára ezen a nyáron is készül, de végül családjával Marienbadba utazik. Őszre megfesti a Bűnbánó Magdolnát(kat. 13.), amely decemberben szerepel a nagybányaiak második tárlatán. Az itt egyedüli műként kiállított Bűnbánó Magdolna modellje ugyanaz az Elvira nevű hölgy, aki a feldarabolt Melancholián a csábító Vénuszt ihlette. A biblikus jelenetetleplezetlen erotikája miatt sok támadás éri a sajtóban, de festői érdemeit a műkritika nem vitatja. A Szépművészeti Múzeum megvásárolja az Úrvacsorát.

Vénusz (kat. 11.)

1899

Az Új Idők lapjain Lyka Károly önálló cikkben méltatja művészetét. A Műcsarnokban a nagybányai művészekkel közösen állítja ki két új kompozícióját. A Diadalmas Krisztus („Szabadíts meg a gonosztól”) visszhangja vegyes a műbírálók körében; az elismerő hangok ellenére a művet rövidesen szétdarabolja. A Magyar Madonna (Patrona Hungariae,kat. 12.) című képe széles körben ismertté lesz, köszönhetően annak, hogy azt a Könyves Kálmán Műkiadó Rt. műlapként sokszorosítja. Év végén a Pesti Napló díszkiadásában megjelenik a Bánk Bán, benne Csók öt kompozíciójának reprodukciójával. (I.16. kép, kat. 126–127.)

1900

Elkészül a Melancholia „impresszionista átirata”, A tavasz ébredése. (kat. 36.)Nagy lélegzetű szimbolista kompozícióinak kudarca után visszatér a korábbi sikereit eredményező életképi témákhoz. Nyáron az Alföldön (Bugacon) dolgozik, a Társulat téli kiállításán – egyéb plein air hangulatú zsánerképei mellett – bemutatja újabb népi zsánerképét, a Bugaci pásztort (Cserényben, I.18. kép). A népi zsánerhez való visszatérésében csak megerősíti, hogy az Úrvacsorát a párizsi világkiállítás zsűrije I. osztályú aranyéremmel tünteti ki.  

1901

Az év végén a Nemzeti Szalonban A Megváltót állítja ki (lappang), a Műcsarnokban a Salomét. (kat. 17.)

1902

A Műcsarnok tavaszi tárlatán bemutatja a Bűnös asszonyt (VII.5. kép), ám a bírálatok hatására megsemmisíti. Szénrajzaiból többet is közöl a Lyka Károly szerkesztésében elindult Művészet. A nyarat a Sárközben tölti, ahol több népéletképi jelenetet is felvázol. Őcsényben festett új kompozícióit a Műcsarnok téli kiállításán mutatja be. Az Őcsényi menyecskét megvásárolja a Szépművészeti Múzeum. (kat. 44.)A Keresztelő Őcsénybent (kat. 43.) a Könyves Kálmán Rt. műlapként adja ki. A Wodianer Kiadónál megjelenő Remekírók Képes Könyvtárának két kötetében, Gvadányi József és Balassi Bálint verseihez készít illusztrációkat. Ősszel Párizsba költözik. Elkészíti a Vámpírok első vázlatát.

Thámár (kat. 22.); Reggelinél (kat. 63.); „Az én szerelmem haragszik most reám” (kat. 128.)

1903–1910, Párizs

Feleségül veszi Nagy Júliát. Párizsban a Luxembourg-kert közelében bérelt műtermes villája a rue d’Assas-ról nyílik, rálátással a Notre Dame des Champs zárda kertjére. A Csók-házaspár csütörtöki zsúrjain gyakran megfordulnak Márffy Ödön, Pór Bertalan, Székely Andor, Hernády Kornél művészek, Lavotta Rezső zeneszerző és Fülep Lajos művészettörténész.

1903

Párizsban elkészül felesége egészalakos portréja (MNG) és önarcképe (MNG, IV.57. kép). Őcsényben és Pécs-Jakabhegyen festett népéletképeit (Teknővájó cigányok, lappang, XIV.5. kép) a Műcsarnok téli kiállításán mutatja be. A budai királyi várpalota gyűjteménye számára megveszik Tiltott gyümölcs című képét (lappang).

1904

A Képzőművészeti Társulat tavaszi kiállításán bemutatott Mézevők (IV.13. kép) színes reprodukcióját a Singer és Wolfner kiadó hozza forgalomba. Miután Ernst Lajos veszi át a Nemzeti Szalon vezetését, Csókot alelnökké választják. Nyáron és kora ősszel Őcsényben és Mohácson ismét népéletképeket fest. A Műcsarnok téli kiállításán bemutatott Pihenő sokácokat (IV.15. kép) Fülep Lajos méltatja.

Vámpírok,tanulmány (kat. 27.)

1905

Az év elejére elkészül első párizsi főműve, a Műteremsarok (kat. 3.), amelyet tavasszal a párizsi Szalonban, az év végén pedig a Képzőművészeti Társulat kiállításán mutatnak be. Idehaza megkapja rá a Lipótvárosi Kaszinó díját, és a művet megvásárolja az állam. Nyáron Mohácson, Darázson és Nagybodolyán fest. Október 25-én a Könyves Kálmán Rt. Nagymező utcai szalonjában 32 művel megnyílik első gyűjteményes kiállítása. A tárlatot Lukács György nyitja meg, művésztársai mellett a vernisszázson ott van Molnár Viktor kulturális államtitkár, K. Lippich Elek, Rajner Béla, Horthy Béla, Bárczy István, Löwenstein Arnold, a Pallas kiadó vezetője és Révai Mór is. A kiállításon elsősorban Csók újabb sárközi és sokác zsánerképei szerepelnek. A bemutatóról valamennyi számottevő sajtóorgánum beszámol.

Thámár,tanulmány(kat. 18.); Szántás (Tavasz-allegória, kat. 29.); Sokác lány a Dunánál (kat. 49.); Felesége arcképe kék ruhában (kat. 59.); Felesége arcképe (kat. 60.); Varró nő (kat. 64.)

1906

A párizsi Szalonban kiállítja a Thámárt. A hazai tárlatokon főként népéletképeivel szerepel. Nyáron Balatonaligán fest.

Párizsi nő (kat. 61.); Párizsi szalonban (kat. 62.)

1907

Tavasszal a párizsi Szalonban kiállítja a Vámpírokat (lappang, I.22. kép). Belép a frissen megalakult Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre (MIÉNK) tagjai közé. Nyáron Mohácson fest.

Vámpírok, vázlat(kat. 28.); Vámpír (Kísértés, kat. 30.); Nirvána,tanulmányok(kat. 37., 39.); Alvó sokác parasztasszony (kat. 46.)

1908

A MIÉNK első, januárban megnyíló kiállításán bemutatja Párizsban festett Magyar csendéletét és a Vámpírokat. A párizsi Szalonban kiállítja a Nirvánát (kat. 38.), de a kép előnytelen elhelyezése miatt a várt siker elmarad. A MIÉNK tagjaival együtt több művével szerepel a Londonban megrendezett reprezentatív magyar tárlaton. Három alkotásával (köztük a Magyar csendélettel) jelenik meg a modern törekvéseknek helyet adó párizsi Őszi Szalon (Salon d’Automne) kiállításon. Festészetében mind erősebb a francia Fauves-ok és követőik hatása.

Párizsi hölgy (Thámár, kat. 24.); Szajna-híd Párizsban (kat. 129.)

1909

A MIÉNK februárban nyíló második kiállításán itthon is bemutatja a Nirvánát, a nagy mű mellett pedig kiállítja a hozzá készült vázlatokat és újabb Magyar csendéletét. „A Matisse-imádók klasszikusa lett” – írja róla a Magyarország kritikusa. Nyáron Mohácson és Darázson dolgozik, de fest Balatonaligán is. A párizsi Őszi Szalonon szerepelnek „expresszív népéletképei”, a Rózsaszín malom (Duna mellett, kat. 45.), a Sokác temetés (Darázsi fejfa, kat. 47.) és a két Bodzafa (kat. 90–91.). Beválasztják az Őszi Szalon sociétaire-jei közé. A Vámpírok a VIII. Velencei Biennálé magyar szekciójában szerepel. Decemberben megszületik kislánya Júlia, akit Züzü néven becéznek.

Női akt kínai szék mellett (kat. 31.)

1910

A MIÉNK harmadik kiállításán több művével szerepel, köztük a párizsi Őszi Szalonon már bemutatott „modern népéletképeivel”. Családjával hazaköltözik. Budapesten telepednek le, az első évben a Népszínház utca 17. szám alatt bérelnek lakást. Elkészülnek az első Züzü-képek. (Népszínház utca, X.12. kép; Züzü első sétája, kat. 67.)A Társulat tavaszi kiállításán bemutatott Vámpírok elnyeri az Erzsébetvárosi Kaszinó 500 koronás díját. Részt vesz a Művészház nemzetközi impresszionista kiállításán, a MIÉNK tagjaival együtt szerepel a Berlinben megrendezett reprezentatív magyar tárlaton. A Művészetben Lázár Béla számos reprodukcióval kísért, hosszú cikkbenismerteti eddigi pályáját. A Műcsarnok téli tárlatán bemutatja a Tulipános ládát. (kat. 48.)

Nő enteriőrben sárga függöny előtt (kat. 32.); Fekvő modell (kat. 34.); Parasztleány (kat. 52.); Pihenő sokácok (kat. 53.); Züzü a gyerekkocsiban (Züzü a bölcsőben, Züzü a kiskocsiban, kat. 68.); Fürdő nők (kat. 121.)

1911

Nagyobb kollekciójával nemzetközi kiállításon vesz részt Rómában, ahol a Thámárt (VII. 1. kép) megvásárolja az olasz állam a római Galleria Moderna számára. Az olasz kultuszminiszter felkéri, hogy fesse meg saját képmását a firenzei Uffizi Képtár önarcképgyűjteménye számára. Balatonaligán és a velencei Lidón tájképeket és strandjeleneteket fest. A Képzőművészeti Társulat jubiláris téli kiállításán bemutatott Wlassics Tibor arcképére állami nagy aranyérmet kap. Családjával a Városliget közelében a VII. kerületi Damjanich utca 52. szám alatti házban bérlenek lakást. A Rózsa Miklós által szerkesztett Modern Magyar Képtár közli a Sokác temetés linómetszetbe átültetett változatát (IV.33. kép). Schiffer Miksa budapesti villájába nagyméretű, árkádikus témájú pannót fest.

Almafavirágok (kat. 89.); Schiffer-villa pannója,vázlat(kat. 92.); Schiffer-villa pannója (kat. 93.); Aligai táj (kat. 112.)

1912

Nyáron több művével képviselteti magát a nagybányai művészek jubiláris tárlatán. Felesége és a kislányuk egy hónapon át a nagyszülőknél, Római Fürdőn időznek. Ősszel az Ernst Múzeumban bemutatja a firenzei Uffizi Képtár felkérésére festett önarcképét. (IV.65. kép) Részt vesz a párizsi Őszi Szalon kiállításán. Folytatja Lidó- és Züzü-ciklusát. Az amszterdami nemzetközi kiállításon a Műteremsarok nagy aranyérmet nyer.

Önarckép,vázlat(kat. 1.); Csendélet kínai szoborral (kat. 42.); Züzü a kakassal (Züzü és Koko, Züzü és Coco, kat. 71.); Tengeri strand (kat. 124.)

1913

Részt vesz a Művészház palotaavató kiállításán. A Műteremsarkot Párizs és Amszterdam után a müncheni Glaspalast nemzetközi tárlatán is bemutatja. A nyarat családjával Balatonaligán tölti, majd feleségét és kislányát követve Római Fürdőn tölt néhány hetet.

Reggeliző asztal (Virág és gyümölcs, kat. 97.); Tél a tavaszban (kat. 101.); Gellérthegy télen (kat. 102.)

1914

A Műcsarnokban február 18-án megnyílik 25 éves festői pályáját bemutató retrospektív tárlata, amely nyolc teremben 142 művet vonultat fel. Gazdagon illusztrált katalógusához Arsène Alexandre párizsi művészeti író, a neves L’Événement és a Le Figaro műkritikusa ír bevezetőt. Festészetét valamennyi számottevő lap hosszan elemzi és méltatja. A Két bálvány (IV.66. kép) a Művészház bécsi tárlatán, további művei pedig a XI. Velencei Biennálé magyar anyagában szerepelnek.

Thámár (kat. 21.); Kis Buddha szobor (kat. 40.); Züzü a karácsonyfa alatt (kat. 73.); Pihenő Züzü (kat. 75.)

1915

Az Ernst Múzeum csoportkiállításán bemutatja Balaton-képeinek első sorozatát. Nyáron családjával Balatonaligán időzik. A San Francisco-i Világkiállításon aranyérmet nyer.

Züzü táncol (kat. 77.)

1916

Nagyváradon Rippl-Rónai Józseffel és Kosztolányi-Kann Gyulával közös kiállítása nyílik.

Mulató társaság pávával (kat. 94.); Fürdőző nő (kat. 114.)

1917

Ez év augusztusától 1921-ig a Vár oldalában ma is álló Hunfalvy-házban, egykori reáliskolája közelében lakik. Rózsakertje és műtermének Dunára néző panorámája számos képét ihleti. Az Ernst Múzeumban újabb műveinek nagyobb kollekciójával jelentkezik. A Balaton-képek mellett mind gyakrabban variálja korábbi alkotásainak témáit.

Báthory Erzsébet,vázlat(kat. 15.); Züzü a lugasban (Züzü a szigeten, kat. 78.); Nő sárga köntösben (kat. 99.)

1918

Az Ernst Múzeum tárlatán ismét egy tucat új képpel: tájképekkel, Thámár- és Zsuzsanna-variációkkal jelentkezik. A Magyarságban megjelenik emlékezéseinek első változata.

Thámár (kat. 20.); Züzü az ablakban (Züzü tanul, Tavasz a télben, kat. 82.); Kilátás a rózsák közül (kat. 96.)

1919

A Tanácsköztársaság Művészeti Direktóriuma Bíró Mihály és Pór Bertalan mellett a Képzőművészeti Főiskola alakrajzi tanárává nevezi ki. Peidl Gyula kormányának uralomra jutása után lemond tanári megbízatásáról, illetményét visszafizeti.

1920

Lyka Károly újonnan kinevezett igazgató felkérésére a Képzőművészeti Főiskola alakrajz és festés tantárgy megbízott tanára. A Szinyei Merse Pál Társaság elnökévé választják.

Thámár (kat. 19.); Sokác lányok a vízparton (kat. 50.); Varró sokác lány (kat. 51.); Pihenő sokácok (kat. 54.); Dolce far niente (kat. 65.); Strandoló nők (kat. 120.)

1921

Az Ernst Múzeum művészmonográfiáinak első darabjaként megjelenik Lázár Béla Csók Istvánról írott könyve. Az Ernst Múzeumban nagyobb kollekcióval mutatkozik be. Művei szerepelnek az Amszterdamban és Hágában rendezett reprezentatív magyar tárlatokon. Epreskerti műtermébe költözik.

1922

Művei (köztük a Két bálvány) szerepelnek a Stockholmban és Helsinkiben rendezett nagyszabású magyar tárlatokon. Két Züzü-képét állítja ki a XIII. Velencei Biennálén. Nyáron a pécsi művésztelepen dolgozik. Részt vesz a Szinyei Merse Pál Társaság első kiállításán, ahol több kínai tárgyú csendéletet mutat be.

Aligai marhalejáró (kat. 122.)

1923

Kinevezik a Képzőművészeti Főiskola rendes tanárává. 1923–1925 között a Képzőművészeti Főiskola rektora.

Réthi Vera arcképe (kat. 85.)

1924

Részt vesz a XIV. Velencei Biennálén, ahol bemutatja a Két bálvány című képét.

Petőfi a Pilvax kávéházban (kat. 130.)

1925

60. születésnapját ünnepli a sajtó és a művészeti közélet. Mintegy harminc újabb festményét az Ernst Múzeum mutatja be. A Képzőművészek Új Társasága (KÚT) intézőbizottságának tagjává választják. A társaság második kiállításán a Júda gyűrűjének vázlatával szerepel. Júliusban a rendőrség, mint „szeméremsértő” művet, többek között a Zsuzsannát is lefoglalja Fränkel Ernő műkereskedő kirakatából. A Vámpírok elnyeri a Műcsarnok aktkiállításának I. díját.

Vénusz lepellel (kat. 10.); Báthory Erzsébet, változat(kat. 14.); Báthory Erzsébet,fejtanulmány(kat. 16.); Honi soit qui mal y pense [Rossz az, aki rosszra gondol] (kat. 35.); „Hiszek Magyarország feltámadásában” (kat. 84.)

1926

A Szinyei Társaság londoni és bradfordi kiállítása után januárban a londoni International Society of Sculptors, Painters and Gravers tiszteletbeli tagjává választja. Februárban a Műcsarnok falai között, barokk angyalszobrokkal keretelve kiállítja a „Hiszek Magyarország feltámadásában”-t. Serleg-beszédet tart a Szinyei Merse Pál Társaság Szinyei-lakomáján. Münchenben és Párizsban jár. Nyáron a Képzőművészeti Főiskola váci művésztelepét vezeti. Művei szerepelnek a drezdai, pittsburghi és brüsszeli magyar tárlatokon. Utóbbi apropóján júliusban, a belga király a Korona-rend tisztikeresztjét adományozza neki és több magyar művésznek. Számos művének reprodukciójával kísérve hosszabb cikkben méltatja festészetét a Magyar MűvészetbenKemény Simon.

1927

Márciusban kilép a KÚT-ból, egyidejűleg tiszteletbeli tagjává választja az Új Művészek Egyesülete (UME). Októberben Lord Rothermere-nek ajándékozza a „Hiszek Magyarország feltámadásában” változatát. Beszédet mond Rippl-Rónai József temetésén.

1928

Januárban nagyobb válogatás nyílik újabb műveiből az Ernst Múzeumban. Áprilisban feleségével és lányával fürdőkúrát vesz Balatonfüreden. Az UME a bécsi Künstlerbund Hagen tárlatán kiállítja két művét. Ez alkalommal – többekkel együtt – külföldi levelező tagjává választja az egyesület. Részt vesz a bécsi nemzetközi aktkiállításon. Művei szerepelnek a Stockholmban, Göteborgban és Rómában megrendezett reprezentatív magyar tárlatokon. A XIV. Velencei Biennálén (1924) szereplő Két bálványt a Velencei Képtár számáramegvásárolja az olasz állam. A Petrovics Elek által rendezett, újonnan megnyílt Új Magyar Képtárban hat művével van képviseltetve. Október 13-án meghal felesége, Csók Istvánné Nagy Julianna.

Júda gyűrűje,vázlat(kat. 25.); Júda gyűrűje (kat. 26.)

1929

Februárban lányával Firenzében jár, hogy személyesen is láthassa önarcképét az Uffiziben. Ezt követően egy rövid időt Párizsban, majd Balatonfüreden tölt, júliustól pedig Aligán dolgozik. Művei szerepelnek a Nürnbergben, Genfben, Genovában megrendezett nagyszabású magyar tárlatokon. Megnyeri a genovai kiállítás egyik aranyérmét, valószínűsíthetően a Zsuzsanna egyik változatával.

Virágcsendélet (kat. 95.); Hömpölygő köd (Ködös balatoni táj, kat. 118.); Balaton (kat. 119.); Felhők Balatonaligánál (kat. 125.)

1930

Januárban újabb műveiből ismételten nagyobb válogatás nyílik az Ernst Múzeumban. Annak tiszteletére, hogy immár tíz esztendeje a Szinyei Merse Pál Társaság elnöke, a társaság Beck Ö. Fülöppel emlékérmet készíttet neki. Szerepel a XVII. Velencei Biennálén.

Balaton (kat. 117.); Szivárvány a Balaton felett (kat. 123.)

1931

A Munkácsy-Céh tiszteletbeli tagjává választja.

Balatoni fürdőzők (kat. 115.); Balatonaliga (kat. 116.)

1932

Januárban Petrovics Elek előszavával megjelenik a Züzü-ciklus tíz képének litografált átirata. (kat. 66., 69–70., 72., 74., 76., 79–81., 83.) Februárban nagyobb kollekcióval szerepel a Rómában rendezett reprezentatív magyar tárlaton. Szeptemberben botrányos körülmények között kollégájával, Vaszary Jánossal együtt nyugdíj nélkül eltávolítják főiskolai állásából. Decemberben Zsuzsanna című festményét és munkásságát Greguss-éremmel jutalmazza a Kisfaludy Társaság.

Thámár (kat. 23.); Keresztapa reggelije (kat. 100.); Balatonpart (Akarattya, kat. 113.)

1933

Februárban Hubay Andorral közös kiállítása nyílik a Fränkel Szalonban.

Vetkőző modell (kat. 33.)

1934

Portrékkal és balatoni tájakkal szerepel a XIX. Velencei Biennálén. Nyáron Ungár György és Léderer Anna meghívására a család pusztakengyeli kastélyában fest, ettől kezdve 1944-ig rendszeresen. Augusztusban Innsbruckban, az Alpokban nyaral lányával.

Ungár György és Ungár Péter (kat. 106.)

1935

Az Ernst Múzeum jubiláris kiállítással ünnepli meg 70. születésnapját. Az elmúlt két évtized munkái közül 130 alkotás látható ekkor. A kiállítás katalógusában Ugron Gábor és Petrovics Elek méltatják művészetét, Lázár Béla pedig a kiteljesedett Balaton-ciklust mutatja be. Januárban a Szinyei Merse Pál Társaság ünnepi közgyűlést tart a tiszteletére, szülőfaluja pedig díszpolgárává választja. Mások mellett Ybl Ervin is üdvözlőbeszéddel köszönti. Leánya, Züzü férjhez megy. A Petőfi Társaságnak adományozza Petőfi a Pilvax kávéházban (kat. 130.) című képét. Párizsban jár. Részt vesz a brüsszeli világkiállításon. Beszédet mond Majovszky Pál temetésén. A Nyugat „Rippl-Rónai és én” címmel közli visszaemlékezéseit.

Önarckép a kertben (A lugasban, kat. 2.); Léderer Anna arcképe (Dr. Ungár Györgyné, kat. 58.)

1936

Tavasszal részt vesz a XX. Velencei Biennálén, valamit a bécsi Galerie Neumann und Salzer szalonjában rendezett magyar kiállításon. Októberben nagyobb kollekciót mutat be a Képzőművészeti Társulat „Nő a művészetben” című tárlatán.

1937

Oslóban és a bécsi Künstlerhausban részt vesz a nagyszabású magyar tárlatokon. Decemberben gyűjteményes kiállítása nyílik a Fränkel Szalonban, katalógusát Kállai Ernő vezeti be.

Csendélet Buddhával (kat. 41.); Szénakazal (kat. 55.); Amalfi (kat. 98.); A Margit-híd télen (Margit-híd ködben, kat. 103.); A Margit-híd átépítése (kat. 104.); Virágzó rét (kat. 108.)

1938

Három portréját a székesfehérvári múzeumnak ajándékozza (Édesapja arcképe,II.6. kép; Édesanyja arcképe,II.5. kép; Önarckép, vázlat,kat. 1.). Júniusban felolvassa diákkori naplóját volt iskolájában, az I. kerületi Toldy Ferenc utcai reálgimnáziumban. A Margit-híd pesti hídfője közelében álló műtermébe költözik. Rigában, Helsinkiben, Tallinban és Kaunasban rendezett átfogó magyar kiállításokon szerepel.

Napozó nő (kat. 107.); Cséplőgépek a majorságban (kat. 110.)

1939

Májusban a Magyar Tudományos Akadémia Weiss Fülöp díjjal jutalmazza munkásságát.

Virágzó repcetábla (Virágzó május, kat. 109.); Virágzó barackfa (A vén barackfa tavasszal, kat. 111.)

1940

Társaság a szalonban (kat. 105.)

1942

Műterme közelében, a Vilma királyné úton balesetet szenved.

1943

Befejezi emlékiratait.

1944

Budapest ostromát a városban vészeli át. Huszonöt képből álló alföldi ciklusa, amely még nem volt kiállítva, elpusztul. Műterme romokban áll. Nagyobb kollekcióval szerepel a Svájcban rendezett magyar kiállításon.

1945

Budapest felszabadulásakor ünnepli 80. születésnapját. Az óvóhelyről Ék Sándor hozza fel. Az Officina kiadásában Emlékezéseim címmel, Grynaeusné Papp Emília bevezetőjével, megjelennek emlékiratai.

1947

Az Evangélikus Egyházközség meghívására májustól októberig Dunaföldváron fest.

1948

Részt vesz a londoni magyar kiállításon. Márciusban Kossuth-díjat kap.

1949

Szeptemberben elnökévé választja a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége.

1950

85. születésnapja alkalmából a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége gondozásában, Bernáth Aurél rendezésében életmű-tárlata nyílik a Szépművészeti Múzeumban. Katalógusának bevezetőjét Rabinovszky Máriusz írja. A kiállítást, amelyen Csók közgyűjteményekben őrzött és magántulajdonban lévő képei egyaránt szerepelnek, a székesfehérvári István Király Múzeum is bemutatja. A jeles évforduló alkalmából Székesfehérváron utcát neveznek el a művészről. Csók István választása alapján a belvárosi (mai) Megyeház utcát keresztelik át a nevére.

1951

A Műcsarnok II. Magyar Képzőművészeti Kiállításán bemutatja a Háború és béke (XXIII.1. kép) című triptichont.

1952

Elnyeri a Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze kitüntetést és másodízben is megkapja a Kossuth-díjat. Dunaföldvári tájképekkel vesz részt a Műcsarnok III. Magyar Képzőművészeti Kiállításán.

1955

90. születésnapja alkalmából a Szépművészeti Múzeumban megrendezik életmű-tárlatát, amelyet Mihályfi Ernő népművelési miniszterhelyettes nyit meg. Katalógusának bevezetőjét Oelmacher Anna írja. A kiállított 90 műve a legkorábbi akadémiai tanulmányoktól az újonnan elkészült Háború és békéig fogja át munkásságát. Székesfehérvár belvárosában, a korábbi Horthy Miklós Kultúrház átalakításával megnyílik az István Király Múzeum új képtára. A fejér megyei születésű, 90. éves művész tiszteletére a kiállítóhely a Csók István Képtár nevet kapja, és máig e néven működik. A Szépművészeti Múzeum anyagából ehelyütt megrendezett új állandó kiállítás a magyar festészet történetét mutatja be a 19. századtól kezdve a jelen koráig. A tárlaton Csók három képe is szerepel.

1956

Több alkotásával képviselteti magát az első Pécs-Baranyai Országos Képzőművészeti kiállításon.

1957

Farkas Zoltán tollából, a Képzőművészeti Alap kiadásában megjelenik festészetének első monografikus igényű feldolgozása.

1961

Február 1-jén, 96 éves korában elhunyt Budapesten. Hamvait a Kerepesi úti temetőben helyezik örök nyugalomra.

1962

Leánya adományának köszönhetően, a Magyar Nemzeti Galéria gondozásában május 20-án Cecén, az egykori szülői kúriában megnyílik emlékmúzeuma. A kiállítás négy szobájában mintegy harminc olajfestmény, bútorok, személyes tárgyak és dokumentumok szerepelnek. A tárlat rendezője Telepy Katalin.

Összeállította: RÉVÉSZ EMESE